Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)
1970-03-28 / 61. (306.) szám
VÁLASZTÁS ÉS CSATLAKOZÁS Angol politikai körökben meglepetéssel fogadták Shore tárcanélküli miniszter csütörtöki parlamenti beszédét, amelyben a közös piaci csatlakozásról szokatlanul keményen nyilatkozott. Londoni megfigyelők kiemelik, hogy Shore hosszú évek óta Wilson barátjának és bizalmasának számít, így nagy port kavart beszéde minden bizonnyal elárul valamit, a Munkáspárt új választási politikájáról — írja a Reuteriroda. Beszédének leglényegesebb részében a miniszter lerögzíti: a népnek kell végső soron döntenie a csatlakozásról, és a nép csak akkor fogadja el a csatlakozási programot, ha a feltételek kedvezőek a számára. Nagy-Britannia nemzetközi fizetésimérleg-helyzetéről szólva, a brit politikus kijelenti: a jelenlegi körülmények között választhatunk, ha a csatlakozás előnyös számunkra, belépünk, de ha hátrányos, távol maradunk a Közös Piactól. A brit parlament március 26-i ülésén Wilson miniszterelnök a kérdések kereszttüzébe került bizalmasának beszéde miatt. A miniszterelnök lényegében nem kommentálta Shore nyilatkozatát , amelyet egyébként a politikai megfigyelők a Közös Piaccal kapcsolatos leghűvösebb és legkeményebb állásfoglalások közé sorolnak —, mindössze a hosszú ideje ismert és hangoztatott kijelentéseket ismételte: a kormány álláspontja változatlan, tisztességes feltételek mellett megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Ez a válasz azonban nem elégített ki sok képviselőt, Thorpe liberális vezető követelte, hogy a kormány adjon biztosítékot. Shore nem lesz a csatlakozásról tárgyaló brit delegáció tagja. A miniszterelnököt megkérdezték, a kormány népszavazást akar-e tartani a kérdésről. Kitérő válaszában Wilson utalt arra, hogy a csatlakozás problémája végeredményben el van döntve, a közös piaci országok feltételei határozzák meg a tárgyalások sorsát és menetét. A Konzervatív Párt vezetői siettek kijelenteni: Wilson a közelgő választásokra való tekintettel politikai tőkét akar kovácsolni a brit közvélemény húzódozásából. Elterjedt vélemények szerint a miniszterelnök kettős eredményt vár álláspontja változtatásától. Egyrészt az általános választások előtt (amelyekre a Munkáspárt javuló helyzete miatt valószínűleg még júniusban sor kerül), növelni akarja politikája és saját személye népszerűségét, másrészt előnyösebb pozíciókból kívánja felvenni az alkudozási harcot a brüsszeli Hatokkal. Ha a csatlakozási tárgyalásokon a brit delegáció hosszútávra a vártnál kedvezőbb feltételeket csikarna ki, akkor rögtön megszűnne a közvéleményt legjobban aggasztó probléma a csatlakozást illetően: a félelem a megélhetési költségek gyors emelkedésétől. Nyugat-Európában általános megdöbbenést keltett Shore miniszter csütörtöki nyilatkozata, különösen azok a körök nyilvánították rosszallásukat, amelyek a legaktívabban támogatták a brit belépést — jelenti Párizsból az MTI tudósítója. A jobboldali Aurore cikkének szerzője keserűen állapítja meg, hogy Wilson miniszterelnök alsóházi szavai visszakozást jelentenek a korábbi londoni állásponthoz képest. Az angolokat eléggé megvárakoztatták — írja a lap —, de vajon egyáltalán be akarnak-e lépni, sőt ezek után magától értetődik a kérdés: Nagy-Britanniának egyáltalán be kell-e lépnie a Közös Piacba.. Az Aurore végül is igennel válaszol erre a kérdésre. A gaulleista Nation viszont egyelőre minden külön kommentár nélkül regisztrálja a brit belépés híveinek zavarát és megdöbbenését. Az angol jobboldali sajtó egyik lapja, a London Evening Standard írja: a brit politikusokban egyre inkább erősödik az a vélemény, hogy a Munkáspárt a választási küzdelemben kétféle hangnemben nyilatkozik majd: csatlakozásellenesen a választóknak, a belépés mellett kardoskodva pedig a csatlakozást óhajtóknak és a többi nyugat-európai ország közvéleményének. A Shore-beszéd kavarta vihar mindenképpen jelzi, hogy beindult a választási propagandagépezet, amelynek első megnyilvánulásaként Wilson munkáspárti miniszterelnök külön beszédben támadta a torykat: túlságosan engedékenyek a belépés kérdésében és kritika nélkül elfogadnák a hat közös piaci ország által diktált feltételeket. Thomson, a brit kormánynak az „európai ügyekkel” foglalkozó minisztere, pénteken este a francia televízióban elmondott beszédében igyekezett meggyőzni a nézőket (és egyúttal az aggódó Nyugat-Európát), hogy a Shorebeszéd tulajdonképpen csak „belföldi használatra” készült. A miniszter hangoztatta: Nagy-Britanniának szándékában áll a csatlakozás és — ha az előkészítő tárgyalások kielégítő eredményeket hoznak —, a brit lakosság meg fogja változtatni a belépéssel kapcsolatos véleményét. RÖVIDESEN JAPÁN-KÖZÖS PIACI TÁRGYALÁSOK KEZDŐDNEK Harmel belga külügyminiszter, a Közös Piac miniszteri tanácsának jelenlegi elnöke és Jean Rey, a Közös Piac végrehajtó bizottságának elnöke küldöttség élén Japánba látogatott. A delegáció hivatalos úticélja az volt, hogy a Közös Piacot képviselje az oszakai világkiállítás „Európai Napján”. A nyugat-európai politikusok azonbana látogatást elsősorban a japán közös piaci kereskedelmi egyezmény előkészítésére használták fel. Harmel és Rey megbeszélést folytatott Aicsi japán külügyminiszterrel. Tájékozott források szerint a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy további lépéseket kell tenni a kereskedelem liberalizálása terén. A brüsszeli bizottság elnöke nyilatkozott a tokiói televízióban. Kijelentette: bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni az árucsere fokozását előmozdító szerződést, amelynek keretében lebontják a vámkorlátozásokat. Azt mondotta, április 20-án vagy május 5-én kezdődnek a megbeszélések a két fél között, s azon foglalkoznak majd a legnagyobb kedvezmény elvének kényes kérdésével is. Rey előadást tartott a Közös Piac jövőjéről az oszakai Kereskedelmi Kamarában. Kijelentette: 1973-ban az EGK-nak 10 tagja lesz már, addigra Anglia, Írország, Norvégia és Dánia is a kapukon belül kerül majd. Valószínű — mondotta —, hogy a csatlakozási tárgyalások a nyáron megkezdődnek, sa felvételi megbeszélések 18 hónapig tartanak. A közös valutáról szólva Rey azt jósolta, ez 1978-ig létrejön. A Közös Piac végrehajtó bizottságának elnöke Japánból tovább utazott Hongkongba. (Reuter) Amerikai kilátások a kamatleszállítás után kenység az utóbbi hetekben vontatottabb volt a vártnál, de hangsúlyozzák, hogy a legújabban rendelkezésre álló hivatalos mutatószámok a trend változásáról tanúskodnak. A kereskedelmi minisztérium összetett indexe, amelyet a tizenkét legfontosabb gazdasági mutató alapján számítanak ki, februárban — négyhavi állandó hanyatlás után — 0,1 százalékkal emelkedett. Az 1963-as bázishoz viszonyítva a februári index 149,8 pont, szemben a januári 149,7 ponttal, s ez a legmagasabb állása tavaly december óta, amikor 151,3 volt. Az amerikai küldöttek érvelése az, hogy a kamatleszállítási hullám — amelyről előző számunkban tudósítottunk —, inflációellenes hatású lesz, mert csökkenti az ipar és a fogyasztói hitel költségeit, s hozzájárul a fizetési mérleg javításához. Hallatszanak azonban ezzel ellentétes vélemények is: ha olcsóbban lehet hitelhez jutni, akkor nehezebb fékezni a fogyasztói és beruházási keresletet, mondják. A „prime rate” leszállítását nyilván a többi kamattétel csökkentése fogja követni. Ebben az esetben csökken az Egyesült Államokban fekvő dollár és eurodollár jövedelmezősége, ami a rövid