Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)

1970-03-26 / 59. (304.) szám

A brit gazdaság az új költségvetés előtt A­z angol gazdaság múlt évi válto­zásairól számol be a londoni statisz­tikai hivatal szerdán közzétett jelen­tése. Eszerint változatlan áron szá­molva Nagy-Britannia exportja tavaly 8 százalékkal emelkedett, a belföldi fogyasztói kiadások pedig kevesebb mint fél százalékkal növekedtek. A szigetország bruttó társadalmi termé­ke 2 százalékkal haladta meg az 1968. évi szintet. G­azdasági körökben általában derű­látóan ítélik meg az angol külkeres­kedelem közeli perspektíváit. Abból indulnak ki, hogy bár a világkereske­delem expanziós lendülete a követ­kező hónapokban valószínűleg alább­hagy, és az amerikai piacok felvevő­­képessége is csökken az inflációellenes harc során, a fejlődő országok, az EFTA tagállamai és Japán továbbra is élénk keresletet támasztanak a brit árucikkek iránt. Reménytkeltőnek ne­vezik azt a tendenciát, hogy míg múlt év első kilenc hónapjában a kereske­delmi cserearányok, a terms of trade kedvezőtlenül alakult Anglia szem­pontjából, az utolsó negyedben az irányzat megfordult. A nemzetközi gazdasági tevékenység lelassulása eb­ben kétségtelenül nagy szerepet ját­szott — vélik e körökben. A­z export­jövedelmek állandó emel­kedésére azonban szükség is lesz, hogy kiegyensúlyozhassa az import elkerül­hetetlen növekedését. Nemcsak arról van szó, hogy a nagyobb termelés fo­kozza az importkeresletet, hanem arról is, hogy esedékessé vált az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére zuhant rak­tárkészletek feltöltése és felduzzasz­tása. N agy-Britannia exportcikkeinek ver­ senyképességét hosszabb távon azonban komolyan ronthatja a termelési költ­ségek emelkedése — mutatnak rá a szigetország gazdasági köreiben. A sze­mélyi jövedelmek gyors növekedése hosszabb távon árfelhajtó tényezőként jelentkezik, viszont a közeljövőben nagymértékben növeli a hazai vá­sárlóerőt. N­em vitás, hogy idén a személyi jö­vedelmek emelkednek, viszont kétségek merültek fel az ipari termelői beruhá­zások kilátásait illetően. A kormány egyetért az ipar vezetőivel, hogy most, miután a külföldi fizetési helyzet meg­szilárdult, az ipari beruházásoknak kell elsőbbséget adni. Wilson miniszterelnök is többször hangoztatta, hogy az ipar csak úgy tudja a fontleértékelés elő­nyeit megőrizni, ha növeli termelését és megpróbálja alacsonyan tartani a költségeket. Ezzel szemben — mint a Financial Times tudósítója megállapítja —, az ipar részéről egyre többen panaszolják: a kormány egyelőre semmi jelét nem mutatja, hogy konkrét lépéseket tervez a beruházások növelése érdekében. A brit tőkések legjelentősebb szervezete, a Brit Iparszövetség (CBI) beadvánnyal fordult a kormányhoz és több gyakor­lati lépés megvalósítását sürgette. Ja­vasolta a vállalati és a munkavállalók után fizetett adók csökkentését, hogy ezzel nagyobb vállalati tőkéket lehessen felszabadítani beruházási célokra. Emel­lett kérik a bankkölcsönök limitálásá­nak felszámolását és általában a hitel­befagyasztás általános enyhítését, ami nemcsak a vállalatok bővítését tenné lehetővé, hanem felélénkítené a na­gyobb profittal kecsegtető hazai piaci keresletet is. L­ondonban azonban valószínűtlen­nek tartják, hogy április 14-e, azaz az évi költségvetés előterjesztése előtt bár­milyen adómódosítási vagy egyéb in­tézkedést bejelentenek. A kormány az adóügyi javaslatokat — mint mindig — most is titkolja és óvakodik az idő előtti közlésektől. A­z átalakulás kérdéseivel kapcsolat­ban a brit kormány azt a javaslatot vetette fel, hogy hozzanak létre ipar­ügyi és munkaerő bizottságot az egyes vállalatok árpolitikájának és általában termelési politikájának ellenőrzésére. Ez — érthetően — nem tetszik a tőké­seknek. Azzal érvelnek, hogy a kor­mány nem volt erős kezű a szakszer­vezetekkel és ezért most a munka­adókra próbál nyomást gyakorolni, hogy leszoríthassa az árakat. Utalnak azokra a becslésekre, amelyek idén 15 százalékos béremeléseket jósolnak. A Nemzetközi Valuta Alap küldött­ségének az angol gazdasági helyzettel foglalkozó s a napokban nyilvánosságra hozott jelentése is aggodalommal szólt az angliai bérhelyzetről. Egyébként azonban a washingtoni pénzügyi for­rások értesülései szerint — az IMF kül­döttsége kedvezően értékelte a brit gaz­daság teljesítményét. A Nemzetközi Valuta Alap szervezete rendszeresen ,tájékozódik az angol gazdasági helyzet­ről, eleget téve az Angliának juttatott 1 milliárd dolláros hitel kikötésének. A­z IMF óvatosan derűlátó értékelésé­től némileg eltér a brüsszeli bizottság, amely — talán némileg elfogultan — úgy véli, hogy a brit fizetési mérleg helyzetének megszilárdítása csak távla­tilag és főleg csak a Közös Piac gazda­sági és valutauniójának megvalósulásá­val képzelhető el. A brüsszeli bizottság azt állítja, hogy a szigetország gazdaságának folyamatos expanziója és fizetési mérlegének egyen­súlyba hozatala csupán a kibővített Kö­zös Piacon belül, a gazdasági és valuta­unió megteremtése útján biztosítható. ÚJABB AKADÁLY A NORDEK ÚTJÁBAN A skandináv országok szorosabb gazdasági együttműködésre irányuló NORDEK-tervnek a megvalósulását alighanem ismét el kell halasztani, mi­után Finnország úgy döntött, hogy nem írja alá a tervezetet jelenlegi formájá­ban — mondják oslói politikai körök­ben. A Reuter-iroda jelentése szerint a finn kormány kedden döntött úgy, hogy nem hajlandó aláírni, mert a NORDEK tagjai közül kettő a Közös Piachoz akar csatlakozni. Dánia és Norvégia már hivatalos kéréssel for­dult Brüsszelhez, de szó van arról, hogy Svédország is felvételét akarja kérni. Koivisto finn miniszterelnök kijelen­tette, hogy a múlt heti választások alapján megalakítandó új kormány már nem folytathat további tárgyalá­sokat a NORDEK-tervről, csak arról lehet szó, hogy a szerződést pillanatnyi formájában elfogadja vagy elutasítja. A miniszterelnök egy kérdésre vá­laszolva kijelentette, nem tudja, hogy Finnország döntése meghiúsíthatja-e a NORDEK megvalósulásának kilátásait. Teri finn kereskedelmi miniszter nem értett egyet a kormány döntésével. Borten norvég miniszterelnök „meg­döbbenését és csalódását” hangoztatta Finnország döntése miatt, de egyéb­ként nem volt hajlandó nyilatkozni, amíg a finn kormány állásfoglalásáról részletesebb tájékoztatást nem kap. A NORDEK-szerződést a tervek sze­rint áprilisban kellene aláírni Koppen­hágában, a ratifikálást pedig júliusra befejezni. Lyng norvég külügyminiszter kije­lentette, reméli, hogy Finnország csak elhalasztja az aláírást, az új kormány megalakulásáig. Hozzátette azonban, hogy a­ jelenlegi finn kormány állás­­foglalása az ország általános politikai irányvonalát tükrözi. Ehhez politikai körökben hozzáfűzik, hogy Finnország valószínűleg semleges­ségének veszélyeztetését látja abban, hogy a skandináv országok, amelyekkel a NORDEK-ben szorosabb gazdasági kapcsolatba kerülne, a nyugat-európai integráció felé orientálódnak. Ismere­tes, hogy a Szovjetunió nem látja szí­vesen a NORDEK tervét, bár hivata­losan nem erősítették meg azokat a hí­reket, hogy a Szovjetunió felszólította Finnországot, fordítson hátat a NOR­­DEK-nek. H­a a finn kormány bejelentése való­ban a NORDEK végét jelenti, az ötve­nes évek eleje óta már másodszor esik kútba az északi országok vámuniójának a terve. (Reuter, APA) KAMATCSÖKKENTÉSEK AZ USA-BAN A­z amerikai gazdaságpolitika új fej­leménye, hogy három jelentős ameri­kai bank csökkentette a legfontosabb ügyfeleinek felszámított kamatot, a