Világgazdaság, 1969. április (1. évfolyam, 61-79. szám)

1969-04-01 / 61. szám

n. 1969. ÁPRILIS 1. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, máricus 31. — A londoni tőzsde hivatalos raktári készletei a kö­vetkezőképpen módosultak múlt héten, az előző hét végéhez képest: A rézkészlet 225 tonnával 12 325 ton­nára apadt. Beérkezett 2600, kiszállítás­ra ker­ül 2825 tonna. Az ónkészlet a kiszállítások volume­nével 87 tonnával 9923 tonnára csök­kent, miután új áru nem érkezett be. Az ólomkészlet 625 tonnával emelke­dett és elérte a 13 225 tonnát. Beérke­zett 250 tonna, kiszállítottak 125 tonnát. A horganykészlet 1900 tonnával 4775 tonnárra csökkent, új áru nem érkezett be. Az ezüstkészlet 410 ezer unciával 12 millió 730 ezer unciára növekedett. Be­érkezett 460 ezer, kiszállításra került 50 ezer uncia. A rézkészlet megoszlása: huzaltuskó 9675, katód 2650 tonna. A horganykész­letből magasfokú 4475, GOB 900 tonna. A rézpiacon a huzaltuskó árak alig változtak a meglehetősen élénk forga­lomban. A vásárlás és eladás jó egyen­súlyban volt. A forgalom egy része kül­ső kötelezettségekkel állt kapcsolatban. Az ón irányzata igen tartott volt. A déli zárásig az ár 4, illetve 3­2 font sterlinggel ment feljebb. A penangi emelkedéstől eltekintve az árakat az amerikai állami tartalékban tároló készletek növelésével kapcsolatos ren­delkezés is felhajtotta. Mérsékelt vá­sárlás volt, részben fedező jellegű, tény­leges áru eladásával kapcsolatban. Az ólom ára 12 shilling 6 pennyvel, illetve 10 shillinggel esett. A raktári készletek növekedése a vártnál kissé nagyobb volt, s ugyanakkor eladás bon­takozott ki, valószínűleg hulladék be­szerzésével kapcsolatban. A horganyárak a gyenge forgalom­ban töredékkel emelkedtek, kivált kö­zeli határidőre. Az ezüst piaca nyugodt és tartott volt, minthogy a piacon nem mutatkoztak új fejlemények. Délután a színesfém-piacra elsősor­ban a réz irányzatának szilárdsága nyomta rá a bélyeget. A huzaltuskó árak 5,0, illetve 5 font sterlinggel men­tek feljebb. Az új vásárlást és a fedező­tevékenységet főleg a zambiai bérvita lehetősége váltotta ki. Elevenebb vásár­lási érdeklődés jelentkezett katodák iránt is, ezek 2, illetve 5% font sterling­gel zárultak. Az ónpiacon közeli határ­időre kissé élénkebben vásároltak, de a piac alapjában tartott maradt. Az ólom árának lemorzsolódása folytató­dott, a horganypiacon további 5 shil­linggel estek az árak, mert kereslet to­vábbra sem jelentkezett. (Reuter) A LONDONI SZABAD PLATINAPIAC London, március 28. — A platina ára a szabad piacon ma változatlanul trog­anciánként 101—106 font sterling kö­zött mozgott. Ezen nem változtatott a Washingtonból tegnap érkezett hír sem, hogy a Védelmi Készültségi Hivatal az országos tartalékkészletből felszabadí­tott 115 000 unciát visszatartotta. New York-i kereskedelmi tőzsdén viszont en­nek a hírnek a hatása alatt a határidős piac megszilárdult. (Reuter) CSÖKKEN A HIGANY ÁRA London, március 28. — A higany mai cit Európa ára palackomként 212—214 font sterling volt, a korábban jegyzett 213—216 font sterlinggel szemben. Né­hány hét óta hanyatló irányzat érvé­nyesül, ami annak következménye, hogy a felhasználói kereslet lényegében csekély. A két olasz termelő (Monte Amiata és Siele) eddig még ragaszko­dik az általuk megállapított 223 font sterling árhoz, amely ab londoni rak­tár értendő. Később fog csupán elválni, hogy a „cif” árak esését követi-e majd az „ab London” áraké is. (Reuter) AGGASZTÓAN CSÖKKEN A JÓSZÁGÁLLOMÁNY