Világgazdaság, 1969. december (1. évfolyam, 227-245. szám)
1969-12-03 / 228. szám
TILAG GAZDASÁG 1969. DECEMBER 3., SZERDA I. ÉVFOLYAM 228. SZÁM A HÁGAI KOMPROMISSZUM A hírügynökségek kedden délután világgá röpítették a hírt. Hágában — tájékozott hírforrások szerint — úgy döntöttek, hogy az Európai Gazdasági Közösség legkésőbb 1970. július 1-éig megkezdi a tárgyalást a felvételt kérő országokkal, ugyanakkor elhatározták, hogy már 1970. január 1-e előtt életbeléptetik a mezőgazdaság finanszírozásának új rendszerét. A holland fővárosban emellett nagy jelentőségű eszmecsere folyt a politikai, gazdasági, műszaki és pénzügyi együttműködés továbbfejlesztéséről. „Hága — végső esély, vagy temetés”, hirdették — némi túlzással, de talán nem teljesen indokolatlanul — egyes feliratok a holland főváros utcáin a tanácskozás megkezdésekor. Úgy fest, hogy a csúcstalálkozó választ adott erre az alternatívára: az egyhelyben topogás hosszú szakasza után valószínűleg új fejezet kezdődik a Közös Piac töténetében. Hága minden bizonnyal egyéb tekintetben is új fejezet hírnöke. A csúcstalálkozón kifejezésre jutott, hogy az EGK gazdaságilag legerősebb hatalma, Nyugat-Németország, elhódítja Franciaországtól a Közös Piacon belüli vezető szerepet. Bár a találkozót Pompidou kezdeményezte, sőt a közösség továbbfejlesztésére irányuló fontos javaslatok nagy részét is ő terjesztette elő, egyértelműen megmutatkozott, hogy a csúcstalálkozón Brandt nyugatnémet kancellár a hangadó. Az első, többékevésbé töredékes jelentések alapján is nyilvánvaló, hogy az angolokkal — illetve a három másik, bebocsátást kérő országgal — kezdendő tárgyalásokra mindenekelőtt Brandt harcolta ki az időhatárt. Az új bonni kancellár fellépését egy másik mozzanat is figyelemre méltóvá tette: az, hogy a nyugatnémet politikus átfogóbban, összeurópai keretbe helyezve vázolta fel a problémákat. Brandt, amikor Nyugat-Európa két részének összefogása mellett érvelt, utalt Kelet- és Nyugat-Európa közeledésének esélyeire, a feszültség csökkenésének kilátásaira. A csúcsértekezlet résztvevőinek lázas sietséggel kellett előre vinni a tárgyalásokat, hogy valamilyen megállapodást produkáljanak a kétnapos csúcstalálkozó végére. Az értekezlet ügyrendje kedden délelőttre egyetlen háromórás munkaülést tűzött ki, délutánra pedig 90 perces ülést a záróközlemény jóváhagyására. Az érdembeli tárgyalások eszerint elsősorban a színfalak mögött, a hivatalos ülésen kívül folytak — mondják a beavatottak. Franciaország két döntő kérdésben állt szemben öt partnerével: az egyik az angolokkal való tárgyalások megkezdésének időpontja, a másik a közös mezőgazdasági politika finanszírozása. A két kérdést az értekezleten különválasztották és „a közösség kibővítésének”, tehát Anglia és a többi jelentkező ország felvételének ügyével a külügyminiszterek külön ülése foglalkozott. Tájékozott körök szerint a külügyminiszterek már a reggelinél találkoztak és megkezdték a probléma megvitatását, mielőtt a csúcsértekezlet második napja megkezdődött volna. A miniszterelnökök délelőtti munkaülésén elsőnek Pompidou szólalt fel, hogy előadja az előző nap ígért részletes javaslatait. Megismételte, hogy Franciaország nem ellenzi a közösség kibővítését, de ragaszkodik ahhoz, hogy a Hatok előbb jussanak közös álláspontra a tárgyalások feltételeiben, és állapodjanak meg a mezőgazdaság finanszírozásáról. A francia elnök átfogó programot terjesztett elő a hat tagállam, politikai, gazdasági, iparfejlesztési, és valutapolitikai együttműködésére. Ami a külpolitikát illeti, javasolta, hogy a hat külügyminiszter rendszeresen találkozzék a nemzetközi problémák tanulmányozására, a Hatok közös külpolitikai koncepciójának kidolgozására. A valutapolitika összehangolása érdekében azt ajánlotta, hogy a tagállamok két évenként tartsanak pénzügyminiszteri értekezletet. Az iparfejlesztés és technológia terén azt a gondolatot vetette fel, hogy a Hatok közösen létesítsenek dúsított uránium előállítására szolgáló izotópszeparáló berendezést, egy hatalmas „európai