Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-26 / 98. (343.) szám

­ Az arab „kis csúcs” gazdasági háttere A szudáni forradalom első évforduló­ján — néhány hónapon belül már har­madszor — találkozott Nasszer egyip­tomi, Numeiri szudáni és Kadhafi líbiai államfő, hogy folytassa a három ország szövetségével kapcsolatosan felmerült kérdések megvitatását. A napirenden az Izraellel szembeni ellenállás kérdése mellett főként gazdasági problémák szerepelnek. A három ország április­ban gazdasági integrációról és műszaki együttműködésről szóló szerződést írt alá, amelynek értelmében növelik ke­reskedelmüket, koordinálják import- és export-politikájukat, szabad moz­gást biztosítanak személyeknek és tő­kének, vámkedvezményeket biztosíta­nak egymásnak. Abban is megállapod­tak, hogy közös bankot és fizetési uniót hoznak létre. Az EAK szakemberei, Szudán hatal­mas és még feltáratlan ásványkincsei, Líbia olaj- és pénzgazdasága biztosí­téka lehet a jövőben az igen kedvező gazdasági együttműködésnek — írja a Reuter kommentárja. A közelmúltban egyiptomi szakember­csoport járt Lí­biában, ahol tanulmányozta az ország mezőgazdasági lehetőségeit. Többek kö­zött megállapította, hogy az eddig ter­méketlen Fezzan tartományban a föld alatti víz felvezetésével a mezőgazda­ságban jó eredményeket lehet elérni. A partvidék kedvez olajfa és gyümölcs­­ültetvények létesítésének. A szudáni— egyiptomi együttműködés alapján egyiptomi szakemberek kutakat fúrnak Szudán nyugati részén. Az ország állat­­állománya magva lehet egy húskonzerv­gyár létesítésének. A két ország gyapot­politikájának koordinálásában is tör­téntek már lépések. A Nílus közös ön­tözési és halászati lehetőségeket nyújt. Fontos kérdés a három ország kö­zötti közlekedési hálózat fejlesztése. Az EAK-t és Líbiát a Földközi-tenger mentén már megfelelő szárazföldi út köti össze. Nem mondható el ugyanez Szudán és az EAK viszonylatában. Köztük még csak légi és vízi össze­köttetés áll fenn. (A három szövetséges állam összterü­lete több mint 5 millió négyzetkilo­méter, lakóinak száma 50 millió. Terü­letük összefügg, északon a Földközi­tenger, keleten a Sinai-félsziget, délen és nyugaton Etiópia és Csád határolja.) YILÁ GGAZDASÁG 1970. MÁJUS 26., KEDD Az OECD és a keleti kereskedelem Az OECD párizsi tanácskozásainak­­befejeztével (lásd a VILÁGGAZDA­­­ság szombati számának 2. oldalát) a nyilvánosságra hozott közös közle- Iményben a tagországok síkraszállnak­­az európai szocialista országokhoz­­fűződő gazdasági kapcsolatok kiszéle- ssítéséért. Az AP amerikai hírügynökség ér­ Itesülése szerint csak az utolsó pilla­­­natokban sikerült az olaszoknak elfo- l gadtatni a kelet-nyugati kereskede­­llem fokozására felszólító javaslatot. A­­közös nyilatkozatban az OECD-orszá- Igok felhívják Lennep főtitkárt, hogy I tegye meg javaslatait a kapcsolatok I javítására. Az európai biztonsági konferencia I összehívására vonatkozó javaslat, ame­lyet az európai szocialista országok I terjesztettek elő, ugyancsak szorgal- l mazzá a kelet—nyugati gazdasági kap- I csolatok javítását — emlékeztet rá­­az AP hírügynökség. Most került nyilvánosságra a szer- I vezet miniszteri tanácsa elé terjesz- t tett s az OECD-szakértők által kidol- l gozott jelentés, amely figyelmezteti a­­ tagállamokat, hogy hacsak nem foly- t tatnak hatékonyabb keresletszabályozó politikát, nem lesznek képesek gazda­ságuk folytonos és megalapozott nö­vekedésének biztosítására. Rámutatnak arra, hogy a 60-as években a túlfű­töttség vagy a stagnálás leküzdésére hozott intézkedéseket általában túl későn vezették be. Ezáltal egyenetlen termelési ciklusok jöttek létre, ame­lyek megnehezítették a hosszú távú beruházások tervezését. A jelentés ajánlja a tagállamok kor­mányainak, hogy a költségvetési és a monetáris eszközök széles