JUGOSZLÁVIÁBAN A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint ország­szerte csökken a jószágállomány. Kü­lönösen vonatkozik ez a társadalmi szektorra. Jugoszláviában jelenleg mintegy 25 millió patásállat van. Ebből 8 millió számos jószág, csaknem 17 millió pedig aprójószág. A lóállomány meghaladja az 1 100 000-et, ebből azonban csak 7000 jut a társadalmi gazdaságokra, a többi magántulajdonban van. A sertésállo­mány száma 6 millió körül mozog, eb­ből 1 millió van a társadalmi gazdasá­gok tulajdonában. A körülbelül 37 mil­lió baromfiból 5 millió jut a társadalmi szektorra. . A fenti adatokat 65 000 magán­paraszttól és a társadalmi gazdaságok szokásos jelentéseiből szerezte a Sta­tisztikai Hivatal. Megállapítása szerint főképp a szarvasmarha- és a jószág­állomány csökkenése aggasztó. A ma­gángazdálkodók szarvasmarha-állomá­nya a múlt év januárjához képest 8 százalékkal, a társadalmi szektoroké pedig 22 százalékkal csökkent, a ser­tésállomány pedig 13, illetve 19 száza­lékkal. A legnagyobb mértékben — 26, illető A BELGA ACÉLPIAC Az exportpiac továbbra is szilárd, a kereslet igen erős. A legtöbb gyárat el­halmozták rendelésekkel; a gyárak nem kötelezik le magukat három hónapnál hosszabb időre, mert az árak további emelkedése várható. A piacon gyakor­latilag nem lehet áruhoz jutni, mert a gyárak visszavonultak a piacról. Ezért a jelentésben megadott árak csak irány­mutatók, és nem jelzik a tényleges kö­téseket. A Montánunión kívüli viszonylatok­ban érvényes exportárak a következők dollárban, metrikus tonnánként, fob Antwerpen, mínusz 2,5 százalék, előző ár zárójelben: rúdacél sima 84 (81), fogazott 94; szerkezeti acél 90 (33); kereskedelmi rúdacél 93—94 (90—92), az USA és Kanada viszonylatában 99— 100 (97—99); hengerhuzal 95 (92—93); idomacél, európai szabvány 92—94 (90—91), angol — nem jegyzik (91—92), — amerikai 102—104 (100—101); széles peremes gerenda 104—105 (100—101); durvalemez, nehéz és közepes 120—123 (120); hidegen hengerelt finomlemez 143— 145 (138—140); szalagacél 95—96 (90—92). (Reuter) A FRANCIA HENGERMŰVEK FINOMACÉLSZÁLLÍTÁSAI A Chambre Syndicate des Produc­­teurs d’Aciers Fins et Speciaux tagjai­nak finomacél kiszállításai 1967-ben összesen 1 387 000 tonnát, 1968-ban pe­dig 1 440 000 tonnát tettek­­ki, tehát 4 százalékkal emelkedtek. A szindikátus véleménye szerint a május—június hó­napokban lezajlott eseményeik közbejöt­te nélkül a növekedés még jelentősebb lett volna. A folyó év első hónapjaiban A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A Nemzetközi Kávétanács végrehajtó bizottságának londoni ülésén kidolgoz­ták az egyezményben részt vevő 41 ex­portáló ország termelési tervét. A terv tekintetbe veszi az engedélyezett ex­portot, a belföldi termelést és készlete­zést. A végrehajtó bizottság szerint a vi­lág kávészükséglete 1972—1973-ban 80 187 060 zsák kávé lesz, ebből több mint 21 millió zsákot fordítanak a ter­melő országok belső fogyasztására és több mint 59 millió zsákot a külföldi piacok ellátására. (Reuter) GÖRÖGORSZÁG GYAPOTTERMÉSE A görög földművelésügyi miniszté­rium első becslése szerint ez évben 375 000 arce-n vetettek gyapotmagot, s így a terület jelentősen nőtt az 1968. évi 357 000 arce-val szemben. A tavalyi egrenást gyapot­termés — a minisztérium végleges becslése sze­rint — 73 500 metrikus tonna volt az előző évi 97 000 tonnával szemben. Augusztus 1-től, az exportévad kezde­tétől március 15-ig 31 265 tonna egre­náit gyapotot exportáltak, míg 1967— 1968 azonos