komputert” és korszerű nukleáris reaktorokat. Pompidou javaslatairól diplomáciai körökben megjegyzik, hogy ha elfogadhatók is a többi tagállam számára, megvalósításuk számottevő időt igényel. A brüsszeli angol megfigyelők szerint Anglia már most is, mintegy előlegezve későbbi csatlakozását, kész részt venni a külpolitika öszehangolásában a közösség tagállamaival. Erre meg is van az alkalmas szerv, a Nyugat-európai Unió, amely a Közös Piac hat tagállamát és Angliát egyesíti. Franciaország azonban február óta bojkottálja e szervezet tanácsának üléseit. Pompidounak a pénzügyi együttműködésre vonatkozó elgondolása jóval kevésbé radikális, mint Eyskens belga miniszterelnök hétfői javaslata (amelyet előző számunkban csak röviden érintettünk). Eyskens a hétfői ülésen a közös valuta fokozatos megteremtésének programját vázolta fel. Elgondolás szerint lépésről lépésre csökkenteni kell a tagállamok valutáinak megengedett árfolyamingadozását egymáshoz képest, amíg a viszonylagos árfolyamok teljesen rögzítetté nem válnak. Ez lenne a közös valuta megteremtésének első lépése. A következő lépés az lenne, hogy létrehozzák a közösség központi bankját, az amerikai Federal Reserve System (szövetségi tartalékrendszer) mintájára. A Hatok monetáris uniójának gondolatát Brandt bonni kancellár is felvetette, amikor a hétfői ülésen európai tartalékalap létesítését javasolta. Visszatérve a csúcsértekezlet keddi munkájára: a francia elnök után Rey, a brüsszeli bizottság elnöke szólalt fel. A bizottság szóvivőjének tájékoztatása szerint azt javasolta, hogy bízzák a közösség miniszteri tanácsára az Angliával folytatandó tárgyalások időpontjának kitűzését. A csúcsértekezletnek ebben a kérdésben csak elvi határozatot kell hoznia, hiszen a Római Szerződés értelmében a külső országokkal való tárgyalások feltételeinek megállapítása a miniszteri tanács hatáskörébe tartozik. Rey hozzátette, hogy véleménye szerint 1972 végéig be lehet fejezni ezeket a tárgyalásokat. A délelőtti ülésről kiszivárgott hiányos értesülések szerint Rey után Brandt nyugatnémet kancellár nyilatkozott és újra hangoztatta, hogy a csúcstalálkozón okvetlenül dönteni kell a jelentkező országokkal való tárgyalások megkezdéséről. Az ülés berekesztése előtt Pompidou elnök még egyszer szót kért. Mint Lans holland külügyminiszter a sajtónak adott tájékoztatásában elmondta, Pompidou, a Közös Piac „valószínű” kibővítéséről beszélt, és megismételte, hogy Franciaország nem ellenzi a közösség kibővítését. Brandt kancellár egy nyugatnémet rádióállomásnak adott nyilatkozatot a csúcstalálkozó záróülésének megkezdése előtt. Ebben kijelentette: a fő dolog az, hogy sikerült elhárítani a válságot. „El tudtam volna képzelni merészebb előrelépést is, de olyan eredményeket értünk el, amelyek jónak mondhatók az utóbbi évek számos csalódása után”, tette hozzá a bonni kormányfő. Végül a délutáni ülést követően De Jong holland miniszterelnök sajtóértekezleten bejelentette: A Közös Piac vezetői megállapodtak, hogy jövő június 30-ig kialakítják a közös álláspontot az Angliával és a felvételre jelentkezett többi országgal folytatandó tárgyalásokról. A jövő év első hat hónapja elég időt ad arra, hogy az előkészítéssel kapcsolatos problémákat megoldják. A cél az, hogy e határidő után azonnal megkezdődjenek a tárgyalások — tette hozzá a miniszterelnök. Figyelemre méltó, hogy a hivatalos közlemény — amelynek erre vonatkozó részét De Jong felolvasta nem nevezi meg a határidőt, csak azt mondja, hogy a közös álláspont kidolgozását „a legmegfelelőbb időben, és a lehető leggyorsabban” kell végrehajtani. A tagállamok ezt úgy értelmezik, hogy az előkészületeket 1970 első felében kell befejezni. A francia küldöttség értelmezése ugyanazt tartotta szükségesnek hozzátenni a holland miniszterelnök. Schumann francia külügyminiszter ezt megerősítette: „nem látom be, hogy az előkészítő munkának, vagyis a közös álláspont meghatározásának miért kellene hat hónapnál tovább tartani”. A tárgyalásokat előkészítő munkát — folytatja a hivatalos