prime rate-t, jelenti a Reuter­ hírügy­­nökség. A Bank of America, az Irwing Trust New Yorkban és a Provident National Bank Philadelphiában nyilvánosságra hozta, hogy 8,5 százalékról 8 százalék­ra mérsékli a prime rate-t. Az egyik bankvezető kijelentette, az intézkedé­sek célja a Federal Reserve recesszió­­ellenes új irányzatának a támogatása, most, hogy az infláció lassítására tett erőfeszítések kezdik meghozni gyümöl­csüket. Wall Street lelkesen fogadta e ban­kok lépését és a vállalatok, valamint a bankok részvényei azonnal emelkedni kezdtek. A PATOLICSEV ÉS BURTICA TANÁCSKOZÁSA Nyikolaj Patolicsev szovjet és Cornel Burtica román külkereskedelmi minisz­ter kedden Moszkvában megvitatta a szovjet—román kereskedelem távlatait. A miniszterek eszmecserét folytattak az 1970. évi árucsere-forgalmi jegyző­­könyvi megállapodás teljesítésével ösz­­szefüggő kérdésekről. Várható, hogy a kölcsönös áruszállítások értéke meg­haladja a 840 millió rubelt. A­z idén lejár a két ország ötéves kereskedelmi szerződése. Az ebben az időszakban lebonyolítandó áruforgalom eléri a 3,8 milliárd rubel értéket, ami jelentősen túlhaladja az előző (1961— 1965) ötéves egyezményben előirányzott volument — jelenti az MTI. M­oszkvai látogatása után Burtk­a március 25-én Pekingbe érkezett — je­lenti az Agerpres kínai tudósítója. A román minisztert a repülőtéren Lin Hai-Jun kínai külkereskedelmi minisz­terhelyettes fogadta. KGST BERUHÁZÁSI BANK LÉTESÜL? A kelet-európai szocialista országok rövidesen nemzetközi beruházási ban­kot szándékoznak létesíteni — közölte kedden Rohlicek csehszlovák pénzügy­­miniszter. A miniszter a Rudé Pravo­­nak adott nyilatkozatában — amelyről az AP jelentése számol­ be — hozzátet­te, hogy ezzel egyidejűleg terveket dol­goznak ki a Nemzetközi Együttműkö­dési Bank működésének megjavítására. Ezzel összefüggésben említette, hogy előbb-utóbb szükséges lesz a nemzet­közi fizetési és klíring-rendszert a kon­vertibilis rubel alapján tökéletesíteni. JÓVÁTÉTELI TÁRGYALÁSOK A KÉT NÉMETORSZÁG KÖZÖTT? A bonni kormány elvben hajlandó tárgyalni az NDK kormányával azok­nak a jóvátételeknek a megtérítéséről, amelyeket az NDK a háború vége óta teljesített — jelenti az AP bonni tudó­sítója. Bonni tájékozott körök szerint Brandt kormánya méltányos követelé­sek esetén kész engedékeny magatar­tásra, és a kancellár a kasseli talál­kozón majd javaslatokat terjeszt Stoph miniszterelnök elé. E­mlékeztetnek arra, hogy Brandt Er­furtban sem utasította el kereken az NDK 100 milliárd márkás igényét és határozottan elismerte, hogy az NDK- nak a háború után súlyos terheket kel­lett vállalnia. Utalt azonban azokra a jóvátételi fizetésekre is, amelyeket az NSZK teljesített. Brandt azt javasolta, hogy a két német kormányfő közösen vizsgálja meg a két Németország jóvá­tételi terheit. A bonni „belnémet kapcsolatok” mi­nisztériuma egyébként összesen 66,4 milliárd márkára becsüli mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket az NDK a háború vége óta közvetlen jóvátétel fejében teljesített. Ez az NDK kormá­nya által megjelölt összegnek mintegy kétharmada. (APA) NAPRÓL NAPRA ♦ ANGLIA BRUTTÓ TÁRSADALMI TERMÉKE 1969-BEN 2 százalék­kal meghaladta az előző évi szintet. Bizakodóbban ítéli meg a szi­getország gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valuta Alap is. Mind­azonáltal az angol fizetési mérleg kiegyensúlyozatlanságának problé­mája még korántsem tekinthető megoldottnak, s kétséges az is, sikerül-e kellő mértékben fejleszteni a beruházásokat, az ipart. Lon­donban (és Brüsszelben) sokan úgy vélik, a távlati megoldást a csatlakozás biztosítja majd. ♦ FINNORSZÁG NEM ÍRJA ALÁ A NORDEK TERVEZETÉT, mert két skandináv ország a Közös Piacba is kérte fölvételét. Meglehet, hogy