Világgazdaság, 1970. június (2. évfolyam, 103/348-123/368. szám)
1970-06-03 / 104. (349.) szám
1970. JÚNIUS 3. Jelentések a világ autóiparáról ÚJ NYUGATNÉMET TÖRPEAUTÓ Tudósítónktól: „Goggomobil” néven az NSZK-ban régebben kisautó volt forgalomban. Ezt a nevet most felújították, de merőben más járművet takar, mint régebben. A rövidesen piacra kerülő kiskocsi építési módja újszerű, karosszériája műanyaggal bevont acéllemezből készül és a kocsi el van látva a kipufogó gázok mérgező hatását közömbösítő berendezéssel. Az új kiskocsi előállítására egy 70 ezer m2 munkaterületű új gyár épült, Felső-Hessen tartományban. A termelés május végén indul. Eleinte napi 50 gépkocsit bocsátanak ki. A kocsik kívánság szerint kétféle motorral készülnek. Az egyik típus 250 köbcentiméteres, 14 lóerős, a másik 400 köbcentiméteres, 20 lóerős. A maximális sebesség 90, illetve száz kilométer óránként. A kocsikat az építőszekrény-elv alapján gyártják. Minden újabb szerszámköltség nélkül lakókocsik, kis teherautók és konténerkocsik is gyárthatók. A műanyagréteggel bevont acéllemezt a Salzgitter konszern fejlesztette ki. A tükörfényes műanyagréteg minden lakkozást feleslegessé tesz. A karosszéria teljesen rozsdamentes és minden sérült része a kívánt színben kicserélhető, minthogy összecsavarozott lemezekből készül. A négyüléses kocsi 2,90 m hosszú, 1,30 m széles és 1,31 m magas. A csomagtér meglepően nagy. A beépítésre kerülő motort a Lloyd Művek gyártják. A kiskocsi ára kb. 4000 nyugatnémet márka lesz. Az első 20 ezer darab elhelyezése az eddig befutott megrendelések alapján biztosítottnak látszik. ELEKTROMOS AUTÓK JAPÁNBAN Japánban egyre nagyobb tért hódítanak az akkumulátor hajtású elektromos autók, amelyek zajtalanul működnek és nem termelnek káros égési termékeket. Több magánvállalat és közűlet már áttért a hagyományos belső égésű motorok helyett az elektromos árammal hajtott autók használatára. Az oszakai kiállításon futó elektromos taxikat például a kiállítás bezárása után tej- és fagylaltszállításra akarják átalakítani. A növekvő érdeklődésnek megfelelően egyes gyárak folyamatosan foglalkoznak elektromos autók kifejlesztésével és a tömeggyártás előkészítésével. Az új kocsik iránt sokoldalú érdeklődés mutatkozik. Főleg különleges szállítóautókat keresnek. A gyárak szerint az akkumulátorüzemű kocsik drágábbak ugyan a benzinhajtású kocsiknál, de gazdaságosabbak és élettartamuk is hosszabb. (Kyodo) AZ AUTÓIPAR MŰGUMIFOGYASZTÁSA A Goodyear vegyészeti részlegének vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy az USA vegyipara 1975-ben 2,25 millió tong tonna műgumit szállít az autóabroncs-gyáraknak, a tavaly szállított 1,7 millió tonna helyett. Szerinte a belföldi gumifogyasztás a következő öt év alatt 3 315 000 tonnára emelkedik, ez 28 százalékkal több, mint 1969-ben. Az egész műgumifogyasztásból az abroncsgyárak jelenleg 66,5 százalékot vesznek át, öt év múlva ez az arány eléri a 68 százalékot. (Reuter) ÚJ GÉPJÁRMŰ RÖVIDTÁVÚ SZÁLLÍTÁSRA Svédországban Kalmar Terminal néven városon belüli rövidtávú szállítások lebonyolítására újszerű gépjárművet fejlesztettek ki. Az új jármű előállításánál számos újítást alkalmaztak. A pótkocsi rá- ,és lekapcsolása automatikusan történik, az ajtaja közvetlenül a vezetőülés elején van elhelyezve és két vészkijárója is van. A vezetőfülke szokatlanul tágas, az összes berendezési tárgyak a vezető keze ügyében vannak. A kocsi kormánya szervomotorral van ellátva és a Sebességváltója automatikus. A beépített Diesel-motor 180 lóerős. A gépjármű 2,5 tonna emelőképességű villásemelővel is felszerelhető. Ennek segítségével a pótkocsik megrakhatók. Figyelemre méltó, hogy az új gépjárművet nem adják el, hanem szervizzel, karbantartással és javítással együtt a megtett tonnakilométer-menynyiség