közlemény, „közös megegyezéssel és pozitív szellemben kell” végrehajtani. Amint megkezdődtek a tárgyalások az eddig jelentkezett országokkal, Angliával, Dániával, Norvégiával és Írországgal — további megbeszéléseket kell kezdeni az EFTA olyan tagállamaival, amelyek tisztázni akarják kapcsolataikat a Közös Piaccal és kérik a tárgyalások felvételét. A közlemény a továbbiakban megállapítja: a Közös Piac vezetői tovább akarnak haladni a Közös Piac átmeneti időszakáról a befejező szakaszba, s ezért legkésőbb a folyó év végéig meg akarják határozni a mezőgazdaság finanszírozására vonatkozó végleges rendelkezéseket. A kormányfők ugyanakkor felszólítják a közösség miniszteri tanácsát, igyekezzenek gondoskodni a termelés hathatósabb korlátozásáról és az agrártámogatás költségeinek csökkentéséről. A tagállamoknak a közös mezőgazdasági alaphoz való hozzájárulását fokozatosan meg kell szüntetni és helyére a közösség saját forrásaiból merített alapokat léptetni. A közlemény ismertetését követő sajtóértekezleten Brandt kancellár igennel válaszolt az újságíróknak arra a kérdésére, hogy meg van elégedve a konferencia eredményével. Schumann külügyminiszter a francia álláspont diadalának nevezte a hágai megállapodást — meglepő ellentétben az európai sajtó értékelésével. A csúcstalálkozóról kedd esti számában még a párizsi Monde is azt írja, hogy Pompidou beszéde általános csalódást keltett, Brandt kancellár fellépése viszont megerősítette Nyugat-Németország súlyának növekedését. Schumann ezzel szemben a következőkkel indokolta, hogy a francia álláspont diadalmaskodott: 1. A közlemény kimondja, hogy jövő januárig meg kell egyezni a mezőgazdaság finanszírozásában, ahogyan azt Franciaország követelte; 2. A csúcsértekezlet magáévá tette Pompidou elnök javaslatainak lényegét a gazdaságpolitikai, valutapolitikai és egyéb együttműködés tökéletesítésére, „talán csak az iparfejlesztés terén kevésbé részletesen”. 3. Ami az angolokkal folytatandó tárgyalásokat illeti, a közlemény átveszi Pompidou elnök megfogalmazását, hogy ezt az ügyet pozitív szellemben kell kezelni, de nem tűzik ki a tárgyalások megnyitásának határidejét. Magyarország és az NDK Gazdasági és Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottsága 1962-ben alakult. Fő feladata az árucsere-forgalom rendszeres figyelemmel kísérése, a gyártásszakosítás, termelési kooperáció és tudományos-műszaki együttműködés elősegítése és szervezése. Legutóbb a bizottság október végén tartotta ülését, s erről az alábbiakban számolunk be: A két ország között eddig mintegy harminc jelentősebb és sok kisebb szakosítási és kooperációs szerződés megkötésére került sor. A külkereskedelmi forgalom mintegy 20 százaléka szakosítási, kooperációs és hosszú lejáratú szállítási szerződések alapján folyik. A bizottság megállapította, hogy a technikai fejlődés meggyorsítása és a nemzetközi munkamegosztás kiszélesítése megköveteli az együttműködés kiszélesítését. Ilyen közvetlen együttműködésre jó példa a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár és a VEB Bodenbearbeitungsgerdte Werk, Leipzig kapcsolata. A két gyár közös kutatással és fejlesztéssel kialakította a növényvédelem egységes géprendszerét és építőkocka rendszerű gyártását. Most folyik a prototípusok kipróbálása, és utána döntenek a gyárszakosításról. Az árucsere-forgalom az elmúlt három évben dinamikusan, évente átlagosan 10—12 százalékkal növekedett. Az NDK jelenleg — a Szovjetunió után — Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. A forgalom ilyen mértékű emelkedését hol az NDK exportja, hol a magyar export nagyobb ütemű növekedése eredményezte. 