Világ, 1947. január (479-503. szám)

1947-01-14 / 488. szám

Kedd VILÁG Könyörtelen békét kényszerítenek N­ém­etor­szágra Byrnes és Wandenberg az US­A k­i­lpolitik­ájána­k alapelveiről Holnap megkezdődik a béke­­rendezés munkájának máso­dik menete: Londonban, össze­ülnek a külügym­imiszter­­helyettesek és a Németország­gal hadban állt országok ké­­­viselői, hogy előkészítsék a német békeszerződést és vele párhuzamosan az osztrák államszerződést is. Az érte­kezlet — írja a Sunday Times — jó előjelekkel indul. Mégis kétségtelen, hogy az előreláthatólag 5—6 hétig tartó megbeszélések során lesz néhány összecsapás is és nem lesz hiány éleshangú vitákban sem. A beavatottak mindezek ellenére biztosak a végső megegyezésben, úgyhogy már­is felvetődik a kérdés, aláiras­­sá-e-e a németekkel a békét, hiszen — mint Londonban megállapítják — nem vitás, hogy a minden bizonnyal kö­nyörtelen béke könnyen meg­buktathatja a demokratikus német kormányt, Londonban ne­m tartják valószínűtlennek, hogy erre való tekintettel né­­met részről nem íratják alá a békét, hanem békestatutumot kényszerí­tenek Németországra. Az elmondottak ellenére is ér­dekes, hogyan vélekednek a németek a béketárgyalásokról és a békekötés kilátásairól. Németország — állapította meg Schleswig közellátási mi­niszter—csak akkor lesz élet­képes, ha visszaállítják poli­tikai és gazdasági egységét. Németország jelenlegi hatá­rai között életképtelen­ Ameny­­nyiben a német álláspont­­nem juthat kifejezésre, akkor attól kell tartani, hogy az igazi béke nem fog megvalósulni, fűzte hozzá a miniszter. Vala­mennyi határkérdésben elle­nezzük a fait accompli poli­tikáját, jelentette ki­­ Schu­­macher, a német szocialisták vezére, aki a továbbiakban, hangsúlyozta: Fontos, hogy a német nép megszabaduljon attól a gondolattól, hogy kül­detése van a világon. Nekünk, németeknek nem küldetésünk, de betöltendő szerepünk van Európa szívében s ez a szerep rendkívül fontos- Mi a ma­gunk részéről nehezen hi­szünk a német lélek megvál­tozásában és teljesen igazat adunk van Kleffens holland külügyminiszternek- aki­­ki­jelentette: A német nép csak egy dolgot sajnál, még­pedig azt, hogy elvesztette a hábo­rút. A szovjet-amerikai viszály ügye A döntő fontosságú tárgya­lások előestéjén az eddiginél is nagyobb figyelmet érdemel a nagyhatalmak egymásköz­ti viszonyának kérdése. A zavar­talan brit-amerikai összhang­ról nincsen mit mondani és Montgomery tábornagy rend­kívül sikeres moszkvai misz­­­iója után brit-szovjet viszonylatban is csaknem teljesen súrló­dásmentes együttműködés várható. A főtéma változatlanul a szov­jet-a­merikai kapcsolatok kér­dése. Szovjet részről az elmúlt 24 órában ismét több bírálat hangzott el az USA külpoli­tikája ellen. Hogy csak kettőt említsünk: a Pravda azt a lassúságot kifogásolja, amely­lyel amerikai részről a lesze­relés kérdésével foglalkoznak, az Izvesztija pedig rendkívül éles kritikát gyakorol az USA képviselőhöz tengerészetügyi albizottságának jelentése fö­lött, amely azt javasolja, hogy a Karib­ -szigeteket is­ von­ják bele az USA csendes óceáni védelmi rendsze­rébe. (Mint ismeretes, a Szovjet­unió Japán legyőzése után visszaszerezte a Kuril­-szige­­teket). Bizonyos súrlódási felületet jelent majd a Spitz­­bergák ügye is, noha Was­hingtonban egyelőre, érdekte­lenségei, mulatnak a­ szovjet kormány támaszpontot kérő lépésével kapcsolatban, a leg­nagyobb­­ proléma azonban változatlanul a­ kölcsönbérleti számla, kiegyenlítésének, va­lamint a Szovjetunió által igényelt újabb hitelnek az ügye. Ami az amerikai