Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-30 / 102. (347.) szám

*W( 1970. MÁJUS 30. A brit fizetési mérleg kilátásai Az Egyesült Királyság külföldi fizetési mérlegének aktívuma 1970-ben 700 mil­lió font lesz, s az egyenleg alakulása az év végén 800 millió fontos évi átlagnak felel meg. Ezt állapítja meg prognózisá­ban az Országos Gazdasági és Szociális Kutató Intézet (NNESR). Ez a prognózis kedvezőtlenebb az intézet februári je­lentésénél, amely az egész évre 825 mil­liós, 1971 első felére pedig évi 1 mil­liárd fontnak megfelelő aktívumot jósolt. Az intézet most közzétett negyedévi jelentése azzal indokolja az előrejelzés leszállítását, hogy az importárak átla­gának irányzata emelkedő, az import növekedése is meggyorsult és ezt a ked­vezőbb exportkilátások csak részben el­lensúlyozzák. Az intézet véleménye szerint az angol gazdaságnak „némi további reflációra van szüksége, s ezt meg is engedhetjük magunknak”. Az ösztönző intézkedések­nek gyorsan kell bekövetkezniük, de arra törekedve, hogy a gazdaság foko­zatosan, ne pedig egyetlen ugrással nyerje vissza lendületét. Ha a londoni kormány konjunktúra­­politikája változatlan marad, akkor a termelési potenciál és a tényleges ter­melés közötti rés tovább növekszik. A fizetési mérleg kilátásait az intézet szerint alig befolyásolja az infláció, a fogyasztói áraknak az egész évre vár­ható 5,5 százalékos emelkedése, mert hasonló inflációs irányzat érvényesül a többi ipari országban is. Ha azonban más országok nagyobb sikerrel fékezik meg az inflációt, akkor Angliának ko­molyabb következményekkel kell szá­molnia. A hátrányos hatások viszont csak 1972-ben és 1973-ban jelentkezné­nek — mondja a NIESR jelentése. (Reu­ter) Az ipar a francia ötéves terv középpontjában Hónapok óta folynak a viták a fran­cia gazdasági szakértők és a széles nyil­vánosság körében a hatodik francia öt­éves gazdasági terv irányvonalairól. A kormány szerint az 1971—75-ös időszak­ban a legfontosabb feladat az iparosítás fokozása. Ez más szóval annyit jelent, hogy növelni kell a francia cégek ver­senyképességét és az országot valódi ipari országgá kell fejleszteni. Bár Fran­ciaország az elmúlt tíz évben számos eredményt ért el, az NSZK-val össze­hasonlítva még mindig nem eléggé ipa­rosított. Ezt mutatja az az adat is, hogy az NSZK-ban az aktív lakosság 49 szá­zaléka dolgozik az iparban, Nagy-Bri­­tanniában 47 százaléka, Franciaország­ban pedig ez az arány csak 41 százalék. Ezzel szemben nagy a mezőgazdasági lakosság létszáma: 17,6 százalék (az NSZK-ban csupán 11 százalék). A következő ötéves terv során foko­zott koncentráció és újjászervezés megy végbe az ipar területén, mivel még min­dig nagyon sokan dolgoznak kisüzemek­ben. Nagy erőt összpontosítanak a hato­dik gazdasági terv időszakában az ex­porttevékenység fokozására, az igények­nek megfelelő külkereskedelmi hálózat kialakítására. A francia kivitelben ugyanis az iparcikkek részesedése nem­zetközi mértékben igen csekély, körül­belül fele akkora, mint Nyugat-Német­­ország és az Egyesült Államok szállítá­saiban. További problémát jelent a francia gazdaságban — és ezt is az ötéves terv során szeretnék megoldani — a tőkepiacról való finanszírozás. 1959- ben a vállalatok eszközeinek még 14,7 százalékát szerezték részvények érté­kesítéséből; 1967-ben ez a szám már csak 7,3 százalék. Fokozni akarják az elkövetkező ötéves időszakban a fran­cia ipari üzemek külföldi beruházásait is. Legalább azt el akarják érni, hogy a külföldön befektetett francia tőke meghaladja az országban beru­házott külföldi tőke összegét. 