Világgazdaság, 1971. január (3. évfolyam, 1/496-20/515. szám)

1971-01-16 / 10. (505.) szám

ÜNNEPÉLYESEN FELAVATTÁK AZ ASSZUÁNI GÁTAT Anvar Szadat egyiptomi államfő és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke részvételével tegnap ünnepélyesen felavatták a szovjet segít­séggel épült asszuáni duzzasztógátat. Ugyancsak tegnap Podgornij és Szadat alá­írta a szovjet-egyiptomi deklarációt az asszuáni hidroenergetikai rendszer épí­tésének sikeres befejezéséről és üzembe helyezéséről. A június óta üzemelő vízi erőmű ünnepélyes felavatásának időpontja egyszer­smind születésnapja a néhai Nasszer elnöknek. Nasszernak döntő szerepe volt abban, hogy ez a gát létrejött, hogy az EAK a felépítésben való közreműködé­sért a Szovjetunióhoz fordult, amely minden politikai vagy más feltétel nélküli segítséget nyújtott a vízierőmű-rendszer megvalósításához. Miként Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszigin üdvözlő­távirata az Egyesült Arab Köztársaság vezetőihez hangoztatja: „Az asszuáni hid­roenergetikai óriás az arab—szovjet barátság igazi szimbóluma, meggyőző bizo­nyítéka annak, hogy milyen hatékony és gyümölcsöző a fiatal, fejlődő államok együttműködése a szocialista országokkal.” Az asszuáni gát építésének története szorosan összefonódik Egyiptom fejlő­désével. Tizenöt éve a súlyos gaz­dasági nehézségekkel küzdő, és a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés útját ke­reső kormány segélyért fordult az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniá­­hoz és a Világbankhoz. Az asszuáni gát építésére kért támogatás nyugati részről elmaradt, mivel Egyiptom nem volt hajlandó letérni haladó irányvo­naláról. Néhány nappal az elutasítás után Nasszer államfő államosította a Szuezi-csatornát, és ennek bevételei­ből tervezte a hidroenergetikai rend­szer felépítését. Ez idő tájt kezdődtek meg a tárgya­lások a Szovjetunióval, amely kilátás­­ba helyezte azt a segítséget, amelyet az USA megtagadott. Az eredményes megbeszélések után megindult a mun­ka, és ebben nagyszámú szovjet szak­értő és 36 000 egyiptomi technikus és munkás vett részt. A gigászi építkezés, a szovjet segítség meggyorsította az EAK-ban lejátszódó haladó társadal­mi-gazdasági változásokat is. A hatalmas építkezés költségei meg­közelítik az egymilliárd dollárt. Ennek körülbelül egyharmadát nyújtotta hitel formájában, igen kedvező feltételek mellett a Szovjetunió. A Kairótól mintegy 800 kilométerre délre fekvő gát és erőmű építésére 43 millió köb­méter homokot, cementet és más épí­tőanyagot használtak fel. Asszuán fölé ma már 111 méter magas, 3850 méter hosszú gát emelkedik. Az erőmű csar­nokában pedig 12 darab, egyenként 175 megawattos, Leningrádban készí­tett turbina áll. Az asszuáni erőmű-komplexum évi 10 milliárd kilowattóra villamos ener­giát képes termelni, vagyis kétszere­sét annak, amit az új vízi erőmű üzem­be állítása előtt az egész EAK-ban elő­állítottak. Ennek jelentősége felmér­hetetlen, mivel — a hírügynökségek értesülése szerint — az ország több mint 4000 falujából eddig csak 470- ben vezették be az áramot. Az egyip­tomi kormány azt tervezi, hogy 10 éven belül az ország minden faluját bekapcsolja az elektromos hálózatba. A termelt energia mennyiségének csak 50 százalékát használják fel most, de már elkészültek a tervek alumí­niumolvasztó, foszfátfeldolgozó válla­lat, petrolkémiai kombinát, ferroszilí­­ciumgyár és több energiaigényes gyár és kitermelőüzem létesítéséről. Magas­feszültségű távvezeték szállítja az ára­mot az ország fővárosába és környé­kére is. A villamos energiának már hasznát látják az asszuáni gát térsé­gében — a szintén szovjet segítséggel épült — új iparvállalatok: a helvani acélmű, az évi 100 000 tonna nyers­­alumínium-kapacitású alumíniumgyár, valamint egy szuperfoszfátgyár. A vízi erőmű lehetővé teszi a földgáz és olaj