rész­ről elhangzott megnyilatko­zásokat illeti: Vanderberg szenátor Clevelandban dicsé­rettel emlékezett meg arról, hogy az USA-korruátiy »a­ szilárdsággal párosult barát­ság őszinte politikáját« foly­tatja a Szovjetunió irányá­ban, majd pedig leszögezte: Mi nem törekszünk hódí­tásra, de nem néznénk el, ha mások hódítanának. Sem az USA-nak, sem­ más nemzetnek — mondatta ugyan­ott Byroes — nem szabad megadni a lehetőséget, hogy­ uralkodjék a világon. A tá­vozó külügyminiszter külön­ben igen nagy bizakodással nyilatkozott is béke, kilátásai­ról, de, azért sürgette az ame­rikai államok összefogását és leszögezte, hogy az USA miind­­addig nem szerelhet le, míg más államik fegyverben álla­nak. Mindezek után megnyug­tatóan hangzik Trygre Lie­­nek, az UNO főtitkárának kö­vetkező megállapítása: A ro­mok és a nélkülözések, ame­lyeket a háború okozott, nem biztosítanak kedvező helyze­tet ahhoz, hogy valaki újabb háborúra gondoljon. Afganisztántól Tangerig A Törökország és Trnszjor­­dánia között létrejött barát­sági egyezmény újból előtérbe állította az arab államok összefogásának problémáját Transzjordánia királya Anka­rából történt elutazása előtt annak a reményének adott ki­fejezést, hogy az egyezményt újabb szerződések követik és leszögezte, ho­gy szoros baráti viszonyt kell létrehozni a keleti népek között Afganisztántól Tan­gerig. «o­rg- Varsenytárgyalási hirdetsimény­­t Budaut­est Síóks&i'tf városi KOó- M&dési Rt ayidrrinoa versenytár- Fyattist hirdet: 300.000 db kli-­elfiktróda é­s egyéb kefföritöíinyaiíck. t­cmüblní kb 20.000 m* klf. méretü, részben szépüveg, részben tiblaüveg saátrit­ isára. Az ajánlatok benyújtásának határideje: ax sle&feródákra 1­7 jan. 24-ém « óra, üvegre: 1647 jsui. 31-ér; 1) éra. Az ajánlati felvételek U^ssk-Hri Ana­mrbe Mrerzéki­rálynál, VII., Akáei­a-u. i­r- IV. tm. 458. sz. neobába», b&ereabetor. be Elfogyott a fővárosi kórházak ajándék penicillinje Nagy­­eltűnést keltett a fővá­ros közigazgatási bizottságának ma délelőtti ülésén Révész Mi­­li Kínáik a penicillitobotránnyal kapcsolatban elhangzott fel­szólalása. Révész Mihály elmon­dotta, hogy kifogyott a főváros kórházaiból az aján­dék­penicillin. Ezt a fontos gyógyszert nem le­het nélkülözni, a kereskedelem­ben kel a kővároknak beszereznie. Négy hónappal ezelőtt 200.000 egységenként 150 forint vot­t pe­nicillin ára, ezt leszállították 89 forintra, de külföldön a világpia­con 3 svájci frank az ugyanilyen egységű penicillinnek az ára, te­hát mindössze 13 forint. A fővá­ros igyekezzék elérni a kormány­nál, hogy a penicillin árát aurtpő­­sen szállítsák le és a patikában ne uzsora-, hanem világpiaci ára­kon árulják. Indítson vizsgálatot a népjóléti Minisztérium: igaz-e az, hogy egy vegyészeti gyár a megállapított US forint helyett 40 forintos egy­­ségáron akarta adni a penicillint és ha igen, miért nem­ adhatta ilyen áron. A felszólalás általános feszűnést keltett, annál inkább, mert orvosi körökben elterjedt, hírek szerint van olyan vegyészeti gyár, ame­lyik hajlandó lenne 36 forintért adni a penicillint a fővárosnak, holott a megállapított ár 89 forint Kik kapták a Baum­arten-díjakat ? A Baumgar­ utm Alapítvány eura­­tóriuma határozott, hogy kiket részesíltsan az idén díjakban és ju tatainkban. Három 10.000 forin­tos nagydíjat adnak ki. Az egyi­ket Kassák Lajos, a másikat Déry Tibor, a harmadikat dr. Szabolcsi Bence kapja. A hat 3000 forintos jutalmat Soós László, Pilinszky Gábor, Hajnal Anna, Vészy End­re, Faragó László és dr.Tremcséni, WaMapfel Imre irodalánytörténész és esztétikus kapja. A Világ előfizetési ára: 1 hó­­napra 16 ft, negyedévre 38 ft, félévre 68 ft, egész évre 128 ft. így®** tokaji fajborokat is termeliílSs­­ Utsitaként kimérve és ízléseim palac. hozva állandóan Teanharc: B.