lejáratú tőke kiáramlását okozhatja. New York-i bankkörökben egyébként a DPA jelentése szerint arra számítanak, hogy hamarosan bekövetkezik az eurodollár piacán is a kamatok 0,25— 0,50 százalékos leszállítása. Washingtonban pénteken jelent m meg a kereskedelmi minisztérium márciusi jelentése, amely szerint ebben a negyedévben az export növekedése gyorsabb volt, mint az importé, és így a végleges adatok majd a kereskedelmi mérleg javulását fogják mutatni. Figyelemre méltó a munkaügyi minisztérium jelentése is, amely szerint márciusban a nagybani árak indexe csak 0,1 százalékkal emelkedett az előző havi 0,3 százalékkal szemben. A jövő hónapban ül össze Párizsban a „Tizek klubja”, a tíz leggazdagabb tőkésország pénzügyi szakértőinek értekezleten ezen az ülésen Washington küldöttei igyekeznek majd megnyugtatni partnereiket, hogy az Egyesült Államok gazdasága nem halad a recesszió felé — jelenti Washingtonból a Reuter-iroda tudósítója. Washingtonban elismerik, hogy a gazdasági tevé Jelentés a hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A New York-i tőzsdén a nagypéntek miatt rövidebb üzleti hét elején, szerdáig a jegyzések árnyalatnyit vesztettek, hétfőn például a 30 ipari részvény árfolyama alapján számított Dow Jones-index legalacsonyabb heti szintjére, 763,6 pontra süllyedt. Tőzsdei szakértők a lanyhulás okaiként a következőt sorolták fel: az USA-ban általában hiányoztak a gazdasági életet felpezsdítő ösztönzők, valamint az amerikai postássztrájk is gyengítette a tőzsdei irányzatot. Bizonyos fokú ármérséklő hatást az arab országok kőolajpolitikájával kapcsolatos bizonytalanságok is kiváltottak. Csütörtökön — mint ismeretes — egész sor amerikai bank csökkentette a prime rate-t. A hatás a tőzsdén robbanásszerű árfolyamemelkedésekben jelentkezett, rendkívüli mértékben élénkült a forgalom. A Dow Jones-index csütörtökön záráskor 791,05 pontra emelkedett, tehát a héten 27,39 ponttal szökött feljebb. A beruházók a kedvező hírek hatására működésbe léptek, bár a hausse miatt a hét végén erősödött a nyereségrealizáló eladási hullám. Egyes körökben hangsúlyozzák: a prime rate csökkentésre a piac túlságosan elhamarkodottan reagált, mert jövő héten válnak ismeretessé — a piacra nem túlságosan ösztönzően ható — gyenge első negyedévi jelentések. Londonban a hét elején a jegyzések hanyatlottak, de később — a Wall Street hatására — megélénkült a piac, a Reuter-index 9,7 ponttal 603,5 pontra szökött fel. A vezető ipari kötvények árfolyamai jelentős mértékben emelkedtek. A hétfői-keddi lanyhulást — a kereskedők szerint — az amerikai hírek teljesen megváltoztatták. A párizsi tőzsdén is élénkülő üzletmenetről számolnak be a jelentések. A hét elején — mint általában az összes nyugati értéktőzsdén — a jegyzések süllyedtek. A Wall Street szilárdulásának hírére természetesen Párizsban is feljebb szöktek a részvényárfolyamok, különösen a nagyáruházak és a vegyipari vállalatok papírjai emelkedtek. Frankfurtban a New York-i irányzat hatására nagyarányú vásárlási hullám kezdődött, a jegyzések meredeken emelkedtek. A tőzsdei beszámolók kiemelik, hogy a forgalom jelentős mértékben bővült. NAPRÓL NAPRA ♦ A BRIT KORMÁNY MINTHA VISSZATÁNCOLNA a Közös Piachoz való csatlakozás kérdésében. Wilson kabinetjének egyik tagja igen „kemény” beszédben hangoztatta, hogy az angol nép csak kedvező feltételekkel fogadja el a csatlakozási programot. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Wilson felismerte: a szigetország közvéleménye egyre inkább szembefordul a belépés gondolatával. Ezért — a közeledő választásokra felkészülve — tartózkodóbb húrokat kezd pengetni, legalább is befelé. ♦ A MAGYAR—BOLGÁR TERVEGYEZTETÉSI tárgyalások során 1971 —75-re kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének főbb irányait, s eddig főleg a gépipar, néhány vegyipari ág és a gyógyszeripar számára alapozták meg az áruforgalom jelentősebb növelését. Az együttműködési bizottság megvizsgálta az INTRANSZMAS bővülő tevékenységét is, s további intézkedéseket ajánlott. ♦ WASHINGTON IGYEKSZIK MEGNYUGTATNI a tőkés pénzügyi hatalmakat, hogy gazdasága nem halad recesszió felé és hogy a megindult kamatleszállítások nem erősítik, hanem enyhítik az inflációt. ♦ ANGLIA BELÉPÉSE MINDAZONÁLTAL ÉRLELŐDIK és a még hátralevő buktatók száma csökken — állapítja meg a második oldalon közölt cikkünk, amely a belga jegybank elnökének előadása alapján elemzi, milyen előnyökkel járna a Hatok számára Anglia csatlakozása, elsősorban a valutapolitika szempontjából. ♦ A MAGYAR—SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI és élelmiszeripari együttműködés változatos formáit elemző tudósításunk szerint a termékcserén kívül a gépipari szállítások is jelentős szerepet játszanak. Idén várhatóan 28 millió rubel értékben importálunk mezőgazdasági gépeket, gyümölcsfeldolgozó, hűtőtároló, konzervgyári és egyéb berendezések szállításával pedig hozzájárulunk a szovjet élelmiszeripar fejlesztéséhez. ♦ A FOGYASZTÁSI CIKKEK IMPORTJÁT idén 20 százalékkal növeli a KONSUMEX a választékcsere-forgalom alakulásáról beszámoló tudósításunk szerint. Az elfekvő készletek cseréje helyett az új gazdasági mechanizmus a hiánycikkek pótlását és a választék bővítését állította előtérbe, így ma már nincs minőségi különbség a rendes klíringforgalomban és a választékcsere keretében importált termékek között. ♦ A SZÁMJEGYVEZÉRLÉSŰ SZERSZÁMGÉPEK világszerte mutatkozó térhódítását ismerteti a Sajtószemle rovatunkban közölt cikk, amely számadatokkal illusztrálja az ugrásszerű fejlődést a tőkésországokban. Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Az ülésszakon áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését és megállapították, hogy teljesítették az előző időszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépiparra, a kohászatra, és a vegyiparra. Ez hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. Az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás újabb 16 százalékos növekedést irányoz elő. A gépipari termékek részaránya az áruforgalomban tovább növekszik. A két ország tervező szervei az 1971—75. évi tervek egyeztetése során kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Ezzel meg kívánják teremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integrációjának feltételeit. Az eddigi tárgyalások főleg a gépipar, néhány vegyipari ág és a gyógyszeripar számára alapozták meg az áruforgalom jelentősebb növelését. A bizottság megvizsgálta az INTRANSZMAS magyarbolgár társaság munkáját. Megállapította, hogy bővül a társaság tevékenysége, de a bizottság további intézkedéseket ajánlott, amelyek segítségével a társaság nagyobb mértékben, magasabb szinten elégítheti ki a két ország igényeit és más országok számára is fokozhatja szolgáltatásait. Az ülésszakon jóváhagyták az úgynevezett általános feltételeket, amelyek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a bolgár testvérintézmény műszaki-tudományos, további tervezési, szerkesztési együttműködését szabályozzák. A Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek írták alá pénteken Budapesten. A magyar-szovjet élelmiszer-kereskedelem A Szovjetunióba exportált magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek között első helyet foglalnak el a gyümölcs, zöldségfélék, illetve a konzervek. Ez utóbbiak állandó piacát az 1964-ben megkötött kormányközi megállapodás biztosítja. A szovjet piacra exportált magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értéke 1966-ban 44 millió rubel volt, az idén várhatóan 100 millió rubel lesz. Számottevő exportcikk az alma, amelynek kivitelét megkönnyíti az is,hogy a hagyományos termőterület közel fekszik a szovjet határhoz. 