1969-ben a külföldön befektetett francia tőke 6 százalékával Franciaország ötödik helyen áll az NSZK-ban történt be­ruházásokat illetően. Ezzel szemben a külföldiek az elmúlt évben külö­nösen intenzív tevékenységet fejtettek ki a francia népgazdaság vezető ipar­ágaiban való részesedés érdekében. (APA) • Strougal csehszlovák miniszterelnök Prágában fogadta Zsigalin szovjet ne­hézipari, energetikai és közlekedési gépgyártási minisztert, a csehszlovák— szovjet tudományos-műszaki együttmű­ködési állandó albizottság ülésén részt­vevő szovjet küldöttség vezetőjét. • Az Al Akhbar című kairói lap köz­lése szerint az Arab Közös Piac Gazda­sági Tanácsa tanulmányozza a közös valuta kibocsátására vonatkozó javas­latot. A közös pénzegység, a dinár kon­vertibilis lenne a világ pénzpiacán. Az Arab Közös Piac tagjai a következők: BAK, Szíria, Irak, Kuwait, Jordánia, Jemen és Szudán. 0 Szófiában megállapodást írtak alá Bulgária és Jordánia képviselői a két ország közúti szállításairól. A megálla­podás számos könnyítést tartalmaz sze­mélyek és közúton szállított áruk szá­mára egyaránt. 0 Sierra Leone kormánya és az Afri­kai Fejlesztési Bank között létrejött megállapodás értelmében a bank 3 mil­lió leone összegű hitelt nyújt Sierra Leonénak. A kölcsön beruházási célokat szolgál.­­ Az angol Barclays bankcsoport há­romtagú küldöttsége — az MNS jelen­tése szerint — a napokban a Szovjet­unióba érkezett, ahol tárgyalásokat folytat szovjet bankok, importőr és ex­portőr vállalatok képviselőivel. • A magyar—jugoszláv bankkonzor­cium május 25—28-ig igazgató bizott­sági ülést tartott Dubrovnikban. Az ülésen határozatot hoztak olyan mód­szerek alkalmazásáról, amelyekkel a konzorcium bankjai előmozdíthatják a magyar és jugoszláv vállalatok­­között a termelési kooperációs ügyletek létre­hozását és a harmadik piacokon való együttműködést.­­ A Német Demokratikus Köztársa­ság június 8—11. között Mexikóváros­ban ipari kiállítást rendez. A kiállítá­son 2400 négyzetméternyi területen az NDK iparának 1800 terméke kerül be­mutatásra. A kiállítás előkészítésére az NDK külkereskedelmi kamarájának 40 tagja érkezett Mexikóba.­­ Szovjet távol-keleti küldöttség ér­kezett Jokohamába, hogy japán szak­emberekkel tárgyalásokat folytasson a tengerparti kereskedelem és a kulturá­lis kapcsolatok fejlesztéséről. Tizenkét napos látogatásuk során a küldöttség megtekinti az EXPO 70 világkiállítást.­­ Amerikai acélipari vállalatok azt követelik, hogy a kormány kontingen­sekkel korlátozza az acél importját. A védelmet kérő vállalatok képviselőit hétfőn hallgatja meg a kongresszus il­letékes bizottsága. • Két világszerte ismert dán sörgyár, a Carlsberg és a Tuborg bejelentette, hogy rövidesen fuzionál. Az új válla­lat részvénytőkéje 9,6 millió font lesz. A Carlsberg évi forgalma 3,5 millió hektoliter sör és ásványvíz, a Tuborg cégé 2 millió hektoliter. A két sörgyár együttesen a dán piac 85 százalékát látja el, a termelés 25 százalékát ex­portálja. A W(W JELENT 1­ 0 A szudáni központi bank képviselő­je bejelentette, a bankállamosítások nem érintik a szudáni és külföldi bete­vők tulajdonát. A bankok egyébként ötnapos szünet után május 30-án nyit­nak újra. 0 A Nemzetközi Cukorszervezet végre­hajtó bizottságának május 26-án kez­dett ülése tovább folytatódik. Az ülés befejezéséről még nem érkezett hír. 0 Pénteki sajtójelentések szerint vár­ható, hogy a Fiat a közeljövőben felvá­sárolja a francia Citroen autótársaság tőkéjének 50 százalékát. Jelenleg csu­pán 15 százalékkal érdekelt. Hivatalos nyilatkozat az ügyben csak a jövő hé­ten várható.­­ A jugoszláv szövetségi nemzetgyű­lés illetékes bizottsága megvizsgált né­hány olyan intézkedéstervezetet, amely­nek célja, hogy korlátozza a jugoszláv szakemberek külföldi munkavállalását. Jelenleg túlságosan sok magas képzett­ségű szakember vállal munkát Jugo­szlávia határain kívül.