Világgazdaság, 1970. november (2. évfolyam, 211/456-229/474. szám)
1970-11-03 / 211. (456.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1970. NOVEMBER 3., KEDD II. ÉVFOLYAM, 211. (456.) SZÁM „Engedjék, hogy a magunk útját járjuk” MA IKTATJÁK BE CHILE ÚJ ELNÖKÉT A mai nap, 1970. november 3. fontos határkő Chile történetében. Ma iktatják be hivatalába az új elnököt, a népfront jelöltjét, a szocialista Salvador Allende C o s s e n st. Allende az amerikaiakhoz hasonló chilei alkotmány értelmében elnöki kormányzat élére kerül, tehát a miniszterelnöki jogkörrel is felruházzák. Kormányát, amelynek 15 tagja közül három a kommunista párthoz, négy pedig a szocialista párthoz tartozik, már néhány nappal ezelőtt kijelölte. Az új elnök és munkatársai Chilét önálló és az eddiginél jóval gyorsabb ütemben fejlődő országgá akarják átszervezni. Ennek elérésére átfogó programot dolgoztak ki, amely kiterjed a gazdaság, az államigazgatás és a külkapcsolatok legfontosabb kérdéseire. A szabad választások útján hatalomra került politikus, aki az egybehangzó jelentések szerint elsöprő népi támogatást élvez, de a törvényhozásban csupán kis többséggel rendelkezik majd, és ezért rászorul a kereszténydemokrata párt támogatására, az új kormány tevékenységét jellemezve megállapította: „Programunk nem marxista, de megnyitja a szocializmushoz vezető utat”. Az új kormány sikerének kulcsa nyilvánvalóan az, megvalósítja-e programjának legfontosabb, s leginkább mélyreható fejezeteit: a gazdaság építményének átalakítására, a tulajdonviszonyok módosítására, az ország erőforrásainak a nép javára történő kiaknázására vonatkozó pontokat. Megválasztása előestéjén Allende figyelemre méltó nyilatkozatot adott a Le Nouvel Observateur című francia újságnak. Kijelentette: „Óriási feladatok megvalósítása előtt állunk. Társadalmi rendszerünk struktúrája kapitalista, ezt pedig fel kell számolni, ami támadás a réges-rég meggyökerezett osztályérdekekkel szemben. Ez a hazai fő feladat. Ami a külkapcsolatokat illeti, ki kell szabadulnunk a fejletlenségre kárhoztató imperializmus kötelékeiből.” Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy a gazdaság kulcságazatait államosítsuk, hogy a gazdaságot az állam és a dolgozók ellenőrzése alá helyezzük — mondotta. „Intézményeinket oly módon kell átalakítanunk, hogy új állam jöjjön létre, amelyben a dolgozók nemcsak részt vesznek a kormányzatban, de ők maguk jelentik a kormányzatot.” Majd így folytatta: „Megkíséreljük, hogy véget vessünk az Egyesült Államoktól való abszolút — gazdasági, technikai és kulturális — függésnek.” A szocialista politikus a kulcsiparok államosítását az infláció leküzdésével hozta összefüggésbe, megjegyezve, hogy az árak emelkedése Chile legnyugtalanítóbb problémája. A chilei gazdaságnak már hosszú ideje egyik legmakacsabb betegsége az infláció, ami különösen hevennyé vált a népfront jelöltjének választási győzelme után. Bel- és külföldi pánikkeltési kampány alakult ki, aminek eredményeként a betevők megrohanták a bankokat, romlott a peso árfolyama, elzárultak a hitel forrásai és az üzleti világ számos képviselője külföldre menekítette ki tőkéjét. Az infláció — mutatott rá Allende — elsősorban azzal függ össze, hogy Chile szisztematikusan kizsákmányolt ország, amelyben az erőforrások jórésze külföldi, mindenekelőtt amerikai vállalkozók kezében van. „Fenn akarjuk tartani a gazdasági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, de az eddigitől eltérő hozzáállással, a chilei nép és nem az amerikai vállalkozók érdekében.” Az új elnök vázolta, miként képzeli el a jövőben a gazdaság szerkezetét. Azok az ágazatok — mondotta —, amelyek alapvető jelentőségűek az ország gazdasági fejlődése szempontjából, az állam tulajdonába