Világgazdaság, 1970. április (2. évfolyam, 62/307-82/327. szám)

1970-04-01 / 62. (307.) szám

1970. ÁPRILIS 1., SZERDA II. ÉVFOLYAM 62. (307.) SZÁM Mit vásárolnak a magyar vállalatok Ausztriában ? A magyar nehéziparnak a NIKEX évente több millió értékű gépet, Diesel-motort, és különböző ipari ar­matúrákat importál az osztrák gyártó­cégektől. Legfontosabb importcikkei az elektromos, hő-, a szárító- és olvasztó­­kemencék, a hozzájuk szükséges esz­közökkel és olajégőkkel, valamint az erőműveknél használatos különböző szivattyúk. Partnervállalatai: a vasúti berendezéseket és kerékpárokat gyártó Simmering Graz Pauker és Metzger cég, a kovácsoltvas- és félkésztermékeket szállító Böhler, az ipari szerelvénye­ket előállító Hübner Mayer, valamint az olajégőket és armatúrákat készítő Uritherm gyár. A TECHNOIMPEX-nek a tavalyi osztrák gépimport-forgalma elérte a másfél millió dollárt. Az österrei­chische Eisen und Stahlwerke-től (VÖEST) különböző szerszámgépeket, préseket, lemezollókat, lemezmegmun­kálókat vásárolt. A Dunai Vasmű lő­rinci hengerműve részére a nagy himba­ollót a VÖEST kooperációban gyár­totta a Diósgyőri Gépgyárral. A Simme­ring Graz Pauker-től szerszámgépeket, főleg préseket, a Gesellschaft für Fer­tigungstechnik und Maschinenbautól (GFM STEYR) kovácsológépeket, a Krause cégtől pedig finomfúvó szer­számgépeket hozott be a nehézipar fejlesztéséhez. Papíriparunknak Voith St. Pölten-i gyára szállít : papíripari gépeket és alkatrészeket (a korábbi években már sok millió dollár értékű papíripari gépeket vásároltunk a fűz­fői, a csepeli és a pesterzsébeti papír­gyár részére). A nyomdaipari gépek szállítója Berthold und Stempel és a Gebrüder Henn cég. Műanyagiparunk részére a TECHNO­­IMPEX a bécsi Battenfeld és a schwertbergi Ludwig Engel cégtől hoz be műanyagfröccsöntő gépeket. Cipő­gyárainkat a Vereinigte Österreichische Schuhmaschinen modern cipőipari gé­peivel látta el. A magyar szerszám­gépekhez szükséges kuplungokat két osztrák gyár, a Heid és a Stromag szállítja folyamatosan. A TECHNO­­IMPEX nemrégiben kötött szerződést a bécsi MABEG céggel az épülő Sió­csatorna elektrohidraulikus vezérlésé­nek 1972 elején történő szállítására. A berendezés ára 117 ezer dollár. A KOMPLEX élelmiszeriparunk be­ruházásaihoz importál gépi berende­zéseket Ausztriából. 1969-ben közel egymillió dollárért vásárolta meg a bécsi Austroplan vállalattól a bal­­kányi és nyírlugasi állami gazdaság Nyírgelsén létesített, hűtőházzal össze­épített tízezer tonna kapacitású alma­tárolójának berendezését. Az új léte­sítményt szeptemberben már üzembe is helyezték. A steyermarki Franz Prohaska cégtől körülbelül 80 ezer dollárért öt, különböző típusú sütő­ipari kemencét rendelt; négyet már tavaly leszállítottak, egyet pedig 1970- ben hoznak be. Hagyományosan jó kapcsolata van a bécsi Theo Seitz gyárral, amely tavaly százezer dollár értékű borászati berendezést­­ (palac­kozó gépsorokat, szivattyúkat adaptáló berendezéseket, szűrő-, címkéző- és egyéb gépeket) készített a Magyar Állami Pincegazdaság, a szeszipar és a vidéki pincegazdaságok részére. A KOMPLEX 1969-ben körülbelül más­fél millió dollár értékű élelmiszeripari gépet és alkatrészt importált Auszt­riából. Az idei szállítások is rövidesen megkezdődnek. A CHEMOKOMPLEX főleg olaj­bá­nyászati berendezéseket, egyedi kisgépe­ket és alkatrészeket vásárol osztrák cégektől. Az olajfúró berendezések szállítója Schöller-Bleckmann, a speciá­lis olajbányászati berendezéseké pedig a bécsi Trauzlwerke. Az olajfinomítás­hoz és vezetékekhez szükséges szerel­vényeket az Audco-Rockwell, az olaj­bányászati felszereléseket a Hübner- Vamagtól vásárolják. A magyar vegy­iparhoz szükséges egyedi berendezé­seket a gmundeni Hauke és a salzburgi Lübbe gyár állítja elő. A CHEMO­KOMPLEX az elmúlt évben