Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-10 / 1230. szám

2 1949 július 10 20-22 fokos a Balaton, 19 fok a Duna vize Európa nyugati partjaitól az Urásig s az Északi-tengertől a Földközi-tengerig változékony az időjárás. Ma reggel London­ban 13, Párásban 14, Rómában 23, Berlin­ben 15, Stockholmban 17, Helssin­­gben 16, Moszkvában 19, Buka­restben 21 fok meleget mértek. Hazánkban tegnap mindenütt 25 fok­ra emelkedett a hő­mérséklet. A Duna vize 19, a Ba­latoné 20—22 fo­kra melegedett. Meleg, záporoz idő Mérsékelt északnyugati-északi széllel, fel­hőátvonul­ásokkal helyen­ként futóesők várhatók. A hőmér­séklet napközben eléri a 25—28 fokot. Budapesten szombaton délelőtt 11 ómkor 22 fok meleg volt. A főkapitányság figyelmeztetése a „horgász-betörések megakadályozására A főkapitányság bűnügyi osztá­lyára az utóbbi hetekben egyre több úgynevezett »horgász«-betö­­résről érkezett jelentés. Ennél a betörésfajtánál a tettes nem hatol be a lakásba vagy a­ padlásra, ha­nem horgászbottal, horoggal ki­­emeli az előszoba kis ablakain át a fogason függő ruhát vagy a padláson száradó fehérneműt. A főkapitányság bűnügyi osztálya megállapította, hogy a horgász­­betörők legtöbbje koldusként lo­­pózik a házakba. Becsengetnek a lakásokba s ha ajtót nyitnak nekik, alamizsnát kérnek, de ha a csenge­tésre nem jön válasz, üvegvolyóval kivágják az előszobaajtó kisa­blakát és horgászfelszerelésükkel­­ha­lásszák el a kabátokat. A házak padlásterébe is fellopakodnak, ki­másznak a háztetőre és a világító­­ablakon hasonló módon emelik ki a száradó ruhát. A horgász­betörők elszaporodá­sának megakadályozására a rend­őrség figyelmezteti a házfelügye­lőket és a közönséget: ne engedjen a házakba senkit koldulás címén. A VILAD till családába Helyezzék vissza a Bajcsy-Zsi­­linszky En­dre­ úton a villamosmeg­állót az Arany János-utca sarkára, mert ezt csak házösszeomlás ve­szélye miatt tették a Bank-utca sarkára. A sínek középre helyezése jó alkalom lenne a régi megállóhely felújítására. Textilüzemi dolgozók A Lukácsfürdő iszaposztályán kezdjék meg reggel 6 óra­kor az üzemet. A későbbi nyitás miatt a dolgozók nem mehetnek reggel 8 órára munkába. Vasmunkás Ö­nnek még nincs kardigánja? Remek duplaszálú gyapjú Ft 160*72 Kovács Victor ts­rezua KÉT LOVAG írta Relle Pál A Hohhentoungok szik­lavárának lovagtermében évszázadok óta áll a díszhelyen, egymás mellett, a két színavant­ya f ékített páncél­vért, apáé és legidősebb fiáé. Az öreg Taddeusz, a­kit 89-ik esztendejében természetes halállal halt meg egyik izgalmas bölén­yvadászata után hazatértében, most is olyan erély­­lyel pihenteti vaskesztyűjét hosszú kardjának ikertesztformiájú marko­latán: a vak is láthatja, hogy ő volt megalapítója a hatalmas csa­ládnak, mely a­­történelmi idők fo­lyamán számos fejedelemmel, egy­házfővel, zászlós úrral és had­vezérrel ajándékozta meg a külön­féle nemzeteket. Mellette a leg­idősebb fia és örököse, Hyacinth, hősi könnyelműségében alig 40 éves korában hagyta itt ezt az árnyékvilágot: vértezej­jén, a szív és has között, még