­­ Hongkongi japán gazdasági körök szerint a Kínai Népköztársaság búzát szándékozik exportálni. Búzafeleslegei egy részét Japánnak akarja eladni.­­ Olaszország és Algéria között 1000 kilométeres tenger alatti telefonkábelt fektetnek le a Földközi-tengerbe a két ország posta- és távközlési miniszterei által aláírt megállapodás értelmében. Az új kábel révén jelentősen megjavul Algéria és az európai országok telefon­összeköttetése.­­ A brit kormány előreláthatólag meg­tiltja, hogy repülőgépek szuperszonikus sebességgel haladjanak keresztül Nagy- Britannia területe felett. Az intézkedés­re a hangrobbanások miatt a zaj elle­ni küzdelem keretén belül kerül sor. A tilalom érintené az 1973-ben működés­be állítandó angol—francia Concorde repülőgépet is.­­ A 48. páduai nemzetközi vásáron az olasz cégeken kívül sok külföldi or­szág, köztük a Szovjetunió, Csehszlo­vákia és Románia vállalatai is bemu­tatják termékeiket.­­ Az S. S. Leyland Diesel Iran közös iráni­ brit vállalatban az év végéig megkezdik a 140 lóerős 401-es és a 200 lóerős 680-as típusú Diesel-motorok szerelését. Az iráni Tabrizban felépített gyár évi , kapacitása 1974-re eléri az 5000 darabot. A British Leyland társa­ság a részvények 26 százalékát mond­hatja magáénak.­­ A svéd külkereskedelmi deficit áp­rilisban 403 millió svéd koronát tett ki, szemben az előző havi 224 millió, és az egy évvel ezelőtti 258 millió koro­nával.­­ A görög műtrágya exportőrök — jól értesült körök szerint — május 20-án kötelezettséget vállaltak, hogy szeptem­ber 20-ig nem szállítanak nitrogén-mű­trágyát a Közös Piac országaiba. Olasz­ország ugyanis a múlt hónapban olyan panasszal lépett fel, hogy az áron aluli görög nitrogén-műtrágya szállítmányok veszélyeztetik a belföldi termelést. Bolívia és a szocialista országok Óvando Candia bolíviai köztársasági elnök nyilatkozatot adott a Periscopio című argentin folyóirat tudósítójának. Nyilatkozatában kijelentette, hogy re­ményeket fűz a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kialakítandó kapcsolatokhoz. — E kapcsolatok kifejlesztésével Bolívia széles körű lehetőséget kap arra, hogy eljusson a­ szocialista or­szágok piacaira — mondotta az elnök. Ezek az országok Bolívia számára elő­nyös feltételek között vásárolhatnak különböző fémeket. A szocialista or­szágokkal való kereskedelem megsza­badíthatja Bolívia gazdaságát örök problémájától, a fémek árának esé­sétől és a piacra való ráutaltságtól. (TASZSZ) Eladatlan hűtőszekrények és tv-készülékek Jugoszláviában Jelentősen nőtt a fém- és a villamos­ipar termelése Jugoszláviában az év első négy hónapjában — jelenti a Magyar Szó. Mint írja, e két ágazat termelése 17, illetve 11 százalékkal növekedett idén, elsősorban az új, beruházások kö­vetkeztében. Az év első negyedében ugyanis csaknem 7 milliárd dinárt for­dítottak e két területen beruházásra, 50 százalékkal többet, mint 1969 azonos időszakában. Növelte a termelést a fém­ipari és villamosipari termékek iránt megnyilvánuló egyre nagyobb külföldi kereslet is. A fémipar januártól áprilisig 42, a villamosipar 80 százalékkal többet exportált, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Aggasztónak tartják azonban, hogy e két iparágban előállított tartós fogyasz­tási cikkek kereslete csökkent, és emiatt a termelést is csökkenteni kell. Jelenleg mintegy 100 ezer olajkályha és olajtűz­hely, 80 ezer televízió és 120 ezer hűtő­­szekrény van raktáron. Az új csehszlovák árpolitika Ignác Rendek miniszter, a csehszlo­vák Szövetségi Árbizottság elnöke a napokban sajtóértekezleten kijelentet­te, hogy az eddigi eredmények az új árpolitika helyességét igazolják. Az in­fláció megakadályozását célzó ármora­tórium nemcsak a vállalatokban meg­rendült fegyelem megszilárdítására irá­nyult, hanem a többi konszolidációs in­tézkedéssel együtt hozzájárul a lakosság bizalmának megerősítéséhez. Ezt a tényt a belföldi piaci helyzet fokozatos meg­nyugvása tükrözi. Mivel az árak megállapítása kizáró­lag az állam feladata, biztosítani tud­ják az árak, és ezzel a korona stabili­tását — írja az Új Szó. