Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-28 / 100. (345.) szám

VILÁGGAZDÁSA 1970. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK II. ÉVFOLYAM 100. (345.) SZÁM A vezető tőkésországok gazdasági helyzete Már múlt pénteken véget ért az OECD Párizsban tartott miniszteri értekezlete (amelyről a VILÁGGAZDASÁG hasáb­jain folyamatosan beszámoltunk), de a szervezet párizsi titkársága még mindig sorra teszi közzé az értekezlet vitájának alapjául szolgáló dokumentumokat. A hírügynökségi jelentések alapján három, most nyilvánosságra hozott tanulmányt ismertetünk, amelyeket az OECD titkár­sága dolgozott ki az Egyesült Államok, Franciaország, illetve Nyugat-Német­­ország gazdasági helyzetéről. Az amerikai dilemma Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államokban jellegze­tes recesszió következik be, a munka­­nélküliség gyors növekedésével. Ezt a megállapítást az OECD jelentése azzal indokolja, hogy az áremelkedések meg­fékezése és a külkereskedelmi mérleg javítása egyelőre „kiábrándítóan lassú” ütemben halad, a gazdasági tevékeny­ség felélénkülése pedig még mindig bi­zonytalan. A recesszió kockázatával szemben azonban az a veszély is fenn­áll, hogy a gazdasági tevékenység ösz­tönzését szolgáló enyhe intézkedések is újabb áremelkedési hullámot indítanak meg. A jelentés mindazonáltal jogosultnak tartja a hitelpolitika bizonyos mértékű enyhítését. Ezt azonban rendkívül óva­tosan kell végrehajtani. Az áremelkedés megfékezésére az OECD szakértői a ke­reslet „szelektív” szabályozását javasol­ják, minthogy a washingtoni kormány elvből ellenzi a tudatos „jövedelmi po­litika” alkalmazását a konjunktúra szol­gálatában. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az amerikai inflációs irányzat folytatódása az egész tőkésvilágban ve­szélyeztetné az árstabilitás megteremté­sének lehetőségét. Ami az Egyesült Államok fizetési mérlegét illeti, az OECD szakértői való­színűtlennek tartják a rövid lejáratú tőkék további beáramlását, miután ta­valy igen jelentős mértékű ilyen be­áramlás történt. Sőt, a hitelfeltételek enyhülésével párhuzamosan még a pénz kiáramlására is sor kerülhet. Franciaország az egyensúly útján Franciaország a frank tavalyi deval­válása óta számottevő haladást tett gaz­daságának kiegyensúlyozása felé, de az újabb áremelkedések könnyen az inflá­ciós nyomás kiújulására vezethetnek — mondja az OECD szakértőinek Francia­­országgal foglalkozó jelentése. A szakértők szerint Franciaország külföldi fizetéseinek folyó tételei az év közepére egyensúlyba kerülhetnek, sőt az év második felében „meglehetősen tekintélyes aktív egyenleg várható”. (Ez természetesen csak a hosszú lejáratú tőkemozgásokat figyelmen kívül hagyva érvényes.) Ami Franciaország távolabbi kilátá­sait illeti, a jelentés hangsúlyozza: mindenképpen lassítani kell az árak és a költségek emelkedésének ütemét. A fogyasztói árak 1968 tavasza, a nagy sztrájkmozgalmak óta gyorsan és úgy­szólván szakadatlanul emelkednek. En­nek az irányzatnak folytatódása arra vezethet, hogy ismét felbukkannak mindazok a problémák, amelyeknek megoldásáért a francia hatóságok küz­denek. A jelentés helyeslően