Világgazdaság, 1971. január (3. évfolyam, 1/496-20/515. szám)

1971-01-16 / 10. (505.) szám

­ A görög gazdaság: gyors növekedés­i problémákkal A Financial Times cikkszolgá­lata nyomán: A görög Papadopulosz-kormány a hadsereg támogatása mellett szilárdan ül a helyén, és minden jel szerint még jó ideig kézben akarja tartani a hatal­mat. Az általános választásokat leg­alább 1973-ig elhalasztották. Az ország gazdasága a látszólagos stabilitás mellett gyors ütemben fejlődik. A folyó év bruttó nemzeti termékében 7 százalé­kos növekedést várnak (1970-ben 7,1 százalék, 1969-ben 7,7, 1968-ban 5,2 szá­zalék volt a növekedés). Az ország nagyra törő gazdasági terve az 1968— 1972-i időszakra átlagban évi 8 száza­lékos emelkedést vesz számításba. Az ipari termelésben idén 8—9 szá­zalékos emelkedés várható 1970-hez hasonlóan; a mezőgazdaság területén 6 százalék a tavalyi 7,5 százalékkal szemben, az árak emelkedése 3 száza­lék lesz, ugyanannyi, mint tavaly. A bérek a tavalyihoz hasonlóan várható­lag 10 százalékkal mennek feljebb. Görögország pénzügyi helyzete nem olyan egészséges, mint régebben, de a kormány meg tudta óvni az ország devizatartalékait. Igaz, hogy ennek ér­dekében több külföldi kölcsönt kellett igénybe venni és szűkíteni a belföldi hitelnyújtást és az importot. A kereskedelmi mérleg tátongó defi­citje miatt a kormánynak az idén újabb intézkedéseket kell tennie az import közvetett csökkentésére, mint hogy 1969-ben 530 millió dollár értékű ex­porttal szemben 1 milliárd 418 millió dollár importot bonyolítottak le (1970 októberéig az export 423 millió, az im­port 1 milliárd 208 millió dollár volt). A kormány erősíti a görög áruk vásár­lására ösztönző kampányt, és a­ Görög­országban tevékenykedő külföldi tőké­sektől megkívánja, hogy termékeik fel­dolgozásánál nagyobb mértékben tá­maszkodjanak a görög lehetőségekre, valamint vállaljanak kötelezettséget nagyobb exportra. A jelenlegi katonai uralommal kap­csolatos politikai meggondolások alap­ján az Európai Beruházási Bank­ által kilátásba helyezett 125 millió dolláros kölcsön folyósítását 1967-ben felfüg­gesztették, így Görögország csak 69 millió dollárt kapott meg belőle. A Világbank speciális célokra viszonylag kis összegű kölcsönöket nyújtott Görög­országnak. A görög kormánynak az a terve, hogy az idén körülbelül 470 millió dol­lár értékű állami beruházást hajt végre. Az állami költségvetés kiadási összege 2 milliárd 430 millió dollár, a bevételi oldal pedig 2 147 000 000 dollár. Az így jelentkező hiányt bel- és külföldi köl­csön felvételével szándékoznak fedezni. Az ország koordinációs miniszter­­helyettesének véleménye szerint az egy lakosra jutó jövedelem a tavalyi 872 dollárról 10 év alatt 1600—1700 dol­lárra emelhető, vagyis valamivel ma­gasabbra, mint az Olaszországban és Ausztriában jelenleg elért színvonal. A nemzeti termékben az ipari ter­melés részesedése 1980-ban 37—39 szá­zalék lesz, szemben az 1969-ben elért 18 százalékkal. Ezzel szemben a mező-­­ gazdaság részesedése ugyanebben az időszakban 21 százalékról 15—17 száza­lékra süllyed. A fogyasztásicikk-import 10 év múlva eléri a 3,5 milliárd dollárt, az ipari export az 1,2—1,3 milliárdot. Mindezek a feltételezések azon nyug­szanak, hogy a világ hajózásának