Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)

1970-03-28 / 61. (306.) szám

1970. MÁRCIUS 28. NAPIRENDEN A SZOVJET MEZŐGAZDASÁG HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE Moszkvai tudósítónktól, G. I. Voronov, az OSZSZK Minisz­tertanácsának elnöke március 21-én a Moszkva-terület mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén előadást tartott, amit a Leninszkoje Znamj­a közölt. Bevezetőben az elért eredményeket röviden értékelte, majd hangsúlyozta, hogy nem szabad elhallgatni a nehéz­ségeket sem. Megemlítette, hogy ha jo­gosult a panaszok, a bútor, fajanszedé­nyek stb. ellátását illetően, akkor a húsellátási nehézségekért viszont a me­zőgazdasági dolgozók a felelősek. A mezőgazdaságban az utóbbi évek­ben, különösen a KB 1965 márciusi ülése óta, jelentős javulás tapasztal­ható, de még korántsem elegendőek a szükségletekhez képest. Különösen az állattenyésztésben jelentkeznek komoly nehézségek. Néhány év óta feszültség mutatkozott a lakosság húsellátásában, amelynek felszámolására az SZKP Központi Bizottságának 1969 decem­beri ülése határozott intézkedések meg­hozatalát követelte meg. Ha alaposan elemezzük a helyzetet, akkor kiderül, hogy jelentős tartalékokkal rendelke­zünk — mondotta Voronov.­­ Nagy különbségek mutatkoznak például a kü­lönböző gazdaságok terméshozamában. Évente bizonyos mennyiségű őszi vetés veszendőbe megy, s e veszteségek kü­lönösen tavaly jelentősek voltak (több mint 9 százalék). A gyors műszaki fej­lődés időszakában nem helyes csupán az időjárási és természeti nehézségekre hivatkozni. Meg kell vizsgálni, hogyan használják fel az agrotechnikai lehető­ségeket, milyen a munka szervezése és díjazása, hogyan alkalmazzák a tudo­mány eredményeit és az élenjáró ta­pasztalatokat. A KB decemberi ülésén Brezsnyev a megbírált területek között nem emlí­tette ugyan a moszkvai területet, a tehénállomány alakulása azonban itt is csökken. (1969. január 1-én 424 ezer volt, egy évvel később pedig 2400-zal kevesebb; a sertésállomány is mintegy 5 százalékkal csökkent a tíz év előtti­hez képest.) Nem lehet elfogadni azt az indokolást sem, hogy ez a csökkenés a közös állomány egyidejű növekedése mellett megy végbe. Mint ismeretes, a KB 1964 októberi ülése csökkentette a háztáji gazdaságokra vonatkozó meg­kötéseket. Az első években ennek ered­ményeképpen jelentősen nőtt a szarvas­marha-állomány, de 1967—69-ben újra gyorsan csökkent, s a társadalmi szek­tor hústermelésének a növekedése ezt nem tudta ellensúlyozni. Az állattenyésztés további fejlődésé­nek sikerei szoros összefüggésben van­nak a takarmánybázissal. Több helyen azonban e probléma megoldására nem fordítanak kellő gondot. A takarmány­termelés a moszkvai­ területen is évek óta lényegében azonos szinten mozog. Igaz, hogy a gabonatermelés növeke­dett, de ez nem kielégítő. Az NDK-ban például az elmúlt 20 év alatt 34 százalékkal nőtt a tehénállo­mány, a tej majdnem négyszeresére, a marhahústermelés pedig három és fél­szeresére. Az élenjáró tapasztalatok át­vétel­ében és alkalmazásában a moszk­vai területnek szintén példát kell mu­tatnia. Voronov ezután a mezőgazdasági munkaszervezés kérdésével és bér­rendszerével foglalkozott. Végezetül hangsúlyozta, hogy az 1970. évi terv megnövelt feladatainak teljesítése kü­lönösen fontos az országnak, mert az ötéves terv utolsó éve, s ettől nagy­mértékben függ a XXIII. pártkongresz­­szus elveinek teljesítése. Az idén meg­rendezett fontos politikai események (Lenin-centenárium, a választások, a pártkongresszus) is növelik a feladatok teljesítésének jelentőségét. B. L. A szovjet—angol kereskedelem perspektívái Londoni tudósítónktól: A Times moszkvai tudósítója két­­hasábos cikkben írja: a CBS szovjet­unióbeli látogatása fellendíti a két