skálájá­val próbálják befolyásolni a keresle­tet. A kereslet rugalmasabb szabályo­zása — teszi hozzá a jelentés — hoz­zájárulhat az árinfláció leküzdéséhez is. Másrészt csak a fölös kereslet le­­csapolásával jöhetnek létre a haté­kony jövedelempolitikához szükséges kedvező feltételek is. Ha a keresletszabályozás nem képes létrehozni a fizetési egyensúlyt, a pa­ritások megváltozása ad módot a belső növekedés és a külső fizetési egyen­súly összhangba hozatalára. A szervezet végül nemzetközi együttműködésre szólít fel a környe­zeti problémák megoldása végett, köz­tük a levegőszennyeződés meggát­­lása, a közlekedés és hírközlés meg­javítása és a természet kincseinek megóvása érdekében. A találkozó után Lenner főtitkár kijelentette, a találkozó egyik legna­gyobb eredményeként a résztvevők megállapodtak, hogy a lehető leg­gyorsabban bevezetik a fejlődő orszá­gok támogatására nyújtott egységes vámpreferenciális rendszert. A konferencián feltűnést keltett az amerikai küldött felszólalása. Országa nevében késznek mutatkozott elfogad­ni, hogy a fejlődő országok behoza­talukat — esetleg az Egyesült Álla­mok exportérdekeinek veszélyeztetésé­vel — a számukra legkedvezőbb re­lációból biztosítsák. Ezzel Washington időlegesen lemondott arról, hogy a fejlődő országoktól megkövetelje a leg­nagyobb kedvezmény elvének kölcsö­nös alkalmazását. Sürgette azonban ezeket az országokat, hogy fokozato­san számolják fel „bizonyos ipari or­szágokkal” (célzás a Közös Piacra) — kötött preferenciális megállapodásai­kat. Az amerikai javaslattal — írja az AP — közelebb került megvalósításához az a terv, hogy a fejlődő országok exportjával szemben a fejlett tőkés országok nem emelnek behozatali vámokat. Eddig az Egyesült Államok kikötötte, hogy a harmadik világ országai mindenekelőtt számolják fel bizonyos országoknak nyújtott külön­leges kedvezményeiket. A Közös Piac országai 18 afrikai államban élveznek kedvezményeket, Nagy-Britannia pedig a nemzetközösségi országokban része­­sül hasonló preferenciákban. Az eddigi amerikai vélemény sze­rint e preferenciák veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát és le­hetetlenné teszik, hogy a washingtoni kormány a kongresszussal megsza­vaztassa a fejlesztési segélyek növe­lését az Egyesült Államok árucikkeit diszkrimináló országok számára. A jelek szerint a merev amerikai poli­tika most valamelyest rugalmasabbá vált — vélik az OECD-hez közel álló körökben. II. ÉVFOLYAM 98. (343.) SZÁM SZOVJET-BELGA­­LUXEMBURGI KOOPERÁCIÓ A Szovjetunió, Belgium és Luxem­burg képviselői a belga külügyminisz­térium közlése szerint a múlt hét vé­gén Brüsszelben a technikai és gazda­sági együttműködés további lehetősé­geiről folytattak megbeszéléseket. A három ország képviselőiből alakult ve­gyes bizottság első ülésszaka határoza­tot hozott a vegyipar, az elektrotechni­ka, az élelmiszeripar és az acél- és színesfémipar területén megvalósítható kooperációról. Megállapodtak, hogy a konkrét program előkészítésére meg­szervezik az egyes népgazdasági ágak képviselőinek találkozóját. A vegyes bizottságot a múlt évi szovjet—belga— luxemburgi gazdasági, tudományos és technikai kooperációs egyezmény kere­tében hozták létre. (Reuter) A KGST BERUHÁZÁSI BANKJA A KGST-országok Beruházási Bank­jának céljáról és feladatairól, valamint működési elvéről nyilatkozott K. A. Larionov, a KGST titkársága pénzügyi­­valutáris osztályának vezetője. A bank alapvető feladatát abban látja, hogy közép- és hosszú lejáratú hiteleket nyújt­son a nemzetközi szocialista munkameg­osztással, a termelés szakosításával és kooperációjával kapcsolatos közös gaz­dasági akciók megvalósítására, így a többi között a fűtő- és nyersanyagbázi­sok közös érdekű kibővítésére és nagy jelentőségű létesítmények építésére. A Nemzetközi Beruházási