Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-21 / 95. (340.) szám

1970. MÁJUS 21. A francia húshelyzet alakulása — belga szemmel A belga mezőgazdasági és élelmi­­szeripari szaklapokban az elmúlt he­tek során több cikk jelent meg­. Szer­zőik — a francia statisztikai hivatal nemrég közzé tett adatai és távlati előrejelzése alapján — mérlegelik a francia hústermelés és húsfogyasztás várható alakulásának kihatásait a kö­zösség, ezen belül elsősorban Belgium húsproblémáira. Belgium számára a francia húshely­zet alakulása két szempontból jelen­tős: Franciaország Belgium legnagyobb sertésfelvevő piaca, a belső szükség­leteket többszörösen meghaladó belga sertéshústermelés jelentős hányadát Franciaország vásárolja fel. Ugyanak­kor Franciaország Belgium első szá­mú élőmarha-szállítója, a belga élő­marha-import döntő hányada francia eredetű. A belga szakértők értékelése szerint a francia marhahústermelés csak 1974 körül lesz képes a közösség „harma­dik országokból” származó importigé­nyét csökkenteni, és a belga sertéshús­kivitelnek biztos piaca marad Fran­ciaország. A tanulmányok megállapítják, hogy bár Franciaország adottságai révén Európa nagy hústárháza lett, a közös­ség országai között — Olaszország után — itt a legalacsonyabb a száz hektárra jutó állatállomány, és az utol­só 18 év adatai alapján vizsgálva, nö­vekedésének üteme nem kielégítő. A viszonylag igen alacsony állat­sűrűségi mutatók és Franciaországnak állattenyésztési szempontból kedvező adottságai, a szakértők szerint, maguk­ban hordják a francia hústermelés na­gyobb arányú felfutásának lehetősé­gét. Az eddigi tendenciák és a fran­cia előrejelzés azonban nem valószínű­sítik ennek bekövetkezését. Az 1968. évi rekordszintről 1969-re 3 százalékkal esett vissza és ez a csökkenő irányzat 1970—1971-ben vár­hatóan folytatódik. Csak 1972-ben vár­ható e tendencia megváltozása és 1974- re az, hogy a termelés ismét eléri, eset­leg túl is szárnyalja az 1968. évi re­kordszintet. Ezzel szemben a francia marhahúsfogyasztás 1970—1975 között folyamatosan, előreláthatóan mintegy évi 4 százalékkal emelkedik. Ez az ütem — melynek két alaptényezője a városiasodás folyamata és a francia középrétegek vásárlóerejének növeke­dése — nem mondható eltúlzottnak,­­ viszonyítva az 1969 utolsó kilenc hó­napjában tapasztalt csaknem 6 száza­lékos fogyasztásemelkedéshez. A termelés és fogyasztás fejlődési ütemének eltérése következtében a francia marhaexport-lehetőségek már közel 10 éve csökkenőek. 1971 után a francia lehetőségek fo­kozatosan javulhatnak, bár a tejelő tehenek kivágásának támogatása az ál­latlétszám felfutását lelassíthatja és a marhahúshiány időszakát meghosszab­bíthatja. A közösség növekvő marhahúsfo­gyasztása és a francia exportlehetősé­gek behatároltsága következtében fo­kozódó marhahús-importigényt mérsé­kelhetik a következő tényezők: — a Japánban már jelentős szerepet játszó szójabázison előállított szinteti­kus húsok fogyasztásának elterjedése; — a francia marhakivágások ütemé­nek növelése, azzal a megoldással, hogy elkerüljék egy várhatóan 1975—1980 között bekövetkezhető marhahús-túl­termelési válság problémáit; — a francia marhahústermelésnek a vártnál nagyobb ütemű emelkedése. Ez utóbbi feltevést