két császára, Onasszisz és Niarchosz teljesí­tik-e azokat — az összességükben több száz millió dollárt kitevő — kötelezett­ségeket, amelyeket a múlt év elején a kormánnyal szemben vállalt. (A VI­LÁGGAZDASÁG már beszámolt arról, hogy Onasszisz hét év alatt 600 millió dollár, Nichardiosz pedig 200 millió dollár értékű beruházás végrehajtására kötelezte magát.) Eltekintve ettől, a két — görög mé­retek szerint — óriás beruházási prog­ramtól, külföldi tőkések nem igyekeztek az utóbbi években Görögországban be­fektetni pénzüket. Amióta a hadsereg szerezte meg a hatalmat, az országban összesen körülbelül 70 millió dollárt fektettek be, holott az 1963—66. évek­ben eszközölt külföldi beruházások en­nek a dupláját tették ki. A görög kormány általánosságban bátorítja a magánvállalkozást és igény­li a külföldi beruházásokat, az állam tevékenységét infrastrukturális terveik­ben való részvételre korlátozza. De elég erős kézzel avatkozik be a gazda­sági életbe, s ebben gyakran politikai célok vezérlik. A hadsereg egyik, a miniszterelnök­höz közel álló csoportja állítólag li­berálisabb irányzatot szeretne követ­ni. Tagjai közül néhányan a görög acél­ipar államosítását követelik. Görögország 1969 végén kénytelen volt kiválni az Európa-tanácsból és ez arra indította a kormányt, hogy füg­getlenebb és rugalmas külpolitikát folytasson. Ennek alapján igyekeznek megnövelni a szocialista országokkal és a Kínával folytatott kereskedelmü­ket. De miután az országnak kereskedel­mi egyezménye van a Közös Piaccal, és szüksége van termelő-beruházásokra, nem várható, legalábbis jelenleg, hogy a nyugati államokkal fennálló kapcso­latainak lazításában túl messzire men­ne. Görögországnak a Közös Piaccal 1962-ben létrejött társulása nem hozta meg a hozzá fűzött reményeket. Az ország exportjának 39 százalékát a közös piaci országok veszik át, és ugyanezek szállítják az import 43 szá­zalékát. A Közös Piac és Görögország közötti forgalomban a görög kereske­delmi deficit az 1962. évi 200 millió dollárról 1969-ig 407 millió dollárra nőtt. A Közös Piaccal kialakult fize­tési deficit pedig ugyanebben az idő­szakban 157 millió dollárról 330 millió dollárra emelkedett. Az ország energiahelyzetének javí­tása érdekében a görög kormány erő­teljes olajkutatási akciót indított meg, főleg a tengerfenéken. Tavaly már 9 megállapodást írtak alá amerikai vál­lalatokkal; idén újabb öt megállapo­­dást szándékoznak létrehozni. 1971. JANUÁR 16. • Moro olasz külügyminiszter befejez­te háromnapos romániai látogatását és pénteken elutazott Bukarestből. A hi­vatalos látogatásról kiadott közös köz­lemény hangsúlyozza, hogy mindkét állam a gazdasági, politikai és kultu­rális kapcsolatok kiépítésére és elmé­lyítésére törekszik.­­ Angol szerszámgépipari kiállítás nyílik az idén nyáron Moszkvában. A szovjet—brit munkacsoport, amely eb­ben megállapodott, egyben áttekintet­te a két ország kétéves műszaki-tudo­mányos együttműködési tervét és jegyzőkönyvet írt alá, amely a keres­kedelmi kapcsolatok további fejleszté­sét irányozza elő.­­ Franciaország külkereskedelme ta­valy egyensúlyban volt. A pénzügymi­nisztérium Párizsban kiadott jelentése szerint, 1970-ben az export a bevitel 93,6 százalékát fedezte. A francia kal­­kulálási módszer szerint a külkereske­delmi mérleget egyensúlyban levőnek tekintik, ha az import 93 százalékát fedezi a kivitel. A külkereskedelmi mérleg 1969-ben deficites volt.