-né Szász Ilona tokaji szü­löbirnokos budapesti lerakatáin­ Vill., 2*ea­lkirályi­ u. 4. Faragó G­yörgy zongoraművész, a kitűnő C­h­opi­n-játék­os 1944 telén elpusztult a nélkülözések követ­­keztében.­ Két év óta jeltelen sír­­ban fekszik. Hamleti most sírem­­lékel, állítottak a tragikus sorsú fiatalon elhunyt művésznek. fityik­tér E luvatban közöltekért ,és a vártai telefonnéget sem a szerkesztésre, sem a kiadóhivatal. óvási | MKi'iC. neveti köeisjueri rúk­oi, H Mombii.vamá.'ra. mote#*iík mozduistokiu 5S véfirsö, izekből álló gyurmekjátékos a M- Szab­a­dalim'! Bi­róni# tél ssta ba daiiua i ■ kaptam. Szabiid.* Imamat többen uift- H tiO'/.tiii.i név nélkül, de névvel ia. Kre (Za-Mi- Kukéi. Cööpi. Kiaöiuber su­b.') raj Minthogy ilyen­ jitók H és férfialouibahozata­láriá (tsatk éu E|­arthatok ed­e ellé Syt. teíhtTum wl o dekett if­ar0ac& és kereskedőd; fik.v címéi, hopfy azabadalmAm atau- ■ Viántától és ülő ihéanzaWk sorá*Hlomba- ■ UuminkíMI aj­át érdekü­kben tartót- gh kodiiUtuU. mart kitmagru’ka.| Uh u ^eab.idaioaitw tortád kKretkceesue­ || Fü­löp Imre szab^drloai uai. ^ V.. Csáky-uUi» •• j­anu­ár M 3 Tildy Zoltán és Károlyi Mihály a magyar-jugoszláv barátságról A Magya-Ju­goszláv Társaság Ittest megtartós­ évi közgyűl­ésén megjelent és felsz­ólalt Tárig Zol­­tán köztársasági elnök, valam­int Károlyi Mihály, a második köz­­társaság elnöke is. Tildy Zoltán felszóllása során bejelentete, hoy az elm­últ héte­n aáírta bel­grádi követünk könevelését, am­i a magyar-jugosnzláv kapcsolatok új SBB traezáulo'k kez'leté­ t jeleníti. Leszögezte, hogy a magyar nép ■milliói annak idején riadt borza­lom­ma­l vettek tudomást arról az akcióról,­­■melyet az előző rend­szer indított Jugoszlávia mini. A magyar nép és vezetői — mon­­dóchi­s­küsstársasági elnök — leszámoltak a nulttal, tudo­­másul vették a jelen realitá­­sait és ezekre akarnak építeni. M­egg­yőzőttesem , hogy itt a Duna völgyében meg tudjuk valósítani a népek igazi találkozását, ami egy boldogabb korszakba vezet. Tildy Zoltán nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Jtrankov őr­­nagy, a jugoszláv delegáció tagja­iszólalt fel. Sikraisnált a magyar­­jugoszláv baráti ka­pcsolatok mel­lett és ar urark a reményének adott kifejezést, hogy a most kialakuló barátság valóban örök bizzátság lesz. Károlyi Mihail, a társaság újonnan megválasztott dísz­­elnöke beszéd­ében rámutatott arra, hogy mindig szósinlóéa volt a jugoszláv-magyar barát­ságnak és a legnagyobb elisme­rés hangján emlékezett meg 3316 táborn­agyról. A továbbiaisd­áfi hangsúlyozta, hogy a földreform óta Magyarországon a leg­n­a­gy­obb esemény a hároméves terv létesítése volt. A jggyomov ötéves és a magyar hatom­ovos terv összekapcsolásával még szorosabb együttműkö­d­ést lehet majd teremteni a két ország között. De megvannak a lehetőségei­k Romániával és Csehszlovákiával való együttműködésnek. Egy való­ban progresszív Kelet-Európai alapjait csak a s­zomszédosnál valaa­int­ a Szovje­tuunióval való szoros jóviszony útján lehe­t le­­ra­kni. Kívánatos, hogy ehhez az együttműködéshez Ausztria is csatlakozzak. Meg kell ér­tetni a Nyugattal, — folytó abba Károlyi Mihály — hogy mi i­s Politikai, földrajzi és ideoló­­giai okokból az oroszokkál akarónk a legjobb viszonyban lenni, ez nem jelenti azonban azt­, hogy a Nyugattal ne akarnánk szintén jó