Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)
1970-05-26 / 98. (343.) szám
Az arab „kis csúcs” gazdasági háttere A szudáni forradalom első évfordulóján — néhány hónapon belül már harmadszor — találkozott Nasszer egyiptomi, Numeiri szudáni és Kadhafi líbiai államfő, hogy folytassa a három ország szövetségével kapcsolatosan felmerült kérdések megvitatását. A napirenden az Izraellel szembeni ellenállás kérdése mellett főként gazdasági problémák szerepelnek. A három ország áprilisban gazdasági integrációról és műszaki együttműködésről szóló szerződést írt alá, amelynek értelmében növelik kereskedelmüket, koordinálják import- és export-politikájukat, szabad mozgást biztosítanak személyeknek és tőkének, vámkedvezményeket biztosítanak egymásnak. Abban is megállapodtak, hogy közös bankot és fizetési uniót hoznak létre. Az EAK szakemberei, Szudán hatalmas és még feltáratlan ásványkincsei, Líbia olaj- és pénzgazdasága biztosítéka lehet a jövőben az igen kedvező gazdasági együttműködésnek — írja a Reuter kommentárja. A közelmúltban egyiptomi szakembercsoport járt Líbiában, ahol tanulmányozta az ország mezőgazdasági lehetőségeit. Többek között megállapította, hogy az eddig terméketlen Fezzan tartományban a föld alatti víz felvezetésével a mezőgazdaságban jó eredményeket lehet elérni. A partvidék kedvez olajfa és gyümölcsültetvények létesítésének. A szudáni— egyiptomi együttműködés alapján egyiptomi szakemberek kutakat fúrnak Szudán nyugati részén. Az ország állatállománya magva lehet egy húskonzervgyár létesítésének. A két ország gyapotpolitikájának koordinálásában is történtek már lépések. A Nílus közös öntözési és halászati lehetőségeket nyújt. Fontos kérdés a három ország közötti közlekedési hálózat fejlesztése. Az EAK-t és Líbiát a Földközi-tenger mentén már megfelelő szárazföldi út köti össze. Nem mondható el ugyanez Szudán és az EAK viszonylatában. Köztük még csak légi és vízi összeköttetés áll fenn. (A három szövetséges állam összterülete több mint 5 millió négyzetkilométer, lakóinak száma 50 millió. Területük összefügg, északon a Földközitenger, keleten a Sinai-félsziget, délen és nyugaton Etiópia és Csád határolja.) YILÁ GGAZDASÁG 1970. MÁJUS 26., KEDD Az OECD és a keleti kereskedelem Az OECD párizsi tanácskozásainakbefejeztével (lásd a VILÁGGAZDAság szombati számának 2. oldalát) a nyilvánosságra hozott közös közle- Iményben a tagországok síkraszállnakaz európai szocialista országokhozfűződő gazdasági kapcsolatok kiszéle- ssítéséért. Az AP amerikai hírügynökség ér Itesülése szerint csak az utolsó pillanatokban sikerült az olaszoknak elfo- l gadtatni a kelet-nyugati kereskedellem fokozására felszólító javaslatot. Aközös nyilatkozatban az OECD-orszá- Igok felhívják Lennep főtitkárt, hogy I tegye meg javaslatait a kapcsolatok I javítására. Az európai biztonsági konferencia I összehívására vonatkozó javaslat, amelyet az európai szocialista országok I terjesztettek elő, ugyancsak szorgal- l mazzá a kelet—nyugati gazdasági kap- I csolatok javítását — emlékeztet ráaz AP hírügynökség. Most került nyilvánosságra a szer- I vezet miniszteri tanácsa elé terjesz- t tett s az OECD-szakértők által kidol- l gozott jelentés, amely figyelmezteti a tagállamokat, hogy hacsak nem foly- t tatnak hatékonyabb keresletszabályozó politikát, nem lesznek képesek gazdaságuk folytonos és megalapozott növekedésének biztosítására. Rámutatnak arra, hogy a 60-as években a túlfűtöttség vagy a stagnálás leküzdésére hozott intézkedéseket általában túl későn vezették be. Ezáltal egyenetlen termelési ciklusok jöttek létre, amelyek megnehezítették a hosszú távú beruházások tervezését. A jelentés ajánlja a tagállamok kormányainak, hogy a költségvetési és a monetáris eszközök széles skálájával