Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)

1969-09-12 / 172. szám

VILAGGAZDASAG 1969. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK I. ÉVFOLYAM 172. SZÁM Forró ősz Nyugat-Európában A legújabb események azokat igazol­ják, akik azt jósolták: Nyugat-Európá­ban forró őszre kell számítani. A hír­­ügynökségek zavarokat, megrázkódta­tásokat jelentenek Nyugat-Németor­­szágból, Franciaországból, Olaszország­ból. A bonyodalmak mindhárom or­szágban hasonlóak — egyrészt a mun­ka frontján nyilvánulnak meg, más­részt a pénzpiac ingatagságában jelent­keznek. A csütörtöki nap a legeseménydúsabb Nyugat-Németország szempontjából volt. A sztrájkmozgalom, amely meg­­■ lepő hevességgel árasztotta el az or­szág jóformán egész acél- és szén­iparát, különös élességgel világított rá az NSZK gazdaságában észlelhető feszültségekre, és egyszersmind újabb muníciót szolgáltatott a választások előtti pártpolitikai versengéshez. Az agitációnak már eddig is az volt a központi kérdése, felértékeljék-e a márkát avagy sem, most pedig­­ a sztrájkhullám eredményeként a koa­líció két pártjának vitája újabb ér­vekkel gazdagodhatott. A szociálde­mokrata Schiller, a revalváció szó­szólója, a túlfeszített és elszabadult konjunktúrát vádolta a szociális fe­szültség miatt. Strauss, a CSU veze­tője tagadta, hogy a vállalati nyere­ségek a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, s hogy a választókat a sztrájkolók ellen hangolja, arról beszélt, a megmozdulások nyomán emelkedni fognak az árak. A Schiller vezette gazdasági minisztérium nem késleke­dett a viszontválasszal, legújabb je­lentésében kijelentette: a nemzeti presztízs nem lehet akadálya a valu­taárfolyam módosításának. Az új események fényében egyéb­ként ismét megszaporodtak azok a hangok, amelyek szerint az NSZK a választások után mégis kénytelen lesz ráfanyalodni a felértékelésre. Csütör­tökön a konjunktúra túlhevítettsége miatt, és az infláció továbbterjedésé­nek megállapítására törekedve, a Bun­desbank 5 százalékról 6 százalékra emelte a kamatlábat. Egyidejűleg az összes nemzetközi piacokon ismét meg­élénkült a spekulációs márkavásárlás, a dollár az alsó árszint alá süllyedt a márka viszonylatában. Franciaországban ugyancsak sztrájk­­ra került a sor, éleződik a dolgozók ellenállása a fank leértékelését követő gazdasági intézkedésekkel szemben. A CGT vezetősége felszólította a többi szakszervezeti központot, egyesítsék erőfeszítéseiket, dolgozzanak ki közös követelési platformot. Az életszínvonal­­csökkentő intézkedések nyomán kirob­bant vasutassztrájk és a márkaspeku­láció feléledésének kombinált hatása Párizsban megingatta a deviza- és az aranypiacot. Az újabb márkaspekulá­ció jeleként az arany ára­ említésre méltóan emelkedett. Sztrájkhullám söpör végig Olaszor­szágon is. Több mint egymillió vas­munkás szüntette be a munkát, sztrájk­ra készülnek az építőmunkások, csütör­tök este pedig közölték, hogy a vegyi és gyógyszeripar 200 000 munkása szep­tember 16-ra hirdetett meg sztrájkot.­­ A munkáltatók egyelőre elzárkóznak a követelések teljesítése elől, e helyett különböző számításokat produkálnak arról, hogy a kért béremelések milyen arányban (becslésük szerint 40—50 szá­zalékkal) növelnék a­ termelési költsé­geket, amivel — úgymond — jelentő­sen fokozódnék az infláció veszélye. Itt érdemel említést, hogy szemláto­mást újabb akadályok tornyosulnak a Közös Piac felépítése elé. Legújabban a közös adópolitika kialakítása került veszélybe, Olaszország után Belgium és talán Luxemburg is kitér az új érték­­többletadó bevezetése elől. De még az is meglehet, hogy ennél nagyobb bonyo­dalmak alakulnak ki. Luns holland külügyminiszter csütörtökön nyilatko­zott a közös piaci országok vezetőinek tervezett csúcsértekezletéről. Azt mon­dotta, legújabb értesülései alapján „mindjobban kételkedik” abban, létre­­­­jön-e egyáltalán ez a találkozó. V. J. — A