Bank alap­tőkéje egymilliárd transzferábilis (át­utalási) rubel összegben határolható meg. (Az átutalási rubel a KGST-tag­­országok kollektív valutája, egy ilyen rubel arany tartalma: 0,0987412 gramm tiszta arany.) Az alaptőke átutalási rubelből, továbbá átváltható szabad va­lutából, illetve aranyból áll. Ezen kívül tartaléktőkét, valamint külön alapokat is létesítenek. A legkölnbözőbb formá­kat használva, a bank bevonja munká­jába az átutalási rubelt, a bank-tag­országok nemzeti valutáit, továbbá a szabadon átváltható valutákat is. A bankhoz kölcsönért folyamodhat­nak a tagországok hivatalos hitelfelvé­teli meghatalmazással rendelkező bank­jai, gazdasági szervezetei és vállalatai, továbbá nemzetközi szervezetek, vala­mint a nem tagországok bankjai és gazdasági szervezetei. A hitelnyújtáskor meghatározzák a felhasználás és a tör­lesztés feltételeit és megszabják egyúttal azokat a kritériumokat is, amelyeknek jellemzeniök kell a finanszírozott léte­sítmény magasfokú gazdasági hatékony­ságát. Az alapszabályzat ezeket a követke­zőkben foglalja össze: a termelés opti­mális mennyiségének elérése; a vissza­fizetési határidők tiszteletben tartása; a világszínvonalú termék előállítása vi­lágpiaci árakon; nyersanyagbázis meg­léte a termelés számára; valamint fo­gyasztói piac megléte a késztermékek számára. A bank segíti a kevésbé fejlett orszá­gokat hitellel olyan létesítmények épí­tésére, amelyek alkalmasak gazdasági életük gyors fellendítésére. A bank kétfajta hitelt fog nyújtani: öt évre szóló közép lejáratú és 15 évre szóló hosszú lejáratú kölcsönt. A kama­tot a hitel és a valuta fajtájának meg­felelően fogják megállapítani. Ami a törlesztést illeti, ennek a finanszírozott létesítmény üzembe állítása után leg­később hat hónappal meg kell kezdőd­nie, rendszerint abban a valutában, amelyben a hitelt nyújtották. Larionov befejezésül hangsúlyozta, hogy a szocialista országok bankjának kapuja nyitva áll az összes államok előtt, gazdasági fejlettségüktől és politi­kai rendszerüktől függetlenül (MTI) PORTUGÁL-SPANYOL TÁRGYALÁSOK Caetano portugál miniszterelnök be­fejezte négynapos madridi látogatását. A látogatásról kiadott közlemény sze­rint a két ország követni szándékszik azt a világszerte mutatkozó tendenciát, amely nagyobb gazdasági tömbök létre­hozására irányul. Ezért tanulmányozzák a szorosabb gazdasági együttműködés lehetőségét. WASHINGTON AZ ÁLLAM­­ADÓSSÁG PLAFONJÁNAK EMELÉSÉT KÉRI Kennedy amerikai pénzügyminiszter — mint a Reuter iroda jelenti — hét­főn felkérte a kongresszust, hogy az ál­lamadósság engedélyezett felső határát átmenetileg 18 milliárd dollárral 395 milliárdra emelje. A miniszter a képviselőház költség­­vetési bizottsága előtt tett nyilatkoza­tában hozzáfűzte :ehhez, hogy a folyó és a jövő pénzügyi évre előirányzott költségvetési hiány miatt az államadós­ság állandó törvényes plafonját szintén emelni kellene. Azt javasolta, hogy az állandó felső határt 383 milliárd dol­lárban szabják meg. A miniszter javaslatára az adott al­kalmat, hogy a képviselőház költségve­tési bizottsága megkezdte a kormány költségvetésének megvitatását. A bi­zottság tagjai szerint a pénzügyminisz­ter javaslata meglepetést okozott, mert a vártnál jóval nagyobb emelést kért. NAPRÓL NAPRA­ ­ BŐVÍTENI AKARJÁK GAZDASÁGI KAPCSOLATAIKAT a szocia­lista világgal a legfejlettebb tőkés országok. Az OECD párizsi konferen­ciájának hétfőn nyilvánosságra került eredményeiről beszámoló jelen­tésünk szerint a fejlődő országokkal szemben folytatandó kereskede­lempolitika kérdésében közelebb jutottak a megegyezéshez és nemzet­közi megegyezést hirdettek az utóbbi években egyre aggasztóbban je­lentkező környezet­szennyeződés megakadályozására. ♦ A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRNAK szentelt harmadik olda­lunkon