Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)
1969-09-12 / 172. szám
VILAGGAZDASAG 1969. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK I. ÉVFOLYAM 172. SZÁM Forró ősz Nyugat-Európában A legújabb események azokat igazolják, akik azt jósolták: Nyugat-Európában forró őszre kell számítani. A hírügynökségek zavarokat, megrázkódtatásokat jelentenek Nyugat-Németországból, Franciaországból, Olaszországból. A bonyodalmak mindhárom országban hasonlóak — egyrészt a munka frontján nyilvánulnak meg, másrészt a pénzpiac ingatagságában jelentkeznek. A csütörtöki nap a legeseménydúsabb Nyugat-Németország szempontjából volt. A sztrájkmozgalom, amely meg■ lepő hevességgel árasztotta el az ország jóformán egész acél- és széniparát, különös élességgel világított rá az NSZK gazdaságában észlelhető feszültségekre, és egyszersmind újabb muníciót szolgáltatott a választások előtti pártpolitikai versengéshez. Az agitációnak már eddig is az volt a központi kérdése, felértékeljék-e a márkát avagy sem, most pedig a sztrájkhullám eredményeként a koalíció két pártjának vitája újabb érvekkel gazdagodhatott. A szociáldemokrata Schiller, a revalváció szószólója, a túlfeszített és elszabadult konjunktúrát vádolta a szociális feszültség miatt. Strauss, a CSU vezetője tagadta, hogy a vállalati nyereségek a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, s hogy a választókat a sztrájkolók ellen hangolja, arról beszélt, a megmozdulások nyomán emelkedni fognak az árak. A Schiller vezette gazdasági minisztérium nem késlekedett a viszontválasszal, legújabb jelentésében kijelentette: a nemzeti presztízs nem lehet akadálya a valutaárfolyam módosításának. Az új események fényében egyébként ismét megszaporodtak azok a hangok, amelyek szerint az NSZK a választások után mégis kénytelen lesz ráfanyalodni a felértékelésre. Csütörtökön a konjunktúra túlhevítettsége miatt, és az infláció továbbterjedésének megállapítására törekedve, a Bundesbank 5 százalékról 6 százalékra emelte a kamatlábat. Egyidejűleg az összes nemzetközi piacokon ismét megélénkült a spekulációs márkavásárlás, a dollár az alsó árszint alá süllyedt a márka viszonylatában. Franciaországban ugyancsak sztrájkra került a sor, éleződik a dolgozók ellenállása a fank leértékelését követő gazdasági intézkedésekkel szemben. A CGT vezetősége felszólította a többi szakszervezeti központot, egyesítsék erőfeszítéseiket, dolgozzanak ki közös követelési platformot. Az életszínvonalcsökkentő intézkedések nyomán kirobbant vasutassztrájk és a márkaspekuláció feléledésének kombinált hatása Párizsban megingatta a deviza- és az aranypiacot. Az újabb márkaspekuláció jeleként az arany ára említésre méltóan emelkedett. Sztrájkhullám söpör végig Olaszországon is. Több mint egymillió vasmunkás szüntette be a munkát, sztrájkra készülnek az építőmunkások, csütörtök este pedig közölték, hogy a vegyi és gyógyszeripar 200 000 munkása szeptember 16-ra hirdetett meg sztrájkot. A munkáltatók egyelőre elzárkóznak a követelések teljesítése elől, e helyett különböző számításokat produkálnak arról, hogy a kért béremelések milyen arányban (becslésük szerint 40—50 százalékkal) növelnék a termelési költségeket, amivel — úgymond — jelentősen fokozódnék az infláció veszélye. Itt érdemel említést, hogy szemlátomást újabb akadályok tornyosulnak a Közös Piac felépítése elé. Legújabban a közös adópolitika kialakítása került veszélybe, Olaszország után Belgium és talán Luxemburg is kitér az új értéktöbbletadó bevezetése elől. De még az is meglehet, hogy ennél nagyobb bonyodalmak alakulnak ki. Luns holland külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott a közös piaci országok vezetőinek tervezett csúcsértekezletéről. Azt mondotta, legújabb értesülései alapján „mindjobban kételkedik” abban, létrejön-e egyáltalán ez a találkozó. V. J. — A