magyar komplett élelmiszeripari berendezések, mezőgazdasági gépek, traktorok legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág. De az elmúlt években a többi között szállítottunk Indiába, Szíriába, Irakba, az Egyesült Arab Köztársaság­ba is. Dél-amerikai értékesítésre eddig még nem tettünk jelentős erőfeszítése­ket, így örömmel fogadtuk a Külkeres­kedelmi Minisztériumnak azt a javas­latát, hogy mi is vegyünk részt a Latin- Amerikába induló küldöttségben. Jár­tunk Kolumbiában, Ecuadorban, Vene­zuelában és Peruban. A KOMPLEX megbízottja már volt ezekben az orszá­gokban, de eddig nem sikerült jelentős üzletet realizálni. Most, a közel négy­hetes út után összegezzük, és igyek­szünk feldolgozni a nyert tapasztalato­kat. E nélkül nem tudnánk kialakítani azt a kereskedelempolitikát, amely a dél-amerikai piacok „meghódításához” szükséges. Mindenütt igény mutatkozott a Vörös Csillag Traktorgyár által gyár­tott traktorokra, főleg a nagy teljesít­ményű, 90—100 lóerős, négykerék-meg­­hajtásúakra. Az ottani talaj- és egyéb mezőgazdasági viszonyoknak ez kitű­nően megfelel. Ugyancsak igény mutat­kozik komplett élelmiszeripari beren­dezésekre is. Ezek közül is elsősorban vágóhidakra van igény. Peruban, Ecua­dorban komoly vágóhídi beruházási programot akarnak megoldani. Ehhez kapcsolódhatna a magyar külkereske­delem és ipar is. A felsorolt országok természetesen nem egyforma gazdasági szinten állnak, s vásárlási igényeik sem azonosak. Minden országban, ahol jártunk, még a kereskedelmi tárgyalás előtt megjegyezték, hogy addig szó sem le­het a magyar traktorok beviteléről, amíg a szervizszolgálatot és az alkat­rész-ellátást nem tudjuk megnyugta­tóan biztosítani. Ezért igyekeztünk olyan partner üzemeket találni, ame­lyek traktoraink ottani szervizszolgá­latát képesek ellátni. Ha nem tudjuk biztosítani, hogy például a traktorok­hoz megfelelő mennyiségű és válasz­tékú alkatrész álljon a raktárban, akkor „csődbe” jutunk ezzel az export­tal. Úgynevezett elő-megállapodásokat néhány országban kötöttünk. Most vár­juk azoknak a cégeknek a válaszát, amelyekkel tárgyaltunk, hogy feltéte­leinket el tudj­ák-e vállalni. Traktorexportunknál elsősorban Ve­nezuelára gondolunk, ahol a körül­mények igen kedvezőek részünkre. Venezuelában jelentős a traktor­be­vitel, és ebben mi is részt tudnánk venni. Kolumbiában már nehezebb az eladás, mert különböző tesztvizsgála­tok vannak, és csak hosszú próbáik után engedélyezik a bevitelt. Meg kell mondanunk azt is, hogy ezeken a piacokon igen nagy a kon­­kurrencia. Kolumbiában, Venezuelá­ban te szinte minden fejlett ipari or­szág cikkei megtalálhatók, az ameri­kai műszaki áruktól, a francia kozme­tikai cikkekig, a Warszawa taxiktól, a Wartburg személygépkocsikig. A szo­cialista országok is nagy erőfeszítése­ket tesznek, hogy bejussanak a dél­amerikai piacokra. A konkurrenciával nekünk is meg kell küzdenünk minő­ség, ár és műszaki színvonal tekinte­tében. Élelmiszeripari­ berendezéseink köré­ből Kolumbiában tapasztaltunk na­gyobb érdeklődést komplett vágóhidak­ra. A jelenlegi kolumbiai vágóhídi módszerek miatt húsexportjuk még nem versenyképes. Konkurrenciáról ebben a vonatkozásban is kell beszél­nünk, mivel az amerikai segélyeken kí­vül nyugat-európai országok is jelent­keztek, hogy részt kívánnak venni a nagyszabású kolumbiai vágóhídi beru­házási programban. Természetesen na­gyon fontos, hogy mi milyen kereske­delmi feltételeket (hitel, ellentételes vásárlások, stb.) tudunk biztosítani. A küzdelem még nyílt Kolumbiában, de ahhoz, hogy kinti tárgyalásainkat rea­lizálni tudjuk, műszaki paraméterekkel és kedvező szállítási határidőkkel lép­hetünk csak fel. Peruban és Ecuadorban mezőgazda­­sági gépek, konzervgyárak, szárító­­berendezések, vágóhidak iránt mutat­kozik még igény.