Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-30 / 102. (347.) szám

VILAGGAZDASAG 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT II. ÉVFOLYAM 102. (347.) SZÁM Az EGK tanácskozása a politikai együttműködésről A közös piaci országok külügyminiszterei — mint a VILÁGGAZDASÁG már jelentette — a NATO értekezletének befejezése után az olaszországi Viterboban rendkívüli megbeszélést tartottak a politikai együttműködés kérdéseiről. A tanács­kozáson, amely péntek este fejeződött be, megállapodtak az új, kilenctagú végre­hajtó bizottság összetételében. Az új bizottság hivatalos megbízatása a miniszteri tanács jövő havi brüsszeli ülésén történik majd meg, s annak elnöke az olasz Malf­at­ti lesz. Az olasz politikus a kereszténydemokrata párt tagja, Rumor kormányában postaügyi miniszter volt, az egyik előző kormányban pedig külügy­miniszter-helyettes. Az új bizottságnak három alelnöke lesz, a francia Barre, a nyugatnémet Haferkamph és a holland Sicco Mansholt. Tagja lesz a bizottság­­nak Dahrendorf, aki jelenleg az NSZK külügyi államtitkára, a belga Coppe, a luxemburgi Borschette, a francia Deniau. Olaszország második képviselőjének személyéről később döntenek. Az osztrák APA hírügynökség úgy értesül, hogy Malfattit teljes egyhangú­sággal fogadták el a belga Jean Rey utódaként, Mansholt újraválasztása kö­rül azonban vita bontakozott ki, többen kifejezésre juttatták, hogy a személy­­csere az agrárszakértők posztján hajlé­konyabbá tehetné a Közös Piac mező­­gazdasági politikáját. A tanácskozáson meghallgatták a belga külügyminisztérium politikai fő­igazgatója vezette bizottság jelentését. A szakértők e csoportja a hágai csúcs­­értekezlet útmutatásaival összhangban a politikai integráció problémáit tanul­mányozta. Az előterjesztés alapján ki­bontakozó vitában nem született meg­egyezés, de a megfigyelők szerint ki­rajzolódtak a kompromisszum körvona­lai egy olyanfajta politikai együttmű­ködés számára, amelybe bekapcsolják a csatlakozni óhajtó országokat is. A szakértői jelentés előzetesnek te­kintendő, a végleges jelentést júliusra fogják elkészíteni. A dokumentum el­készülte után a külügyminiszterek egy újabb konferencián deklarációt adnak ki a szorosabb együttműködésről. A viterboi tanácskozáson megállapo­dás született arról, hogy nem vezetnek be olyan rendszert, amely kötelezően előírja a konzultációkat. Ezzel szemben kívánatosnak mondották, hogy a hat kormány minden fontos kérdés eldön­tése előtt tanácskozzék partnereivel. Ezzel a megfogalmazással Franciaor­szág is egyetértett. Kimondották azt is, hogy a konzultációs gépezetbe valami­lyen módon bekapcsolják az Európai Parlamentet és a Végrehajtó Bizottsá­got is. Elvi egyetértés született arról is, hogy a külpolitikai együttműködés szol­gáljon a leendő politikai unió megala­pozásául. A tanácskozás végén közzétett hiva­talos kommüniké kijelenti, hogy a hat ország külügyminisztere megvitatta a szakértők ideiglenes jelentését arról a kérdésről, melyek a haladás legjobb útjai a politikai egyesülés felé, szem előtt tartva a Közös Piac kibővítését. A miniszterek megvizsgálták a jelentés­ben érintett kérdéseket és szemponto­kat adtak egy újabb dokumentum ki­dolgozásához. Ezek az utalások a követ­kező problémákra vonatkoznak: 1. a követendő célok leszögezése; 2. a kül­politikai együttműködési formának ki­alakítása; 3. a politikai összefogás út­ján történő további haladásra irányuló erőfeszítések folytatása és az együttmű­ködés lehetőség szerinti kiterjesztése egyéb, nem a külpolitikára vonatkozó területekre; 4. informálása a felvételt kérő országoknak, illetve a velük foly­tatott konzultáció. A Reuter tudósítójának értesülése szerint az az elképzelés alakult ki, hogy a külügyminiszterek évente­­két­szer folytatnak majd