Világgazdaság, 1971. március (3. évfolyam, 41/536-62/557. szám)

1971-03-02 / 41. (536.) szám

Árleszállítás Lengyelországban Március 1-től a LEMP Politikai Bizott­sága és a kormány február 16-i hatá­rozatának megfelelően az élelmiszer­­árak Lengyelországban ismét azon a szinten vannak, amelyen tíz héttel ezelőtt voltak. Egyidejűleg visszaállí­tották a régebbi éttermi, étkezdei és büféárakat is. Ugyanakkor változatlanul érvényben hagyták azokat az árleszállításokat, amelyeket a fogyasztási cikkek vonalán hajtottak végre december elején, és érvényben maradtak az alacsony jöve­delmű családok gazdasági helyzetének javítására hozott intézkedések is. A decemberi élelmiszerárak vissza­állítása 11 milliárd zlotyval növeli a lakosság vásárlóerejét, a fogyasztási iparcikkek csökkentett árának érvény­ben hagyása pedig éves viszonylatban további 13 milliárd zloty többletet je­lent a családi költségvetésekben. Ezen túlmenően az idényvégi kiárusításon a vásárlók körülbelül 2,5 milliárdot taka­rítanak meg — hangoztatja az MTI varsói tudósítójának kommentárja. A több mint 70-fajta élelmicikk 10— 30 százalékkal történő leszállítását a Szovjetunió által folyósított hosszú le­járatú hitel tette lehetővé, illetve a szarvasmarha- és sertéstenyésztés terén mutatkozó javulás. A nagy jelentőségű életszínvonal-emelést biztosító lépése­ket döntően a Szovjetunió segítsége tette lehetővé — szögezi le az MTI em­lített tudósítása. A szovjet kormány — mint ismeretes —, 1 millió tonna kenyérgabonát adott el Lengyelország­nak, — és mutat rá a tudósítás — igen komoly, hosszú lejáratú hitelt is biz­tosított. A lengyel minisztertanács egyszer­smind március 1-től 5 százalékkal fel­emelte a felszabadulás óta 10 éves munkaviszonyt teljesített nyugdíjasok járulékát. Január 1-től mintegy 240 ezer nyugdíjas kapott már emelést. Két hó­nap alatt tehát ez a második intézkedés a nyugdíjasok helyzetének javítására. A tegnapi lengyel lapok vezető té­mája az élelmiszerárak visszaállítása volt. A Trybuna Ludu vezércikkében a többi között hangoztatta, hogy „ez a lépés egyfelől a Szovjetunió segítő­készségének, másfelől pedig a LEMP KB decemberi és februári határoza­tai következetes megvalósításának ered­ménye”. Árleszállítás a Szovjetunióban Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunióban tegnap számot­tevően mérsékelték egyes fogyasztási cikkek árát. Az árleszállítás bizonyos cikkeknél 50 százalékig terjedt. Az in­tézkedés azonnali hatállyal életbe lépett. A hivatalos közlemény, amelyet a Szovjetunió árhivatala és belkereske­delmi minisztériuma tett közzé, be­jelenti, hogy a minisztertanács meg­bízása alapján jelentős mértékben csökkentették néhány iparcikk fogyasz­tói árát. A mosógépek árát átlagosan 16 százalékkal mérsékelték, a kiskép­­ernyőjű tv-készülékek ára 19 százalék­kal, a régebbi típusoké 30 százalékkal ment lejjebb. A mopedek, segédmoto­ros kerékpárok, 125—275 köbcentiméte­res motorkerékpárok árát 11—19 szá-­­zalékkal csökkentették. A villany­­borotvák ezentúl 20 százalékkal lesz­nek olcsóbbak. A Szovjetunió vegyiparának fejlődé­sét tükrözi, hogy csökkentették egyes műanyagból előállított készítmények árát is. Az orkánkabátok 15 százalék­kal, a műanyag esőkabátok, illetve az aerosolos vegyszerek 38 százalékkal lettek olcsóbbak. Más vegyi termékek, így a mosóporok ára 20 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékű az árleszállí­tás a golyóstollaknál, ezekhez az eddigi ár feléért juthatnak hozzá a szovjet vásárlók. A Pravda cikke, amely bejelenti az árleszállításokat, hírül adja, hogy a fo­­gyasztásicikk-ellátásban további javu­lás várható, és kívánatosnak mondja, hogy a ruhák és la­lábbelik minőségé­ben és külsejében javulás mutatkozzék. A legújabb intézkedést megelőzte az 1970—75-ös népgazdasági terv irány­elveinek közz­ététele, amelyben ezek a célok első helyen szerepelnek. Az irányelveket két héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra és az SZKP rövidesen sorra kerülő kongresszusán vitatják meg. Feszült a helyzet Angliában Négy éve nem tapasztalt mélypontra zuhantak a részvények jegyzései hétfőn a londoni értéktőzsdén. A váratlan esést az általános gazdasági kilátások és az úgynevezett ipari kapcsolatok törvényjavaslata körüli, várható éles harcok okozták. A Financial Times in­dexe 6,4 ponttal 311,7 pontra esett. A Heath-kormány szakszervezetelle­nes törvényjavaslata ellen sztrájkkal tiltakozott hétfőn 2 millió brit munkás. A sztrájkot az AEU, a legnagyobb vasas szakszervezet hirdette meg, csatlakoz­tak a munkabeszüntetéshez a techniku­sok és a gépészek is. A megmozdulás elsősorban az