exportjának növelését is. A gáz és a Nasszerről elnevezett tá­rozó, a világ második legnagyobb mes­terséges tava, a mezőgazdasági terme­lés fejlesztését is biztosítja. Az egyip­tomi parasztokat nem fenyegeti többé sem a szárazság, sem a Nílus áradása. A mezőgazdaságilag hasznosítható te­rület az öntözés kiterjesztése révén 5,4 százalékkal bővül. Az új csatorna­rendszer 5200 négyzetkilométer, eddig használaton kívül levő területet hálóz be, 2900 négyzetkilométernyi területen pedig új csatornákkal és szivattyúbe­rendezésekkel javítja a vízellátását. Ezeken a területeken az eddigi egy aratás helyett a jövőben kétszer, ked­vező időjárási viszonyok mellett há­romszor is arathatnak majd. A gát 85 millió egyiptomi fonttal növelte az egyiptomi gazdaság ered­ményét már 1968-ban is, s előzetes becslések szerint 1970 végéig 450 mil­lió egyiptomi font volt az EAK nyere­sége a gát révén. Az öntözőberende­zések és az energiatermelés teljes ki­használásával a társadalmi termék évi 235 millió fonttal növekszik majd. A pénteki ünnepi átadásra az EAK- ba érkezett Podgornij méltán állapít­hatta meg: „Az országaink közötti gaz­dasági együttműködés nagy hatékony­ságát meggyőzően bizonyítja az asz­­szuáni vízierőmű-rendszer.” Dánia lemondta a brüsszeli megbeszélést Dánia meglepetésszerűen lemondta a közös piaci csatlakozással összefüggő jövő heti brüsszeli megbeszélést — je­lenti a DP­A hírügynökség. A belga fő­városban a tervek szerint kedden kel­lett volna megtartani — nagyköveti szinten — a következő tanácskozást a dán csatlakozásról. Dánia — közlik a Közös Piac bizottsága részéről — avval indokolta döntését, hogy a keddre ki­tűzött napirend „túlságosan sovány”. Még nem ismeretes, hogy Írország és Norvégia is lemondja-e a keddre, illetve szerdára tervezett megbeszélést. Min­denesetre a dán lépés újabb jelzés arról, hogy a brüsszeli csatlakozási tárgyalá­sok szerfölött vontatottan haladnak, mert a Hatok csak nagyon nehezen tud­nak egymás közt megállapodni a csatla­kozás lényeges kérdéseiről. Anglia kép­viselője, O’Neil e hét elején felszólí­totta a Közös Piacot a tanácskozások meggyorsítására és új procedúrát java­solt a megbeszélések lebonyolítására. (DP­A) Szovjet—holland kooperációs tárgyalások A holland gazdasági minisztérium közlése szerint a Szovjetunió és Hollan­dia küldöttségei január 18-án Hágában tanácskozásra ülnek össze. A küldöttsé­gek előkészítik e két ország gazdasági, ipari és technikai együttműködési egyezményét , Az USA-acélgyárak kesztyűt dobnak Nixonnak A Bethlehem Steel Corp., az Egye­sült Államok második legnagyobb acél­konszernje nem szándékszik vissza­vonni a hét elején bejelentett 12 szá­zalékos áremelést. Nixon elnök — mint a VILÁGGAZDASÁG­ban már meg­írtuk —, „mély aggodalmát” fejezte ki az áremelés miatt, s a Fehér Ház szó­vivője célzott arra hogy a kormány növelheti az importot az árak letörése érdekében. A Bethlehem Steel közleménye ki­fejti, hogy a kormány e célra össze­hívott gazdasági bizottsága minden bizonnyal elismeri az áremelés jogos­ságát. Cort, az acélkonszern elnöke kö­zölte, hogy az árak emelésének nyil­vánosságra hozatala előtt tárgyalt McCrackennel, az elnök gazdasági ta­nácsadó bizottságának vezetőjével, aki — ha nem is fogadta lelkesen a hírt — nem rendült meg annak hallatán. Időközben négy további amerikai cég jelentett be áremelést ugyanolyan mér­tékben, mint a Bethlehem Steel. A vál­lalatok a költségek növekedésére mu­tatnak rá, azt állítják, hogy 1970. már­cius 1. óta csak a szállítási költségek több mint 14 százalékkal emelkedtek. A Bethlehem Steel és a többi acél­gyár áremelése megosztott fogadta­tásra talált az amerikai törvényhozás­ban. Hartke, a szenátus pénzügyi bi­zottságának tagja szerint Nixon hely­telenül járt el akkor, amikor támadta az áremelést, anélkül, hogy megvizs­gálta volna, indokolt-e a lépés. Nem