alapján számított használati díjért bocsátják rendelkezésre. A használati díjat komputerrel számítják ki. (SÍP) Bolgár—holland gazdasági tárgyalások kezdődtek Hágában Avramov bolgár külkereskedelmi miniszter és Nelissen holland gazdaságügyi miniszter között. A tárgyalások az elmúlt évben megkötött gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás végrehajtására, valamint a két ország gazdasági együttműködésének távlati fejlesztésére vonatkoznak. Csehszlovák műszaki napok kezdődtek június 1-én Belgrádban, ahol csehszlovák szakemberek ismertetik meg az érdeklődőkkel a csehszlovák ipar legújabb vívmányait. Ugyanezen a napon a Motokov prágai külkereskedelmi vállalat rendezésében csehszlovák műszaki kiállítás nyílt a román fővárosban. A Hokkaido export-import szövetkezeteinek társulása árucsere-egyezményt írt alá a Szovjetunióval 6 millió 400 ezer dollár értékben. A japán fél textilneműeket, almát, halászhálókat és felszereléseket, valamint első ízben porcelánt, a Szovjetunió pedig haszonfát, nyers- és fagyasztott heringet, valamint más fogyasztási cikkeket szállít. A svéd állam megakadályozta, hogy külföldi kézbe kerüljön a fűtő-, légkondicionáló- és ipari vezérlő berendezéseket gyártó Billman társaság. A milánói Carlo Gavassi vezette nemzetközi konzorcium, valamint a Svédországban jegyzett, de svájci érdekeket képviselő Euroclimate AB. tett kísérletet arra, hogy megszerezze a Billman részvényeinek többségét. Az NDK és az NSZK között a héten üzembe helyeztek 40 új telefon- és 16 telexvonalat. A két német államot ezzel 74 telefon- és 35 telexvonal köti össze. Az NDK fővárosa és Nyugat- Berlin között azonban még mindig nem állították helyre a közvetlen telefonösszeköttetést. A WGI JELENTI 0 Jelentős nikkelkészleteket fedeztek fel Jugoszlávia Koszovó-Metohija tartományában. A készletek meghaladják a 10 millió tonnát, nikkeltartalmuk 1,36 százalék. Az érc kitermelése iránt számos külföldi cég érdeklődik. A fejlődő országok gazdasági tervezésével foglalkozó konferencia 36 ország 57 tervező közgazdászának részvételével Bonnban megkezdte munkáját. A résztvevők megvitatják eddig szerzett tapasztalataikat, és kifejtik a jövőre vonatkozó terveiket. London és Tokió között június 2-án megindult a rendszeres repülőjárat. Az erre vonatkozó megállapodás a japán JAL és a brit BOAC légitársaság között született meg. A Szibéria fölött vezető utat hetenként kétszer teszi meg a repülőgép, menetideje 14 óra 40 perc. A Suchard Holding AG. és a Tabler Chocolat AG. fuzionál. A két társaság igazgatótanácsa a napokban javasolta részvényeseinek az új gazdasági egység létrehozását. Az Adam Opel AG, a detroiti General Motors leányvállalata cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az Opel tárgyalásokat folytat a Wankel GmbH. képviselőivel a nyugatnémet motorgyártó társaság részvényei 40 százalékának felvásárlásáról. 0 A Nagy-Britanniában eladott Volkswagen-kocsik és kereskedelmi járművek száma májusban először érte el az 5000 darabot. Ez több mint kétszerese az egy évvel korábban eladott kocsikénak. 0 Növekszik Libanon külkereskedelmi forgalma. Az év első három hónapjában az import értéke 604 842 000 libanoni fontot, az export pedig 175 066 000 fontot tett ki, szemben az előző év hasonló időszakának 461 501 000 és 135 623 000 fontos forgalmával. Libanon fő szállítója továbbra is Nagy-Britannia, exportban az arab országok szerepelnek az élen. Belga kereskedelmi küldöttség tartózkodik Argentínában, ahol a két ország közötti pénzügyi együttműködés jelenlegi állapotát, és a kereskedelem fejlesztésének lehetőségeit tanulmányozzák. A külkereskedelmi miniszter is a küldöttség tagja. 0 Az argentin külügyminiszter bejelentette, hogy a közeljövőben argentin üzletemberek csoportja utazik a szocialista országokba. 