or­szág közötti kereskedelmet; az angol tárgyaló delegáció igen pozitívan érté­keli a tárgyalásokat és úgy látja, hogy ezek fordulatot hoznak az angol—szov­jet gazdasági és műszaki együttműkö­dés terén — hangoztatja a lap. A szovjet tárgyaló fél — írja a Times — érdeklődést tanúsított az iránt, hogy brit és nemzetközi pénzügyi és szak­értői támogatást kapjon hatalmas vas­és rézérckészleteinek feltárásához. Nagy-Britannia most először kap mó­dot, hogy ilyen nagy jelentőségű fej­lesztési munkában­ részt vegyen — valószínűleg a japánokkal együtt — Szibériában. A delegációt vezető­­Sir Arthur Nor­man nyilatkozatában közölte, hogy a vasércszállítást Murmanszkon keresztül, a rézszállításokat egy szibériai kikötőn keresztül kellene megszervezni. A szükséges hitel nagysága 500 millió font. A szovjet fél arra törekszik, hogy Angliával is olyan típusú megállapodá­sokat kössön, mint a japánokkal és a nyugatnémetekkel, akik részt vesznek a szovjet nyersanyagforrások feltárásá­ban és az ott kitermelt nyersanyagok formájában kapják meg hiteleik ellen­értékét. A Times tudósítója hozzáfűzi, hogy a TASZSZ pozitívan értékelte az angol—szovjet kereskedelmi kapcsola­tokat és közölte, hogy a Szovjetunió a jövőben több angol fogyasztási cikket — közte cipőt — fog importálni. LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZÁMA ÁPRILIS 1-ÉN, SZERDÁN JELENIK MEG.­­ A kubai cukorkampány eredménye március 26-án — 9 nappal később a tervezettnél, de 24 nappal korábban, mint tavaly — elérte a tervezett 10 millió tonna felét, így a cukorterme­lés máris túlhaladta a tavalyi teljes szezon 4,7 millió tonnás eredményét. • A Pekingben tartózkodó Burtica román külkereskedelmi miniszter Lin Hain-j­unnal, a kínai külkereskedelmi miniszter teendőjét ellátó tisztviselő­vel a két ország gazdasági kapcsola­tainak fejlesztéséről tárgyalt. Csü­törtökön délután a román külkereske­delmi miniszter látogatást tett a „Román—kínai barátság” nevű népi kommunába.­­ A japán—csehszlovák kapcsolatok­ról nyilatkozott Prágában Marko cseh­szlovák külügyminiszter. Kijelentette: a két ország között nincsenek lénye­ges problémák, így a kapcsolatok fej­lesztése előtt szabad az út. A két ország viszonyának szorosabbra fűzé­sét — mondotta a miniszter — legha­tásosabban a kereskedelmi és a mű­szaki információcsere egyezmények szolgálhatják. A miniszter szerint Csehszlovákia részvétele az EXPO-n rendkívül fontos. • Nagy hozamú olajmezőkre bukkan­tak Bolíviában. A felfedezést a Gulf Oil Company egykori koncessziós te­rületén tették. Az első kőolajkút a jelentések szerint naponta 565 hordó olajat ad. • Kennedy amerikai pénzügyminisz­ter április 12-én Tokióba utazik, hogy találkozzon japán kollégájával, Takeo Fukudával. Az amerikai pénzügymi­niszter tokiói útja előtt az Ázsiai Fej­lesztési Bank Szöulban tartandó köz­gyűlésén vesz részt • Holland földgáz Svájcba történő szállításáról tárgyal a francia állami vállalat, a Gaz de France a svájci Societé de Gaz de la Ville de Basse­­val. Évi 50—100 millió köbméter gáz szállítása került szóba. A W­íZ JELENTI 0 Idén másodízben értékelték le a brazíliai cruzeirot. A központi bank rendelkezése szerint 1 dollár az eddigi 4,35/4,41 cruzeiro helyett 4,46/4,49 cruzeirot ér.­­ A madridi iparügyi minisztérium jóváhagyta az acél és a vastermékek árának 7 százalékos emelését. Így néhány termék új ára a következő­képpen alakul metrikus tonnában: öntöttvas buga 4000, acél buga 5400, melegen hengerelt szalag 9300, hide­gen hengerelt szalag 11100 peseta.­­ Vasárnap bezárta kapuit a genfi Autószalon, amelyet körülbelül fél­millió látogató tekintett meg. A szalo­non a világ 22 országának összesen 946 személygépkocsi típusa szerepelt.