Világgazdaság, 1969. augusztus (1. évfolyam, 144-163. szám)
1969-08-01 / 144. szám
2 1969. AUGUSZTUS 1. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, július 31. — A rézhuzaltuskó élénk adásvételi tevékenység mellett azonnalra 70 fontot, határidősre pedig 614 fontot emelkedett a déli zárásig. A tényleges eladások elleni fedezővásárlások és néhány arbitrázs-ügylet alkották a vételeket. A kontinensről is jelentettek bizonyos számú érdeklődést. A katódok jegyzése mérsékelt tevékenység mellett azonnalra 4, határidősre 7 fonttal ment feljebb. Az ónárak kis mértékben emelkedtek, tükrözve az újabb penangi emelkedést, és a bróker vásárlásokat, amelyek jól kiegyenlítették az árbiztosító eladásokat. A kereslet a szokottnál mérsékeltebbvolt. Az ólompiac irányzata szilárd, zárásig a jegyzés azonnalra 15,, három hónapra pedig 1 font emelkedést ért el. Az irányzatot jól alátámasztotta a Reuter-iroda híre, hogy a Broken Hill-i kombinát megszünteti a termelést. A horganypiacon is áremelkedést okoztak a Broken Hill-i hírek. Az azonnali ár 12 shilling 6 pennyt, a határidős pedig 10 shillinget emelkedett tonnánként. Az ezüstpiac árai az amerikai irányzat miatt megélénkülő fedezővásárlások hatására feljebb mentek. Később kisebb visszaesést okozott az a bejelentés, hogy a szabadpiaci árak emelkedtek. A déli zárásig a jegyzés 12,1 pennyt emelkedett unciánként. A rézpiac délutáni ülésén a nyereségrealizáló eladások folytatódtak, ezeket azonban a piac jól felvette.Az INCO és a GASPE sztrájk hatása ellenére az árak az esti zárásig 0/4 fonttal mentek lejjebb. A katódpiacon továbbra is lanyha a tevékenység. Az ón piacán az árak változatlanok maradtak. Az irányzatot az általános vásárlási érdeklődés, ezen belül szórványos amerikai cash-vásárlás alátámasztotta. Az ólom és a horgany folytatta a sztrájkhírek által kiváltott áremelkedést, s ez különösen a horgany esetében volt szembeszökő, amely 1 fonttal emelkedett tonnánként. Az ezüst lanyha piaci feltételek mellett 1—14 pennyvel süllyedt unciánként. (Reuter) NIKKEL, BIZMUT A nikkel londoni szabadpiaci ára továbbra is emelkedik az európai és amerikai érdeklődés, s az eladói tartózkodás következtében. Az eladók az INCO-sztrájk kimenetelére várnak. Július 30-án a long tonnánkénti ár — szállítási feltételektől függően — 3325 és 3650 font sterling között mozgott, az előző 3300—3600 font helyett. A hírek szerint a Szovjetunió negyedik negyedévi szállításra a JOXIO inches katódok árát 3267 fontról 3500 fontra emelte. Egyes kereskedőknél ennél olcsóbban kapható ez a fajta, de készleteik állandóan csökkennek. A szabadpiaci bizmut libránkénti ára, ds paritásban, 4,95—5,10 dollárt ért el az előző 4,90—5,00 dollár helyett. Az érdeklődés igen nagy, az ellátmány viszont szűkös. Japán állítólag rendkívül erősen tartózkodik az eladástól. Az Egyesült Államokból két hír érkezett bizmutárak emeléséről: a Cerro Sales Corp. a finomított bizmut árát augusztus 1-től libránként 4 dollárról 5,25 dollárra emeli, 2000 librás tételek vásárlása esetén. Az ASARCO _ 4-ről 5 dollárra emelte a bizmut libránkénti árát. (Reuter) A JAPÁN FÉMIPAR HÍREI Japán horgany termelésének kapacitása 1971-ben elérheti a 972 000 metrikus tonnát, s a belföldi kereslet a 706 000 tonnát. Az idei horganytermelés — a becslések szerint — 722 000 fémek tonna lesz, a belföldi kereslet 607 700 tonna, exportra pedig 100 000 tonna jut.