politikai meg­beszélést. A felvételt kérő országok bevonásával kapcsolatban — amelyet Franciaország tudvalévően ellenez — Scheel nyugatnémet külügyminiszter előterjesztette kompromisszumos ter­vét. E terv értelmében a tanácskozá­sok kétnaposak lennének, s a második napon oda ülhetnének a tárgyaló­asztalhoz a tagjelölt országok is. A tanácskozás befejezése után Harmel belga külügyminiszter közölte az új­ságírókkal: hétfőn tájékoztatják a fel­vételt kérő országokat a konferen­cián kialakult nézetekről. Megvárják a négy jelentkező ország állásfoglalá­sát, és csak azután látnak hozzá a részletekbe menő javaslat kidolgozá­sához. Az MTI tudósítójának kommentárja szerint voltaképpen nem folyt érdem­leges munka a politikai unió létre­hozására, a franciák miatt, akik még mindig nem hajlandók hatékonyabb politikai együttműködésre. Ez tükrö­ződött a pénteki ülésén is, ahol nem született egyetlen­­ konkrét határozat sem. KAMBODZSA ÁRNYA A WALL STREETEN A Wall Street-ről érkező első pénteki jelentések szerint a nyitáskor mutatkozó kedvező irányzat rövid idő alatt meg­fordult és a Dow Jones index — nagy­részt a nyereségrealizáló eladások kö­vetkeztében — a 680 pontos szintre esett vissza. Szerdán és csütörtökön több mint 50 ponttal javult az index. A Reute­r Wa­shingtoni tudósítója szerint ebben oroszlánrésze volt a Nixon és az üzleti vezetők között létrejött találkozónak, ahol az elnök biztosította tárgyaló­part­nereit arról, hogy az eredeti tervek sze­rint június 30-ig teljes számban kivon­ják a Kambodzsában harcoló amerikai csapatokat. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy legkésőbb június közepéig Nixon tájékoztatja a közvéleményt a Wall Street megrázkódtatását előidéző legfőbb két kérdésről: Indokínáról és az ameri­kai gazdaság helyzetéről. A kormányzat részéről legutóbb Stans kereskedelmi miniszter igyeke­zett olyan képet festeni az amerikai gazdaságról, mint amelyik már elérte a mélypontot és a recesszióból való ki­lábalás előtt áll. Friedman, a neves amerikai gazda­sági szakértő szerint a New York-i tőzsde visszaesése tükrözi a tőkés kö­rök felismerését, hogy az infláció többé már nem vezethet a nyereségek emel­kedéséhez. A következő tíz év alterna­tívája: vagy csekély mértékű infláció, vagy pedig a korlátozó és fékező intéz­kedésekkel kísért, a vállalatok számára hasznot nem hozó pénzelértéktelenedés. A Chase Manhattan Bank ügyvezető elnöke sem bízik a piac gyors újjáéle­désében. Mint mondotta, a következő hónapokban nem várható jelentékeny javulás, mert a kormány gazdaságpo­litikája elsősorban a nyereségek és a munkanélküliség szabályozására, sem­mint az inflációs helyzet javítására irá­nyul. A nemzetközi értéktőzsdékről érkező hírek egységesen javulásról adnak számot. Frankfurtban 5—10 százalékkal emelkedtek a papírok árfolyamai és Zürichben is az előző napi New York-i irányzat határozta meg a kedvező han­gulatot. Milánóban, Brüsszelben, és Amsterdamban egyaránt emelkedtek az árak. A párizsi piacon gyakorlatilag va­lamennyi részvényre kiterjedt a javu­lás. Egyedül Londonban volt kevésbé hangsúlyozott az áremelkedés. Lassul az osztrák gazdasági növekedés A következő hónapokban fokozatosan lelassulhat az osztrák ipar termelése. A termelővállalatok ma már kevésbé bíz­nak a rendelésállomány növekedésében, mint tavaly ősszel, állapítja meg a bécsi gazdaságkutató intézet legújabb jelentése. Az áremelkedés már túljutott a tető­fokán, de valószínűnek látszik, hogy az ipari kapacitás kihasználása változatla­nul magas marad — írja a havi jelen­tés. Továbbra is igen alacsony azok­nak a cégeknek a száma, amelyek a jelenlegi termelési eszközökkel növel­hetnék gyártási volumenüket, sőt a be­ruházási javak szektorában e vállala­tok aránya meredeken visszaesett. Ezért a