Világgazdaság, 1970. szeptember (2. évfolyam, 166/411-187/432. szám)
1970-09-17 / 178. (423.) szám
További liberalizáció várható a magyar-nyugatnémet külkereskedelemben Eredménnyel jártak a Magyarország és Nyugat-Németország képviselőinek szeptember 8-a óta Bonnban folytatott gazdasági tárgyalásai. Az MTI jelentése szerint szerdán parafálták az öt évre szóló árucsereforgalmi és gazdasági-műszaki együttműködési megállapodást. Az új, 1970. január 1-ig visszamenő hatállyal 1974. december 31-ig érvényes megállapodást, amelyet a két tárgyaló küldöttség vezetője látott el kézjegyével, Budapesten írják majd alá hivatalosan a Schiller nyugatnémet gazdasági miniszter magyarországi látogatása alkalmából. Az új megállapodás a két ország gazdasági kapcsolatait az eddignél szélesebb alapokra helyezi s mint azMTI jelentése mondja: kiterjed a szűken vett kereskedelmi kapcsolatokon túl a gazdasági—műszaki kooperációra is. A kitűzött cél: évről évre bővíteni az árucsere-forgalmat mindkét irányban, s gondoskodni annak kiegyenlített, harmonikus fejlődéséről. Ennek keretében a megállapodás előirányozza azoknak a beviteli korlátozásoknak a megszüntetését, amelyek az NSZK-ban még fennállnak a magyar árucikkekre. A két fél különféle kedvezményekkel könnyíti meg a vállalatok közötti kooperációs tevékenységet és konkrét intézkedésekkel segíti elő az érdekelt vállalatok és gazdasági intézmények között a termelési és műszaki együttműködési ügyletek megkötését. Ilyen konkrét intézkedés lesz — az AP bonni értesülése szerint —, hogy a kooperációban gyártott árucikkek a kölcsönös be- és kivitelben vámmentességet élveznek, amennyiben ez nem ütközik az NSZK részéről már fennálló közös piaci rendelkezésekbe. A bonni hatóságok egyébként, az EGK előírásai értelmében, Brüsszelben jóváhagyásra bemutatják a szerződés szövegét és csak az előírt konzultációs eljárás befejezése után kerülhet sor a hivatalos aláírásra. A megállapodás — ugyancsak az AP jelentése szerint — Nyugat-Berlinre is kiterjed. Ezt az a formula tette lehetővé, amely szerint a megállapodás a nyugatnémet márka érvényességi területére vonatkozik. Dinamikus árukapcsolatok A magyar—nyugatnémet hosszú lejáratú megállapodásról olyan időpontban született meg a megegyezés, amikor a két ország árucsere-forgalma mindkét irányban igen lendületesen fejlődik. Mint ismeretes, az NSZK az idei első félévben visszahódította az első helyet Magyarország tőkés külkereskedelmi partnereinek sorában, amelyet tavaly átmenetileg Olaszország javára veszített el. Az előző félévhez képest kivitelünkben 4 százalékról 6 százalékra, bevitelünkben 3,7 százalékról 5,4 százalékra növelte részesedését. Érdemes felhívni a figyelmet a kölcsönös forgalomnak a Magyarország számára kedvező szerkezeti módosulására is, amit a nyugatnémet kommentátorok kivétel nélkül kiemelnek. Tavaly a mezőgazdasági termékek részaránya a magyar exportban a korábbi 60 százalékról 44 százalékra csökkent. Nyugati vélemények szerint az idén az iparcikkek exportjának dinamikusabb továbbfejlesztését inkább csak a magyar árualapok szűkössége gátolta. Ami az NSZK-ból származó importot illeti, a korábban elhanyagolható mezőgazdasági szektor idén jelentősebb szerephez jutott, különösen azáltal, hogy a belföld húsellátását részben ebből a forrásból fedezték. Budapesten értettek hozzá — írja egy korábbi kommentárjában a nyugatnémet Handelsblatt, hogy kihasználják a kontingensek emelését. Ha azonban Magyarország azt akarja, hogy a kereskedelem felvirágzása tartós legyen, ki kell bővítenie az eladásra kínált értékes ipari késztermékek választékát. A lap megjegyzi: előfordult, hogy például bizonyos magyar gépipari termékek iránt érdeklődő nyugatnémet üzletemberek kapacitáshiány miatt elutasításba ütköztek. Giscard d’Estaing az export kulcsszerepéről A francia export súlyának növelésére hívta fel a figyelmet Giscard d’Estaing a Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtt tartott beszámolójában. Az ország kivitele — mondotta — még nem érte el a kívánatos szintet és ezért a kormányvégrehajtja politikájában a szükséges változtatásokat, hogy jövőre 10 milliárd frankkal növekedhessék Franciaország kivitele. A jövő évi költségvetési előirányzat 115 milliárd frankban szabja meg az összkivitelt. Ugyanakkor a pénzügyminiszter utalt arra, hogy az export fokozott támogatása nem veszélyezteti a hazai fogyasztás növekedését és a kormány nem téveszti szem elől az expanzív beruházási politikát sem. Ennek jegyében jövőre 20 milliárd frankkal nőnek a beruházások, s ehhez a megnövekedett megtakarítások biztosítják a pénzügyi egyensúlyt. A hazai fogyasztás növekedéséről szólva valószínűnek tartotta, hogy avásárlóerő expanziós irányzata az ideihez hasonló, sőt azt meghaladó arányokban, jövőre is folytatódik. Ennek alapján jelentette ki még múlt héten,amikor előterjesztette a jövő évi költségvetési tervezetet, hogy 1971-ben 5,1 százalékkal nő a magánfogyasztás, szemben az idei 4,1 százalékos növekedéssel. Szerdai beszédében azt is közölte, hogy július végéig 3,68 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak. Szerinte szeptember végéig sem lesz nagyobb az infláció üteme, mint 3,9 százalék. Emlékezetes, hogy év elején a hivatalos becslések az egész évre számoltak 3,9 százalékos inflációs rátával. A gazdasági növekedés jövő évi előirányzata — a miniszter szerint — lehetővé teszi, hogy Franciaország megoldja a munkanélküliség problémáit, s ezzel is növekszik az ország gazdasága és szerephez jusson az európai gazdaságok között. A kormány jövőre 5,7 százalékban állapította meg az elérendő növekedési ütemet, szemben az1970-re várt 6,2 százalékkal. Ez utóbbiról a miniszter még előzőleg úgy nyilatkozott, hogy 0,7 százalékkal meghaladja Nyugat-Európa többi országa várható társadalmi össztermék-növekedésének átlagát. Megfigyelők a miniszternek a „szükséges gazdaságpolitikai kiigazítások” megtételére utaló szavait úgy értékelik, hogy azok a korlátok év végig végrehajtott fokozatos feloldását jelzik különösen a hitelkorlátozások terén. Ugyanakkor kiemelik azt a tényt, hogy a jövő évi 5,7 százalékos gazdasági növekedés előirányzása rendkívül ambiciózusnak látszik, tekintetbe véve a világkereskedelem általános lelassulását. Minthogy azonban a jövő évi gazdasági növekedés nagyrészt az export fellendítésétől függ, megfigyelők biztosra veszik, hogy sor kerül a devizakorlátozások további szelektív feloldására, a külföldi beruházások, és az exporthatékonyság növelése érdekében — hangsúlyozza a Reuter tudósítója. MA INDUL A LEUSSINK VEZETTE NYUGATNÉMET KÜLDÖTTSÉG A SZOVJETUNIÓBA Leussink nyugatnémet, tudományos ügyekkel foglalkozó miniszter vezetésével szeptember 17-én tudományos küldöttség utazik 12 napos látogatásra a Szovjetunióba. A delegáció tagjai között megtalálhatók az NSZK tudományos szervezeteinek elnökei. Bonnban remélik, hogy ez a hivatalos látogatás „útegyengető feladatokat” teljesít a két ország együttműködése érdekében. A miniszter és kísérői tanulmányozni akarják a szorosabb tudományos - technológiai kapcsolatfelvételek lehetőségeit és megfelelő körülmények esetén — írja a DPA — megkötik az első megállapodásokat is. Leussink pénteken kezdi meg tárgyalásait Kirillin