* Az 1969-es pénzügyi év első felére tervezett nikkelöntecs importkontingenst további 1990 tonnával emelte meg a japán kereskedelem- és iparügyi minisztérium. Az egész évi importkontingens meghaladhatja a 10 000 tonnát. A Yawata acélgyár egy nemrégiben kötött szerződés értelmében 1970 júniusáig 370 000 tonna acélgyártmányt szállít két spanyol gyárnak. Az idén 30 000 tonna melegen és hidegen hengerelt acéllemezt, galvanizált vaslemezt és táblát szállítanak le. Mindkét fél reméli, hogy Spanyolország 1966-tól 1975-ig tartó tízéves gazdaságfejlesztési tervéhez Japán további nagy acélszállítmányokkal járulhat hozzá. * A Fuji vas- és acélgyár új modern acélfeldolgozó telepet kíván építtetni, amelynek végső kapacitása évi több mint 10 millió tonna lesz. Az első két olvasztókemence 1971 szeptemberében, illetve 1972 elején lép üzembe, s évi kapacitásuk 7 millió tonna nyersacél lesz. A hat legnagyobb japán öntöde szóvivője bejelentette, hogy rövidesen aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében 28 és félmillió kanadai dollárt kölcsönöznek a Lornex Mining Corp.nak, a cég tulajdonában levő rézmezők feltárására. A szerződés szerint a japán cégek 1972-től kezdődően — tizenkét éven keresztül — évi 50 000 tonna rézkoncentrátumot kapnak a kanadai cégtől. Az augusztus 11-én aláírásra kerülő szerződést jóvá kell még hagyatni a japán kormánnyal. ANGLIÁBAN MEGGYORSÍTOTTÁK A PLATINAGYÁRTÁST H. R. Brooker, a Johnson Matthey vállalat igazgatója, nyilatkozott a Reuter hírügynökségnek arról, hogy a platinafémek kitermelésében és finomításában fontos újítások születtek, amelyek lényeges időbeni megtakarítást jelentenek a vállalatnak. A júliusi évi ülésszak alkalmából az igazgató elmondotta, hogy azt a kilenchónapos eljárást, mely során a nyersanyagból piacképes finomított termék lesz, most lényegesen megrövidítették. A vállalat bővíti érdekeltségeit az USA-ba. Ennek első lépéseként New Jersey-ben 3,5 millió dollár befektetéssel üzemet létesít, amely 1970 februárjában már megkezdi a termelést. A következő két évben további fejlesztési terveket akarnak megvalósítani. (Reuter) MIÉRT EMELKEDIK AZ ÓN ÁRA? A legnagyobb ónkereskedők csodálkozásukat fejezik ki a fém árának július 18-a óta tartó állandó emelkedése miatt, és igen nehezen tudják megmagyarázni a jelenséget — írja a Reuteriroda Kuala Lumpur-i tudósítója. A legjelentősebb bányaipari szövetség elnöke szerint a kereslet állandóan nő, s ez a trend mindaddig tart, amíg az ár el nem éri a Nemzetközi Öntanács által megszabott legfelső szintet. Az egyik legnagyobb kereskedő véleménye az, hogy még mindig jelentős tényezőnek számít a bizonytalan nemzetközi pénzügyi helyzet, amely a papírarány bevezetése ellenére tovább tart. A kereslet majdnem teljesen kiegyenlített, s ez is felfelé nyomhatja az árat. Az is lehetséges — véli egy hírforrás —, hogy a piac most reagál a már jó régen lezajlott malaysiai zavargásokra. Ellenkező hírek ellenére az is lehetséges, hogy az öntanács árkiegyenlítési alapjának igazgatója, az adott lehetőséggel élve, néhány tételt értékesített. A malaysiai termelés nem okozhatott áremelkedést — mondotta egy másik vezető kereskedő —, mert a májusi zavargások okozta kisebb visszaesés ellenére az óntermelés állandóan nőtt. AMERIKAI ORSZÁGOK HALÁSZATI VITÁJA Buenos Airesben most ülnek össze az Egyesült Államok, Peru, Chile és Ecuador képviselői, hogy megtárgyalják a Dél-Amerika nyugati partvidéke mentén felmerült halászati jogi problémákat. Ezen a vidéken az elmúlt években ugyanis az USA néhány tucat halászhajóját tartóztatták fel. Annak ellenére, hogy a négy említett ország végre megállapodott a tárgyalások színhelyében és időpontjában, kevés remény van arra, hogy a közöttük fennálló nézeteltérés lényegét ki lehet küszöbölni, minthogy Peru, Chile és Ecuador elszántan ragaszkodik ahhoz, hogy a parttól számított 200 mérföld széles (320 kilométer) vízterület a parti országok fennhatósága alá tartozik. Az említett három dél-amerikai ország e hó elején a Limában tartott megbeszélésen abban