alátámasztja a marhahústermelés gazdaságosságának várhatóan folytatódó javulása, ami a termelési kedvet jelentősen fokozhat­ná. A gazdaságossági mutatók módosu­lásának döntő tényezője a hús- és ta­karmányárak közötti jelentős arány­­eltolódás. A fogyasztói igények alakulásának megfelelően a szarvasmarhahús-terme­­lés az utóbbi években egyre jobban a fiatal vágóállatok, elsősorban a 15 hó­napos bikák irányában tolódik el. Ez a termelési irány pedig növekvő takar­mányadagokat, elsősorban a gabonák fokozottabb takarmányozási felhaszná­lását követeli meg. Ugyanakkor a kö­zösségen belüli, jelenleg még magas gabonaárak, több tényező együttes ha­tására (pl. a termésátlagok emelkedé­se, készletek felhalmozódása, a világ­piaci ár alacsony szintje) — elkerül­hetetlenül csökkenni fognak, és ez a marhahústermelés önköltségét jelentő­sen mérsékeli. A belga szakértők bíznak abban, hogy a közösség szükségleteinek emel­kedése következtében egyre növekvő piaci kereslet és a termelés növekvő gazdaságossága pozitív hatással lesz a francia termelők termelési kedvére. Az előre jelzett évi 3—4 százalékos sertéshúsfogyasztás növekedési üteme mellett a termelési fogyasztás egyen­súlya csak úgy jöhetne létre, ha ter­melésük évi 11 százalékkal emelkedne. A francia sertéshús-import 1969-ben 219 ezer tonna volt, 1975-re a belga szakértők szerint ez a deficit tovább nő, amennyiben a jelenlegi termelési tendenciákat nem módosítják jelentős belső francia erőfeszítések. A francia hústermelés (juh) 1969. évi visszaesése 1972-ig várhatóan foly­tatódik. Az előrejelzés szerint a fo­gyasztás 1970—1975 között évente át­lagosan 4—5 százalékkal emelkedik, míg a termelés növekedésének évi át­lagos üteme csak 2—3 százalék körüli lesz. Hogy a francia juhhúsmérleg egyensúlyát elérjék 1975-re, a terme­lésnek évente 10 százalékkal kell emel­kednie, ami nem tűnik megvalósít­­hatónak. VILÁGPIACI ÁRFOLYAMOK AZ ÁRFOLYAMOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEKBEN FELVILÁGOSÍTÁS: 9 ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT A 380-193 TELEFONSZÁMON ________ május 20-án REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX 1931. IX. 18. 1970. V. 20. 1969. V. 20. 100 559,4 534,3 ZURICH, DEVIZA, svájci frankban USA.................................................. 4,3223-4,3228 4,3220-4,3230 Egyesült Királyság...................... 10,3885-10,3905 10,3200-10,3250 Kanada ......... 4,0295-4,0315 4,0140-4,0160 NSZK.................................................. 118,87-118,91 108,04-108,07 Hollandia ........ 119,15-119,19 118,82-118,85 Franciaország ....... 78,29-78,32 87,05-87,08 Belgium . ...................................... 8,7075-8,7150 8,640-8,645 Olaszország ....... 0,6873-0,6876 0,6873-0,6876 Ausztria ............................................ 16,6875-16,6950 16,6875-16,6925 LONDON, DEVIZA, 1 . az egyes országok pénznemében USA.................................................. 2,4036-2,4038 2,3881-2,3884 Kanada ....................................... . 2,5775-2,5785 2,5705-2,5715 NSZK................................. 8,7350-8,7400 9,5540-9,5570 Hollandia...................................... 8,7150-8,7200 8,6850-8,6890 Svájc .......... 10,3875-10,3925 10,3210-10,3240 Belgium ......... 