időszakában 47 795 tonnát. (Reuter) PAKISZTÁN BÚZATERMÉSE Pakisztán ez évben is rekord-búza­termésre számít — jelentették hivata­los helyről. Nyugat-Pakisztánban 6,5 millió tonna búzára számítottak, de valószínű, hogy az ez évi termés 800 000—1 000 000 tonnával meghaladja az előirányzatot. (Reuter) LESZÁLLÍTOTTÁK A RICINUSMAG ÁRTÁMOGATÁSÁT AZ USA-BAN Az amerikai földművelésügyi minisz­térium a tavalyi 5,5 centről 1969-ben 4 centre csökkenti a ricinusmag librájára kifizetett ártámogatást. A világszerte és különösen Brazíliában jelentősen megnövekedett ricinustermesztés álta­lános áreséshez vezetett. Ahhoz, hogy a belföldi piacon eredményesen fel le­hessen venni a harcot a külföldi kon­­kurrencia ellen, alacsonyabb áron kell a ricinusmagot értékesíteni. (Reuter) FRANCIAORSZÁG DURUMBÚZA TERMESZTÉSE Francia mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint az­­ elkövetkező öt évben Franciaország kétszeresére nö­veli a durumbúza termesztését. Ez idő alatt folyamatosan csökkentik s végül teljesen beszüntetik ennek a búza­fajtának az importját, ami jelenleg évente mintegy 250 000 tonna. Öt évvel ezelőtt Franciaországban csak egész jelentéktelen mennyiségű durumbúzát arattak, ma már a mint­egy 500 000 tonnás hazai szükséglet fe­lét termesztik belföldön. (Reuter) állati termékek­ ve 23 százalékkal — a Vajdaságban fogyatkozott meg a marha-, illetve ser­tésállomány. HETI JELENTÉS AZ ARGENTIN BŐRPIACRÓL A múlt hét folyamán az argentin bőr­­piac tartott volt, a kereslet erőteljes. Az árak változatlanok, kivéve a sózott frigorifico típusú tehénbőrt, melynek ára kissé emelkedett. A helyi feldolgozóipar ellenállást ta­núsít az áremelés ellen, mert a kor­mány jelenlegi inflációellenes politi­kája miatt a cserzett bőr árát csak hi­vatalos engedéllyel emelhetik. Argentína 1968-ban 8 302 593 darab sózott és szárított bőrt exportált az 1967. évi 8 653 051 darabbal szemben. A decemberi 717 436 darabos export meg­oszlása : sózott ökörbőr 602 044, sózott borjúbőr 21 850, szárított ökörbőr 73 270 és szárított borjúbőr 20 272 darab. A kilogrammonkénti árak (fás pari­tásban) a következőképpen alakultak: sózott figorifico standard örkörbőr 98—95, könnyű ökörbőr 102—98, ex­trém 130—125 peso; sózott frigorifico típusú ökörbőr 84, tehénbőr 82, extrém 104 peso. Az uruguayi bőrpiac a múlt héten változatlan volt, minden felajánlott té­telt a helyi feldolgozók vásároltak meg a szokásos —­A­ nemzetközi szint fölötti — árakon. (Reuter) a kiszállítások havonta több mint 150 ezer tonnát tettek ki. A francia finom és különleges acé­lokban 1968-ban teljesített kiszállítások a Közös Piac termelőinek kiszállításai­ból 24,6 százalékot képviseltek. (Reuter) FELLENDÜLÉS A JAPÁN ACÉLPIACON Az utóbbi hetekben váratlanul nagy­mértékű exportrendelések érkeztek be és a japán acélárak erősen emelkedtek. Osakai kereskedők közlése szerint az ottani piacon a hidegen hengerelt acél­lemez ára 45 000—45 500 yenről már­cius 26-ig 46 500—47 000 yenre emel­kedett tonnánként. A melegen henge­relt acéllemezek ára hasonló mértékben nőtt. Mint ismeretes múlt év decemberé­ben a japán acélművek úgy határoztak, hogy az USA-ba irányuló exportjukat önként korlátozzák. Egy vezető japán acélmű, a Nippon Kokan Kaisha sze­rint ettől az időponttól kezdve a nyu­gat-európai országok részéről özönlöt­tek a megrendelések. Javultak annak a kilátásai is, hogy a Kínai Népköztársa­ságba irányuló japán acélexport na­gyobb mértéket ölt. Ilyen körülmények között a japán acélművek