Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)

1970-03-28 / 61. (306.) szám

VÁLASZTÁS ÉS CSATLAKOZÁS Angol politikai körökben meglepetés­sel fogadták Shore tárcanélküli minisz­ter csütörtöki parlamenti beszédét, amelyben a közös piaci csatlakozásról szokatlanul keményen nyilatkozott. Londoni megfigyelők kiemelik, hogy Shore hosszú évek óta Wilson barát­jának és bizalmasának számít, így nagy port kavart beszéde minden bizonnyal elárul valamit, a Munkáspárt új válasz­tási politikájáról — írja a Reuter­­iroda. Beszédének leglényegesebb részében a miniszter lerögzíti: a népnek kell végső soron döntenie a csatlakozásról, és a nép csak akkor fogadja el a csat­lakozási programot, ha a feltételek ked­vezőek a számára. Nagy-Britannia nemzetközi fizetésimérleg-helyzetéről szólva, a brit politikus kijelenti: a je­lenlegi körülmények között választha­tunk, ha a csatlakozás előnyös szá­munkra, belépünk, de ha hátrányos, távol maradunk a Közös Piactól. A brit parlament március 26-i ülésén Wilson miniszterelnök a kérdések ke­reszttüzébe került bizalmasának be­széde miatt. A miniszterelnök lényegé­ben nem kommentálta Shore nyilatko­zatát , amelyet egyébként a politikai megfigyelők a Közös Piaccal kapcso­latos leghűvösebb és legkeményebb állásfoglalások közé sorolnak —, mind­össze a hosszú ideje ismert és hangoz­tatott kijelentéseket ismételte: a kor­mány álláspontja változatlan, tisztes­séges feltételek mellett megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. Ez a válasz azonban nem elégített ki sok képvise­lőt, Thorpe liberális vezető követelte, hogy a kormány adjon biztosítékot. Shore nem lesz a csatlakozásról tár­gyaló brit delegáció tagja. A miniszter­­elnököt megkérdezték, a kormány nép­szavazást akar-e tartani a kérdésről. Kitérő válaszában Wilson utalt arra, hogy a csatlakozás problémája végered­ményben el van döntve, a közös piaci országok feltételei határozzák meg a tárgyalások sorsát és menetét. A Konzervatív Párt vezetői siettek kijelenteni: Wilson a közelgő választá­sokra való tekintettel politikai tőkét akar kovácsolni a brit közvélemény húzódozásából. Elterjedt vélemények szerint a miniszterelnök kettős ered­ményt vár álláspontja változtatásától. Egyrészt az általános választások előtt (amelyekre a Munkáspárt javuló hely­zete miatt valószínűleg még június­ban sor kerül), növelni akarja politi­kája és saját személye népszerűségét, másrészt előnyösebb pozíciókból kíván­ja felvenni az alkudozási harcot a brüsszeli Hatokkal. Ha a csatlakozási tárgyalásokon a brit delegáció hosszú­távra a vártnál kedvezőbb feltételeket csikarna ki, akkor rögtön megszűnne a közvéleményt legjobban aggasztó probléma a csatlakozást illetően: a fé­lelem a megélhetési költségek gyors emelkedésétől. Nyugat-Európában általános meg­döbbenést keltett Shore miniszter csü­törtöki nyilatkozata, különösen azok a körök nyilvánították rosszallásukat, amelyek a legaktívabban támogatták a brit belépést — jelenti Párizsból az MTI tudósítója. A jobboldali Aurore cikkének szerzője keserűen állapítja meg, hogy Wilson miniszterelnök alsó­házi szavai visszakozást jelentenek a korábbi londoni állásponthoz képest. Az angolokat eléggé megvárakoztatták — írja a lap —, de vajon egyáltalán be akarnak-e lépni, sőt ezek után ma­gától értetődik a kérdés: Nagy-Britan­­niának egyáltalán be kell-e lépnie a Közös Piacba.. Az Aurore végül is igen­nel válaszol erre a kérdésre. A gaulle­­ista Nation viszont egyelőre minden külön kommentár nélkül regisztrálja a brit belépés híveinek zavarát és megdöbbenését. Az angol jobboldali sajtó egyik lap­ja, a London Evening Standard írja: a brit politikusokban egyre inkább erő­södik az a vélemény, hogy a Munkás­párt a választási küzdelemben kétféle hangnemben nyilatkozik majd: csatla­kozásellenesen