Világgazdaság, 1970. október (2. évfolyam, 188/433-210/455. szám)

1970-10-01 / 188. (433.) szám

Szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködés A Szovjetunió és Csehszlovákia kereskedelme az 1971-től 1975-ig terjedő tervidőszakban 43 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén végződő ötéves időszak­ban — idézi a Reuter-iroda a Pravda cikkét, amely a szovjet—csehszlovák terv­egyeztetési tárgyalások befejezéséről számol be. A két ország népgazdasági tervé­nek egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet Moszkvában írták alá. A Szovjetunió egyebek között segítséget nyújt a prágai földalatti megépítéséhez. A kölcsönös gépszállítások volumene öt év alatt 60 százalékkal emelkedik. A Pravda szerdai száma elemző cik­kében a következőket állapítja meg a TASZSZ jelentése szerint: a népgazda­sági tervek koordinálása az egyik fon­tos eszköz ahhoz, hogy a KGST-orszá­­gok között kialakuljanak az­­ állandó és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso­latok. A tervegyeztetés lehetővé teszi a népgazdaságok együttműködését, a sza­kosodás további fejlődését. A Pravda ezután így folytatja: az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban a szovjet—csehszlovák áruforgalom értéke eléri a mintegy 13,5 milliárd rubelt. Ez az elmúlt ötéves időszakhoz viszonyítva hozzávetőleg 43 százalékos növekedést jelent. Kiemelkedik a gépipari termékek kölcsönös szállításának 60 százalékos emelése. Az együttműködés ezen a terü­leten mindkét ország számára hasznos. Az ötéves időszakban tovább fokozódik a két ország kooperációja és szakoso­dása új és tökéletesebb gépipari termé­kek előállításában. Csehszlovákia vasipari, vegyipari, könnyű- és élelmiszeripari berendezé­seket szállít partnerének — egyebek között sörgyári és tejfeldolgozó beren­dezéseket, hajókat, mozdonyokat, teher­autókat, mezőgazdasági gépeket és fém­­megmunkáló szerszámgépeket. A Szovjetunió bánya- és vasipari berendezéseket, szerszámgépeket, moz­donyokat, útépítő- és mezőgazdasági gépeket, traktorokat, személygépkocsi­kat és repülőgépeket szállít Csehszlo­vákiának. A szovjet partner nemcsak a prágai metró építésében nyújt se­gítséget, hanem házgyárak építéséhez is szállít berendezéseket. Ezenkívül megállapodtak abban, hogy Csehszlo­vákia részt vesz a Szovjetunióban újonnan feltárt olajmezők kiaknázásá­ban. A Szovjetunió viszont alapanyag­gal látja el a kelet-szlovákiai fémko­hászati kombinátot. A tervek összehan­golása során a fogyasztási cikkek ter­melésének kérdéseit is megvizsgálták és megállapodtak kölcsönös áruszállí­tásokban — írja a Pravda. A Moszkvában folytatott kereskedel­mi tárgyalásokon részt vett Brodnicek, a csehszlovák külkereskedelmi minisz­térium főosztályvezetője. Hazatérése után tájékoztatta a következő tervidő­szakra előirányzott kölcsönös kereske­delemről a pozsonyi Új Szó című lapot. A következő öt év árucseréjére vo­natkozóan Brodnicek beszámolt néhány konkrét változásról. Csehszlovákia az eddigi klasszikus nyersanyagok helyett dúsított, korszerű fajtákat fog impor­tálni a Szovjetunióból. A vasérc eseté­ben például a jövőben mennyiségileg kevesebbet, 68—72­­százalékos vastar­talmánál fogva viszont jobban hasz­nosítható, értékesebb ércet vásárolnak. Az árucsere struktúrája sok tekin­tetben megváltozik. Csehszlovákia új­fajta gépipari termékeket szállít a Szovjetuniónak, elsősorban a vegyipar számára. Emellett természetesen kész­ruhákat és egyéb közszükségleti cikke­ket is exportál. A Szovjetunióból származó gépipari behozatalt a számítások szerint meg­kétszerezik. Kilenc korszerű TU 154 típusú repülőgép és egy szuperszo­nikus gép mellett a legközelebbi öt év alatt mintegy 225 ezer Zsiguli, Moszkvics és Volga személyautó beho­zatalát tervezik. Csehszlovákia a me­zőgazdasági gép szükségletének egy részét, főként