a finn elhatározás következtében füstbe megy az Északi Unió terve, holott az eredeti elképzelés szerint már áprilisban alá akarták írni a NORDEK-szerződést. ♦ AZ EGB JELENTÉSE KELET-EURÓPÁRÓL azt állítja, hogy a szo­cialista országok nemzeti jövedelmének emelkedése 1969-ben — Len­gyelországtól eltekintve — meghaladta az 5 százalékot, s a szocia­lista országok együttes termelése 5,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az EGB megjegyzi, hogy a múlt évben több kelet-európai országban nem teljesítették maradéktalanul a termelési tervet. ♦ A SZOVJET—IRÁNI ÁRUFORGALOM MEGNÉGYSZEREZŐDÖTT az utóbbi három évben — emelik ki a moszkvai kommentárok Podgornij iráni látogatásával kapcsolatban. A Szovjetunió tavaly már az iráni áruk első számú vásárlója lett. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok közelebb hozzák a két országot egymáshoz, megkönnyítik a megértést számos politikai vonatkozásban is — hangoztatják a szovjet fővárosban. ♦ AUSZTRIÁBÓL VALÓ GÉPIMPORTUNK SZÁMOTTEVŐEN NÖ­VEKSZIK az utóbbi időben. A NIKEX például elektromos hő-, szárító- és olvasztókemencéket, valamint az erőműveknél használatos különleges szivattyúkat vásárol Ausztriától. Ugyanakkor­­ az új mechanizmus bevezetése után a magyar külkereskedelmi vállalat 20 százalékkal növelte a magyar gépáruk Ausztriába irányuló kivitelét, s ez a tendencia idén is érvényesül majd. ♦ A KÖZÖS PIACI ORSZÁGOK VILLAMOSENERGIA FOGYASZTÁSA 1969-ben 9 százalékkal növekedett, vagyis a legnagyobb mértékben 1960 óta. Megkezdődött a magyar-bolgár tárgyalás S­zerdán Budapesten megkezdődött a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság IX. ülésszaka. Megnyitó beszédében Apró Antal, a magyar delegáció ve­zetője utalt a két ország párt- és kormányvezetőinek múlt évi tanácsko­zására és hangsúlyozta, az együttmű­ködés elmélyítése szempontjából a mostani ülésszakot is igen fontosnak tartja, mert az egybeesik a KGST- országok 1971—75. évi tervegyeztető tárgyalásaival. A továbbiakban elmon­dotta, hogy Magyarország és Bulgária külkereskedelmi forgalma évi 45—50 millió rubel körül mozog, s 1970-re körülbelül 16 százalékkal emelték a kontingenst . A forgalomnak ez a színvonala — mondotta — alacso­nyabb, mint amit lehetőségeink bizto­síthatnának. További erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Különösen sok feladatot kell még megoldani a kooperációban és a szakosításban. Ezeken a területe­ken viszonylag lassú a haladás. Hasz­nos lesz, ha ezeket a kérdéseket a szakbizottságok tovább vizsgálják, s feltárják a lehetőségeket. Helyes lenne egyes termékek gyártásában munka­­megosztást létrehozni a két ország között; különösen a részegységek és alkatrészek gyártásában működhetne együtt a két ország. Hasznos az az elképzelés is, hogy Magyarország és Bulgária működjön együtt a fogyasz­tási cikkek választékának kölcsönös bővítésében. Magyarországon megbíz­zák az illetékes minisztereket, hogy ebben a kérdésben folytassanak be­ható tárgyalásokat bolgár partnereik­kel. Ivan Mihajlov, a bolgár delegáció vezetője válaszbeszédében ugyancsak hangsúlyozta a kereskedelmi kapcso­latok fejlesztésének, a kooperáció és a szakosítás kiépítésének szükségességét. Kedvező jelnek tartja, hogy több ága­zatban meggyorsultak a kölcsönös szállítások. A bizottság ezután megkezdte mun­káját. MOSZKVAI VÉLEMÉNY PODGORNIJ IRÁNI LÁTOGATÁSÁRÓL M­oszkvai politikai körökben élénk fi­gyelemmel kísérik Nyikolaj Podgornij­­nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nöksége elnökének iráni látogatását. Szovjet részről aláhúzzák, hogy a két ország vezetői közötti magas szintű ta­lálkozók és eszmecserék eddig még min­dig kedvezően hatottak a szovjet-iráni kapcsolatok alakulására. A szovjet fővárosban már