hiszi — mondta Hartke a Reuter wa­shingtoni tudósítójának­­, hogy Nixon törvényesen felfüggeszthetné az ön­kéntes korlátozás egyezményét, amely­­lyel Japán és a Közös Piac amerikai acélszállítmányait szabályozzák. Javíts, a kongresszus gazdasági ve­gyes bizottságának tagja, a gazdasági bizottság összehívását javasolta. Az Egyesült Államok nemzeti érdeke azt kívánja, hogy a Bethlehem Steel és követői jelentősen csökkentsék a hétfőn bejelentett 12,5 százalékos áremelést — jelentette ki. Támogatni kell Nixont az áremelések elleni harcában és el kell érni, hogy az emelkedés ne ter­jedjen ki az ipar egészére. Ha nem csökkentik az áremelést, az amerikai gazdaságban súlyos inflációs hatás ér­vényesül, megkárosul az amerikai acél­ipar nemzetközi versenyhelyzete és nehezebbek lesznek az év közepén esedékes kollektív bértárgyalások. A kongresszusi gazdasági bizottság vizs­gálatának ki kell egészítenie a kabinet gazdaságpolitikai bizottságának meg­állapításait. A Közös Piac acélipari szövetségének szóvivője kijelentette: túl korai lenne még Nixon nyilatkozatát kommentálni. Az EGK természetesen örömmel üd­vözölné, ha az USA növelné az acél­importot, de véleményük szerint kevés a valószínűsége a jelenlegi politika megváltoztatásának és Nixon kijelen­tését csak a belföldi acélgyárak iránti fenyegetésnek szánta. A Nyugatnémet acélipari körök meg­lepetéssel és némi kétkedéssel fogadták a Fehér Ház bejelentését. Az ipar elv­ben nagyon örülne az exportnövelés le­hetőségének, annál is inkább, mert az utolsó hónapokban a kereslet csökke­nése miatt kapacitása korántsincs ki­használva. Az önkéntes korlátozás be­vezetése 1969-ben részben a protekcio­nista erők műve volt, s ezek az erők ma is olyan erősek mint akkor; ezt bi­zonyítja a Mills-féle törvényjavaslat is. A kétkedést növeli az, hogy az Egyesült Államokban a munkanélküliség aránya 6 százalék és így nem valószínű, hogy az elnök vagy a kongresszus olyan in­tézkedést hoz, amellyel veszélyezteti a foglalkoztatottságot az acéliparban. Az európai és japán termelők, ha sietnének kiaknázni ezt a lehetőséget, csak fel­szítanák a protekcionizmus lángját az USA-ban. A kapacitás a nagyobb ex­portra megvan, de a vállalatok inkább várnak a további fejleményekre, mi­előtt elköteleznék magukat. Szovjet—csehszlovák villamosenergia­megállapodás A szovjet „Energomasexport” és a csehszlovák „Metalimpex” külkereske­delmi vállalat képviselői pénteken Prá­gában aláírták az idei évre, valamint az egész ötéves tervidőszakra szóló meg­állapodást villamos energiának a Szovjet­unióból Csehszlovákiába történő szállí­tásáról. Ennek értelmében az ötödik ötéves terv folyamán az ukrán villamosművek­ből 4,4 milliárd kWo-t szállítanak Cseh­szlovákiába A behozott villamos ener­giát a KGST 1963 óta Prágában működő központi energiaelosztó szervezete ko­ordinálja. Mint Valentyin Misutyin, a szovjet küldöttség vezetője, az ukrán energeti­kai minisztérium főszakértője elmon­dotta, a hagyományos csehszlovák— szovjet energetikai megállapodás a cseh­szlovákiai import mennyiségét 300 ezer kWo-ban írta elő, a végső mennyiség azonban ennek majdnem a négyszerese volt. (MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ EGYIPTOM GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK JELKÉPÉT, az asz­­szuáni gátat pénteken avatta fel Szadat egyiptomi és Podgornij szovjet államfő. Írásunk az ünnepélyes aktus alkalmából ismerteti a hidroenergetikai óriás jelentőségét a fejlődő Egyiptom életében. A szovjet segítséggel épült vízi erőmű hatalmas lendületet adhat az ipar és a mezőgazdaság további fejlődésének. ♦ NEM HAJLANDÓ VISSZAKOZNI A BETHLEHEM STEEL, amely­nek árdrágítása ellen Nixon elnök szót emelt. Tudósításunk átte­kinti az amerikai acélárak emelése körüli vitát és annak nemzetközi visszhangját. ♦ KEDVEZŐEN ALAKULT GÖRÖGORSZÁG TAVALYI termelése. A