­­ A Dél-jemeni Népköztársaságban újabb öt olyan kereskedelmi társaságot sajátítanak ki, amelynek tulajdonosai iráni és indiai származású magán­­személyek. Az intézkedést a kormány gazdaságpolitiká­j­á­val összhangban hajtják végre.­­ A Nemzetközi Vas és Acél Intézet (IISI) 22 tagországa februárban 32,48 millió tonna nyersacélt olvasztott, szemben az 1969 februári 30,64 millió tonnával. Az idei két első hónap ter­melése így 67,47 millió tonnára emel­kedett, az egy évvel korábbi 63,27 millióról — az elemzés szerint — nagyrészt a japán termelés dinamikus bővülése miatt.­­ Anglia nagyszabású kereskedelmi kampányt indít, hogy visszanyerje Dél- Afrika piacán hegemóniáját, amelyet most a japán és a nyugatnémet verseny veszélyeztet. A brit nemzeti exportta­nács szóvivője bejelentette: bár a két ország kereskedelme növekedett, Nagy- Britannia részesedése Dél-Afrika keres­kedelmében csökkent.­­ Nixon elnök felszólította a kongresz­­szust, adó- és kamatkedvezményekkel ösztönözzék az amerikai kisvállalatokat. Üzenetében az elnök kiemelte, hogy az ország önálló vállalatainak 95 százalé­kát kis cégek alkotják, amelyek 37 szá­zalékkal járulnak hozzá a bruttó nem­zeti termék megteremtéséhez. Csehszlovákia és Malaysia kereskedelmi kapcsolatai Csehszlovákia rövidesen követi a többi kelet-európai szocialista ország példáját és formális kereskedelmi kap­csolatokat létesít Malaysiával. E hét közepén öttagú kereskedelmi delegá­ció érkezett Kuala Lumpurba hiva­talos tárgyalásokra. Az elmúlt két év során a Szovjet­unió, Bulgária, Magyarország, Románia és Jugoszlávia kötött hivatalos keres­kedelmi szerződést Malaysiával. A Csehszlovák küldöttség vezetője, az ország kereskedelmi kamarájának elnöke újságíróknak elmondotta: re­méli, hogy a jelenlegi megbeszélések idővel a két ország közötti diplomá­ciai kapcsolatok felvételéhez vezetnek. Hazatérése előtt a csehszlovák kül­döttség malaysiai üzletemberekkel is folytat nem hivatalos tárgyalásokat. (Reuter) Lengyel-bolíviai tárgyalások A Bolívia fővárosában tartózkodó lengyel ipari delegáció a bányaipar gépesítéséhez szükséges felszerelések és berendezések szállítását ajánlotta fel bolíviai ón-, horgany- és wolfram­­szállítmányok fejében. A küldöttség vezetője kijelentette, hogy Lengyel­­ország hajlandó átvenni 4 ezer tonna ónt, 80 ezer tonna horganyt és 4 ezer tonna wolframot, a szállítás határ­idejét azonban nem jelölte meg. (Reuter) Szovjet—afgán kereskedelem A Szovjetunió és Afganisztán között most aláírt, 1970-re szóló árucsere-for­galmi egyezmény a két ország keres­kedelmének további fejlesztését irá­nyozza elő. A szovjet exportban az idén is a gé­pek és berendezések dominálnak. Ami pedig az importot illeti, a megállapo­dás szerint a Szovjetunió jelentős mennyiségű nyersanyagot vásárol Afga­nisztánban, de ezenkívül a szovjet kül­kereskedelmi vállalatok afgán készáru­kat is importálnak. A Szovjetunióba irányuló afgán ex­portban új tételt jelent a földgáz, amely egy 100 kilométer hosszú gázvezetéken jut el Afganisztánból a Szovjetunióba. A már korábban megkötött egyezmény értelmében a Szovjetunió 1985-ig 57,7 milliárd köbméter földgázt importál Afganisztánból, több mint 300 millió dollár értékben. (MTI) Az új csehszlovák ötéves terv Az idei egyéves népgazdasági tervet a válságos helyzetből való kijutás esz­közeként jellemezhetnénk, az 1971— 1975-ös évekre készülő ötéves terv célja pedig az intenzív gazdaságfejlesztés —­ írja a pozsonyi Új Szó. Az 1968. és 1969.