Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)
1970-03-26 / 59. (304.) szám
A brit gazdaság az új költségvetés előtt Az angol gazdaság múlt évi változásairól számol be a londoni statisztikai hivatal szerdán közzétett jelentése. Eszerint változatlan áron számolva Nagy-Britannia exportja tavaly 8 százalékkal emelkedett, a belföldi fogyasztói kiadások pedig kevesebb mint fél százalékkal növekedtek. A szigetország bruttó társadalmi terméke 2 százalékkal haladta meg az 1968. évi szintet. Gazdasági körökben általában derűlátóan ítélik meg az angol külkereskedelem közeli perspektíváit. Abból indulnak ki, hogy bár a világkereskedelem expanziós lendülete a következő hónapokban valószínűleg alábbhagy, és az amerikai piacok felvevőképessége is csökken az inflációellenes harc során, a fejlődő országok, az EFTA tagállamai és Japán továbbra is élénk keresletet támasztanak a brit árucikkek iránt. Reménytkeltőnek nevezik azt a tendenciát, hogy míg múlt év első kilenc hónapjában a kereskedelmi cserearányok, a terms of trade kedvezőtlenül alakult Anglia szempontjából, az utolsó negyedben az irányzat megfordult. A nemzetközi gazdasági tevékenység lelassulása ebben kétségtelenül nagy szerepet játszott — vélik e körökben. Az exportjövedelmek állandó emelkedésére azonban szükség is lesz, hogy kiegyensúlyozhassa az import elkerülhetetlen növekedését. Nemcsak arról van szó, hogy a nagyobb termelés fokozza az importkeresletet, hanem arról is, hogy esedékessé vált az utóbbi évek legalacsonyabb szintjére zuhant raktárkészletek feltöltése és felduzzasztása. N agy-Britannia exportcikkeinek ver senyképességét hosszabb távon azonban komolyan ronthatja a termelési költségek emelkedése — mutatnak rá a szigetország gazdasági köreiben. A személyi jövedelmek gyors növekedése hosszabb távon árfelhajtó tényezőként jelentkezik, viszont a közeljövőben nagymértékben növeli a hazai vásárlóerőt. Nem vitás, hogy idén a személyi jövedelmek emelkednek, viszont kétségek merültek fel az ipari termelői beruházások kilátásait illetően. A kormány egyetért az ipar vezetőivel, hogy most, miután a külföldi fizetési helyzet megszilárdult, az ipari beruházásoknak kell elsőbbséget adni. Wilson miniszterelnök is többször hangoztatta, hogy az ipar csak úgy tudja a fontleértékelés előnyeit megőrizni, ha növeli termelését és megpróbálja alacsonyan tartani a költségeket. Ezzel szemben — mint a Financial Times tudósítója megállapítja —, az ipar részéről egyre többen panaszolják: a kormány egyelőre semmi jelét nem mutatja, hogy konkrét lépéseket tervez a beruházások növelése érdekében. A brit tőkések legjelentősebb szervezete, a Brit Iparszövetség (CBI) beadvánnyal fordult a kormányhoz és több gyakorlati lépés megvalósítását sürgette. Javasolta a vállalati és a munkavállalók után fizetett adók csökkentését, hogy ezzel nagyobb vállalati tőkéket lehessen felszabadítani beruházási célokra. Emellett kérik a bankkölcsönök limitálásának felszámolását és általában a hitelbefagyasztás általános enyhítését, ami nemcsak a vállalatok bővítését tenné lehetővé, hanem felélénkítené a nagyobb profittal kecsegtető hazai piaci keresletet is. Londonban azonban valószínűtlennek tartják, hogy április 14-e, azaz az évi költségvetés előterjesztése előtt bármilyen adómódosítási vagy egyéb intézkedést bejelentenek. A kormány az adóügyi javaslatokat — mint mindig — most is titkolja és óvakodik az idő előtti közlésektől. Az átalakulás kérdéseivel kapcsolatban a brit kormány azt a javaslatot vetette fel, hogy hozzanak létre iparügyi és munkaerő bizottságot az egyes vállalatok árpolitikájának és általában termelési politikájának ellenőrzésére. Ez — érthetően — nem tetszik a tőkéseknek. Azzal