­­ A réztermelő országok szervezete, a CIPEC Párizsban befejezte ülését. A szervezet szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni a tárgyalásokról, mondván, hogy rutinjellegű megbeszélésekről nem­­ adnak ki­jelentést.­­ A Daimler-Benz január 18-i hatály­­lyal 5 százalékos áremelést léptet élet­be személygépkocsijaira. A stuttgarti autógyár, amely legutóbb 1970 augusz­tusában emelte árait, a mostani ár­emelési hullámban utolsóként módosí­totta személygépkocsijainak árát. Az intézkedést a termelési költségek gyors emelkedésével indokolták.­­ Az Egyesült Államok valószínűleg felfüggeszti a plutónium közös piaci or­szágokba történő szállítására érvényes gátló rendszabályokat. Ez azt jelen­tené, hogy az Euratom tárgyalásokat kezdhetne a plutónium eladási áráról az amerikai termelőkkel. A liberali­záció 1500 kilogrammban maximálná az eladható plutónium mennyiségét. AZT JELENTI 9 Csehszlovákia a világ 10 legnagyobb sörszállító országa közé tartozik. Észa­ki szomszédunk öt világrész 80 orszá­gába exportál sört. A tőkésországok közül az NSZK, Ausztria, Belgium, Svájc és Olaszország a legnagyobb vá­sárlók.­­ Dél-Afrika 1970. évi arany termelése 999 900 kilogramm volt, 27 100 kilo­grammal több, mint 1969-ben. A ta­valyi termelés értéke 804 millió rand volt. 9 Az NDK és Románia posta- és táv­közlésügyi miniszterei Berlinben egyez­ményt írtak alá a tudományos és mű­szaki együttműködés fejlesztéséről. Az egyezmény rögzíti a két ország közti postai és távközlési forgalom alapel­veit is. 9 Az olasz Nuova Pignone SPA. vál­lalat 8 millió dolláros tendert nyert, kompresszorokat és szivattyúkat szállít egy algériai olajtársaságnak. A felsze­reléseket a Hassi Messaoud-i olaj­me­zőn fogják felhasználni földgáz szi­vattyúzására az olajkutaikba. • A francia járműgyártás 1975-ben 34 százalékkal lesz magasabb, mint 1970- ben volt. Ezt irányozza elő az új öt­éves gazdasági terv. A kivitel 29 szá­zalékos növelését is előírja a távlati terv ugyanerre az időszakra.­­ Spanyolország és Portugália együtt­működési szerződést kötött az atom­energia békés felhasználásáról. A két ország megegyezett abban, hogy az urániumkutatásban és a radioaktív ás­ványok felhasználásában szorosan együttműködnek. Portugáliában a kö­zelmúltban bukkantak uránércre.­­ A nyugatnémet Höchst AG. 23 mil­lió márka költséggel épülő vegyigyár munkálataiban vesz részt Nyugat-Pa­­kisztánban. A gyár felépítésére létre­hozták a Höchst Pakistan . Ltd-t, amelyben a nyugatnémet cég 55, pa­kisztáni vállalatok pedig 45 százalékos részvénypakettel rendelkeznek. A fes­tékeket és gyógyszeralapanyagokat gyártó üzem előreláthatólag 1972-ben kezdi meg működését. Az USA ipari termelése javult Az Egyesült Álamokban az ipari ter­melés indexe a múlt év utolsó hónap­jában 1,4 százalékkal 163,9 pontra nö­vekedett — jelenti a Federal Reserve. A növekedés azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt négy hónapban állan­dó visszaesés volt az ipari termelés növekedésében. Novemberben például 0,6 százalékos csökkenést mutatott az index. A termelés növekedésének