Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)
1970-05-30 / 102. (347.) szám
*W( 1970. MÁJUS 30. A brit fizetési mérleg kilátásai Az Egyesült Királyság külföldi fizetési mérlegének aktívuma 1970-ben 700 millió font lesz, s az egyenleg alakulása az év végén 800 millió fontos évi átlagnak felel meg. Ezt állapítja meg prognózisában az Országos Gazdasági és Szociális Kutató Intézet (NNESR). Ez a prognózis kedvezőtlenebb az intézet februári jelentésénél, amely az egész évre 825 milliós, 1971 első felére pedig évi 1 milliárd fontnak megfelelő aktívumot jósolt. Az intézet most közzétett negyedévi jelentése azzal indokolja az előrejelzés leszállítását, hogy az importárak átlagának irányzata emelkedő, az import növekedése is meggyorsult és ezt a kedvezőbb exportkilátások csak részben ellensúlyozzák. Az intézet véleménye szerint az angol gazdaságnak „némi további reflációra van szüksége, s ezt meg is engedhetjük magunknak”. Az ösztönző intézkedéseknek gyorsan kell bekövetkezniük, de arra törekedve, hogy a gazdaság fokozatosan, ne pedig egyetlen ugrással nyerje vissza lendületét. Ha a londoni kormány konjunktúrapolitikája változatlan marad, akkor a termelési potenciál és a tényleges termelés közötti rés tovább növekszik. A fizetési mérleg kilátásait az intézet szerint alig befolyásolja az infláció, a fogyasztói áraknak az egész évre várható 5,5 százalékos emelkedése, mert hasonló inflációs irányzat érvényesül a többi ipari országban is. Ha azonban más országok nagyobb sikerrel fékezik meg az inflációt, akkor Angliának komolyabb következményekkel kell számolnia. A hátrányos hatások viszont csak 1972-ben és 1973-ban jelentkeznének — mondja a NIESR jelentése. (Reuter) Az ipar a francia ötéves terv középpontjában Hónapok óta folynak a viták a francia gazdasági szakértők és a széles nyilvánosság körében a hatodik francia ötéves gazdasági terv irányvonalairól. A kormány szerint az 1971—75-ös időszakban a legfontosabb feladat az iparosítás fokozása. Ez más szóval annyit jelent, hogy növelni kell a francia cégek versenyképességét és az országot valódi ipari országgá kell fejleszteni. Bár Franciaország az elmúlt tíz évben számos eredményt ért el, az NSZK-val összehasonlítva még mindig nem eléggé iparosított. Ezt mutatja az az adat is, hogy az NSZK-ban az aktív lakosság 49 százaléka dolgozik az iparban, Nagy-Britanniában 47 százaléka, Franciaországban pedig ez az arány csak 41 százalék. Ezzel szemben nagy a mezőgazdasági lakosság létszáma: 17,6 százalék (az NSZK-ban csupán 11 százalék). A következő ötéves terv során fokozott koncentráció és újjászervezés megy végbe az ipar területén, mivel még mindig nagyon sokan dolgoznak kisüzemekben. Nagy erőt összpontosítanak a hatodik gazdasági terv időszakában az exporttevékenység fokozására, az igényeknek megfelelő külkereskedelmi hálózat kialakítására. A francia kivitelben ugyanis az iparcikkek részesedése nemzetközi mértékben igen csekély, körülbelül fele akkora, mint Nyugat-Németország és az Egyesült Államok szállításaiban. További problémát jelent a francia gazdaságban — és ezt is az ötéves terv során szeretnék megoldani — a tőkepiacról való finanszírozás. 1959- ben a vállalatok eszközeinek még 14,7 százalékát szerezték részvények értékesítéséből; 1967-ben ez a szám már csak 7,3 százalék. Fokozni akarják az elkövetkező ötéves időszakban a francia ipari üzemek külföldi beruházásait is. Legalább azt el akarják érni, hogy a külföldön befektetett francia tőke meghaladja az országban beruházott külföldi tőke összegét. 