kerülnek. Létrejön egy vegyes szektor, amelyet mind közületi, mind magánforrásokból finanszíroznak majd. A harmadik, és a legnagyobb szektor, amely hozzávetőleg 30 ezer vállalatot ölel fel, magántulajdonban marad. „Az utóbbi két szektorban szívesen fogadjuk a külföldi tőkét és technikát, amennyiben az mindkét félre előnyös” — hangoztatta az elnök. Az államosítási programban nyilvánvalóan első helyen a nagy bányatársaságok szerepelnek, a réz-, salétrom-, só-, vas- és széntrösztök, továbbá a bankok és biztosítók, illetve az egyéb kulcspozícióban levő monopoltársaságok. A külkereskedelem minden jel szerint szigorúbb ellenőrzés alá kerül, s az is nagyon valószínű, hogy Allende elődjénél gyorsabb ütemben folytatja majd a földreform végrehajtását. Figyelembe véve a rézipar központi helyzetét, nyilvánvalóan a döntő fordulatot a nagy, külföldi kézben levő rézbányák államosítása jelenti majd. Chilében — írta egyik legutóbbi cikkében a Washington Post — hozzávetőleg egymilliárd dollárnyi amerikai tőkebefektetés forog veszélyben. A rézpiaci helyzet egyébként is központi jelentőségű lesz az új adminisztráció sikere szempontjából. Nagyon sok függ majd a réz árától, hiszen a réz az exportbevételek mintegy háromnegyedét szolgáltatja és a költségvetés legszámottevőbb forrása. Az Allende-kormány belpolitikailag alkotmányreformot helyez kilátásba, amelynek alapján a jelenlegi parlamentáris rendszert egykamarás gyűléssé alakítják át, így a képviselőház a népi szuverenitás kifejezőjévé válik. Allende ugyanakkor ígéretet tett, hogy elismeri az ellenzék jogait, amennyiben azokat törvényes keretek között gyakorolják. A külkapcsolatokat illetően Allende legfontosabb programatikus megállapítása így hangzik: „Reméljük, hogy a többi országok ránk bízzák majd a magunk jövőjének építését.” Allende leszögezte, hogy diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar létesíteni a világ minden országával, függetlenül azok ideológiai állásfoglalásától, illetve belpolitikájától. Egyszersmind kijelentette, hogy Chile erősíteni kívánja gazdasági kapcsolatait a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, fel kívánja venni a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat Kubával, a Kínai Népköztársasággal, az NDK-val, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a VDK-val és Albániával. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy diplomáciájának erőteljesen latin-amerikai orientációja lesz. Érthetően nagy jelentőségű probléma, miként alakul majd Chile és az Egyesült Államok viszonya. Az első jelek meglehetősen baljósak voltak. A többi között említést érdemel, hogy Nixon — ellentétben a diplomácia legelemibb szabályaival — nem is üdvözölte megválasztása alkalmával az új elnököt. Most, a hangsúly némi változására enged következtetni az, hogy az ünnepélyes beiktatásra az Egyesült Államok is küldöttséget meneszt Santiagóba, s a küldöttséget a külügyminisztérium Amerika-közi ügyekkel foglalkozó államtitkára vezeti. A külkapcsolatok témájánál maradva, érdemes talán azokra a sajtóhangokra is felfigyelni, amelyek Kína fölöttébb megelevenült érdeklődéséről számolnak be, és ismertetik Csou En- Zajnak Allendéhez intézett táviratát a két nép „harcos barátságáról”. Ha Kína és Chile között létrejön a diplomáciai kapcsolat — állítják a megfigyelők — Kína latin-amerikai mozgási lehetőségei ugrásszerűen megnőnek. FRANCIAORSZÁGI A francia áremelkedési hullám — a nyár folyamán rövid ideig tartó átmeneti megtorpanás után — tovább folytatódik. A most nyilvánosságra hozott adatok szerint a kiskereskedelmi árak szeptemberben 0,4 százalékkal emelkedtek az augusztusi 0,1 százalékkal szemben. A kiskereskedelmi árindex, (1962 - 100) az augusztusi 138,1 pontról szeptemberre 