Világ, 1925. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-22 / 17. szám

Csütörtök A Mozgókép Otthon amerikai vígjáték estéi ma utoljára Humorszanatórium Szivecském SSSSci&Sua Előadások: ‘ 4, V26, V28, V/210 ■ (*) Kunz Zolina kamaraénekesnő egye­tlen hangversenye február 3. (Fodor.) (*) Nyugat-matiné a Renaissance­ Színházban 23-én délelőtt Vili-kor. ’­ (*) Valeska Gert,­­Európa legelső groteszk táncosnője, gyönyörű műsort ad január 30-iki táncestjén, melyen többek között Nigger Tanz und song című, Berlinben nagy sikert aratott pantomimikus táncát mutatja be. Közreműkö­dik Cladys Walsh amerikai zongoraművésznő. Jegyeket ajánlatos már most megváltani Báró­nál. (Koncert.) (*) Gieseking Walter egyetlen zongoraestje február 17-én. (Fodor.) (*) Kosztolányi Dezső a Ny­ugat-mali­in leg­újabb novelláját olvassa fel. (*) Gyárfás Ibolyka február 4-iki hegedű­­estje szenzáció lesz. Jegyek Bárdnál. (Koncert.) (*) Simonyi Mária modern költőktől szavai a­­Nyugat-matinén. (*) Földesy Arnold egyetlen gordonkaesija­­február 18-án. (Fodor.) (*) Bartók Béla hatalmas új műsorral a Nyugat-matinén.­léstelenné kényes témája ellen­ére sem. Az ér­zékeket csiklandónak látszó jeleneteket átra­gyogja az írónak emelkedett világszemlélete és moralista volta. A Royal Apollo, ahol ez a film remek pénte­ken, január 23-án, kerül bemutatásra, még egy másik kitűnő filmet is bemutat, a Madame Von Jouan-t, címszerepében a pajzán Constance Talmadge-val. A két kiváló filmet a Cito Ci­­nema hozza forgalomba. Ezen hatalmas műsort a Royal Apollo kizá­rólagos joggal mutatja be, azért tanácsos je­gyekről előre gondoskodni. RIH-TIM-TIN egy alaskai kutya története pénteken a KAMARÁBAN. A nagy filmet megelőzi: RIN-TIN-TIN LEGENDÁJA zenés dramoletk A főszerepekben: SZOKOLAY OLY a Főv. Operettszínház művésznője TAKÁCS LÁSZLÓ operaénekes SZÉLES ADI a Terézkörúti Színpad gyermekprimadonnája m. v. Előadások Vra, V.7, 8 és 10 órakor. AZ OMNIA IGAZGATÓSÁGA sajnálat­tal közli, hogy a napról-napra fokozódó érdeklődés és a közönség körében ,nagy mértékben megnyilvánuló kívánság dacára sem áll módjában A CSATA előadásait pro­longálni, mivel a nagy anyagi áldozattal lekötött HELENA ELRABLÁSA és TRÓJA PUSZTULÁSA című monumentális film­­­eposz január 23-ra, péntekre kitűzött pre­mierjét nem halaszthatja el. Ezért MA UTOLJÁRA látható az OMMIÁBAN A csata A MIMÓZA című színpadi daljátékkal és azzal a pazar beállítással, amely a film­előadások sorozatában páratlanul áll. A CSATA mai előadásai Vs5, 1/17, 8 és 3/410 órakor kezdődnek. Félszüzek Pénteken premier a Royal Apollóban Az egész világ mohó érdeklődéssel olvasta Marcel Pr­épost-nak Félszüzek című regényét, amelyet most filmre vitt egy francia társaság, a legkitűnőbb filmszínészekkel. A film gondo­san megőrzi a regény minden izgalmas for­dulatát, költői szépségét és kényes erkölcsi problémákat tárgyaló fejezetét. A Félszüzek azt az új típust vetíti elénk, amelyet a mo­dern társadalom különös produktumaként ma már mindenütt ismernek. Félszüzek azok a lá­nyok, akik már csak testileg, tarthatnak számot az ártatlan jelzőre, lelkük