119,23-119,33 119,39-119,43 Franciaország ....... 13,2665-13,2715 11,8610-11,8650 Olaszország ....... 1511,50-1512,00 1500,40-1500,70 PÁRIZS, ARANYÉRME, francia frankban Napoleon ........ 57,70 73,00 USA 20 %-os................................. 300,80 378,80 finom arany 1 kg-os rúdban . 6435 7510 NEMZETKÖZI ARANY, 1 finom uncia/USA / Zürich . ................................. . 35,90­ 36,00 43,30­ 43,50 London ... ........................... 35,95 43,425 Párizs ............................................ 36,25 47,02 LONDON, EZÜST, 999 finomságú, hivatalos raktári ár. penny/trog­ancia hét napra...................................... 167% 175% 3 hónapra ...................................... 171 Va 180% LONDON, FÉMTŐZSDE, déli­­/metr. ro.­­/h­o. RÉZ házaltuskó azonnalra . . 642,00-644,00 591-592 3 hónapra ........ 642,00-644,00 572-5721% forgalom, tonna........................... 3175 1900 Irányzat . ...................................... lanyha CN, azonnalra........................... 1550-1552 14171/2-1418 3 hónapra . . . . . . . . 1563-1564 14241/2-1425 forgalom, tonna ...... 205 145 irányzat............................................ lanyhább ólom, azonnalra ..... 129,00-129,25 118%—118% 3 hónapra ....................................... 129,25-129,50 1191/2-119% forgalom, tonna........................... • 1725 3325 FP irányzat ......... lanyha_ HORGANY, azonnalra . . . 119,00-119,25 117%—118 3 hónapra ... ...................... 119,00-119,25 120%—120% forgalom, tonna ...... 1750 700 irányzat ■ lanyha— EZÜST, penny/trog­uncia azonnalra . ................................. 166%—167 175-175 V4 171-171 % 180%—181 7 hónapra ....................................... 176Va-177 187-1871/2 forgalom, 10 000 uncia tétel • 80 24 FP irányzat............................................. gyengén tart._ Z = zárva P *=a prolongációs ügyletek . b nem érkezett b. FP ra Főleg prolongációs ügy­-­­ nem jegyezték letek 1970. V. 20. 1969. V. 20. LONDON, FÉMEK PLATINA, finomított, szabad­piaci ár, ab raktár fi/trov­uncia................................... . HIGANY, 99,99%, ab raktár */76 Ib-s palack: Amióta . • Siele ......... HIGANY, 99,99, df Egyesült Királyság, vagy Európa, 8/76 Ib-s palack................................ WOLFRAMERC, 65%, WO 3 d­f sh/lto egység (22,4 Ib) . ALUMINIUM, 99,5%-os 8/metr.to ANTIMON, angol, 99%-os C-Ito SINGAPORE, ON ab gyár, straits $/picul . . . ab gyár, 8/metr. to. III. (to . 65-70 212 212 170-175 670-720 257,20 870 689'A 1591% 75-85 223 211-215 3971/2-412% 247/6/8 360 612 14231/2 LONDON, GUMI, RSS I. min. cif bázis kikötő, penny/lb junius július irányzat 19*%8-191%8 20-20Vs kissé tartottabb 24%—24% 24%-24% ANTWERPEN, GYAPJÚ, ausztráliai fésűsszalag, Bfr/kg május . , június . . . forgalom, kg irányzat . . 107 IOGV2 11250 nyugodt 135 1340/2 LONDON, FÉSŰSSZALAG, Bradford, 64,s „B" penny/lb új kontraktus július ..........................................I 114,2-115,0 117,8-118,0 október..........................................I 116,6-117,0 117,5-117,7 forgalom, 5000 Ib-s tétel ... I 18­6 irányzat......................................­­ tartott­­SYDNEY, ZSIROSGYAPJÚ, A.W.B. 68 tip., ausztráliai centrik 80,9-81,0 97,3-97,4 82,8-82,9 95,0-95,1 232 135 tartott -július .......................... október........................ forgalom, 3000 Ib-s tétel irányzat.......................... LONDON, JUTA, pakisztáni, cif észak-európai kikötők, P/l­o 157 Cuttings irányzat fehér „C” .... fehér ..D” .... Tossa „C" .... Tossa ..D" .... 145 135 70 143 1/2 136 nyugodt 147 58 161 151 LONDON, NYERSCUKOR, 2 kontraktus elf London­­/h­o 39,25 38,00 37,40-37,45 39,50-39,55 47-1775 83-1765 nyugodt — napi ár ........ augusztus ....... forgalom, 50 long tonnás tétel irányzat LONDON, KAKAÓ, bázis: ghanai főtermés, £/k­o május ..... július ....... forgalom, 5 tonnás tétel , irányzat................................ LONDON, HALLISZT, perui, 65% £/1»·· július-december *­•••1­881/2 76% május 19-én 1970. V. 19. 1969. V. 20. NEW YORK, GYAPOT, Middling White 1”. No 1. kontraktus, cent/lb június augusztus irányzat 20,00 20,00 nyugodt CHICAGO, BŐR, nedvesen sózott, cent/lb OKORBOR, 58 Ib és nehezebb TEHÉN BŐR, 53 Ib és nehezebb BORJÚBOR (Packer) 9% Ib és könnyebb................................. CHICAGO, GABONA, cent/bushel BÚZA, No. 2............................... július ......................................... szeptember ............................ irányzat ................................. TENGERI, No. 2. Yellow július ....................................... szeptember................................. irányzat....................................... ROZS, No. 2. július............................................. szeptember ............................ irányzat....................................... 13-13% 13%-14 1353/1—135V2 137 lanyha 128%-128% 126% tartott IO71/4 110% gyengén tart. 21,00-21,75 19,75 I6V2—16% 16­171/2 1335/8­ 133Va 136%-136% 130%—1301/1 130%—1301/2 122% 121% WINNIPEG, GABONA, ab raktár, kanadai cent/bushel ROZS, No. 2. július.................................. október............................................ ZAB, No. 2. július.................................. . . . október............................................ ÁRPA, No. 1. július.................................................. október............................................ BÚZA, ab Fort William vagy Port Arthur Northern Manitoba No. 1. . . Amber Durum No. 1................... - 1031/s IO6V2 75% 76% 109 110 179Vs 180% 130% 127% *01/2 7872 101% 1017s 190 Vs 220% WINNIPEG, OLAJOS MAGVAK, kanadai cent/bushel LENMAG, No. 1. július....................... október .... REPCEMAG, No. 1. július....................... november . . . 281‘A—2817, 275 3241/2 298 304',-305 2171/2 2461/2 202% NEW YORK, NYERSCUKOR, Vili. kontraktus, fob, cent/lb 3,85 3,90-3,91 1615 azonnali ......... július....................................... • • forgalom, 50 long tonnás tétel irányzat............................................ 3,70 3,78-3,80 694 tartott LANTOS, KÁVÉ, „D” kontraktus, cruzeiro/10 kg május . július irányzat 22,60 22,80 tartott 271,5-272,0 384,0-385,0 AMERIKAI ZSÍR 258,0-258,5 390,0-390,5 Ömlesztett, Chicago, azonnali. 11 Vb 512-5242 171-1233 1/100 lb...................................... tartott Hordóban, fob New York, cent/lb ...................................... 