Világgazdaság, 1970. szeptember (2. évfolyam, 166/411-187/432. szám)
1970-09-01 / 166. (411.) szám
m&GGAZMS&G 1970. SZEPTEMBER 1., KEDD II. ÉVFOLYAM 166. Megkezdődtek az őszi vásá Vasárnap kapunyitás volt több nagy jelentőségű nemzetközi vásáron. Megnyílt a Lipcsei Őszi Vásár, megkezdődött a Frankfurti Őszi Vásár és kezdetét vette a 35. Nemzetközi Vásár Szalonikiben. Rövidesen újabb fontos vásárokra kerül sor: 10-én nyitják meg a dél-olaszországi Bariban a hagyományos Levantei Vásárt. A Lipcsei őszi Vásáron 55 európai és tengerentúli országból 6500 kiállító vesz részt. A 13 szocialista ország 4800 kiállítója 217 000 négyzetméternyi területen mutatja be termékeit. A legnagyobb kiállító ismét a Szovjetunió. A vásáron 27 fejlett tőkésország, és 15 fejlődő ország képviselteti magát. A vásár profiljának fokozatos módosítása keretében itt mutatják be az orvosi műszeripari, vegyipari termékeket, járműveket, a film- és optikai berendezéseket. Az őszi vásárral egyidejűleg tartják a hagyományos nemzetközi könyvkiállítást is, amelyen a világ minden tájáról 750 könyvkiadó mutatja be termékeit. Lipcse Az ünnepi megnyitó beszédet Horst Sölle, az NDK külgazdasági minisztere tartotta. Sölle felhívta a figyelmet arra, hogy Franciaország és Ausztria a közelmúltban kereskedelmi kirendeltséget létesített Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, ami arra mutat, hogy egyes kapitalista országok javítani akarják gazdasági kapcsolataikat az NDK-val. Jóllehet, a tőkésországok zömével folytatott kapcsolatok korántsem mondhatók még normálisnak, 1949 óta a Német Demokratikus Köztársaság és a kapitalista országok között a kereskedelem nyolcszorosára növekedett. A külgazdasági miniszter beszédének számottevő része foglalkozott az NDK és a Szovjetunió kereskedelmével. A két ország kölcsönösen egymás legnagyobb kereskedelmi partnere. Az NDK a Szovjetunió minőségi gépimportszükségletének majd 20 százalékát szállítja. A vásár megnyitásának napján az NDK nyomdagépipara 120 millió valutamárka értékben kapott megrendelést a Szovjetuniótól. A megrendelésre — közli az ADN jelentése — a két ország távlati terveinek összeegyeztetéséről kötött kormányközi megegyezés alapján került sor. Frankfurt A fogyasztási cikkek őszi és téli konjunktúrája szempontjából jelentős Frankfurti Őszi Vásár ugyancsak vasárnap nyílt meg. Előtte, szombaton az offenbachi bőráruvásár nyitotta meg kapuit. Szakmai körökben mindkét vásártól kedvező üzletmenetet várnak, bár a forgalom valószínűleg az egy évvel ezelőtti alatt marad. Frankfurtban 43 országból 2519 kiállító jelent meg, ezek nyolc csoportban mutatják be kínálatukat. A HUNGEXPO rendezésében körülbelül 300 négyzetméteres területen négy magyar külkereskedelmi vállalat , az ARTEX, a HUNGAROCOOP, a HUNGAROTEX és a Kultúra igen bő választékkal jelent meg. Bemutatásra kerülnek stil és kerti bútorok, szőnyegek, művészi kerámiák, népi cserépáruk, különféle iparművészeti cikkek, textíliák, női és gyermekruhák és más áruk. Mint ahogy az MTI jelenti , már a vásár első napján jelentős üzletkötésekre került sor. A vásár alkalmából nyilatkozatot adott az osztrák gazdasági kamara egyik vezetője. Azt mondotta: az NSZK a keleti kereskedelemben elfoglalt erős pozíciója ellenére se mellőzze Ausztriát, a hagyományos közvetítőt a Kelet- és Dél-Európával folytatott kereskedelemben. Bécs — jelentette ki — már most is számottevő szerepet játszik a kelet és nyugat közötti tranzitforgalomban, ami kifejezést nyer a keleti kereskedelemben érdekelt vállalatok bécsi irodáinak számában is. Ausztria — hangoztatta — különösen szem előtt tartja az ipari kooperáció lehetőségeit, amely a legcélravezetőbb út az üzleti kapcsolatok kiépítésére a szocialista