bruttó nemzeti termék, az ipar és a mezőgazdaság gyors ütemű nö­vekedését azonban egészségtelen fejlemények is kísérték. Romlott tíz ország pénzügyi helyzete, külföldi kölcsönök igénybevételével sike­rült csak megőrizni az ország devizatartalékait, és hatalmas deficittel zárt a külkereskedelmi mérleg egyenlege is. ♦ TÖBB MINT 10 MILLIÓ RUBELÉRT VÁSÁROLUNK BÚTORT az idén a szocialista országokból. A bútorimport további bővítése a partnerek kapacitásproblémái, és az eltérő ízlés miatt komoly aka­dályokba ütközik. A gyakorlat bizonyítja majd be, hogy reális-e a terv, amely a bútorimportot öt év alatt mintegy kétszeresére kívánja emelni. ♦ A TÖRÖK GAZDASÁG SZÁMÁRA A LEÉRTÉKELÉSBŐL EDDIG két kézzelfogható haszon származott. A félmillió külföldön dolgozó török vendégmunkás eddig visszatartott átutalásainak beáramlása megindult, és sikerült a devizára váró importengedélyek számát csökkenteni. Ha azonban az exportot nem sikerül növelni, akkor újra kísért majd a leértékelés veszélye, írja a Sajtószemle rovatunk­ban közölt cikk. ♦ AZ AFRIKAI KÁVÉTERMELŐ ORSZÁGOK NEM LELKESEDNEK az exportkvóták esetleges csökkentéséért. A Robusta fajták árát ugyanis a kvótakérdés kevéssé érinti, s az afrikaiak nem akarnak olyan lépéseket tenni, amelyek a fogyasztók haragját maguk után vonnák. A kávétermelő országok most véget ért konferenciájukon elhatározták: a világpiaci árak erősítése érdekében javaslatot ter­jesztenek elő a kávéegyezmény előírásainak megváltoztatására. Magyar-csehszlovák műszaki hét Január 18. és 22. között rendezi meg az MTESZ a Magyar és a Csehszlovák Kereskedelmi Kamarával együttműköd­ve Budapesten és hat vidéki városban a II. Csehszlovák Műszaki Hetet. A rendezvénnyel kapcsolatban Frantisek Hála, a csehszlovák nagykövetség ke­reskedelmi tanácsosa pénteken sajtótájé­koztatót tartott a magyar—csehszlovák gazdasági kapcsolatokról. Az 1971. évi magyarországi Csehszlovák Műszaki Hét hozzájárulás a két ország együtt­működéséhez — mondotta bevezetőben. Az előző műszaki hét 1968 januárjában zajlott le Budapesten és már akkor köz­vetlen kapcsolatok alakultak ki a cseh­szlovák előadók és magyar hallgatók között. A csehszlovák kereskedelmi tanácsos utalt a KGST 24. ülésszakára, amely fo­kozott erőfeszítések megtételét javasolta a kooperációs tevékenység fejlesztésére, főként vállalati és tervezőintézeti szin­ten. Az elmúlt 20 év egy sor jelentős eredményt hozott a két ország kapcso­latában, elsősorban a gépipar, a vegy­ipar, az építőipar, a közszükségleti cik­keket gyártó iparágak területén. Ma­gyarországon ez az együttműködés töb­bek között az Inotai és a Tiszapalko­­nyai Hőerőmű, a bauxitkitermelő és alumíniumgyártó üzemek, a Százhalom­battai Olajfinomító építésében nyilvá­nult meg. A csehszlovák iparban külö­nösen a spirálisan hegesztett csövek gyártásánál alkalmazott magyar tapasz­talatokat és a nemzetközi gázvezetékek diszpécser-berendezését értékelik ma­gasra. A kölcsönös szakosításon és kooperá­ción alapuló termékek a két ország ke­reskedelmében tavaly 12 százalékot tet­tek ki, az idei előirányzatok szerint a a kooperációs tételeket 17 százalékra emelik, főként a közúti közlekedési esz­közök, a félvezető alkatrészek és a me­zőgazdasági kooperáció jóvoltából. Az előadó utalt a közelmúltban kötött szerződésre, amely sertéstenyésztő tele­pek közös létesítését irányozza elő. Ezenkívül csehszlovák tükörüveget szál­lítanak Magyarországra. (A licencet a két ország közösen vásárolta Angliától.) Igen fontos feladat jut a tudományos kutatásban és fejlesztésben is a koope­rációra. Az állami szervek ezen a téren teljes támogatásukat ígérték, a minisz­tériumok már ki is választották ezzel kapcsolatban a fő témákat, de a gya­korlati kivitelezést vállalati szinten a pénzügyi problémák erősen akadályoz­zák. Éppen ezért meg kell nyerni a kutatóvállalatoknak