Világesemények Dióhéjban, 1972 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

régiben megszavazott katonai prog­ram szerint Japán 16 milliárd dollárt költ fegyverkezésre. Ez két és félszer annyi, mint a megelőző öt esztendő katonai kiadásai összesen. Az a megoldás, amely szerint Japán az amerikai atomernyő alatt hagyo­mányos fegyverekkel felszerelt erős ka­tonai hatalomként jelentkezik Délkelet- Ázsiában - jelenleg mind az ameri­kai, mind a japán érdekeknek meg­felel. Az Egyesült Államoknak lehető­séget ad arra, hogy csökkentse kato­nai-pénzügyi terheit, de megtartsa hegemón szerepét. A japán konzerva­tív politika számára pedig módot nyújt arra, hogy a Távol-Keleten az eddigi­nél határozottabb katonai-politikai ha­talomként lépjen fel, miközben el­kerüli mind a nyílt atomfelfegyverzés­sel járó költségeket, mind pedig azo­kat a nemzetközi politikai támadási felületeket, amelyeket egy ilyen fel­fegyverzés nyújtana. A japán és az amerikai politikának ezt a harmonikus összehangolását azonban a legutóbbi hónapok folya­mán erősen megzavarta a két ország között kibontakozó gazdasági háború. A rendkívül dinamikusan fejlődő japán gazdaság fő exportpiaca az Egyesült Államok volt. Az utóbbi öt évben Ja­pán külkereskedelme kétszeresére nőtt, és a teljes japán kivitel több mint egyharmada az Egyesült Államokba irányult, miközben az amerikai fizetési és külkereskedelmi mérleg szüntelenül romlott, és a munkanélküliség szintje 6,2 százalékra emelkedett. Még job­ban élezte a helyzetet az, hogy Japán nem vásárolt az exporttal arányosan amerikai árukat. 1970-ben Japán kül­kereskedelmi mérlege az Egyesült Ál­lamok viszonylatában már egymilliárd

Next