magyar komplett élelmiszeripari berendezések, mezőgazdasági gépek, traktorok legnagyobb felvevőpiaca a Szovjetunió és a többi szocialista ország. De az elmúlt években a többi között szállítottunk Indiába, Szíriába, Irakba, az Egyesült Arab Köztársaságba is. Dél-amerikai értékesítésre eddig még nem tettünk jelentős erőfeszítéseket, így örömmel fogadtuk a Külkereskedelmi Minisztériumnak azt a javaslatát, hogy mi is vegyünk részt a Latin- Amerikába induló küldöttségben. Jártunk Kolumbiában, Ecuadorban, Venezuelában és Peruban. A KOMPLEX megbízottja már volt ezekben az országokban, de eddig nem sikerült jelentős üzletet realizálni. Most, a közel négyhetes út után összegezzük, és igyekszünk feldolgozni a nyert tapasztalatokat. E nélkül nem tudnánk kialakítani azt a kereskedelempolitikát, amely a dél-amerikai piacok „meghódításához” szükséges. Mindenütt igény mutatkozott a Vörös Csillag Traktorgyár által gyártott traktorokra, főleg a nagy teljesítményű, 90—100 lóerős, négykerék-meghajtásúakra. Az ottani talaj- és egyéb mezőgazdasági viszonyoknak ez kitűnően megfelel. Ugyancsak igény mutatkozik komplett élelmiszeripari berendezésekre is. Ezek közül is elsősorban vágóhidakra van igény. Peruban, Ecuadorban komoly vágóhídi beruházási programot akarnak megoldani. Ehhez kapcsolódhatna a magyar külkereskedelem és ipar is. A felsorolt országok természetesen nem egyforma gazdasági szinten állnak, s vásárlási igényeik sem azonosak. Minden országban, ahol jártunk, még a kereskedelmi tárgyalás előtt megjegyezték, hogy addig szó sem lehet a magyar traktorok beviteléről, amíg a szervizszolgálatot és az alkatrész-ellátást nem tudjuk megnyugtatóan biztosítani. Ezért igyekeztünk olyan partner üzemeket találni, amelyek traktoraink ottani szervizszolgálatát képesek ellátni. Ha nem tudjuk biztosítani, hogy például a traktorokhoz megfelelő mennyiségű és választékú alkatrész álljon a raktárban, akkor „csődbe” jutunk ezzel az exporttal. Úgynevezett elő-megállapodásokat néhány országban kötöttünk. Most várjuk azoknak a cégeknek a válaszát, amelyekkel tárgyaltunk, hogy feltételeinket el tudják-e vállalni. Traktorexportunknál elsősorban Venezuelára gondolunk, ahol a körülmények igen kedvezőek részünkre. Venezuelában jelentős a traktorbevitel, és ebben mi is részt tudnánk venni. Kolumbiában már nehezebb az eladás, mert különböző tesztvizsgálatok vannak, és csak hosszú próbáik után engedélyezik a bevitelt. Meg kell mondanunk azt is, hogy ezeken a piacokon igen nagy a konkurrencia. Kolumbiában, Venezuelában te szinte minden fejlett ipari ország cikkei megtalálhatók, az amerikai műszaki áruktól, a francia kozmetikai cikkekig, a Warszawa taxiktól, a Wartburg személygépkocsikig. A szocialista országok is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy bejussanak a délamerikai piacokra. A konkurrenciával nekünk is meg kell küzdenünk minőség, ár és műszaki színvonal tekintetében. Élelmiszeripari berendezéseink köréből Kolumbiában tapasztaltunk nagyobb érdeklődést komplett vágóhidakra. A jelenlegi kolumbiai vágóhídi módszerek miatt húsexportjuk még nem versenyképes. Konkurrenciáról ebben a vonatkozásban is kell beszélnünk, mivel az amerikai segélyeken kívül nyugat-európai országok is jelentkeztek, hogy részt kívánnak venni a nagyszabású kolumbiai vágóhídi beruházási programban. Természetesen nagyon fontos, hogy mi milyen kereskedelmi feltételeket (hitel, ellentételes vásárlások, stb.) tudunk biztosítani. A küzdelem még nyílt Kolumbiában, de ahhoz, hogy kinti tárgyalásainkat realizálni tudjuk, műszaki paraméterekkel és kedvező szállítási határidőkkel léphetünk csak fel. Peruban és Ecuadorban mezőgazdasági gépek, konzervgyárak, szárítóberendezések, vágóhidak iránt mutatkozik még igény.A kérdés most már csak az, hogy az említett nehézségek leküzdésére van-e elég energiánk. Ez alatt értem a saját vállalati energiákat, de ami még ennél is fontosabb, ipari energiánkat. Véleményem szerint ezekre a piacokra csak akkor tudunk nagyobb tételekben rendszeresen szállítani, ha rövid határidőkkel, megfelelő árakkal és megfelelő színvonalú termékekkel jelentkezünk. Ezeket a szempontokat most vizsgáljuk. A latin-amerikai országokban igény van a magyar termékekre, azonban nagyon erős a konkurrencia: csak akkor szabad vállalkoznunk az üzletre, ha maradéktalanul ki tudjuk elégíteni az igényeket. M. E. