Világgazdaság, 1970. április (2. évfolyam, 62/307-82/327. szám)

1970-04-01 / 62. (307.) szám

:W( 1970. ÁPRILIS 1. ÚJ TÍPUSÚ JÉGTÖRŐ HAJÓ Új típusú atommeghajtású jégtörő hajó kifejlesztésén dolgoznak a Szovjetunióban. Alkalmazásával a jeges tengereken évente hat hónapig lehetne hajózni, és a szállító hajókat nehéz körülmények között is kétszer olyan gyorsan lehet átvezetni a jeges területeken, mint a „Lenin” jégtörő hajó segítségével. Az új hajó számára javított kivitelű reaktort terveznek, amely az üzemanyag-felvételek közötti időszakot a két és félszeresére növeli. Az új jégtörő gyakorlatilag több éven keresztül végezheti feladatát újabb tüzelőanyag felvétele nélkül. A legénység minden egyes tagjának légkondicionált lakószoba áll rendelkezésére, a hajón tornaterem és uszoda is lesz. Két ilyen új jégtörő hajónak az építését már megkezdték Leningrádban. NÖVEKSZIK AZ OSZTRÁK MAGNEZITIPAR TERMELÉSE A vas- és acélkohászat világszerte észlelhető fellendülése a magnezitipar termelésének alakulására is kedvező hatással van. Az osztrák magnezitipar például minden gyártmányából tavaly többet állított elő, mint előző évben. Különösen szembetűnő a magnezittégla- és laptermelés emelkedése, amely 71340 tonnát (25,5 százalékot) tett ki. Nyersmagnezitből 61 584 tonnával (+ 3,9 százalék), szantermagnezitből 42 876 tonnával (8,9 százalék), égetett magnezitből pedig 2004 tonnával (1,7 százalék) többet termeltek. Az osztrák magnezittermelésnek kerek 90 százalékát exportálják, a legnagyobb vevők az NSZK, Franciaország, Svájc, Magyarország és az USA. (APA) SZOVJET SEGÍTSÉG CSEHSZLOVÁK TEHERGÉPKOCSIÜZEMNEK A Szovjetunió anyagi segítséget nyújt a Koprivnice Moravia-i Tatra tehergépkocsigyár bővítéséhez és egyidejűleg vásárlásait is növeli a csehszlovák gyárból — írja a Financial Times. A tárgyalások még folynak a két fél között, de valószínű hogy az üzem a következő hét évben nehéz tehergépkocsikból mai termelését kétszeresére növeli. A múlt évben a Tatra 3500 gépkocsit állított elő. A Szovjetunió jelenleg 900 járművet vásárol a Tátrától, és vásárlásait évi 3500—4000 darabra akarja növelni. 9 A Szovjetunió és Szíria műszaki segélynyújtási egyezményt kötött, amelynek értelmében a két ország közötti távközlési kapcsolatot megjavítják. A tárgyalásokon megállapodtak, hogy műholdak segítségével létesítenek összeköttetést a két ország között. 9 Csehszlovák kereskedelmi delegáció érkezett Caracasba, Venezuela fővárosába. A látogatás célja: bővíteni a kereskedelmi kapcsolatokat. • A Szovjetunió hajózási irodát nyit Madridban, mert a szovjet kereskedelmi és halászhajók egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a spanyol kikötőket. Az iroda létesítésére az 1967-ben kötött egyezmény (amely a francóista Spanyolország és a Szovjetunió első hivatalos megállapodása volt) ad lehetőséget. • Arab betűkkel író telex-gépeket exportál India Kuwaitba. A mintegy 2,3 millió dollár értékű szállítmányt május elején indítják útnak. Giri indiai államelnök jóváhagyta a 14 kereskedelmi bank államosítását célzó kormányrendeletet. (A rendeletet tavaly augusztusban a legfelső bíróság visszautasította.) A közelmúltban beterjesztett, módosított javaslat szerint — amelyet a parlament a múlt héten hagyott jóvá — a 14 bank összesen 874 millió rúpia összegű kártérítést kap. Moszkvában felújították a kétoldalú tengeri szállítási egyezmény létrehozásáról a brazil—szovjet tárgyalásokat. Hivatalos brazil források igen fontosnak értékelik a most folyó tárgyalásokat a megyegyezés szempontjából. Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy a két ország kereskedelmét nagymértékben fékezi a tengeri áruszállítási egyezmény hiánya. • Felavatták a Magyarországgal termelési kooperációban álló OBOD jugoszláv háztartási gépgyár új, szuperautomata mosógépeket gyártó üzemét. Az OBOD gyár magyar üzemekkel együttműködve, olasz licenc alapján készít szuperautomata mosógépeket. A nyugatnémet fegyvervásárt az idén harmadik alkalommal rendezik meg Stuttgartban. A május 6-7-én nyitva tartó vásáron hat ország vadász- és sportfegyvergyártói szerepelnek. A vásáron a szövetségi bűnügyi hivatal és az amerikai bűnügyi laboratórium bemutatót tart az európai kábítószerkereskedelemről. • A bolgár földművelésügyi és élelmiszeripari minisztérium és a román földművelési és erdőügyi minisztérium tudományos és műszaki együttműködési egyezményt kötött. Ez előirányozza a szakemberek és tudományos dolgozók, valamint a műszaki dokumentációk és információk kölcsönös cseréjét. A JELENTI 9 Palme svéd miniszterelnök április 6-án Londonba érkezik. Kétnapos hivatalos látogatása során találkozik Wilson miniszterelnökkel, hogy a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről folytassanak eszmecserét. Aláírták a Bulgária és Törökország közötti árucsere-forgalmi jegyzőkönyvi megállapodás 1970-re szóló pótegyezményét, amelynek értelmében idén 20 százalékkal növekszik a forgalom 1969-hez képest. Bulgária gépeket, felszereléseket, vegyipari, kőolajvegyészeti és gyógyszeripari készítményeket szállít, cserébe pedig halat, növényi olajat, citrus-gyümölcsöket, bőrt, gyapotot és könnyűipari termékeket vásárol. Az iráni olajat Törökországon keresztül a Földközi-tengerhez szállító 1850 kilométer hosszú olajvezeték építését még az idén megkezdik — közölte a török állami olajvállalat igazgatója. Amerikai, francia és olasz vállalatok csoportja építi a körülbelül 672 millió dollárba kerülő vezetéket. 9 Lengyelország 15 év alatt 52 államba összesen 286 komplett gyárberendezést szállított. A berendezések közül a legtöbb volt a hőerőmű, cukorgyár, hengerde, textilgyár, vegyipari üzem, építőanyagipari üzem, híd, és raktárépület. Marokkó hetedik cukorfinomítógyárát a nyugatnémet BMA-BW Lucks ipari csoport építi fel. Az évi 45 ezer tonna kapacitású gyár 1971 júniusában kezdi meg a termelést. Hivatalos körök szerint az ország cukorfeldolgozási kapacitása ezzel körülbelül évi 280 ezer tonnára növekszik, így a belföldi fogyasztás 70 százalékát hazai gyárak termeléséből fedezik. 9 Jugoszláv állami küldöttség utazott Washingtonba, hogy a Világbankkal újabb kölcsönegyezmény megkötéséről tárgyaljon. Liefbnick, a Világbank ügyvezető igazgatója korábban kijelentette, hogy Jugoszlávia valószínűleg újabb útépítési kölcsönt kap a Világbanktól. Bár az összegről nem volt szó, de az igazgató szavai szerint „jelentős hitelt” kaphat a belgrádi kormány. Nigéria partmenti olajmezőinek feltárására nemzetközi versenytárgyalást hirdettek, amelyen három japán cégből álló konzorcium is pályázik. A közlemény szerint az afrikai ország kőolaja igen jó minőségű, mert alacsony a kéntartalma. A pályázat feltételeihez tartozik, hogy a külföldi társaságok segítséget nyújtanak a nigériai iskolák és kórházak építésében. Belgrádban megkezdte munkáját kedden a szovjet—jugoszláv tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság 23. ülésszaka. Ezen megvitatják a legutóbbi ülés óta eltelt idő eredményeit és meghatározzák a soron következő periódus munkatervét. IPAR ÉS TECHNIKA HIÁNYFÉMEK VISSZANYERÉSE Az Egyesült Államok bányászati hivatalának dolgozói olyan eljárást fejlesztettek ki, amelynek segítségével a piacon hiánycikket képező vagy igen drága fémek az ötvözött hulladékból visszanyerhetők. Figyelemmel a rendkívül magas nikkelárakra és a kobalt egyre emelkedő árára, ennek az eljárásnak jelenleg komoly értéket kell tulajdonítani. A módszer egyes ötvözőanyagok tekintetében 90 százalékig hatásos. Az eljárás abból áll, hogy az ötvözött hulladékot forró sávban feloldják, és az oldatban található fémeket oldószeres kivonás