138,7 pontra emelkedett. A harmadik negyedévi árindex emelkedése 1 százalékos volt az első negyedévi 1,65, illetve a második negyedévi 1,55 százalék helyett. ÁREMELKEDÉSEK A francia pénzügyminisztérium véleménye szerint az áremelkedés részben bizonyos termékek és szolgáltatások költségeinek növekedéséből eredt. A legszembeszökőbb néhány élelmiszer árának különösen gyors megugrása. Az Humanité vezércikkében foglalkozik az áremelkedésekkel és megállapítja, hogy ezek — minthogy a tömegek fogyasztásának korlátozását vonják maguk után — pontosan beleillenek a kormány gazdasági politikájába, amely a dolgozó tömegekterhére igyekszik fokozni a nagytőke szuperprofiljait. A mostani áremelkedések még indokoltabbá teszik a dolgozóknak azt a követelését, hogy a minimális havi munkabér szintjét 1000 frankban állapítsák meg; a dolgozók fele még mindig kevesebbet keres havi 1000 franknál, holott a munka termelékenysége az elmúlt időszakban lényegesen emelkedett. (Reuter, MTI) BEFEJEZŐDTEK MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK TÁRGYALÁSAI Hétfőn befejeződtek a magyar NDK tárgyalások. Az ülésszakon elsősorban a két ország párt- és kormányküldöttségei a kutatási és termelési kooperációs kapcsolatok további bővítéséről tárgyaltak. Megállapították, hogy 1970-ben több miniszteri megállapodást kötöttek, amelyek az 1971—75 közötti, valamint az azt követő időszakra lehetővé teszik a kutatási és termelési kooperáció fokozását a népgazdaság fontos területein. A megállapodások kiterjedtek elektronikus adatfeldolgozó berendezések, elektronikus építőelemek, néhány építőipari, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezés közös fejlesztésére és gyártására. Megállapították: a különböző szintű egyezmények lehetővé teszik, hogy az áruforgalom 1975-ben 60 százalékkal haladja túl az 1970. évi szintet. A kölcsönös áruszállítások ezzel az 1971—75 közötti időszakban több mint 2,6 milliárd rubelre növekednek. Az együttműködési bizottság áttekintette az 1970. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvben foglaltak teljesítésének helyzetét. Megállapították, hogy a két ország közötti külgazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, s az árucsere-forgalom 1969- hez képest 13 százalékkal emelkedik. Az ülésszakon határozatot hoztak az 1971—75-ös időszakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodásnak a tervkoordináció eredményei alapján történő előkészítéséről és megkötéséről. A magyar S NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét hétfőn írta alá Budapesten Tímár Mátyás és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes. Bolgár kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre Bankó Rober külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével Budapetre érkezett a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi delegációja. A küldöttség az 1971—75. évi magyar— bolgár hosszú lejáratú államközi megállapodást készíti elő, valamint az 1971. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvről folytat tárgyalásokat. A magyar delegáció vezetője Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes. A4 11 NAPRÓL NAPRA ♦ CHILE ÚJ ELNÖKÉT MA IKTATJÁK HIVATALÁBA. „Óriási feladatok megvalósítása előtt állunk” — mondta a szocialista politikus megválasztása előestéjén. Programjának legfontosabb részeit éppen azok a fejezetek képezik, amelyekben a gazdasági építmények átalakítását, a tulajdonviszonyok módosítását és az ország erőforrásainak a nép javára történő kiaknázását tűzi ki feladatul. Írásunk általános képet ad Chiléről, amelynek történelmében a mai nap fontos határkő. ♦ AZ EGYIPTOMI LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALÁNAK EMELÉSE a következő években központi helyet kap