0 A dél-afrikai tartalékbank aranykészletei a május 22-ével zárult héten változatlanok maradtak, 700 millió rand értékben. A devizatartalékok viszont 69 millió randdal 908 millióra növekedtek. Cukornádőrlő berendezés szállításáról írt alá jegyzőkönyvet a csehszlovák Technoexport külkereskedelmi vállalat és a kairói cukoripari társaság. A napi 4000 tonna kapacitású cukornádőrlőt 1972-ben helyezik üzembe. MARKETING IN HUNGARY A Magyar Kereskedelmi Kamara és a Konjunktúra- és Piackutató Intézet új angol nyelvű folyóirata ismerteti: — a magyar népgazdasági ágak fejlesztési terveit; — a tudományos-műszaki és ipari kooperációs lehetőségeket külföldi partnerekkel. Gyakorlati tudnivalókat közöl külföldi partnereknek magyarországi üzleti kapcsolataikhoz. Magyar vállalatok a Posta Központi Hírlapirodánál közvetlenül vagy a közületi 61,066 sz. csekkbefizetési lapon, valamint átutalással a KHI MNB 215—96162 egyszámláján fizethetik elő. Díja egy évre 100,— Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat. Előfizetési díja évi 20,— $. Előfizetés: Magyar Nemzeti Bank (Budapest 54), a Kultúra 024/7. számú számlájára. Az amerikai segélyprogram példátlan csökkentése Az Egyesült Államok jelentősen csökkenti a külföldi segélyek összegét az új pénzügyi évben. A washingtoni képviselőház illetékes bizottságának most előterjesztett törvényjavaslatában csak 2,3 milliárd dollár szerepel, 575 millió dollárral kevesebb, mint amennyit Nixon kért. A javaslat csupán 1 milliárd 644 millió dollárt bocsát a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (AID) rendelkezésére. Az AID-programok megindulása óta még nem fordítottak ilyen kis összeget külföldi gazdasági és műszaki segítségre. A katonai segélyre előirányzott összegeket a bizottság nem nyirbálta meg. Az amerikai történelem egyik legalacsonyabb külföldi segélyét tartalmazó törvényjavaslatból a kongresszus előreláthatólag még többet is lefarag. S lehetséges, hogy elfogadásakor majd a 2 milliárd dollárt sem éri el. (Reuter) A beruházási eszközök koncentrálása az NDK-ban Tudósítónktól: Az NDK minisztertanácsa rendeletet hozott az amortizációs és a nettónyereség-alap képzésről és felhasználásáról az 1971—75 távlati tervidőszakra. A rendeletben alapvetően új, hogy az állami vállalatok és kombinátok az eddigi kétéves normatívák helyett, az egész távlati tervidőszakra vonatkozóan kapják meg az előírásokat a nettó nyereség és az amortizáció befizetésére. A rendelkezés célja, hogy hoszszabb távra tervezhessenek az álammal szembeni kötelezettségek teljesítése után megmaradt anyagi eszközökkel és koncentráltabban használhassák fel őket a legfontosabb beruházásokra, elsősorban egész rendszerek automatizálására és a komplex racionalizálásra. A beruházási eszközök összevonása 1969—70-ben főleg abban jut kifejezésre, hogy számos nagy teljesítőképességű kombinátot hoztak, illetve hoznak létre. 1971-től valamennyi megyei és tanácsi irányítású ipari és építőipari vállalat is ennek az elvnek az alapján fog dolgozni, a közlekedést, a postát, és a távközlést is beleértve. Az 1971—75-re vonatkozó előirányzat szerint a vállalatoknak és kombinátoknak a nettó nyereség maximum 70, de minimum 40 százalékát kell az állam részére befizetniük. Ghana hitelezőinek értekezlete Május 27—28-án megbeszélést tartottak Londonban Ghana hitelezői. Megegyeztek, hogy július 7-re újabb nemzetközi konferenciát hívnak össze. A májusi megbeszélésen a ghanai kormány kérelmét feltáró dokumentumot tanulmányozták, foglalkoztak a Ghana gazdasági újjáépítéséhez szükséges intézkedésekkel és megtárgyalták, milyen hatással volt a hitelek visszafizetésének elhalasztására hozott 1966. és 1968. évi döntés. A megbeszélésen Ausztrália, Belgium, Franciaország, az