próbálják befolyásolni a keresletet. A kereslet rugalmasabb szabályozása — teszi hozzá a jelentés — hozzájárulhat az árinfláció leküzdéséhez is. Másrészt csak a fölös kereslet lecsapolásával jöhetnek létre a hatékony jövedelempolitikához szükséges kedvező feltételek is. Ha a keresletszabályozás nem képes létrehozni a fizetési egyensúlyt, a paritások megváltozása ad módot a belső növekedés és a külső fizetési egyensúly összhangba hozatalára. A szervezet végül nemzetközi együttműködésre szólít fel a környezeti problémák megoldása végett, köztük a levegőszennyeződés meggátlása, a közlekedés és hírközlés megjavítása és a természet kincseinek megóvása érdekében. A találkozó után Lenner főtitkár kijelentette, a találkozó egyik legnagyobb eredményeként a résztvevők megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban bevezetik a fejlődő országok támogatására nyújtott egységes vámpreferenciális rendszert. A konferencián feltűnést keltett az amerikai küldött felszólalása. Országa nevében késznek mutatkozott elfogadni, hogy a fejlődő országok behozatalukat — esetleg az Egyesült Államok exportérdekeinek veszélyeztetésével — a számukra legkedvezőbb relációból biztosítsák. Ezzel Washington időlegesen lemondott arról, hogy a fejlődő országoktól megkövetelje a legnagyobb kedvezmény elvének kölcsönös alkalmazását. Sürgette azonban ezeket az országokat, hogy fokozatosan számolják fel „bizonyos ipari országokkal” (célzás a Közös Piacra) — kötött preferenciális megállapodásaikat. Az amerikai javaslattal — írja az AP — közelebb került megvalósításához az a terv, hogy a fejlődő országok exportjával szemben a fejlett tőkés országok nem emelnek behozatali vámokat. Eddig az Egyesült Államok kikötötte, hogy a harmadik világ országai mindenekelőtt számolják fel bizonyos országoknak nyújtott különleges kedvezményeiket. A Közös Piac országai 18 afrikai államban élveznek kedvezményeket, Nagy-Britannia pedig a nemzetközösségi országokban részesül hasonló preferenciákban. Az eddigi amerikai vélemény szerint e preferenciák veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát és lehetetlenné teszik, hogy a washingtoni kormány a kongresszussal megszavaztassa a fejlesztési segélyek növelését az Egyesült Államok árucikkeit diszkrimináló országok számára. A jelek szerint a merev amerikai politika most valamelyest rugalmasabbá vált — vélik az OECD-hez közel álló körökben. II. ÉVFOLYAM 98. (343.) SZÁM SZOVJET-BELGALUXEMBURGI KOOPERÁCIÓ A Szovjetunió, Belgium és Luxemburg képviselői a belga külügyminisztérium közlése szerint a múlt hét végén Brüsszelben a technikai és gazdasági együttműködés további lehetőségeiről folytattak megbeszéléseket. A három ország képviselőiből alakult vegyes bizottság első ülésszaka határozatot hozott a vegyipar, az elektrotechnika, az élelmiszeripar és az acél- és színesfémipar területén megvalósítható kooperációról. Megállapodtak, hogy a konkrét program előkészítésére megszervezik az egyes népgazdasági ágak képviselőinek találkozóját. A vegyes bizottságot a múlt évi szovjet—belga— luxemburgi gazdasági, tudományos és technikai kooperációs egyezmény keretében hozták létre. (Reuter) A KGST BERUHÁZÁSI BANKJA A KGST-országok Beruházási Bankjának céljáról és feladatairól, valamint működési elvéről nyilatkozott K. A. Larionov, a KGST titkársága pénzügyivalutáris osztályának vezetője. A bank alapvető feladatát abban látja, hogy közép- és hosszú lejáratú hiteleket nyújtson a nemzetközi szocialista munkamegosztással, a termelés szakosításával és kooperációjával kapcsolatos közös gazdasági akciók megvalósítására, így a többi között a fűtő- és nyersanyagbázisok közös érdekű kibővítésére és nagy jelentőségű létesítmények építésére. A Nemzetközi Beruházási Bank