1969-ben a külföldön befektetett francia tőke 6 százalékával Franciaország ötödik helyen áll az NSZK-ban történt beruházásokat illetően. Ezzel szemben a külföldiek az elmúlt évben különösen intenzív tevékenységet fejtettek ki a francia népgazdaság vezető iparágaiban való részesedés érdekében. (APA) • Strougal csehszlovák miniszterelnök Prágában fogadta Zsigalin szovjet nehézipari, energetikai és közlekedési gépgyártási minisztert, a csehszlovák— szovjet tudományos-műszaki együttműködési állandó albizottság ülésén résztvevő szovjet küldöttség vezetőjét. • Az Al Akhbar című kairói lap közlése szerint az Arab Közös Piac Gazdasági Tanácsa tanulmányozza a közös valuta kibocsátására vonatkozó javaslatot. A közös pénzegység, a dinár konvertibilis lenne a világ pénzpiacán. Az Arab Közös Piac tagjai a következők: BAK, Szíria, Irak, Kuwait, Jordánia, Jemen és Szudán. 0 Szófiában megállapodást írtak alá Bulgária és Jordánia képviselői a két ország közúti szállításairól. A megállapodás számos könnyítést tartalmaz személyek és közúton szállított áruk számára egyaránt. 0 Sierra Leone kormánya és az Afrikai Fejlesztési Bank között létrejött megállapodás értelmében a bank 3 millió leone összegű hitelt nyújt Sierra Leonénak. A kölcsön beruházási célokat szolgál. Az angol Barclays bankcsoport háromtagú küldöttsége — az MNS jelentése szerint — a napokban a Szovjetunióba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat szovjet bankok, importőr és exportőr vállalatok képviselőivel. • A magyar—jugoszláv bankkonzorcium május 25—28-ig igazgató bizottsági ülést tartott Dubrovnikban. Az ülésen határozatot hoztak olyan módszerek alkalmazásáról, amelyekkel a konzorcium bankjai előmozdíthatják a magyar és jugoszláv vállalatokközött a termelési kooperációs ügyletek létrehozását és a harmadik piacokon való együttműködést. A Német Demokratikus Köztársaság június 8—11. között Mexikóvárosban ipari kiállítást rendez. A kiállításon 2400 négyzetméternyi területen az NDK iparának 1800 terméke kerül bemutatásra. A kiállítás előkészítésére az NDK külkereskedelmi kamarájának 40 tagja érkezett Mexikóba. Szovjet távol-keleti küldöttség érkezett Jokohamába, hogy japán szakemberekkel tárgyalásokat folytasson a tengerparti kereskedelem és a kulturális kapcsolatok fejlesztéséről. Tizenkét napos látogatásuk során a küldöttség megtekinti az EXPO 70 világkiállítást. Amerikai acélipari vállalatok azt követelik, hogy a kormány kontingensekkel korlátozza az acél importját. A védelmet kérő vállalatok képviselőit hétfőn hallgatja meg a kongresszus illetékes bizottsága. • Két világszerte ismert dán sörgyár, a Carlsberg és a Tuborg bejelentette, hogy rövidesen fuzionál. Az új vállalat részvénytőkéje 9,6 millió font lesz. A Carlsberg évi forgalma 3,5 millió hektoliter sör és ásványvíz, a Tuborg cégé 2 millió hektoliter. A két sörgyár együttesen a dán piac 85 százalékát látja el, a termelés 25 százalékát exportálja. A W(W JELENT 1 0 A szudáni központi bank képviselője bejelentette, a bankállamosítások nem érintik a szudáni és külföldi betevők tulajdonát. A bankok egyébként ötnapos szünet után május 30-án nyitnak újra. 0 A Nemzetközi Cukorszervezet végrehajtó bizottságának május 26-án kezdett ülése tovább folytatódik. Az ülés befejezéséről még nem érkezett hír. 0 Pénteki sajtójelentések szerint várható, hogy a Fiat a közeljövőben felvásárolja a francia Citroen autótársaság tőkéjének 50 százalékát. Jelenleg csupán 15 százalékkal érdekelt. Hivatalos nyilatkozat az ügyben csak a jövő héten várható. A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés illetékes bizottsága megvizsgált néhány olyan intézkedéstervezetet, amelynek célja, hogy korlátozza a jugoszláv szakemberek külföldi munkavállalását. Jelenleg túlságosan sok magas képzettségű szakember vállal munkát Jugoszlávia határain kívül. Hongkongi japán gazdasági körök szerint a Kínai