és ülepítés segítségével nyerik ki. Az eddigi kísérletek szerint az új módszer segítségével a nikkel, kobalt és molibdéntartalom 90 százaléka, a krómtartalomnak pedig több mint 90 százaléka nyerhető vissza az ötvözött hulladékból. (Financial Times) SVÉDORSZÁG ACÉLIPARÁNAK EREDMÉNYEI Svédországban tavaly 5,3 millió tonna nyersacélt gyártottak, 5 százalékkal többet, mint 1968-ban. Az átlagon belül 2 százalékkal emelkedett a kereskedelmi minőségek gyártása, míg a különleges acélok termelése 11 százalékkal 1,5 millió tonnára nőtt. A kereskedelmi minőségek termelésének viszonylag csekély növekedése azzal magyarázható, hogy az acélművek az év legnagyobb részében csaknem teljes kapacitással dolgoztak. A különleges acélminőségek közül a legjobban a szerszámacél és a gyorsacél gyártása emelkedett. Rozsdamentes acélból azonban csak négy százalékkal gyártottak többet, ami a nikkelhiányra vezethető vissza. Az acél késztermékek előállítása 7 százalékkal nőtt és 3,85 millió tonnát tett ki. Ebből változatlan mennyiséget, 1,3 millió tonnát exportáltak. Az export értéke mégis az előző évhez képest 14 százalékkal magasabb volt, mert nagyobb hányadban szerepeltek benne különleges acélok, és emellett az árak is emelkedtek. Az acéltermékek importja 27 százalékkal nőtt és elérte az 1,6 millió tonnát. Az év végi rendelési állomány menynyiségben 30 százalékkal magasabb az év elején mutatkozó elintézetlen rendeléseknél. (SÍP) A Yawata és Fuji fúziója Japán két legnagyobb acélvállalata, a Yawata és a Fuji, március 31-én hivatalosan is egyesült, Nippon Steel Corporation néven — jelenti a Reuteriroda. Az új vállalat több mint 229 milliárd yen tőkéjével az ország legnagyobb ipari konszernje. Évi forgalma megközelíti a 3 milliárd dollárt. Nyersacéltermelését tekintve a világ acélgyártó vállalatai között a második helyet foglalja el. A két vállalat együttes acéltermelése tavaly 30 millió tonna volt, szemben a világ legnagyobb acélvállalatának, a United States Steel Corporationnak 31,5 millió tonnás kihozatalával. De az új vállalat szóvivője máris bejelentette, hogy 1970-re 35 millió tonna nyersacél termelését tervezik. A két nagyvállalat egyesítése régóta húzódott és sok vitát kavart. A japán kormány tavaly októberben adta meg rá nagy nehezen az engedélyt. A fúzió tulajdonképpen visszaállítja a második világháború előtti helyzetet. A Fuji és a Yawata ugyanis a háború után vált külön, a monopóliumok felbontására irányuló politika alapján. A fúziónak messzeható következményei lesznek a japán acélpiacon, állapítja meg a Reuter-jelentés, mert egyrészt az árak stabilizálódását, másrészt a termelési kapacitás növelésében élesebb versenyt idéz majd elő. Áralakulás a textiliparban A tőkés ipari országokban a textilipar árai a múlt év második felében jelentős mértékben emelkedtek — mondja a Markt Informationen beszámolója. Az Egyesült Államokban június és szeptember között 1,7 százalékkal nőttek a textiltermékek nagykereskedelmi árai, a múlt év első félévében viszont az 1968-as esztendő végéhez képest szinte nem volt változás. Leggyorsabban a ruházati cikkek ára emelkedett (júniustól szeptemberig 2,6 százalékkal). Az NSZK-ban a múlt év második felében nagy volt a bel- és külföldi kereslet a textiltermékek iránt. Nőtt az import is. A termékárak indexe szerint a ruházati cikkek áremelkedésének növekedése 1969 első felében 1 százalék volt, június és október közötti további 1,3 százalék. A külföldi szállítók erős nyomást gyakoroltak az árakra, különösen a szabványcikkek területén. Divatárukból a nyugatnémet ipar nem is tudta mindig teljesen kielégíteni a keresletet. Az NSZK ruházati ipara is tartja pozícióját az export terén. Az év első kilenc hónapjában a ruházati cikkek exportárai 4,6 százalékkal emelkedtek. Mindebből arra következtetnek, hogy