1966- ban 47 ezer tonna gyümölcsöt , ebből 45 ezer tonna almát értékesített külkereskedelmünk a Szovjetunióban. A múlt évben pedig a termőre fordult új telepítések és a bő termés következtében a tervezettnél is többet, 165 ezer tonnát adott el. Növekvő a gyümölcskonzervek exportja is: 1966-ban 10 ezer tonna volt, idén pedig 34 ezer tonna lesz. Jó piacot találnak a Szovjetunióban a palackozott borok. Négy évvel ezelőtt a kivitel 10 millió palack volt, erre az évre azonban az értékesítési terv már 8 millió palack. A magyar üzletekben megtalálhatók a szovjet halkonzervek, száraztészták, édességek, italfélék. De nagy mennyiségben érkezik faanyag is: a fenyőfa többségét a Szovjetunióból vásárolja külkereskedelmünk. A Szovjetunióból származik a magyar textiliparban feldolgozott gyapotnak körülbelül a fele, évi 35 ezer tonna. A rendszeres árucserén kívül a magyar—szovjet mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésnek még sokféle formája van, ami növeli a gazdálkodás hatékonyságát. Országunk búzatermő területének túlnyomó részén a szovjet Bezosztaja-búzafajta terem, s a földeken nagy számmal dolgoznak szovjet gyártmányú mezőgazdasági gépek. A szovjet mezőgazdasági gépimport értéke az utóbbi időben évi 15—18 millió rubel volt, ez évben várhatóan 28 millió rubel lesz, és a következő időszakban még tovább emelkedik. A hosszú lejáratú 1966—70-re szóló magyar—szovjet árucsere-forgalmi egyezményben évente 1000 kombájn és 2000 traktor vásárlására szerződtünk, de a magyar gazdaságok növekvő beruházási keresletét kielégítve az idén 1300 kombájn és 5000 traktor érkezik. 1971—1975 között előreláthatólag 20— 22 ezer traktort szerzünk be a Szovjetunióból. A magyar mezőgazdaság számára ugyanilyen fontos a műtrágya-behozatal. 1966-ban a szuperfoszfát alapanyagából a Szovjetunió 320 ezer tonnát adott el nálunk, ebben az évben pedig 440 ezer tonnát szállít. Szuperfoszfátból 1966-ban 107 ezer tonna érkezett, ebben az évben pedig 289 ezer tonnát importálunk. A kálisóimport 77 ezer tonnáról 430 ezer tonnára nő. A szovjet élelmiszeripar fejlesztéséhez viszont hozzájárulnak a magyar gépipari szállítások. Ezek elsősorban a gyümölcsfeldolgozó, hűtőtároló, konzervgyári, sajtgyári és húsfeldolgozóipari kapacitás növelését szolgálják. * A KOMPLEX külkereskedelmi vállalat ez évi exportlistáján többek között 1500 magcsávázó szállítása szerepel. Komplett sajtgyári berendezéseket több mint 5 millió, sajttárolókat több mint kétmillió rubel értékben szállít a vállalat. Az ez évben exportra kerülő paradicsomsűrítménygyártó vonalak értéke 1,9 millió rubel lesz. A vállalat 2,2 millió rubelért adott el gyümölcslégyártó gépsorokat. A konzervgyári berendezések értéke gyümölcstárolókkal együtt 7,2 millió rubel. NEMZETKÖZI MOSZKVA-TOKIÓ LÉGIJÁRAT Moszkvai tudósítónktól: Az Aeroflot IL—62-es gépével, március 28-án indul Párizsból az a nemzetközi légijárat, amely Moszkva érintésével Szibéria fölött 13 óra alatt ér Tokióba. Az Air France járata április 9-én indul, a JAL japán társaság pedig ugyancsak szombaton indítja Tokióból az első gépet. Loginov, a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztere hangsúlyozta, hogy a szovjet, a japán és a francia légitársaságok megállapodásának eredményeképpen megvalósuló új légi kapcsolat a Szovjetunió területe fölötti föld körüli repülés új távlatait nyitja meg. A miniszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy más légitársaságok előtt is nyitva áll a megegyezés lehetősége.