Népköztársaság búzát szándékozik exportálni. Búzafeleslegei egy részét Japánnak akarja eladni. Olaszország és Algéria között 1000 kilométeres tenger alatti telefonkábelt fektetnek le a Földközi-tengerbe a két ország posta- és távközlési miniszterei által aláírt megállapodás értelmében. Az új kábel révén jelentősen megjavul Algéria és az európai országok telefonösszeköttetése. A brit kormány előreláthatólag megtiltja, hogy repülőgépek szuperszonikus sebességgel haladjanak keresztül Nagy- Britannia területe felett. Az intézkedésre a hangrobbanások miatt a zaj elleni küzdelem keretén belül kerül sor. A tilalom érintené az 1973-ben működésbe állítandó angol—francia Concorde repülőgépet is. A 48. páduai nemzetközi vásáron az olasz cégeken kívül sok külföldi ország, köztük a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia vállalatai is bemutatják termékeiket. Az S. S. Leyland Diesel Iran közös iráni brit vállalatban az év végéig megkezdik a 140 lóerős 401-es és a 200 lóerős 680-as típusú Diesel-motorok szerelését. Az iráni Tabrizban felépített gyár évi , kapacitása 1974-re eléri az 5000 darabot. A British Leyland társaság a részvények 26 százalékát mondhatja magáénak. A svéd külkereskedelmi deficit áprilisban 403 millió svéd koronát tett ki, szemben az előző havi 224 millió, és az egy évvel ezelőtti 258 millió koronával. A görög műtrágya exportőrök — jól értesült körök szerint — május 20-án kötelezettséget vállaltak, hogy szeptember 20-ig nem szállítanak nitrogén-műtrágyát a Közös Piac országaiba. Olaszország ugyanis a múlt hónapban olyan panasszal lépett fel, hogy az áron aluli görög nitrogén-műtrágya szállítmányok veszélyeztetik a belföldi termelést. Bolívia és a szocialista országok Óvando Candia bolíviai köztársasági elnök nyilatkozatot adott a Periscopio című argentin folyóirat tudósítójának. Nyilatkozatában kijelentette, hogy reményeket fűz a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kialakítandó kapcsolatokhoz. — E kapcsolatok kifejlesztésével Bolívia széles körű lehetőséget kap arra, hogy eljusson a szocialista országok piacaira — mondotta az elnök. Ezek az országok Bolívia számára előnyös feltételek között vásárolhatnak különböző fémeket. A szocialista országokkal való kereskedelem megszabadíthatja Bolívia gazdaságát örök problémájától, a fémek árának esésétől és a piacra való ráutaltságtól. (TASZSZ) Eladatlan hűtőszekrények és tv-készülékek Jugoszláviában Jelentősen nőtt a fém- és a villamosipar termelése Jugoszláviában az év első négy hónapjában — jelenti a Magyar Szó. Mint írja, e két ágazat termelése 17, illetve 11 százalékkal növekedett idén, elsősorban az új, beruházások következtében. Az év első negyedében ugyanis csaknem 7 milliárd dinárt fordítottak e két területen beruházásra, 50 százalékkal többet, mint 1969 azonos időszakában. Növelte a termelést a fémipari és villamosipari termékek iránt megnyilvánuló egyre nagyobb külföldi kereslet is. A fémipar januártól áprilisig 42, a villamosipar 80 százalékkal többet exportált, mint a múlt év hasonló időszakában. Aggasztónak tartják azonban, hogy e két iparágban előállított tartós fogyasztási cikkek kereslete csökkent, és emiatt a termelést is csökkenteni kell. Jelenleg mintegy 100 ezer olajkályha és olajtűzhely, 80 ezer televízió és 120 ezer hűtőszekrény van raktáron. Az új csehszlovák árpolitika Ignác Rendek miniszter, a csehszlovák Szövetségi Árbizottság elnöke a napokban sajtóértekezleten kijelentette, hogy az eddigi eredmények az új árpolitika helyességét igazolják. Az infláció megakadályozását célzó ármoratórium nemcsak a vállalatokban megrendült fegyelem megszilárdítására irányult, hanem a többi konszolidációs intézkedéssel együtt hozzájárul a lakosság bizalmának megerősítéséhez. Ezt a tényt a belföldi piaci helyzet fokozatos megnyugvása tükrözi. Mivel az árak megállapítása kizárólag az állam feladata, biztosítani tudják az árak, és ezzel a korona stabilitását — írja az Új Szó. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány árpolitikája a jövőben is a kiskereskedelmi árak rögzítésére irányul, ami azt jelenti, hogy az ármoratórium — bizonyos kivételektől eltekintve — előreláthatólag körülbelül két és fél évig fog tartani. Ez alatt az idő alatt általános áremelésektől nem kell tartani. (A csehszlovák árpolitika elemzését lásd a Sajtószemlénkben ismertetett cikkekben.) Óriási visszaesés a Leyland nyereségében A nyereség nagymértékű visszaeséséről számol be a legnagyobb angol gépkocsigyár, a British Leyland félévi jelentése. A vállalat elnökének bejelentése szerint a legutóbbi fél év adózás előtti profitja csak 1,1 millió font sterling volt, az előző hat hónapban elért 19,3 millió fonttal szemben. A kedvezőtlen eredményért elsősorban a „riasztó mértékű” nem hivatalos sztrájkokat okolta. Negyedévi jelentésében az ICI, egész Anglia legnagyobb ipari konszernje, szintén kedvezőtlen eredményt közöl. A vegyipari óriás, amelynek üzleti eredményeit általában az angol gazdasági helyzet általános mutatójának tekintik, csak 38 millió font nyereséget mutatott ki a tavalyi első negyedévben elért 44 millióval szemben, pedig a vállalat forgalma 21 millió fonttal emelkedett. Az első negyedévben kimutatott 327 millió font sterlinges forgalomban az exporteredmény javulása tükröződik. Kedvező eredményről számol be a Courtaulds textilkonszern évi jelentése: 52,1 millió font adózás előtti profitot jelent be az előző évi 50,9 millió helyett. (Reuter) A világ legnagyobb paraxilén-gyára Az angol ICI vegyipari tröszt Wilton városában most vette át új, évi 140 ezer tonna kapacitású paraxilén gyárát, amely a maga nemében állítólag a legnagyobb a világon. A paraxilént alapanyagként használják fel a terilén és más hasonló poliészter-rostok gyártásánál. Az új gyár révén az ICI évi termelése 200 ezer tonna fölé kerül. Ezt a mennyiséget a konszern elsősorban arra használja fel, hogy növekvő saját igényeit fedezze belőle. Bizonyos hányadát azonban el is adja, főképpen külföldi piacokon. (MS) mmasmmamni hospuriárské novin A csehszlovák konszolidációs politikának fontos része a közelmúltban elrendelt ármoratórium. Az árak befagyasztása azonban nem elég: meg kell találni a jelenlegi helyzetből kivezető utat a racionális árrendszerhez és árpolitikához. Mi jellemzi a pillanatnyilag torz árrendszert és milyen okokra vezethetők vissza a jelenségek? A mostani árak nem fejezik ki az újratermelésükhöz társadalmilag szükséges ráfordításokat. Az árak nem aszerint tartalmaznak nyereséget, hogy hol és milyen a munka termelékenysége. Az árakban foglalt irracionális nyereségkülönbségeknek több oka van. Egyrészt a nagykereskedelmi árak 1967. január 1-én megváltoztak és 1968—69-ben spontán áralakulás következett be, másrészt a termelési ráfordítások objektíve aránytalanul alakultak, továbbá 1967-ben új adórendszert vezettek be (áttértek a nyereség adóztatására, megváltoztatták az eszközlekötési járulék nagyságát). A döntő ok azonban az volt, hogy egyszerűen nem voltak árképzési normák. A jelenlegi helyzet további jellemzője, hogy az árszférák (nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, fogyasztói árak) teljesen elszakadtak egymástól. A megoldás: állami árszabályozási rendszert kell létrehozni. Az árszabályozásnak biztosítania kell az árszint ellenőrzését, lehetővé kell tennie racionális árviszonyok kialakítását és az új termékekre olyan árak megállapítását, amelyek ösztönzik a műszaki