1968- ban és 1969-ben a magyar export biztosította a forgalom növekedését, ugyanakkor az NDK exportja lényegében stagnált. Ez elsősorban a gépforgalomban bekövetkezett változás eredménye. Az utóbbi két évben az NDK-ba irányuló gépexport mintegy 1,8-szorosára emelkedett, ezzel szemben az NDK-gépexport Magyarország felé csak 5 százalékkal nőtt. Jelenleg az éves gépszállítások volumene teljesen kiegyenlített. A bizottság megállapította, hogy mindkét országban erőfeszítéseket kell tenni az NDK Magyarországra irányuló gépexportja növelésére, mert ennek további stagnálása esetleg az árucsere-forgalom növekedése nem kívánatos lelassulásához vezethet. A két ország központi tervező szervei jelentése alapján a bizottság egyetértett abban, hogy 1971—75 között az árucsere-forgalom az elmúlt években kialakult ütemben fejlődjék. Ezen belül a gépipari termékek cseréje nagyobb ütemben növekszik, és jelentősen emelkedik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek NDK-ba irányuló exportja is. A tervegyeztető tárgyalások során megállapodás jött létre, hogy az NDK nagymértékben — mintegy kétszeresére — növeli a vegyi alapanyagok exportját Magyarország felé. Ezzel szemben Magyarország az alumíniumipari termékek szállítását fokozza. A bizottság egyetértett abban, hogy az egyeztetett kutatási és termelési kapcsolatokra, valamint nagy volumenű áruszállításokra az ipari és külkereskedelmi vállalatok hosszú lejáratú szerződéseket kössenek, illetve néhány gépipari termékcsoport kontingenseinek specifikációjára megállapodásokat hozzanak létre az illetékes minisztériumok. Ezek a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás előkészítését is szolgálják. A vegyiparban a gyógyszeripar, gumiipar, lakk- és festékipar, valamint a növényvédőszergyártás területén alakult ki eredményes kutatási és termelési, továbbá kölcsönös szállítási együttműködés. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a közösen kidolgozandó távlati prognózisokból kiindulva a petrolkémiai termékek, műanyagok, műgumik és vegyiszálak kutatására és termelésére is kialakítsák az együttműködést a két ország között. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a termékek nagy volumenű exportja mellett a — Szovjetunió után — Magyarország az NDK-val folytat legélénkebb, mennyiség és minőség tekintetében is legjelentősebb gazdasági és tudományos együttműködést. A MÉM- hez és a MTA Agrártudományok Osztályához tartozó 14 kutatóintézet folytat közvetlen együttműködést az NDK 11 kutatóintézetével az egész mezőgazdaságot átfogó, mintegy 28 témakörben. Az élelmiszeripar területén 6 magyar kutató- és tervezőintézet, illetve vállalat kötött együttműködési megállapodást a megfelelő NDK-partnerekkel. A Vetőmag Munkacsoport 9 növénynemesítési munkaközösség útján jelentősen hozzájárul a két ország számára szükséges vetőmag biztosításához és új fajták nemesítéséhez. Az elektrotechnika-elektronika iparág minden területén több évre visszatekintő együttműködés folyik, amelynek eredményeként számos szakosítási és kooperációs szerződés megkötésére került sor. Különösen jelentős a MOM és a világhírű Carl Zeiss Jena üzemek között kialakult kapcsolat. Az említett iparág mindkét országban fejlett és a következő időszakban is a legdinamikusabbak közé tartozik. Ezért az együttműködést már a fejlesztési elképzelések egyeztetésénél kell kezdeni. Különösen fontosnak tartotta a bizottság az adatfeldolgozási és számítástechnikai berendezések gyártásában történő jó együttműködés kialakítását. Az irodai munka modern gépesítését Magyarországon főleg az NDK-ból vásárolt irodagépekkel oldják meg. Magyarország viszont nagyban hozzájárul a kulturált kereskedelem kialakításához a kooperációban gyártott pénztárgépekkel. Az építésügyi egyezmény keretében végzett tervezési munkák alapján Berlinben, de az NDK más városaiban és ipartelepein is számos lakóház, középület, ipari és közmű épül magyar tervek alapján. A nagy volumenű szellemi exporton túl jó lehetőséget nyújt ez, az együttműködés a magyar tervezőknek fejlett építéstechnológiák megismerésére és hazai alkalmazására. Segíti a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztését. i . Az 1967-ben kötött egyezmény alapján évente mintegy 5000 magyar fiatal utazik az NDK-ba, hogy hároméves munkaszerződés megkötésével szakmai gyakorlatot szerezzen az NDK üzemeiben. 