Világgazdaság, 1970. szeptember (2. évfolyam, 166/411-187/432. szám)

1970-09-01 / 166. (411.) szám

m&GGAZMS&G 1970. SZEPTEMBER 1., KEDD II. ÉVFOLYAM 166. Megkezdődtek az őszi vásá Vasárnap kapunyitás volt több nagy jelentőségű nemzetközi vásáron. Megnyílt a Lipcsei Őszi Vásár, megkezdődött a Frankfurti Őszi Vásár és kezdetét vette a 35. Nemzetközi Vásár Szalonikiben. Rövidesen újabb fontos vásárokra kerül sor: 10-én nyitják meg a dél-olaszországi Bariban a hagyományos Levantei Vásárt. A Lipcsei őszi Vásáron 55 európai és tengerentúli országból 6500 kiállító vesz részt. A 13 szocialista ország 4800 kiállítója 217 000 négyzetméternyi te­rületen mutatja be termékeit. A leg­nagyobb kiállító ismét a Szovjetunió. A vásáron 27 fejlett tőkésország, és 15 fejlődő ország képviselteti magát. A vásár profiljának fokozatos módo­sítása keretében itt mutatják be az or­vosi műszeripari, vegyipari termékeket, járműveket, a film- és optikai beren­dezéseket. Az őszi vásárral egyidejűleg tartják a hagyományos nemzetközi könyvki­állítást is, amelyen a világ minden tá­járól 750 könyvkiadó mutatja be ter­mékeit. Lipcse Az ünnepi megnyitó beszédet Horst Sölle, az NDK külgazdasági minisztere tartotta. Sölle felhívta a figyelmet ar­ra, hogy Franciaország és Ausztria a közelmúltban kereskedelmi kirendelt­séget létesített Berlinben, a Német De­mokratikus Köztársaság fővárosában, ami arra mutat, hogy egyes kapitalis­ta országok javítani akarják gazdasá­gi kapcsolataikat az NDK-val. Jólle­het, a tőkésországok zömével folyta­tott kapcsolatok korántsem mondhatók még normálisnak, 1949 óta a Német Demokratikus Köztársaság és a kapi­talista országok között a kereskedelem nyolcszorosára növekedett. A külgazdasági miniszter beszédének számottevő része foglalkozott az NDK és a Szovjetunió kereskedelmével. A két ország kölcsönösen egymás legna­gyobb kereskedelmi partnere. Az NDK a Szovjetunió minőségi gépimport­szükségletének majd 20 százalékát szállítja. A vásár megnyitásának napján az NDK nyomdagépipara 120 millió va­lutamárka értékben kapott megrende­lést a Szovjetuniótól. A megrendelésre — közli az ADN jelentése — a két or­szág távlati terveinek összeegyezteté­séről kötött kormányközi megegyezés alapján került sor. Frankfurt A fogyasztási cikkek őszi és téli kon­junktúrája szempontjából jelentős Frankfurti Őszi Vásár ugyancsak vasár­nap nyílt meg. Előtte, szombaton az offenbachi bőráruvásár nyitotta meg kapuit. Szakmai körökben mindkét vásártól kedvező üzletmenetet várnak, bár a for­galom valószínűleg az egy évvel ezelőtti alatt marad. Frankfurtban 43 országból 2519 ki­állító jelent meg, ezek nyolc csoportban mutatják be kínálatukat. A HUNGEXPO rendezésében körül­belül 300 négyzetméteres területen négy magyar külkereskedelmi vállalat , az ARTEX, a HUNGAROCOOP, a HUN­­GAROTEX és a Kultúra igen bő vá­lasztékkal jelent meg. Bemutatásra ke­rülnek stil és kerti bútorok, szőnyegek, művészi kerámiák, népi cserépáruk, különféle iparművészeti cikkek, textí­liák, női és gyermekruhák és más áruk. Mint ahogy az MTI jelenti , már a vásár első napján jelentős üzletkötések­re került sor. A vásár alkalmából nyilatkozatot adott az osztrák gazdasági kamara egyik vezetője. Azt mondotta: az NSZK a ke­leti kereskedelemben elfoglalt erős pozíciója ellenére se mellőzze Ausztriát, a hagyományos közvetítőt a Kelet- és Dél-Európával folytatott kereskedelem­ben. Bécs — jelentette ki — már most is számottevő szerepet játszik a kelet és nyugat közötti tranzitforgalomban, ami kifejezést nyer a keleti kereskedelem­ben érdekelt vállalatok bécsi irodáinak számában is. Ausztria — hangoztatta — különösen szem előtt tartja az ipari kooperáció lehetőségeit, amely a leg­célravezetőbb út az üzleti kapcsolatok kiépítésére a szocialista