gyorsulá­sát elsősorban az idézte elő, hogy a General Motors és az autóipar több más vállalata újabb, egy ideig kihasz­nálatlan kapacitásokat állított be a termelésbe. Az autóösszeszerelő-ipar decemberben jelentősen növelte elő­állított termékei számát, körülbelül az évi 7 milliós szintnek megfelelően. Összehasonlításul: novemberben az előállított gépkocsik száma csak az évi 4 milliónak felelt meg. A Federal Re­serve január hónapra az autógyártás további növekedését jósolja. (Reuter) Jugoszlávia: emelkedett a termelés, nőtt az importtöbblet Jugoszláviában az ipari termelés ta­valy 9 százalékkal növekedett, a terv­nek megfelelően .— jelenti a Reuter a jugoszláv szövetségi statisztikai hi­vatal közleményére hivatkozva. Leg­nagyobb növekedés az olajiparban és a vegyiparban volt, a termeléseme­l­ke­­dés elérte a 16 százalékot. Legkisebb mértékben a hajóépítés, a bőr- és ci­pőipar fejlődött, itt ugyanis 1 száza­lékos visszaesés mutatkozott 1969-hez képest. Jugoszlávia külkereskedelmi forgal­ma 56 millió 900 ezer dinár értékű volt, 26 százalékkal magasabb, mint 1969-ben. Az export ezen belül 14 szá­zalékkal 20,9 millió dinárra növekedett, az import pedig 35 százalékkal szár­nyalta túl a tavalyit, és elérte a 35,9 millió dinárt. A deficit növekedése 81 százalékos volt az 1969. évihez képest, és megközelítőleg 14,9 millió dinár ér­téket ért el. A belgrádi Kommuniszt legújabb számában szerkesztőségi vezércikk bí­rálja az „oktalan közöny”-t, amivel azt a tényt kezelik, hogy Jugoszlávia külkereskedelmi mérlege tavaly is erő­sen deficites volt. A JKSZ hetilapja megállapítja, hogy az árucsere-forga­lom nagyobb volt, mint bármikor, de az import emelkedése jóval meghalad­ta az exportét, amit az is súlyosbít, hogy a veszteség a konvertibilis terü­lethez tartozó országokkal való áru­forgalomból származik. Kínai segítség Dél-Jemennek Kínai szakértők érkeztek a napok­ban Adenbe, hogy részt vegyenek olyan fejlesztési programok kivitele­zésében, amelyekhez a Kínai Népköz­­társaság 55 millió dolláros kölcsönt nyújt a Dél-jemeni Népi Köztársaság­nak. A kamatmentes hitel visszafize­tését húsz év múlva kezdi el a dél­jemeni kormány. (Az országban már 1970 februárja óta 26 tagú kínai szak­értői csoport dolgozik, most újabb 50 mérnök és technikus érkezett.) A fejlesztési tervek gyapottextilgyár, aszfaltozott utak, híd és kutak építé­sét irányozza elő. A textilgyárral a sú­lyos munkanélküliséget akarják csök­kenteni, és termelésével import-meg­takarításra törekednek. A gyár alap­anyaga a jelenleg Nagy-Britanniába és Indiába exportált hazai gyapot lesz. A tavalyi szárazság a termelést 40 000 báláról 22 000 bálára csökkentette, de az exportból a kormány mégis 3 mil­lió dollárt kíván szerezni. A hegyes vi­dékekre tervezett utak hossza 480 ki­lométerre rúg majd, a köztársaság tá­vol fekvő száraz vidékein 40 artézi kutat fúrnak. A kínai szakértők ezen­kívül segítséget nyújtanak az ország geológiai feltérképezéséhez, a halászat fejlesztéséhez, és a nehézségekkel küz­dő sóipar további kiépítéséhez. A 290 000 négyzetkilométer területű köz­társaságnak eddig csak 320 kilométer hosszúságú aszfaltozott útja volt, fő­ként Adenben. (A mostani útprogram kivitelezése 3 évig tart.) (Reuter) A spanyol—marokkói