állapodott meg, hogy erről a kérdésről tárgyalni sem lehet. Számukra a most összeülő értekezletnek az az értelme, hogy azon esetleg szabályozni lehet a kérdéses területen folyó halászati tevékenységet és így biztosítani lehet a Csendes-óceáni tengerpart halállományának fenntartását és fejlesztését. A három ország gazdasága nagy mértékben a halászat eredményeitől függ, a 320 kilométeres tengersáv feletti fennhatóság biztosítása tehát arra késztette őket, hogy az elmúlt években külföldi halászhajók tucatjait tartóztassák fel. Legnagyobb részt amerikai, legutóbb pedig japán halászhajókról volt szó. A partmenti vizek feletti vita sok éve folyik, a most induló értekezlet mégis különös jelentőségű a Washington és Peru között jelenleg fennálló feszült viszony miatt. Ez év elején az USA beszüntette a fegyverszállításokat mindazon országoknak, amelyek halászhajóit elfogták. Ez különösen Perut és Ecuadort érintette. Ezen felül Peru múlt év októberében állami tulajdonba vette az IPC olajvállalatot és az USA azzal fenyegetődzött, hogy a segélyek juttatását megvonja, ha a vállalatot nem részesítik kártérítésben. A fegyverszállítási tilalomnak e hó elején történő váratlan megszüntetése rábírta Perut és szomszédait arra, hogy elutasító álláspontjukat megváltoztatva hozzájáruljanak a halászatra vonatkozó tárgyalásokhoz. Nem világos, hogy az USA miértt határozta el magát arra, hogy a halászati vitáról tárgyalásokat javasoljon, amikor k kétségtelenül látható volt, hogy három ellenfele a területi vizek dolgában hajthatatlan marad. Néhány megfigyelő szerint Nixon adminisztrációja módot keres arra, hogy a Peruval fennálló kapcsolatait javítsa, anélkül, hogy a kongresszus előtt a kapituláció látszatát keltené. Az USA valószínűleg arra törekszik, hogy a napirend egyes pontjait lehetőleg bizonytalanul szövegezzék meg és így széles körű vitára nyíljon lehetőség. Biztos azonban, hogy a latin-amerikai országok a tengeri felségjogra vonatkozólag mindennemű tárgyalás elől elzárkóznak. (Reuter) állati termékek ARGENTIN-URUGUAYI BŐRPIAC Az argentin bőrpiac a múlt héten tartott volt, csak néhány kötésről érkezett jelentés, a vevők ugyanis nem voltak hajlandók az eladók által kért magasabb árakat kifizetni. A kilogrammonkénti peso ár (fás paritásban) a következőképpen alakult: sózott frigorifico standard: ökörbőr ép 93, selejtes 90; könnyű ökörbőr ép 100, selejtes 97; extrém ép 104, selejtes 94. Sózott frigorifico típusú ökörbőr 80, tehénbőr 78, extrém 87. Az uruguayi bőrpiacon a múlt héten változás nem történt. Minden kapható tételt a helyi feldolgozók vásárolták meg. (Reuter) mezőgazdasági cikkek A CUKORPIAC HELYZETÉRŐL A statisztikai felmérések arra engednek következtetni, hogy jövőre magasabb cukorárakra számíthatunk — írja a Woodhouse, Drake and Caray Ltd. legfrissebb cukoripari felmérésében. A fogyasztás egyre erősebben meghaladja a termelést, s a növekvő szakadék 1970 elejére válik szembetűnővé. Két olyan tényező van, amelyek részben áthidalhatják ezt a szakadékot: az egyik egy nagyon jelentős kubai termés, a másik egy átlagon felüli európai cukorrépa-szedés. Ez év végére — állítja a körlevél — tisztább képet lehet majd nyerni, mind az európai termés, mind a kubai aratás eredményeiről. A Nemzetközi Cukortanács elnöke a Reuter Iroda tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette azt a hírt, hogy Mexikó jogot kért 1969. évi teljes kvótájának felhasználására. Mexikó — attól tartva, hogy a Nemzetközi Cukortanácsa novemberben nem ülésezik — már most megkérte a végrehajtó bizottságot, hogy a neki ítélt 86 000 metrikus tonnás kvótát teljes egészében kihasználhassa. Az ország nem akar a szabadpiacon cukrot eladni, s a végrehajtó bizottság biztos