a választóknak, a belé­pés mellett kardoskodva pedig a csat­lakozást óhajtóknak és a többi nyu­gat-európai ország közvéleményének. A Shore-beszéd kavarta vihar min­denképpen jelzi, hogy beindult a vá­lasztási propagandagépezet, amelynek első megnyilvánulásaként Wilson mun­káspárti miniszterelnök külön beszéd­ben támadta a torykat: túlságosan en­gedékenyek a belépés kérdésében és kritika nélkül elfogadnák a hat közös piaci ország által diktált feltételeket. Thomson, a brit kormánynak az „európai ügyekkel” foglalkozó minisz­tere, pénteken este a francia televízió­ban elmondott beszédében igyekezett meggyőzni a nézőket (és egyúttal az aggódó Nyugat-Európát), hogy a Shore­­beszéd tulajdonképpen csak „belföldi használatra” készült. A miniszter han­goztatta: Nagy-Britanniának szándéká­ban áll a csatlakozás és — ha az elő­készítő tárgyalások kielégítő eredmé­nyeket hoznak —, a brit lakosság meg fogja változtatni a belépéssel kapcso­latos véleményét. RÖVIDESEN JAPÁN-KÖZÖS PIACI TÁRGYALÁSOK KEZDŐDNEK Harmel belga külügyminiszter, a Kö­zös Piac miniszteri tanácsának jelen­legi elnöke és Jean Rey, a Közös Piac végrehajtó bizottságának elnöke kül­döttség élén Japánba látogatott. A dele­gáció hivatalos úticélja az volt, hogy a Közös Piacot képviselje az oszakai világkiállítás „Európai Napján”. A nyugat-európai politikusok azon­ban­­a látogatást elsősorban a japán­ közös piaci kereskedelmi egyezmény előkészítésére használták fel. Harmel és Rey megbeszélést folytatott Aicsi japán külügyminiszterrel. Tájékozott források szerint a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy további lépéseket kell ten­ni a kereskedelem liberalizálása terén. A brüsszeli bizottság elnöke nyilatko­zott a tokiói televízióban. Kijelentette: bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni az árucsere fokozását előmozdító szer­ződést, amelynek keretében lebontják a vámkorlátozásokat. Azt mondotta, április 20-án vagy május 5-én kezdőd­nek a megbeszélések a két fél között, s azon foglalkoznak majd a legnagyobb kedvezmény elvének kényes kérdésé­vel is. Rey előadást tartott a Közös Piac jövőjéről az oszakai Kereskedelmi Ka­marában. Kijelen­tette: 1973-ban az EGK-nak 10 tagja lesz már, addigra Anglia, Írország, Norvégia és Dánia is a kapukon belül kerül majd. Valószínű — mondotta —, hogy a csatlakozási tárgyalások a nyáron megkezdődnek, s­­a felvételi megbeszélések 18 hónapig tartana­k. A közös valutáról szólva Rey azt jósolta, ez 1978-ig létrejön. A Közös Piac végrehajtó bizottságá­nak elnöke Japánból tovább utazott Hongkongba. (Reuter) Amerikai kilátások a kamatleszállítás után­ kenység az utóbbi hetekben vontatot­­tabb volt a vártnál, de hangsúlyozzák, hogy a legújabban rendelkezésre álló hivatalos mutatószámok a trend válto­zásáról tanúskodnak. A kereskedelmi minisztérium összetett indexe, amelyet a tizenkét legfontosabb gazdasági mu­tató alapján számítanak ki, februárban — négyhavi állandó hanyatlás után — 0,1 százalékkal emelkedett. Az 1963-as bázishoz viszonyítva a februári index 149,8 pont, szemben a januári 149,7 ponttal, s ez a legmagasabb állása ta­valy december óta, amikor 151,3 volt. Az amerikai küldöttek érvelése az, hogy a kamatleszállítási hullám — amelyről előző számunkban tudósítot­tunk —, inflációellenes hatású lesz, mert csökkenti az ipar és a fogyasztói hitel költségeit, s hozzájárul a fizetési mérleg javításához. Hallatszanak azonban ez­zel ellentétes vélemények is: ha olcsób­ban lehet hitelhez jutni, akkor nehe­zebb fékezni a fogyasztói és beruházási keresletet, mondják. A „prime rate” leszállítását nyilván a többi kamat­tétel csökkentése fogja követni. Ebben az esetben csökken az Egyesült Álla­mokban fekvő dollár és eurodollár jöve­delmezősége, ami a rövid lejáratú tőke kiáramlását okozhatja. New