kapcsolatok A marokkói külügyminiszter befe­jezte háromnapos hivatalos madridi látogatását. A kiadott közös közlemény megállapítja: a két fél egyetértett abban, hogy szorosabbra kell fűzni a gazdasági, kereskedelmi és kultu­rális kapcsolatokat. Vegyes bizottságot állítanak fel az együttműködés kérdé­seinek tanulmányozására. A közös köz­lemény nem tesz említést a két ország viszonyát zavaró vitáról, a foszfátban gazdag Spanyol-Szaharáról. Marokkó 1961 óta hivatalosan is igényt tart erre a területre. Spanyolország egyelőre semmi jelét sem mutatja, hogy haj­landó feladni ezt a területet, amely­nek foszfátkészleteit 1,2 milliárd ton­nára becsülik. Az ENSZ közgyűlés a múlt hónapban felszólította Spanyol­­országot, hogy tűzzön ki határidőt nép­szavazásra, amelyen a terület lakosai szabadon dönthetnek jövőjükről. (Reu­ter) VILÁGGAZDASÁG A lehűlés jelei az NSZK gazdaságában A Szövetségi Köztársaság konjunk­turális helyzete a lehűlés határozott jeleit mutatja — hangoztatja a bonni gazdasági minisztérium legújabb jelen­tése. A keresleti nyomás lecsillapodott, a munkaerőpiacon uralkodó feszültség alábbhagyott. A termelési eszközök túl­terhelését fokozatosan a kapacitások gazdaságos kihasználása váltja fel, ál­lapítja meg a minisztérium. Az NSZK bruttó nemzeti terméke 1970-ben 12,4 százalékkal nőtt folyó áron számítva. Ez azt jelenti, hogy a bruttó nemzeti termék tavaly összesen 678 milliárd márkát tett ki. A növe­kedés reálértékben már nem volt ilyen magas: 4,7 százalékkal haladta meg az 1969. évi adatot. A folyó áron számí­tott növekedés körülbelül megfelel a múlt évi emelkedésnek, amely 12 szá­zalék volt. A foglalkoztatottság és a termelé­kenység lassabban ugyan, de tovább növekedett a múlt évben. A foglalkoz­tatottak száma 400 000-ről 27,1 millióra nőtt egy év alatt, ez 1,5 százalékos nö­vekedésnek felel meg, az 1969-es 1,9 százalékkal szemben. A termelékenység 3,3 százalékkal volt magasabb a múlt évben 1969-hez képest, és 6 százalék­kal haladta meg az 1968. évi szintet. A növekedés üteme 1969-ben 6 száza­lékos volt, az utóbbi öt év átlagában pedig 4,5 százalék. Az ipar belföldi rendelései a múlt év harmadik negyedében 2 százalékkal csökkentek az előző három hónaphoz, és 3,5 százalékkal a megelőző év ha­sonló időszakához képest. Ez volt az első eset az 1967-es recesszió óta — mutat rá a jelentés —, hogy a ren­delések egy 12 hónapos periódusban lanyhuló tendenciát mutattak. A tava­lyi év utolsó negyedében ez az irány­zat tovább folytatódott. A külföldi ren­delések beérkezése sem mutatott fel változást az előző időszakhoz képest, pedig már stagnált az első 9 hónap­ban is. Az ipar rendelésállományának leapa­dása mellett a lehűlés tényét más je­lenségek is alátámasztják. A termelé­kenység növekedése lassul és a dolgo­zók kevesebb túlórát teljesítenek. A gazdasági tevékenység fékeződésének számlájára írják azt is, hogy az állam­­háztartás elmaradt adóbevételei tavaly — Möller pénzügyminiszter bejelentése szerint — elérték a 2 milliárd 200 mil­lió márkát. A kereszténydemokrata el­lenzék sietett megjegyezni, hogy a vál­lalati és jövedelmi adóbefizetések csök­kenése már a recesszió jele és arra vall, hogy a vállalati nyereségeket túlságo­san szigorúan nyirbálták meg. A pénzügyminiszter