termelés kevésbé gyorsan emel­kedik, mint múlt év őszén, bár tovább­ra is rugalmasan alkalmazkodik a ke­reslethez. A munkaerőpiac mindjobban kimerü­lőben van, s az országban foglalkoz­tatott külföldi vendégmunkások száma eléri a 63 ezret, 40 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Jelenleg a mun­kaerőlétszám meghaladja a 2,3 milliót. A jelentés rámutat, hogy az osztrák gazdasági növekedés tényezői között mind nagyobb szerepet játszanak a bel­ső gazdasági tényezők, s ezzel párhuza­mosan csökken a külkereskedelem sze­repe: az osztrák áruk kivitele lassab­ban emelkedik, mint ősszel, ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom egyre élén­kül, gyorsan növekszik a behozatal. A jelentés derűlátóan ítéli meg az osztrák exportiparágak kilátásait a het­venes esztendőkre. Mint írja, az osztrák exportsruktúra kedvezően alakul, s a munkaigényesebb, több feldolgozási fá­zison keresztülmenő árucikkek rész­aránya mindjobban emelkedik a hagyo­mányos exportcikkek, a vas-, acél- és faáruk rovására. Remény van arra is — írja a jelentés —■, hogy csökkennek az osztrák árukat sújtó közös piaci vámterhek és növekedhet az OECD- országokba irányuló kivitel. Ausztria jelenlegi gazdasági problé­mái nem jelenthetnek akadályt a fej­lődő országoknak nyújtott támogatás fokozásában — hangoztatta New York­ban az ENSZ második fejlesztési év­tizedét előkészítő bizottság osztrák tag­ja. „Jelenleg a társadalmi össztermék 0,66 százalékát költjük fejlesztési segé­lyekre, de szándékunkban áll a segé­lyek összegét a bruttó társadalmi ter­mék egy százalékára emelni” — jelen­tette ki. (Reuter, APA) SZOVJET-ROMÁN TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Koszigin szovjet kormányfő és Maurer román miniszterelnök pénteken meg­beszélést folytatott a szovjet főváros­ban — jelenti a TASZSZ-iroda. A baráti és elvtársi légkörben lezaj­lott tárgyalásokon a Szovjetunió és Románia közötti gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés továbbfej­lesztésének és elmélyítésének kérdéseit vitatták meg. Koszigin és Maurer ki­fejezték megelégedésüket a tárgy­alások­kal kapcsolatban és reményüket arra vonatkozóan, hogy szakadatlanul tovább fejlődik majd a két ország közötti gaz­dasági és tudományos-műszaki együtt­működés. A DP­A hírügynökség kelet-európai forrásokra hivatkozva jelenti, hogy a szakértő bizottság élén csütörtökön Moszkvába érkezett Maurer miniszter­­elnök elsősorban azoknak a gazdasági kérdéseknek a konkretizálásáról tár­gyalt, melyeket előzőleg Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára be­szélt meg Moszkvában. A megbeszélések központi témája a mindkét országban jövőre meginduló új ötéves gazdasági terv összehangolása volt. Moszkvában cáfolták azokat a nyugati értesüléseket, hogy a román küldöttség látogatása összefügg Románia aktuális problémáival, nevezetesen az árvíz­­katasztrófával. Már a román küldöttség összetétele is arra mutat, hogy nem aktuális, h­anem távlati gazdasági prob­lémák vannak a tárgyalások napirend­jén — hangoztatják a szovjet főváros­ban. BOLGÁR-ANGOL LÉGIFORGALMI EGYEZMÉNY Május 28-án írták alá Londonban Bul­gária és Anglia légiforgalmi egyezmé-­ nyét. A szerződés az­ eddigi nem hivata­los kapcsolatok helyébe lép. (Reuter) Kilátásaink Latin-Amerikában Vályi Péter nyilatkozata a VILÁGGAZD­ASÁG-nak Vályi Péter pénzügyminiszter dél­amerikai útjáról hazatérőben, néhány napra megszakította útját Londonban. Tudósítónk — élve az alkalommal — kérdéseket intézett Vályi Péterhez. Mi tette indokolttá, hogy felkeresse a dél-amerikai országokat? — Olyan országokat látogattam meg, amelyekkel eddig gazdasági és műszaki kapcsolataink nem voltak, vagy csak igen csekély mértékben. Ugyanakkor jó kilátásaink vannak ezekkel az orszá­gokkal. Bolíviában