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPEK ELADÁSI LEHETŐSÉGEI DÉL-AMERIKÁBAIS. Magyarország és Latin-Amerika gazdasági kapcsolatai sokoldalúan fejleszthetők. Eddig évente mintegy 35 millió dollár volt a forgalom. Magyarország elsősorban kávét, gyapjút, bőröket, takarmányt, pamutot vásárolt. A magyar vállalatok pedig főleg műszereket, gépeket, laboratóriumi felszereléseket szállítottak. Augusztusban dr.Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kereskedelmi küldöttség tartózkodott Dél-Amerikában. A kereskedelmi delegációban számos vállalat képviselője is részt vett, akik felmérték a magyar kiviteli lehetőségeket Latin-Amerikában. A KOMPLEX képviseletében Kertész Gusztáv főosztályvezető nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG munkatársának a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari gépexport lehetőségeiről. FRANCIAORSZÁGI HELYZETKÉP A Francia Bank bejelentette, hogy a szeptember 4-én végződő héten 260,3 millió frankkal gyarapodtak arany- és devizatartalékai. A tartalék értéke szeptember 4-én 18 715 000 000 frank volt. A külföldi bankokkal és személyekkel szemben fennálló kötelezettségek összege 9 millió frankkal emelkedett, s így a monetáris tartalék tulajdonképpeni gyarapodása csak 251 millió frank. A Francia Bank azonban még nem igazította ki mérlegét a devalválásnak megfelelően, a megadott frankösszegek tehát nem tükrözik híven a tartalék helyzetét. Giscard d’Estaing pénzügyminiszter szerdán a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságában azt mondotta, hogy Franciaország tartalékainak bruttó értéke 4 milliárd dollár, a rövid lejáratú tartozások leszámítása után fennmaradó nettó érték 1,4 milliárd dollár. Ezt kiegészíti 1,6 milliárd dollár összegű még fel nem használt valutacsere (swap) megállapodás, valamint a Nemzetközi Valuta Alap 985 millió dolláros készenléti hitelkerete. A pénzügyminisztérium ezzel egyidejűleg közzétett előzetes jelentése szerint augusztusban a külkereskedelmi mérleg deficitje 1,05 milliárd frankra emelkedett a júliusi 620 millióról. Az exportból származó bevétel az import 81 százalékát fedezte. A párizsi börze magatartását és a frank devizapiaci helyzetét a Reuteriroda jelentései szerint nem annyira ezek a jelentések befolyásolták, mint inkább a vasutassztrájk és a nyugatnémet kamatemelés — amelyről lapunk más helyén számolunk be. A vasutassztrájk felidézi a tavaly május—júniusi válság emlékeit, és az első jele annak, hogy a szakszervezetek nem nyugszanak bele tétlenül a devalválást követő gazdasági intézkedésekbe. A nyugatnémet kamatemelés feltehetőleg ösztönzi a tőkeáramlást az NSZK felé és újabb spekulációs hullám veszélyét rejti magában. Ennek megfelelően, a vasutassztrájk hírére visszaesett a frank árfolyama és emelkedett az arany ára. A Francia Bank kénytelen volt egy árnyalattal 5,54600—5,55100 frankra emelni a nem hivatalos intervenciós árszintet, amelyen támogatja a dollárral szemben a francia valuta árfolyamát. A 12,5 kilogrammos aranyrúd jegyzését délelőtt 8 centtel, délután további 10 centtel 41,61 dollárra emelték. A FINANCIAL TIMES AZ NDK KÜLKERESKEDELMÉRŐL A Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai elismerése nagymértékben stabilizálná a sokat ígérő kereskedelmi helyezetét, mondták a lipcsei vásáron részt vevő nyugati