benne, hogy Mexikó nem próbálkozik a cukorfelesleg eladásával olyan módon, ami a kialakult árakat veszélyeztetné. Az elnök elmondotta azt is, hogy a végrehajtó biztottság befejezte e hétre tervezett ülésszakát. THAIFÖLD ÉS MALAYSIA RIZSEXPORTJA Thaiföld idei rizstermése a szakértők véleménye szerint a bő esőzések következtében jobb lesz mint tavaly volt. Atthakorn gazdasági miniszter elmondotta, hogy Thaiföldön az idén egymillió tonna rizstermést várnak. A miniszter — szeptemberi látogatása során — rá akarja venni Indiát, hogy több rizst vásároljon Thaiföldtől. A rizstermelő országok rekordtermései miatt az idén a rizskereskedelemben igen nagy a kínálat. Atthakorn elmondotta azt is, hogy ideiglenesen megszüntetik a törött rizs exportját. A másodosztályú rizs exportját is visszatartották, amit pedig eddig 81 fontért értékesítettek és Hongkong, Malaysia és Singapore számára szállítottak. Az USA kormányát felkérték, hogy ne adjon el rizst Indonéziának és Indiának, mert ez csökkentené a thaiföldi rizs versenyképességét. Japánt ugyancsak felszólították, hogy ne terjessze ki rizsexportjának területét. Kuala Lumpurban 3 millió font sterlinges befektetéssel társaságot alapítottak abból a célból, hogy Malaysia rizsexportáló országgá váljék. Az új szervezet eddig négy nagy rizsmalmot vásárolt és a rizstermesztés számára új földeket akarnak felszabadítani. Sürgetik a rizstermeléssel kapcsolatos különböző ipari létesítmények létrehozását is. A cél az, hogy Malaysia első osztályú rizst termeljen, mind belső fogyasztásra, mind pedig exportra. (Reuter) A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC Catania, július 31. —Citrom: A Verdelli citrom piaca kissé csöndesebb, a felhozatal eléggé csekély, minthogy a helyi kereskedők nagy része megkezdte nyári szabadságát. A kelet-európai országokból elég jelentős kereslet mutatkozik, a nyugat-európai vásárlók erősen tartózkodnak. Az ár a termőterületen tartott, kilogrammonként 190—200 líra. Az első osztályú citrom ára for paritásban, duplakartonban 7000—7200 líra; első és másodosztályú keverten 6300—6400 líra. Diófélék: Az eladók ellenállása dacára a mandulapiacon kissé estek az árak. A pisztácia és mogyoró jegyzése csak névleges. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK „KÖZÉP-KANADAI FEJLESZTÉSI ÖVEZET” Kanada lakossága ez idő szerint 20 millió körül mozog, de a szakemberek számítása szerint 100 év múlva az országnak több mint 100 millió lakosa lesz. Tekintettel az országban uralkodó sajátos időjárási viszonyokra, a szakemberek már most foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a hatalmas népszaporulat hol lesz elhelyezhető. Jelenleg az a helyzet, hogy Kanada lakosságának túlnyomó része az ország déli határa mellett elhúzódó folyosószerű területen él, amelynek szélessége maximálisan 640 kilométer. Ez az országrész már most egyre zsúfoltabbá válik, és a népesség nagyobb ütemben való emelkedése szükségessé teszi, hogy a lakott területet — figyelem nélkül a hideg időjárás által okozott problémákra — észak felé terjesszék ki. A közép-kanadai fejlesztési övezet néven ismertté vált elgondolást a közeljövőben egy konferencián széles körben megvitatják. Az elgondolás révén a hatalmas ország magas színvonalat elért és fejlett területét meg lehetne kettőzni. Az elgondolás egy Richard Rohmer nevű torontói ügyvédtől származik, aki évek óta foglalkozik annak kidolgozásával, és 5000 dollárral finanszírozott egy olyan tanulmányt, amelynek eredményei alátámasztották eredeti elgondolását, „második Kanada” létesítését. Egy második, 300—800 kilométer széles övezet létesítéséről van szó, amely lakható és kellő előrelátás és tervezés esetén a jövő század folyamán a népszaporulatnak