NSZK, Izrael, Olaszország, Japán, Hollandia, Norvégia, az Egyesült Államok és Anglia küldöttei, valamint Kanada, Spanyolország, Svájc, a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap megfigyelői vettek részt. Beavatottak 3—500 millió font sterlingre becsülik Ghána összes adósságait. A május végi megbeszélésen született döntést nem hozták nyilvánosságra, csak Ghana kormányával közölték. Ghana pénzügyminisztere jelenleg egyébként az NSZK-ban tartózkodik. A látogatás végén aláírják a két ország segélyről és kölcsönről szóló új egyezményét. (Reuter) Harminchat ország vesz részt a poznani vásáron Tudósítónktól: A június 14-e és 23-a között tartandó 39. Poznani Nemzetközi Vásáron harminchat európai, ázsiai, afrikai és amerikai ország vesz részt. A közel hatezer külföldi és lengyel kiállító az áruk rendkívül széles választékát mutatja be, elsősorban beruházási javakat. Görögországon, Lichtensteinen és Monacón kívül valamennyi ország kiállítói országonként közös pavilonban mutatják be termékeiket. Amintegy háromezer lengyel vállalat mindenekelőtt beruházási javakat és ipari közfogyasztási cikkeket mutat be. Ezek között fémmegmunkáló szerszámgépekkel, textilipari gépekkel, belsőégésű motorokkal, vegyipari gépekkel, a precíziós és elektrotechnikai ipar termékeivel találkozhat a látogató. Bemutatnak digitális számítógépipari gyártmányokat, mérő- és ellenőrző-műszereket, híradástechnikai termékeket. A fentiekenkívül számos építő- és útépítőgép, hajómotor, élelmiszeripari gép, bányászatban és kohászatban alkalmazott gép és berendezés, rádió- és televíziókészülék, elektromos háztartási készülék, sport- és turistafelszerelés, bútor, konfekcióáru és bőripari termék látható a lengyel kiállítók bemutatóján. VILÁGGAZDASÁG Bolívia olaj- és öngondjai Az 1969 októberi katonai hatalomátvétel óta Bolívia gazdasága bonyolult helyzetbe került. Az Ovando Candiakormány első jelentős gazdasági intézkedése — a Bolivian Gulf Oil, a Gulf Oil észak-amerikai monopólium leányvállalatának kisajátítása — ugyanis olyan következményekkel járt, amelyekre az elmaradott, tőkeszegény ország egyelőre még nem talált megoldást. Bolíviában a nemzeti tőke nagyon gyenge, ez logikusan következik abból a tényből, hogy az egy főre jutó nemzeti jövedelem 110 dollár körül mozog. Az ország aktív lakosságának 65 százaléka a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben dolgozik. Ugyanakkor a gazdasági életben a döntő szerepet a kitermelő ipar — különösen két ágazata az olaj- és az ónbányászat — játssza, ahol az aktív népességnek mindössze 4 százaléka talál munkaalkalomra. Az említett két ágazat az ország nettó devizabevételének 90 százalékát adja, és ezért elsősorban ezek helyzetét kell elemezni. 1952 óta napjainkig a bruttó nemzeti termékből (GNP) a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a szolgáltatások részesedése lényegében nem változott. Ugyanakkor az ónbányászat, amely 1952-ben még 15 százalékkal járult hozzá a GNP-hez, 1967-ben már csak 9 százalékát adta. Az olajkitermelés viszont lényegében az ötvenes évek eleje óta tört előre, 1952-ben még a GNP-nek egy ezrelékét sem tette ki, 1967-ben pedig már 8 százalékkal járult hozzá. Az olajkitermelés önmagában pozitív tendenciája azonban csak részben függ össze a bolíviai ipar fejlődésével, ugyanis jelentős része feldolgozatlan formában kerül kivitelre. Az 1937-es kisebb jelentőségű államosításnak, majd 1952-től Paz Estenssoro elnök pragmatista politikájának eredménye — ami elsősorban a világ egyik legjelentősebb ónbányáinak, illetve az olajlelőhelyek egy részének nacionalizálásán alapult — csak időleges volt. A tőkehiányban szenvedő országban az észak-amerikai monopóliumok hamar visszaszerezték pozícióikat. (Ez ugyan nem következett be az ónbányászat területén, de minthogy a kivitel 85 