fizetési és műszaki-tudo­mányos egyezményt írtunk alá. A fi­zetési egyezmény szabályozza bilaterá­lis fizetéseink módozatait. Ebben az or­szágban lehetőségeink vannak egyes áruink eladására, a színes­fémipar fej­lesztése terén pedig kooperációs lehe­tőségek mutatkoznak. Peruban műszaki-tudományos együtt­működési egyezményt írtunk alá és megalapítottuk az együttműködési kormánybizottságot. Peruban komoly érdeklődést tapasztaltam olyan áru­cikkeink iránt, melyekben exportlehe­tőségeink jelentősek, vonatkozik ez a gyógyszer, a műszer- és egészségügyi cikkek kivitelére. Ki szeretném emel­ni, hogy Peruban előnyös lehetőségek mutatkoznak áruk vásárlására is. Venezuelában a gazdasági körök és a kormányzat is érdekelt az export szé­lesítésében, mind az áruválasztékot, mind a piacok diverzifikálását illetően. Ki szeretném emelni, hogy megítélésem szerint mind a három meglátogatott országban jó importlehetőséget látok. Mondana-e arról néhány szót, hogy Nagy-Britanniában kikkel tárgyalt és mi­lyen kérdések vetődtek fel? — Felkerestem Roy Mason urat, a Board of Trade elnökét. Minthogy az elnök nemrégen tért vissza magyar­­országi látogatásáról, elsősorban a ná­lunk szerzett pozitív benyomásait hang­súlyozta, és az angol hivatalos szervek készségét a gazdasági kapcsolatok fo­kozásának támogatására. Érdeklődésére megemlítettem, hogy nálunk kidolgo­zás alatt áll egy jelentős vegyipari be­ruházási koncepció, amelyben együtt­működünk szocialista partnereinkkel, de számítunk angol vállalatok részvéte­lére is. A koncepció nagyságrendje mintegy 300 millió dollár és így ver­senyképes ajánlatok esetén lehetőséget nyújt arra, hogy angol cégek korszerű termékeit megvásárolhassuk — mon­dotta befejezésül Vályi Péter miniszter. A magyar—szovjet műszaki együttműködés Budapesten tartották a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Kormányközi Bi­zottság 9. ülésszakát. P. Bicskov, a Mű­szaki-Tudományos Együttműködési Ál­landó Albizottság szovjet tagozatának tudományos titkára válaszolt a VILÁG­­GAZDASÁG munkatársának feltett kér­déseire: Ön szerint melyek a legfontosabb ered­mények a két ország műszaki-tudományos együttműködésében? — A Szovjetunió és a Magyar Nép­­köztársaság közötti műszaki-tudományos együttműködés az utóbbi években nem csak a tudományos kutatásokat, hanem a termelési kooperáció és specializáció előmozdítását is segíti. A gazdasági re­form országainkban való bevezetése az együttműködés új formáinak a kialakí­tását is előtérbe állította. (Például az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása a tudományos-technikai eredmények cseréjében.) A fejlődés fontos szakasza volt az 1968-ban elfogadott együttműkö­dési terv, amelynek alapján a műszaki­­tudományos együttműködést országaink között elsősorban a következő irányok­ban kívánjuk előmozdítani: a tudomány és a technika fejlesztésének tervezési módszerei; a tudományos és műszaki kutatások és azok alkalmazásának pénz­ügyi feltételei; a műszaki-tudományos együttműködés fő irányainak meghatá­rozására vonatkozó konzultáció. Ezt szolgálták a múlt év novemberében és ez év februárjában az 1971—75. évi együttműködésre vonatkozó megbeszél­­ések is. Az együttműködés ötéves tervé­nek kidolgozása szoros kapcsolatban van a KGST XXIII. rendkívüli és a XXIV. ülésszaka határozatainak valóra váltásá­­val. A kormányközi bizottság most befejező­dött 9. ülésszaka milyen fontosabb eredmé­nyeket hozott a soron következő feladatok megoldására? — A Szovjetunió és a Magyar Nép­­köztársaság közötti műszaki-tudomá­nyos együttműködés eredményeinek értékelése és a következő évek fel­adatainak meghatározásakor megálla­pították, hogy az együttműködési te­matika átfogja a legfontosabb kérdé­seket. A nehézipari (színes- és