­ évi tervek inkább a gazdaságirányítási modellt helyezték előtérbe, az új ötéves tervben a tárgyi tartalomra helyeződött át a fősúly. Ez összefügg a terv szerepé­nek növelésével, kötelező jellege visz­­szaállításával. Természetesen nem a merev, adminisztratív, direktív terve­zés visszaállításáról, hanem objektív szükségszerűségről van szó: a tervezés kínálta előnyök kihasználásáról. Az új ötéves terv lényegében raciona­lizálási program lesz. Az ésszerűsítés leglényegesebb mozzanata pedig a terv­­szerűség, ezért áll előtérben a népgazda­sági terv tekintélyének növelése. A gazdasági hatékonyság növelésének fő irányai a gépkihasználás növelése (je­lenleg a gépiparban például csak 40—80 százalékos az úgynevezett gépidő), a munkatermelékenység fokozása, a he­lyes munkaerőgazdálkodás. Az intenzi­­vitásra most új körülmény is kénysze­rít: tavaly az országban a munkaerő­kereslet 511 000 fő volt, azaz ennyi munkahelyet kínáltak a vállalatok. Munkát ugyanakkor csak 5617 ember keresett. Ennyivel azonban nem lehet extenzív módon fejleszteni a termelést. Ezért most már nincs más hátra, mint az intenzív fejlesztés. Franciaország olajtartályokat importál a Szovjetunióból A francia SPEICHIM olajtartályokat vásárolt a szovjet Masinoexporttól. A tartályokat egy szovjet üzemben saját technika alapján automatikusan he­­gesztik. Ezzel az eljárással a gyártási idő 90 százalékkal csökken. A SPEICHIM szóvivője közölte, hogy valószínűleg még ebben az évben 150 ezer—200 ezer köbméteres tartály­kapacitásra kapnak megrendelést a francia olajtársaságoktól. (Reuter) Skoda-gyártás Pakisztánban Tudósítónktól: A csehszlovák Skoda Művek eladta Pakisztánnak az Octavia-Combi sze­mélygépkocsi gyártási licencét. Pakisz­tánban már megkezdték a Skopak (Skoda—Pakisztán) márkájú személy­­gépkocsik gyártását. Az új kocsik mo­torja csehszlovák, a karosszériája pa­kisztáni lesz. VILÁGGAZDASÁG A font és a Közös Piac Amint ismeretes — a VILÁGGAZDA­SÁG folyamatosan hírt adott róla — a közös piaci integrálódás iránya a tag­államok fokozottabb pénzügyi együtt­működése. Ez elsősorban abból a fel­ismerésből fakadt, hogy az integrálódás további szakaszában önmagában is mellőzhetetlen feladat a pénzügyek szorosabb koordinálása, de abból is, hogy az egész nemzetközi valutarend­szer működésének biztosítása végett — akarva, nem akarva — növekszik a vezető tőkésországok együttműkö­dése. Ugyanekkor érlelődik Anglia belépése a Közös Piacba. Természetes, hogy ez hosszú időt vesz igénybe, hiszen van­nak még buktatók, de számuk csökken. Ezzel kapcsolatban emlékeztetünk rá, hogy korábban az angol csatlakozástól elzárkózó közös piaci körök egyik ked­velt érve az volt: a Közös Piac tag­államai nem vállalhatják az angol font rendkívül ingatag helyzetével kapcso­latos valutáris kockázatokat, veszélye­ket. Az utóbbi időben ez az ellenvetés — az angol valuta fokozatos, jelenté­keny megerősödése, valamint kedvező kilátásai következtében — már nem hallható. Arról viszont kevés szó esett, hogy Anglia csatlakozása nem jelen­tene-e előnyt a Közös Piacnak? Leg­utóbb Ansiaux, a belga jegybank elnöke az Angol—Belga Kereskedelmi Kamara londoni ülésén tartott előadásában mélyreható elemzés alapján igen hatá­rozottan kimondta: Anglia csatlakozása a közösséghez nemcsak a fontot erősí­tené tovább, hanem a Közös Piacot is, jelentékenyen előmozdíthatná a közös piaci valutáris integrációt, és ezzel hozzájárulhatna az egész nemzetközi valutáris rendszer alátámasztásához. Ansiaux kifejtette, hogy véleménye szerint a Közös Piac jegybankjainak valamilyen, az amerikai Federal Reser­ve Boardhoz hasonló szervezetet kel­lene létrehozniuk, amely irányvonala­kat szabna meg a tagállamok hitelpoli­tikájára és valutapolitikájára Mind­egyik jegybank saját országának meg­felelően „fordítaná le” ezeket az álta­lános irányelveket. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy nem hisz egy közös piaci egységes valuta megteremtésének lehetőségében, de arra nincs is szükség akkor, ha az általa javasolt közös piaci jegybankok vezető testülete megalakul. Anglia csatlakozása mindenekelőtt azzal az előnnyel járna a Közös Piac számára, hogy a londoni „világpiac” a Közös Piac keretében lenne és így minden tagállam részére közvetlenül állnának rendelkezésre London szak­értelme, szervezete, hatalmas lehetősé­gei és akkor valóban létrejöhetne a Közös Piac egységes tőkepiaca. Nem lekicsinyelhető az a szempont sem, hogy a font nemzetközi valuta, míg a Közös Piac jelenlegi tagállamai egyikének valutája sem az. Jelenleg az a helyzet, hogy ha valamelyik tag­állam jegybankja interveniál a deviza­piacon, akkor ezeket a műveleteket dollárral végzi, nem pedig belga frank­kal, francia frankkal stb. Anglia csat­lakozása következtében a tagállamok közös valutaként a fontot használhat­nák. Anglia belépése a Közös Piacba ter­mészetesen azzal a követelménnyel jár, hogy monetáris politikáját a többi tag­államéval összhangba hozza. Nem való­színű, hogy ez elháríthatatlan nehéz­ségekbe ütköznék. Előfordulhat, hogy a Közös Piac és Anglia között már a csatlakozási tár­gyalások kezdetétől nagyobb együtt­működés jön létre valutáris kérdések­ben. A BIS havonta megtartott ülésein máris szoros kapcsolatok fejlődtek ki a bankok között. A Közös Piac jegy­bankjai erősen törekednek arra, hogy minél jobban kooperáljanak az angol jegybankkal, még Anglia csatlakozása előtt is. Amennyiben megtörténik Ang­lia belépése, akkor jelentékeny lépések­kel haladhat előre a Közös Piac mone­táris integrációja. Feltehető, hogy ab­ban az időpontban már létre is jött a közös piaci Federal Reserve Board. Ansiaux nézete szerint pénzügyi, il­letve valutáris szempontból sokkal ke­vesebb akadálya lehet a csatlakozás­nak, mint a mezőgazdaság vagy a szo­ciális problémák területén. Ezzel egy­idejűleg az is feltételezhető, hogy Ang­lia már csak azért is törekedni fog saját fizetési mérlege egyensúlyának biztosítására, mert így növeli súlyát a Közös Piacon belül. Mindezek után az olvasóban nyilván­valóan felmerül az a kérdés: mi lehet az USA vezető köreinek álláspontja olyan fejleményekkel kapcsolatban, amelyeket Ansiaux vázolt. A kérdés elől Ansiaux nem tért ki. Hangsúlyoz­ta, hogy a nyugati világ jelenleg többé­­kevésbé a dollár-standardon áll. Ezt a helyzetet egyetlen ország sem változ­tathatja meg egyedül. Vajon azt jelenti ez, hogy bele kell nyugodni minden valutának a dollárhoz kötésébe? E kérdésre Ansiaux nemmel felelt. Az ameriaki hatóságok vazu­áris akcióit az amerikai belföldi és külföldi poli­tikai motívumok dominálják. Az ame­rikai problémák megoldására tett kí­sérletek viszont időnként kedvezőtlenül hatnak a többi országra. Feltehető, hogy az USA belátható időn belül" fize­tési mérlegének rendbehozatala végett —­ nem fogja felemelni az arany dol­lárparitását. Mivel Amerikában a ki­vitel a nemzeti terméknek csupán töre­déke, ezért a dollár elsősorban nemzeti számolási egység, és ehhez kellene a többi országnak igazodnia. Az USA nem várhatja el, hogy a Közös Piac a jövőben saját valutáris egyensúlya érdekében ne tegye meg az általa szükségesnek tartott lépéseket. Az ilyen független valutáris politika aligha képzelhető el egy-egy elszige­telt ország, de még a jelenlegi Közös Piac esetében sem. Anglia csatlakozása következtében azonban a Közös Piac annyira megerősödik, hogy ilyen poli­tika lehetséges. Ansiaux úgy véli, hogy a dolgok ilyen alakulása az egész világ, tehát az USA számára is előnyös. Ansiaux okfejtését alapjában véve gazdasági szempontból igen helyesnek, védhetőnek tartjuk. Más kérdés azon­ban — sok gazdasági ellenérven kívül —, hogy az USA miként reagálna az Angliával, az angol fonttal megerősített és így a dollártól erősebben függetle­nedhető Közös Piac kialakulására. Eb­ben a tekintetben kissé túlzottnak vél­jük Ansiaux derűlátását. További prob­léma az, hogy az USA-val mindenféle­képpen erősen összefonódott Anglia milyen mértékben lenne hajlandó egy ilyen folyamatot tevőlegesen előmozdí­tani. Dr. Reviczky Loránd Az NDK külkereskedelmének tendenciái Az 1970-es lipcsei tavaszi vásár üzleti lehetőségeket nyújtó légkörével megerő­sítette a Német Demokratikus Köztár­saság külkereskedelmében mutatkozó tendenciákat. A szakemberek különösen az 1968 óta tartó szakaszt tartják figye­lemre méltónak. Erre az időszakra az állandó és igen gyors ütemű forgalom­­növekedés a jellemző. 