alaptőkéje egymilliárd transzferábilis (átutalási) rubel összegben határolható meg. (Az átutalási rubel a KGST-tagországok kollektív valutája, egy ilyen rubel arany tartalma: 0,0987412 gramm tiszta arany.) Az alaptőke átutalási rubelből, továbbá átváltható szabad valutából, illetve aranyból áll. Ezen kívül tartaléktőkét, valamint külön alapokat is létesítenek. A legkölnbözőbb formákat használva, a bank bevonja munkájába az átutalási rubelt, a bank-tagországok nemzeti valutáit, továbbá a szabadon átváltható valutákat is. A bankhoz kölcsönért folyamodhatnak a tagországok hivatalos hitelfelvételi meghatalmazással rendelkező bankjai, gazdasági szervezetei és vállalatai, továbbá nemzetközi szervezetek, valamint a nem tagországok bankjai és gazdasági szervezetei. A hitelnyújtáskor meghatározzák a felhasználás és a törlesztés feltételeit és megszabják egyúttal azokat a kritériumokat is, amelyeknek jellemzeniök kell a finanszírozott létesítmény magasfokú gazdasági hatékonyságát. Az alapszabályzat ezeket a következőkben foglalja össze: a termelés optimális mennyiségének elérése; a visszafizetési határidők tiszteletben tartása; a világszínvonalú termék előállítása világpiaci árakon; nyersanyagbázis megléte a termelés számára; valamint fogyasztói piac megléte a késztermékek számára. A bank segíti a kevésbé fejlett országokat hitellel olyan létesítmények építésére, amelyek alkalmasak gazdasági életük gyors fellendítésére. A bank kétfajta hitelt fog nyújtani: öt évre szóló közép lejáratú és 15 évre szóló hosszú lejáratú kölcsönt. A kamatot a hitel és a valuta fajtájának megfelelően fogják megállapítani. Ami a törlesztést illeti, ennek a finanszírozott létesítmény üzembe állítása után legkésőbb hat hónappal meg kell kezdődnie, rendszerint abban a valutában, amelyben a hitelt nyújtották. Larionov befejezésül hangsúlyozta, hogy a szocialista országok bankjának kapuja nyitva áll az összes államok előtt, gazdasági fejlettségüktől és politikai rendszerüktől függetlenül (MTI) PORTUGÁL-SPANYOL TÁRGYALÁSOK Caetano portugál miniszterelnök befejezte négynapos madridi látogatását. A látogatásról kiadott közlemény szerint a két ország követni szándékszik azt a világszerte mutatkozó tendenciát, amely nagyobb gazdasági tömbök létrehozására irányul. Ezért tanulmányozzák a szorosabb gazdasági együttműködés lehetőségét. WASHINGTON AZ ÁLLAMADÓSSÁG PLAFONJÁNAK EMELÉSÉT KÉRI Kennedy amerikai pénzügyminiszter — mint a Reuter iroda jelenti — hétfőn felkérte a kongresszust, hogy az államadósság engedélyezett felső határát átmenetileg 18 milliárd dollárral 395 milliárdra emelje. A miniszter a képviselőház költségvetési bizottsága előtt tett nyilatkozatában hozzáfűzte :ehhez, hogy a folyó és a jövő pénzügyi évre előirányzott költségvetési hiány miatt az államadósság állandó törvényes plafonját szintén emelni kellene. Azt javasolta, hogy az állandó felső határt 383 milliárd dollárban szabják meg. A miniszter javaslatára az adott alkalmat, hogy a képviselőház költségvetési bizottsága megkezdte a kormány költségvetésének megvitatását. A bizottság tagjai szerint a pénzügyminiszter javaslata meglepetést okozott, mert a vártnál jóval nagyobb emelést kért. NAPRÓL NAPRA BŐVÍTENI AKARJÁK GAZDASÁGI KAPCSOLATAIKAT a szocialista világgal a legfejlettebb tőkés országok. Az OECD párizsi konferenciájának hétfőn nyilvánosságra került eredményeiről beszámoló jelentésünk szerint a fejlődő országokkal szemben folytatandó kereskedelempolitika kérdésében közelebb jutottak a megegyezéshez és nemzetközi megegyezést hirdettek az utóbbi években egyre aggasztóbban jelentkező környezetszennyeződés megakadályozására. ♦ A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRNAK szentelt harmadik oldalunkon ezúttal is