fe­­ketefém-kohászati, vegyi- és kőolaj­feldolgozóipari, energetikai, elektro­technikai, valamint gép- és műszer­ipari) együttműködés több mint 150 probléma megoldását érinti. Ezen belül különös szerepe van az alumí­nium-, az autóbusz- és a­ Diesel­mozdony, az energetikai gépipar és az elektronikus műszerek gyártásának. A következő években különösen erő­södik együttműködésünk az elektro­nikus számítógépek harmadik gene­rációjának kiépítésében. A Maghreb-országok gazdasági kapcsolatai Líbia visszalépése a Maghreb gazda­sági közösségben való részvételtől a há­rom egykori francia gyarmat, Marokkó, Algéria és Tunézia bilaterális kapcso­latainak erősödését eredményezte. A gazdasági szövetség legnagyobb szor­galmazója Algéria, az elmúlt napokban jelentős tárgyalások színhelye volt. Mint az APA tudósít, fontos gazdasági megbeszélések folytak Algírban Ma­rokkó, Tunézia és Algéria gazdasági szakemberei között, és ugyanitt tartot­tak konferenciát, Líbia, Irak és Algéria olajipari miniszterei is. Bár Líbia, tekintettel szomszédjára, az Egyesült Arab Köztársaságra, nem kíván rés­ztvenni a tervezett Maghreb integrációban, Algériához való viszo­nya — különösen a kőolajpolitika te­rén — egyre javul. Április közepén a két fél közös kőolajtársaság létesítésé­ben egyezett meg, amelynek részvény­­többsége a líbiaiak kezében lenne. Khadafi államfő a közös olajtár­saság megalakítására született meg­állapodás alkalmából kijelentette, hogy országa nem csatlakozik a Maghreb integrációhoz, mert nem akarja elzárni a pán-arab gazdasági közösség kialakí­tásának lehetőségét. Szeretne viszont jó bilaterális kapcsolatokat kiépíteni a Maghreb-országokkal. ­ NAPRÓL NAPRA A HATOK NAGY JELENTŐSÉGŰ ÚJABB sorozatát kezdték meg a tárgyalásoknak, amelyek a szorosabb politikai és gazdasági integrá­ció útjának kijelölésére hivatottak, hogy már kész elgondolásokkal ülhessenek a tárgyalóasztalhoz, ha megkezdődnek a csatlakozási alku­dozások Angliával. A külügyminiszterek a politikai unióról tanácskoz­tak. A pénzügyminiszterek között vita van arról, hogy a gazdasági vagy a valutapolitikai uniónak adjanak-e elsőbbséget. JÓ KILÁTÁSOK NYÍLNAK meg a magyar külkereskedelem számára a latin-amerikai országokban — ezt emelte ki Vályi Péter pénzügy­­miniszter londoni tudósítónknak adott nyilatkozatában. AZ OSZTRÁK IPARI TERMELÉS fokozatos lassulása várható, s az áremelkedés már túljutott a tetőfokán, állapítja meg a bécsi Gazda­ságkutató Intézet jelentése. Egyben derűlátóan ítéli meg az osztrák export kilátásait a 70-es esztendőben. Az alumíniumipar, az autóbusz- és Diesel-mozdony-gyártás, az energetikai gépipar és az elektronikus műszerek — ezeknek van a legnagyobb szerepük a magyar—szovjet műszaki együttműködés továbbfejlesztésében, amelynek távlatairól az együttműködési bizottság ülésszaka alkalmából beszámolunk. KEDVEZŐTLENEBBNEK ÍTÉLI A BRIT fizetési mérleg kilátásait a tekintélyes angol Országos Gazdasági és Szociális Kutató Intézet, mint néhány hónappal ezelőtti jelentésében. Az intézet óvatos gazdaság­­ösztönző intézkedéseket ajánl a londoni kormánynak. EREDMÉNYESNEK MINŐSÍTI az új csehszlovák árpolitikát a prágai árbizottság elnöke. Az ármoratórium részletes elemzéséről Sajtószemle rovatunkban ismertetünk cikket. A NEMZETKÖZI VÁSÁRNAK SZENTELT oldalunkon ezúttal a ma­gyar vegyipar fejlesztése került a „reflektorfénybe”. Tudósítunk egye­bek között az osztrák cégekkel fennálló kooperációs lehetőségekről, a vásáron ezúttal először jelentkező szicíliai tartomány elgondolásairól, Elefántcsontpart, Kuba és Brazília üzleti terveiről. AZ OLAJTERMELÉS ÉVI NÖVEKEDÉSÉBEN a Szovjetunió az első helyet foglalja el a világon. A termelési előirányzatról és a termelés­ben alkalmazott műszaki eredményekről tudósítunk a negyedik oldalon.

Next