körülbelül 300 ezer dollár értékű olajipari és 150 ezer dollár értékű egyedi kisgépeket és alkatrészeket importált Ausztriából. A TRANSELEKTRO 1969-ben 200 ezer dollárért vásárolt transzformátor­hoz szükséges átvezetőt és áramváltót az österreichische Masswandlerbautól, a Zelisko és a Ritz cégtől a Ganz Villa­mossági Művek, a TRANSVILL, az Elektromos Művek és a közlekedési vállalatok részére. Az osztrák alkat­részek legnagyobb részét magyar ex­portgépekbe építik be. A METRIMPEX főként elektromos műszereket, energiamérésre szolgáló háromfázisú fogyasztásmérőket, nikkel- és szerszámárut, egyes gyógyászati fel­szereléseket és irodagépeket hozott be Ausztriából. A legtöbb elektromos mű­szert a Goerz, a Norma és az Uber cégtől, a háromfázisú fogyasztásmérő­ket a Danuviától, a gyógyászati és gyógyszertári felszereléseket főleg a Herba vállalattól szerzi be. 1969-ben közel másfél millió dollár értékű oszt­rák gépi és műszeripari felszerelést hozott be. Ez évben előreláthatólag tovább növeli az osztrák műszeripari importot. Hasonló a helyzet a MEDICOR-nál is, amely ugyancsak folyamatosan hoz be Ausztriából különböző egészségügyi felszereléseket. Tavaly főleg mikro­­tomokat, respirátorokat, nagyothalló és ultrahangos vizsgálókészülékeket. A vértasak gyártásához szükséges he­gesztő-berendezések ugyancsak osztrák eredetűek. A vállalat osztrák import­forgalma tavaly elérte a százezer dollárt. F. L. Akadályok Schiller gazdaságpolitikai koncepciójának útjában Az NSZK gazdaságában — leg­alábbis egyelőre — nem mutatkoznak akkora feszültségek, mint az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban. A jelentések tanúsága szerint azonban a nyugati országok gazdasági problémái feltűnően sok ro­konvonást mutatnak. E problémák lé­nyege, hogy a kormányzat két tűz közé került: a gazdaság túlfűtöttségé­nek lehűtésére korlátozó intézkedése­ket hoz, amelyeknek hatása még ko­rántsem bontakozik ki teljesen, ugyan­akkor egyes szektorok — főleg az ipar irányítói — a korlátozások megszün­tetését szeretnék, a munkavállalók vi­szont bérkövetelésekkel lépnek fel, nem utolsósorban azért, mert a kon­junktúrafékező intézkedések hatásta­lanok és az árak emelkedése foly­tatódik. Az NSZK gazdaságának első számú irányítója, Schiller professzor igen nagy reményeket fűz az úgynevezett „koncentrált akcióhoz”, amelybe­n a gazdasági élet ellentétes érdekű cso­portosulásainak képviselőit tömöríti, abban bízva, hogy a rendszeres ta­nácskozások útján kiküszöbölhetők az érdekellentétek s biztosítható a gazda­­daság többé-kevésbé egyenletes növe­kedése. Az események tanúsága sze­rint azonban ezek a várakozások nem teljesülnek maradéktalanul. A „koncentrált akció” legutóbbi ta­nácskozásának részvevői megállapod­tak abban, hogy május végén ismét összeülnek a restrikciós intézkedések felülvizsgálása céljából, annál is in­kább, mert a hosszú ideig tartó kon­­junktúrafékező lépések komolyan ve­szélyeztethetik a foglalkoztatottságot. Megállapították, hogy a kínálat erő­södése alábbhagyott, s javultak az összgazdasági egyensúly helyreállítá­sának kilátásai. Ugyanakkor — a hírügynökségi je­lentések szerint — Schillernek nem sikerült rávennie a szakszervezetek képviselőit, hogy mérsékeljék bérköve­teléseiket. A szakszervezeti vezetők joggal hivatkozhattak a létfenntartási költségek állandó emelkedésére. A TASZSZ bonni tudósítója idézi a Süd­deutsche Zeitung­ot, amely hangsúlyoz­za, hogy idén januárban az élelmiszer­­árak átlagosan 3,5 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet. A lap kiemeli, hogy az NSZK-ban jelenleg végbemenő konjunkturális folyamatot változatlanul a drágulás jellemzi. A Handelsblatt annak lehetőségét is fel­vetette, hogy a közeli hetekben esetleg újabb nem hivatalos sztrájkmozgalom indul meg. A másik oldalon, a nyugatnémet ipar