gabonakombájnokat, traktorokat, ekéket és a megfelelő alkatrészeket szintén a Szovjetuniótól fogja beszerezni. A lap riporterének kérdésére a Szovjetunióval szemben az elmúlt két évben felgyülemlett adósságok törlesz­téséről is szó esett. Csehszlovákia ex­porttervének túlteljesítésével 1970 első félévének végéig, tartozásainak nagy részét kiegyenlítette­ . Az év­ végéig fennmaradt hátralék­ a két ország ke­reskedelmi forgalmának mintegy 3 százalékát teszi ki, s ez azt jelenti, hogy nem több 40—50 millió rubelnél. Ezt az összeget valószínűleg 1971 vé­géig minden nehézség nélkül képes lesz Csehszlovákia visszafizetni. Friedmann bírálja a bonni gazdaságpolitikát nyúltak. A professzor egyrészt Bonn nemrég elhatározott döntéseire célzott, amelyek során, mint ismeretes, 10 szá­zalékos , később visszafizetendő pót­adót vetettek ki és hét hónapra fel­függesztették az új beruházások leírási kedvezményeit. A jegybank pedig több intézkedéssel arra törekedett, hogy csökkentse a kereskedelmi bankok túl­zottnak ítélt likviditását, néhányszor felemelte kötelező befizetéseik arányát, megszigorította a rendelkezésükre bo­csátott kölcsönök feltételeit és meg­nehezítette értékpapírjaik visszleszámí­­tolását Ezek az intézkedések valódi céljai­kat nem érték el — mutatott rá Fried­mann: a 10 százalékos pótadó tulaj­donképpen csak kamatveszteséget je­lent, hiszen a jövedelemkiesés bank­hitel formájában is pótolható. A Bundesbanknak ki kellene egé­szítenie rendelkezéseit — javasolja a professzor — és meg kellene tagadnia a kereskedelmi bankok által felaján­lott értékpapírok felvásárlását. A pénz­ellátást korlátozná az is, ha e papí­rokat a bankok a lakosságnak is fel­ajánlhatnák és a vásárlók bankbeté­teik terhére fizetnék ki ellenértékü­ket. A pénzellátás szűkössége maga után vonná a kamatok emelkedését is, mindez azonban nem jelentene külö­nösebb problémát — állítja az ame­rikai közgazdász. Időleges jelenség lenne, mert a gazdasági tevékenység szükségszerű lelassulása mérsékelné a hitelkeresletet is, ez viszont lejjebb kényszerítené a kamatokat. A Bundesbank igazgató tanácsának szerdai ülésén nem hoztak egyetlen je­lentősebb hitelpolitikai döntést sem. Pe­dig a megfigyelők arra számítottak, hogy mérséklik a lombard­ hitelek 9 százalékos kamatját, hogy megfelelhes­sen a nemzetközi kamatszínvonalnak. Klasen, a jegybank elnöke igen derű­látóan nyilatkozott — Fiedmann-nal el­lentétben — a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai intézkedéseinek haté­konyságáról, s mint mondotta: már je­lentkeznek a normalizáció jegyei az NSZK gazdaságában. Ezért egyelőre újabb bankpolitikai intézkedésekre nincs szükség — jelentette ki. A normalizáció folyamata azonban — a bonni pénzügyminisztérium prognó­zisa szerint — még jó ideig elhúzódhat. A jövő évi kilátásokat mérlegelve, a prognózis arra a következtetésre jut, hogy a hazai és külföldi kereslet ma­gas szintje 1971-ben is akadályozni fog­ja a termelési szektor és a munkaerő­­piac feszültségének enyhülését, végső soron az árfelhajtó tényezők semlegesí­tését. Meglepő következtetésekre jutott az NSZK-ban időző neves amerikai köz­gazdász professzor, Milton Friedmann, miközben kifejtette véleményét a nyu­gatnémet gazdaságpolitikáról. Ha a jegybank a pénzellátás növekedésének korlátozásával nem tudja megfékezni az inflációt, akkor a márkát nem a fel­­értékelés, hanem egyenesen a leértéke­lés veszélye fenyegeti — jelentette ki. A Bundesbank restriktív hitelpoliti­kája képtelen visszaszorítani az inflá­ció terjedését — folytatta —, mivel valójában nem befolyásolja a forgalom­ba kerülő pénz mennyiségét. Az eddigi intézkedések nem orvosolták a bajo­kat, csupán külső kozmetikának bizo- Japán növekvő kereskedelme a szocialista országokkal Japán virágzó kereskedelmi kapcso­latokat épített ki a szocialista orszá­gokkal, az egyetlen