országokkal. Szaloniki Vasárnap megnyílt Szalonikiben a 35. nemzetközi vásár, amelyen 45 országból 2706 vállalat állította ki termékeit. A görögországi kiállításon 20 ország vesz hivatalosan részt: az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Argentína, Ausztria, Ausztrália, Bulgária, Franciaország, az NDK és az NSZK, Jugoszlávia, Magyarország, Olaszország, Izrael, Ciprus, Csehszlovákia, Dél-Afrika, Lengyelország, Románia, Szíria és Tajvan. A vásár szervezőinek becslése szerint a szeptember 20-ig nyitva tartó kiállításon hozzávetőleg 300 millió font sterlinget kitevő üzleti forgalom várható. VÉLEMÉNY A KÖZÖS PIAC ÉS A SZOVJETUNIÓ KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSÁRÓL A Közös Piac végrehajtó bizottságának nyugatnémet tagja úgy véli, rövidesen létre jöhetnek a kapcsolatok a Szovjetunió és az Európai Gazdasági Közösség között — írja az AP hírügynökség. Dahrendorf, a brüsszeli bizottság tagja, a Welt am Sontagnak adott nyilatkozatában kijelentette: „Mindannak alapján, amit a szovjet—nyugatnémet tárgyalásokról tudok, nem tartom lehetetlennek, hogy a kapcsolatok 1964-ben történt megszakadását követően 1971-ben ismét tárgyalásra kerül a sor a Közös Piac és a Szovjetunió között.” Dahrendorf, aki a bizottságban a külkapcsolatokért és a külkereskedelemért felelős, a továbbiakban azt mondotta, figyelembe véve a Szovjetunió érdeklődését a kapcsolatok kiszélesítése iránt, a következő 12 hónap folyamán Moszkvába utazik majd. A tanácskozások akkor főleg a tavasszal hozott közös piaci rendelkezés körül forognak majd, ami miatt a Szovjetunió diszkrimináltnak tekinti magát, a keleti kereskedelemben érdekelt nyugatnémet körök pedig úgy vélik, hogy hátrányos helyzetbe kerültek. A nyugatnémet politikus végezetül megjegyezte: összefüggésben a Közös Piac végrehajtó bizottsága hatáskörének újjárendezésével, ki kellene kötni, hogy az összes olyan szerződésben, amelyet a Közös Piac valamely szocialista országgal köt, szerepeljen egy cikkely, ami lehetővé teszi a szerződés 1973-ra való felmondását. AMERIKA ENYHÍTI AZ EMBARGÓT KÍNA VISZONYLATÁBAN Az Egyesült Államok újabb lépést tett a Kínával szemben fennálló kereskedelmi embargó lazítása terén. A washingtoni külügyminisztérium bejelentette: az Egyesült Államok a jövőben nem tiltja, hogy az amerikai kőolajvállalatok külföldi leányvállalatai fűtőanyaggal lássák el a Kínába haladó hajókat. A koreai háború idejéből származó rendelkezés feloldásának célja az — mondotta a minisztérium szóvivője —, hogy a külföldön működő amerikai cégeket versenyképessé tegye. Továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, hogy Észak-Korea és a Kínai Népköztársaság hajói nem használhatják az amerikai töltőállomásokat. A kelet-európai szocialista országok hajóit változatlanul ellenőrzik a fűtőanyagfelvételkor és változatlanul tilos az amerikai hajóknak árut szállítani az ázsiai szocialista országokba. (Reuter, APA) SZOVJET AUTÓIPARI KÜLDÖTTSÉG UTAZIK STUTTGARTBA? A nyugatnémet Daimler-Benz gépkocsitársaság bejelentette: meglehet, hogy szeptemberben szovjet delegáció érkezik Stuttgartba a kámai teherautógyár felépítésével kapcsolatos problémák megvitatására. A vállalat szóvivője közölte: a látogatás pontos időpontját még nem állapították meg, s nem volt hajlandó kommentárt fűzni azokhoz a híresztelésekhez, amelyek szerint Taraszov gépkocsiipari miniszter vezeti majd a szovjet delegációt. A Daimler-Benz szerepel fővállalkozóként a 150 000 gépkocsi előállítására létesített gyár építésében együttműködve a francia Renault-val, a holland DAF-fal és az olasz FIAT-tal. A szóvivő bejelentette: a Daimler-Benz és a Renault képviselői között szeptember elején kezdődnek a tárgyalások, de