Világ, 1945. június (15-38. szám)
1945-06-02 / 15. szám
Szombat HÍREK lTonn • ' "" a várad adta 1822 június 2 ezt a kitűnő publicistánkat Csengery Antal és »*&*«szazalékosan tisztaszületése kezű közgazdászunkat, aki 22 éves korában kezdte karrierjét azzal, hogy a" pozsonyi országgyűlésről tudósításokat küldött a Pesti Hírlapnak. Később Kemény Zsigmonddal együtt szerkesztette a P. H.-t. 1848-ban a belügyminisztériumba került és a képviselőház szabályzatát dolgozta ki. A szabaságharc után mint író és kultúrhistórikus működik, 1861- től kezdve képviselő. Deák és Andrássy mellett neki volt legtöbb része a kiegyezésben. Munkásságának értékes része a Bachkorszakbeli sajtóviszonyok feltárása. Sokat tett az Akadémiáért, mint annak másodelnöke. Kedvelt munkaterülete volt a Pénzügyi Bizottság és a Félhitelintézet, amelynek alapítója volt. Nagy érdeme a közoktatásügy terén, hogy ő teremtette meg a polgári iskolatípust, amely nagyban emelte az általános műveltségi színvonalat, főleg a nők körében. A modern magyar publicisztika úttörőjének is őt tekinthetjük. Negyven hadifogoly német tábornok vonult át Londonon. Mint m, angol rádió jelenti, szerdán 40 hadifogságba került német tábornok vonult át Londonon. A fogolytáborokba gyalogszerrel menetelő tábornokok mindegyike maga vitte poggyászát. A világ zsidóságának harmadrésze elpusztult. Érdekes statisztikai adatokkal szolgál a Palesztinában megjelenő rDavarte napilap a világ zsidóságának háborús veszteségeiről. Ezek szerint a világ zsidóságának száma a háború előtt 17 millió volt, ebből 10 millió élt Európában. A németek által megszállt területeken 7 millió zsidó élt, ebből 6 milliót kivégeztek és elhurcoltak. A szövetséges csapatok bevonulása a megszállott területekre 1 millió zsidót szabadított fel A statisztika adatai szerint tehát a világ zsidósága összlélekszámának több mint egyharmad részét veszítette el e számban azonban nincsenek a szövetséges államok hadseregeiben katonai szolgálatot teljesített zsidó hősi halottak. Nagy légitámadás Oszaka ellen Négyszázötven amerikai óriási repülőerőd. 150 Musztang-gép kíséretében 3200 tonna gyújtóbombát dobott Oszakára, Japán második legnagyobb városára. A támadás következtében hatalmas tüzek keletkeztek. Az úrnapi körmenet csütörtökön ünnepélyes keretek között folyt le. Az ünnepség a Szent István bazilikában ünnepi szentmisével kezdődött. A kormány képviseletében Vörös János honvédelmi miniszter jelent meg. Az ünnepi szentmisét Meszlényi Zoltán esztergomi püspök pontifikálta. Utána a Bazilika előtti teret megkerülve tartották meg a körmenetet. Churchill miniszterelnök hétfőn este záróbeszédet mond. Az angol hazai hírszolgálat állomásán beszél az esti 9 órás hírek után. A miniszterelnök beszéde a választási sorozat első rádióbeszéde lesz. Attlee munkáspárti vezér kedden este 9 óraikor mondja el rádióbeszédét. Orvosi hír: Dr. Grimm Gabriella gyermekorvos Margit-körút 38/bl alatt rendel 4 5-ig. »A szovjet nép világtörténeti érdeme« címen tartja meg legközelebbi előadását Kassai Géza, az »Új Szó« szerkesztője, június 1-én, pénteken 5 órai kezdettel a Zeneakadémia kamaratermében. Német hadifoglyok aknátlanítják a francia tengeri fürdőket. Francia illetékes helyen közölték, hogy mintegy 100.000 német hadifogoly tisztogatja az aknáktól a francia tengerparti üdülőhelyeket, ahol egy hónap alatt 54 gyermeket öltek meg a német tányéraknák. A rendkívül nagy kiterjedésű aknamezők felszedése körülbelül egy évet vesz igénybe. A tollkereskedő útja A tollkereskedő azt üzente Hódmezővásárhelyről, hogy Budapestre szeretne jönni. Unja már szülővárosát, a jó vidéket, a tanyavilágot és — senki se csodálkozzék rajta — régi kártyapartnerei után vágyódik. Ott akarja a kártyázást folytatni, ahol néhány hónappal ezelőtt egynémely közbejött kisebb és jelentéktelen események miatt