­A kérdés most már csak az, hogy az említett nehézségek leküzdésére van-e elég energiánk. Ez alatt értem a saját vállalati energiákat, de ami még ennél is fontosabb, ipari energiánkat. Vélemé­nyem szerint ezekre a piacokra csak akkor tudunk nagyobb tételekben rend­szeresen szállítani, ha rövid határidők­kel, megfelelő árakkal és megfelelő színvonalú termékekkel jelentkezünk. Ezeket a szempontokat most vizsgáljuk. A latin-amerikai országokban igény van a magyar termékekre, azonban na­gyon erős a konkurrencia: csak akkor szabad vállalkoznunk az üzletre, ha maradéktalanul ki tudjuk elégíteni az igényeket. M. E. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPEK ELADÁSI LEHETŐSÉGEI DÉL-AMERIKÁBAIS. Magyarország és Latin-Amerika gazdasági kapcsolatai sokoldalúan fejleszt­hetők. Eddig évente mintegy 35 millió dollár volt a forgalom. Magyarország elsősorban kávét, gyapjút, bőröket, takarmányt, pamutot vásárolt. A magyar vállalatok pedig főleg műszereket, gépeket, laboratóriumi felszereléseket szállí­tottak. Augusztusban dr.Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kereskedelmi küldöttség tartózkodott Dél-Amerikában. A kereske­delmi delegációban számos vállalat képviselője is részt vett, akik felmérték a magyar kiviteli lehetőségeket Latin-Amerikában. A KOMPLEX képviseletében Kertész Gusztáv főosztályvezető nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG mun­katársának a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari gépexport lehetőségeiről. FRANCIAORSZÁGI HELYZETKÉP A Francia Bank bejelentette, hogy a szeptember 4-én végződő héten 260,3 millió frankkal gyarapodtak arany- és devizatartalékai. A tartalék értéke szeptember 4-én 18 715 000 000 frank volt. A külföldi bankokkal és szemé­lyekkel szemben fennálló kötelezettsé­gek összege 9 millió frankkal emelke­dett, s így a monetáris tartalék tulaj­donképpeni gyarapodása csak 251 mil­lió frank. A Francia Bank azonban még nem igazította ki mérlegét a devalválásnak megfelelően, a megadott frankösszegek tehát nem tükrözik híven a tartalék helyzetét. Giscard d’Estaing pénzügy­­miniszter szerdán a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában azt mondotta, hogy Franciaország tartalékainak brut­tó értéke 4 milliárd dollár, a rövid lejáratú tartozások leszámítása után fennmaradó nettó érték 1,4 milliárd dollár. Ezt kiegészíti 1,6 milliárd dollár összegű még fel nem használt valuta­csere (swap) megállapodás, valamint a Nemzetközi Valuta Alap 985 millió dolláros készenléti hitelkerete. A pénzügyminisztérium ezzel egyide­jűleg közzétett előzetes jelentése sze­rint augusztusban a külkereskedelmi mérleg deficitje 1,05 milliárd frankra emelkedett a júliusi 620 millióról. Az exportból származó bevétel az import 81 százalékát fedezte. A párizsi börze magatartását és a frank devizapiaci helyzetét a Reuter­­iroda jelentései szerint nem annyira ezek a jelentések befolyásolták, mint inkább a vasutassztrájk és a nyugat­német kamatemelés — amelyről lapunk más helyén számolunk be. A vasutas­­sztrájk felidézi a tavaly május—júniusi válság emlékeit, és az első jele annak, hogy a szakszervezetek nem nyugsza­nak bele tétlenül a devalválást követő gazdasági intézkedésekbe. A nyugat­német kamatemelés feltehetőleg ösz­tönzi a­ tőkeáramlást az NSZK felé és újabb spekulációs hullám veszélyét rejti magában. Ennek megfelelően, a vasutas­­sztrájk hírére visszaesett a frank ár­folyama és emelkedett az arany ára. A Francia Bank kénytelen volt egy ár­nyalattal 5,54600—5,55100 frankra emel­ni a nem hivatalos intervenciós ár­szintet, amelyen támogatja a dollárral szemben a francia valuta árfolyamát. A 12,5 kilogrammos aranyrúd jegyzé­sét délelőtt 8 centtel, délután további 10 centtel 41,61 dollárra emelték. A FINANCIAL TIMES AZ NDK KÜLKERESKEDELMÉRŐL A Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai elismerése nagymértékben stabilizálná a sokat ígérő kereskedelmi helyezetét, mondták a lipcsei vásáron részt vevő