üzletemberek. Erről számol be a Financial Times csütörtöki számában a lap Lipcséből hazaérkezett munkatársa. A kelet- nyugati kereskedelemmel foglalkozó cikkében kifejti, hogy az listázási nehézségek erősen gátolják a kereskedelem fejlesztését. Azok a statisztikai adatok azonban, amelyeket Solle, az NDK külkereskedelmi minisztere a vásár megnyitásakor ismertetett, arra mutatnak, hogy néhány akadályt már sikerült leküzdeni. Az NDK külkereskedelmi forgalma 1950 óta nyolcszorosára növekedett. (MS). ® Napirenden a nyugat-európai integráció jövője I. ® Növekvő export — csökkenő devizaköltségek II. ® Az NDK vegyiparának fejlődése /AZ NDK MINISZTERTANÁCSÁNAK ÜLÉSE Az idei rendkívüli időjárás okozta t terméskiesésekkel és anagyarányú gazdasági fejlődés igényei következtében jelentkező energiagazdálkodási problémákkal foglalkozott csütörtökön a Német Demokratikus Köztársaság Tv Minisztertanácsa. A Minisztertanács üléséről kiadott jelentés megállapítja, hogy az 1898 óta nem tapasztalt szélsőséges időjárás — hosszú tél, aszályos nyár —, súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. Ezért a többi között problémák mutatkoznak a zöldség-, gyümölcs- és burgonyaellátásban, nehézségek jelentkeznek a takarmányozásnál. A Minisztertanács intézkedéseket dolgozott ki a problémák áthidalására és felszólította a helyi közigazgatási szerveket, termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, hogy erőfeszítéseikkel segítsék elő a nehézségek megoldását. A Minisztertanács megtárgyalta az energiagazdálkodás tervezéséről, irányításáról és a rendelkezésre álló energiás ésszerű felhasználásról szóló rendelettervezetet. Klaus Siebold alapanyagipari miniszter jelentésében megállapította, hogy az NDK népgazdaságának nagyarányú fejlődése, a népgazdaság szerkezetében bekövetkezett minőségi változások, valamint a háztartások nagyarányú villamosítása nyomán olyan nagyarányú energiaigény jelentkezik, ami rendkívüli erőfeszítéseket követel, hogy a szükséges energiamennyiséget biztosítani tudják. A Minisztertanács által elfogadott energiagazdálkodási rendelet intézkedik az építés alatt álló kapacitások sürgős üzembeállításáról, s az energiatakarékosság megszervezéséről. A rendelkezés felszólítja az üzemek vezetőit, hogy megfelelő intézkedésekkel tegyék anyagilag érdekeltté a dolgozókat az energiatakarékosságban. A rendelet meghatározza a központi és helyi közigazgatási szervek, illetve üzemek kötelességeit és jogait az energiagazdálkodásban. A Minisztertanács a továbbiakban foglalkozott a Lipcsei Őszi Vásár eredményeivel és felhívta a vállalatokat, hogy lelkiismeretesen teljesítsék a szerződésekben vállalt exportkötelezettségeiket. (MTI) JAVULT A BRIT FI Angliának az idei első félévben — 1966 óta először — sikerült egy teljes féléven át egyensúlyban tartani külföldi fizetéseit. A londoni kincstár hivatalos közleménye szerint az április— júniusi negyedévben a fizetési mérleg 100 millió font aktívumot mutatott ki. Az első negyedév 52 millió fontos deficittel végződött, a félév eredménye tehát 48 milliós aktívum. Tavaly az első félév 354, a második pedig 53 millió font deficittel zárult. A javulás okaként a közlemény a láthatatlan kereskedelem bevételeinek ZETÉSI MÉRLEG emelkedését és általában a külkereskedelem felélénkülését jelöli meg. A látható külkereskedelem egy évvel ezelőtt 233 millió font deficittel járt. Az azóta eltelt négy negyedévben fokozatosan csökkent az importtöbblet, az április-júniusi időszakban már csak 96 millió font volt. A második negyedév 100 milliós aktívumának értékét emeli az a tény, hogy az angol kormány nemrég törlesztett 90 millió fontot külföldi tartozásaiból. (Reuter) Felemelték a nyugatnémet kamatlábat tett jelentése igazolni látszik a bankvezető érvelését. A jelentés szerint az állandóan növekvő kereslet egyre gyorsítja a gazdasági