régóta be­fejezett múltnak tekintik azt az idősza­kot, amikor a szomszédos ország veze­tői egyoldalúan elkötelezték magukat az imperialista vezetésű CENTO-tömb mellett. Az Irán számára előnytelen po­litika fokozatos felülvizsgálása, Teherán cselekvési szabadságának visszanyerése meglepő nagy eredményeket hozott, mindenekelőtt gazdasági téren. Az utóbbi három évben a szovjet-iráni árucsere-forgalom megnégyszereződött. Az üzleti körök mindamellett további dinamikus fejlődésre számítanak. A Szovjetunió tavaly már az első helyre ugrott az iráni árukat importáló orszá­gok listáján. A két ország gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztését parancsolóan követelik meg a földrajzi adottságok is. Irán északnyugati részén óriási földgáztarta­lékokat rejt a föld méhe. Ezek helyi fel­­használására­­csekély a lehetőség. A most épülő ezerkilométeres nagy kapa­citású vezetéken a gázt az iparilag fej­lett és viszonylag közeli Azerbajdzsán, az örmény és Grúz Szovjet Szocialista­öztársaságba szállítják és ott dolgoz­zák fel. Előnyös a kaspi-tengeri kikötőkből kifutó iráni hajók számára a Volga— Balti-csatorna igénybevétele: ily módon átrakodás nélkül érkezik az iráni áru Észak- és Nyugat-Európába. A szovjet—iráni együttműködés is­kolapéldájaként említik az iszfahani kohászati kombinátot. Az amerikai spe­cialisták annak idején váltig állították, hogy az itt található vasérc nem alkal­mas kohósításra, s tették ezt mind­addig, amíg a szovjet szakemberek a gyakorlatban be nem bizonyították az ellenkezőjét. Az „iráni Magnyitogorszk” teljes elkészülte után hárommillió tonna acélt fog szolgáltatni a nehéziparát fej­lesztő országnak. Szovjet közreműködéssel az Arak ha­tárfolyón vízi erőmű és öntözőrendszer épül. A határ két oldalán több ezer hektár föld válik öntözhetővé, hatalmas területek elektrifikálására nyílik lehe­tőség. A moszkvai kommentátorok vélemé­nye szerint a kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok közelebb hozzák a két országot egymáshoz, így megkönnyí­tik a megértést számos politikai vonat­kozásban is. A szovjet fővárosban azt várják, hogy Podgornij elnök iráni lá­togatása tovább erősíti a két ország jó­szomszédi kapcsolatait, Moszkva és Teherán kölcsönös előnyökön és meg­becsülésen alapuló együttműködését. (MTI)­­ EGB-jelentés Kelet-Európa gazdaságáról A­z ENSZ Európai Gazdasági Bizott­sága közzétette jelentését a kelet-euró­pai országok gazdasági helyzetéről. A jelentést a távirati irodák közül elsőként az osztrák APA hírügynökség kivonatolta. Az alábbiakat írja: 1969-ben a kelet-európai országok gazdasága lassúbb ütemben növekedett, mint az előbbi években. A szemle adatai szerint a Szovjet­unió és a kelet-európai szocialista or­szágok nemzeti jövedelmének emelke­dése meghaladta az 5 százalékot. Ez alól csupán Lengyelország kivétel, ott a nemzeti jövedelem 3,5 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban 6 szá­zalékos volt a növekedés, megjegyzen­dő azonban, hogy 1968-ban 7,2 százalé­kot tett ki a nemzeti jövedelem növe­kedése. A kelet-európai szocialista országok együttes termelése 5,4 százalékkal volt magasabb, 1968-ban azonban 7 száza­lék volt a termelés növekedésének üteme. A jelentés azt állítja, hogy a legtöbb kelet-európai országban „nem teljesí­tették maradéktalanul” az évi terme­lési tervet, eltekintve az NDK-tól (plusz 7 százalék) és Lengyelországtól (plusz 8,9 százalék). Lassult az ipari termékek gyártásának növekedése is: globálisan 7,1 százalékot tett ki, szem­ben az 1968. évi 8 százalékkal. A­z EGB kijelenti: a lassulás terme­lési tényezőkre és nem a kereslet lany­hulására vezethető vissza. „Fő oka al­kalmasint a fűtőanyag, az energia és egyéb nyersanyag-ellátásban mutatkozó szűk keresztmetszet.”

Next