most is ott tátong a hatalmas rés, melyet egy külföldi lovag ütött rajta az udvari tornajáték­om. A páncélzat testi tartalma, a délceg Hyacinth, ekkor költözött be csodaszép ceremóniásan az akkor még csaknem nép téten csa­ládi kriptába. Apa és fia azóta nem so­k szóval zavarták egymást. Né­ma, hüm­mögő megelégedéssel üd­vözölték a lassan karéjuk gyüle­kező ivadék­vérteket, majd később a drágakövekkel ékes díszruhákat, koronás jelvényeket, bíboros pa­lástokat, tábornnagyi egyenruhákat és egyszerű civil ruhákat, melyek azonban nagyhatalmú államférfiak testét takarták, más-más formára szabott külső bizonyságait a saját világuk hatalmi szilárdságának és történelmi zavartalanságának. Hosszú évszázadokig így állt egymás mellett, szőtten büszkeség­gel és megelégedéssel, a két Hochenburg, apa és fia lovagi pán­célzata. Ekkor azonban nem várt, elképzelhetetlen esemény zavarta meg az ódon sziklaváriban az ősi csendet. Kezdődött azzal, hogy az utolsó Hochemburgok, neszét véve valamiféle vész közeledtének, némi kincsektől eltekintve, itt hagytak csapot-papot, s a múlt minden dicső­ségével együtt, még a kriptáiban nyugvó, s a lovagteremben büsz­kélkedő ősöktől sem véve búcsút, átszöktek a közeli határon. Fej­vesztett menkülésük közben, még a félelem előkelő külsőségeit is el­hagyva, fordítottak hátat az or­szágnak, melynek évszázadokig korlátlan urai volta­k. Taddeusz és Hyacinth­a testük a kriptában, szellemük a lovag­teremben­,­­ magukra maradtak el­képedt l­eszármazottainkkal, akik még a falon f­üggő diszes arany­­keretekből is megütközve tekintet­tek le rájuk. Azután két történelmi percbe, illetve­­két esztendőbe sem tellett és minden megváltozott kö­rülöttük. Furcsa, ismeretlen em­be­­rek jelentek meg, akik szabadon jár­­tak-kertek az ódon falak között és rejtélyes dolgokat míveltek. Me­szeltek, festettek, tisztogattak, haj­lékonyan vékony csöveken vizet, gombnyomásra felgyűlő tüzet ve­­zettek be az átépített termekbe, szélesre vágták a szűk ablatörése­­ket, friss levegővel árasztották el a dohos helyiségeket, napfénnyel űzték el a hideg, komor árnyéko­kat. Egy szép napon aztán csővizelő gyermekhad lepte el az elhagyatott­ság méterbújában tespedő szikla­­várat, még a lovagterembe is­­el­merészkedtek, ahol hancúrozva-fut­­kározva gyülekeztek, hogy azután levonuljanak ez ősi park fái között részükre felszerelt játszóterekre, uszodába, napozókra. Egy ilyen alkalommal Hyacinth majdnem fel­­üvöltött a fájdalomtól. — Mi bajod, fiam? — szólalt meg Taddeusz évszázadok után, először. HYACINTH: Képzelje, apám uram, ez a kölyök a tyúkszememre lépett. TADDEUSZ: Bolondokat be­szélsz, fiam. Mi már régesrég nem érzünk testi fájdalmat. HYACINTH: Nem is testi fáj­dalmat érzek én, apám uram, ha­nem lelkit. Ez a kölyök a lelki tyúk­szememre lépett. Én nem tűröm az ilyet... megyek a rokonok után! TADDEUSZ: Hogy mennél, ami­kor lábbal ide vagyunk szegezve! HY­ACINTH: Csak voltunk, apám uram. Az imént, amikor fájdalmam­ban megmozdultam, hát mit ész­lelek? A talpazat megkorhadt alat­tunk, a szegek kihullottak ... sza­bad az úti TADDEUSZ: Akkor hát ma éj­félkor indulunk. A rejtekajtón, ami­nek még nem akadtak nyomára, egyenesen le az istállókhoz, lóra kapunk és meg nem állunk kül­országig. Valahol majd csak akad egy lovagterem a részünkre, ahol szép csendesen el­állhatunk még évszázadokig, avagy, ki tudja, év­ezredekig is tán. Miután ebben vita nélkül meg­egyez­tek, pontosan, amikor a vár harangja éjfélt kongatott, leosorvtak ez istállókhoz, ahol kínos meglepe­tés érte őket. Eltekintve attól, hogy a hajdani istállóknak jórészt nyoma­ veszett, ami a régi épületből meg­maradt — s ez volt a legfeltűnőbb —­afoba,n­­em akadt ló, egy szél sem. Mindössze két szekérléje lus­tálkodott egyik lószerformájú szá­jában, otromba, vastag kerekekkel, titokzatos csava­rokkal, fogantyúik­kal és egyéb ördögi mis­ku­lanciák­­kal, csak éppen a kocsirúd hiány­zott, az istráng, s a többi szerszám, ami arra vakarna, hogy lovat is le­hetne (ha volna) a szekér elé fogni. HYACINTH (mint fiatalabb és modernebb, előbb találta fel ma­gát): Ne sokat álmélkodjék, apám uram. Üljön be hátra arra a nagy párnára, én majdcsak eligazítom valahogyan ezt a bahemód ördög­masinát. Őmaga előre ült a skormánykerék­­hez, s addig rángatta, taposta, ami csak a keze, meg a lába ügyébe akadt, amíg a szekér nagy durro­gással nekirugaszkodva úgy vágó­dott a falhoz, hogy az öreg hatal­mas ívben repült ki hátul a szekér farából és darabokra törve terült el a padmányon. Hasonló sors érte Hyacimthot is, aki valahogyan úgy szorult a szekér orra és a fal közé, hogy a sisakros­télya lecsúszott a hasára, a féllába pedig fel­vándorolt a páncélnyakához. A játékba vonuló gyerekek reg­gel így találták a Hochenburg-örök törmelékeit és mi sem természete­sebb, hogy még a®t is szét akar­ták szedni, ami véletlenül együtt maradt belőlük. Az egyik csoport­vezető ekkor komolyan rájuk szólt: — Ne bántsátok gyerekek... Inkább szépen összeilleszítgetjük mind a ket­tőt, aztán felvisszük őket együtt a régi helyükre. Álljanak ott tovább, évszázadokig ... Amíg megtanulják, hogy az ő világuknak vége, s egy új világ született. A 15-ös autóbusz végállomását helyezzék át a Zápolya­ utcába. __o_ Zentai Taknagas a lift vizeldíja. Egy­­egy népesebb család havi viteldíja majdnem meghaladja a havi lakbért. K. N. _ Te­­csárdát kérünk a Bosnyák­­térre. Zuglói gyermekes anyák. Bármilyen szépséghibával forduljon bizalommal Bp. VII., Nagyatádi Szabó­ u. 37. I. 2. Tel.:222-419 Newyorki és budapesti diploma! — Olcsó bérletrendszeri — Vidékieknek levélben Ingyen tanácsadás. — Szerek postai szétküldése! VILÁG ÚJ KENDELETEK A Magyar Közlöny szombati (144) számában az alábbi rendeleteket közli: A létszámviszonyok rendezéséről és az állami és egyéb alkalmazot­takat megillető illetményeknek és ellátási díjaknak újabb szabályozá­­s A pénzbüntetésre és a pénzbír­ságra vonatkozó rendeletek újabb módosításáról. — Jövedéki kihágá­sok eseteit egyes borkészletek zár alá vételéről. — Az egyes ipari vállalatok állami tulajdonba véte­léről szóló törvény végrehajtásáról. ( Kormányrendeletek.) Az