említi a párizsi kormány eddig követett hitelkorlátozási politikáját, amelynek segítségével el­érte, hogy az expanzió üteme lassúbb volt a kapacitás növekedésénél. Hosz­­szabb távra azonban szükség lesz a ter­melés gyorsabb növelésére, hogy a fog­lalkoztatottság kielégítő maradjon. Korai lenne a lazítás az NSZK-ban Nyugat-Németország vezetőinek az OECD azt ajánlja, hogy egyelőre ne la­zítsanak a kereslet korlátozását szol­gáló intézkedéseken. Még az év vége előtt szükség lehet bizonyos hitelpoli­tikai enyhítésekre, nehogy túlságosan visszaessen a beruházási tevékenység, vagy túlzott mértékű tőke­kiáramlás kezdődjék. Ezzel egyidejűleg azonban adózási lépésekkel kell gondoskodni ar­ról, hogy az inflációs tendencia ne erő­södhessen meg. Az OECD szakértői azt jósolják, hogy a nyugatnémet fizetési mérleg aktívu­ma idén mintegy félmilliárd dollárra csökken a tavalyi 1,75 milliárdról. E csökkenésnek mintegy a fele írható a márka tavaly októberi felértékelésének a­­ rovására. Az ipari termelés növeke­dése — reálértékben — idén valószínű­leg csak 8 százalék lesz a tavalyi 13 százalékkal szemben. A bruttó nemzeti termék pedig 5,5 százalékkal növekszik, míg a múlt évi 7,9 százalék volt. Ezzel párhuzamosan a magánvállalatok nagy­mértékben növelik a kölcsönök felvéte­lét, különösen az európiacokon, ahol feltehetőleg alacsonyabb lesz a kama­tok szintje. A vállalati szektor ilyen­formán 1970-ben előreláthatólag mint­egy 56 milliárd márkás pénzügyi defi­citet könyvelhet el az 1966. évi 42 milliárdos deficittel szemben. Az NSZK hivatalos tartalékai a je­lentés szerint alighanem kedvezően ala­kulnak, mert a rövid lejáratú tőke be­áramlása tekintélyes lesz, ha Bonn fenntartja a hitelkorlátozásokat. A hosszú lejáratú tőke kiáramlásának üte­me viszont bizonyára lassul, ha a kor­mány megvalósítja azt a tervét, hogy megszünteti a szelvény­adót. Ami végül a belföldi keresletet, illeti, ennek emelkedése az OECD szerint las­sul, de még így is 6 százalék körül lesz a második félévben (egész évre ki­vetítve) az első félévi 8 százalék he­lyett. Rijeka lesz a kínai kereskedelem elosztó kikötője? Tavaly decemberben a Kínában járt jugoszláv hajózási delegáció közvetlen hajózási forgalom megindításában álla­podott meg a kínai szervezetekkel. En­nek a megállapodásnak a gyakorlati végrehajtása során a napokban indult el Rijekából a jugoszláv 12 500 tonnás Trepca motorhajó, Sanghaj és Tiencin rendeltetéssel. Ezzel megkezdődött a rendszeres havi hajózási forgalom a két ország között. Ellenkező irányban Tien­­cinből is jugoszláv hajó indult Rijeká­­ba, a 10 500 tonnás Trsat. A két ország közötti útvonalon négy vagy öt jugo­szláv hajót kívánnak üzemben tartani. A Financial Times szerint Kína Rije­­kát akarja kifejleszteni a Közép-Euró­­pába és Kelet-Európába irányított kül­demények fő elosztó kikötőjévé. A hajózási megállapodás a két ország közötti kapcsolatok megjavulásának csak egyik jele. Megnövekedett a keres­kedelmi forgalom, a propagandajellegű támadások megszűntek és tizenkét évi szünet után ismét kölcsönösen nagy­követek képviselik a két országot. Ta­valy márciusban kereskedelmi egyez­ményt is