vezetői a napokban közzétett konjunk­túrajelentésben a hitelprés mielőbbi lazítása mellett szálltak síkra. Véle­ményük szerint a konjunktúra máris túljutott tetőfokán, amit leginkább az iparhoz érkező megrendelések lelassult növekedése jelez. A drágulást a feszült munkaerő-piac rovására írják, s a bér­követelési mozgalmakat teszik felelőssé az inflációs jelenségek változatlan ér­vényesüléséért. Az iparszövetség jelentése bírálja a Bundesbank kamatlábemelő intézkedé­sét is, amely „meghiúsította számos vállalat korszerűsítési és bővítési ter­vét”. A múlt évi konjunktúra mindazon­által még­­nagymértékben elősegítette a nyugatnémet iparvállalatok expanzió­ját. Az APA hírügynökség szerint az NSZK tizenkét legnagyobb ipari kon­szernje a múlt évben 22 százalékkal, száz milliárd márkára növelte együttes forgalmát. Ez az összeg az NSZK bruttó társadalmi termékének egyhatodával egyenlő. A mammut-vállalatok élén a Volkswagen-művek, a Siemens, a Thys­sen és a Daimler-Benz állnak A hivatalos bonni konjunktúra­fékező politikával áll összhangban Möl­ler pénzügyminiszternek az a bejelen­tése, hogy amennyiben az állami be­vételek a­­konjunktúra folytatódása miatt gyorsabban nőnek az előirány­zottnál, a már elhatározott 1,5 milliárd márkás jövedelem-befagyasztáson felül újabb bevételeket zárolnak. Ugyanak­kor utalt arra, hogy év vége előtt már nem használják fel azt a 2,7 milliárd márkát, amelyet eredetileg a szövet­ségi­ és tartományi kormányok kiadá­sainak fedezésére szántaik. Végül itt kell megemlíteni­­azt a bonni jelentést, amely szerint a kamatláb­­emelés kedvezően hat­­ki az importárak alakulására. A Frankfurtban jegyzett dollárárfolyam ugyanis a Bundesbank intézkedése nyomán 3,68 márkáról 3,67, illetve 3,66 márkára gyengült. Így a nyugatnémet importőrök kedvezőbb paritás mellett hozhatnak be árukat, ezzel csökkenthetik importtermékeik árait. A gazdaságügyi minisztérium és személy szerint Schiller a gazdaságpoli­tikai irányvonal egyik erősítő tényező­jeként értékelték e tendenciát. KEDVEZŐEN FEJLŐDNEK A SZOVJET-IRÁNI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Podgornij iráni látogatásának végez­tével közös közleményt adtak ki, s ebben a felek megelégedéssel állapít­ják meg, hogy az állandó szovjet— iráni gazdasági együttműködési bizott­ság kellő erőfeszítéseket tesz a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kapcsolatok bővítésére, és újabb lehetőségek fel­tárására e kapcsolatok távlati fejlesz­tése érdekében. A két ország közötti kereskedelmi egyezmény teljesítésével az elmúlt öt évben lényegesen emelke­dett a szovjet-iráni árucsere-for­galom. A tudományos-műszaki együttműkö­dés fejlesztésével kapcsolatban a felek ésszerűnek tartják, hogy további tár­gyalások kezdődjenek egy megfelelő egyezmény megkötésére. A Szovjetunió legfelső tanácsa el­nöksége elnökének tiszteletére adott vacsorán az iráni sah megállapította, hogy a két ország között gyümölcsöző a gazdasági együttműködés. Az az egyezmény, amelynek értelmében ko­hómű épül Iránban és azok, amelyek alapján a Szovjetunióba szállítják az iráni gázt, a gazdasági-, ipari-, mű­szaki együttműködés közelebb hozta a két népet egymáshoz — hangoztatta az iráni sah. (Reuter, MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ AZ EGY ÉVI JELENTÉSE ismerteti a szocialista országok kereskedel­mének alakulását. Megállapítja, hogy a KGST-országok külkereske­delme 1969-ben gyorsabb ütemben növekedett, mint az előző eszten­dőben. Elsősorban az NDK, Magyarország és Románia kivitele bővült. E fejlemény eredményeként Kelet-Európa országai 400 millió dollárra csökkentették Nyugat-Európa viszonylatában fennálló kereskedelmi­­mérleg-hiányukat az előző évi 760—800 millió dollárról. ♦ AUSZTRIAI GÉPIMPORTUNK számottevően növekszik az utóbbi idő­ben. A NIKEX például