kivételt Románia jelenti — állapítja meg a Reuter hír­­ügynnökség a tokiói pénzügyminisztérium statisztikája alapján. E statisztikákból kiderül, hogy az év első felében 905 millió 871 ezer dollárra rúgott a 12 szocialista országgal folytatott kereske­delmi forgalom, szemben a múlt év azonos időszakának 692 millió 359 ezer dolláros összegével. A szocialista piacokra irányuló japán export 500 millió 175 ezer dollárt tett ki, s a távol-keleti szigetország 405 millió 696 ezer dollár értékű áru­cikket importált ezekből az országok­ból. Elsősorban az NDK-val, Magyar­­országgal, Albániával és Jugoszláviával lebonyolított árucsere növekedett, egyet­len év leforgása alatt több mint 50 szá­zalékkal. A kínai-japán árucsere-for­galom pedig 77 százalékkal volt maga­sabb 1970 első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. Tokiói kereskedelmi körök véleménye szerint a Kínával folytatott kereske­delem értéke az idén elérheti a 800 mil­lió dolláros szintet is, és ez nagyarányú fellendülést jelentene a tavalyhoz ké­pest. Az elmúlt évben ugyanis 625 mil­lió dollárra rúgott az árucsere-forgalom értéke. A Kyodo hírügynökség már az első nyolc hónapra vonatkozó hivatalos statisztikákat ismerteti a japán—kínai kereskedelemről. A jelentés szerint ez 51 százalékkal haladta meg a múlt év első nyolc hónapjának szintjét. A Kí­nába irányuló japán export augusztus 31-ig bezárólag 391,6 millió dollár érté­ket képviselt, 90 százalékkal múlta fe­lül a múlt év azonos időszakának ered­ményét. Ugyanakkor a Kínából szár­mazó behozatal 1969 első nyolc hónap­jához képest egymillió dollárral vissza­esett és mindössze 150,8 millió dollárt tett ki. A Kínával kereskedelmi kapcsolat­ban álló cégekhez és a Jetróhoz, Japán külkereskedelmi szervezetéhez közel­álló körök szerint nem valószínű, hogy az év hátralevő részében tovább csök­ken a kínai áruk behozatala. Becslé­seiket arra alapítják, hogy az utóbbi időben mindkét ország vállalatai szá­mos kezdeményezést tettek kereske­delmi szerződések aláírására. A Kíná­ban elért japán exportsikerek különö­sen annak figyelembevételével tűnnek jelentősnek — mondják —, hogy Csou En-laj kínai miniszterelnök az idén meghirdette a „négy kereskedelmi alapelvet” és számos japán cég emiatt nem tudott bekapcsolódni a kínai el­adásokba. Az eredmények annak kö­szönhetők — hangoztatják e körökben —, hogy a múlt év őszén tartott Kan­­toni Vásáron a japán cégeknek sike­rült nagy értékű kereskedelmi megálla­podásokat kötniök. Másrészt az export fellendülését eredményezte a gépek, a berendezések iránt mutatkozó nagy­arányú kínai kereslet. Az év további részében számítani lehet a gépipari termékek mellett a műtrágyafélék és az acélipari termékek jelentős japán kivitelére is. A Kínába irányuló japán export az idén elérheti az 580—590 millió dollárt. Ami a Kínából­ származó japán be­hozatalt illeti, Tokióban derűlátóan ítélik meg a következő hónapok kilá­tásait. A kínai jelentések rekordara­tásról számoltak be, s emiatt nem va­lószínű, hogy visszaessen a kínai ag­rártermékek exportja, amelyek pedig a kínai eladások túlnyomó részét al­kotják. Valószínűnek látszik, hogy év végéig a múlt évi 240 millió dolláros szintet érik el az importban — teszik hozzá japán kereskedelmi körökben. NAPRÓL NAPRA ♦ TÖBB MINT NEGYVEN SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK a szovjet­­csehszlovák kereskedelem a következő ötéves tervidőszakban. A terv­egyeztetési tárgyalásokról beszámoló cikkünk szerint tovább fokozó­dik a két ország együttműködése új és tökéletesebb gépipari termékek előállításában, s sok tekintetben megváltozik az árucsere struktúrája. Csehszlovákia újfajta gépipari termékeket szállít és dúsított korszerű alapanyagokat importál. ♦ OSZTRÁK—BOLGÁR TÁRGYALÁS-SOROZAT kezdődött Szófiában. A megbeszélések első lépéseként meghatározzák a