fejlesztést. Az áraknak a jövőben mindenekelőtt ki kell fejezniük az újratermelésükhöz társadalmilag szükséges ráfordításokat, mert csak így lehet orientáló funkciójuk. Az áraknak azt a funkcióját, hogy a keresletet és kínálatot szabályozzák, a terv prioritása korlátozza: a terv (és elsősorban nem az árak) segítségével akarják fokozatosan megszüntetni a kereslet és kínálat egyensúlyhiányát. Az lenne a reális, ha az árak meghatározásakor a belföldi ráfordításokból indulnának ki és az így kialakított árakat fokozatosan közelítenék a világpiaci árakhoz. Fontos, hogy „a világpiaci ár egyre szélesebb körű befolyásának biztosítása” nem járhat együtt költségvetési dotációkkal és nem változtathatja meg automatikusan a belföldi ráfordítások szintjét. Az áraknak hatniuk kell az anyagi érdekeltségre, de úgy, hogy a ráfordítások csökkenjenek, ezáltal létrejönnek a belföldi és külföldi árak közelítésének feltételei. A ráfordítás, A VILÁGSAJTÓBÓL Állami árszabályozás Csehszlovákiában illetve önköltségcsökkentésnek az a " feltétele, hogy az így előálló előnyök" (magasabb nyereség) ne vesszenek elő mechanikusan; az önköltséget és az" árat csökkentő vállalatokat a többiek- kel szemben előnyben kell részesíteni. Az árszabályozás első szakaszában az árban foglalt nyereséget egységesísik: ez körülbelül 10 százalékos eszköz- arányos nyereség lesz. Ez a nyereség- ráta minimálisan 8 százalék, maximéálisan 15 százalék; ezen határok között az árakat a gazdasági egységek (és nem a központi állami szerv) határozzák meg. Ha a nyereség meghaladja a maximumot, akkor meg kell vizsgálni az árcsökkentés lehetőségét. Az árszabályozási rendszer kialakításának első fázisában a nagykereskedelmi árakat változtatják meg, a többi árszférát később. A további munkának az lesz a célja, hogy kialakítsák az állami árpolitika szabályozóeszközeit, és hogy összekapcsolják az új nagykereskedelmi árakat a többi árakkal. Az utóbbit illetően arról van szó, hogy az inflációellenes árpolitika fenntartása érdekében a nagykereskedelmi árcsökkentésekből, a forgalmi adó koncentrálása révén, a dotációk csökkentéséből stb. nyert eszközöket központi pénzügyi tartalékok képzésére kell felhasználni. Az állami árpolitika jóval szélesebb az előbb vázolt árszabályozási rendszernél. Elsősorban a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatára kell utalni: az, hogy a ráfordításokat is tervezik, befolyásolhatja az árszabályozást. Ennek azonban nem szabad odáig vezetnie, hogy a terv határozza meg a ráfordítások objektív nagyságát. A tervezésnek elsősorban a népgazdasági hatékonyságot meghatározó ágazatokra kell vonatkoznia. Az árakat két szempontból kell bevonni a tervezésbe: egyrészt úgy, hogy a népgazdasági tervezéssel elősegítsék a kívánatos áralakulást, másrészt az árakat a népgazdasági tervezés hatékonyságának kritériumaiként használják fel (a termelés és fogyasztás tervezett szerkezetváltozását az árak aktív hatásával segítsék elő stb.) A költségvetéssel való kapcsolat úgy vetődik fel, hogy a régi és a bevezetendő új árak közti különbséget vagy a költségvetésből egyenlítik ki, vagy árkiegyenlítési alapot hoznak létre. Az új árszabályozási rendszert 1971- ben vezeti be, majd tökéletesített formáját alkalmazzák az 1971—75-ös ötéves tervidőszakban. (1970. évi 17—18. sz.) Sraufifurlír^cilttuit BUCK DURCH DIE WIRTSCHAFT A török „Türkiye Is Bankasi” által közzétett adatok szerint tovább növekedett az ipari termelés szerepe az ország gazdaságában. A kormány elégtétellel könyveli el a fejlődésnek ezt az irányzatát és ütemét nyilvánvalóan hajlandó még tovább fokozni. Annál kedvezőtlenebbek a mezőgazdaság eredményei. A hozam egy év alatt mindössze 0,8 