nyugati üzletemberek. Erről számol be a Financial Times csütörtöki számában a lap Lipcséből hazaérkezett munkatársa. A kelet- nyugati kereskedelemmel foglalkozó cikkében kifejti, hogy az listázási nehéz­ségek erősen gátolják a kereskedelem fejlesztését. Azok a statisztikai adatok azonban, amelyeket Solle, az NDK kül­kereskedelmi minisztere a vásár meg­nyitásakor ismertetett, arra mutatnak, hogy néhány akadályt már sikerült le­küzdeni. Az NDK külkereskedelmi for­galma 1950 óta nyolcszorosára növeke­dett. (M­S). ® Napirenden a nyugat-európai integráció jövője I. ® Növekvő export — csökkenő devizaköltségek II. ® Az NDK vegyiparának fejlődése /AZ NDK MINISZTERTANÁCSÁNAK ÜLÉSE Az idei rendkívüli időjárás okozta t terméskiesésekkel és a­­nagyarányú gazdasági fejlődés igényei következté­ben jelentkező energiagazdálkodási problémákkal foglalkozott csütörtökön a Német Demokratikus Köztársaság Tv Minisztertanácsa. A Minisztertanács üléséről kiadott jelentés megállapítja, hogy az 1898 óta nem tapasztalt szélsőséges időjárás — hosszú tél, aszályos nyár —, súlyos ká­rokat okozott a mezőgazdaságban. Ezért a többi között problémák mutat­koznak a zöldség-, gyümölcs- és bur­­gonyaellátásban, nehézségek jelentkez­nek a takarmányozásnál. A Miniszter­­tanács intézkedéseket dolgozott ki a problémák áthidalására és felszólította a helyi közigazgatási szerveket, terme­lőszövetkezeteket és állami gazdaságo­kat, hogy erőfeszítéseikkel segítsék elő a nehézségek megoldását. A Minisztertanács megtárgyalta az energiagazdálkodás tervezéséről, irá­nyításáról és a rendelkezésre álló ener­giás ésszerű felhasználásról szóló ren­delettervezetet. Klaus Siebold alap­anyagipari miniszter jelentésében meg­állapította, hogy az NDK népgazdasá­gának nagyarányú fejlődése, a népgaz­daság szerkezetében bekövetkezett mi­nőségi változások, valamint a háztar­tások nagyarányú villamosítása nyo­mán olyan nagyarányú energiaigény jelentkezik, ami rendkívüli erőfeszíté­seket követel, hogy a szükséges ener­giamennyiséget biztosítani tudják. A Minisztertanács által elfogadott energiagazdálkodási rendelet intézke­dik az építés alatt álló kapacitások sürgős üzembeállításáról, s az energia­takarékosság megszervezéséről. A ren­delkezés felszólítja az üzemek vezetőit, hogy megfelelő intézkedésekkel tegyék anyagilag érdekeltté a dolgozókat az energiatakarékosságban. A rendelet meghatározza a központi és helyi köz­­igazgatási szervek, illetve üzemek kö­telességeit és jogait az energiagazdál­kodásban. A Minisztertanács a továbbiakban foglalkozott a Lipcsei Őszi Vásár ered­ményeivel és felhívta a vállalatokat, hogy lelkiismeretesen teljesítsék a szerződésekben vállalt exportkötele­zettségeiket. (MTI) JAVULT A BRIT FI Angliának az idei első félévben — 1966 óta először — sikerült egy teljes féléven át egyensúlyban tartani kül­földi fizetéseit. A londoni kincstár hi­vatalos közleménye szerint az április— júniusi negyedévben a fizetési mérleg 100 millió font aktívumot mutatott­ ki. Az első negyedév 52 millió fontos defi­cittel végződött, a félév eredménye te­hát 48 milliós aktívum. Tavaly az első félév 354, a második pedig 53 millió font deficittel zárult. A javulás okaként a közlemény a láthatatlan kereskedelem bevételeinek ZETÉSI MÉRLEG emelkedését és általában a külkeres­kedelem felélénkülését jelöli meg. A látható külkereskedelem egy évvel ez­előtt 233 millió font deficittel járt. Az azóta eltelt négy negyedévben foko­zatosan csökkent az importtöbblet, az április-júniusi időszakban már csak 96 millió font volt. A második negyedév 100 milliós aktívumának értékét emeli az a tény, hogy az angol kormány nemrég tör­lesztett 90 millió fontot külföldi tarto­zásaiból. (Reuter) Felemelték a nyugatnémet kamatlábat tett jelentése igazolni látszik a bank­vezető érvelését. A jelentés szerint az állandóan növekvő kereslet egyre gyorsítja a gazdasági konjunktúrát. A