jövő évi kereske­delmi kontingenseket, majd a gazdasági-műszaki együttműködés to­vábbi lehetőségeit. A két ország tavalyi kereskedelméről és az együtt­működés szükségességéről tájékoztat tudósításunk. A JAPÁN ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK kereskedelmi forgalma erőteljesen fejlődik. Ebben a japán—kínai forgalomnak van a leg­nagyobb szerepe. Tudósításunk ezt a viszonylatot elemzi részlete­sebben. ♦ SZAÚD-ARÁBIA: A VILÁG NEGYEDIK KŐOLAJTERMELŐ hatalma, az idén kezdte meg új, 1970—1975-ös ötéves tervének végrehajtását. A terv célkitűzései, az ország jelenlegi gazdasági helyzetét és kül­kereskedelmének alakulását ismerteti írásunk. ♦ A VASÚTI KOCSIFORDULÓK MEGGYORSÍTÁSÁRA határozott in­tézkedések történtek a Gazdasági Bizottság határozata óta. A vagonok ki- és berakásával kapcsolatos veszteségek csökkentek, de a kirakási munkát még tovább lehet javítani. Ezt a témakört elemzi a harmadik oldalon található tudósítás. S ’ sHfr MAGYAR-INDIAI KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLA­TOK Losonczi Pálnak, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elnöké­nek meghívására V. V. Giri, az In­diai Köztársaság elnöke és felesége október 4—7. között hivatalos láto­gatást tesz Magyarországon. India a harmadik világ országai kö­zül hazánk legjelentősebb kereskedel­mi és gazdasági partnere. Különösen az elmúlt évtized tanúskodik dina­mikus fejlődéséről, amit az 1960-ban megkötött rúpia-elszámolású klíring­­egyezmény alapozott meg. Ezt követte az 1963-ban aláírt hosszú lejáratú ke­reskedelmi és fizetési megállapodás, melynek érvényességét 1966-ban meg­hosszabbították 1970-ig. A közelmúlt­ban Budapesten parafált kereskedelmi és fizetési megállapodás az 1971—1975. évekre szabályozza a két ország kö­zötti kereskedelmi kapcsolatokat. Ez tartalmazza a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. A magyar—indiai árucsere-forgalom alakulását az elmúlt években a kö­vetkező táblázat szemlélteti: ércelőkészítő. Különösen jelentős az együttműkö­dés az alumíniumiparban. A korbai és koynai alumíniumművekhez Magyar­­ország szállította a timföldgyár komp­lett tervdokumentációit és a szakértőit is rendelkezésre bocsátja. A gyógyszer­­ipari együttműködés keretében már működik Indiában egy B—12 vitamint előállító üzem. A magyar export további expanziója — a kiegyensúlyozottabb kereskedelem érdekében — fontos előfeltétele a for­galom további dinamikus fejlődésének. Várható, hogy indiai partnereink élni fognak az 1966-ban Magyarország által beruházási javakra felajánlott — de csak kis részben realizált — 250 millió rúpiás hitel nyújtotta lehetőségekkel. Ennek kihasználása ugyanis, eredeti rendeltetésének megfelelően, segítené az indiai nemzetgazdaság fejlesztési programjának megvalósítását, egyúttal ösztönözné a magyar exportot is. Ugyan­ekkor vállalataink­­nem téveszthetik szem elől, hogy India mérhetetlenül nagy piacán éleződik a verseny, ami fejlett technikát, korszerűbb kereske­delmi módszereket kíván és a verseny­­képesség további javítását. Végül érde­mes emlékeztetni arra, hogy India ma már sok cikkben önellátó, azaz maga gyártja azt, amit nemrégiben még im­portból biztosított. Ez egyben együtt­működési lehetőségeket kínál. A helyes következtetés tehát az, hogy a kölcsönös forgalom növelése csak az indiai nem hagyományos cikkek, ipari termékek fokozódó importjával, illetve a magyar gépipari export növelésével képzelhető el, ami azt is jelenti, hogy növekszik a gyártási együttműködés és közös vállal­kozások jelentősége. Míg a korai hatvanas években Mi­előtt van a magyar segítséggel épült gyarország csupán a tradicionális indiai cikkeket vásárolta: vasérc, csillám, sellak, bőr, kávé, tea, dohány, bors, és a takarmány céljait szolgáló földidia­­dára stb., az átalakuló indiai export­cikkek listáján megjelentek mind