elektromos hő-, szárító- és olvasztókemencéket valamint az erőműveknél használatos különleges szivattyúkat vásárol Ausztriától. Ugyanakkor — az új mechanizmus bevezetése után —­­a magyar külkereskedelmi vállalat 20 százalékkal növelte a magyar gépáruk Ausztriába irányuló kivitelét, s ez a tendencia idén is érvé­nyesül majd. ♦ A NYUGATNÉMET GAZDASÁG TÚLFŰTÖTTSÉGÉRE HOZOTT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK hatása még nem bontakozott ki telje­sen, de egyes szektorok a korlátozások megszüntetését szeretnék, a munkavállalók pedig a drágulás miatt a bérek emelését igénylik. ♦ MEGALAKULT A NIPPON STEEL CORPORATION, Japán legna­gyobb ipari konszernje, a tőkés világ második legnagyobb acélgyártó vállalata. Az új vállalat a­ Yawata és a Fuji fúziója révén jött létre. Ezzel visszaáll a második világháború előtti helyzet, hiszen a két vál­lalat a monopóliumok felbontására irányuló háború utáni politika alapján vált szét. ♦ AZ ELMÚLT ÉVBEN REKORDTERMÉST TAKARÍTOTTUNK BE KUKORICÁBÓL, s ennek eredményeként megszüntettük a takarmány­importot, sőt kukoricaexportáló ország lettünk. A mennyiségi és mi­nőségi javulás magyarázata: a hibridek térhódítása. ♦ A KÖZÖS PIAC BIZOTTSÁGÁNAK IPARPOLITIKAI IRÁNYELVEI­VEL foglalkozik sajtószemlénk. Az EGK iparának helyzete még igen messze van az amerikaitól — állítja a jelentés. Az egy ipari dolgozóra jutó értéktermelés csupán 65 százaléka volt az amerikainak a Közös Piac országaiban. Ha nem alakítanak ki átfogó iparpolitikai stratégiát — véli a brüsszeli bizottság —, az Egyesült Államoktól való lemara­dás a jövőben még jobban fokozódik. AZ EGB JELENTÉSE A KGST-ORSZÁGOK KERESKEDELMÉRŐL Az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­ságának évi szemléje, amelynek Kelet- Európával foglalkozó részét a VILÁG­­GAZDASÁG március 26-i számában már röviden ismertettük, foglalkozik a KGST-országok kereskedelmének alaku­lásával is. Megállapítja, hogy a KGST- országok külkereskedelme 1969-ben gyorsabb ütemben növekedett, mint az előző esztendőben, jóllehet a gazdasági fejlődés tavaly lassúbb volt az 1968. évinél. A szemle — amelyet ezúttal a Reuter East West Trade News kiadványa alap­ján ismertetünk — azt állítja, hogy bár tavaly csupán Bulgária, Magyarország és Románia gazdaságának növekedési rátája fokozódott, az idén újabb gyor­sulást terveznek Bulgáriában, az NDK- ban, Lengyelországban és Romániában. Az övezetközi kereskedelem kevésbé gyors ütemben nőtt, mint 1968-ban, de a Nyugat-Európával folytatott kereske­delem gyorsabban fejlődött az előző évinél, és számottevően növekedett a bevitel a fejlődő országokból. A kül­kereskedelem növekedésében elsősor­ban­­az NDK, Magyarország és Románia járt az élen. A kelet-európai országok 400 millió dollárra csökkentették a Nyugat-Európa viszonylatában fennálló deficitüket az előző évi 760—800 millió dollárról. De ami a Szovjetuniót illeti, Nyugat-Európával folytatott kereske­delmét ezúttal zárta először passzív egyenleggel. Az 1960-ra szóló prognózisok szerint Csehszlovákia és Lengyelország való­színűleg mind importját, mind export­ját csökkenti, Magyarország növeli az importot, de korlátozza a­­kivitel ex­panzióját, az NDK-ban az előző évi ütemben folytatódik a kereskedelem expanziója, s ami Romániát illeti, to­vább növelik az exportot, de az import növekedésének üteme változatlan ma­rad. A KGST-országok fejlődését mérle­gelve az EGB kifejti: A jövőben a ke­let-európai országok nem folyamodhat­nak olyan nagymértékben az új mun­kaerő beállításához a termelés növelése érdekében. Kifejlődőben van a munka­erőszűke az iparban — hangoztatja a szemle —, s hozzáfűzi: a termelékeny­ség fokozatosan a növekedés fő ele­mévé válik. Az expanzió előmozdításá­ra a munkaerőállomány növelésétől és a számottevő tőkebefektetésektől való függés