miniszterelnök-helyettessel, az állami tudományos és műszaki bizottság elnökével és még ezen a napon találkozik Keldis akadémikussal, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökével. Az Akadémia Novoszibirszkben székelő szibériai részlegében szeptember 20- és 21-ére rendkívüli programot állítanak össze a nyugatnémet vendégek részére. A konjunktúra hatása A kölcsönös kereskedelem fellendülésében kétségtelenül szerepet játszott a nyugatnémet konjunkturális helyzet. Nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a növekedés ütemét változatlanul fenntarthatjuk, legalábbis rövid távon, hiszen a jelentések szerint Nyugat- Európában a gazdasági ciklus túljutott a tetőponton. Éppen szerdán, a magyar—nyugatnémet megállapodás hírével egyidejűleg érkezett be a Reuter - közlemény a nyugatnémet központi bank legújabb konjunktúra jelentéséről, amely megállapítja, hogy az inflációs hullám elérte az NSZK-t és az év második felében a gazdasági stagnálás időszaka várható. Az ipari kooperáció fejlesztése vitathatatlanul az a pontja a megállapodásnak, amely Nyugat-Németországban is a legnagyobb érdeklődést kelti. A már fennálló és jól bevált kooperációk legelterjedtebb formája az, hogy a nyugatnémet partner gépi berendezéseket szállít és e gépeken termelt áruval fizetünk. A nyugatnémet ipar — mint a Frankfurter Allgemeine írja egy cikkében — nagyon szívesen lépne ennél szorosabb együttműködési kapcsolatokra is. Különösen arra figyeltek fel bizonyos reményekkel, hogy „magyar részről nem tekintik kizártnak vegyes vállalatok alakítását”. A lap azonban megjegyzi, hogy ez még „a jövő zenéje”. BŐVÜL LENGYELORSZÁG ÉS AUSZTRIA KERESKEDELME Szeptember 1. és 15. között Varsóban tartotta ülésszakát az osztrák— lengyel vegyes bizottság — közölte az osztrák kereskedelmi minisztérium. A tárgyalások eredményeként aláírták az 1971. évre szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet, amely a kontingensek kétoldalú emelését és az áruforgalom intenzifikálását irányozza elő. Ezenkívül bővítették azoknak a lengyel árucikkeknek a listáját, amelyekre Ausztria a jövőben nem vet ki menynyiségi korlátozásokat. A legfontosabb osztrák exportcikkek közé a gépek és berendezések, a vegyitermékek, a vas- és fémáruk, a papír és a karton, az ásványi anyagokból készült termékek, a műszálak, valamint kőolaj-termékek tartoznak. Lengyelország mindenekelőtt fűtőanyagokat, mezőgazdasági termékeket (elsősorban tojást, húst és zöldséget), fát, ként, valamint különböző készés félkésztermékeket szállít Ausztriába. A most véget ért megbeszéléseken a felek megállapodtak abban, hogy 1971- ben előkészítik a két ország közötti új, hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt. (APA) NAPRÓL NAPRA ♦ BONNBAN ALÁÍRTÁK Magyarország, és az NSZK öt évre szóló árucsere-forgalmi és gazdasági-műszaki együttműködési megállapodását. A kapcsolatok fejlődésére utal a magyar árucikkekre érvényes beviteli korlátozások fokozatos megszüntetése, valamint a vállalatok közötti kooperációs tevékenység élénkítését célzó kölcsönös kedvezmények érvényesítése. ♦ A HOLLAND KORMÁNY DRASZTIKUS TAKARÉKOSSÁGI PROGRAMOT hirdetett meg az inflációs tendenciák leküzdésére. A lakosság elsősorban az adók emelését, a hitelfeltételek szigorítását, a bérkövetelések teljesítésének megakadályozását sínyli meg. Az általános drágulás mellett a holland gazdasági és politikai vezetőknek gondot okoz a kereskedelmi mérleg romlása is. ♦ A MEGKÖTÉSEK NÉLKÜLI SEGÉLYNYÚJTÁS problémája körül folytak Tokióban az OECD Fejlesztési Segélybizottságának tárgyalásai. Noha a fejlett tőkésországokat tömörítő bizottság