jelen­tősebb mennyiségben a cipők, kozmeti­kai cikkek, építőanyagok, acélcsövek, szerszámgépek, járműalkatrészek­­és­ a különböző gépipari berendezések. A jövő év végéig például már 1500-ra emelkedik a magyar vasutakon futó indiai vagonok száma. Az iparosodó, egy-egy gazdasági szek­torban a legmodernebbet produkáló India növekvő exportpotenciálját mu­tatja — egyebek között — az a tény is, hogy India évi 60—80 együttműkö­dési szerződést ír alá a legfejlettebb technológiát alkalmazó nyugati válla­latokkal és ennek eredményeként is egyre bővül a korszerű ipari termékek, gépek, berendezések köre. Ily módon a hatvanas évek eleji mintegy húszféle importcikk ma már meghaladja a fél­százat. Ugyanezen idő alatt a magyar ex­portcikkek száma is jelentősen gyara­podott és jelenleg jóval meghaladja a százat. A legfontosabb exportcikkek: hengereltáruk, különféle vegyi cikkek, gyógyszerek és gyógyszer-alapanyagok, műtrágya, vasúti anyagok, műszerek, különböző gyárberendezések, erőmű­vek. India érthető módon törekszik rá — fejlődését meggyorsítandó —, hogy mind több komplett üzemet vásároljon Magyarországtól, a szükséges műszaki dokumentációkkal és technológiai eljá­rásokkal együtt. E törekvések eredmé­nyeként — mint ismeretes — Indiában már termel a hazánk által szállított lámpagyár, gyutacsgyár és kábelgyár és néhány vízi és hőerőmű. Átadás DPM Érték millió devizaforint 1960 1962 1964 1966 1968 1969 1970. I—VI. Magyar export 79,6 141,0 232,3 234,3 180,8 275,3 135,8 Magyar import 73,5 224,2 221,3 219,2 274,7 185,5 116,2 TARASZOV ÉS SCHILLER MEGBESZÉLÉSEI Taraszov szovjet autóipari miniszter szerdán megbeszéléseket folytatott Bonnban Schiller nyugatnémet gazda­ságügyi miniszterrel. A szovjet külke­reskedelmi bank, a Daimler-Benz autó­ipari konszern és a Deutsche Bank kép­viselői is jelen voltak a megbeszélése­ken. A Reuter-jelentés szerint a terve­zett kámai teherautógyár tervéhez nyúj­tandó esetleges nyugatnémet kormány­­garanciák kérdése állt az előtérben. A Daimler-Benz jelenleg tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal az 1,08 milliárd dollár költségű kámai gyár fel­építéséről. HITELENYHÍTÉS FRANCIA­­ORSZÁGBAN Giscard d'Estaing francia pénzügy­­miniszter bejelentette, kormánya ideig­lenesen félretette azt a tervet, hogy arany­záradékos kölcsönt bocsát ki Franciaországban — írja a Reuter. A kormány e lépést a jelenlegi piaci ár­irányzatok miatt vetette el. Az arany­­záradékos kölcsön lehetősége tavaly merült fel, amikor a hazai halmozók készleteik egy részét szabadon eladták, de az arany emelkedő irányzata és a pénzügyi bizonytalanságok azt eredmé­nyezték, hogy a francia halmozók ke­vésbé hajlandók megválni aranyuktól. Pénzügyi körök szerint a Francia­­országban felhalmozott arany jelenleg körülbelül 4 és 5 milliárd frank értékű. A pénzügyminiszter szerint napjaink­ban a francia befektetőknek nem érde­mes középtávon aranyat invesztálni. Hozzátette, a most elvetett javaslat is­mét napirendre kerül, ha a piaci hely­zet ezt lehetővé teszi. A francia kormány ugyanakkor be­jelentette — írja az APA —, hogy eny­híteni kíván a frank leértékelését köve­tően életbe léptetett hitelkorlátozáso­kon. 1969 augusztusában megszigorítot­ták a gépkocsik és a háztartási gépek részletvásárlási feltételeit. A kor­mányzat mostani intézkedése következ­tében az eddigi 50 százalék helyett csu­pán a vételár 40 százalékát kell majd egy összegben befizetni. A törlesztési időszakot pedig 18 hónapról 21 hónapra hosszabbítják meg. Hasonlóképpen mó­dosították a lakókocsik, a háztartási gépek és bútorok részletvásárlási fel­tételeit is. A tervezet csütörtökön kerül az országos hiteltanács elé és jóvá­hagyás után nyomban életbe lép. Az intézkedés időzítését a megfigye­lők összefüggésbe hozzák a párizsi autókiállítással, amely október 1-én nyitja meg kapuit.

Next