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány árpoliti­kája a jövőben is a kiskereskedelmi árak rögzítésére irányul, ami azt jelen­ti, hogy az ármoratórium — bizonyos kivételektől eltekintve — előrelátható­lag körülbelül két és fél évig fog tar­tani. Ez alatt az idő alatt általános ár­emelésektől nem kell tartani. (A csehszlovák árpolitika elemzését lásd a Sajtószemlénkben ismertetett cikkekben.) Óriási visszaesés a Leyland nyereségében A nyereség nagymértékű visszaeséséről számol be a legnagyobb angol gépkocsi­gyár, a British Leyland félévi jelentése. A vállalat elnökének bejelentése­ szerint a legutóbbi fél év adózás előtti profitja csak 1,1 millió font sterling volt, az előző hat hónapban elért 19,3 millió fonttal szemben. A kedvezőtlen eredmé­nyért elsősorban a „riasztó mértékű” nem hivatalos sztrájkokat okolta. Negyedévi jelentésében az ICI, egész Anglia legnagyobb ipari konszernje, szintén kedvezőtlen eredményt közöl. A vegyipari óriás, amelynek üzleti ered­ményeit általában az angol gazdasági helyzet általános mutatójának tekintik, csak 38 millió font nyereséget mutatott ki a tavalyi első negyedévben elért 44 millióval szemben, pedig a vállalat for­galma 21 millió fonttal emelkedett. Az első negyedévben kimutatott 327 millió font sterlinges forgalomban az export­­eredmény javulása tükröződik. Kedvező eredményről számol be a Courtaulds textilkonszern évi jelentése: 52,1 millió font adózás előtti profitot jelent be az előző évi 50,9 millió helyett. (Reuter) A világ legnagyobb paraxilén-gyára Az angol ICI vegyipari tröszt Wil­ton városában most vette át új, évi 140 ezer tonna kapacitású paraxilén gyárát, amely a maga nemében ál­lítólag a legnagyobb a világon. A paraxilént alapanyagként hasz­nálják fel a terilén és más hasonló poliészter-rostok gyártásánál. Az új gyár révén az ICI évi termelése 200 ezer tonna fölé kerül. Ezt a mennyi­séget a konszern elsősorban arra hasz­nálja fel, hogy növekvő saját igényeit fedezze belőle. Bizonyos hányadát azonban el is adja, főképpen külföldi piacokon. (M­S) mmasmmamni hospuriárské novin A csehszlovák konszolidációs politi­kának fontos része a közelmúltban el­rendelt ármoratórium. Az árak befa­gyasztása azonban nem elég: meg kell találni a jelenlegi helyzetből kivezető utat a racionális árrendszerhez és ár­politikához. Mi jellemzi a pillanatnyilag torz ár­rendszert és milyen okokra vezethetők vissza a jelenségek? A mostani árak nem fejezik ki az újratermelésükhöz társadalmilag szükséges ráfordításokat. Az árak nem aszerint tartalmaznak nyereséget, hogy hol és milyen a mun­ka termelékenysége. Az árakban fog­lalt irracionális nyereségkülönbségek­nek több oka van. Egyrészt a­ nagyke­reskedelmi árak 1967. január 1-én meg­változtak és 1968—69-ben spontán ár­alakulás következett be, másrészt a termelési ráfordítások objektíve arány­talanul alakultak, továbbá 1967-ben új adórendszert vezettek be (áttértek a nyereség adóztatására, megváltoztatták az eszközlekötési járulék nagyságát). A döntő ok azonban az volt, hogy egysze­rűen nem voltak árképzési normák. A jelenlegi helyzet további jellemzője, hogy az árszférák (nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, fogyasztói árak) telje­sen elszakadtak egymástól. A megoldás: állami árszabályozási rendszert kell létrehozni. Az árszabá­lyozásnak biztosítania kell az árszint ellenőrzését, lehetővé kell tennie­ ra­cionális árviszonyok kialakítását és az új­ termékekre olyan árak megállapítá­sát, amelyek