kénytelen volt a játékot felfüggeszteni. A szegény tollkereskedőt, aki jelenleg annyira unatkozik, Bibó Lajosnak hívják és — ne tessék tévedésbe esni — ebben a pillanatban valódi lúdtollat árusít. Ebben igazán nincs semmi szégyen, sőt újság sincs benne, hiszen Bibó mester hosszú éveken át abból élt, hogy eladta tollát (írótollát!) hol a németeknek, hol a nyilasoknak és így nem is változtatott pályát, amikor Hódmezővásárhely tanyavilágában felcsapott tollkereskedőnek. Nem is ő az első kormányfőtanácsos-tollkereskedő... Ezzel is lehet annyit keresni, mint azzal a másik tollal. A furcsa csak az, hogy Bibó Lajos, a jobboldali irodalom tömjénezett büszkesége. Kolosváry - Borcsáék hűséges fegyvertársa, annyi sok zsidózó cikk ünnepelt szerzője, az Esti Újság és a Függetlenség főmunkatársa stb. még mindig unatkozik. Unja a lúdtollat és azt szeretné, ha nemrégiben eldobott írótollát újra gyakorlott kezébe ragadhatná. Elvégre miért ne folytathatná ott, ahol tavaly abbahagytál Micsoda demokrácia és szabadság van ebben az országban, ahol Bibó Lajosnak nem adnak képességeinek — tollkereskedői képességeinek — megfelelő lehetőségeit... Igaza van, miért nem... Elvégre mit csinált ez Semmit! Semmiféle bűnt el nem követhetett, mert hiszen ha elkövetett, volna — ugyebárt — már régen letartóztatták vagy internálták volna, vagy a legjobb esetben közmunkát végezne. Fehérbárányosi Bibó Lajos, a magyar irodalom rendkívüli büszkesége azonban ártatlan és megérdemelné, hogy különvonatot küldjenek érte Hódmezővásárhelyre. Hozzák sürgősen Budapestre. Ne hagyják, szegényt, vidéken senyvednit (!) Szeptember végéig lehet visszakérni a régi üzlethelyiséget. Azok, akik a reakciós intézkedések miatt üzlethelyiségüket elvesztették, egy korábbi rendelet értelmében harminc napon belül kérhették üzleteikbe való visszahelyezésüket. A 30 napos határidő április 25-én járt le. Ezt a határidőt most szeptember 30-ig hosszabbították meg. Kiírták a pályázatot a Duna alatti alagútra. A kereskedelem - és közlekedésügyi minisztérium hídosztálya (Budapest, Dob utca 75. III. em. 7.) közli, hogy a budapesti Duna alatti alagútra e hónap 20-ig tervpályázat és építési ajánlat nyújtható be. Az építésre vonatkozó feltételeket a hídosztályon hétköznapokon 12—14 óra között lehet megtudni. A londoni rádió európai hírszolgálata vasárnaptól kezdve megváltozik. Magyar nyelvű i hírekkel naponta háromszor jelentkezik London: reggel VIS órakor a 31.50 és 25.30 hullámhosszon, délben fál órakor a 31.50, a 25.30 és a 19.85 hullámhosszon, este 7 órakor a 261 közép, továbbá a 31.50 és a 25.30 rövidhullámon. Olcsóbb elektromos tarifa a nagylakások társbérlőinek. Budapest polgármestere az elhangzott közérdekű panaszokra figyelemmel, módosította az új áramtarifát. A polgármester úgy rendelkezett, hogy ha a 3 vagy többszobás lakásokban társbérlők laknak és egy-egy társbérlőre legfeljebb 2 lakószoba esik, az áramdíjat az olcsóbb tarifával, vagyis 3,50 pengővel kell számítani. Bogár Teréz 50 éves házmesternőt, aki a Pozsonyi út 36. számú svájci védett ház lakóit anyilasokkal elvitette és kirabolta, a Népbíróság 15 évi fegyházra ítélte. A Polgári Demokrata Párt VIII. kerületi szervezete Vas u. 6. I. em. helyiségében június 6-án, d. n. 5 órakor propagandagyűlést tart. Bródy Ernő, Kabakovits József és Horváth Barna nemzetgyűlési képviselők tartanak előadást. Minden érdeklődőt szívesen látunk. Internálótáborba került a volt nagykanizsai polgármester. Nagykanizsán internálótábort létesítettek, amelyben 280 reakcióst és nyilast őriznek. Az internáltak között van dr. Krátky István volt polgármester, dr. Hegyi Lajos főjegyző, dr. Balla István elmozdított városi tanácsnok és Küronya István kereskedelmi iskolai tanár. Zoli bohócot keresem, akit 1944 június 6-án Sárvárról deportáltak. Kérem, aki tud róla, a Fővárosi