egyelőre csupán technikai szinten. A Reuter tudósítója megjegyzi:a nyugatnémet kormány kívánatosnak tartja a terv megvalósítását és általános vélemény szerint hitelgaranciával segíti majd elő annak megvalósulását. A hírügynökségek értesülése szerint a nyugatnémet minisztertanács a hét végén megvitatta a kámai teherautógyár építésével kapcsolatos kérdéseket. Adlers, a kormány szóvivője közölte, hogy a gépkocsivállalat tájékoztatta a teherautógyár építéséről vonatkozó tervről a kabinetet. A kormány — mondotta — figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Ehelyütt érdemelnek említést azok a londoni sajtóértesülések is, amelyek szerint a Szovjetunióban elkészítették az első ezer Fiat 124-nek megfelelő szovjet gépkocsit. A kocsi a szovjet változatban a VAZ 2101 jelölést kapta. Az új gyártmányokkal jelenleg próbajáratást végeznek, még nem kerültek piacra. SZOVJET-FRANCIA EGYÜTTMŰKÖDÉS Kirillin szovjet miniszterelnök-helyettes a közeljövőben a francia fővárosba utazik — írja a Reuter-iroda —, hogy részt vegyen a szovjet—francia „nagy bizottság” ülésén, amelynek célja a kölcsönös együttműködés további fellendítése. Hivatalos körök szerint sok nagy fontosságú kérdést vitatnak majd meg, többek között azt a szovjet tervet, amely nemzetközi konzorcium létrehozását javasolja a szibériai Andakhan térség rézmezőinek kiaknázására. E bizottság ülésén is szóba kerül az évi 150 000 darabot előállító kámai teherautógyár építésének terve. NAPRÓL NAPRA ♦ MEGNYITOTTA KAPUIT A LIPCSEI ŐSZI VÁSÁR, amelyen az idén 55 európai és tengerentúli ország kiállítói vesznek részt. Az ünnepi megnyitó beszédet tartó Sölle külgazdasági miniszter kiemelte az NDK gazdasági tekintélyének fokozódó növekedését. Szintén vasárnap nyílt meg a frankfurti és szaloniki vásár. ♦ DR. LÉNÁRT LAJOS, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTER HELYETTESE a 67. Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás kapcsán nyilatkozatot adott a VILÁGGAZDASÁGnak az agrárexport jelenlegi helyzetéről, perspektíváiról. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági áruk kivitele jelentősen hozzájárult a kereskedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez, s az elkövetkezendő ötéves terv fejlesztési elképzelései is erőteljesen támaszkodnak a mezőgazdasági export árbevételére. ♦ DR. KOCSIS JÓZSEF KOHÓ- ÉS GÉPIPARI MINISZTERHELYETTES nyitotta meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Acélbizottságának első vaskohászati szemináriumát. A Budapesten megrendezésre kerülő szeminárium legfontosabb feladatát a miniszterhelyettes abban látja, hogy segítsen megoldani a termelékenységi színvonal országok közötti összehasonlításának módszerét. ♦ A SZOVJETUNIÓ KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAIRÓL három hír is érkezett: a kámai teherautógyár építésével kapcsolatosan szovjet autóipari küldöttség utazik Stuttgartba; Kirillin a közeljövőben Párizsba látogat; egy vezető közös piaci politikus szerint rövidesen megtörténhet a Szovjetunió és a Hatok között 1964-ben megszakadt kapcsolatok felvétele. ♦ A FRANCIA—ALGÉRIAI OLAJVITA MEGOLDÁSÁHOZ hozzájárulhat Ortoli francia miniszter most végetért algíri látogatása. A kőolajtermelő arab országok gondjait ismertető cikkünkben foglalkozunk a Líbiában tevékenykedő külföldi társaságok nehézségeivel, valamint a Szaúd-Arábia és Szíria közötti gazdasági viszály újabb fejleményeivel. ♦ LENGYELORSZÁGBAN AZ ELMÚLT 25 ÉV SORÁN nagy számú ipari beruházást valósítottak meg. A sikerek azonban nem homályosíthatják el a hiányosságokat, hosszúak a kivitelezési határidők, a technológia nem a legfejlettebb, a költségek túlzottan magasak. E témakört Sajtószemle rovatunkban ismertetjük részletesen. ♦ A NEMZETKÖZI KÁVÉTANÁCS BEFEJEZTE MUNKÁJÁT. Cikkünk az utolsó ülésen elfogadott határozatokkal, elsősorban az új exportkvóta rendszerrel foglalkozik. Az egyezmény szerint a termelő országok az 1970—71-es kávéévre az áralakulástól függően 51—58 millió zsákos kvótát kapnak. Agrárkivitelünk távlatai Dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes nyilatkozata Mezőgazdaságunk külföldi piacainak helyzetéről, a következő ötéves terv agrárkivitelének várható alakulásáról, a 67. mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításon bemutatott termékek exportjának lehetőségeiről dr. Dénárt Lajos, a MÉM miniszterhelyettese nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG munkatársának. Közismert számadat: a mezőgazdaság a külföldre kerülő magyar árucikkeknek mintegy 20—22 százalékát adja. Kevésbé ismert azonban az az örvendetes fejlődés, melyet a legutóbbi időben a félig, vagy teljesen feldolgozott termékek exportjában ért el a mezőgazdaság és a külkereskedelem. Az összkivitelnek ma már ezek az áruféleségek 55—57 százalékát teszik ki. A konzervipar — zöldség, gyümölcs és húsfeldolgozó ágazata — 550 ezer tonnás éves termeléséből 400 ezer tonna súlyú árut exportál. Mindenképp említést érdemel az is, hogy a mezőgazdaság a 4,2 milliárd forintos exportjával szemben mindössze 2,2 milliárd forint értékű importot igényelt, s így jelentősen hozzájárult az ország kereskedelmi mérlegének egyensúlyához. (A mezőgazdasági kivitel jelentőségét bizonyító számadat: 100 dollár értékű tőkés exportáru kitermelése, a népgazdasági 10—12 dolláros átlaggal szemben mindössze 2—3 dollár értékű importra támaszkodik.) A konzervipar húsfeldolgozó ágazata az utóbbi években olyan erőteljesen fejlődött, hogy ma már a legfejlettebb tőkés piacok igényeit is képes kielégíteni. Tény, hogy ez jelenleg csak egyes termékekre és egyes üzemekre érvényes megállapítás. A TERIMPEX, a Pápai Húsüzem dobozolt sonkájával például az Egyesült Államok piacára jutott be. A következő öt év fejlesztési tervei azonban újabb, jelentős színvonal emelkedést ígérnek. A konzerviparon kívül más ágazatok is komoly beruházási összegekkel részesednek a fejlesztési tervekben. Az export célkitűzések az eddigi termelési szervezet bővítését igénylik. A növénytermesztés terén elsősorban a kertészeti ágazatok, az állókultúrák — bogyósok, szőlő stb. — exportképességének növelése kerül napirendre. A belső igények fokozott kielégítése mellett körülbelül 20 százalékos exportnövelést tervezünk. Sokat várunk az újszerű csomagolási módok bevezetésétől. Tapasztalataink szerint partnereink egyre inkább a kisebb súlyban adagolt árukat rendelik szívesen. Ezek szállítását a jövőben fokozottan előtérbe helyezzük. A következő időszakban, a Közös Piac diszkriminációi ellenére is fokozni szeretnénk nyugat-európai főpiacainkra az élőállatok és a félig, vagy teljesen feldolgozott húskészítmények exportját. Az előbbi exportcikkek közül elsősorban a marha, a juh és a liba kivitele fejlődhet, míg a baromfiexport lehetőségei a jelek szerint csökkenni fognak. Mezőgazdasági exportunk fejlődési lehetőségeit vizsgálva általános érvényű igazságként mondhatjuk: az eddigi eredmények az elmúlt évek exportsikerei köteleznek bennünket. Tartanunk, sőt fokoznunk kell a minőségi színvonalat s nagyobb figyelmet kell fordítanunk a kivitelre kerülő áruk íze, zamata, vitamintartalma mellett a csomagolás színvonalának emelésére is. A csomagolóipar mellett a termelvényeinek kétharmadát — mintegy 2200 vagon mennyiséget — exportra előkészítő hűtőipar is újabb beruházásokat igényel: az elkövetkező öt évben a mezőgazdaságnak biztosított fejlesztési eszközökből ez az ágazat is jelentősen részesedik majd. Bővítjük