ezúttal is beszámolunk a vásár legfontosabb új fejleményeiről. ♦ KEDVEZŐ FELTÉTELEK VANNAK SZUdÁN, az EAK és Líbia gaz­dasági együttműködésére. Az arab „kiscsúcs” összeülésével kapcsolatos cikkünk szerint az Izraellel szembeni ellenállás kérdése mellett főként az összesen mintegy 50 milliós három ország gazdasági együttműkö­déséről tanácskoznak. ♦ AZ ARAB OLAJTERMELŐ ORSZÁGOK néhány tervével és problé­májával foglalkozik a 4. oldalon közölt összefoglalónk. Algéria, Líbia és Irak az olajgazdaság államosítására készül, Szaúd-Arábia fontolóra vette a „Tapline” néven ismert olajvezeték lezárását, az EAK viszont Szuez és Alexandria között tervez 350 km-es olajvezetéket. ♦ ANGLIÁBAN A PILLANATNYILAG KEDVEZŐ légkört egyre jobban zavarja az amerikai gazdasági helyzet bizonytalansága. Tudósításunk a brit választási kampány előkészületeinek gazdasági hátterét elemzi, elsősorban azt az aggodalmat, amellyel az Atlanti-óceán túlsó partján kibontakozó gazdasági fejleményeket figyelik. ♦ REKORDMENNYISÉGŰ BORFÖLÖSLEG halmozódott fel Ausztriá­ban. Jelenleg az egész tavalyi szüret eredményének megfelelő mennyi­séget, több mint két millió hektoliter bort tárolnak az osztrák pincék­ben.­ ­HM­ ERŐSÖDŐ ANGOL ÉRDEKLŐDÉS A MAGYAR PIAC IRÁNT Roy Mason brit kereskedelemügyi miniszter négynapos magyarországi látogatásának befejeztével elutazott Budapestről. Itt-tartózkodása alatt meglátogatta a Budapesti Nemzet­közi Vásárt és tárgyalt a kormány több tagjával, köztük magyar kol­legájával, dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszterrel. A látogatás felkeltette a nyugati hírügynökségek és lapok érdeklődését is. A Reuter tudósítója hírt ad arról, hogy a brit miniszter javasolta: láto­gasson Magyarországra a Brit Ipar­­szövetség különleges bevásárló cso­portja, hogy újabb exportrendeléseket szerezzen Nagy-Britannia számára. A küldöttségnek tanulmányoznia kellene a magyar iparfejlesztés szükségleteit, azokat a területeket, ahol szóba jöhet a brit együttműködés. Mason közölte — írja a hírügynök­ség —, hogy június végén magyar mezőgazdasági küldöttség indul Nagy- Britanniába. A miniszter jóslata sze­rint Nagy-Britannia idén több mint 250 millió font sterling értékben ex­portál Kelet-Európába. Az angol lapok is bőséges terjede­lemben foglalkoznak Mason budapesti látogatásával. A Times cikkének címe: „Mason hazaérkezett export-támogató magyarországi útjáról.” A Guardian ugyancsak feltűnő helyen közli a Mason-látogatás részleteit „Kelet­európai exportkampány” címmel és a következőket írja: „Mason kijelentette, hogy a magyar ötéves tervet ez év őszén fogják nyilvánosságra hozni. Ez a terv a beruházásokat valószínűleg az ipar sokoldalúvá tételére és fejlesz­tésére irányozza elő.” A miniszter budapesti sajtóértekez­letén foglalkozott a két ország közötti külkereskedelemmel, amelynek volu­mene nem nagy, de egyenletes és növekvő.” Tíz év alatt a Magyaror­szágra irányuló brit export meghá­romszorozódott, s tavaly elérte a 12,7 millió font sterlinget. A magyar export ugyanebben az időszakban duplájára nőtt és tavaly 9,4 millió fontot tett ki. Az idei első negyedévi adatok (angol export: 6,4 millió, magyar ex­port 3,3 millió font) egyfelől arról tanúskodnak, hogy idén tovább emel­kedik a két ország közötti árucsere­forgalom volumene, másrészt azonban elárulják, hogy még nem sikerült egyensúlyba hozni a Magyarországgal szemben évek óta fennálló aktív brit kereskedelmi mérleget. Természetesen továbbra is növelni kívánjuk kivitelünket — jelentette ki Mason —, de egyben a magyar export fellendülését is elő akarjuk segíteni. A magyar mezőgazdasági és textilter­mékekkel szemben alkalmazott köte­lező kontingensek e tekintetben nem jelentenek akadályt, hiszen tavaly a magyar külkereskedelem e kvótáknak mindössze 57 százalékát használta