14­/b 12,40 12,50 s% 11% CHICAGO, VÁGÓSERTÉS, S/100 Ib 229-240 Ib­s................................I 25,00-25,25­ 25,00-25,50 ................................................ Fémek CSÖKKENT CHILE RÉZTERMELÉSE A nagy chilei rézbányák áprilisi ter­melése a márciusi 43 929 tonna helyett csak 38 986 tonnát tett ki. Tavaly áp­rilisban 48 094 tonnát termeltek — mondja a Codelco chilei"­ állami réz­vállalat előzetes jelentése. (Reuter) A LONDONI FÉMTŐZSDE London, május 20. — A rézpiacon a jegyzések a reggeli nyitás után to­vább estek. 3175 tonnás forgalom mel­lett a déli zárásig az árak kig 2 fonttal sodródtak lejjebb. A kínálatot a Wall Street előző éjszakai gyengesége ösztö­nözte, s ehhez intervenciós eladások is járultak. A délutáni ülésen az áresés megállt és az árak azonnalra 4, határ­időre pedig 41­2 fonttal emelkedtek. Az én jegyzései a délelőtt folyamán azonnalra 10, határidőre pedig 14 font­tal estek. A hangulatot erősen befolyá­solta a Wall Street gyengesége, a pe­­nangi ár zuhanása és a külső kereslet hiánya. Az eladások egy része veszteség­megelőző volt. A délutáni ülésen az ón ára is tartottá vált. A keresletet nö­velte a korábbi alacsony árszint. Az ólom irányzata is gyengült, de az ár csupán 1V2 fonttal maradt alatta az előző esti zárás árának. Szerény mér­tékű kínálat jelentkezett, de a piac nem volt fogékony. A délutáni ülésen a ko­rábbi ár tartott maradt. A horgany ára 1750 tonnás forgalom mellett 10 fonttal csökkent. A piacot a többi fém irányzata és intervenciós eladások befolyásolták. A délután fo­lyamán említésre méltó esemény nem történt. Az ezüst ára trog unciánként 0/2—3 pennyvel esett. Az irányzat alakulását Nixon költségvetési beszéde és a fém­kereskedők alacsony ára befolyásolta. Az új kínálatot fedezővásárlások szív­ták fel. A délután folyamán az ezüst irányzata tartott maradt. (Reuter) ANGLIA ACÉLTERMELÉSE Áprilisban Anglia nyersacéltermelése hetenként átlagban 560 400 tonnát tett ki. Az 1965 februárjában elért 560 700 tonna után ez az eddigi legnagyobb heti teljesítmény. A termelés az egész iparágban majd­nem egyformán magas szintet ért el, kivétel egyedül a BSC egyik gyára, ahol a karbantartó munkások sztrájkja következtében heti 11 ezer tonna kiesés mutatkozott. (Reuter) UKRAJNA MANGÁNÉRCE Ukrajna nikopoli körzetében állan­dóan növekszik a mangánérc kiterme­lése — írja a szovjet Gornij Zsurnal. A mangánérctelepek közel fekszenek az ukrajnai acélipart nyersanyaggal el­látó krivojrogi vasérctelepekhez. A kitermelt mangánérc minősége tar­tósan javul, és fémtartalma az elmúlt négy év folyamán állandóan növeke­dett. Jelenleg az egyik termelőhelyen 40,58, a másikon 42,95 százalék fém­tartalmat mutatnak ki. A kibányászott mangánércet nyolc dúsítóüzemben dolgozzák fel. A föld alatti munkahelyek automatizáltak, a felszíni fejtéseket most gépesítik és korszerűsítik. A lap szerint szükség van a dúsítási eljárások tökéletesítésére, hogy magas fémtartalmú koncentrátumok előállítá­sa révén a fémtartalom 90—95 száza­léka legyen kinyerhető. (Reuter) AZ AMERIKAI ACÉLPIAC A teherautó-vezetők sztrájkja egyre fenyegetőbb nyomást gyakorol az acél­piacra — írja az Iron Age e heti acél­ipari kommentárja. A sztrájk kezdete, április 6-a óta a kiszállítás legalább másfél millió tonnával esett vissza, s ugyanakkor a rendelések állandóan