csökkentik raktárkészleteiket és termelésüknek ere­detileg a hazai piacra szánt részétől egy hányadot átdiszponáltak a növek­vő külföldi­­kereslet kielégítésére. A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium ismertette a hat nagy acélmű által javasolt 5 éves fejlesztési programot. Ennek során a japán acél­ipar hatalmas tőkebefektetéssel öt év alatt 14 óriáskohót akar építeni. Ezek elkészülte után az ország teljes nyers­­acéltermelési kapacitása meghaladja az évi 100 millió­ tonnát. Az 1969. pénzügyi évben, amely áp­rilis elsején kezdődik, a hat acélmű a termelési berendezések kibővítésére 485 milliárd yent kíván fordítani, ez közel 100 milliárd yennel több az előző évi beruházásoknál. (Reuter) mezőgazdasági cikkek F. O. LICHT A CUKORRÉPAVETÉSEKRŐL A ratzeburgi F. O. Licht cukorstatisz­tikai cég szerint Európában ez évben 6 748 000 hektárt vetnek be cukorrépá­val a tavalyi 6 683 000 hektárral szem­ben — jelenti a Reuter-iroda. A közös piaci országok cukorrépa­vetésterülete 1 197 000 hektár és erős növekedést mutat a tavalyi 1 160 000 hektárral szemben. Nyugat-Európában összesen 1 980 000 hektárt vetnek be cukorrépával, míg tavaly 1 908 000 hek­táron termeltek cukorrépát. A kelet­európai vetésterületet Licht 4 768 000 hektárra becsüli az 1968. évi 4 775 000 hektárral szemben. A vetésterület országonkénti meg­oszlása: 100 hektárban: NSZK 1969 305 1968 302 Franciaország 400 366 Belgium 39 89 Hollandia 103 103 Olaszország 300 300 Ausztria 46 44 Dánia 50 51 Svédország 40 41 Spanyolország 180 169 Jugoszlávia 92 72 Görögország 23 17 Svájc 9 9 Anglia 179 179 Írország 25 26 Finnország 14 15 Törökország 125 125 NDK 210 210 Csehszlovákia 180 185 Magyarország 99 105 Lengyelország 410 414 Albánia 6 6 Románia 198 190 Bulgária 65 65 Szovjetunió 3600 3600 NÖVEKSZIK A FRANCIA GYÜMÖLCS- ÉS KONZERVEXPORT Franciaország gyümölcs- és zöldség­konzerv-exportja a múlt évben 17 szá­zalékkal nőtt. Az exportból közel 80 százalékban a főzelékkonzervek része­sedtek. A főzelékkonzervek túlnyomó része, közel 75 százaléka borsó, zöldbab és csipkegomba. A gyümölcskonzerv kivitelét lényegében a ki­magozott cse­resznye, a lekvárok és a kompotok al­kotják. Franciaország legnagyobb vá­sárlója, főleg a főzelékkonzervekben, az NSZK volt. ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Kérdőjelek a csehszlovák-nyugatnémet kereskedelem fejlődésében A fenti címmel tanulmány jelent meg az „Aussenhandel der Tsche­choslowakei” című prágai folyóirat­ban. A tanulmányt rövidítve közöljük. Mindkét ország gazdasága — mint is­meretes több nemzetet felölelő gaz­dasági, politikai és stratégiai csoporto­sulásba épül be. Ennek ellenére, a kül­kereskedelem tendenciáinak megfelelő­en, ezen a területen a kölcsönös kap­csolatok széles körű szerződéses sza­bályozása és esetleges bővítése kerül napirendre. E folyamat első szakasza formálisan és ténylegesen kereskedel­mi megállapodás ratifikálásával és mindkét országban kereskedelmi ki­­rendeltség létesítésével zárult le. A nyugatnémet—csehszlovák keres­­­­kedelem az elmúlt évtizedben kedve­zően fejlődött, jóllehet több éven ke­resztül elmaradt a többi szocialista or­szág és a Német Szövetségi Köztársa­­­ság közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődése mögött. Csak a legutóbbi évek­ben foglalta el az NSZK Csehszlovákia kereskedelmi partnerei között az első helyek egyikét és szárnyalta túl az áru­csere volumene tekintetében Nyugat- Európa többi fejlett ipari országát. 