beszámolunk a vásár legfontosabb új fejleményeiről. ♦ KEDVEZŐ FELTÉTELEK VANNAK SZUdÁN, az EAK és Líbia gazdasági együttműködésére. Az arab „kiscsúcs” összeülésével kapcsolatos cikkünk szerint az Izraellel szembeni ellenállás kérdése mellett főként az összesen mintegy 50 milliós három ország gazdasági együttműködéséről tanácskoznak. ♦ AZ ARAB OLAJTERMELŐ ORSZÁGOK néhány tervével és problémájával foglalkozik a 4. oldalon közölt összefoglalónk. Algéria, Líbia és Irak az olajgazdaság államosítására készül, Szaúd-Arábia fontolóra vette a „Tapline” néven ismert olajvezeték lezárását, az EAK viszont Szuez és Alexandria között tervez 350 km-es olajvezetéket. ♦ ANGLIÁBAN A PILLANATNYILAG KEDVEZŐ légkört egyre jobban zavarja az amerikai gazdasági helyzet bizonytalansága. Tudósításunk a brit választási kampány előkészületeinek gazdasági hátterét elemzi, elsősorban azt az aggodalmat, amellyel az Atlanti-óceán túlsó partján kibontakozó gazdasági fejleményeket figyelik. ♦ REKORDMENNYISÉGŰ BORFÖLÖSLEG halmozódott fel Ausztriában. Jelenleg az egész tavalyi szüret eredményének megfelelő mennyiséget, több mint két millió hektoliter bort tárolnak az osztrák pincékben. HM ERŐSÖDŐ ANGOL ÉRDEKLŐDÉS A MAGYAR PIAC IRÁNT Roy Mason brit kereskedelemügyi miniszter négynapos magyarországi látogatásának befejeztével elutazott Budapestről. Itt-tartózkodása alatt meglátogatta a Budapesti Nemzetközi Vásárt és tárgyalt a kormány több tagjával, köztük magyar kollegájával, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel. A látogatás felkeltette a nyugati hírügynökségek és lapok érdeklődését is. A Reuter tudósítója hírt ad arról, hogy a brit miniszter javasolta: látogasson Magyarországra a Brit Iparszövetség különleges bevásárló csoportja, hogy újabb exportrendeléseket szerezzen Nagy-Britannia számára. A küldöttségnek tanulmányoznia kellene a magyar iparfejlesztés szükségleteit, azokat a területeket, ahol szóba jöhet a brit együttműködés. Mason közölte — írja a hírügynökség —, hogy június végén magyar mezőgazdasági küldöttség indul Nagy- Britanniába. A miniszter jóslata szerint Nagy-Britannia idén több mint 250 millió font sterling értékben exportál Kelet-Európába. Az angol lapok is bőséges terjedelemben foglalkoznak Mason budapesti látogatásával. A Times cikkének címe: „Mason hazaérkezett export-támogató magyarországi útjáról.” A Guardian ugyancsak feltűnő helyen közli a Mason-látogatás részleteit „Keleteurópai exportkampány” címmel és a következőket írja: „Mason kijelentette, hogy a magyar ötéves tervet ez év őszén fogják nyilvánosságra hozni. Ez a terv a beruházásokat valószínűleg az ipar sokoldalúvá tételére és fejlesztésére irányozza elő.” A miniszter budapesti sajtóértekezletén foglalkozott a két ország közötti külkereskedelemmel, amelynek volumene nem nagy, de egyenletes és növekvő.” Tíz év alatt a Magyarországra irányuló brit export megháromszorozódott, s tavaly elérte a 12,7 millió font sterlinget. A magyar export ugyanebben az időszakban duplájára nőtt és tavaly 9,4 millió fontot tett ki. Az idei első negyedévi adatok (angol export: 6,4 millió, magyar export 3,3 millió font) egyfelől arról tanúskodnak, hogy idén tovább emelkedik a két ország közötti árucsereforgalom volumene, másrészt azonban elárulják, hogy még nem sikerült egyensúlyba hozni a Magyarországgal szemben évek óta fennálló aktív brit kereskedelmi mérleget. Természetesen továbbra is növelni kívánjuk kivitelünket — jelentette ki Mason —, de egyben a magyar export fellendülését is elő akarjuk segíteni. A magyar mezőgazdasági és textiltermékekkel szemben alkalmazott kötelező kontingensek e tekintetben nem jelentenek akadályt, hiszen tavaly a magyar külkereskedelem e kvótáknak mindössze 57 százalékát használta ki. A