kötöttek Pekingbe, Kína va­lószínűleg a következő években részt vesz a zágrábi vásáron. SZOVJET-INDIAI HAJÓZÁSI MEGÁLLAPODÁS A Szovjetunió és India megbízottai Új-Delhiben jegyzőkönyvet írtak alá, amelynek alapján a két állam hajói számára a kikötőkben kölcsönösen gon­doskodnak javítási lehetőségről és szá­­razdokk-kapacitásról. A megállapodás végrehajtása érde­kében héttagú szovjet delegáció látogat­ta végig az indiai kikötőket. Rövidesen egy indiai küldöttség fogja tanulmá­nyozni a fekete-tengeri szovjet kikötők­ben e célra rendelkezésre álló lehető­ségeket. (Reuter) SZOVJET SEGÍTSÉG ROMÁN ATOMERŐMŰHÖZ A Szovjetunió segítséget nyújt Ro­mániának atomerőmű építéséhez — je­lenti a­­ TASZSZ-iroda. Az erre vonatkozó megállapodást a T­ISZSZ-jelentés szerint május 26-án írták alá Moszkvában. A Reuter-iroda román forrásból azzal egészíti ki ezt a jelentést, hogy Románia új ötéves ter­ve, amely jövőre indul, előirányozta atomerőmű építését. A terv szerint az új létesítmény 1975 végén kezdené el az energiatermelést, Romániában ter­melt urániumot használva fűtőanyag­nak. Bukarestben megjegyzik, hogy az ipar növekvő energiaszükséglete meg­követeli az atomerőmű létrehozását, mert Románia egyébként bőséges vízi energiája nem tud lépést tartani vele. A tervezett atomerőmű helyéről vagy teljesítményéről nem közöltek részleteket. AZ EGK MUNKAÜGYI MINISZTEREINEK ÜLÉSE A Közös Piac munkaügyi miniszterei­nek kétnapos brüsszeli üléséről kiadott nyilatkozat felkéri a közösség végre­hajtó bizottságát és az állandó képvise­lőket, hogy dolgozzák ki a Közös Piac Állandó Munkabizottságának tervezetét. A bizottságnak az lenne a­ feladata, hogy lehetővé tegye a munkáltatók, szakszervezetek, a miniszteri tanács és végrehajtó bizottság közös ténykedését a Hatok munkapolitikájának koordiná­lásában. Az ülésen a miniszterek nem tudtak megegyezni a közösség szociális alapjá­nak reformjában. Ennek a probléma­körnek a megvitatására június 25-ére Luxemburgba speciális ülést hívtak ösz­­sze. (Reuter) KUBA ÚJ LATIN-AMERIKAI POLITIKÁJA Fidel Castro meghirdette Latin-Ame­rika számára a „nyitott kapu” politi­káját. A kubai miniszterelnök bejelen­tette, hogy országa diplomáciai kapcso­latra lép valamennyi olyan latin-ame­rikai állammal, amely kereskedelmi kapcsolatot létesít Kubával. A Reuter értesülése szerint a Szovjetunió java­solta Kubának, hogy belső gazdasági nehézségeit külkereskedelmi kapcsola­tainak bővítésével próbálja enyhíteni. Mint ismeretes, nyolc évvel ezelőtt az Amerikai Államok Szervezete kereske­delmi embargót hirdetett meg a sziget­­ország ellen, s ehhez Mexikó kivételé­vel valamennyi latin-amerikai állam csatlakozott. Castro mostani beszédében hangsú­lyozta, hogy nem hajlandó a kapcso­latok felvételénél semmiféle politikai feltételt elfogadni. Olyan kétoldalú kapcsolatokra gondol, amilyent jelenleg Mexikóval tart fenn. A Reuter talál­gatásai szerint jelenleg leginkább Peru baloldali katonai kormánya, valamint Trinidad és Tobago , Chile kormány­zata jöhet számításba. Chile a közel­múltban 11 millió dollár értékű élelmi­szert adott el Kubának az AÁSZ-em­­bargó ellenére. Williams trinidadi