Világgazdaság, 1971. február (3. évfolyam, 21/516-40/535. szám)

1971-02-02 / 21. (516.) szám

1971. FEBRUÁR 2. Románia teljesítette tavalyi tervét Romániában közzétették az 1970. évi terv teljesítéséről szóló jelentést. A közlemény megállapítja, hogy 1970-ben, az ötéves terv utolsó évében, az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének tervét a legfontosabb mutatókban teljesítették, bár az emlékezetes tavaszi árvíz nehézségeket okozott a termelési tevékenységben és veszteségeket a gazdaságban. Az ipar globális termelésének értéke 296,7 milliárd lej volt, a tervet 100,6 százalékra teljesítették. Ez 12 százalékos, 31,7 milliárd lej értékű növekedést jelent az 1969. évhez képest. A múlt évben 390 fontos iparikapacitást helyeztek üzembe. A munka termelékenysége 8,8 százalékkal növekedett 1969- hez viszonyítva. A mezőgazdaságban folytatódott a műszaki-anyagi bázis fejlesztésének és modernizálásának folyamata, azonban az erőfeszítések ellenére — elsősorban az árvíz és más természeti csapások, valamint a számos mezőgazdasági egységben mutatkozó hiányosságok következtében — a mezőgazdasági termelés a tervelőirányzatok alatt maradt és kisebb volt az előző éveknél. A 68,7 milliárd lej értékű globális termelés 3,7 százalékos csökkenést jelent az 1969. évhez képest. A főbb kultúrák terméseredményei a tervezett szint alatt maradtak. A jelentés megállapítja, hogy a tervteljesítés elmaradása számos mezőgazdasági terméknél egyes periódusokban negatívan befolyásolja az ipar és a lakosság ellátását. A múlt évben 1969-hez viszonyítva az áruszállítás 10,7, a személyszállítás 12,3 százalékkal növekedett. Mintegy 520 kilométernyi közutat építettek, 1500 kilométernyi útszakaszt pedig könnyű aszfalttal vontak be. A beruházási tervet 101,6 százalékra teljesítették, a központosított állami alapokból eszközölt beruházások értéke 68 milliárd lejre emelkedett. A külkereskedelmi csere értéke 1970- ben 22,8 milliárd valutalej volt, 12,7 százalékkal nagyobb az előző évinél; az export 13,5, az import 12 százalékkal növekedett. Az ország gazdasági potenciáljának erősödése és a nemzeti jövedelem 7 százalékos növekedése biztosította a lakosság életszínvonalának további javítását. 1970-ben számos gazdasági ágazatban és szektorban dolgozók bérét emelték, a minimális munkabért 800 lejre emelték. A reálbér 8 százalékos növekedése biztosította a lakosság vásárlóerejének növekedését, annak ellenére, hogy egyes termékek árszintje is emelkedett. Tavaly állami alapokból és állami hitelekből 99 ezer lakást építettek. Ezenkívül a lakosság, főleg a falvakban, saját erőből mintegy 62 ezer lakást épített. (MTI) A Bolgár Népköztársaság tervének teljesítése Szófiában hivatalos közleményt adtak ki az 1970. évi népgazdasági terv teljesítéséről, Bulgária gazdasági életének fejlődéséről. Minthogy a tavalyi esztendő az ötödik ötéves terv utolsó éve is volt, így a statisztikai jelentés a teljes öt év eredményeit is tartalmazza. Eszerint tavaly a nemzeti jövedelem több mint 7 százalékkal növekedett 1969-hez, és 52 százalékkal 1965-höz képest. Egy év alatt 7 százalékos volt a munkatermelékenység növekedése is, amely az ötéves időszakban 40 százalékkal emelkedett. 1970-ben 3,2 milliárd leva értékben — öt év alatt 15 milliárd leva értékben — eszközöltek beruházásokat. Körülbelül 5 százalékkal emelkedett tavaly a reáljövedelem. Az állami és szövetkezeti ipar vállalatai 13 milliárd 86 millió leva értékű terméket állítottak elő 1970-ben, ami 9,3 százalékkal haladja túl az előző évit, túlteljesítve az előirányzatot. A foglalkoztatottak száma 2,1 százalékkal nőtt. Az 1966—1970 közötti időszakban 70 százalékkal fejlődött az ipari termelés, 200 ezerrel nőtt a dolgozók száma. A mezőgazdasági vállalatok — szövetkezetek és állami