a kormány politikájában. Első lépésként leszállították a legfontosabb fogyasztási cikkek árát, emelték az állami alkalmazottak bérét és hamarosan nyereségrészesedést fizetnek. A szociális program keretében pedig új falusi egészségügyi központokat létesítettek. Mindezt a termelés növekedése, a költségek csökkenése és a nagyobb gazdaságosság tette lehetővé. ♦ VÁLSÁGGAL KÜZD A MONTEDISON ÓRIÁSVÁLLALAT, amely az egész olasz ásványolajipart, valamint a vegyi- és gyógyszeripar jelentős részét ellenőrzése alatt tartja. A napokban lemondott elnöki tisztéről Merzagora szenátor.Tudósítónk elemezni próbálja a lemondás hátterét, amelyet azonban több ponton mély homály fed. ♦ MÁR A JÖVŐ ÉV ELSŐ HÓNAPJAINAK KIÁLLÍTÁSAIRA készülnek a HUNGEXPO kiállítási főosztályán. A jövő évi vásárprogramot a Minisztertanács már jóváhagyta. E program tükrözi a magyar külkereskedelem orientációját. Harmadik oldalon található írásunk bírálóan elemzi a nemzetközi vásárok célját, kivitelezésének eredményességét és röviden ismerteti a jövő évi vásárprogram néhány érdekes állomását. ♦ EREDMÉNYESEN TEVÉKENYKEDIK AZ NSZK-BAN A SZOVJET tulajdonban levő Schwarzmeer- und Ostsee-Transportversicherungs AG. biztosítótársaság — állapítja meg a Sajtószemle rovatunkban ismertetett írás. Az viszont még mindig kérdéses, hogy a Szovjetunió központi bankja él-e Schiller ajánlatával és alapít-e leányvállalatot az NSZK-ban. ♦ A NEMZETKÖZI BÚZATANÁCS LONDONI ÜLÉSÉRŐL adott írásunk, amely a negyedik oldalon található, arról tájékoztat, hogy az új Nemzetközi Gabonaegyezmény kidolgozásával kapcsolatban kedvező fordulat várható. Lapzártakor érkezett, hogy a búzatanács egyhangúlag elfogadta: hívják össze a közeljövőben a hivatalos Nemzetközi Gabonaértekezletet. KÍNA ÉS A LÉGIBUSZ Angol és francia tapogatódzás Pekingben A Kínai Népköztársaság állítólag nagy megrendelést akar feladni az európai „légibuszra” és ez az oka annak, hogy Franciaország, Nyugat-Németország és Hollandia szeretné visszacsábítani Angliát a közepes hatósugarú óriás repülőgép kifejlesztését célzó kooperációba. Mint a VILÁGGAZDASÁG már többször beszámolt róla, a három nyugat-európai ország és Anglia között mindeddig eredménytelen tárgyalások kezdődtek arról, hogy Anglia mondjon le a légibusz brit variánsának kifejlesztéséről, s ehelyett vegyen részt a három nyugat-európai ország vállalkozásában, amelyből régebben kilépett. A londoni Daily Express értesülése szerint a három nyugat-európai ország kezdeményezésének hátterében az van, hogy a Kínai Népköztársaság közölte: tekintélyes számú , állítólag több mint 200 — légibuszt akar rendelni, de csak azzal a feltétellel, hogy a repülőgépek egyetlen nagyobb alkatrésze sem lesz amerikai gyártmányú. A légibuszt eredetileg Rolls Royce hajtóművekkel tervezték, de Anglia kiválása után úgy döntöttek, hogy az amerikai General Electric vállalattól rendelik a hajtóműveket. A kínai megrendelés miatt most szeretnének visszatérni a Rolls Royce gépeihez. Ezzel kapcsolatban említést érdemel a DPA pekingi tudósítójának jelentése, amely szerint az utóbbi hónapokban Franciaország és Anglia egymással versengve igyekszik Peking jóindulatát elnyerni. Bettencourt francia tervügyi miniszter, majd Couve de Murville volt miniszterelnök pekingi látogatása nagy feltűnést keltett, az angolok kísérletei diszkrétebbek voltak: október elején néhány napra a kínai fővárosba látogatott Morgan, a brit külügyminisztérium távol-keleti osztályának feje, jelenleg pedig — több éves szünet után először — Pekingben tartózkodik Keswick, a brit—kínai kereskedelmi tanács elnöke. Benne látják a London és Peking közötti kapcsolatok javításának egyik legbefolyásosabb szószólóját. A kínai vezetők hangsúlyozottan barátságos módon fogadták Párizs