érvelnek, hogy a kormány nem volt erős kezű a szakszervezetekkel és ezért most a munkaadókra próbál nyomást gyakorolni, hogy leszoríthassa az árakat. Utalnak azokra a becslésekre, amelyek idén 15 százalékos béremeléseket jósolnak. A Nemzetközi Valuta Alap küldöttségének az angol gazdasági helyzettel foglalkozó s a napokban nyilvánosságra hozott jelentése is aggodalommal szólt az angliai bérhelyzetről. Egyébként azonban a washingtoni pénzügyi források értesülései szerint — az IMF küldöttsége kedvezően értékelte a brit gazdaság teljesítményét. A Nemzetközi Valuta Alap szervezete rendszeresen ,tájékozódik az angol gazdasági helyzetről, eleget téve az Angliának juttatott 1 milliárd dolláros hitel kikötésének. Az IMF óvatosan derűlátó értékelésétől némileg eltér a brüsszeli bizottság, amely — talán némileg elfogultan — úgy véli, hogy a brit fizetési mérleg helyzetének megszilárdítása csak távlatilag és főleg csak a Közös Piac gazdasági és valutauniójának megvalósulásával képzelhető el. A brüsszeli bizottság azt állítja, hogy a szigetország gazdaságának folyamatos expanziója és fizetési mérlegének egyensúlyba hozatala csupán a kibővített Közös Piacon belül, a gazdasági és valutaunió megteremtése útján biztosítható. ÚJABB AKADÁLY A NORDEK ÚTJÁBAN A skandináv országok szorosabb gazdasági együttműködésre irányuló NORDEK-tervnek a megvalósulását alighanem ismét el kell halasztani, miután Finnország úgy döntött, hogy nem írja alá a tervezetet jelenlegi formájában — mondják oslói politikai körökben. A Reuter-iroda jelentése szerint a finn kormány kedden döntött úgy, hogy nem hajlandó aláírni, mert a NORDEK tagjai közül kettő a Közös Piachoz akar csatlakozni. Dánia és Norvégia már hivatalos kéréssel fordult Brüsszelhez, de szó van arról, hogy Svédország is felvételét akarja kérni. Koivisto finn miniszterelnök kijelentette, hogy a múlt heti választások alapján megalakítandó új kormány már nem folytathat további tárgyalásokat a NORDEK-tervről, csak arról lehet szó, hogy a szerződést pillanatnyi formájában elfogadja vagy elutasítja. A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva kijelentette, nem tudja, hogy Finnország döntése meghiúsíthatja-e a NORDEK megvalósulásának kilátásait. Teri finn kereskedelmi miniszter nem értett egyet a kormány döntésével. Borten norvég miniszterelnök „megdöbbenését és csalódását” hangoztatta Finnország döntése miatt, de egyébként nem volt hajlandó nyilatkozni, amíg a finn kormány állásfoglalásáról részletesebb tájékoztatást nem kap. A NORDEK-szerződést a tervek szerint áprilisban kellene aláírni Koppenhágában, a ratifikálást pedig júliusra befejezni. Lyng norvég külügyminiszter kijelentette, reméli, hogy Finnország csak elhalasztja az aláírást, az új kormány megalakulásáig. Hozzátette azonban, hogy a jelenlegi finn kormány állásfoglalása az ország általános politikai irányvonalát tükrözi. Ehhez politikai körökben hozzáfűzik, hogy Finnország valószínűleg semlegességének veszélyeztetését látja abban, hogy a skandináv országok, amelyekkel a NORDEK-ben szorosabb gazdasági kapcsolatba kerülne, a nyugat-európai integráció felé orientálódnak. Ismeretes, hogy a Szovjetunió nem látja szívesen a NORDEK tervét, bár hivatalosan nem erősítették meg azokat a híreket, hogy a Szovjetunió felszólította Finnországot, fordítson hátat a NORDEK-nek. Ha a finn kormány bejelentése valóban a NORDEK végét jelenti, az ötvenes évek eleje óta már másodszor esik kútba az északi országok vámuniójának a terve. (Reuter, APA) KAMATCSÖKKENTÉSEK AZ USA-BAN Az amerikai gazdaságpolitika új fejleménye, hogy három jelentős amerikai bank csökkentette a legfontosabb ügyfeleinek felszámított kamatot, a prime rate-t, jelenti a Reuter