hamvasságát és tisz­taságát a­­ megismert gyönyörök raffináltságai­­val, már régen elvesztették. A legmerészebb fü­rt határait súrolja Prévost­e regényéből ké­szült film, amely azonban sehol sem válik íz­ FILMSZÍNHÁZAK Manfred Noa a világhírű német filmrendező személyesen lép föl holnap az Omniában Néhány nap óta Budapesten tartózkodik J Manfred Noa, a világhírű német filmrendező, a Helena elrablása és Trója pusztulása című h­atalmas filmeposz megalkotója. Amint érte­sülünk, az Omnia igazgatóságának meghívá­sára a zseniális filmrendező is jelen lesz a két ,nagyszerű filmjének holnapi premierjén és a közönségnek előadást fog tartani a filmkészítés kulisszatitkairól és intimitásairól. Ez lesz az első eset, hogy egy film megalkotója filmjének premierjén személyesen is megjelenik a közön­ség előtt. Németországban köztudomású, hogy Manfred Noa nemcsak zseniális rendező, ha­nem rendkívül ötletes és szellemes csevegő is és így a holnapi premier közönsége nemcsak a gigantikus mesterfilm szépségeit, hanem m­a tilni megalkotójának szellemes előadását is él­vezheti. , Az Omniában a holnapi preaniernapon csak két előadás lesz és pedig 6 és fél 9 órai kez­dettel. VILÁG 1925 január 22­. || Filmszínházak műsora Páluccal fiúk Faragó Gyuri : CORVIN felléptével„­­V Francia baba Mae Murray- ! SZÍNHÁZ tűm Medgyaszay Vilma felléptével 7, V.10) Dohány- és Nyár-ucca sarok K A M­­­AHA A csata 8 felv. A dalbetétet Hajdú Ilona operaénekesnő énekli, lliui- l­el.: Jozs. 140-17 buta a szellemek kedvence (*/15, W, 8, 10) Fészkét vesztett madár OLYMPIA A válóperes gyermek 0 felv. I Telefon J. 129,—47 ,_______________ __________________(4, S, S, 10) A csata (La Bataille) 8 felv. Mimóza (Elftjáték „A családhoz) íblWlVT­A A dalokat Kruyswyk Annie, a m. az* kir. Opera művésznője énekli (Va5, V27,A s/410) telefon : luz.-cf 1 42-u° pil,logai fiúk 7 felvonásban A h‘‘CS Rúdiótorc^Cr 6 f FILMPALOTA g Verebes-Tubny ének-és tán£­­A Keleti pu. mellett lkettő3 (V*4, V26, V28,­­V21) URÁNIA MOZGÓKÉP. OTTHON Teréz körút 28. Telefon 182-82 S­zivecském Metrovigjáték 8 felv Humorszanatórium amerikai vígjáték 8 felvonásban (Vr 4,­­'«6, Vr6, VtlO) CARMEN­MOZGÓ NYUGAT MOZI ELDORÁDO MOZGÓ A sors hegyfokán Dráma az Alpenek tetején 7 felv Ham a szerencsétlen 11 órás Amerikai burleszkattrakció 8 felv. ______(5, v­ 8, VslO) Erzsébet körút 8 Mister Rádió 5 felv. Meseházasság 6 felv. ff-től) Teréz körút 41. Telefon 71—82 Rabszolgakirálynő főszereplő Beregi Oszkár és Korda Mária Autón szerzett vőlegény (*/14, galva, */do) Népszínház ucca 31. Rabszolgák Irályát! 8 felv. Főszerepben Korda Mária, Beregi Ámor mint sod­or 6 felv. ■ 5 órától Mi lesz a Corvin­ Színház holnapi bemutatója ? Bitter Kata a Mi ? Ne légy féltékeny (K) fVio­a­­tlana/ K­ÖZ­GAZDASid ■ i■!——i i ■■■■ ■ — Egy vállalat, amely 12—13 százalék osztalékot fizet (a Világ tudósítójától.) A hivatalos lap mai száma közöl egy olyan részvénytársa­­sági­­közgyűlési meghívót, amely rendkívül érdekes és rendkívül fontos­ fordulatot je­lent a magyar osztalékpolitika területén. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy akkor, amikor elsőrendű vállalatok szeré­nyen az egy százalék alatt maradnak az osztalék kiszabásánál, és néha nem tartják szükségesnek az egy százalékos osztalék folyósításai sem, akadt egy olyan nagy gép­ipari­­vállalat, amely 8000 korona osztalé­kot kínál részvényeseinek a­kkor, amikor a tőzsde mai árfolyamlapján 62.000 és 64.000 korona között mozogtak részvényei. Ez az osztalék tehát 12—13 százaléknak felel meg, és igen éles ugrást jelent az idáig meg­szabott osztalékokkal szemben. Amennyi­ben a ma adott példa követésre találna, akár csak sokkal szerényebb keretek kö­zött, akkor szükségszerűleg és természete­sen kialakul majd a tőzsdén egy erőteljes tendencia, átformálva az árfolyamát azok­nak a papíroknak, amelyek újból rentábilis befektetésekké változnak. A Gép- és Vasútfelszerelési Gyár Rész­vénytársaság, amelyet általában Kistarcsai néven ismernek, és ezen a néven szerepel­­ a tőzsdei árfolyamlapon is, január harmin­cadik­ára hirdet közgyűlést és 100 millió korona névértékű alaptőkéje után a múlt év nyereség-maradványával együtt 12.271 millió korona bruttó­ nyereséget mutat ki. Ebből a bruttó­ nyereségből 40­2 millió ko­rona szerepel tiszta nyereség gyanánt a mérlegben,'­ tehát a Kistarcsai valószínűleg erősen gyarapítóda latens tartalékait, és ez magyarázza meg, ha a nyílt tartalék sza­porítására mindössze 244 milliót kíván for­dítani az igazgatóság. Közjótékonysági cé­lokra 200 milliót szánt a kistarcsai, az igazgatóság alapszabályszerű jutalékára 300 milliót, míg osztalék gyanánt 4000 millió, tehát négymilliárd korona folyósítására ter­jesztenek be hivatalos indítványt a közgyű­lésen. A Kistarcsai mindössze 300.000 rész­vényt bocsájtott ki, tehát az osztalékból minden egyes részvényre 8000 korona­ fog jutni. A részvények névértéke 200 korona, tőzsdei árfolyamuk pedig, mint már emlí­tettük 62—64.000 korona. Az alacsonyabb jegyzést véve, az osztalék kéri a teljes 13 százalékot. A Kistarcsai, úgy látszik, a legjobban ve­zetett magyar iparvállalatok közé tartozik, mert akkor, amikor a gépipar általában erős depresszióról, sőt­­válságról panaszko­dik, a Kistarcsai július óta kátszázötvennel szaporította munkásainak számát, és a­­sivár vezetőségének közlése szerint nyolc-tíz hó­napra van megrendelésekkel ellátva. Akkor, amikor más iparvállalatok nagy hitelekkel és súlyos tartozásokkal­­dolgoznak, a Kis­tarcsai mérlege mindössze 8,8 milliárd tar­tozást­ mutat ki, 15,5 milliárd követeléssel szemben, a követelések tehát közel 8 mil­­liárddal haladják meg a tartozásokat. A hivatalos lap mai közleménye alapján szükségesnek tartották az érdeklődést az­iránt, minek köszönheti a frappánsan jó üzletmenetet a Kistarcsai. A felvilágosítások szerint az export szempontjából kedvezőt­lenebbekre fordult viszonyok mellett is igen nagy kivitellel dolgozik a Kistarcsai, főleg kelet felé, és például most küldöttek Bul­gáriába olyan kézidarukat, amelyekkel két ember egyszerre kétszáz méter mázsa súlyt emelhet. Ezt a megrendelést nemzetközi pá­lyázat alapján kapta meg a Kistarcsai, amely gyárt hidakat, villamoskocsikat, vas­úti