1950-ben, tehát a hidegháború kiéle­ződése idején, a csehszlovák import az NSZK-ból 65­ millió DM-et ért el. A csehszlovák export értéke ugyanebben az évben 110 millió DM volt. Tíz tel­jes esztendeig tartott, míg az import az NSZK-ból megnégyszereződött és 1960-ban 230 millió DM-et tett ki. Ez­zel az NSZK a csehszlovák importban nagyságrendileg Bulgária és Románia mellé került. Csehszlovákia nyugatné­met exportja 1960-ban 270 millió DM- re ugrott, s így például 18 millióval lett ma­gasabb, mint a Romániába irá­nyuló kivitel. Az NSZK külkereskedelmi forgalma egyes szocialista országokkal Megjegyzés: a százalékadatok az NSZK teljes importjából,exportjából való ré­szesedést mutatják. 1967-ben Csehszlovákia kivitele az NSZK-ba több mint 400 millió DM-et ért el, ezzel szemben a behozatal csak 300 millió DM-et tett­­ki. Az áruforgalom vitathatatlan fejő­dése ellenére Csehszlovákia részesedé­se a nyugatnémet külkereskedelemben még mindig csekély. Az NSZK külke­reskedelmének összvolumene 1967-ben több mint 157 milliárd DM volt és eb­ben Csehszlovákia részaránya alig fél százalék (a többi kelet-európai országé együttesen 4 százalék). A fent felsorolt fontosabb árufajták mellett, amelyek a két ország közötti áruforgalom túlnyomó részét képezik, a kölcsönös kereskedelem még sokféle termékből és nyersanyagból áll. Így pl. motorkerékpárokat, palacki­ üvegárut, cu­krot, baromfit, sört, tojást, kolbász- és füstöltárut, szárított gombát stb. ex­portál Csehszlovákia. Az NSZK fő ex­portáruit gyógyszerek, fehérneműk, textiláruk, bor, és halkonzerv szállítá­sával egészíti ki. A forgalom tekintélyes növekedése és az árupaletta szélessége ellenére még mindkét oldalon sok a teendő egy lényegesen nagyobb árucsere tehetősé­gének kihasználásában. Milyen akadá­lyok gátolják ezt? Az alacsony csehszlovák export egyik oka azok a kereskedelempolitikai és vám­korlátozások, amelyeket az NSZK — mint az EGK tagja — Csehszlová­kiával szemben érvényesít. Ez az ak­a­­­dály ellenkező irányban, az NSZK-ból Csehszlovákiába irányuló exportnál is fékezőleg hat az érthető törekvés miatt, hogy kiegyensúlyozott fizetési mérleget lehessen biztosítani. A Csehszlovákia és az NSZK közötti gazdasági kapcso­latok további fellendítése szempontjá­ból bizonyára ösztönző lenne, ha az NSZK mindazokat az előnyöket Cseh­szlovákiának is megadná, amelyeket­ a GATT többi tagjának nyújt. A fejlődés többi akadályát illetően várható, hogy a megvalósítás alatt álló új gazdaságirányítási rendszer fokoza­tosan kiküszöböli a kereskedelempoli­tika eddigi bürokratikus-adminisztratív módszereit és a gazdasági nyomás arra kényszeríti a csehszlovák termelőket, hogy szállításaikkal mind a bel-, mind a külpiacok igényeihez alkalmazkodja­nak. Ezektől a tényezőktől ugyan semmi­képpen sem lehet eltekinteni, de je­lentőségüket túlbecsülni sem szabad. Várható, hogy az NSZK és Csehszlová­kia közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése mindenekelőtt az egyes üz­leti partnerek kezdeményezésétől és ta­lálékonyságától függ majd. A feltételek ehhez adottak: sokéves tradicionális ke­reskedelmi kapcsolatok, a területi szom­szédság és a rendkívül kedvező szál­lítmányozási feltételek, a nyugatnémet termékek jó híre Csehszlov­ákában, a nyugatnémet ipar műszaki színvonala, előnyös rövid, vagy hosszú lejáratú ke­reskedelmi hitelek nyújtására ösztönző szabad pénzeszközök, a csehszlovák ipar modernizálásának szükségessége. (millió DM): IMPORT 1964 1966 1967 1967 Bulgária 121 171 178 százalék 0,25 Jugoszlávia 