hírügynökség. A Bank of America, az Irwing Trust New Yorkban és a Provident National Bank Philadelphiában nyilvánosságra hozta, hogy 8,5 százalékról 8 százalékra mérsékli a prime rate-t. Az egyik bankvezető kijelentette, az intézkedések célja a Federal Reserve recesszióellenes új irányzatának a támogatása, most, hogy az infláció lassítására tett erőfeszítések kezdik meghozni gyümölcsüket. Wall Street lelkesen fogadta e bankok lépését és a vállalatok, valamint a bankok részvényei azonnal emelkedni kezdtek. A PATOLICSEV ÉS BURTICA TANÁCSKOZÁSA Nyikolaj Patolicsev szovjet és Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszter kedden Moszkvában megvitatta a szovjet—román kereskedelem távlatait. A miniszterek eszmecserét folytattak az 1970. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvi megállapodás teljesítésével öszszefüggő kérdésekről. Várható, hogy a kölcsönös áruszállítások értéke meghaladja a 840 millió rubelt. Az idén lejár a két ország ötéves kereskedelmi szerződése. Az ebben az időszakban lebonyolítandó áruforgalom eléri a 3,8 milliárd rubel értéket, ami jelentősen túlhaladja az előző (1961— 1965) ötéves egyezményben előirányzott volument — jelenti az MTI. Moszkvai látogatása után Burtka március 25-én Pekingbe érkezett — jelenti az Agerpres kínai tudósítója. A román minisztert a repülőtéren Lin Hai-Jun kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes fogadta. KGST BERUHÁZÁSI BANK LÉTESÜL? A kelet-európai szocialista országok rövidesen nemzetközi beruházási bankot szándékoznak létesíteni — közölte kedden Rohlicek csehszlovák pénzügyminiszter. A miniszter a Rudé Pravonak adott nyilatkozatában — amelyről az AP jelentése számol be — hozzátette, hogy ezzel egyidejűleg terveket dolgoznak ki a Nemzetközi Együttműködési Bank működésének megjavítására. Ezzel összefüggésben említette, hogy előbb-utóbb szükséges lesz a nemzetközi fizetési és klíring-rendszert a konvertibilis rubel alapján tökéletesíteni. JÓVÁTÉTELI TÁRGYALÁSOK A KÉT NÉMETORSZÁG KÖZÖTT? A bonni kormány elvben hajlandó tárgyalni az NDK kormányával azoknak a jóvátételeknek a megtérítéséről, amelyeket az NDK a háború vége óta teljesített — jelenti az AP bonni tudósítója. Bonni tájékozott körök szerint Brandt kormánya méltányos követelések esetén kész engedékeny magatartásra, és a kancellár a kasseli találkozón majd javaslatokat terjeszt Stoph miniszterelnök elé. Emlékeztetnek arra, hogy Brandt Erfurtban sem utasította el kereken az NDK 100 milliárd márkás igényét és határozottan elismerte, hogy az NDK- nak a háború után súlyos terheket kellett vállalnia. Utalt azonban azokra a jóvátételi fizetésekre is, amelyeket az NSZK teljesített. Brandt azt javasolta, hogy a két német kormányfő közösen vizsgálja meg a két Németország jóvátételi terheit. A bonni „belnémet kapcsolatok” minisztériuma egyébként összesen 66,4 milliárd márkára becsüli mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket az NDK a háború vége óta közvetlen jóvátétel fejében teljesített. Ez az NDK kormánya által megjelölt összegnek mintegy kétharmada. (APA) NAPRÓL NAPRA ♦ ANGLIA BRUTTÓ TÁRSADALMI TERMÉKE 1969-BEN 2 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. Bizakodóbban ítéli meg a szigetország gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valuta Alap is. Mindazonáltal az angol fizetési mérleg kiegyensúlyozatlanságának problémája még korántsem tekinthető megoldottnak, s kétséges az is, sikerül-e kellő mértékben fejleszteni a beruházásokat, az ipart. Londonban (és Brüsszelben) sokan úgy vélik, a távlati megoldást a csatlakozás biztosítja majd. ♦ FINNORSZÁG NEM ÍRJA ALÁ A NORDEK TERVEZETÉT, mert két skandináv ország a Közös Piacba is kérte