kocsikat és ezeken a területeken szin­tén teljes kapacitása szerint van foglalkozt­­atva. Igazán nem szokásunk lelkesedni gazda­­sági vállalatokért, amelyeknél elvégre a ve­zetők mindig gondoskodnak arról,­­ hogy munkájukat kövesse az egészen konkrét el­ismerés. Most azonban­­kénytelenek vá­­gyünk kivételt tenni a szabály alól, egy­részt azért, mert a Kistarcsai igazgatósága és üzletvezetősége bebizonyította, hogy igazi kommerciális szellemben és teljes energiá­val lehet sikeres munkát végezni a rossz konjunktúra napjaiban is, és általános gaz­­dasági szempontból fiacon kell méltá­nyolni azt, ha a mai időkben a Kistarcsai fokozni tudta exportját és kétszázötvennel szaporította munkásainak létszámát, akkor, amikor szakmájának legtöbb más vállalata restringálja az üzemet és leszállítja a mun­kások számát, új segédcsapatokkal gyara­­pítva a munkanélküliek szomorú hadsere­gét. Másrészt azért kell átvennünk a kis­tarcsai közgyűlési hirdetményét a hivatalos lap közgazdasági rovatából, mert az itt ajánlott 8000 korona osztalék nem csupán a kistarcsai részvényesei számára jelent hasznot, hanem olyan kezdeményezés, amelynek követése jótékony hatással járna az egész gazdasági életre. Csak károkat okozna az olyan h­ausse, amely válogatás nélkül veri fel a valeur-ök és a nonvaleurök értékét, újból az ország nagy zöldasztalává tenné a tőzsdét, és­ a játékszenvedély felélesztésével nyomná el az alig fölébredt mu­nkakedvet. Másfelől azonban fölösleges vagyonrom­bolást jelent, és sokfelé bénítja meg a gazdasági terme­lés munkáját az, hogy az igazi valeur-ök árfolyamának egy része megállott a valódi érték egy töredékén, jórészt a hibás és ri­­­deg osztalékpolitika következtében. Ma már eljutottunk odáig, hogy a fiktív osztalék fizetése általános dogmájává lett a gazda­sági életnek, és a Kistarcsai fontos példát adott, amikor szakítani mert ezzel a dogmá­val. A külföldi tőke Magyarország felé áramlásának egyik legfőbb akadálya termé­szetesen szintén az, hogy a magyar részvé­nyek csak névleges osztalékot fizetnek, és a külföldnek igen kevés kedve van gyümöl­­csözés nélkül plaszírozni tőkéjét. De akkor, ha 64.000, vagy 62.000 koronás árfolyam mellett egy részvény 8000 korona osztalé­kot fizet, a külföldi tőke egész más mére­tekben fog Magyarország felé fordulni, mint idáig. Most még csak idéznünk kell egy híres mondást, amelyet Madame Mére szokott hajtogatni, Napóleon ,édesanyja, mikor fiá­nak hatalmáról és dicsőségéről beszéltek neki. Pourvu que cela dure: volt az öreg korzikai hölgy örök válasza. Csak tartson sokáig..- Ha sokáig fog tartani az az üz­letmenet, amelyről a Kistarcsai igazgatósága tesz jelentést, akkor a kistarcsai vezetői komoly szolgálatot tettek saját vállalatu­kon kívül a magyar gazdasági életnek is. Az aranydíjszabással dolgozó MÁV nem fogad el aranyban fizetett fuvardíjakat (A Világ tudósítójától.) Július elseje óta tudvalévőleg aranykoronában számítják a vasúti fuvardíj­at, a MÁV aranykoronában ál­lítja ki a fuvarleveleket. A vasút felei eleinte az aranyban kiszámított fuvarlevél-végössze­gek­ne­k 17.600-szorosát