Érc- és Fémvizsgáló Intézet és a Nemesfémhitelesítő Hivatal egyesítéséről szóló rendelet végre­hajtásáról. (Pénzügyminiszter.) A Magyar Agrártudományi Egye­­tem kert- és szőlőgazdaság tudo­mányi karán felvételi vizsga köte­lezővé tételéről. (Földmívelésügyi miniszter.) A közvetlen fogyasztóknak áru­sító kereskedés körében zárt cso­magolásban forgalomba kerülő me­zőgazdasági termények és termé­kek súlyának megjelöléséről. (Bel. kereskedelmi miniszter.) Az elhagyottá nyilvánított gyer­mekek intézeti elhelyezéséről. (Nép­jóléti miniszter.) NÉKOSz-közgyűlés. A Népi Kol­légiumok Országos Szövetsége hol­nap délután 3 órakor az új város­háza tanácstermében Szalai Béla elnö­külésével közgyűlést tart. Pa­taki Ferenc főtitkár ismerteti a népi kollégiumoknak az elmúlt év­ben végzett munkáját, majd a hozzászólások után Székely Lajos nevelési­­osztályvezető terjeszt elő javaslatokat. A MAGYAR IFJÚSÁG NÉPI SZÖ­VETSÉGE képzőművészeti kiállítást rendez a Világifjúsági Találkozón, amelyen fiatal képzőművészek leg­jobb műveit fogja bemutatni. A ki­állítás célja a szocialista építés, a béke harcos védelme és a magyar ifjúság vidám, boldog életének kép­zőművészeti alkotásokon keresztül való bemutatása. Halálozás: Székely Marcell építész meghalt. Temetése megtudható 200-177 telefonon. Lónyai Rezsőné szül. Rosenzweig Malvin f. hó 7-én elhunyt. Temetése f. hó 10-én lesz délben 1 órakor a rákoskeresztúri szr. temetőben. (X) —Tól Motild RUHASZALONJÁT, Veres Pálné­ u. 16. alá helyezte. Telefon: 389—179. Vasárnap 4 Ezt hallottuk... LU-YIN ASSZONY, a kínai bányászszakszervezet egyik veze­tője, aki a felszabadulás előtt tex­­tilmunkás volt, a Szaktanács teg­napi sajtófogadásán kimerítően is­mertette a felszabadult Kína asz­­szonyainak helyzetét. Meleg sza­vakkal mondott köszönetet azért a sok kedves ajándékért, amelyet a tavalyi nőkongresszusról vittek innen haza asszonytársai. Az aján­dékokból rendezett kiállítás nagy sikert aratott Kínában. RATKÓ ANNA népjóléti minisz­ter Siófokon, Szemesen és Velencén járt, az üdülő kisgyermekeket és úttörőket látogatta meg. Az ünnepi fogadtatás csatakiáltása ez volt: »Előre miniszter pajtás!* A gyerekek mindenütt énekkel és tánccal kedveskedtek vendégüknek. 9 PROFESSZORFOGADÁST rendez­tek az egyetemisták. A fogadáson a fiatalok ismertették a Világifjú­sági Találkozó jelentőségét és kér­ték a professzorok támogatását. Végre egy komoly strand-nap! Tegnap, az első szép napon, Közlöm bűnbánatteljes hangon. Vagy hatan, csupa férfiak, Egy nőt csodáltunk kint a strandon. S mikor már kínos lett az ügy, Csak úgy hátráltunk, mint a rákok, Egymással Ismeretlenek És mégis mind kebel barátok. Kálmán Jenő A POSTA Petőfi-bélyeget ad ki, mint jelentettük. Legújabb értesü­­lésünk szerint ezt a bélyeget a Pénzjegynyomda modern típusú réznyomó rotációsan, gyönyörű ki­vitelben készíti. HOLNAP NYÍLIK MEG Fonyódon az ifjúsági népi szövetség táboro­zása, a bolgár és cseh üdülő él­munkások jelenlétében. Sport, tánc, tábortűz lesz a Balaton partján. FÖLDES IMRE író felhívja volt iskolatársait, akik a Markó-utcai Feredlt 1899-ben vele együtt végez­ték, hogy az 50-ik érettségi találko­zóra július 16-án este 7 órakor a Vén Diófában megjelenni szíves­kedjenek.