fölvételét. Meglehet, hogy a finn elhatározás következtében füstbe megy az Északi Unió terve, holott az eredeti elképzelés szerint már áprilisban alá akarták írni a NORDEK-szerződést. ♦ AZ EGB JELENTÉSE KELET-EURÓPÁRÓL azt állítja, hogy a szocialista országok nemzeti jövedelmének emelkedése 1969-ben — Lengyelországtól eltekintve — meghaladta az 5 százalékot, s a szocialista országok együttes termelése 5,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az EGB megjegyzi, hogy a múlt évben több kelet-európai országban nem teljesítették maradéktalanul a termelési tervet. ♦ A SZOVJET—IRÁNI ÁRUFORGALOM MEGNÉGYSZEREZŐDÖTT az utóbbi három évben — emelik ki a moszkvai kommentárok Podgornij iráni látogatásával kapcsolatban. A Szovjetunió tavaly már az iráni áruk első számú vásárlója lett. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok közelebb hozzák a két országot egymáshoz, megkönnyítik a megértést számos politikai vonatkozásban is — hangoztatják a szovjet fővárosban. ♦ AUSZTRIÁBÓL VALÓ GÉPIMPORTUNK SZÁMOTTEVŐEN NÖVEKSZIK az utóbbi időben. A NIKEX például elektromos hő-, szárító- és olvasztókemencéket, valamint az erőműveknél használatos különleges szivattyúkat vásárol Ausztriától. Ugyanakkor az új mechanizmus bevezetése után a magyar külkereskedelmi vállalat 20 százalékkal növelte a magyar gépáruk Ausztriába irányuló kivitelét, s ez a tendencia idén is érvényesül majd. ♦ A KÖZÖS PIACI ORSZÁGOK VILLAMOSENERGIA FOGYASZTÁSA 1969-ben 9 százalékkal növekedett, vagyis a legnagyobb mértékben 1960 óta. Megkezdődött a magyar-bolgár tárgyalás Szerdán Budapesten megkezdődött a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság IX. ülésszaka. Megnyitó beszédében Apró Antal, a magyar delegáció vezetője utalt a két ország párt- és kormányvezetőinek múlt évi tanácskozására és hangsúlyozta, az együttműködés elmélyítése szempontjából a mostani ülésszakot is igen fontosnak tartja, mert az egybeesik a KGST- országok 1971—75. évi tervegyeztető tárgyalásaival. A továbbiakban elmondotta, hogy Magyarország és Bulgária külkereskedelmi forgalma évi 45—50 millió rubel körül mozog, s 1970-re körülbelül 16 százalékkal emelték a kontingenst . A forgalomnak ez a színvonala — mondotta — alacsonyabb, mint amit lehetőségeink biztosíthatnának. További erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Különösen sok feladatot kell még megoldani a kooperációban és a szakosításban. Ezeken a területeken viszonylag lassú a haladás. Hasznos lesz, ha ezeket a kérdéseket a szakbizottságok tovább vizsgálják, s feltárják a lehetőségeket. Helyes lenne egyes termékek gyártásában munkamegosztást létrehozni a két ország között; különösen a részegységek és alkatrészek gyártásában működhetne együtt a két ország. Hasznos az az elképzelés is, hogy Magyarország és Bulgária működjön együtt a fogyasztási cikkek választékának kölcsönös bővítésében. Magyarországon megbízzák az illetékes minisztereket, hogy ebben a kérdésben folytassanak beható tárgyalásokat bolgár partnereikkel. Ivan Mihajlov, a bolgár delegáció vezetője válaszbeszédében ugyancsak hangsúlyozta a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének, a kooperáció és a szakosítás kiépítésének szükségességét. Kedvező jelnek tartja, hogy több ágazatban meggyorsultak a kölcsönös szállítások. A bizottság ezután megkezdte munkáját. MOSZKVAI VÉLEMÉNY PODGORNIJ IRÁNI LÁTOGATÁSÁRÓL Moszkvai politikai körökben élénk figyelemmel kísérik Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének iráni látogatását. Szovjet részről aláhúzzák, hogy a két ország vezetői közötti magas szintű találkozók és eszmecserék eddig még mindig kedvezően hatottak a szovjet-iráni kapcsolatok alakulására. A szovjet fővárosban