Cirkusz pénztáránál jelentkezzék. (Nem tévesztendő össze a körutakon magát Zolinak kiadó kistörpével). Kötél általi halálra ítélte a Népbíróság Almadinger Márton 26 éves asztalossegédet, aki a Petneházi utcai nyilasközpont gazdasági hivatalának vezetője volt. Az elítélt kegyelmet kért. Elfogtak egy nyilas tömeggyilkost. A politikai rendőrség a Dunántúlon letartóztatta Mayer József tömeggyilkost. Mayer 1944 októbere óta több mint 600 elhurcolt kivégzésében vett részt. Működését a Cserhát- és Alpár-utca sarkán lévő házban kezdte meg, innen 17 bujkálót »szállított el« s buktatójukat, egy keresztény aszszonyt a helyszínen lelőtt. Később az Eötvös-utcai, valamint a Klauzál-téri házakban fogdosta össze az ott rejtőzködőket s tömegesen kísérte őket az óbudai téglagyárba. Saját bevallása szerint a szerencsétlenek közül nagyon sokat — felsőbb utasításra — még útközben megölt. A fogolykísérésekben egészen a legutolsó időkig részt vett. Tetteiért a Népbíróság előtt felel. Felhívás. Felhívjuk mindazokat, akiknek hozzátartozóit 1944 decem 29-én éjjel a Pártfogó Iroda, Bethlen-tér 2. szám alól németek elhurcoltak — saját érdekükben — jelentkezzenek Bethlen-tér 2. I. em. 30. Lukács Imrénél, június 2-án, szombat reggel 8—9 között. Négymillió pengő élelmiszerre. Faraghó Gábor közellátási miniszter négymillió pengőért élelmiszert vásárolt, éspedig Békés és Szabolcs vármegyében másfél-másfél millióért, Szolnok és Bihar vármegyében pedig fél-félmillióért. nnAgyg a TCC Kereskedelmi ügynökség jr,HWnk márkás cikkek egyedárusító vezérképviseletét iv6.17TM BÉLYEG gyűjteményt, magyar és külföldi sorokat, egyes és törvegbélyeget magas Áron veszek. WERNER* Károly-körút 10 Használjonak QvummM, ELŐ 111 fogpasztát VILÁG DÉVAI AltAA¥AT,„, BRILIÁNST és MARTIN szerkezetet ▼e©z-elal a régi anofid alapon. 1945 június 23 „LE AZ ÁLARCCAL!" Faraghó Gábor közellátásügyi miniszter nyilatkozata »Le az álarccal« címmel a »Szabad Nép« egyik névtelen cikkírója azzal a nyilatkozattal foglalkozik, amelyet a fegyverszüneti egyezménnyel kapcsolatban a BVilágg-nak adtam. Miniszterségem ideje alatt már nem egy ízben támadtak engem ellenfeleim. Mint fegyelmezett ember — akit a sors és az illetékesek bizalma odaállított a magyar élet egyik fontos posztjára — mindenkor leráztam magamról a nem építő kritikát és egy ízben sem válaszoltam, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, mivel támadási stílusukban képtelen voltam a jószándékú segíteniakarást felfedezni. A támadás ezúttal is felmentene a polémiától, ha nem lennének magasabbrendű nemzeti szempontok, amelyek fontosabbak, mint az egyéni ízlés- Ezek a szempontok kötelességemmé teszik, hogy ezegyszer válaszoljak a keserű, epével megírt sajtótámadásra. Az említett cikk írója a deportált zsidóság fájdalmas tragédiájának leple mögül küldözgeti felém nyilait, idézi nyilatkozatomat, amely szerint »a zsidók deportálásában nem egyszer gyalázatos eszközökkel közreműködő csendőrségnek felügyelőjével szemben sem a nyilasok, sem a németek nem lehettek bizalmatlanok®, majd megállapítja, hogy »az a cinizmus, ahogy azt Faraghó elmondja,^ _túltesz még a nácik undorító cinizmusán is«. Ez a kitétel durva, jellemző a cikkíró hiányos tárgyi felkészültségére is, ahogyan nagy horderejű és felelősségteljes kérdésekkel szemben állást foglal. A cikkíró úrnak ugyanis ismernie kellene a közigazgatási és rendészeti törvényeket. Tdnia kellene, milyen hatáskörrel, illetve jogkörrel volt a csendőrség felügyelője felruházva. Én, mint erre illetékes, közlöm, hogy a honvédelmi miniszter »Szervi határozványok a magyar királyi csendőrség felügyelője számára® címmel külön füzetben szabályozta a felügyelő hatáskörét. E rendelkezések szerint acsendőrség felügyelőjének feladata a kiképzés, a fegyelem kezelése és a bírói illetékesség. A csendőrség