1969 végéig az NDK-ban dolgozó magyar fiatalok létszáma eléri a 11 000- et. A bizottság egyetértett az egyezmény meghosszabbításával, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban is évente 4500—5000 fiatalnak lesz lehetősége arra, hogy szakmai képzettségét az NDK-ban gyarapítsa. A bizottság jóváhagyta „Az MNK és az NDK közötti tudományos-műszaki együttműködés végrehajtásának rendjét”. E rend egységes szerkezetű, és magában foglalja a tudományos műszaki együttműködési bizottságban eddig elfogadott, a kutatási, fejlesztési, szerkesztési együttműködésre, dokumentációk, találmányok, tervek, újítások és minták átadására, szakértők küldésére és tanulmányutak lebonyolítására vonatkozó szabályozásokat. Megfelel a magyar és NDK gazdasági mechanizmus elvének. Elősegíti a tudományosműszaki együttműködés új, hatékonyabb formáinak érvényre juttatását és különösen a két ország minisztériumai, ipari egyesülései, üzemei és intézetei közötti közvetlen együttműködés szerződéses alapon történő továbbfejlesztését. MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK GAZDASÁGI ÉS TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSE Magyar—angol közgazdásztalálkozó Londonban befejeződött a magyar és angol közgazdászok kollokviuma, amelyen megvitatták a világgazdaság helyzetét, a magyar és az angol gazdaság felépítését, irányításának módját. Foglalkozott a két ország gazdasági kapcsolataival és a további együttműködés lehetőségével is. A magyar küldöttséget dr. Bognár József akadémikus, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke vezette; tagjai között volt dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke; Czeitler Sándor kereskedelmi miniszterhelyettes és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Az angol küldöttség tagjai között volt Lord Balogh és Sir Alec Cairncross, a brit kormány két volt gazdasági főtanácsosa. A találkozó végeztével magyar és angol részről összegezték a vitában elhangzottakat. Megállapították, hogy mindkét országban nagy a külkereskedelem szerepe. Ez a nemzeti jövedelem arányában Angliában eléri a 25, Magyarországon pedig a 30 százalékot. Simai Mihály professzor elmondotta, hogy a magyar kivitel az elmúlt évben jelentősen emelkedett, az ország fizetési mérlege aktív. A magyar gazdasági mechanizmus reformja kiállta az első próbát és minden remény megvan arra, hogy az ország sikeresen bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztás világméretű szerkezetébe. Sok szó esett a magyar—angol ipari kooperáció lehetőségeiről is. A Shell kelet-európai igazgatója megállapította, hogy bár jelentős együttműködés alakult ki elsősorban a vegyi, az elektronikus és az élelmiszeriparban a két ország között, több nyugat-európai ország — például az NSZK — megelőzte az angol cégeket ezen a területen. A magyar küldöttség bejelentette, hogy a közgazdászok következő találkozóját jövőre Magyarországon tartják. (Reuter, MTI) AAA 4 • Az ELEC III. kerekasztal-konferenciája • A világ legfontosabb cukortermelő országainak várható termelése 1970-ben ISMÉT MEGKEZDŐDNEK A LENGYEL-NYUGATNÉMET GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Varsói sajtójelentések szerint rövidesen megkezdődnek a még múlt hónapban megszakadt lengyel—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások. A hosszú lejáratú gazdasági megállapodás megkötését célzó tárgyalások októberben indultak meg, annak jegyében, hogy az NSZK hajlandóságot mutatott Lengyelországgal fennálló kapcsolatainak jelentős kibővítésére. A krónikussá vált nyugatnémet kereskedelmi aktívum csökkentésére nyugatnémet részről kilátásba helyezték a lengyel export támogatását is. Jól értesült varsói körök úgy tudják, hogy Lengyelország több száz millió értékű hosszú lejáratú hitel felvételéről is folytat megbeszéléseket. A tanácskozások újrafelvételét múlt héten Bonnban határozták el, ahol Lengyelországot Karsky külkereskedelmi miniszterhelyettes képviselte. Az újabb megbeszélések helyéről és időpontjáról, valamint a jövőre érvénybe lépő hosszú lejáratú megállapodás részleteiről egyelőre semmi sem szivárgott ki. (Reuter)