gazdaságok — tavaly csaknem 4 százalékkal termeltek többet, mint 1969-ben. Az egész ötéves tervben pedig 26 százalékkal volt nagyobb a termékmennyiség, mint a megelőző öt év alatt. A mezőgazdasági munka gépesítése egy év alatt 5 százalékkal, öt év alatt 37 százalékkal haladt előre. Az elmúlt ötéves terv időszakában megkétszereződött a műtrágyafelhasználás és másfélszeresével nőtt a munka termelékenysége. Az építőipar 1970-ben 13,2 százalékkal nagyobb értékű munkát végzett el, mint az előző évben, és csaknem dupláját az 1965. évinek. A lakóházépítés egy év alatt 23,9 százalékkal nőtt. A közlekedés és szállítás 11 százalékkal fejlődött 1969-hez, és 1,7-szeresére 1965-höz képest. Egy év alatt 8 százalékkal nőtt a belkereskedelmi forgalom, amely 1970-ben 51,5 százalékkal múlta felül az 1965. évit. A külkereskedelem 1969-hez képest 7,9 százalékkal, az öt évvel korábbihoz képest pedig több mint 70 százalékkal nőtt. A Bolgár Népköztársaság szociális és gazdasági fejlesztési terve az idén tovább gondoskodik az ország anyagitermelési bázisának bővítéséről és modernizálásáról. Az előirányzott beruházások teljes összege 1971-ben 3 milliárd 293 millió leva, ennek egyharmadát a meglevő termelési kapacitások rekonstrukciójára és korszerűsítésére fordítják. Az ipar különböző ágazatainak fejlesztésére 1 milliárd 260 millió levét, a mezőgazdaságra 451 millió levát, a közlekedésre pedig 264 millió levát költenek. (MTI)_ Chilében a pénzügyi és gazdasági helyzet teljes mértékben rendbe jött a szeptemberi választások utáni zavarok óta — mondotta a chilei központi bank elnöke. Egyidejűleg cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy Chilében az escudo leértékelésére készülnek. A chilei kormány a közelmúltban ellenőrzése alá vonta a Panamerican bankot. Kirchschläger osztrák külügyminiszter moszkvai látogatása után Ausztriában az a vélemény, hogy a Szovjetunió továbbra is ellenzi Ausztria bármilyen társulását vagy megállapodását a Közös Piaccal. A szovjet kormány változatlanul azon a véleményen van, hogy ilyen megállapodás nem egyeztethető össze Ausztria semlegességi kötelezettségeivel. A Barcák csehszlovák és Burtia román külkereskedelmi miniszter aláírta a két ország 1971—1975-ös időszakra szóló kereskedelmi egyezményét. A hosszú lejáratú megállapodás a kölcsönös áruszállítások több mint 50 százalékos emelését irányozza elő az 1966—1970-es időszakhoz képest. A Szovjetunió és Guinea halászati jegyzőkönyvet írt alá Conakryban. Az aláírást megelőzően a szovjet halászati miniszter háromhetes megbeszélés-sorozatot tartott Guineában. # A Kínai Népköztársaság külkereskedelmi miniszterhelyettesének vezetésével kereskedelmi kormányküldöttség utazott a Guineai Köztársaságba. # Árleszállítást rendeltek el az NDK- ban. A mérséklés vonatkozik számos gyermek- és felnőttruházati cikkre, különösen műszálas anyagokra, továbbá egyes iparcikkekre. A leszállítás mértéke 6—34 százalék. Egyidejűleg emelték bizonyos alacsony nyugdíjak és járadékok havi összegét is, valamint az állami társadalombiztosítási szolgáltatásokat. • Olaszország külkereskedelmi deficitje tavaly 1098 milliárd lírát tett ki, szemben az egy évvel korábbi 461 milliárddal. Az import növekedése 19,9 százalékot tett ki. • Belgrádban jugoszláv—pakisztáni tárgyalások kezdődtek a két ország új árucsere-forgalmi egyezményének megkötéséről. a WT JELENTI • Bővítik és korszerűsítik a dubrovniki repülőteret. Három év múlva a tervek szerint már lökhajtásos gépek is leszállhatnak az üdülőváros légi kikötőjében. • Húsz százalékkal emelik a szállodai díjakat Jugoszláviában. Az intézkedésre a dinár leértékelése miatt került sor. A leértékelésig megkötött idegenforgalmi megállapodásokra az intézkedés nem terjed ki. A jugoszláv szállodák és idegenforgalmi irodák