ér­keznek, és a le nem szállított készle­tek nagyobbak, mint évek óta. Az acélipar megrendelései valamivel nagyobbak, mint a múlt hónapban, de a kiszállítás mintegy 10 százalékkal visszaesett az egy évvel ezelőttihez ké­pest — állapítják meg Pittsburghban. A nem teljesített áprilisi és májusi megrendelések miatt egyre nagyobbak felhalmozódott készletek. Ha a sztráj­kot rövidesen befejezik, a második ne­gyedévi kiszállítások elérhetik a 22,5— 23 millió tonnát. (Reuter) I I I I I I M I III l­fuul B ARGENTÍNA KORLÁTOZZA A NAPRAFORGÓOLAJ EXPORTJÁT Az argentínai kormány közölte az exportőrökkel, hogy 1971 februárjáig legfeljebb 70 ezer metrikus tonna napraforgóolajat szabad ki­vinniük. Az exportőrök eddig 160 ezer tonna le­kötött mennyiségről tettek jelentést a kormánynak, olajkereskedelmi körök­ben azonban úgy tudják — írja a Reu­ter Buenos Aires-i tudósítója —, hogy tulajdonképpen csak 100 ezer tonnát adtak el. A belkereskedelmi államtitkár kije­lentette, az exportkvótákat az utolsó öt évben kiszállított átlagmennyiség alapján ítélik oda. Az exportőrök til­takoztak e lépés ellen, s azzal fenye­getőznek, hogy — ha nem emelik fel a kvótát legalább 90 ezer tonnára — jogi úton támadják meg a kormányt, mert az lehetetlenné teszi vállalt köte­lezettségeik teljesítését. Kereskedelmi körök szerint az expor­tőrök heves reakciója azt mutatja, hogy a teljesíthetőnél nagyobb kötelezettsé­geket vállaltak. Az idei napraforgóolaj­­termést magánkörök 320 ezer tonnára becsülik, s ebből 230 ezer tonna a bel­földi szükséglet. A belkereskedelmi minisztérium kö­zölte, az exportőrök az esetben szállít­hatnak kvótán felül napraforgóolajat, ha kötelezik magukat, hogy ugyanakkor importálnak gyapotolajat, szójaolajat, repceolajat vagy éppenséggel napra­forgóolajat az eladott áruéval azonos vagy annál alacsonyabb áron. Kereskedelmi körök véleménye sze­rint az argentínai kormány döntése kö­vetkeztében emelkedni fognak a jon- ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK LANYHA A NIKKEL PIACA Általában csendes üzletmenet és va­­l­­amelyest egymástól eltérő árelképzelé­sek jellemzik a tiszta nikkel szabad piacát. Leginkább 1930—2150 font sterling között mozgó árakról beszélnek, az elő­zőleg érvényesült 1970—2200 font ster­­linges árszinthez képest. Általánosságban az a vélemény, hogy Kína részéről jelentős vételek várha­tók, mert úgy becsülik, hogy a most bezárult kantoni vásár alkalmával csak kisebb mennyiségeket vásárolt. Kína nem hajlandó megadni a jelenleg kért árakat, valószínűleg abból kiindulva, hogy ha távol marad a piactól, később olcsóbban vásárolhat. Úgy hiszik, hogy a Szovjetunió leg­utóbb leszállította az árakat, de ezek még elég magasak, mert június—júliu­si elhajózású áruért libránként 2,30 dollárt kér, ami megfelel metrikus tonnánként 2115 font sterlingnek. Nem valószínű, hogy ezen az áron üzlet jö­het létre, mert a kereskedők egyelőre olcsóbban kínálnak szovjet származású nikkelt. (Reuter) Mezőgazdasági cikkek doni olajárak is. Lehetséges, hogy a szállítók visszavásárolják a már eladott mennyiségeket, illetve áttérnek más­fajta étolajak vételére. Londonban úgy tudják, hogy az ar­gentínai kormány áprilisban kérte az olajütőket és exportőröket, jelentsék be milyen szállítási