konjunktúrát. A továbbiakban megállapítja a jelentés, hogy a belső inflációs helyzetet a külkereskedelem tendenciái nem tudták kiegyensúlyozni. A megnövekedett behozatal árcsillapító hatását semlegesítette az export jóval gyorsabb ütemű fejlődése. Az év második felében az NSZK kereskedelmi aktívuma több mint 700 millió márkával volt magasabb, mint egy évvel azelőtt és meghaladta az 5,5 milliárd márkát. Még mindig szükséges a nyugatnémet gazdaság védelme az importált inflációval szemben, a francia frank leértékelése után kialakult helyzet ellenére — hangsúlyozza a jelentés. Nyugat-Németország és más országok problémáit nem oldotta meg a frank devalválása, sőt, még csak fokozódott a veszélye annak, hogy a nyugatnémet árszínvonal igazodik a külföld magasabb árszínvonalához, állapítja meg a gazdaságügyi Minisztérium. Alig hangzott el a Bundesbank bejelentése, máris hangok hallatszanak az új lépéssel szemben. A nyugatnémet gyárosokat képviselő Iparszövetség például indokolatlannak tartja a kamatláb emelését a jelenlegi gazdasági helyzetben. Schiller a sztrájkmozgalomra célozva kijelentette: új feszültségi források jöttek létre a gazdasági konjunktúra következtében és most már számítani lehet az ellentétek nyílt kirobbanására. A munkabeszüntetéseknek és bérköveteléseknek gazdasági és társadalmi hátterük van — hangsúlyozta. Strauss pénzügyminiszter más hangokat ütött meg, azt fejtegette, hogy a kormány és a jegybank, politikájuk összehangolásával leküzdhetik a konjunktúra túlfűtöttségét. Tagadta, hogy a vadsztrájkok kitörésének oka a tőkés nyereségek aránytalan növekedésében kereshető. A márka felértékelését ismét elutasította és kijelentette, hogy csak hosszú ideig egyensúlyhiánnyal küszködő fizetési mérleg jogosíthatja fel a kormányt a valuta árfolyamának módosítására. A nemzetközi valutapiacok csütörtöki tevékenysége a felélénkült márkavásárlások jegyében zajlott. Még a hivatalos nyugatnémet kamatláb emelésének nyilvánosságra hozatala előtt, a hír kiszivárgása következtében, lázas márkavásárlás indult meg s ez még csak súlyosbította az amúgy te nyugtalan piaci helyzetet. A nyugatnémet jegybank kénytelen volt dollárvásárlási árfolyamát 3,9725 márkára csökkenteni és ezen az árfolyamon az amerikai valuta védelmében 100—450 millió dollárt vásárolt fel. A Bundesbank intervenciója is meglehetősen hatástalannak bizonyult és a dollár a 3,9700—3,9710 márka körül ingadozott. Londonban a fonthoz képest ie javult a márka. A dollárral szemben azonban továbbra ie szilárd maradt a font sterling, a legújabb statisztikai adatok kedvező légkört teremtettek az angol valuta számára. Az NSZK központi bankjának tanácsa az előzetes várakozásoknak megfelelően, bejelentette, hogy 5-ről 6 százalékra emeli a jegybank hivatalos kamatlábát. Ezzel egyidőben 6-ról 7,5 százalékra növelte az értékpapírletétek ellenében nyújtott lombardhitelek kamatlábát is. Blessing, a szövetségi jegybank elnöke, a bank tanácsülésének befejeztével kijelentette újságírók előtt: a kamatláb emelése indokolt volt, mert túlságosan forró a gazdaságilégkör és a szükséges mennyiséget jóval meghaladó pénz és hitel áramlott a forgalomba. A nyugatnémet gazdasági minisztérium csütörtökön nyilvánosságra ho AMERIKA ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KERESKEDELME Jelentős visszaesés mutatkozik az USA- és a szocialista országok árucsere-forgalmában. Ez különösen az amerikai exportnál érezhető, amely 1969 első negyedévében 39,3 millió dollárt tett ki, 22,2 millió dollárral kevesebbet, mint a múlt év utolsó három hónapjában. A szocialista országokból származó amerikai import 42,9 millió dollár volt, szemben az 1968. év utolsó negyedének 45,8 milliós szintjével. Az adatokat az USA kereskedelmi minisztériuma hozta nyilvánosságra, anélkül, hogy a szembeszökő csökkenés okait elemezte volna. (Reuter)