ösztönzik a műszaki fej­lesztést. Az áraknak a jövőben minde­nekelőtt ki kell fejezniük az újrater­melésükhöz társadalmilag szükséges rá­fordításokat, mert csak így lehet orien­táló funkciójuk. Az áraknak azt a funk­cióját, hogy a keresletet és kínálatot szabályozzák, a terv prioritása korlá­tozza: a terv (és elsősorban nem az árak) segítségével akarják fokozatosan megszüntetni a kereslet és kínálat egyensúlyhiányát. Az lenne a reális, ha az árak meghatározásakor a belföldi ráfordításokból indulnának ki és az így kialakított árakat fokozatosan közelíte­nék a világpiaci árakhoz. Fontos, hogy „a világpiaci ár egyre szélesebb körű befolyásának biztosítá­sa” nem járhat együtt költségvetési dotációkkal és nem változtathatja meg automatikusan a belföldi ráfordítások szintjét. Az áraknak hatniuk kell az anyagi érdekeltségre, de úgy, hogy a ráfordítások csökkenjenek, ezáltal lét­rejönnek a belföldi és külföldi árak közelítésének feltételei. A ráfordítás­, A VILÁGSAJTÓBÓL Állami árszabályozás Csehszlovákiában illetve önköltségcsökkentésnek az a " feltétele, hogy az így előálló előnyök" (magasabb nyereség) ne vesszenek elő mechanikusan; az önköltséget és az" árat csökkentő vállalatokat a többiek-­­ kel szemben előnyben kell részesíteni.­ Az árszabályozás első szakaszában­­ az árban foglalt nyereséget egységesí­­s­­ik: ez körülbelül 10 százalékos eszköz-­­ arányos nyereség lesz. Ez a nyereség-­­ ráta minimálisan 8 százalék, maximé­­á­lisan 15 százalék; ezen határok között az árakat a gazdasági egységek (és nem a központi állami szerv) határozzák meg. Ha a nyereség meghaladja a ma­ximumot, akkor meg kell vizsgálni az árcsökkentés lehetőségét. Az árszabályozási rendszer kialakítá­sának első fázisában a nagykereskedel­mi árakat változtatják meg, a többi ár­szférát később. A további munkának­­ az lesz a célja, hogy kialakítsák az ál­lami árpolitika szabályozóeszközeit, és hogy összekapcsolják az új nagykeres­kedelmi árakat a többi árakkal. Az utóbbit illetően arról van szó, hogy az inflációellenes árpolitika fenntartása érdekében a nagykereskedelmi árcsök­kentésekből, a forgalmi adó koncent­rálása révén, a dotációk csökkentéséből stb. nyert eszközöket központi pénzügyi tartalékok képzésére kell felhasználni. Az állami árpolitika jóval szélesebb az előbb vázolt árszabályozási rend­szernél. Elsősorban a népgazdasági tervezéssel való kapcsolatára kell utal­ni: az, hogy a ráfordításokat is terve­zik, befolyásolhatja az árszabályozást. Ennek azonban nem szabad odáig ve­zetnie, hogy a terv határozza meg a rá­fordítások objektív nagyságát. A terve­zésnek elsősorban a népgazdasági haté­konyságot meghatározó ágazatokra kell vonatkoznia. Az árakat két szempont­ból kell bevonni a tervezésbe: egyrészt úgy, hogy a népgazdasági tervezéssel elősegítsék a kívánatos áralakulást, másrészt az árakat a népgazdasági tervezés hatékonyságának kritériumai­ként használják fel (a termelés és fo­gyasztás tervezett szerkezetváltozását az árak aktív hatásával segítsék elő stb.) A költségvetéssel való kapcsolat úgy vetődik fel, hogy a régi és a bevezeten­dő új árak közti különbséget vagy a költségvetésből egyenlítik ki, vagy ár­kiegyenlítési alapot hoznak létre. Az új árszabályozási rendszert 1971- ben vezeti be, majd tökéletesített for­máját alkalmazzák az 1971—75-ös öt­éves tervidőszakban. (1970. évi 17—18. sz.) Sraufifurlír^cilttuit BUCK DURCH DIE WIRTSCHAFT A török „Türkiye Is Bankasi” által közzétett adatok szerint tovább növe­kedett az ipari termelés szerepe az ország gazdaságában. A kormány elég­tétellel könyveli el a fejlődésnek ezt az irányzatát és ütemét nyilvánvalóan hajlandó még tovább fokozni. Annál kedvezőtlenebbek a mezőgazdaság eredményei. A hozam egy év alatt mindössze 0,8 