kötelezettségeik van­nak külföldi vevőikkel szemben. Erre azért volt szükség, hogy pontosan fel­mérjék a belföldi készleteket és elke­rüljék a tavalyi helyzet megismétlő­dését, amikor is a túlzott eladás miatt az ország 25 ezer tonna étolaj behoza­talára szorult. A jelek arra vallanak, hogy a kormány e lépésére túl későn került sor és igen valószínű, hogy idén újból 25 ezer tonna étolaj behozatalá­val kell ellensúlyozni a túlzottan meg­szaladt exportot. (Reuter) A KUBAI CUKORKAMPÁNY EREDMÉNYE 9 MILLIÓ TONNA LESZ Fidel Castro kubai miniszterelnök be­jelentette, hogy a cukornádaratás ered­ménye a várt és kitűzött 10 millió ton­na cukor helyett csak 9 millió tonna lesz — közli az MTI. A kudarc „igazán nagyon súlyos” — mondotta a miniszterelnök. „Ha egy forradalom kitűz egy célt és nem éri el, ez nagy fájdalmat okoz a forradal­mároknak és becsületükbe vág. Azért mondom ezt, hogy egyikünk se keres­sen ürügyet vagy mentséget, mind­annyian bírálatot érdemlünk.” (A cukorkampány július közepén fe­jeződik be s már eddig is nagyobb eredményt értek el­­Kubában, mint az ország fennállása óta bármikor. ( A szerk.) A CUKOREGYEZMÉNY ÜLÉSE A Nemzetközi Cukorszervezet (ILO) végrehajtó bizottságának rendes ülés­szaka május 26-án nyílik meg London­ban. Az ülésszak aktualitását az adja meg, hogy a szervezet tagjainak má­jus 15-ig kellett bejelenteniük, meny­nyiben tudták, illetve nem tudták a számukra engedélyezett exportkontin­genseket teljesíteni. Ennek alapján át­tekintik a piaci helyzetet, és gondos­kodnak a nem teljesített kvóták újra­felosztásáról. (Reuter) MEGÁLLAPODÁS A TEJPOR MINIMÁLIS ÁRÁBAN A GATT tejipari bizottságának leg­utóbbi ülésén a tejtermékek nemzetközi forgalmában részt vevő országok meg­állapodtak abban, hogy a sovány tej­port 100 kilogrammonként 20 dollár fori áron fogják a jövőben eladni. A megegyezés részvevői: Ausztrália, Kanada, Dánia, a Közös Piac tagorszá-­­ gai, Japán, Új-Zéland, Dél-Afrika és Anglia. Írország még nem írta alá az egyezményt, de vállalta annak betar­tását. A megállapodásban a részt vevő országok arra vállaltak kötelezettséget, hogy nem adnak el, illetőleg nem vásá­rolnak sovány tejport a megállapított minimális ár alatt. Kivételes esetekben és megfelelő biz­tosítékok nyújtásával a minimális árak alá lehet menni, ha a tejport állati ta­karmányozásra használják fel vagy ha azt a fejlődő országoknak szociális jut­tatásként vagy segélyként szállítják. A GATT illetékes bizottsága most azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a megállapodást vajra és növényi zsira­dékra is kiterjesztik. (Reuter) AZ USA SZÓJABABEXPORTJA Az USA mezőgazdasági államtitkára szerint az ország idén körülbelül 400 millió bushel szójababot exportál, ami rekordot jelent. A szójabab termelésé­nek megindulása óta ez évben jelent­kezik az exportban a legmagasabb százalékos emelkedés. A legutóbbi szezon alatt 286,8 millió bushelt ex­portáltak. Elmondotta az államtitkár a kong­resszus költségvetési bizottságában azt is, hogy a szójaliszt exportjában is rekordteljesítmény várható és kielé­gítő mértékben folynak­­a szójaolaj­szállítások is. Mindent egybevetve szójababból és annak termékeiből 1,4 milliárd dollár értéket exportálnak az idén. (Reuter)

Next