York-i bankkörökben egyébként a DP­A jelentése szerint arra számíta­nak, hogy hamarosan bekövetkezik az eurodollár piacán is a kamatok 0,25— 0,50 százalékos leszállítása. Washingtonban pénteken jelent m meg a kereskedelmi minisztérium márciusi jelentése, amely szerint ebben a ne­gyedévben az export növekedése gyor­sabb volt, mint az importé, és így a végleges adatok majd a kereskedelmi mérleg javulását fogják mutatni. Figyelemre méltó a munkaügyi mi­nisztérium jelentése is, amely szerint márciusban a nagybani árak indexe csak 0,1 százalékkal emelkedett az előző havi 0,3 százalékkal szemben. A jövő hónapban ül össze Párizsban a „Tizek klubja”, a tíz leggazdagabb tőkésország pénzügyi szakértőinek értekezlete­n ezen az ülésen Washing­ton küldöttei igyekeznek majd meg­nyugtatni partnereiket, hogy az Egye­sült Államok gazdasága nem halad a recesszió felé — jelenti Washingtonból a Reuter-iroda tudósítója. Washington­ban elismerik, hogy a gazdasági tevé­ Jelentés a hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A New York-i tőzsdén a nagypéntek miatt rövidebb üzleti hét elején, szer­dáig a jegyzések árnyalatnyit vesztet­tek, hétfőn például a 30 ipari részvény árfolyama alapján számított Dow Jones-index legalacsonyabb heti szint­jére, 763,6 pontra süllyedt. Tőzsdei szakértők a lanyhulás okaiként a kö­vetkezőt sorolták fel: az USA-ban ál­talában hiányoztak a gazdasági életet felpezsdítő ösztönzők, valamint az amerikai postássztrájk is gyengítette a tőzsdei irányzatot. Bizonyos fokú ár­mérséklő hatást az arab országok kő­olajpolitikájával kapcsolatos bizonyta­lanságok is kiváltottak. Csütörtökön — mint ismeretes — egész sor ameri­kai bank csökkentette a prime rate-t. A hatás a tőzsdén robbanásszerű árfo­lyamemelkedésekben jelentkezett, rend­kívüli mértékben élénkült a forgalom. A Dow Jones-index csütörtökön zárás­kor 791,05 pontra emelkedett, tehát a héten 27,39 ponttal szökött feljebb. A beruházók a kedvező hírek hatására működésbe léptek, bár a hausse miatt a hét végén erősödött a nyereségreali­záló eladási hullám. Egyes körökben hangsúlyozzák: a prime rate csökken­tésre a piac túlságosan elhamarkodot­tan reagált, mert jövő héten válnak is­meretessé — a piacra nem túlságosan ösztönzően ható — gyenge első negyed­évi jelentések. Londonban a hét elején a jegyzések hanyatlottak, de később — a Wall Street hatására — megélénkült a piac, a Reuter-index 9,7 ponttal 603,5 pontra szökött fel. A vezető ipari kötvények árfolyamai jelentős mértékben emel­kedtek. A hétfői-keddi lanyhulást — a kereskedők szerint — az amerikai hí­rek teljesen megváltoztatták. A párizsi tőzsdén is élénkülő üzlet­menetről számolnak be a jelentések. A hét elején — mint általában az összes nyugati értéktőzsdén — a jegyzések süllyedtek. A Wall Street szilárdulásá­­nak hírére természetesen Párizsban is feljebb szöktek a részvényárfolyamok, különösen a nagyáruházak és a vegy­ipari vállalatok papírjai emelkedtek. Frankfurtban a New York-i irányzat hatására nagyarányú vásárlási hullám kezdődött, a jegyzések meredeken emel­kedtek. A tőzsdei beszámolók kiemelik, hogy a forgalom jelentős mértékben bővült. NAPRÓL NAPRA ♦ A BRIT KORMÁNY MINTHA VISSZATÁNCOLNA a Közös Piachoz való csatlakozás kérdésében. Wilson kabinetjének egyik tagja igen „kemény” beszédben hangoztatta, hogy az angol nép csak kedvező feltételekkel fogadja el a csatlakozási programot. Ebből sokan arra következtetnek, hogy Wilson felismerte: a szigetország közvéleménye egyre inkább szembefordul a belépés gondolatával. Ezért — a közeledő választásokra felkészülve — tartózkodóbb húrokat kezd pengetni, leg­alább is befelé. ♦ A MAGYAR—BOLGÁR TERVEGYEZTETÉSI tárgyalások során 1971 —75-re kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének főbb irá­nyait, s eddig főleg