százaléka az Egyesült Államokba és Angliába irányul, a tőkehiány problémája legélesebben az olajbányászatban jelentkezik.) Az 1952-es államosítás idején hozták létre a Yacimientos Petroliferos Fiscales Bolivianos (YPFB) állami vállalatot. A hatvanas években hozott újabb olajtörvények (Ley de petroleo) elméletben az állam részesedésének további kiszélesítését célozták. Ennek hatására mintegy nyolc magán- és külföldi monopólium be is szüntette működését, viszont ez nem a YPFB szerepének növekedését, hanem a Bolivian Gulf Oil előretörését tette lehetővé. A Gulf Oil 1955 és 1969 között mintegy 140 millió dollár nagyságú beruházást eszközölt, miközben a YPFB állandó anyagi problémákkal küszködött. 1966-ban például a bolíviai állami cég félmillió köbméter olajat termelt, ez a mennyiség azonban csak a belső szükségleteket elégítette ki. Minthogy szerződés kötelezte az Argentínába irányuló szállításokra, további félmillió köbmétert a Gulf Oiltól kellett átvennie, illetve újabb koncessziókat adni cserébe. Így két évvel később, amikor a YPFB termelése lényegében változatlan szinten maradt, a Bolivian Gulf Oil már 1 millió 886 ezer köbmétert hozott felszínre. Az 1969 októberi katonai hatalomátvételt követő államosításkor az észak-amerikai leányvállalat már a bolíviai kőolajlelőhelyeknek 80 százalékával, a gázlelőhelyeknek pedig több mint kétharmad részével rendelkezett. A Gulf Oil vagyonának kisajátításával így alapvetően megváltozott a helyzet. Elméletben megnyílt a lehetőség az olajkincsek állami értékesítésére. A tőkehiány mellett azonban egyéb akadályok is felmerültek és így lényegében az eltelt fél évben leállt a kitermelés, illetve a külföldre történő szállítás. Bár az Egyesült Államok nem folyamodott a Hickenlooper-javaslat alkalmazásához, amely kimondja a hitelek és segélyek leállítását, ha északamerikai vagyont sajátítanak ki kártérítés nélkül, viszont a Gulf Oil helyett kezdetben nem akadt vállalkozó, aki hajlandó lett volna értékesíteni az olajat a világpiacon. Végül hosszas tárgyalások után március végén a spanyol Hispanoil vezetősége bejelentette, hogy vállalja napi 20 ezer barrel olaj kereskedelmi értékesítését. Minthogy az olajlelőhelyek és a vezetékek jelenleg elhanyagolt állapotban vannak, a kitermelés egyelőre nem folyik teljes kapacitással. A Gulf Oil vagyonának kisajátítása még egy kedvezőtlen hatást vont maga után. 1968 augusztusában a YABOC bolíviai állami vállalat és az argentin kormány között megállapodásra került sor, hogy napi 4 millió köbméter gázt szállítana Bolívia csővezetékén. (A megegyezésben lekötött gázmennyiség értéke évi 25 millió dollárnak felel meg.) A szerződéssel egyidejűen a bolíviai állam 50 millió dolláros hitelt kért a csővezeték felépítésére a Világbanktól. A katonai hatalomátvételig a hitel egy részét már folyósították is, és a 491 kilométer hosszúságú csővezetéknek mintegy harmadrészét le is fektették. Az eredeti kezes, a Gulf Oil természetesen a kisajátítás után visszalépett. Ezután az argentin kormány jelentkezett, hogy hajlandó kezességet vállalni. Az érdemi tárgyalások a bolíviai, s az argentin kormány, illetve a Világbank és a New York-i State Common Retirement Fund között csak azután haladtak előre, hogy a Hispanoil belépett a Gulf Oil helyére az olajügyletbe. (Ezzel összefüggésben szinte valamennyi latin-amerikai kommentátor azt feltételezi, hogy a Hispanoil valójában a Gulf Oil Corp. hozzájárulásával, illetve érdekeinek képviseletében vállalta el az üzletet.) A Gulf Oil kisajátítása tehát számos problémát vetett fel, és a helyzetet súlyosbítja, hogy az észak-amerikai tőke egyértelmű megtorló intézkedésként visszafogja befektetéseit. Ezért a bolíviai kormánynak a gazdasági élet fenntartásához, illetve fejlesztéséhez új partnereket kellett