országokkal. Szaloniki Vasárnap megnyílt Szalonikiben a 35. nemzetközi vásár, amelyen 45 ország­ból 2706 vállalat állította ki termékeit. A görögországi kiállításon 20 ország vesz hivatalosan részt: az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, Argentína, Auszt­ria, Ausztrália, Bulgária, Franciaország, az NDK és az NSZK, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Olaszország, Izrael, Ciprus, Csehszlovákia, Dél-Afrika, Lengyel­­ország, Románia, Szíria és Tajvan. A vásár szervezőinek becslése szerint a szeptember 20-ig nyitva tartó kiállí­táson hozzávetőleg 300 millió font ster­linget kitevő üzleti forgalom várható. VÉLEMÉNY A KÖZÖS PIAC ÉS A SZOVJETUNIÓ KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSÁRÓL A Közös Piac végrehajtó bizottságá­nak nyugatnémet tagja úgy véli, rövi­desen létre jöhetnek a kapcsolatok a Szovjetunió és az Európai Gazdasági Közösség között — írja az AP hírügy­nökség. Dahrendorf, a brüsszeli bizott­ság tagja, a Welt am Sontagnak adott nyilatkozatában kijelentette: „Mind­annak alapján, amit a szovjet—nyu­gatnémet tárgyalásokról tudok, nem tartom lehetetlennek, hogy a kapcso­latok 1964-ben történt megszakadását követően 1971-ben ismét tárgyalásra kerül a sor a Közös Piac és a Szov­jetunió között.” Dahrendorf, aki a bizottságban a kül­­kapcsolatokért és a külkereskedelemért felelős, a továbbiakban azt mondotta, figyelembe véve a Szovjetunió érdeklő­dését a kapcsolatok kiszélesítése iránt, a következő 12 hónap folyamán Moszk­vába utazik majd. A tanácskozások akkor főleg a tavasszal hozott közös piaci rendelkezés körül forognak majd, ami miatt a Szovjetunió diszkriminált­nak tekinti magát, a keleti kereskede­lemben érdekelt nyugatnémet körök pedig úgy vélik, hogy hátrányos hely­zetbe kerültek. A nyugatnémet politikus végezetül megjegyezte: összefüggésben a Közös Piac végrehajtó bizottsága hatásköré­nek újjárendezésével, ki kellene kötni, hogy az összes olyan szerződésben, amelyet a Közös Piac valamely szocia­lista országgal köt, szerepeljen egy cikkely, ami lehetővé teszi a szerződés 1973-ra való felmondását. AMERIKA ENYHÍTI AZ EMBARGÓT KÍNA VISZONYLATÁBAN Az Egyesült Államok újabb lépést tett a Kínával szemben fennálló keres­kedelmi embargó lazítása terén. A washingtoni külügyminisztérium bejelentette: az Egyesült Államok a jövőben nem tiltja, hogy az amerikai kőolajvállalatok külföldi leányvállala­tai fűtőanyaggal lássák el a Kínába ha­ladó hajókat. A koreai háború idejéből származó rendelkezés feloldásának célja az — mondotta a minisztérium szóvivője —, hogy a külföldön működő amerikai cégeket versenyképessé tegye. Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy Észak-Korea és a Kínai Népköz­­társaság hajói nem használhatják az amerikai töltőállomásokat. A kelet-euró­pai szocialista országok hajóit változat­lanul ellenőrzik a fűtőanyagfelvételkor és változatlanul tilos az amerikai hajóknak árut szállítani az ázsiai szo­cialista országokba. (Reuter, APA) SZOVJET AUTÓIPARI KÜLDÖTTSÉG UTAZIK STUTTGARTBA? A nyugatnémet Daimler-Benz gép­kocsitársaság bejelentette: meglehet, hogy szeptemberben szovjet delegáció érkezik Stuttgartba a kámai teherautó­­gyár felépítésével kapcsolatos problé­mák megvitatására. A vállalat szóvivője közölte: a láto­gatás pontos időpontját még nem álla­pították meg, s nem volt hajlandó kommentárt fűzni azokhoz a híreszte­lésekhez, amelyek szerint Taraszov gépkocsiipari miniszter vezeti majd a szovjet delegációt. A Daimler-Benz szerepel fővállalko­zóként a 150 000 gépkocsi előállítására létesített gyár építésében együttműköd­ve a francia Renault-val, a holland DAF-fal és az olasz FIAT-tal. A szó­vivő bejelentette: a Daimler-Benz és a Renault képviselői között szeptember elején kezdődnek a tárgyalások, de egyelőre