a nyugatnémet textilipar helyzete 1970- ben is viszonylag kedvező lesz. Erre az évre a ruházati cikkek területén 2—3 százalékos áremelkedést várnak, de a nagyon keresett divatcikkeknél talán még ennél is nagyobb lesz a drágulás Nagy-Britanniában a ruházkodás 1969 január és október között éppen 2 százalékkal lett drágább. A textiltermékek exportárai múlt év szeptemberéig több mint 4 százalékkal emelkedtek. Meg kell azonban említeni, hogy ez az emelkedés lényegében 1968 decembere és 1969 májusa között következett be. Egyelőre nem lesz Görögországban atomreaktor Görögország állami enrgiaszolgáltató vállalata és az angol energiahatóság között hosszúra nyúlt tárgyalások folytak az angol szerv által Görögországban építendő 450 megawattos nehézvízreaktor építéséről. A tárgyaláson kialakult elgondolások szerint a 30 millió font sterling ellenértékből 25 milliót Görögország 12 éven keresztül 40 ezer tonna görög dohány szállításával egyenlített volna ki. Tavaly áprilisban erre vonatkozólag előzetes jegyzőkönyvet is aláírtak. Időközben több ízben küldtek dohánymintákat Angliába, de azokat minden alkalommal visszavetették, mert állítólag aromájuk az angol ízléshez képest túl erős volt. Általában a jegyzőkönyv aláírásának pillanatától kezdve a terv megvalósítása állandóan nehézségekbe ütközött. Athénből most érkezett Reuter-jelentés szerint a tárgyalások megszakadtak és Anglia kénytelen lesz lemondani erről a jelentős megrendelésről. Az athéni angol nagykövetség szóvivője szerint a tárgyalások azért szakadtak meg, mert a görög kormány az atomreaktor megépítését elhalasztotta addig, amíg belföldi fűtőanyagok felhasználásának lehetőségére vonatkozóan újabb vizsgálatokat nem folytatnak. Görög források szerint az ország ez idő szerint nem foglalkozik a reaktornak máshonnan való beszerzésével sem, bár tudott dolog, hogy annak szállítására Kanada is tett ajánlatot és az üzlet megvalósítása érdekében 32 millió font sterlinges kölcsönt is helyezett kilátásba. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a legutóbbi hónapokban a görög enrgiaszolgáltató vállalat francia és szovjet cégekkel szerződött hagyományos erőművek szállítására. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Hogyan fejlődik a dán ipar? Dániában, különösen a legutóbbi tizenöt-húsz év alatt erőteljes ipari fejlődés tapasztalható. Dánia Magyarországhoz hasonlóan, sőt talán még nagyobb mértékben energia- és nyersanyagszegény ország. A dán ipari fejlődés fő jellemző vonásai a magyar szocialista ipar fejlődésének jellegzetességeitől, a társadalmi berendezkedés különböző voltából következő eltéréseken túlmenően is különböznek. A nyersanyagszegénység Dániából azonnal és egyértelműen a munkaigényes termékek gyártásának előretörését eredményezte, az ipari termelés döntő hányadát a munkaigényes termékeket gyártó szektorok bocsátják ki. Ennek következtében az iparnak a termékek összértékéhez viszonyított (fajlagos) energia- és anyagráfordítása egyike a legalacsonyabbaknak a világon. A vállalatok igen szűk termékskálával dolgoznak, a dán gyárak zöme csak néhány cikket vagy egykét cikkcsoportba tartozó árut gyárt. A nagy fokú speciallizációra az ország ipara részben a lényegesen nagyobb és eszközökben gazdagabb nyugateurópai és amerikai cégek versenye következtében szorult rá. A termelési specializáció ilyen foka természetesen azt eredményezi, hogy a dán ipar jelentős mértékben függ az exporttól. Ez azonban, különösen az utóbbi néhány évben tapasztalható kedvező konjunkturális helyzetben, nem okozott komolyabb nehézségeket a dán iparnak. Mindenekelőtt az egyes vállalatok általában igen jól megtalálták a választott profilban azokat a termékeket, amelyeket az ugyanezekben az iparágakban más országokban tevékenykedő gyárak nem — vagy csak kis mértékben — gyártanak. Másrészt az ipari berendezései, gépei újak, és nem egy esetben az adott berendezéstípus legmodernebb, legmagasabb színvonalát képviselik. Ennek a termelékenység szempontjából kézzelfogható előnyeit jól kihasználják, de a minőségi konzekvenciák sem elhanyagolhatók. A specializáció ezenkívül még egy jelentős előnnyel járt a dán ipar számára. Mivel szűk cikkskálát termel egy-egy üzem, Dániában nem érvényesül a szokásos mértékben az a hátrány, amit a kis országok általában kénytelenek elszenvedni a fejlesztésre fordítható eszközök korlátozott volumene következtében. Relatíve jelentős összegeket fordítanak gyártmányfejlesztésre. A gyárak, üzemek talán legkiemeltebben társulva a világszínvonalon álló berendezésekkel, kitűnő minőséget produkálnak. Ugyancsak a specializáció következtében az egyes gyárak munkás- és műszaki gárdája olyan szakértelemre tett szert az adott területen, ami néhány termékben szinte egyeduralkodóvá tette a dán ipart a világpiacon. Néhány példa a specializáció fokára. Az Anhydro cég kizárólag porlasztószárító berendezések tervezésével és — fővállalkozói minőségben — kivitelezésével foglalkozik; a Svanehej Pumpenfabrik centrifugálszivattyúkat gyárt 8 m3-től 1800 mW/óra teljesítménnyel; a Cerstenberg og Agger cég csak margaringyártó gépeket termel. Ugyanez a helyzet azonban az ezeknél még nagyobb vállalatok esetében is. A Danfoss hűtő- illetve fűtőipari automatikákat, szabályozórendszereket gyárt. Ezeket a szűk profilokat azonban — mivel a szűk gyártmányskála optimális szérianagyságot tesz lehetővé — igen széles választékban állítják elő. A gyárak zöme viszonylag kis alapterületet foglal el, mivel a telekárak talán itt a legmagasabbak Nyugat- Európában. A foglalkoztatott munkások üzemenkénti létszáma lényegesen alatta marad a hasonló termelési értéket előállító nyugat-európai üzemek munkáslétszámának. Ez részben a gyárak kis alapterületéből is következik, lehetővé azonban a kitűnő munkaszervezés és azautomatizáltság magas foka teszi. A kis létszámú és méretű üzemek igen nagy termelési értéket mutatnak fel. A magas fokú specializáció és a magas termelési érték csak nagyexportorientáció melett lehetséges. Nem ritka a dán vállalatok körében a 90 százalék feletti exporthányad, több világhírű — elsősorban finommechanikai, műszeripari — vállalat (Bruel og Kjaer, Rex Rotary stb.) exporthányada eléri a 97—98 százalékot. Ez még akkor is magas arány, ha figyelembe vesszük a dán piac felvevőképességének korlátait. Néhány iparágban a dán vállalatok igen jelentős eredményeket könyvelhetnek el. A dán műszeripar néhány termékét például az amerikai holdprogramban és rakétaprogramban használják fel, amit a propagandaszempontból egyébként nem túlságosan aktív vállalatok igyekeznek is felhasználni termékeik propagálásának eszközéül. A beérkező rendelések (mindenekelőtt külföldi megrendelésekről van szó) kezelési módja is igen sok, a világpiacon monopolhelyzetet élvező dán vállalatnál eltér a fejlett tőkésországokban általában tapasztalható normáktól. Jelentős számú vállalat megengedheti magának ugyanis azt, hogy ne a beérkező nagy volumenű rendeléseket tekintse jövőbeli gyártási profilja alapjának, hanem a futurológiaiorckutatási jelentések alapján elsősorban saját fejlesztési lehetőségei és gazdaságossági szempontjai figyelembevételével dolgozza ki azt a termékskálát, amelyet a jövőben gyártani kíván, és e gyártási program alapján fogadja el, illetve sorolja be a beérkező rendeléseket. Ezekben az iparágakban (élelmiszeripari gépgyártás, hűtőipari gépek gyártása, több műszeripari és finommechanikaiágazat) a legjelentősebb vállalatok kapacitását a vásárlók néha évekre előre lekötik. Érdekes módon ez nem ösztönzi egyértelműen a vállalatokat arra, hogy termelésüket új gyártelepek létesítésével