keresnie. Az egyenjogú kapcsolatok fejlesztésére egyrészt lehetőséget kínál az Andok országainak közös piaca. Másrészt megnövekedett az érdeklődés néhány nyugat-európai és japán cég részéről is, elsősorban az ónbányászat iránt. Végül pedig megemlíthetjük a szocialista országok és Bolívia gazdasági együttműködésének egyre jelentősebb perspektíváját. A múlt év októberi hatalomátvétel óta Óvando Candia kormánya számos szocialista országgal, így hazánkkal is helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat. Ez önmagában is ösztönző lépés volt a gazdasági együttműködés javítása útján. A Szovjetunió és Bolívia között már korábban is megtörtént a kapcsolatfelvétel az ónbányászat területén. Bolívia a világ második óntermelője (évi több mint 28 ezer tonna termeléssel, amely exportértékben meghaladja a 100 millió dollárt). Az államosított ónbányászat az elmúlt években azonban nem volt képes fejlődésre. A termelés hosszú ideje korszerűtlen gépekkel és korszerűtlen eljárással folyik. 1968-ban bolíviai bányaipari küldöttség járt a Szovjetunióban, majd a múlt év decemberében szovjet szakemberek tettek viszontlátogatást. Januártól pedig már megindultak az érdemi tárgyalások a két fél között, eszerint a Szovjetunió anyagi támogatást biztosít a Compania Nacional de Estano de Bolivia vállalatnak, szovjet szakértők pedig a bányakapacitások jobb kihasználásához, illetve nagyobb koncentráltságú ón előállításához nyújtanak tanácsadást. A bolíviai fél ónszállításokkal fizet. A magyar—bolíviai gazdasági kapcsolatok is új szakaszba léptek 1969 októbere óta. Vályi Péter pénzügyminiszterünk a múlt héten befejeződött La Paz-i látogatása az együttműködés gyakorlati és pénzügyi vonatkozásaival függött össze. L. Gy. ÁREMELÉS A NYUGATNÉMET VEGYIPARBAN A Badische Anilin und Sodafabrik AG. elnöke bejelentette, hogy a vállalat megváltoztatja termelési programjának struktúráját és a költségek emelkedése miatt emeli árait. A vállalathoz tartozó üzemi hálózat új szervezete a jövő hónap elején lép érvénybe, minden szükséges lépést megtettek annak érdekében, hogy a vállalat rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó feltételekhez. Megerősítette azt a hírt, hogy a BASF egyik leányvállalatának, a Winterschall AG-nak és a Salzderfurth AG-nak közös kálisú vállalata július elsejével indul meg. A közös vállalkozást az indokolja, hogy a nemzetközi versenyben való érvényesülés megkívánja évi 2 millió tonna kapacitás biztosítását. (Reuter) A JAPÁN ACÉLIPAR JÖVŐJE Az 1975-ös pénzügyi évben Japán már 161 400 000 tonna nyersacélt állít elő — véli a Kawasaki Steel Corp. vezetője. Az 1971. március 31-én végződő jelenlegi pénzügyi évben 96 800 000 tonna nyersacélt állítanak elő Japánban. A nyersacélgyártás fejlesztésének egyik legnagyobb problémája a kokszolható szén hiánya, s ezt csak az acélhoz adagolt szén mennyiségének csökkentésével lehet megoldani. A szakember szerint jóval könnyebben megoldhatók a többi kérdések: a munkaerőhiány, a szállítás és a szükséges beruházási összegek előteremtése. (Reuter) SZOVJET-BOLGÁR GÁZVEZETÉK Bulgária rövidesen új energiabázissal gazdagodik a szovjet—bolgár gázvezetékkel. A bolgár sajtó jelentése szerint ezen először 1974-ben áramlik majd gáz, körülbelül egymilliárd köbméter. 1975-ben azonban már 3 milliárd köbméter gázt kap Bulgária a vezetéken, és a bővítésre a továbbiakban is lesz lehetőség. Az új gázvezeték a szovjet hálózatról ágazik le és mintegy 200 kilométeren át halad román földön, majd Dobrudzsán és a Balkán-hegységen át érkezik Szófiába. Tervezik, — Dobrudzsából kiindulva — a délnyugati szárny kiépítését is. Bulgária a szovjet gázt elsősorban háztartási és ipari fűtőanyagként kívánja hasznosítani. Vegyipari felhasználását is tervezik, meglevő és ezután épülő üzemekben.