százalékkal nőtt, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság jelen­tősége változatlanul nagy az ország gazdasága szempontjából. A török gazdaság 1969. évi általános fellendüléséből adódóan a piaci ára­kon számított bruttó társadalmi ter­mék 7 százalékkal, illetve 5,92 mil­liárd török fonttal növekedett a ko­rábbi évhez képest, és 90 milliárd fontot ért el, ami mintegy 40 milliárd DM-ának felelt meg. A népesség 2,5 százalékos növekedése folytán a bruttó társadalmi termék egy főre számítva 4,5 százalékkal emelkedett. Az ipari hozzájárulás a társadalmi termékhez 20,4 százalék volt 1969-ben az előző évi 19,6-del szemben, a mezőgazdaság részesedése viszont 31,2 százalékra esett vissza a korábbi 33,1-ről. Az élénk kereslet erősen ösztönözte a török ipari termelést. A cement, elektrolitikus vörösréz és króm ter­melése több mint 20 százalékkal, az üveg és üvegáruké pedig 33,6 százalék­kal emelkedett. Egyes esetekben azon­ban visszaesés is volt a nyersanyagok és alkatrészek nem kielégítő bevitele miatt. A gyapjúszövet-, rádió- és cu­korgyártást pedig a korlátozott rak­tározási lehetőségek befolyásolták. A tartósan kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a vártnál alacsonyab­bak volta­k a mezőgazdaság termés­­eredményei. A hozamok névlegesen ugyan 7,3 százalékkal emelkedtek, a tényleges növekedés azonban csak 0,8 százalékot ért el. Kedvező termést a napraforgónál (+ 35 százalékos növe­kedés az előző évhez képest), a teánál (+26%), a mogyorónál (+12%), va­lamint a lencsénél (+12%) sikerült elérni. Nagyobb visszaesés volt vi­szont a cukorrépa, dohány, valamint a gyapottermelésben. A külkereskedelem valamivel jobb A török gazdaság 1969-ben eredményeket ért el 1969-ben, mint korábban, de a kereskedelmi mérleg egyensúlyba hozatalához változatlanul hosszú időre van még szükség. Érték­ben a török külkereskedelem 6,2 szá­zalékkal növekedve 1,34 milliárd dol­lárt ért el. A kivitel 8,1 százalékkal emelkedve 537 millió dollár, a bevi­tel pedig 4,9 százalékkal bővülve 801 milliót tett ki; a kereskedelmi mérleg hiánya 3 millióval csökkenve 264 millió dollár volt még mindig. A kivitel legnagyobb tételeként 1,4 százalékos emelkedéssel 405,1 millió dollár értékben a mezőgazdasági ter­mékek szerepeltek. Említésre méltó a mogyorókivitel 45 százalékos növeke­dése 107,7 millió dollárra. Egyébként ez a termék szolgáltatta 1969-ben a török mezőgazdasági export több mint 25 százalékát. A török ipari termékek kivitele 38,7 százalékos növekedéssel 96,8 millió dollárt ért el. Megemlí­tendő itt, hogy az előző évben 69,8 millióval kifejezetten mélyponton volt ez a kivitel, mert 1966-ban még több mint 88 millió, 1967-ben pedig 81 millió dollárt meghaladó értékben ex­portált Törökország ipari termékeket. A török bevitelnek csaknem a fele nyersanyagokból áll, s tekintettel a nyersanyaghiányra, további növekedés várható. Jelentősen, 50,4 százalékkal, növekedett a fogyasztási javak be­vitele is és 54,6 millió dollár volt. Az általános gazdasági fellendülés eredményeként javult a foglalkozta­tottság. 1969-ben mintegy 479 ezer foglalkoztatott volt, 4,2 százalékkal több mint egy évvel korábban. A török gazdaság strukturális változása a mezőgazdasági foglalkoztatottak szá­mának csökkenésében és az ipariaké­nak növekedésében tükröződik. Emel­lett még soha nem volt olyan magas a külföldön munkát vállaló török dol­gozók száma. A Nyugat-Európában fizetett magasabb bérek 1969-ben mintegy 140 ezer munkaerőt vonzot­tak külföldre, ami 142 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legtöbben az NSZK-ban vállaltak munkát: a 351 600 külföldön munkát vállaló török dolgozóból 315 700 főt foglalkoztattak. 1970. május 19.) VILÁGGAZDASÁG». Hirdessen a VILÁG­GAZDASÁG-ban

Next