legalább egy részét fel tudja venni. Ez az övezet Új-Fundlandnál kezdődik és Brit-Columbiáig terjed nyugat felé. Itt három ágra oszlik, amelyek közül az egyik észak felé halad a Mackenzie folyó deltájáig, a másik északnyugat felé Yukon tartományon halad keresztül, a harmadik pedig egyenesen nyugat felé Brit-Columbián át. Az övezeten belül féltucat új nagyváros létesülhetne. A folyosó éghajlata nem túlságosan szélsőséges. A júliusi átlaghőmérséklet például 16 fok Celsius körül mozog, a tél ugyan szigorú, de nem sokkal szigorúbb, mint egyes, már meglevő kanadai városokban. Rohmer elgondolásának megvalósítása érdekében alapítványt tett, amelyet kanadai egyetemek és néhány iparág erőteljesen támogat. Az alapítvány most kétrészes konferenciát hívott egybe, ennek első része idén augusztusban, második része pedig jövő évben zajlik le. Időközben helyszíni tanulmányokat folytatnak a javasolt övezetben, Szibériában és Észak- Skandináviában. Becslés szerint az előzetes tanulmányozási és tervezési munkák körülbelül 10 millió dollárt emésztenek fel. A tényleges fejlesztési költségek természetesen sok milliárd dollárt tennének ki. A tanulmány szerint körülbelül 6400 kilométer vasútvonalra van szükség, amelyből 1100 kilométer már megvan. Szükséges továbbá a hajóforgalom, a csővezetékek, és a tenger alatti áruszállítás megvalósítása is. Az új övezet fejlesztése során komoly szerephez juthat a legújabb kori technikai kutatásnak az a területe, amely belső légnyomás által fenntartott hatalmas műanyag kupolák létesítésével foglalkozik. Elképzelhető, hogy ilyen kupolával egy egész várost is be lehet fedni. Rohmer véleménye szerint ez ugyan megkönnyítené az ott-tartózkodást, de nem feltétlenül szükséges, mert a szóban forgó övezetben már most is körülbelül 200 ezer kanadai polgár lakik. Úgy véli, hogy az ország jövő századbeli tervszerű fejlesztése sokkal helyesebb mint a jelenlegi „találomra” való fejlesztés, amely aszerint alakul, hogy hol fedeznek fel valamilyen gazdasági forrást. (Reuter) Óriási acéláremelés az Az U. S. Steel vezérigazgatója július 29-én közölte, hogy csökkent a vállalat bevétele. A bevétel visszaesése az acélszállítások alacsonyabb szintjének és az egyre növekvő inflációnak tulajdonítható. Inflációs hatást gyakorolt a megemelt órabér, a késztermékek és szolgáltatások magasabb ára, a növekvő állami és helyi adó, valamint a kölcsönzött tőke drágulása. 1969 első felében csak 11,1 millió tonna acélt szállítottak ki, 1968 első hat hónapjának 12,9 milliós kiszállításával szemben. Július 30-án jelentette be a U. S. Steel Corp., hogy hengerelt termékeinek árát 4,8 százalékkal emeli. A gyártmányokat főleg a gépkocsi-, konzerv- és építési ipar használja. Az Iron Age acélipari szaklap szerint a 4,8 százalékos átlagos áremelés valószínűleg állandósul, egyrészt, mert elkerülhetetlenné vált, másrészt, mert a piac támogatni fogja a magasabb árat. Az ipar nem ellenezheti az árak emelkedését, mert augusztus 1-én körülbelül 6 százalékos munkabér-növelés várható, s mert az acélipar első félévi jövedelme nagyobb arányban csökkent, mint az eladások. Az amerikai acélipar fellegvárának, Pitsburghnak, ipari szakemberei úgy vélik, hogy az U. S. Steel által bejelentett áremelés az ipar rendelésállományának mintegy 47 százalékát érinti. Az egyes termékekre vonatkozó emelés a következőképpen alakult: melegen * Egyesült Államokban hengerelt lemez és szalag, tonnánként 6 dollár, hidegen hengerelt lemez tonnánként 8 dollár, és galvanizált és bevont lemez tonnánként 9,50 dollár. Az ónozott lemezek árát október 1-én emelik. H. Gott, az USA acéliparának vezető személyisége közölte, hogy az iparág bevételének csökkenése az egyre növekvő inflációnak