337 541 483 0,69 Lengyelország 363 482 440 0,63 Románia­­245 296 351 0,50 Szovjetunió 937 1153 1100 1,56 Magyarország 247 321 276 0,39 NDK 1027 1345 1263 1,79 EXPORT Bulgária 156 433 340 0,39 Jugoszlávia 533 757 1166 1,34 Lengyelország 314 376 492 0,57 Románia 331 558 961 1,10 Szovjetunió 774 541 792 0,91 Magyarország 296 371 420 0,48 NDK 1151 1625 1463 1,72 A CSEHSZLOVÁKIA ÉS NSZK KÖZÖTTI KÜLKERESKEDELMI VOLUMENE (millió DM, íob) 1955 1959 1960 1966 1967 forgalom 175 185 505 660 700 import az NSZK-ból 65 65 235 300 305 export NSZK-ba 110 120 270 360 395 egyenleg 45 55 35 55 80 A FORGALOM ÁRUSZERKEZETE Nyugatnémet kivitel Csehszlovákiába (millió DM): fémek és ásványok 71 vegyipari termékek könnyűipari és élelmiszer-57 ipari berendezések 12 laboratóriumi orvosi műszerek és egyéb berendezések 28 vegyipari berendezések 12 szerszámgépek 1­8 textilnyersanyagok 12 bányászati és kohászati berendezések 16 komplett ipari berendezések 23 nyomdaipari berendezések 5 Nyugatnémet behozatal Csehszlovákiából: fémek és ásványok 88 faáruk 33 vegyipari termékek 27 szilárd fűtőanyagok 23 zöldség és gyümölcs 21, textilipari nyersanyagok 17 építőanyagok 17 komló és maláta 15 járművek 8 szerszámgépek 9 A GUMIPIAC HÍREI Az elmúlt héten hullámzó árak jelle­mezték a malaysiai piacot. A legmaga­sabb ár elérte a libránként 723/s centet, a legalacsonyabb ár pedig 693/4 cent volt. A Kínai Népköztársaság részéről jó ütemben folyik az átvétel és erre ve­zethető vissza az eladók elzárkózása, annak ellenére, hogy tengerentúlról ár­csökkenésekről érkezett hír. Malaysia új fajta, különleges eljá­rással feldolgozott gumijából, az SMR- ből (Standard Malaysian Rubber) ta­valy 81 497 tonnát adott el. Japán 23 610 tonnát vett át, az USA 11 747, Anglia 10 392, az NSZK 8000 és Olaszország 6000 tonnát. A Szovjetunió, Malaysia legnagyobb egyedi vevője, nem vásárolt az új eljárással feldolgozott gumiból. Az SMR ára általában 1,5 pennyvel haladja meg libránként a legjobb mi­nőségű gumiét. Malaysia reméli, hogy az ez évi export már eléri a 150 000 ton­nát, a későbbiek folyamán a mintegy 1 millió tonnás gumiexport nagyobb részét az SMR teszi ki. Más gumitermelő országok is hozzá­kezdtek az új technológia alkalmazá­sához. Indonézia tíz ilyen gyárat vásá­rol, egyenként 300 tonna havi kapaci­tással. Adams, a Nemzeközi Gumitanulmá­nyozási Csoport főtitkára Singapore­­ban kijelentette, hogy az új fajta ter­melési eljárások csökkentették az elő­állítási árat, s a természetes gumi most könnyebben veheti fel a harcot a mű­gumi ellen. A gumi árának jelenlegi emelkedése nemcsak a GSA bejelenté­sének köszönhető, hanem főleg a „fo­gyasztási igények növekedésének”. Adams szerint a gumi ára hosszú tá­von további emelkedésnek néz elébe. Egy Angliában tartott szakmai konfe­rencián közölték, hogy Malaysia 1968- ban 157 450 tonna latexet­­állított elő. Ebből 143 750 tonna volt centrifugált koncentrátum, 5020 tonna fölösítéssel sűrített latex, 8680 tonna pedig párolog­tatással koncentrált. Az egész mennyi­ség az ország természetesgumi-termelé­­sének 16 százalékát tette ki és annak kétharmadát hat fogyasztó országba (Anglia, USA, NSZK, Japán, Szovjet­unió és Olaszország) exportálták. (Reu­ter) Fölösleges kapacitása van? Kooperációs partnert keres? Kapacitást óhajt megrendelései számára? VEGYE IGÉNYBE KAPACITÁSBÖRZÉNKET! A termelési apróhirdetés gyors - olcsó — hatásos! Felvilágosítás: 180—830, 1420 mellékállomáson VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége

Next