ki. A miniszter ezután kijelentette: „A magyar vezetőkkel folytatott tár­gyalásaimon előtérben állott a két ország közötti műszaki­ és ipari kooperáció kérdése” — mondotta. A három éve kötött együttműködési megállapodás kedvező alapot nyújt az ilyen jellegű együttműködés kialakí­tására. Már ma is számos példa akad, a Vickers az orvosi műszergyártásban, az ICI a növényvédőszerek előállítá­sában, az English Electric a transz­formátorok gyártásában működik együtt, s angol licenc alapján szer­számgépeket is gyártanak Magyaror­szágon. Ugyanakkor a brit ipar is profitál a magyar műszaki eredmé­nyek, korszerű technológiák átvételé­ből, így például magyar licenc alap­ján hasznosítják Angliában a meddő­hányókat. Nemrég érkezett Londonba azoknak a gazdasági ágazatoknak listája, ahol — az illetékes magyar szervek szerint — lehetőség nyílna kooperálni a brit cégekkel. A műszaki fejlesztésügyi minisztérium jelenleg tanulmányozza a listát, s rövidesen megküldi a brit részről számba jöhető partnerek nevét. Már június elején Huddersfieldbe lá­togat egy magyar szakértői csoport e javaslatok megtárgyalására. Brit üzleti körök — mutatott rá a miniszter — bíznak a magyar gazda­ságban, s ennek volt tanúbizonysága, hogy egy londoni bank vezette nem­zetközi konzorcium a magyar alumí­niumipar fejlesztésére tavaly 15 mil­liós, a gyógyszeripar részére pedig — néhány napja — 30 millió dolláros hitelt nyújtott. Jelenleg újabb, 10 mil­lió dollár feletti hitelről tárgyalnak az illetékes magyar és brit pénzügyi szervek. Az Angliába utazó magyar mező­­gazdasági delegáció tárgyalásairól szólva kifejtette, hogy elsősorban az öntözési beruházásokban, hűtőházak építésében és sertéshizlaldák létesíté­sében van reális alapja a brit rész­vételnek. Munkatársunk kérdésére válaszolva a miniszter hangoztatta, hogy Anglia esetleges közös piaci csatlakozása semmiképpen sem árthat a magyar— brit gazdasági kapcsolatoknak. Mint mondotta, „Nagy-Britannia céltudatos és megalapozott kereskedelempolitikát folytat a szocialista országokkal, s ez semmilyen körülmények között sem kerülhet veszélybe.” Végül kijelentette: országa támogatja Magyarország GATT- felvételi kérelmét, amiről érdemben két hónapon belül — Románia tagfel­vételi kérelmének megvitatása után — tárgyalnak Genfben. LANYHUL A FRANCIA KONJUNKTÚRA? A következő hónapokban lassúbb ütemben növekszik a termelés és a ke­reslet — véli a francia gazdaság­statisz­tikai intézet —, s ez a jelenlegi gazda­sági feszültség enyhüléséhez vezethet. A hitelmegszorítások következtében az elmúlt néhány hónapban kisebb volt a fogyasztói kereslet, ez azonban mind­máig nem ment át a köztudatba any­­nyira, hogy lefékezze az árak emelkedé­sét, illetve hogy csökkentse a magas árakat. Ha nem korlátozzák az árak és a bérek növekedését — amelyek máris 4,5 százalékkal magasabbak mint a ta­valyi második negyedben —, az inflá­ció rohamosan erősödik. Az intézet elemzése figyelmeztet arra, hogy míg a fogyasztási javak termelése kissé visszaesett, a többi iparág mun­kája zavartalanul folyik. A rendelések visszaesése azonban valószínűleg rövi­desen bekövetkezik, és — a nagy ex­portnak örvendő gépkocsiipart kivéve — csökken a termelés. A kiszállításban tapasztalható késle­kedést az okozhatja, hogy a kereslet meghaladja a termelést. Ez a késlekedés azonban annak arányában csökken, ahogy az üzemek kapacitás-kihaszná­lása szűkül. A kapacitás elégtelen ki­használása az utóbbi öt hónapban egyre szembeszökőbb. Az intézet azzal fejezi be jelentését, hogy reméli, a kormány által alkalma­zott monetáris és pénzügyi politika — s annak lélektanilag helyes alkalma­zása — ugyanolyan hatással lesz az árak irányzatára, amennyire a fizetési mér­legre hatott, így elkerülhető a belföldi kiegyensúlyozatlanság fokozódása. (Reu­ter)

Next