1968-ban az NDK kereskedelmi forgalmának értéke elérte a 30 milliárd valutamárkát, 1969-ben pedig 34 milliárd valutamárka értékű volt, azaz kereken 13 százalékkal nőtt. Az 1969-ben elért növekedés önmagá­ban nagyobb, mint az NDK egész ke­reskedelmi forgalma 1949-ben, az ország megalakulásának évében. 1970-re a kül­kereskedelmi forgalom értékét 38,5 mil­liárd márkára tervezik. A forgalom gyors növekedésében dön­tő szerepe volt annak, hogy az NDK ipara jelentékenyen megerősödött 1969- ben, a racionalizálás és a koncentrált automatizálás következtében. Az export és az import 1970-re elő­irányzott több mint 13 százalékos nö­vekedésének az ipari termelés 8 száza­lékos emelkedésén kell alapulnia. Ennél nagyobb ütemű lesz az exportra ter­melő ágazatok termelésének növekedése és tovább fejlesztik az exportra termelő ágazatok specializálását. A következő iparágak kívánják erőteljesen növelni az exportot: az elektrotechnika és elekt­ronika, a poligrafikus gépipar, a mű­­anyaggyártó gépek, speciális fémfeldol­gozó gépek, kezdve a szerszámgépgyár­tással, és a vegyipar. A termelésnövekedés természetesen több importot is kíván majd ipari gé­pekből és berendezésekből. Így például az automatizációs tervek megvalósí­tása jelentős részben importtechnikán alapul, elsősorban a Szovjetunióból, de más országokból is. Ezek kétségtelenül ösztönzőleg hatnak az ország egész kül­kereskedelmére, melynek nem utolsó­sorban a KGST keretein belül megvaló­suló munkamegosztás adott új lehető­ségeket és impulzusokat. Az NDK kereskedelmének 72 száza­lékát a szocialista országokkal folytatja. 1970-re az NDK valamennyi KGST- partnerével folytatott kereskedelmében jelentős növekedést irányzott elő. Ez vonatkozik a csehszlovák­ NDK relá­cióra, ahol idén a forgalom 4 milliárd márka értékű lesz, Lengyelországra, mellyel az NDK erre az évre az 1969. évi 3 milliárd márkás forgalomhoz ké­pest 10 százalékos növekedésben álla­podott meg. (Lengyelország és Cseh­szlovákia a Szovjetunió után a két leg­nagyobb kereskedelmi partnere az NDK-nak.) Magyarországgal, Bulgáriá­val szintén nő a forgalom, Romániával pedig 1 milliárd márka értékű lesz. A Szovjetunióval való árucsere értéke meghaladja majd a 15 milliárd valuta­­márkát. Az 1969-es év sikeres volt a fejlődő országokkal folytatott kereskedelemben is (különösen az arab országokkal). Új jelenség, hogy a kereskedelmet tudomá­nyos-technikai együttműködés és ko­operáció egészítette ki a gazdaság egyes részterületein. A nyugati ipari országokkal való kül­­kereskedelmi forgalomban tovább nő a fémfeldolgozó ipar termékeinek rész­aránya (gép- és berendezésépítés, elekt­rotechnika és elektronika), és így javul az árstruktúra. Minthogy a múlt évek folyamán az áruforgalmat például Bel­giummal, a Német Szövetségi Köztár­sasággal, Franciaországgal, Nagy-Bri­­tanniával, Olaszországgal, Hollandiával és Svédországgal növelni tudták — az első alkalommal kötött hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások Nagy- Britanniával (három évre) és Francia­­országgal (öt évre) jobb alapot nyúj­tanak a további forgalomnövekedésre. Emellett lényeges lenne a normális államközi kapcsolatok helyreállítása, mind politikailag, mind kereskedelmi szempontból. (Panorama — NDK)

Next