csupán technikai szinten. A Reuter tudósítója megjegyzi:­a nyugatnémet kormány kívánatosnak tartja a terv megvalósítását és álta­lános vélemény szerint hitelgaranciá­val segíti majd elő annak megvalósu­lását. A hírügynökségek értesülése szerint a nyugatnémet minisztertanács a hét végén megvitatta a kámai teherautó­­gyár építésével kapcsolatos kérdéseket. Adlers, a kormány szóvivője közölte, hogy a gépkocsivállalat tájékoztatta a teherautógyár építéséről vonatkozó tervről a kabinetet. A kormány — mon­dotta — figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Ehelyütt érdemelnek említést azok a londoni sajtóértesülések is, amelyek szerint a Szovjetunióban elkészítették az első ezer Fiat 124-nek megfelelő szovjet gépkocsit. A kocsi a szovjet változatban a VAZ 2101 jelölést kapta. Az új gyártmányokkal jelenleg próba­járatást végeznek, még nem kerültek piacra. SZOVJET-FRANCIA EGYÜTTMŰKÖDÉS Kirillin szovjet miniszterelnök-he­lyettes a közeljövőben a francia fővá­rosba utazik — írja a Reuter-iroda —, hogy részt vegyen a szovjet—francia „nagy bizottság” ülésén, amelynek célja a kölcsönös együttműködés további fel­lendítése. Hivatalos körök szerint sok nagy fontosságú kérdést vitatnak majd meg, többek között azt a szovjet tervet, amely nemzetközi konzorcium létre­hozását javasolja a szibériai Andakhan térség rézmezőinek kiaknázására. E bi­zottság ülésén is szóba kerül az évi 150 000 darabot előállító kámai teher­autógyár építésének terve. NAPRÓL NAPRA ♦ MEGNYITOTTA KAPUIT A LIPCSEI ŐSZI VÁSÁR, amelyen az idén 55­ európai és tengerentúli ország kiállítói vesznek részt. A­z ünnepi megnyitó beszédet tartó Sölle külgazdasági miniszter ki­emelte az NDK gazdasági tekintélyének fokozódó növekedését. Szin­tén vasárnap nyílt meg a frankfurti és szaloniki vásár. ♦ DR. LÉNÁRT LAJOS, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER HELYETTESE a 67. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás kapcsán nyilatkozatot adott a VILÁGGAZDASÁG­nak az agrárexport jelenlegi helyzetéről, perspektíváiról. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági áruk kivitele jelentősen hozzájárult a kereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez, s az elkövetkezendő ötéves terv fejlesztési elképzelései is erőteljesen támaszkodnak a mezőgaz­dasági export árbevételére. ♦ DR. KOCSIS JÓZSEF KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTERHELYET­TES nyitotta meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Acélbizott­ságának első vaskohászati szemináriumát. A Budapesten megrende­zésre kerülő szeminárium legfontosabb feladatát a miniszterhelyet­tes abban látja, hogy segítsen megoldani a termelékenységi színvonal országok közötti összehasonlításának módszerét. ♦ A SZOVJETUNIÓ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAIRÓL három hír is érkezett: a kámai teherautógyár építésével kapcsolatosan szovjet autóipari küldöttség utazik Stuttgartba; Kirillin a közeljövőben Párizsba látogat; egy vezető közös piaci politikus szerint rövidesen megtörténhet a Szovjetunió és a Hatok között 1964-ben megszakadt kapcsolatok felvétele. ♦ A FRANCIA—ALGÉRIAI OLAJVITA MEGOLDÁSÁHOZ hozzájá­rulhat Ortoli francia miniszter most végetért algíri látogatása. A kő­olajtermelő arab országok gondjait ismertető cikkünkben foglal­kozunk a Líbiában tevékenykedő külföldi társaságok nehézségeivel, valamint a Szaúd-Arábia és Szíria közötti gazdasági viszály újabb fejleményeivel. ♦ LENGYELORSZÁGBAN AZ ELMÚLT 25 ÉV SORÁN nagy számú ipari beruházást valósítottak meg. A sikerek azonban nem homályo­­síthatják el a hiányosságokat, hosszúak a kivitelezési határidők, a technológia nem a legfejlettebb, a költségek túlzottan magasak. E témakört Sajtószemle rovatunkban ismertetjük részletesen. ♦ A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS BEFEJEZTE MUNKÁJÁT. Cik­künk az utolsó ülésen elfogadott határozatokkal, elsősorban az új exportkvóta rendszerrel foglalkozik. Az egyezmény szerint a termelő országok az 1970—71-es kávé­évre az áralakulástól függően 51—58 millió zsákos kvótát kapnak. Agrárkivitelünk távlatai Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes nyilatkozata Mezőgazdaságunk külföldi piacainak helyzetéről, a következő ötéves terv agrárkivitelének várható alakulásáról, a 67. mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon bemutatott termékek ex­portjának lehetőségeiről dr. Dénárt Lajos, a MÉM miniszterhelyettese nyi­latkozott a VILÁGGAZDASÁG mun­katársának.­­ Közismert számadat: a mezőgaz­daság a külföldre kerülő magyar áru­cikkeknek mintegy 20—22 százalékát adja. Kevésbé ismert azonban az az örvendetes fejlődés, melyet a legutób­bi időben a félig, vagy teljesen feldol­gozott termékek exportjában ért el a mezőgazdaság és a külkereskedelem. Az összkivitelnek ma már ezek az áruféleségek 55—57 százalékát teszik ki. A konzervipar — zöldség, gyümölcs és húsfeldolgozó ágazata — 550 ezer tonnás éves termeléséből 400 ezer ton­na súlyú árut exportál. Mindenképp említést érdemel az is, hogy a mező­­gazdaság a 4,2 milliárd forintos export­jával szemben mindössze 2,2 milliárd forint értékű importot igényelt, s így jelentősen hozzájárult az ország keres­kedelmi mérlegének egyensúlyához. (A mezőgazdasági kivitel jelentőségét bi­zonyító számadat: 100 dollár értékű tőkés exportáru kitermelése, a nép­gazdasági 10—12 dolláros átlaggal szem­ben mindössze 2—3 dollár értékű im­portra támaszkodik.) A konzervipar húsfeldolgozó ágazata az utóbbi években olyan erőteljesen fej­lődött, hogy ma már a legfejlettebb tőkés piacok igényeit is képes kielégí­teni. Tény, hogy ez jelenleg csak egyes termékekre és egyes üzemekre érvényes megállapítás. A TERIMPEX, a Pápai Húsüzem dobozolt sonkájával például az Egyesült Államok piacára jutott be. A következő öt év fejlesztési tervei azonban újabb, jelentős színvonal emel­kedést ígérnek. A konzerviparon kívül más ágazatok is komoly beruházási összegekkel része­sednek a fejlesztési tervekben. Az ex­port célkitűzések az eddigi termelési szervezet bővítését igénylik. A növény­­termesztés terén elsősorban a kertészeti ágazatok, az állókultúrák — bogyósok, szőlő stb. — exportképességének növe­lése kerül napirendre. A belső igények fokozott kielégítése mellett körülbelül 20 százalékos exportnövelést tervezünk. Sokat várunk az újszerű csomagolási módok bevezetésétől. Tapasztalataink szerint partnereink egyre inkább a ki­sebb súlyban adagolt árukat rendelik szívesen. Ezek szállítását a jövőben fo­kozottan előtérbe helyezzük. A következő időszakban, a Közös Piac diszkriminációi ellenére is fokozni sze­retnénk nyugat-európai főpiacainkra az élőállatok és a félig, vagy teljesen fel­dolgozott húskészítmények exportját. Az előbbi exportcikkek közül elsősor­ban a marha, a juh és a liba kivitele fejlődhet, míg a baromfiexport lehető­ségei a jelek szerint csökkenni fognak. Mezőgazdasági exportunk fejlődési lehetőségeit vizsgálva általános érvényű igazságként mondhatjuk: az eddigi eredmények az elmúlt évek exportsike­rei köteleznek bennünket. Tartanunk, sőt fokoznunk kell a minőségi szín­vonalat s nagyobb figyelmet kell for­dítanunk a kivitelre kerülő áruk íze, zamata, vitamintartalma mellett a cso­magolás színvonalának emelésére is. A csomagolóipar mellett a termelvé­­nyeinek kétharmadát — mintegy 2200 vagon mennyiséget — exportra elő­készítő hűtőipar is újabb beruházáso­kat igényel: az elkövetkező öt évben a mezőgazdaságnak biztosított fejlesz­tési eszközökből ez az ágazat is jelen­tősen részesedik majd. Bővítjük például a miskolci