képviselőinek múlt heti zágrábi ülése kötelezte a szállodaigazgatókat arra is, hogy az idén tovább javítsák az ellátás minőségét. • Olaszország részt vesz az EAK ötéves gazdaságfejlesztési tervének megvalósításában és számos szakértőt küld az EAK-ba. Ezt Zagari olasz külkereskedelmi miniszter jelentett be 3 napos kairói útja befejeztével. A miniszter az EAK-ban Favzi miniszterelnökkel és Szidki bánya-, ipar- és olajügyi miniszterrel folytatott tárgyalásokat. • ,A Hatok azzal vádolják Jugoszláviát, hogy dömpingáron dobta piacra a gelignit nevő robbanóanyagot. A fő importőr az NSZK és Olaszország volt. Az US Steel Corporation nyeresége tavaly a forgalom kisebb arányú növekedése ellenére 32,1 százalékkal csökkent. • Egyre kedveltebbekké válnak az NSZK-ban a külföldi kocsik. Az 1969- ben jegyzékbe vett személygépkocsik közül 375 137 származott importból, tavaly pedig már 472 760 darab. A legkedveltebbek a Renault gyár termékei voltak, míg a második helyen a Fiat kocsikat találjuk. • Argentína önellátásra törekszik a kőolaj területén, de az olajipari miniszter nyilatkozata szerint eddig csak 7-8 évre elegendő készleteket fedeztek fel. Ezért Argentína versenytárgyalást írt ki 200 000 négyetkilométer területet magába foglaló kutatásra Észak- és Dél-Argentínában, valamint Patagonia part menti területein. Remélik, hogy a kutatások eredménnyel járnak és az eddig felfedezett készleteket megduplázhatják. Zambia költségvetése Zambia pénzügyminisztere január 29-én a parlament elé terjesztette a kormány idei költségvetési tervezetét. Az előirányzatok szerint az állandó kiadások 409 millió, a beruházásra fordított kiadások pedig 172,6 millió kiachót tesznek ki. Az állandó bevétel 345 millió, a beruházásokból eredő nyereség pedig 72 millió kwachára rúg majd. A közvetett és közvetlen adóztatásból származó bevétel az idén 5 millió kwachával több lesz a tavalyinál, de a gazdasági, megfigyelők úgy vélik, ez az adóemelés kevésbé súlyos, mint amire az országban számítottak, összességében a költségvetés deficites lesz, szemben az elmúlt két év jelentős aktívumával. A réz világpiaci árának nagymérvű esése alig befolyásolta a költségvetést. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a gazdaságot a közár kedvezőtlen alakulása ellenére is valószínűleg mérsékelt expanzió jellemzi majd. Optimistán nyilatkozott az ár idei várható alakulásáról, s ezt azzal támasztotta alá, hogy a négy fő rézexportáló ország, köztük Zambia is, a közelmúltban közös tervet fogadott el az árak emelésére. (Reuter) Az NDK együttműködése a Szovjetunióval A Német Demokratikus Köztársaság az ipara által feldolgozott kőolaj 90 százalékát a Szovjetunióból importálja. Hosszú lejáratú szerződések alapján ugyancsak a Szovjetunióból kerül behozatalra hengereltacél-szükségletének 45 százaléka, rézszükségletének 50, gyapotszükségletének 90 és fűrészáruszükségletének 40 százaléka. Az NDK ipara termékeinek elhelyezését a Szovjetunióval kötött szerződések révén évekre biztosítja, így például szovjet megrendelésre 9000 hűtő- és személyvagon, valamint 3000 Diesel-hajómotor készül sorozatgyártásban. E megrendelések mögött világviszonylatban is ritka terjedelmű megállapodások állnak. A Neues Deutschland ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban nincs többé egyetlen olyan iparág, amely kereskekedelmi szerződések, a termelésre vonatkozó tervek összeegyeztetése, a kutatás terén megvalósított együttműködés, tapasztalatcsere vagy egyéb más vonatkozás révén nem áll összeköttetésben a szovjet partnerrel. A Szovjetunióval és a többi szocialista állammal létező testvéri szövetséget céltudatosan mélyítik. Ez az út, amely erősíti a szocializmus gazdasági hatalmát és a béke megszilárdítására gyakorolt befolyását. (MTI) Kerekes