ezzel szemben rámutatott arra, hogy a költségvetési bevételek elmaradása csupán az adó­bevallások jelenlegi rendszerének hiá­nyosságát tükrözi. Az adófizetők tuda­tosan alábecsülik jövedelmeiket, hogy egyikét év haladékot kaphassanak, amíg az adóhivatal felméri a valóságos helyzetet. Möller megerősítette, hogy a kormány végérvényesen szakított az elmúlt évek restriktív költségvetési politikájával, és a parlament jóváhagyásának meg­felelően idén 12 százalékkal, 100 mil­liárd márkára növeli az állami kiadá­sokat. (Reuter) SVÉD GAZDASÁGI ELŐREJELZÉS 1971-RE A svéd közgazdasági kutató intézet nyilvánosságra hozta az 1971. évi előre­jelzését, amelyben arra számítanak, hogy az ország gazdaságnövekedési üte­me 1971-ben jelentősen csökken. A prognózis szerint Svédország bruttó nemzeti jövedelme 1971-ben 2,9 száza­lékkal fog növekedni az 1970. évi vár­ható 4,2 százalékos növekedéssel szem­ben. Az intézet szakértői úgy vélik, hogy a növekedési ütem csökkenése elő fogja segíteni a kereskedelmi mérleg javulását azzal, hogy valószínűleg le­lassul az import növekedése, az export­ban viszont továbbra is fennmarad az eddigi fejlődési ütem. Számításaik sze­rint az 1970. évi export reális növeke­dése 10 százalékos lesz, 1971-ben pedig 9 százalék várható. Az 1970. évi import­növekedés 9,5 százalékot, 1971-ben pe­dig csupán 5 százalékot fog kitenni. Svédország exportárai 1970-ben 7 szá­zalékkal emelkedtek. 1971-re jelentős ütemlassulásra számítanak, úgy vélik, hogy az exportár-növekedés nem fogja meghaladni a 2 százalékot, az import­árak növekedése pedig az 1,5 száza­lékot. Ha az előrejelzés jó, akkor 1971- ben Svédország exportja mintegy 200 millió koronával nagyobb lesz az im­portnál, ami figyelemre méltó fordulat lenne az 1970-es, mintegy 1400 millió korona várható deficittel szemben. Ez­zel összefüggésben javulás következhet­ne be a fizetési mérlegben is, amely­ben az 1970. évi 1800 millió koronával szemben csupán 600 millió korona nagy­ságrendű passzívumra számítanak. Az intézet azt jelzi, hogy Svédország ipari termelése, amely 1970-ben az 1969. évivel szinte azonos, mintegy 7,5 száza­lékos növekedést ért el, 1971-ben csupán 5 százalékkal növekedhet. Ezen belül a gépipari termelés a megelőző évi 11 szá­zalék körüli növekedéssel szemben 6 százalékkal lesz nagyobb. Érdekes mó­don eltérő tendenciát jelent az intézet a beruházások területén, ahol az 1970. évi 6 százalékos növekedéssel szemben 10 százalékot várnak. Ezt a hitelek igénybevételi lehetőségeinek javulásá­val indokolják. Svédország gazdaságnövekedési üte­mének általános gyengülésével együtt a magán- és közfogyasztás bizonyos fokú csökkenésére is számítanak. Az intézet úgy véli, hogy a magánfogyasz­tás 1970-ben 2,8 százalékkal, 1971-ben 2 százalékkal nő, ezzel szemben a köz­­fogyasztás növekedési üteme 5 száza­lékról 3,8 százalékra csökken. Vita az angol gépkocsik megbízhatóságáról A napokban két jelentés látott nap­világot Nagy-Britanniában, amelyek kétségbe vonták az angol gépkocsik megbízhatóságát. Az egyik vizsgálatot az országos fogyasztói tanács végezte, és több mint 30 ezer gépkocsitulajdo­nost kérdezett meg. A társaság folyó­iratában publikált jelentés az autók megbízhatóságával kapcsolatos legrész­letesebb