tagjainak többsége elvben elfogadta a feltételektől mentes kölcsönnyújtás politikáját, konkrét időponthoz nem voltak hajlandók elkötelezni magukat. ♦ A „KÉMIA 70” NEMZETKÖZI VEGYIPARI KIÁLLÍTÁSON Moszkvában szerdán magyar napot tartottak. Moszkvai tudósítónk magyar vállalati igazgatókkal készített interjúiból is kitűnik, hogy a szovjet piac elsőrendű jelentőségű a magyar vegyipar fejlődése szempontjából. ♦ TOVÁBB APADNAK AZ AMERIKAI KUKORICATARTALÉKOK. A washingtoni mezőgazdasági minisztérium becslése erre a következtetésre jut a kedvezőtlen terméseredmények és a fogyasztás növekedésének figyelembevételével. Alacsonyabb lesz a búza, a cukorrépatermés is, de rekorderedményekkel végződhet a szójabab-betakarítás és növekszik a cukornádtermés is. _ ♦ A BALATONFÜREDI BRIT—MAGYAR KÖZGAZDÁSZ KOLLOKVIUM számos elvi és gyakorlati kérdést vitatott meg és előrelépést jelentett a két ország közgazdászainak együttműködésében. A kollokviumról a második oldalon részletesen beszámolunk. Inflációellenes intézkedések Hollandiában Adóemelés, hitelkorlátozás, bérbefagyasztás A holland parlament most kezdeti új ülésszakát baljós előjelek kísérik: az utóbbi hónapokban számottevően romlott azország fizetési mérlege. A folyó tételek egyenlege a második negyedév végén 55 millió gulden deficitet mutatott, szemben az első negyedév végi 120 millió guldenes aktívummal. Emellett aggasztóan emelkedtek a költségek és a bérek. A helyzetet súlyosbította több nagy sztrájk is, kivált a rotterdami kikötői sztrájk, amely három hét után kedden befejeződött. A hágai parlament első és második kamarájának képviselői előtt Juliana királynő tartott megnyitó beszédet. A trónbeszéd külpolitikai részében méltatta a közös piaci országok hágai csúcsértekezletét, amely — úgymond — reményt keltő a jövőre nézve. A nyilatkozat belpolitikai része viszont kevés reményt keltő fejleményről adhatott hírt. A királynő bejelentette, hogy a fizetési mérleg, illetve az ár- és bérirányzat alakulása miatt újabb terheket rónak a lakosságra. Hasonló hangnemet ütött meg Witteveen pénzügyminiszter is, aki előterjesztette az új költségvetést és átfogó programot ismertetett az infláció leküzdésére. A miniszter felszólította a lakosság összes rétegeit, fogadják el a holland gazdaság komoly romlásának orvoslására hivatott intézkedéseket. A gazdasági helyzet kedvezőtlenné válásáért — írja a Reuter tudósítója — a pénzügyminiszter a világszerte észlelhető inflációt, illetve a belföldi ár-bér spirálist okolta. Az elmondottakhoz a DPA tudósítója hozzáfűzi: úgy fest, hogy Piet de Jong kormánya nem hajlandó figyelembe venni az áprilisi parlamenti választásokat, s „választási ajándékok” helyett gazdasági megszorításokat vezet be. Witteveen adóemeléseket hirdetett meg, sőt beharangozta azt is, hogy valószínűleg sor kerül a bérek befagyasztására. A kormány javaslata értelmében párhuzamosan maximálisan öt százalékkal emelik a jövedelemadókat, a vállalati nyereségadókat, a forgalmi adókat, gépkocsiadókat és a benzin adóját. Január 1-től mindenképpen 3 százalékkal növelik ezeket az adókat, és később az ismételt emelés, illetve az esetleges csökkentés mértéke a gazdasági helyzet alakulásától függ majd — közölte a törvényhozással a pénzügyminiszter. Az adóemelések mellett megszigorítják a személyi kölcsönök, és fogyasztói hitelek feltételeit és a kormány erőfeszítéseket tesz a béremelések megfékezésére. Drasztikusan csökkentik az állami beruházásokat, és ideiglenes adót vetnek ki az ipari beruházásokkal kapcsolatos építkezési szerződésekre. Az utóbbi révén 200 millió guldennel növekednek a kincstár bevételei, és