hajóemelő-szerkezet A szibériai Jenyiszej folyón épül a világ legnagyobb vízi erőműve, a krasznojarszki erőmű. Szovjet szakemberek olyan szerkezetet terveztek, amely a folyami hajókat az erőmű 100 méter magas gátján átemeli. Ez a „hajólift” anynyi energiát igényel, amennyit egy nagy fémhengermű. Az építmény 168 keréken közlekedik. A hajót befogadó vízzel telt tartály, amelynek súlya több mint 7000 tonna, másodpercenként egyméteres sebességgel halad felfelé a gát lejtős betonfalán. A gáttetején megfordul, leereszkedik a víztárolóba, ott kiereszti a hajót, felvesz egy másikat és a gáton keresztül visszatér a folyóba. A berendezés összes főbb alkatrészei a Víz szennyeződésének megakadályozására vízhatlan kivitelben készülnek. Tekintettel a szibériai időjárásra, az egész mechanikus berendezést fagyálló acélból készítik. (Ekotassz) A Ciba-Geigy megállapodása a Szovjetunióval A Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottsága és a bázeli Ciba- Geigy, Svájc legnagyobb vegyipari konszernje, tudományos-műszaki együttműködési megállapodást kötött. Ez a megállapodás jóváhagyja és megerősíti azokat az egyezményeket, amelyeket a Ciba-Gergy konszern tagjai a tavalyi fúzió előtt kötöttek a Szovjetunióval. Ez utóbbiak alapján fokozzák az együttműködést a festékanyagok, a gyógyszeripari termékek, mezőgazdasági vegyszerek, fototechnikai termékek és műanyagok termelésében és felhasználásában. (DPA) Mini-kerékpárok Japánban 1969 óta gyártják a kisméretű, állítható kerékpárokat, amelyek iránt a kereslet azóta rohamosan emelkedik. Már az első évben az előállított 4 280 000 darab kerékpár 12 százaléka készült ilyen kivitelben, 1970-ben pedig az arány 15—16 százalékot tett ki. A folyó évben a készülő 4,5 millióból már 900 ezer lesz az új kivitelű kerékpár. Az új típus népszerűsége arra vezethető vissza, hogy könnyebben kezelhető és jobban használható a nehezebb hagyományos kivitelnél. Különösen a háziasszonyok kedvelik. Az új típus kerekei kisebbek a normálisnál, kormányrúdja és ülése tág határok között állítható, úgyhogy felnőttek és gyerekek egyaránt használhatják. (Kyodo) VILÁGGAZDASÁG A Szovjetunió importszükségletei és a fejlődő országok A Szovjetunió 1970-ben több mint 70 fejlődő országgal alakított ki kereskedelmi kapcsolatokat és 46 fejlődő országgal kötött kereskedelmi megállapodásokat. Számos fejlődő országgal — mint az EAK, Szíria, Marokkó, Szudán, India, Irán, Pakisztán, Ceylon, Kuba, Ciprus, Algéria és Jemen — hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmények szabályozzák az országok közötti kereskedelmi forgalmat. A Szovjetunió a fejlődő országokkal való kereskedelem fejlesztésében érdekelt és számos nyersanyagféleséget, trópusi élelmiszereket, de az utóbbi időben egyre nagyobb tömegben gyáripari termékeket is importál tőlük. A Szovjetunió importja 1955 és 1960 között átlagosan évi 26 százalékkal, 1960 és 1970 között pedig 15 százalékkal növekedett, tehát a fejlődő országokból származó importja lényegesen gyorsabban bővült, mint a teljes import. A Szovjetuniónak a fejlődő országokból származó importja értékben tavaly már megközelítette az 1,5 milliárd dollárt. A fejlődő országokból származó teljes import 24 százaléka Kubából, 16 százaléka Indiából, 15 százaléka az Egyesült Arab Köztársaságból, 9 százaléka Malaysiából, 4 százaléka pedig Iránból származott. A Szovjetunió citrusfélékből importszükségletének 68 százalékát szerzi be a fejlődő országokból, ezen belül 40 százalékát Marokkóból és a 11 százalékát az EAK-ból. A fejlődő országok szállítják a kakaóbab-szükséglet 99 százelékát. A Szovjetunió teljes kávészükségletét a fejlődő országokból vásárolja és ennek 38 százalékát Brazília, 28 százalékát India, és 13 százalékát Kolumbia szállította. A Szovjetunió által importált