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság jelentősége változatlanul nagy az ország gazdasága szempontjából. A török gazdaság 1969. évi általános fellendüléséből adódóan a piaci árakon számított bruttó társadalmi termék 7 százalékkal, illetve 5,92 milliárd török fonttal növekedett a korábbi évhez képest, és 90 milliárd fontot ért el, ami mintegy 40 milliárd DM-ának felelt meg. A népesség 2,5 százalékos növekedése folytán a bruttó társadalmi termék egy főre számítva 4,5 százalékkal emelkedett. Az ipari hozzájárulás a társadalmi termékhez 20,4 százalék volt 1969-ben az előző évi 19,6-del szemben, a mezőgazdaság részesedése viszont 31,2 százalékra esett vissza a korábbi 33,1-ről. Az élénk kereslet erősen ösztönözte a török ipari termelést. A cement, elektrolitikus vörösréz és króm termelése több mint 20 százalékkal, az üveg és üvegáruké pedig 33,6 százalékkal emelkedett. Egyes esetekben azonban visszaesés is volt a nyersanyagok és alkatrészek nem kielégítő bevitele miatt. A gyapjúszövet-, rádió- és cukorgyártást pedig a korlátozott raktározási lehetőségek befolyásolták. A tartósan kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a vártnál alacsonyabbak voltak a mezőgazdaság terméseredményei. A hozamok névlegesen ugyan 7,3 százalékkal emelkedtek, a tényleges növekedés azonban csak 0,8 százalékot ért el. Kedvező termést a napraforgónál (+ 35 százalékos növekedés az előző évhez képest), a teánál (+26%), a mogyorónál (+12%), valamint a lencsénél (+12%) sikerült elérni. Nagyobb visszaesés volt viszont a cukorrépa, dohány, valamint a gyapottermelésben. A külkereskedelem valamivel jobb A török gazdaság 1969-ben eredményeket ért el 1969-ben, mint korábban, de a kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozatalához változatlanul hosszú időre van még szükség. Értékben a török külkereskedelem 6,2 százalékkal növekedve 1,34 milliárd dollárt ért el. A kivitel 8,1 százalékkal emelkedve 537 millió dollár, a bevitel pedig 4,9 százalékkal bővülve 801 milliót tett ki; a kereskedelmi mérleg hiánya 3 millióval csökkenve 264 millió dollár volt még mindig. A kivitel legnagyobb tételeként 1,4 százalékos emelkedéssel 405,1 millió dollár értékben a mezőgazdasági termékek szerepeltek. Említésre méltó a mogyorókivitel 45 százalékos növekedése 107,7 millió dollárra. Egyébként ez a termék szolgáltatta 1969-ben a török mezőgazdasági export több mint 25 százalékát. A török ipari termékek kivitele 38,7 százalékos növekedéssel 96,8 millió dollárt ért el. Megemlítendő itt, hogy az előző évben 69,8 millióval kifejezetten mélyponton volt ez a kivitel, mert 1966-ban még több mint 88 millió, 1967-ben pedig 81 millió dollárt meghaladó értékben exportált Törökország ipari termékeket. A török bevitelnek csaknem a fele nyersanyagokból áll, s tekintettel a nyersanyaghiányra, további növekedés várható. Jelentősen, 50,4 százalékkal, növekedett a fogyasztási javak bevitele is és 54,6 millió dollár volt. Az általános gazdasági fellendülés eredményeként javult a foglalkoztatottság. 1969-ben mintegy 479 ezer foglalkoztatott volt, 4,2 százalékkal több mint egy évvel korábban. A török gazdaság strukturális változása a mezőgazdasági foglalkoztatottak számának csökkenésében és az ipariakénak növekedésében tükröződik. Emellett még soha nem volt olyan magas a külföldön munkát vállaló török dolgozók száma. A Nyugat-Európában fizetett magasabb bérek 1969-ben mintegy 140 ezer munkaerőt vonzottak külföldre, ami 142 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legtöbben az NSZK-ban vállaltak munkát: a 351 600 külföldön munkát vállaló török dolgozóból 315 700 főt foglalkoztattak. 1970. május 19.) VILÁGGAZDASÁG». Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG-ban