a gépipar, néhány vegyipari ág és a gyógyszeripar számára alapozták meg az áruforgalom jelentősebb növelését. Az együttműködési bizottság megvizsgálta az INTRANSZMAS bővülő te­vékenységét is, s további intézkedéseket ajánlott. ♦ WASHINGTON IGYEKSZIK MEGNYUGTATNI a tőkés pénzügyi ha­talmakat, hogy gazdasága nem halad recesszió felé és hogy a megindult kamatleszállítások nem erősítik, hanem enyhítik az inflációt. ♦ ANGLIA BELÉPÉSE MINDAZONÁLTAL ÉRLELŐDIK és a még hátralevő buktatók száma csökken — állapítja meg a második oldalon közölt cikkünk, amely a belga jegybank elnökének előadása alapján elemzi, milyen előnyökkel járna a Hatok számára Anglia csatlakozása, elsősorban a valutapolitika szempontjából. ♦ A MAGYAR—SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI és élelmiszeripari együtt­működés változatos formáit elemző tudósításunk szerint a termékcserén kívül a gépipari szállítások is jelentős szerepet játszanak. Idén vár­hatóan 28 millió rubel értékben importálunk mezőgazdasági gépeket, gyümölcsfeldolgozó, hűtőtároló, konzervgyári és egyéb berendezések szállításával pedig hozzájárulunk a szovjet élelmiszeripar fejleszté­séhez. ♦ A FOGYASZTÁSI CIKKEK IMPORTJÁT idén 20 százalékkal növeli a KONSUMEX a választékcsere-forgalom alakulásáról beszámoló tudó­sításunk szerint. Az elfekvő készletek cseréje helyett az új gazdasági mechanizmus a hiánycikkek pótlását és a választék bővítését állította előtérbe, így ma már nincs minőségi különbség a rendes klíringforga­­lomban és a választékcsere keretében importált termékek között. ♦ A SZÁMJEGYVEZÉRLÉSŰ SZERSZÁMGÉPEK világszerte mutatkozó térhódítását ismerteti a Sajtószemle rovatunkban közölt cikk, amely számadatokkal illusztrálja az ugrásszerű fejlődést a tőkésországokban. Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Az ülésszakon áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését és megállapították, hogy tel­jesítették az előző időszak határoza­tait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépiparra, a kohászatra, és a vegy­iparra. Ez hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. Az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás újabb 16 százalékos növekedést irá­nyoz elő. A gépipari termékek rész­aránya az áruforgalomban tovább nö­vekszik. A két ország tervező szervei az 1971—75. évi tervek egyeztetése során kidolgozták az együttműködés tovább­fejlesztésének fő irányait. Ezzel meg kívánják teremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integ­rációjának feltételeit. Az eddigi tár­gyalások főleg a gépipar, néhány vegy­ipari ág és a gyógyszeripar számára alapozták meg az áruforgalom jelen­tősebb növelését. A bizottság megvizs­gálta az INTRANSZMAS magyar­­bolgár társaság munkáját. Megállapí­totta, hogy bővül a társaság tevékeny­sége, de a bizottság további intézke­déseket ajánlott, amelyek segítségével a társaság nagyobb mértékben, ma­gasabb szinten elégítheti ki a két or­szág igényeit és más országok szá­mára is fokozhatja szolgáltatásait. Az ülésszakon jóváhagyták az úgy­nevezett általános feltételeket, ame­lyek az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a bolgár testvérintéz­mény műszaki-tudományos, további tervezési, szerkesztési együttműködését szabályozzák. A Magyar—Bolgár Gaz­dasági és Műszaki Tudományos Együtt­működési Bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét Apró Antal és Ivan Mihajlov miniszterelnök-helyettesek írták alá pénteken Budapesten. A magyar-szovjet élelmiszer-kereskedelem A Szovjetunióba exportált magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari termé­kek között első helyet foglalnak el a gyümölcs, zöldségfélék, illetve a kon­­zervek. Ez utóbbiak állandó piacát az 1964-ben megkötött kormányközi megállapodás biztosítja. A szovjet piacra exportált magyar mezőgazda­­sági és élelmiszeripari termékek ér­téke 1966-ban 44 millió rubel volt, az idén várhatóan 100 millió rubel lesz. Számottevő exportcikk az alma, amelynek kivitelét megkönnyíti az is,­­hogy a hagyományos termőterület közel fekszik a szovjet határhoz. 