mi­­niszterelnök javasolta az embargó fel­oldását, Peruban pedig nemrég magas szintű kubai halászati küldöttség járt. TALÁLGATÁS AZ ÚJ NYUGAT-EURÓPAI PÉNZ NEVÉRŐL Jean Rey, a Közös Piac politikai végrehajtó bizottságának elnöke úgy nyilatkozott a Reuter tudósítójának, hogy a jövő közös európai pénzneme az écu lesz. Ez ugyan még nem hiva­talos döntés, mondotta Rey, de ma már mindenki az écuről beszél. Ez a pénz kitűnően bevált XIV. Lajos uralkodása alatt, leértékelésére egyszer sem került sor és kiválóan alkalmas lenne, hogy megtestesítse az európai országok kö­zös valutáját. A hat ország pénzügyminiszterei feb­ruárban 1980-at jelölték meg határidő­ként az új közös valuta megteremté­sére. E hét végén a pénzügyminiszterek ismét találkoznak, hogy megvitassák a közös pénz létrehozása érdekében teendő első lépéseket. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ AMERIKÁBAN AJÁNLATOS A HITELPOLITIKA enyhítése, de csak óvatosan. Franciaországban előbb-utóbb ösztönözni kell a termelés gyorsabb növekedését. Bonn helyesen teszi, ha egyelőre nem lazít a ke­reslet korlátozását célzó rendszabályokon. Ezek a legfontosabb ajánlá­sok, amelyeket az OECD szakértői tesznek az összefoglalónkban ismer­tetett jelentésekben. ♦ KÍNÁVAL, MINT EXPORTPIACCAL foglalkozik egy amerikai szak­értő tanulmánya, amelyet második oldalunkon ismertetünk. Többek közt arra a következtetésre jut, hogy Kína importja még tíz év múlva sem éri el a kis Svédország tavalyelőtti bevitelének értékét. ♦ A SPANYOL GAZDASÁG FEJLŐDÉSÉNEK AGGASZTÓ eleme a ke­reskedelmi mérleg egyre növekvő passzívuma. A Sajtószemle rova­tunkban ismertetett cikk árucsoportonként és viszonylatonként is rész­letezi Spanyolország külkereskedelmének alakulását. ♦ AZ ANYAGI ÉS ERKÖLCSI ÖSZTÖNZÉS ÚJ RENDSZERE jelentős mértékben javította a termelékenységet abban a szovjet üzemben, amelynek példáján illusztrálja Sajtószemlénk egy másik cikke a Szov­jetunióban bevezetett reform hatékonyságát. ♦ A NEMZETKÖZI VÁSÁRNAK SZENTELT OLDALUNKON — egye­bek között — bemutatjuk a Vásár két „újoncát”, az ezúttal először jelentkező Elefántcsontpartot és Pakisztánt. — Beszámolunk a magyar—finn árucsere-forgalom eredményeiről és nehézségeiről, s Brazíliának arról a törekvéséről, hogy a hagyományos kávé és kakaó mellett egyéb cikkeket, különösen textíliákat is exportáljon Magyaror­szágra. ♦ NAGY MENNYISÉGŰ FÖLDGÁZT SZÁLLÍTANA a Szovjetunió Finn­országnak, ha létrejön a megállapodás, amelynek tervét negyedik ol­dalunkon ismertetjük. A finnek egyelőre haboznak, mert tekintélyes beruházásokat kellene eszközölniük. ♦ A VÁGÓMARHA SZÁLLÍTÁSAI ELLENI DISZKRIMINÁCIÓ enyhí­tését sikerült elérnie Ausztriának a Közös Piaccal folytatott tárgyalá­sokon. További megbeszélések folynak a hasított állatok és a tejtermé­kek vámjainak csökkentéséről. RÁDIÓT ÉS TELEVÍZIÓT VILÁGSZÍNVONALON Az idei BNV-n a híradástechnika „kommersz” ága — főleg a rádiók és tv-készülékek közül különösen a Szovjetunió kis tranzisztoros készülé­kei — közöttük a VEF—10-es — keltik fel méltán a figyelmet, hiszen a hazai ellátás ebből szűkös. Az ipari szakem­bereknek viszont többet mond az alkat­részek