­­ A VÁRBELI ROMHÁZAK bontá­sánál örök könyvek hullottak ki egy befalazott ablakmélyedésből. A legtöbb szétkorhadt már, csak egy maradt épen, egy 174 éves, kézzel írott szakácskönyv, amely­nek lapjaik néhai Lehner Kristóf­né jegyzett fel recepteket, főleg sütemények titkait. Pestbuda múlt­jának tudós kutatója derítette ki, hogy Lehner Kristófné a maga korában a leghíresebb pesti lako­dalmi főzőasszony volt. EMLÉKTÁBLÁT állítottak Székes­­fehérváron dr. György Oszkár irodalomtanárnak, a finomszavú költőnek és műfordítónak, aki a dunántúli irodalmi élet kimagasló alakja volt. Évekig fordította a francia éra legszebb alkotásait és­ körülötte gyülekeztek a hatódó, fiatal dunántúli írók. A nyilasok ismeretlen helyre hurcolták és megölték. A CHOPIN-ZENEESTÉLY­BE volt hivatalos egy társaság holnapra, Dedky Flóra zongoraművésznőhöz. A művésznő azonban egy héttel ez­előtt hirtelen meghalt. A társaság most kegyeletből vasárnap dél­után Dedky Flóra sírjához vonul ki. VEDRES MÁRK szobrászművész kiállítása nagy sikert aratott Pécsett. A gyönyörű szobroknak nagyon sok látogatója volt és a helyi sajtó elragadtatott kritikákat írt.­­ A FŐVÁROSI KÉPTÁR »Magyar Otthonok« című kiállítását,­­ amely történelmi sorrendben mutatja be a lakáskultúra fejlődését és így az első igazi bútorhídat is Budapes­­ten — csoportosan tekintik meg az egyes gyárak, üzemek és intézmé­nyek dolgozói. A Képtár minden ilyen csoport mellé szakelőadót oszt be, aki népszerű magyarázat keretében ismerteti a résztvevők­kel a kiállítás anyagát. Külön-kü­­lön termekben láthatók a külön­böző korok szerint a főurak, főne­mesek, polgárok, kurtanemesek, parasztok, proletárok otthonai és így ez a kiállítás bőséges alkalmat nyújt a különböző történelmi élet­formák tanulmányozására. NAGY AZ ÖRÖM a soroksári Dunaág horgászai körében, akik eddig közlekedés hiányában nehe­zen juthattak el az értékes tassi horgászterületre. Most naponta rendszeres autóbuszjárat indul a tassi zsilipig, ahonnan alig néhány­­száz méter a horgászterület. KESZY-HARMATH ZOLTÁN föld­mívelésügyi miniszteri tanácsost budapesti ítélőtáblás bíróvá és Glausius Lajos gyakorlóügyvédet a rétsági járásbíróság elnökévé nevezték ki. ÉHESEN, fáradtan rój­­a az ország, utat a legátus. Találkozik egy székely atyafival s megkérdezi: — Elérek-e még vacsora előtt Szentmihályra? — El, ha addig meg nem vacso­rázik. Esztergom tábornak a négy század muszosai feltétlen jöjjetek el HÉTFŐN, 11-én este 6-kor PILVAX kávéházba. Csillárt Meteortól, Podm.­u. 27. (X) Sólet császárszeggyel Victoriá­­ban, Mark-tér 5. (X) Landesmann Sándorné, szül. Singer Gertrud úgy a maga, mint férje és Róbert fia nevé­ben bánatos szívvel jelenti, hogy Édesanyja özv. Singer Jenníné szül. Leitersdorf Laura váratlanul elhunyt. Utolsó út­jára f. hó 11-én d. e. 12 óra­kor fogjuk elkísérni a rákos­keresztúri szr. temető szer­tartási terméből.

Next