miniszter ezután kijelentette: „A magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásaimon előtérben állott a két ország közötti műszaki és ipari kooperáció kérdése” — mondotta. A három éve kötött együttműködési megállapodás kedvező alapot nyújt az ilyen jellegű együttműködés kialakítására. Már ma is számos példa akad, a Vickers az orvosi műszergyártásban, az ICI a növényvédőszerek előállításában, az English Electric a transzformátorok gyártásában működik együtt, s angol licenc alapján szerszámgépeket is gyártanak Magyarországon. Ugyanakkor a brit ipar is profitál a magyar műszaki eredmények, korszerű technológiák átvételéből, így például magyar licenc alapján hasznosítják Angliában a meddőhányókat. Nemrég érkezett Londonba azoknak a gazdasági ágazatoknak listája, ahol — az illetékes magyar szervek szerint — lehetőség nyílna kooperálni a brit cégekkel. A műszaki fejlesztésügyi minisztérium jelenleg tanulmányozza a listát, s rövidesen megküldi a brit részről számba jöhető partnerek nevét. Már június elején Huddersfieldbe látogat egy magyar szakértői csoport e javaslatok megtárgyalására. Brit üzleti körök — mutatott rá a miniszter — bíznak a magyar gazdaságban, s ennek volt tanúbizonysága, hogy egy londoni bank vezette nemzetközi konzorcium a magyar alumíniumipar fejlesztésére tavaly 15 milliós, a gyógyszeripar részére pedig — néhány napja — 30 millió dolláros hitelt nyújtott. Jelenleg újabb, 10 millió dollár feletti hitelről tárgyalnak az illetékes magyar és brit pénzügyi szervek. Az Angliába utazó magyar mezőgazdasági delegáció tárgyalásairól szólva kifejtette, hogy elsősorban az öntözési beruházásokban, hűtőházak építésében és sertéshizlaldák létesítésében van reális alapja a brit részvételnek. Munkatársunk kérdésére válaszolva a miniszter hangoztatta, hogy Anglia esetleges közös piaci csatlakozása semmiképpen sem árthat a magyar— brit gazdasági kapcsolatoknak. Mint mondotta, „Nagy-Britannia céltudatos és megalapozott kereskedelempolitikát folytat a szocialista országokkal, s ez semmilyen körülmények között sem kerülhet veszélybe.” Végül kijelentette: országa támogatja Magyarország GATT- felvételi kérelmét, amiről érdemben két hónapon belül — Románia tagfelvételi kérelmének megvitatása után — tárgyalnak Genfben. LANYHUL A FRANCIA KONJUNKTÚRA? A következő hónapokban lassúbb ütemben növekszik a termelés és a kereslet — véli a francia gazdaságstatisztikai intézet —, s ez a jelenlegi gazdasági feszültség enyhüléséhez vezethet. A hitelmegszorítások következtében az elmúlt néhány hónapban kisebb volt a fogyasztói kereslet, ez azonban mindmáig nem ment át a köztudatba anynyira, hogy lefékezze az árak emelkedését, illetve hogy csökkentse a magas árakat. Ha nem korlátozzák az árak és a bérek növekedését — amelyek máris 4,5 százalékkal magasabbak mint a tavalyi második negyedben —, az infláció rohamosan erősödik. Az intézet elemzése figyelmeztet arra, hogy míg a fogyasztási javak termelése kissé visszaesett, a többi iparág munkája zavartalanul folyik. A rendelések visszaesése azonban valószínűleg rövidesen bekövetkezik, és — a nagy exportnak örvendő gépkocsiipart kivéve — csökken a termelés. A kiszállításban tapasztalható késlekedést az okozhatja, hogy a kereslet meghaladja a termelést. Ez a késlekedés azonban annak arányában csökken, ahogy az üzemek kapacitás-kihasználása szűkül. A kapacitás elégtelen kihasználása az utóbbi öt hónapban egyre szembeszökőbb. Az intézet azzal fejezi be jelentését, hogy reméli, a kormány által alkalmazott monetáris és pénzügyi politika — s annak lélektanilag helyes alkalmazása — ugyanolyan hatással lesz az árak irányzatára, amennyire a fizetési mérlegre hatott, így elkerülhető a belföldi kiegyensúlyozatlanság fokozódása. (Reuter)