már régóta befejezett múltnak tekintik azt az időszakot, amikor a szomszédos ország vezetői egyoldalúan elkötelezték magukat az imperialista vezetésű CENTO-tömb mellett. Az Irán számára előnytelen politika fokozatos felülvizsgálása, Teherán cselekvési szabadságának visszanyerése meglepő nagy eredményeket hozott, mindenekelőtt gazdasági téren. Az utóbbi három évben a szovjet-iráni árucsere-forgalom megnégyszereződött. Az üzleti körök mindamellett további dinamikus fejlődésre számítanak. A Szovjetunió tavaly már az első helyre ugrott az iráni árukat importáló országok listáján. A két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését parancsolóan követelik meg a földrajzi adottságok is. Irán északnyugati részén óriási földgáztartalékokat rejt a föld méhe. Ezek helyi felhasználásáracsekély a lehetőség. A most épülő ezerkilométeres nagy kapacitású vezetéken a gázt az iparilag fejlett és viszonylag közeli Azerbajdzsán, az örmény és Grúz Szovjet Szocialistaöztársaságba szállítják és ott dolgozzák fel. Előnyös a kaspi-tengeri kikötőkből kifutó iráni hajók számára a Volga— Balti-csatorna igénybevétele: ily módon átrakodás nélkül érkezik az iráni áru Észak- és Nyugat-Európába. A szovjet—iráni együttműködés iskolapéldájaként említik az iszfahani kohászati kombinátot. Az amerikai specialisták annak idején váltig állították, hogy az itt található vasérc nem alkalmas kohósításra, s tették ezt mindaddig, amíg a szovjet szakemberek a gyakorlatban be nem bizonyították az ellenkezőjét. Az „iráni Magnyitogorszk” teljes elkészülte után hárommillió tonna acélt fog szolgáltatni a nehéziparát fejlesztő országnak. Szovjet közreműködéssel az Arak határfolyón vízi erőmű és öntözőrendszer épül. A határ két oldalán több ezer hektár föld válik öntözhetővé, hatalmas területek elektrifikálására nyílik lehetőség. A moszkvai kommentátorok véleménye szerint a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok közelebb hozzák a két országot egymáshoz, így megkönnyítik a megértést számos politikai vonatkozásban is. A szovjet fővárosban azt várják, hogy Podgornij elnök iráni látogatása tovább erősíti a két ország jószomszédi kapcsolatait, Moszkva és Teherán kölcsönös előnyökön és megbecsülésen alapuló együttműködését. (MTI) EGB-jelentés Kelet-Európa gazdaságáról Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága közzétette jelentését a kelet-európai országok gazdasági helyzetéről. A jelentést a távirati irodák közül elsőként az osztrák APA hírügynökség kivonatolta. Az alábbiakat írja: 1969-ben a kelet-európai országok gazdasága lassúbb ütemben növekedett, mint az előbbi években. A szemle adatai szerint a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok nemzeti jövedelmének emelkedése meghaladta az 5 százalékot. Ez alól csupán Lengyelország kivétel, ott a nemzeti jövedelem 3,5 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban 6 százalékos volt a növekedés, megjegyzendő azonban, hogy 1968-ban 7,2 százalékot tett ki a nemzeti jövedelem növekedése. A kelet-európai szocialista országok együttes termelése 5,4 százalékkal volt magasabb, 1968-ban azonban 7 százalék volt a termelés növekedésének üteme. A jelentés azt állítja, hogy a legtöbb kelet-európai országban „nem teljesítették maradéktalanul” az évi termelési tervet, eltekintve az NDK-tól (plusz 7 százalék) és Lengyelországtól (plusz 8,9 százalék). Lassult az ipari termékek gyártásának növekedése is: globálisan 7,1 százalékot tett ki, szemben az 1968. évi 8 százalékkal. Az EGB kijelenti: a lassulás termelési tényezőkre és nem a kereslet lanyhulására vezethető vissza. „Fő oka alkalmasint a fűtőanyag, az energia és egyéb nyersanyag-ellátásban mutatkozó szűk keresztmetszet.”