helyett, a KGST-országok, most nagyobb súlyt fektetnek a hatékony­ságra és többet ruháznak be az „em­beri erőforrásokba”. Az ipari termelés Kelet-Európában és a Szovjetunióban 7,1 százalékkal növe­kedett, szemben az 1968. é­vi 8 százalék­kal, ezen belül a termelés gyorsabban növekedett Kelet-Európában. Idén Csehszlovákia, az NDK, Magyarország és Románia az ipari termelés ütemé­nek növelését tervezi, de az egész tér­ség növekedési üteme alacsonyabb lesz 1970-ben — jósolja a Szemle. Egyedül az NDK és Magyarország növelte a beruházások ütemét 1969- ben, Csehszlovákia megőrizte az 1968-as szintet. 1970-ben Románia, a Szovjet­unió és Bulgária fokozni akarja az in­vesztíciók növekedését, Lengyelország és Csehszlovákia azonban korlátozza az expanziót a beruházások terén. A mezőgazdaságról szólva­ a szemle kijelenti, hogy a rossz időjárást külö­nösen a Szovjetunió és­­az NDK síny­lette meg az elmúlt évben, s Magyar­­ország volt az egyetlen olyan ország, amelyre a kedvezőtlen időjárás lénye­gében nem gyakorolt hatást. A mező­­gazdasági technika fejlődése és a me­zőgazdaság irányításának színvonala­sabbá válása ezt az ágazatot ellen­­állóbá tette az időjárás alakulásával szemben, így a mezőgazdasági ter­melés lehetőségei fokozatosan javulnak ebben az övezetben, viszont a szovjet gazdaságnak továbbra is a mezőgazda­ság a legproblematikusabb szektora. (Reuter) A GNP csökkenése várh­ató az USA-ban Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma azt jósolja, hogy 1970 első negyedévében az USA bruttó nemzeti terméke (GNP) — reál­érték­ben számítva — némileg csökken, miután már 1969 utolsó negyedévében is 0,1 százalékos visszaesést mutatott. Folyó árakon számítva, a GNP első negyedévi emelkedése kisebb lesz, mint három év óta bármikor — teszi hozzá a minisztérium márciusi gazda­sági jelentése. A múlt év utolsó negyedében a GNP folyó árakon és egész évre ki­vetítve, 9,5 milliárd dolláros növeke­dést mutatott, de konstans árakon számítva, 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest. A jelentés megállapítja, hogy a folyó­­ negyedévben az árak állandóan emel­kedtek, ezért a bruttó nemzeti termék dollárértékének emelkedése valószínű­leg tükrözni fogja ezt az inflációs irányzatot. A vállalatok készleteinek könyvelési értéke az eddig rendelkezésre álló adatok szerint januárban majdnem 500 millió dollárral csökkent, szemben a múlt év utolsó negyedévében mutat­kozó több mint 1 milliárd dolláros átlagos havi emelkedéssel. A még előzetes januári adatokból a jelentés azt szűri le, hogy a tartós fogyasztási cikkeket előállító vállala­tok kivételével minden ágazatban csök­kent a készletek értéke. Ebből arra lehet következtetni, hogy az akkumu­láció üteme, amely a bruttó nemzeti termékben is tükröződik, az első ne­gyedévben jelentős mértékben visz­­szaesik. (Reuter) MAGYAR-NYUGATNÉMET KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Kedden Bonnban hivatalosan közöl­ték, hogy április 6-án Bonnban meg­kezdődnek az 1970. évi magyar—nyu­gatnémet kereskedelmi tárgyalások. Mint a bonni külügyminisztérium szó­vivője mondotta, e tárgyalásokon nem­csak az évi árulista megállapításáról lesz szó, hanem egy esetleges hosszú lejáratú gazdasági egyezmény megkö­téséről is, amely ipari kooperációs megállapodást is magában foglalna. (MTI) KÍNAI-ROMÁN MEGÁLLAPODÁS Pekingben szombaton aláírták az 1970. évre szóló kínai—román keres­kedelmi megállapodást. Az egyezményt kínai részről Lin Hai-jun ügyvivő külkereskedelmi mi­niszter, román részről pedig Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter írta alá. A nap folyamán a Burtica vezette román kereskedelmi delegációt fogadta Csou En-laj miniszterelnök. Mint az Új Kína hírügynökség je­lenti, Csou En-laj szívélyes, baráti be­szélgetést folytatott vendégeivel. (MTI)

Next