gyapottermékek 38 százaléka származik a fejlődő országokból, ezen belül 18 százalékot az EAK és 12 százalékot India szállít. A gyapotszál-importszükségletek 95 százalékát a fejlődő országok szállítják, ezen belül az EAK a 43 százalékát, Szíria a 16, Irán a 10 és Szudán a 9 százalékát. Az EAK szállítja a Szovjetunió teljes gyapotfonal-importjának 96 százalékát. A Szovjetunió jelentős mennyiségű szárított gyümölcsöt importál és ennek 7 százaléka a fejlődő országokból származik. A legjelentősebb szállító Irak 19, Afganisztán 17, Törökország 16, és Irán 14 százalékkal. A nagyméretű nyersbőr-importszükségletek 55 százalékát Argentína, a kisméretű nyersbőrszükségletek 61 százalékát India és 9 százalékát Irán szállitja. Figyelemre méltó, hogy Malaysia szállítja a szovjet nyersgumiszükségletek 83 százalékát és Indonézia a 14 százalékát. Kubából származik a Szovjetunió cukor-importszükségletének 98 százaléka. A fejlődő országokból származik a tea importszükségletének 96 százaléka és ebből India a 87 százalékát szállítja. Jelentős mennyiségű dohányt, bort és nyersgyapjút is importál a Szovjetunió a fejlődő országokból. A Szovjetuniónak a fejlődő országokból származó importját dinamikus növekedés és az ipari termékek egyre növekvő értéke és emelkedő részaránya jellemzi. A Szovjetunió arra törekszik, hogy szorosabb együttműködést alakítson ki a fejlődő országokkal és ezáltal is elő kívánja mozdítani a fejlődő országok nemzetgazdaságának fejlődését, valamint a kereskedelmi forgalom bővülését. O. A. Vita Franciaországban a bérrendszerről Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy a közeli napokban személyes megbeszéléseket kíván folytatni mind a szakszervezeteikkel, mind a gyártulajdonosokkal. A szakszervezeteket arra szeretné rábírni, hogy tartózkodjanak a nagyobb béremelési követelésektől a gyártulajdonosokat pedig az áremelések mérséklésére akarja rávenni — írja párizsi tudósítónk. A pénzügyminiszter sajtóértekezleten foglalkozott az ország gazdasági helyzetével és az inflációval. Kijelentette, hogy tavaly az áremelkedés erőteljesebb volt Franciaországban, mint más nyugat-európai országokban, ugyanakkor a béremelkedés üteme többé-kevésbé azonos volt. Az elmúlt három év folyamán a névleges bérek 35 százalékkal emelkedtek Franciaországban. Giscard d’Estaing a közeljövőt illetően két fő veszélyre hívta fel a figyelmet: a többi nyugat-európai országban feltételezhetően sikerül olyan intézkedéseket hozni, amelyek lassítják a béremelkedés ütemét. Ha Franciaország nem cselekszik hasonlóképpen, akkor áruinak versenyképessége csökkenni fog. A másik fő veszély az, hogy az utóbbi két évben Franciaországban a bérek 7 százalékkal gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. A bérkövetelések visszafogását követelő pénzügyminiszteri kijelentés épp akkor hangzott el, amikor az államosított ipar szakszervezeti képviselői az ez évi bér- és munkafeltételekről tárgyalnak a hatóságokkal. E tárgyalásoknak erős ösztönzést adott az államvasutak és a szakszervezet közötti megegyezés, amely nemcsak 6 százalékos béremelést biztosít ez évre, hanem további béremelést irányoz elő arra az esetre, ha a nagykereskedelmi árindex évi növekedése meghaladná a 4 százalékot. A Reuter-iroda tudósítója szerint a szakszervezetek elégedettek voltak e mozgáskélás rendszerrel, amely biztosítja a dolgozók vásárlóerejének tényleges növekedését. A mozgóskálás rendszert most a szakszervezetek az összes államosított vállalattal folyó tárgyalásaikon felvetik. Az állami szektorban a hatóságok, úgy látszik, elfogadják a megélhetési költségekhez igazodó bérrendszert, de a magánipar részéről erős ellenállásba ütközik ez a javaslat. A francia munkáltatók szövetségének elnöke kijejelentette, hogy a mozgóbérrendszer bevezetése