bemutatója, amivel elsősorban a tőkés cégek kiállításain találkozhat­nak. Nem véletlen, hogy a tőkés cégek készülékeket nem hoztak a BNV-re, ugyanis az utóbbi évek tapasztalatai alapján ezekből a magyar vállalatok csak ritkán vásárolnak, ezzel szemben bizonyos alkatrészekből állandó vevők. Ez a közeljövőben sem változik, főleg néhány tranzisztortípus, dióda és a kis­méretű képcsövek terén. Az iparág árubemutatóinak megte­kintése után és több magyar híradás­­technikai szakemberrel folytatott be­szélgetés alapján az a benyomás alakult ki, hogy mind a hazai, mind a külföldi termékek szembeötlően fejlődtek. Min­den kiállító igyekszik a vevő kényel­mét kielégíteni, ami megnyilvánul pél­dául a tv kapcsolástechnikájának fej­lesztésében, a rádiónál pedig a minél tökéletesebb hang biztosításában. A tranzisztorizálás és a miniatürizálás gyorsan terjed , és ezzel egyúttal a magyar készülékgyártó vállalatok leg­fontosabb problémájához érkeztünk el. A kis készülékek és a tranzisztorizálás alapvetően az alkatrész-ellátáson múlik, és ezzel nem állunk jól itthon. így le­hetne megfogalmazni a kérdést: az al­katrészt gyártó üzemek műszaki fejlett­sége lemaradt a készüléket gyártó üze­mek mögött — holott éppen a fordított­jára lenne szükség. Például fontos tar­tozék a nagy ohmos ellenállás, amiből sem választékban, sem minőségben nem tudja a REMIX kielégíteni a készülék­­gyártó vállalatokat. Bizonyos tranzisztor­típusokat egyáltalán nem lehet belföl­dön beszerezni és a kisméretű hordoz­ható televíziók képcsövének gyártására pedig az Egyesült Izzó nem vállalkozik. S mindezt tetőzi, hogy a beszerzendő alkatrészek ára évek óta változatlanul magas, aminek következtében nem csökkenhet még a nagy szériában gyár­tott készülékek ára sem. Ez végső soron erősen befolyásolja a magyar híradás-technika versenyképességét a szocialista és a tőkésországokban. S ha ehhez még hozzászámítjuk az európai piac helyze­tét (a fekete-fehér televíziókból lassan elérik a telítettséget és ezen még a má­sodik készülék vásárlása sem sokat vál­toztat) , mindenképpen jogosnak érez­zük a kívánságot, amely szerint felül kellene vizsgálni az alkatrészek árát. Ez csak az egyik megoldás. A másik kétségkívül a műszaki fejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges és hiány­zó alkatrészek biztosítása. Miután erre pillanatnyilag­­belföldön nincs mód, megfontolandó, hogy a kínálkozó ko­operációs, illetve bérmunka-lehetősé­gek közül melyikre támaszkodva lép­jen tovább a készülékgyártás. Mint ahogy a BNV-n is lemérhető, a japán és a nyugat-európai cégek keresik az alkalmat az együttműködésre. A japánok például — miután milliós nagyságrendben állítják elő a tran­zisztorokat — szívesen megbíznák a mi vállalatainkat bérmunkával, amely­nek keretében a japán tranzisztorok felhasználásával szerelnénk össze a készülékeket. Ezen túlmenően minden további nélkül hasznosíthatók a munka meg­szervezésében szerzett jó tapasztala­tok, amelyeket például a Siemens gyárban szereztek a magyar műszaki szakemberek (a munkaerőhelyzet dik­tálta ésszerű üzemtelepítés, a fenn­akadás nélküli alkatrészellátás stb.) Ezzel a műszaki fejlesztést