és London közeledését, de jól értesült körök szerint politikailag eddig nem született eredmény. Pekingi politikai körökben azonban hangsúlyozzák, hogy a francia és az angol közeledés nem is politikai célzatú volt, hanem nagyon is kézzel fogható gazdasági érdekeket szolgált. Londonban is, Párizsban is már régóta bosszankodnak azon, hogy Kínának a tőkésországokkal folytatott külkereskedelmében éppen két olyan országé a legnagyobb részesedés, amely nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal: Japáné és Nyugat-Németországé. Ezen szeretnének változtatni, éppen most, amikor a jelek szerint a kínai piac kapui szélesebbre tárulnak. Londonban és Párizsban a tudósító szerint talán arra számítanak, hogy most alkalmas a pillanat a térnyerésre a kínai piacon, mert politikailag Peking magatartása Japánnal szemben az utóbbi hónapokban egyre merevebb lett és mert a kínai sajtóban a szovjet—nyugatnémet szerződés ellen intézett heves támadások talán kihatással lesznek a kínai—nyugatnémet „kereskedelemre is. A brit külügyminisztérium távolkeleti osztályának vezetője az AP értesülése szerint hazaérkezése után bejelentette: Anglia és a Kínai Népköztársaság között a közeljövőben létrejön a közvetlen telefonösszeköttetés, amely 1949 óta szünetelt. Londoni kormánykörök szerint ez a lépés nemcsak London és Peking viszonyát javítaná, hanem az angol—kínai kereskedelmet is fellendítené. Londonban arra számítanak, hogy a telefonösszeköttetés helyreállítására vonatkozó megállapodás aláírása után további javulások is lesznek a brit—kínai távközlési kapcsolatokban, s idővel talán a telexösszeköttetést is helyreállítják, Hongkong útján. Pillanatnyilag a Sanghajban működő magasfrekvenciájú rádiótávíró az egyetlen közvetlen hírközlési kapcsolat Kína és Nagy- Britannia között. Árleszállítások és béremelések az EAK-ban Az EAK kormánya határozatot hozott több belföldi fogyasztási cikk árának leszállításáról és 150 ezer állami alkalmazott bérének emléséről. Az árleszállítás révén az ország lakossága 4 millió egyiptomi fontot takarít meg, a fizetésemelés pedig másfélmillió font többletbevételhez juttatja az érintett dolgozókat. November 19-től kezdve az állami vállalatok 7 millió font nyereségrészesedést fizetnek ki mintegy 800 ezer dolgozónak. Az árleszállítás a közfogyasztási cikkek széles skáláját öleli fel. Olcsóbb lett többek között 10—15 százalékkal a cukor, a tea, az olaj, a hűtőszekrény, a tranzisztoros rádió, a szárazelemek, a lábbeli, a gyapjútakaró és az importált pulóver. Szidki iparügyi miniszter a kormány intézkedéseiről nyilatkozva hangsúlyozta, hogy mind az árleszállítást, mind a béremelést a termelés növekedése, a termelési költségek csökkenése és a nagyobb ipari gazdaságosság tette lehetővé. Kilátásba helyezte, hogy a kormány a jövőben további hasonló intézkedéseket hoz. Fajek tájékoztatásügyi miniszter nyilatkozata szerint a mostani gazdasági lépések nem vetik vissza az egyiptomi hadsereg védelmi erejét. Egyiptom gazdasága hatalmas — mondotta — és reális támaszt biztosít katonáinknak. A kormány szociális programja keretében 2,4 millió dollárnak megfelelő összeget szavazott meg új egészségügyi központok létesítésére. Ezek az intézmények több mint 3 millió falusi lakos egészségügyi ellátásáról gondoskodnak majd. Az új kormány a lakosság életszínvonalának emelését tűzte ki egyik legfontosabb céljaként — nyilatkozta Mahmud Favzi miniszterelnök, az Al Ahram főszerkesztőjének. Elsősorban az egészség- és oktatásügyet, valamint a szállítást kell megjavítani. Az egyiptomi iskolarendszer jelenleg nem elég hatékony, s ezért módosításra szorult A miniszterelnök hozzáfűzte, hogy az egyiptomi iskolareform megvalósításához szovjet segítséget kért. (APA, MTI, Reuter, AP)