húsipari kombinátot. Meg­kezdték a gyulai és a szegedi hús­üzemek rekonstrukcióját, s újabb vágó­hidak épülnek az ország különböző részein. A fejlesztésre szánt összegek még nem tisztázottak. Meghatározásuknál elsősorban azt kell figyelembe venni hogy az újabb termőterületek, a maga­sabb termésátlagok miatt növekvő me­zőgazdasági termelés a korábbinál töké­letesebb feldolgozóipart betakarító gép­parkot, hutő-tároló hálózatot igényel azt, hogy a jelenlegi csúcsidőszakok haj­ráit kiküszöbölhessük s hogy a feladato­kat az üzemek az év különböző idő­szakaiban egyenletesen osszák meg Ehhez, a fejlesztés mellett a jelenlegi kapacitások jobb kihasználása is hozzá­segíthet fejezte be nyilatkozatát dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes. —pit— Budapesten elkezdődött az ENSZ vaskohászati szemináriuma Hétfőn a Duna-Intercontinental szál­lóban megkezdődött az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága acélbizottságának első vaskohászati szemináriuma. A ta­nácskozáson 20 ország csaknem 100 szakembere vesz részt és 32 előadás hangzik el a vaskohászat termelékeny­ségével összefüggő kérdésekről. A kormány nevében dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes üdvözölte a résztvevőket. — Kormá­nyunk megtisztelőnek tartja — mon­dotta —, hogy előterjesztésünket el­fogadva hazánkban rendezik az első vaskohászati szemináriumot. A meg­bízást annál is inkább szívesen vállal­tuk, mert bár hazánk kohászata jelen­tős múlttal rendelkezik, ez az ipar­águnk még nem tartozik a nemzetközi élvonalba. Ezért hasznos, hogy szak­embereink megismerjék a vezető ko­hászati államok értékes tapasztalatait. A miniszterhelyettes a nap folyamán szakmai előadást is tartott, amelyben a vaskohászati termelékenységre ható tényezőket elemezte, s ismertette a magyar vaskohászat helyzetét. Mint mondotta, az európai gazdasági bizott­ságban továbbá a KGST különböző szerveiben lefolyt viták már közelebb vittek ahhoz, hogy a munka termelé­kenységét nemzetközi szinten elemez­hessék, bár a nehézségek egy részén még nem sikerült túljutni. A szeminárium legfontosabb felada­tát abban látja, hogy segítsen megol­dani a termelékenységi színvonal or­szágok közötti összehasonlításának módszerét. A magyar vaskohászat helyzetéről szólva elmondotta, hogy az iparág álló­ eszközállományának értéke elérte a 26 milliárd forintot, az eszközök segít­ségével, továbbá 76 400 dolgozó közre­működésével 25 milliárd forint értékű árut termelt tavaly a vaskohászat. A következő öt évben az állóeszközök értéke 8 milliárd, az évi termelési ér­ték 10 milliárd forinttal nő. Elmondot­ta,­ hogy a gazdasági reform bevezetése óta a vaskohászat termelékenysége ja­vult, hosszútávon azonban még nem oldottunk meg minden problémát. Elő­térbe kerülnek az integrációs együtt­működés új formái. Több KGST-ország közreműködésével a Szovjetunióban nagy kohászati kombinátot kívánunk létesíteni, amely gazdaságosan, terme­lékenyen termel, s az érdekelt orszá­gok megfelelően hozzájárulnak majd a beruházásokhoz. Az ilyen megoldás azt jelenti számunkra, hogy nem szükséges itthon bővíteni a nyersvas- és acél­gyártást, a rendelkezésünkre álló erő­ket a feldolgozó kapacitások bővítésé­re fordíthatjuk. Kohászatunk fejleszté­sében a KGST-n kívüli partnerekkel is keressük a hatékony együttműködés új lehetőségeit. Számos kohászati berendezésünk szállításában, egyes nagy beruházá­saink kivitelezésében jelentős szerepet kaptak és kapnak Franciaország, Ausztria, az NSZK, Olaszország, az Egyesült Királyság és más országok cégei. Távlati elképzeléseink szerint is jelentős együttműködésre van lehető­ség. A generál kivitelezési megbízáso­kon, licencek és know-how-k beszer­zésén túlmenően a kooperáció megfe­lelő formáinak kialakítására is törek­szünk.

Next