például a miskolci húsipari kombinátot. Megkezdték a gyulai és a szegedi húsüzemek rekonstrukcióját, s újabb vágóhidak épülnek az ország különböző részein. A fejlesztésre szánt összegek még nem tisztázottak. Meghatározásuknál elsősorban azt kell figyelembe venni hogy az újabb termőterületek, a magasabb termésátlagok miatt növekvő mezőgazdasági termelés a korábbinál tökéletesebb feldolgozóipart betakarító gépparkot, hutő-tároló hálózatot igényel azt, hogy a jelenlegi csúcsidőszakok hajráit kiküszöbölhessük s hogy a feladatokat az üzemek az év különböző időszakaiban egyenletesen osszák meg Ehhez, a fejlesztés mellett a jelenlegi kapacitások jobb kihasználása is hozzásegíthet fejezte be nyilatkozatát dr. Lénárt Lajos miniszterhelyettes. —pit— Budapesten elkezdődött az ENSZ vaskohászati szemináriuma Hétfőn a Duna-Intercontinental szállóban megkezdődött az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága acélbizottságának első vaskohászati szemináriuma. A tanácskozáson 20 ország csaknem 100 szakembere vesz részt és 32 előadás hangzik el a vaskohászat termelékenységével összefüggő kérdésekről. A kormány nevében dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes üdvözölte a résztvevőket. — Kormányunk megtisztelőnek tartja — mondotta —, hogy előterjesztésünket elfogadva hazánkban rendezik az első vaskohászati szemináriumot. A megbízást annál is inkább szívesen vállaltuk, mert bár hazánk kohászata jelentős múlttal rendelkezik, ez az iparágunk még nem tartozik a nemzetközi élvonalba. Ezért hasznos, hogy szakembereink megismerjék a vezető kohászati államok értékes tapasztalatait. A miniszterhelyettes a nap folyamán szakmai előadást is tartott, amelyben a vaskohászati termelékenységre ható tényezőket elemezte, s ismertette a magyar vaskohászat helyzetét. Mint mondotta, az európai gazdasági bizottságban továbbá a KGST különböző szerveiben lefolyt viták már közelebb vittek ahhoz, hogy a munka termelékenységét nemzetközi szinten elemezhessék, bár a nehézségek egy részén még nem sikerült túljutni. A szeminárium legfontosabb feladatát abban látja, hogy segítsen megoldani a termelékenységi színvonal országok közötti összehasonlításának módszerét. A magyar vaskohászat helyzetéről szólva elmondotta, hogy az iparág álló eszközállományának értéke elérte a 26 milliárd forintot, az eszközök segítségével, továbbá 76 400 dolgozó közreműködésével 25 milliárd forint értékű árut termelt tavaly a vaskohászat. A következő öt évben az állóeszközök értéke 8 milliárd, az évi termelési érték 10 milliárd forinttal nő. Elmondotta, hogy a gazdasági reform bevezetése óta a vaskohászat termelékenysége javult, hosszútávon azonban még nem oldottunk meg minden problémát. Előtérbe kerülnek az integrációs együttműködés új formái. Több KGST-ország közreműködésével a Szovjetunióban nagy kohászati kombinátot kívánunk létesíteni, amely gazdaságosan, termelékenyen termel, s az érdekelt országok megfelelően hozzájárulnak majd a beruházásokhoz. Az ilyen megoldás azt jelenti számunkra, hogy nem szükséges itthon bővíteni a nyersvas- és acélgyártást, a rendelkezésünkre álló erőket a feldolgozó kapacitások bővítésére fordíthatjuk. Kohászatunk fejlesztésében a KGST-n kívüli partnerekkel is keressük a hatékony együttműködés új lehetőségeit. Számos kohászati berendezésünk szállításában, egyes nagy beruházásaink kivitelezésében jelentős szerepet kaptak és kapnak Franciaország, Ausztria, az NSZK, Olaszország, az Egyesült Királyság és más országok cégei. Távlati elképzeléseink szerint is jelentős együttműködésre van lehetőség. A generál kivitelezési megbízásokon, licencek és know-how-k beszerzésén túlmenően a kooperáció megfelelő formáinak kialakítására is törekszünk.