az értéktöbbletadó 12 százalékról 14 százalékra történő emelése 390 millióval nagyobb állami bevételt tesz lehetővé. A jövő évi költségvetés 32,7 milliárd gulden kiadással és 30,7 milliárd gulden bevétellel számol. Ily módon a költségvetés első ízben lépi át a 30 milliárd guldenes határt. Hozzávetőleg 2 milliárd gulden deficittel számolnak — úgy vélik azonban, hogy az adóemelések és államkölcsönök révén sikerül a költségvetést kiegyensúlyozottá tenni. Az előirányzatokat ismertetve a pénzügyminiszter elmondotta: a fejlesztési segélyek összegét 10 százalékkal 970 millió guldenre emelik. Növelik a tudományfejlesztésre és oktatásra előirányzott összegeket is. A parlament ülésszakának megnyitásával egyidejűleg érkezett a hír, hogy befejeződött a rotterdami kikötőmunkások sztrájkja. A több mint három hétig tartó sztrájk, amelyben mintegy 16 000 munkás vett részt, megegyezéssel végződött. A szakszervezetek és a munkaadók megállapodásának értelmében a kikötői dolgozók heti bérét 25 guldennal emelik, a sztrájk során elszenvedett jövedelemkiesésért pedig 200 gulden kárpótlást kapnak a rotterdami kikötő munkásai. AGM sztrájkja megrendítette a dollárt A General Motors üzemeiben kirobbant sztrájk kihatott a dollár nyugateurópai pozícióira is. Számos nyugateurópai devizapiacon a dollár árfolyama a megengedett alsó határra esett. Emiatt a frankfurti, a brüsszeli és az amszterdami piacokon az illető országok jegybankjai kényszerű intervencióval siettek a dollár megsegítésére. Az amerikai valuta gyengülését a General Motors munkásainak sztrájkjával hozzák összefüggésbe. A devizapiaci szakemberek attól tartanak, hogy a kedden reggel kirobbant sztrájk hosszasan elhúzódik majd. Az Egyesült Államok ipari körei is biztosra veszik, hogy az Egyesült Autóipari Munkások sztrájkja legalább néhány hétig eltart. Mind a tőkések, mind a dolgozók képviselői azt hangsúlyozzák, hogy mindenekelőtt a munkafeltételek javítására irányuló követelések teljesítését illetőleg nagyok az ellentétek. A megegyezés létrejöttét tovább nehezíti, hogy az általános sztrájk kihirdetésével lehetetlenné vált — csupán egyetlen átfogó megállapodás útján — kompromisszumos megoldást találni. Az amerikai munkaügyi hagyományok szerint most már helyi szinten kell megoldani a munkaadók és munkavállalók között felmerülő vitákat. Washingtonban bejelentették, hogy a kormány a jelenlegi időszakban még nem kíván beavatkozni a sztrájkba. Hodgson munkaügyi miniszterhelyettes szerint a kormány esetleges beavatkozása most nem bizonyulna gyümölcsözőnek. Ugyanakkor a kormány aggodalmát fejezte ki a történtek miatt. A sztrájk gazdasági hatásai — melyről tegnapi számunkban már beszámoltunk, de azóta újabb, teljesebb információk érkeztek — érthetővé teszik a Nixon-kormány nyugtalanságát. A sztrájk naponta 90 millió dolláros veszteséget okoz a GM-nek az eladások kiesése miatt. Az autókereskedők napi vesztesége 40 millió dollár, a kincstár pedig naponta 20 millió dollár adóbevételtől esik el. A detroiti óriáskonszern vezérigazgató-helyettese hangoztatta, hogy a termelési veszteség naponta 26 ezer személy-, illetve tehergépkocsi. Mindent összevetve, azt állította, hogy a sztrájk hetente 800 millió dollárjába kerül majd az Egyesült Államoknak. Különösen érthetővé válik az autóipar fontos szerepe az amerikai gazdaságban annak a jelentésnek a fényében, hogy az USA-ban kétszer olyangyorsan növekszik az autók száma, mint maga a lakosság. Mint a közlekedésügyi minisztérium jelentéséből kitűnik, naponta 12 000 új autó kerül forgalomba, a lakosság viszont naponta csak 6000 fővel növekszik. (Reuter)