és az acélszállítások alacsonyabb szintjének tulajdonítható. Az infláció az 1968-as acél- és szénipari bérrendezés következtében emelkedő órabérek és a beruházott termékek és szolgáltatások magasabb ára, továbbá a növekvő állami és helyi adók okozták. A kölcsönzött tőke drágulása tovább súlyosbította a helyzetet. Gott elmondotta, hogy a második és harmadik negyedévi termelés az első negyedévihez képest, várhatóan emelkedik a nyári időszak ellenére. A tavalyi sztrájkok és nagy felvásárlások következtében idén az acélszállítás gyengébb lesz az átlagosnál. 1969 második negyedévében az acélszállítás 5,8 millió tonna volt, félmillióval több, mint az előző negyedévben, míg 1968-ban 7,2 millió tonna volt. 1969 első félévében 11,1 millió tonna, 1968 azonos időszakában 12,9 millió tonna volt a szállítás. H. Gott arról is adott tájékoztatást, hogy az acélgyártáshoz szükséges újabb szénbányákat állítanak fel az USA déli részén. (Reuter) INDIÁBAN RÖGZÍTETTÉK A JUTA LEGALACSONYABB ÁRÁT Az indiai kormány bejelentette, hogy minimális 40 rúpiás maradonkénti árat fizet az 1969—1970-ben Calcuttába szállított nyers jutáért. A támogatott ár fenntartásáért az állami kereskedelmi vállalat felelős és minden mennyiséget felvásárolhat, ha az ára 40 rúpiás szint alá esik. Az állami vállalat készleteket is gyűjthet. Augusztus 1-től megszüntetik azokat a korlátozásokat is, amelyeket tavaly, a nyers rutahiány fellépésekor léptettek életbe. A kormány 8—8,5 millió bálás rekordtermésre számít, s ezért a szövödék bármilyen tetszőleges mennyiséget vásárolhatnak, és annyi jutagyártmányt állíthatnak elő, amennyit csak tudnak. (Reuter) A VILÁG TEXTILSZÁL-TERMELÉSE A Nemzetközösség Titkárságának Londonban ma közzétett felmérése szerint a világ textilszál-termelése 1968—1969- ben 54 milliárd 800 millió librás rekordot ér el és majdnem 5 százalékkal haladja meg az 1967—1968. évi 51 milliárd 900 millió librás termelést. A felmérés a rendelkezésre álló adatokból azt jelzi, hogy a világ száltermelése teljesen bepótolta azt a kiesést, amit előzőleg az Egyesült Államok gyapottermésének igen jelentős csökkentése okozott. A legnagyobb növekedés műszálban és pamutszálban jött létre, s ezek, a kisebb mértékű gyapjúszál-emelkedéssel együtt ellensúlyozták a juta, a rostnövények és a lenszálak tartós csökkenését. A jelentés szerint a gyapjútermelés az idén legalább 2 százalékkal nő, főleg a nagyobb ausztráliai, új-zélandi és szovjet termelés következtében. Az amerikai termelési politika megváltoztatása következtében a világ gyapottermelése idén egytizeddel meghaladhatja a tavalyit. A Szovjetunió jelentős mértékben csökkentette a lentermesztést, s ezért a világ lentermése alacsonyabb lesz, mint 1964 óta bármikor. A kisebb indiai és pakisztáni juta- és rostos szálak termelése miatt az ezekbőlnyert szálak gyártása idén 18 százalékkal alacsonyabb lesz a tavalyinál. (Reuter) AZ ARGENTIN-URUGUAYI GYAPJÚPIAC Az argentin gyapjúpiacon alig volt tevékenység észlelhető a múlt héten, a többnyire névleges árak az előző árszint körül maradtak. Igen csekély kereslet mutatkozott a helyi feldolgozók részéről patagóniai finom és príma merino iránt kapható készletek hiányában az exportőrök teljesen visszavonultak. A patagóniai gyapjú ára 10 kilogrammonként 2700—3200 peso volt. Az uruguayi gyapjúpiac a múlt héten csöndes volt. Néhány szórványos kötésre került csak sor; a Corriadala gyapjú 10 kilogrammonként 1200—1350, a finom keresztezéses 1400—1600 és az ausztráliai merinó 2000 pesóért kelt el. Tavaly október és idén július közepe között Uruguayból összesen 55 097 178 kilogramm gyapjút exportáltak. Nem hivatalos becslések szerint az eladatlan készlet eléri a 10 000 metrikus tonnát. (Reuter)