viszonyt fenntartani. Károlyi Mihály nagysikerű felszólalása végén arra kérte a jugoszlávokat­­hozzák be Magyarországra Tito szellemét. KEVESEBBET ENNI! Tudósok szerint a bőséges étkezés miatt szaporodnak a betegségek Hikun­k volna két ecetemdővel ezelőtti? Komoly nemzetközi or­vosi körö­kban azt állítják, ixwary egyes európai városokban és elsősorban Budaipesen sok beteg­ség bukkant fel és általában a betegek állapota is peanabbodott k­l a túltáplálkozás miatt. Elhíz­­tak az embe­­ek, elnehezedtsek és sokkal ke­vésbb­ ellenállóképesek bizonyos betegségekkel szemben- Ebben ae egyiueai kérdést intéz­­tünk dr. J­ellmger Antalhoz, az Újságírók Szanatórium Egyesüle­tének főorvosához, aki a követke­­zőket mondatta: — Az én praxisomban nem ta­­pasztaltam k­ltápláltság­ot. In­kább áss az érnéketei, hogy még mindig vékonyabbak az emberei, mint a normális békeidőben. Any­­nyi bi­­ sonyos, hogy « kosdalás nem olyan káros « szerveseire, mint a túltáplálung. Két nagy ellenségü­nk, a cukor és a zsír ala­pos munkát végez­. Mindössze annyit észleltem, hogy bizonyos kezdeti szívbajok, amelyek az éhezés idején erősen javultak, most ismét súlyosabbá váltak, ami kétségtelenül a nehe­zebb táplálkozással van összefüg­gésben. Felkerestük dr. Friedrich László egyetemi magántanár, közkórházi főorvost, aki a következőket mon­dotta: — Túl­táplálásb­ól sosk­sem lehet, mert az ország lakosságának je­lentős része, elsősorban a dolgo­­zók, még messze állnak a béke­beli táplálkozás nívójától. Az élel­mezési helyzet kétségtelenül ja­vul még a nehézségekkel küzdő közkórházaitokban is, de még mesz­­sze van attól, amilyennek lennie kell. Legfeljebb arról beszélhe­tünk, hogy a zapír-, cukor- és hús­ellátásunk bizony­os mértékben ja­vult. Elsősorban a húsban talál­ható állati fehérjék nagyobb fo­gyasztást eredményezte, hogy az ostrom után erősen leromlott la­kosság, úgyszintén a hazatért fog­lyok­ra deportáltak, visszanyer­ték vagy megközelítették régi testsúlyukat.­­ Ezzel a tömé­si kísérlet húsa­­ngosságával derült ki, hogy az állati fehérjéknek a test felépítés­­ében milyen döntő szerepük van. Az elmondottak az egészséges emberre vonatkoznak, más a hely­zet a beteg embernél. A háború utolsó idejében a táplálkozás­­ka­­lóriaszegénysége, hiányossága és­egyoldalúsága bizonyos betegsé­gekra jótékony hatással volt. Ilyenek a cukorbaj, a szív­­ás vérkern­gési zavarok, az epebajok és a gyomorfekély. A fekélyekre vonatkozóan azonban meg kell állapítnom, hogy a gyógyulás elérésében nagy hatása volt bizo­­nyos pszichikus tényezőknek. — Mind a magángyakorlatban­­mind a kórházi beteganyagunk­ban látjuk, hogy a táplálkozási viszonyok javulása óta bizonyos betegségek, am­eyek az ostrom alatt csökkentek, újra fellépnek és a régi bajok kiújulnak, így növe­kedett a cukorbajosok és a gyor­m­erfekélyesek száma. Különösen feltűnő, hogy ezen a téren na­gyobb számban észleltünk epekö­ves eseteket, ami kétségkívül a zsírdúsabb táplálkozásra vezet­hető vissza. Kívánatosnak látszik, hogy a­ ma már­ könnyebben hozzá­­férhető élelmiszerek fogyasztása ne túlzott mértékben történjék­­bármilyet, csábítólag is hatnak a régen látott ízletes étitek. Érdemes a világra jönni: Ilko­bahy-ápolószerért. (X) Villanykályh­ák, hősugárzók már havi S­Frt-tól is kaphatók bérbe a közis­mert Vészi vill. cégnél. Irányi-n- II.­50 Teljes heti rádióműsort közöl a * VILÁG* csütörtök délután Meg­­jelenő számában. Hotschiéd Mád DEÁK-TÉR 8 oocasió kiárusítását megkezdte Rundkívül leszállított áron kerülnek eladásra.­ Kabátok, kosztü­cök, ruhák

Next