fizették papírkoroná­­ban, később tizenhétezerre szállott le a szorzó­szám. .A szállító közönségnek természetesen jogában állott a fuvarleveleket effektív arany­érmékkel kiegyenlíteni. Ezzel a lehetőséggel éltek is a vasút összes nagyobb ügyfelei, annál is inkább, mivel az aranyérméket tizenötezer korona körüli árban meg lehetett szerezni a szabadforgalomban, amely ellátta úgy a vám, min­t a vas­úti fuvart fizető cégeket a szükséges aranyérmékkel. A tényleges és a mesterséges aranykorona-árfolyam közötti kü­lönbözet előnyössé tette a kereskedőknek és gyárosoknak az effektív aranyban való fizetést. A vasútnak azonban feltűnt, hogy a legutóbbi időben aránylag mind több osztrák veretű aranypénzt szedtek be a pénztárak, míg a ma­gyar veretű pénzek aránya folyton csökkent. Érthető­ is ez, hiszen Körmöcbányán lényege­sen kevesebb aranypénzt vertek, mint a Ma­gyarországgal érmeközösségben álló osztrák pénzverdében­, aztán Magyarországon igen ke­véssé vert gyökeret az aranyban való fizetés szokása, úgyhogy azt a solsmennyiségű ara­nyat, amely a háború alatt tezaurálódott, a kedvezőtlen fizetési mérleg, valamint az arany­ban való vámfizetés úgyszólván teljesen fel­szívta. A magyar vezetű aranypénzek lecsök­kent mennyiségét használta föl a MÁV esz­közül, hogy a ránézve előnyösebb papírpénz­­fizetésre szorítsa az üzleti világot. Ma reggel hirdetmény jelent meg a vasúti pénztárak ab­lakain, amely kimondja azt, hogy a vasúti pénztárak ezentúl csakis magyar veretű ara­nyat fogadnak el, osztrák veretűit azonban nem. Ez a rendelkezés nagy megütközést és zűr­zavart keltett a forgalomban. A vállalatok nem tudták átvenni a szállítmányokat, magyar­ méretű aranyak hiányában, vagy pedig kényte­lenek voltak a közel tizet­négy százalékos többkiadást jelentő papírkorona-átszámítássa­l kiváltani a fuvarleveleket. A MÁV intézkedé­ ■ sének hatása rögtön jelentkezett az aranypénz piacán is, ahol a magyar vezettt aranyérme ára 835.000 koronáig ugrott föl, míg az ugyanilyen aranyértékű osztrák pénz 305.000 koronáig esett vissza. Érdeklődtünk a MÁV eljárásának indítóokai iránt a vasút illetékes osztályánál, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy MÁV azért volt­­kénytelen mai rendelkezését kiadni, mivel az aranyérmeket a Nemzeti Bank 14.600 korona­ körül váltotta be, ennélfogva aranykoronán­ként 2400 korona árfolyamveszteséget szenve­dett a vasút, már­pedig költségvetési okokból ezt nem vállalhatja. Más helyről azt az információt kapjuk a MÁV rendelkezésének oka felől, hogy a Való­ságos és hivatalos aranykorona árfolyam­kü­­­lönbözete folyományaként egyes kereskedők­ töredékaranyat vásároltak külföldön, ezeket kilenctized finomsági arányban, tehát a tör­vény által előírt módon, a bécsi pénzverdében kivetették és az így nyert érméket Magyaror­szágra hozatták, hogy itt a vámhivatal és a MÁV klienseinek adják el. Az üzlet nagyon előnyösnek mutatkozott. Ezt kívánják az ille­tékes helyen meggátolni. A kereskedő- és iparoskörök a MÁV intéz­kedéséről azonnal értesítették a Budapesti Ke-­­ reskedelmi és Iparkamarát, amely sürgős fő.

Next