nagy mértékben megnöveljék, mint ez a profittömeg növelésének szempontjaiból egyébként következne. Ennek oka a terjeszkedésnek a területhiányból és a magas telekárakból eredő korlátain túlmenően, a dán ipar bizonyos, egyéb vonatkozásokban is tapasztalható tartózkodóbb magatartásban keresendő. A dán üzletemberek óvatosabb viselkedésének magyarázata abban rejlik, hogy sokan nem bíznak a jelenlegi jó konjunktúra tartósságában. A termelés évről évre bővül, a bővítésben azonban a munkaszervezési, racionalizálási intézkedések, az anyag- és energiaellátás zökkenőmentességének biztosítása, az automatizáltság fokának növelése, a hatékony műszaki fejlesztés nagyobb szerepet játszik, mint az extenzív fejlesztési módszerek. Így a termelésnövekedés üteme nem éri el azt a mértéket, ami a rendelésállomány növekedéséből következne. A dán ipar vázolt struktúrája jó világpiaci pozíciókat szerzett a dán nagytőkének. Az ipar gyors felfejlődését a második világháború óta tapasztalható nagyobb válságoktól mentes periódus is elősegítette. A konjunkturális helyzet jelenleg is kedvező a dán ipar számára. Igen fontos tényező ez, hiszen a fentebb vázolt öszszefüggésekből eléggé nyilvánvaló, hogy Dánia ipara meglehetősen konjunktúraérzékeny. Nagyon valószínű, hogy ennek felismerése az oka a dán tőkések óvatosabb beruházási politikájának is. Egy dolog azonban világos: míg a mezőgazdaság vonalán Dánia inkább konkurrensünk a világpiacon, az ipar bizonyos ágazatokban komplementer jellegű, és így a magyar—dán kereskedelem és ipari együttműködés lehetőségeinek kiaknázása terén még nagyon messze járunk a maximumtól. Olah Zoltán Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG-ban Az áramellátás helyzete Csehszlovákiában A csehszlovák energetikai helyzet a hetvenes évek elején igen kedvezőtlen és ez — minden valószínűség szerint — még a következő ötéves terv időszakában is így lesz — írja az Új Szó. Az áramfogyasztás Csehszlovákiában az utóbbi tíz év folyamán megkétszereződött, a fogyasztás évi növekedése elérte a 7,9 százalékot. Ez a ráta azonban viszonylag alacsony (a Szovjetunió: 10,5, Olaszország: 8, Magyarország 7,3 százalék), és nehéz helyzetet idézett elő az energiaellátásban. Az oka részben az, hogy kevés az új, nagy teljesítményű villanyerőmű az országban és ezek is többnyire a kevésbé értékes barnaszénre épülnek, ahelyett hogy a vízi erőművekben rejlő lehetőségeket, vagy a folyékony tüzelőanyag adta előnyöket kihasználnák. Hiba volt az is — írja a cikk szerzője —, hogy az áramfejlesztőket többnyire Északnyugat-Csehországban építették, ami ugyan az egyes hálózati rendszer telepítése szempontjából helyes, más szempontokból azonban előnytelen. Mivel az áramszükséglet az elkövetkező évek folyamán is körülbelül 6—7 százalékkal fog növekedni, a népgazdaság fejlődése érdekében az áramellátás problémáit halaszthatatlanul meg kell oldani. Valószínű azonban, hogy még 1975-ben sem rendelkezik majd Csehszlovákia azzal a szükséges áramtartalékkal (18 százalék), amely biztosíthatná az áramszolgáltatás zavartalanságát. Elsődleges feladat tehát, hogy növeljék a klasszikus hőerőművek kapacitását, új, nagy teljesítményű villamos erőműveket építsenek és az összes iparágak gazdaságosan használják fel az energiát. A jövőben az atomerőművek építésére is nagyobb gondot kell fordítani — állapította meg a Csehszlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács iparügyi bizottságának együttes ülése. Az első atomerőmű építése lemaradt a tervhez képest, és ezért a múlt év végén az illetékesek úgy döntöttek, hogy két szovjet atomerőművet fognak importálni. Építésüket 1972-73- ban kezdik meg. A következő tíz évben azonban nem remélhető, hogy az atomerőművek üzembe helyezésével jelentős javulás következik be a csehszlovák áramtermelésben.