alkalmazására, felhasználására semmiféle befolyása nincsen. A csendőrség — mint belbiztonsági szerv — kizárólag a belügyminiszter alá volt rendelve, a felügyelő viszont mint honvédtiszt, a honvédelmi miniszternek volt a közege. A zsidók deportálását a belügyminiszter, illetőleg Baky és Endre László belügyi államtitkárok végezték. Tehát a végrehajtói eszköz ugyan a csendőrség volt, de a felügyelőnek — sajátságos helyzeténél fogva — még a rendelkezés végrehajtására sem volt befolyása, még kevésbé annak megakadályozására. Az idevonatkozó rendelkezéseket még csak be sem mutatták a felügyelőnek. Bármennyire népszerűtlen ma a megállapítás, mégis leszögezem, — mert igaz ,hogy a volt kormányzó is több ízben gátat kívánt vetni a zsidóság kihurcolása elé, de, sajnos, ezek a szándékok csődöt mondtak a németeknek és az ő magyarországi cinkosaiknak államfői jogköröket is túlszárnyaló hatalmán. Ne játsszunk frivol játékot a hazai zsidóság fájdalmának és jogos elkeseredésének tragikus roncsai fölött. Állítom, hogy a zsidóság kiharcolását magyar politikai vagy katonai tényező megakadályozni nem bírta volna, mint ahogy nem sikerült azt megakadályozni sehol Európában, ahol az SS-haramiák lábukat megvetették. Honvédtiszt voltam, csendőrzubbonyt sohasem viseltem és mint felügyelőnek, hatásköröm pontosan meg volt határozva. Férfiasan megvallom, hogy a deportálásokat megakadályozni nem tudtam, de azért nap mint nap jönnek fel hozzám az Auschwitzból visszatért meggyötört arcú asszonyok, férfiak, akik hálától csillogó szemmel köszönik meg azt, amit én, mint a csendőrség felügyelője tettem értük, a különböző rendelkezések, a munkatábor, acsillagviselés és a gettó elől való mentesítés terén egészena deportálásig, amelynél az én befolyásom természetesen már alig érvényesülhetett. Manapság nagy divat a zsidómentésre, a zsidók bújtatására hivatkozni. Ezt én nem tartom ízlésesnek, mert a bajbajutott embertársainkon való segítség emberi kötelesség, amely isteni eredetű tanokban van már jó néhány ezer éve kodifikálva. Ha mégis ilyenrérdemekre® hivatkozom, azt a cikk váltotta ki belőlem. A cikk azután megkockáztatja még a következő állítást is: »A fegyverszünet kérésének gyakorlati jelentősége aligha volt.« A Szabad, Népnek ez a kitétele nélkülözi a tárgyi igazságot, de árt egyben a magyar népnek, a nemzeti szuverenitás eszményének is. Természetes, hogy a felszabadult magyar néptől a kritika jogát senki el nem vitathatja, de ugyanakkor senki nem engedheti meg magának a »Világ«-ban nyilvánosságot kapott tények után, hogy ilyen mondatot vehessen a tollára: »Faraghó Gábor a németek megtévesztésére gyilkoltatta le csendőreivel a deportáltak százezreit stb.) Méltatlan ez a harcmodor. * Kaptuk és az újságírás etikai törvénye szerint köteleseknek éreztük magunkat, hogy ennek a nyilatkozatnak nyilvánosságot adjunk. A Világ szerkesztősége Az MTK legyőzte a Ferencvárost Űrnapján tízezer főnyi közönség előtt játszották le az üllői úti sporttelepen az MTK—FTC bajnoki mérkőzést, amely a második félidő első percében Palatínus rúgta egyetlen góllal az MTK javára dőlt el. Mint valamennyi sportág, a labdarúgás is lényegében a kezdet kezdetén van és így érthető, hogy a két csapat küzdelme nem állt magasabb színvonalon. Csak a második félidőben javultak fel a legénységek és odaadó lelkes játékkal igyekeztek pótolni a jó kondíció hiányát. A küzdelmet a mindvégig odaadással és lelkesedéssel mozgó csatársorok erőkülönbsége döntötte el az MTK javára. Vasas—NSC 2:0 (2:0), Újpest- Kispest 8:0 (2:0), Budai Barátság —Ganz 5:2 (2:1), MÁVAG-Z. MADISz 2:1 (2:0), Csepel—PeMTK Az első magyar kisviejatek az ujjaszüretés után! KI HITTE VOLNA? Mindenki benne van! Optimista film! Vas Zoltán beszél... Játsszák : Mély Gera, Komlós Vilmos. Előfordulnak: Karódy, Honthy Corvin - Híradó - Kamara - Scala - Uránia