továbbiakban megállapítja a jelen­tés, hogy a belső inflációs helyzetet a külkereskedelem tendenciái nem tud­ták kiegyensúlyozni. A megnövekedett behozatal árcsillapító hatását semlegesí­tette az export jóval gyorsabb ütemű fejlődése. Az év második felében az NSZK kereskedelmi aktívuma több mint 700 millió márkával volt magasabb, mint egy évvel azelőtt és meghaladta az 5,5 milliárd márkát. Még mindig szükséges a nyugatnémet gazdaság védelme az importált infláció­val szemben, a francia frank leérté­kelése után kialakult helyzet ellenére — hangsúlyozza a jelentés. Nyugat-Né­metország és más országok problémáit nem oldotta meg a frank devalválása, sőt, még csak fokozódott a veszélye annak, hogy a nyugatnémet árszínvonal igazodik a külföld magasabb árszínvo­nalához, állapítja meg a gazdaságügyi Minisztérium. Alig hangzott el a Bundesbank beje­lentése, máris hangok hallatszanak az új lépéssel szemben. A nyugatnémet gyárosokat képviselő Iparszövetség pél­dául indokolatlannak tartja a kamatláb emelését a jelenlegi gazdasági helyzet­ben. Schiller a sztrájkmozgalomra célozva kijelentette: új feszültségi források jöt­tek létre a gazdasági konjunktúra kö­vetkeztében és most már számítani lehet az ellentétek nyílt kirobbanására. A munkabeszüntetéseknek és bérköve­teléseknek gazdasági és társadalmi hátterük van — hangsúlyozta. Strauss pénzügyminiszter más han­gokat ütött meg, azt fejtegette, hogy a kormány és a jegybank, politikájuk összehangolásával leküzdhetik a kon­junktúra túlfűtöttségét. Tagadta, hogy a vadsztrájkok kitörésének oka a tőkés nyereségek aránytalan növekedésében kereshető. A márka felértékelését is­mét elutasította és kijelentette, hogy csak hosszú ideig egyensúlyhiánnyal küszködő fizetési mérleg jogosíthatja fel a kormányt a valuta árfolyamának módosítására. A nemzetközi valutapiacok csü­­­tört­öki tevékenysége a felélénkült márkavásárlások jegyében zajlott. Még a hivatalos nyugatnémet kamatláb emelésének nyilvánosságra hozatala előtt, a hír kiszivárgása következté­ben, lázas márkavásárlás indult meg s ez még csak súlyosbította az amúgy te nyugtalan piaci helyzetet. A nyu­gatnémet jegybank kénytelen volt dollárvásárlási árfolyamát 3,9725 már­kára csökkenteni és ezen az árfolya­mon az amerikai valuta védelmében 100—450 millió dollárt vásárolt fel. A Bundesbank intervenciója is meg­lehetősen hatástalannak bizonyult és a dollár a 3,9700—3,9710 márka körül ingadozott. Londonban a fonthoz képest ie ja­vult a márka. A dollárral szemben azonban továbbra ie szilárd maradt a font sterling, a legújabb statisztikai adatok kedvező légkört teremtettek az angol valuta számára. Az NSZK központi bankjának ta­nácsa az előzetes várakozásoknak meg­felelően, bejelentette, hogy 5-ről 6 szá­zalékra emeli a jegybank hivatalos kamatlábát. Ezzel egyidőben 6-ról 7,5 százalékra növelte az értékpapírletétek ellenében nyújtott lombardhitelek ka­matlábát is. Blessing, a szövetségi jegybank el­nöke, a bank tanácsülésének befejez­tével kijelentette újságírók előtt: a kamatláb emelése indokolt volt, mert túlságosan forró a gazdasági­­légkör és a szükséges mennyiséget jóval meghaladó pénz és hitel áramlott a forgalomba. A nyugatnémet gazdasági miniszté­rium csütörtökön nyilvánosságra ho­ AMERIKA ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KERESKEDELME Jelentős visszaesés mutatkozik az USA- és a szocialista országok áru­csere-forgalmában. Ez különösen az amerikai exportnál érezhető, amely 1969 első negyedévében 39,3 millió dollárt tett ki, 22,2 millió dollárral kevesebbet, mint a múlt év utolsó három hónapjában. A szocialista or­szágokból származó amerikai import 42,9 millió dollár volt, szemben az 1968. év utolsó negyedének 45,8 mil­liós szintjével. Az adatokat az USA kereskedelmi minisztériuma hozta nyilvánosságra, anélkül, hogy a szem­beszökő csökkenés okait elemezte volna. (Reuter)

Next