1966- ban 47 ezer tonna gyümölcsöt , ebből 45 ezer tonna almát értékesített kül­kereskedelmünk a Szovjetunióban. A múlt évben pedig a termőre fordult új telepítések és a bő termés követ­keztében a tervezettnél is többet, 165 ezer tonnát adott el. Növekvő a gyü­­mölcskonzervek exportja is: 1966-ban 10 ezer tonna volt, idén pedig 34 ezer tonna lesz. Jó piacot találnak a Szov­jetunióban a palackozott borok. Négy évvel ezelőtt a kivitel 10 millió palack volt, erre az évre azonban az értéke­sítési terv már 8 millió palack. A magyar üzletekben megtalálhatók a szovjet halkonzervek, száraztészták, édességek, italfélék. De nagy mennyi­ségben érkezik faanyag is: a fenyőfa többségét a Szovjetunióból vásárolja külkereskedelmünk. A Szovjetunióból származik a magyar textiliparban fel­dolgozott gyapotnak körülbelül a fele, évi 35 ezer tonna. A rendszeres árucserén kívül a magyar—szovjet mezőgazdasági és élel­miszeripari együttműködésnek még sokféle formája van, ami növeli a gazdálkodás hatékonyságát. Országunk búzatermő területének túlnyomó ré­szén a szovjet Bezosztaja-búzafajta terem, s a földeken nagy számmal dolgoznak szovjet gyártmányú mező­­gazdasági gépek. A szovjet mezőgazdasági gépimport értéke az utóbbi időben évi 15—18 millió rubel volt, ez évben várhatóan 28 millió rubel lesz, és a következő időszakban még tovább emelkedik. A hosszú lejáratú 1966—70-re szóló ma­gyar—szovjet árucsere-forgalmi egyez­ményben évente 1000 kombájn és 2000 traktor vásárlására szerződtünk, de a magyar gazdaságok növekvő beruhá­zási keresletét kielégítve az idén 1300 kombájn és 5000 traktor érkezik. 1971—1975 között előreláthatólag 20— 22 ezer traktort szerzünk be a Szov­jetunióból. A magyar mezőgazdaság számára ugyanilyen fontos a mű­trágya-behozatal. 1966-ban a szuper­foszfát alapanyagából a Szovjetunió 320 ezer tonnát adott el nálunk, ebben az évben pedig 440 ezer tonnát szállít. Szuperfoszfátból 1966-ban 107 ezer tonna érkezett, ebben az évben pedig 289 ezer tonnát importálunk. A kálisó­­import 77 ezer tonnáról 430 ezer ton­nára nő. A szovjet élelmiszeripar fejlesztésé­hez viszont hozzájárulnak a magyar gépipari szállítások. Ezek elsősorban a gyü­mölcsfeldolgozó, hűtőtároló, kon­zervgyári, sajtgyári és húsfeldolgozó­ipari kapacitás növelését szolgálják. * A KOMPLEX külkereskedelmi vál­lalat ez évi exportlistáján többek kö­zött 1500 magcsávázó szállítása szere­pel. Komplett sajtgyári berendezése­ket több mint 5 millió, sajttárolókat több mint kétmillió rubel értékben szállít a vállalat. Az ez évben ex­portra kerülő paradicsomsűrítmény­gyártó vonalak értéke 1,9 millió rubel lesz. A vállalat 2,2 millió rubelért adott el gyümölcslégyártó gépsorokat. A konzervgyári berendezések értéke gyümölcstárolókkal együtt 7,2 millió rubel. NEMZETKÖZI MOSZKVA-TOKIÓ LÉGIJÁRAT Moszkvai tudósítónktól: Az Aeroflot IL—62-es gépével, már­cius 28-án indul Párizsból az a nem­zetközi légijárat, amely Moszkva érin­tésével Szibéria fölött 13 óra alatt ér Tokióba. Az Air France járata április 9-én indul, a JAL japán társaság pedig ugyancsak szombaton indítja Tokióból az első gépet. Loginov, a Szovjetunió polgári repülésügyi minisztere hang­súlyozta, hogy a szovjet, a japán és a francia légitársaságok megállapodásá­nak eredményeképpen megvalósuló új légi kapcsolat a Szovjetunió területe fölötti föld körüli repülés új távlatait nyitja meg. A miniszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy más légi­­társaságok előtt is nyitva áll a meg­egyezés lehetősége.

Next