is elő lehetne segíteni. A magyar műszaki gárda felkészültsége megfelelő na­gyobb teljesítmények elérésére. Ezt a BNV-n bemutatott több termék is tükrözi, így a BRG­ kiállításán az ipari magnetofonon kívül a repülőte­reken kiválóan alkalmazható jelentés­­tárolókkal ismerkedhetnek meg a lá­togatók, az Orion mikro- és perifé­riaegységeivel jelentkezik, a VIDEO­TON pedig számítógép-alkatrészeivel hívja magára a figyelmet. A világ­­színvonalat meg lehet közelíteni, de ehhez a továbbiakban — különösen a fogyasztási cikkek gyártásában — feltétlenül biztosítani kell a tökéletes és olcsó alkatrész-ellátást. TECHNIKAI JAVULÁS A WALL STREETEN A Wall Streetről­ érkező legfrissebb jelentések szerint a délutáni ülésszak kezdetéig húsz ponttal emelkedett az ipari részvények átlagárfolyamát jelző Dow Jones index. Ezzel a hétfőn és kedden elszenvedett súlyos veszteségek kétharmadát sikerült felszámolni — írja a Reuter. A piaci szakértők azonban egybe­hangzóan csak technikai javulásról be­szélnek, mert szerintük semmiféle ese­mény nem történt, ami indokolná tar­­tósabb fordulat bekövetkeztét. Bizonytalanság jellemezte szerdán a többi nemzetközi árutőzsdét. London­ban a kezdeti javulás után ismét ha­nyatlottak az árfolyamok. Zürichben és Frankfurtban némiképp javult a tőzs­dei hangulat, de egyenetlenül alakultak az árfolyamok Milánóban, Brüsszelben és Párizsban. A francia fővárosban egyébként nagy nyugtalanságot idézett elő az értéktőzsde megrendülése, s ez­zel annak a ténynek felismerése, hogy a francia gazdaság állapota rendkívül szoros függvénye az amerikai gazda­sági életnek. Giscard d’Estaing gazda­sági és pénzügyminiszter tv-nyilatko­­zatban igyekezett megnyugtatni a köz­véleményt és hangsúlyozta, hogy a francia gazdaság helyzete és problémái sok vonatkozásban eltérnek az ameri­kaitól. Az értékpapírok áresésének hatása — New York-i jelentések szerint — kezd átsugározni a nyersanyagok piacára is. A kereskedők húzódoznak attól, hogy figyelembe véve az értékpapírok irány­zatát, az árutőzsdéken határidős ügyle­teket kössenek. Nixon elnök szerda este fogadta az üzleti élet képviselőit, s mintegy 60 gaz­dasági vezetőt látott vendégül. A Fehér Ház szóvivője, utalva a megbeszélés témájára, azt próbálta bizonygatni, hogy az üzleti világ rosszul ítéli meg az USA kambodzsai céljait. A megfigyelők azon­ban megjegyzik: az elnök érvei nem ja­víthatják a hangulatot a piacokon, ha­csak nem tesz az eddiginél sokkal ha­tározottabb ígéretet az indokínai de­­eszkalációra és nem jelent be konkrét gazdasági rendszabályokat. AZ NDK MEZŐGAZDASÁGA ÉS PROBLÉMÁI A múlt évi szárazság, az idei rend­kívüli tél, s az ezt követő áradások és belvizek nehéz helyzet elé állították az NDK egész mezőgazdaságát. A fokozott erőfeszítések eredményeként a nyári ga­bonát már elvetették, a földben van a tervezett burgonya 91,4 és a cukorrépa 95,3 százaléka. Az időjárás okozta károk teljes szám­bavétele még nem történt meg, de a hivatalos nyilatkozatok hangsúlyozzák, hogy a termelőszövetkezeti parasztság­nak nagy erőfeszítéseket kell még ten­nie, a többi között az állatállomány ta­karmányellátásának érdekében. (MTI)

Next