dokumentum, amely valaha is megjelent Angliában. Az újság megál­lapítja: „Ha önnek elsősorban meg­bízható kocsira van szüksége, akkor vizsgálatunk alapján azt tanácsoljuk, vásároljon külföldi autót.” Egy másik jelentés, amelyet az angol autóklub hozott nyilvánosságra, ha­sonló következtetésekre jutott. Több mint 300 autótulajdonost kérdeztek meg,­ akik az elmúlt két hónapban brit kocsit vásároltak, s a megkérde­zettek 14 százaléka panaszkodott már e rövid idő alatt meghibásodásra. A külföldi gyártmányú új gépkocsik tu­lajdonosai közül majd 500-at kérdez­tek meg kéthónapos használat után, ezeknek csak 7 százaléka jelentett meghibásodást. A brit gépkocsigyártók szövetsége azonnal reagált a két egymástól füg­getlen, de hasonló következtetésre jutó vizsgálatra. Szóvivőjük kijelentette: „Az ilyesfajta vizsgálatok szükségkép­pen gyanúsak még akkor is, ha a teszt készítői mindent megtesznek a tárgyi­lagosság érdekében. Csak egyetlen do­log bizonyos: az, hogy bármilyen gép­kocsival lehetnek bajok.” Az angliai Ford képviselője a vizs­gálatokat kommentálva azt állította, hogy a külföldi gépkocsikat vásárló angolok nem szívesen kritizálják az importkocsikat, ugyanakkor minden al­kalmat megragadnak a brit gyártmá­nyok bírálatára. A Vauxhall, amely­nek gépkocsijai a legrosszabb ered­ményt érték el a vizsgálatok során, azt nyilatkozta, hogy a tesztek ered­ményei annyira eltérnek saját vizsgá­lataitól, hogy egyszerűen hihetetlenek. Az angol autóklub vizsgálata, amely négy külföldi márkára, a Volkswagen­re, a Renault-ra, a Fiatra és a Volvóra terjedt ki, megállapította: mind a négy gyár típusai megbízhatóbbak az elter­jedt angol kocsitípusoknál. A vizsgálat egyetlen olyan angol gépkocsitípust ta­lált, amely megbízhatóságban felveszi a versenyt a vizsgált külföldi autótí­pusokkal, ez a Rolls Royce. (Reuter) A japán tőkeimport liberalizálása A külföldi tőkebefektetéssel foglal­kozó tanács elhatározta, hogy igyek­szik rávenni a kormányt a tőkeimport liberalizálásának meggyorsítására — közli a tokiói pénzügyminisztérium. A csak tanácsadási joggal rendelkező szerv azt ajánlja a kormánynak, hogy állítson fel „negatív listát”, s a jövő­ben csak az e listán szereplő ipari ága­zatok lesznek elzárva a külföldi tőke elől. A többi ágazatokat két csoportra osztják, az egyikben csak olyan közös vállalatok létesítését engedélyezik, amelyekben a japán cégek részesedése­­ legalább 50 százalék, a másikban tel­jes mértékben külföldi tulajdonban le­vő leányvállalatok is létesíthetők. A tanács reméli, hogy ennek alapján szeptember elejétől kezdve életbe léphet a tőkeforgalom liberalizálásának „ne­gyedik szakasza”. A gépkocsiiparra vo­natkozóan, amelynek a külföldi tőke előtt való megnyitását mindeddig a legmerevebben ellenezte a kormány, a tanács márciusban külön javaslatokat tesz. (Reuter) Román—francia megbeszélések Manescu román alelnök csütörtökön Párizsba érkezett, hogy tárgyaljon­ a francia kormány tagjaival a két ország gazdasági együttműködésének jövőjéről. Manescu és Giscard d’Estaing közö­sen elnököl a román—francia kormány­közi vegyes együttműködési bizottság ülésén. A bizottságot 1968-ban állítot­ták fel, De Gaulle romániai látogatása után. Azóta most tartja harmadik ülé­sét. (Reuter)

Next