teljességgel lehetetlen a magániparban. Megfigyelők szerint a szakszervezetek viszont épp az „infláció ellen védett” béremelés elvét tűzik ki fő célul. A magánipar pedig csak igen nehezen állhat ellen ennek a nyomásnak. DÖNTŐ SZAKASZÁHOZ ÉRT A TEHERÁNI OLAJTÁRGYALÁS Szerdáig létre kell jönnie valamiféle kompromisszumnak a teheráni olajtárgyalásokon. Ekkor ül össze ugyanis az OPEC konferenciája. A kőolajat exportáló országok szervezetének Teheránban tárgyaló képviselői többször is hangsúlyozták, amenyiben ez időpontig nem születik megállapodás a 22 olajtársaság képviselőivel, a termelő országok ellenintézkedéseket hoznak: vagy törvényhozási úton erőszakolják, ki azt, amit a teheráni tárgyalóasztal mellett nem tudnak elérni, vagy az is megtörténhet, hogy leállítják a kőolaj szállítását. A határidő közelisége miatt kétnapos azonnali konzultációra Londonba utazott a nemzetközi olajvállalatok tárgyalóküldöttségének két tagja. Pénteki és szombati megbeszéléseikről nem vált ismeretessé semmi sem. Vasárnap Teheránban részvételükkel ismét összeültek a tárgyaló felek, de mint azt a hírügynökségek jelentéseikben kiemelik, a kitermelők és a monopóliumok közötti álláspont még igen messze állt egymástól. A hétfői tárgyalásokon minden bizonnyal további alkudozás folyt az olaj barrelenkénti árának emeléséről. Ismeretes, hogy a termelők a múlt héten 1,21 dolláros emelést követeltek, ebben az esetben az ár kereken 3 dollár lenne. Két teheráni újság vasárnap azt írta, hogy a Perzsa-öböl államaiban 25—32 centes áremelésre számítanak. A cikk — a Reuter véleménye szerint — közvetve az OPEC képviselőinek azt az álláspontját tükrözi, hogy — bár hivatalos követelésük 1,21 dollár —, de már a 32 centnél magasabb emelést is győzelemnek könyvelnék el. A hétfői ülés kimeneteléről a vélemények megoszlottak: Szaúd-Arábia kőolajipari minisztere szerint nem születik megállapodás, míg az olajvállalatok küldöttségének szóvivője optimistán nyilatkozott, s úgy vélte, hogy elfogadható kompromisszum jön létre. Líbia továbbra is határozottan az olajvállalatokkal folytatandó kétoldalú tárgyalásokért száll síkra. Ezt bizonyítja, hogy a Standard Oil of New Jersey alelnöke kénytelen volt elhagyni Tripolit, miután ismeretessé vált, hogy a Líbiában működő összes olajvállalat nevében kíván tárgyalni. Ezek után — írja a Reuter — az olajvállalatok választás elé kerültek: vagy elfogadják a kétoldalú tárgyalásokat, vagy kiteszik magukat a líbiai kormány önkényes egyoldalú intézkedésének. A következő két hét feltétlenül újabb fejleményeket hoz majd ebben a térségben is. Líbia határozottságát talán tompítja a damaszkuszi megállapodás és az esetleges teheráni kompromisszum. Mindkettő a líbiai kormányzat tárgyalási pozícióját rontja — emeli ki az AP jelentése. A damaszkuszi megállapodás, amely a több hónapig tartó Tapline-ügyet rendezte, növelte a szaúd-arábiai kőolaj szállításának költségeit. Szíria a Tapline kőolajvezetéket üzemeltető amerikai vállalattól az eddigi évi 4,5 millió dollár tranzitdíj helyett a jövőben 8,5 millió dollárt kap — közölte a szíriai kormány szóvivője. Mindezt az amerikai vállalat hivatalosan nem erősítette meg, egyes vélemények szerint azért, hogy ne rontson tárgyalási helyzetén a Szaúd-Arábiával, Jordániával és Libanonnal kezdődő hivatalos megbeszéléseken. Ekkor köti meg ezekkel az országokkal az új tranzit-megállapodást. Jordánia is felzárkózhat a kőolajtermelő államok közé. Ezt támasztja alá legalábbis az a jelentés, amely szerint eredményes kutatások folynak az ország területén. A jugoszláv INA vállalat közreműködésével folytatott geológiai kutatások és próbafúrások olajkészleteket tártak fel a sivatag mélyében. A kiaknázás megkezdése attól függ, milyen minőségű az olaj, és jövedelmező-e a kitermelés.