egymás bizalmát. Az első lépések már megtörténtek: je­lentős eredményeket lehet elérni öt év alatt a közös takarmányfehérje-prog­ramban. Az előadások után, a kérdésekre vá­laszolva Frantisek Hála kitért a csü­törtökön aláírt jegyzőkönyv egyes programterveire. Elsősorban a gép­járműgyártási együttműködést emlí­tette. Az NDK-val háromoldalú ko­operáció van kilátásban. A mostani kezdeti beszélgetések szerint Szlovákiá­ban új autógyárat építenének. Pillanat­nyilag a beruházási kérdések tisztázása folyik olyan részletekről, amelyekben még nem születtek megállapodások: az üzembe helyezés ideje, a gyártott típus, és a kapacitás. A következő időszakban előrelátha­tólag rendeződik a csehszlovák traktor­­gyártás problémája, sőt Csehszlovákia új 80 lóerős traktor exportálását is tervbe vette. Tárgyalások is folynak a traktorok pótalkatrészeinek magyar­­csehszlovák közös előállításáról — mondotta a tanácsos. A kooperáció a lengyel kereskedelemben Tudósítónktól: A nyugat-európai országokkal foly­tatott ipari kooperáció ma az egyik leggyakrabban érintett téma a len­gyel gazdasági szakemberek körében. Annál is inkább, mert ezen a téren már Lengyelország is elért bizonyos eredményeket. Felmerült a kérdés: a lengyel ipar ki tudja-e használni azokat az ex­portlehetőségeket, amelyeket a nyu­gati országokkal folytatott ipari ko­operáció nyújt? Az eddigi példák azt bizonyítják, hogy igen. A porebai gép­ipari gyár például a nyugatnémet Waldrich céggel együttműködve gyárt­ja a modern portál-marógépeket. A Stalowa Wola-i kohómű a Labedy mechanikai művekkel együtt darual­katrészeket és részegységeket szállít az angliai Jones cégnek. A lodzi rá­diógyár az NSZK-beli Telefunken Werkének sasszé nélküli lemezjátszó­kat szállít. Arra kellene következetesen töre­kedni, hogy az ipari kooperáció prob­lémáit ne csak az üzemek közötti két­oldalú tranzakciókban, hanem a nem­zetközi gazdasági és műszaki tudo­mányos együttműködési megegyezé­sekben is kifejezésre juttassák. Ter­mészetesen ezen a téren sok függ a nyugati országok készségétől is, hogy a megegyezéseknél megfelelő légkört, feltételeket teremtenek-e. Különösen a termékek szállítási korlátozásának megszüntetéséről van szó. Ezek ugyan­is a kooperáció ellen hatnak. Viszony­lag a legkedvezőbbnek az Olaszország­gal és Franciaországgal létrejött meg­állapodások mutatkoznak. Ismét kamatleszállítás az USA-ban A New York-i First National City Bank pénteken azonnali hatállyal 6,25 százalékra szállította le a legnagyobb ügyfeleknek nyújtott kölcsönök után számított kedvezményes kamatlábat az eddigi 6,5 százalékról. Nem egészen két héten belül ez már a „prime rate” má­sodik negyedszázalékos leszállítása. A bank ennek megfelelően módosította egyéb kamattételeit is. A vezető New York-i bank intéz­kedésének hírére azonnal felszöktek a részvényárfolyamok a Wall Streeten. Az ipari részvények árfolyamának át­lagát jelző Dow Jones index 4 ponttal szökött feljebb. A tőzsdei szilárdulás­­nak később új tápot adott az, hogy a Chase Manhattan Bank és más nagy amerikai pénzintézetek is csatlakoztak a kamatleszállításhoz. Hétfőn folytatódnak a francia—algériai tárgyalások Az előzetes várakozásokkal ellentét­ben hétfőn folytatódnak az algériai­­francia tárgyalások a két ország együtt­működéséről, kivált az olajjal kapcso­latos kérdésekről — jelentik Párizsból. Figyelembe véve a két ország közötti olajvita kiéleződését, általában az a vélemény alakult ki — hangoztatja a DPA hírügynökség tudósítója —, hogy az államközi tárgyalásokat el fogják napolni. Ami egyébként az érdemi vitát illeti, az álláspontok nem közeledtek egymás­hoz. A Reuter jelentése szerint csütör­tökön két tanácskozást is folytattak a szembenálló olaj­érdekeltségek: francia részről a CREPS és a CPA, algériai részről a Sonatrach, de nem sikerült felszámolni a nézeteltéréseket.

Next