autógyárakat érinti, szá­molnak azzal is, hogy zavarok lesznek az áramszolgáltatásban. A munkabe­szüntetés miatt egy központi napilap sem tudott megjelenni. Az angol államvasutak szóvivője a feszült belső helyzet közepette jelen­tette be Londonban, hogy március vé­gén és április első felében 17—22 szá­zalékkal emelik a menetdíjakat. Az intézkedésre azért van szükség, mert az üzemi költségek növekednek és a kormány csökkenti a vasutak szubven­cionálását — hangsúlyozta a szóvivő. Chile igényli a szovjet segítséget Allende chilei elnök kijelentette, hogy országának szüksége van a Szov­jetunió segítségére, és műszaki együtt­működésére, amely „elengedhetetlen további fejlődésük szempontjából.” Az elnök a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában a TASZSZ jelentése szerint kifejtette, hogy Chilének nagy lehetőségei vannak a Szovjetunió tu­dásának, tapasztalatainak és eredmé­nyeinek felhasználására, elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban, ahol Chile sok évvel lemaradt a fejlődés­ben. A chilei kormány — hangsúlyozta Allende — mindennél nagyobb fontos­ságot tulajdonít a harcnak a külföldi tőke ellen, amely a markában tartja az ország java természeti kincseit. PÁRIZS KONJUNKTÚRAPOLITIKAI DILEMMÁJA Egyesek szerint a 0,7 százalék többé­­kevésbé megfelel az előző években ta­pasztalt januári ritmusnak, valójában azonban belső tartalma következtében komoly aggodalmakról lehet hallani. Jellemző például, hogy a hús ára 1,5— 2,6 százalékkal nőtt januárban, a tej­termékek ára 4,2 százalékkal, végül 1 százalékos ugrásszerű emelkedés követ­kezett be a szolgáltatások árszínvona­lában. Az átlagnál lassúbb volt a ruhá­zati cikkek árának emelkedése. A Banque de France elnöke péntek este tartott sajtótájékoztatójában beje­lentette újabb hitelkorlátozások lehető­ségét. Amennyiben a hitelek iránti igény továbbra is olyan jelentős, mint az elmúlt hetekben, arra kell számí­tani, hogy a következő hónapokban, sőt esetleg hetekben újabb hitelkorlátozá­sokat vezetnek be. Feltűnő azonban, hogy ezen belül viszonylag alacsony a belföldi vállalatok hiteligényének növe­kedése. Igaz, hogy 1970-ben a francia vállalatoknak nyújtott bankhitelek 19,7 százalékkal növekedtek, az 1969. évi 11,1 százalékkal szemben. 1970 decem­ber végén 272,8 milliárd frank volt a magánvállalatoknak nyújtott bankhitel­állomány volumene az 1969. évi 226,9 milliárddal szemben. Ez a jelenség egyébként érdekes el­lentmondást takar: a hitelkorlátozó po­litika abból ered, hogy a francia kor­mány ezzel akarja szabályozni, ponto­sabban lassítani a túlfűtött konjunktu­rális helyzetet, és ezen keresztül az ag­gasztó inflációs folyamatot. Legalábbis egyelőre azonban nem mérséklődött a konjunktúra, erről tanúskodik a hite­lek iránti magas igény is, a magas kamatlábak viszont az infláció irányá­ban hatnak, tehát pontosan ellenkező célt érnek el vele, mint az egész hitel­­politika célkitűzése. A viszonylag jó általános konjunk­túrán belül nem megfelelő a magán­­fogyasztás ritmusa, ezért elhatározták, hogy a magánfogyasztási kedv növelé­sére újabb enyhítéseket vezetnek be a részlethitelre történő vásárlások eseté­ben. Ezek az újabb rendelkezések 3 csoportra oszthatók: 1. Mindenekelőtt a kamatokat csökkentik, eddig a kamat 18—20 százalék volt cikkektől függően, most mindegyiket 1,5 százalékkal mér­séklik. 2. Egyes termékeknél, elsősor­ban gépkocsiknál, tehergépkocsiknál az eddigi 30 százalékról 20 százalékra csökkentik a lefizetendő előleg nagysá­gát. 3. Valamelyest növelik a bankok hitelnyújtási kereteit. Tudósítónktól: A jelenlegi francia gazdasági helyzet a francia hatóságokat és a pénzügyi köröket egyaránt komoly aggodalom­mal tölti el. Ezen aggodalmak alapja az, hogy az árak lendületesen növeked­tek januárban, ugyancsak nőtt a hitel iránti igény, végül egy-két tényezővel ellentétben nem nőtt olyan mértékben a fogyasztás, mint várták. A fogyasztói árindex 1971 januárjában 0,7 százalék­kal emelkedett, holott decemberben a növekedés mindössze 0,2 százalék volt. A Közös Piac külügyminisztereinek értekezlete A Közös Piac tagállamainak külügy­miniszterei hétfői brüsszeli tanácsko­zásukon Nagy-Britannia, Írország, Dá­nia és Norvégia közös piaci tagságáról folytatandó legközelebbi értekezletet készítették elő. A délután kezdődött megbeszélések középpontjában annak megvitatása állt, hogy Nagy-Britannia a legközelebbi öt évben milyen arányban járuljon hoz­zá a Közös Piac évi költségvetéséhez. A három százalékkal kezdődő és éven­ként emelkedő hozzájárulásra vonat­kozó angol javaslatot a tagállamok ed­dig visszautasították. Az értekezlet elején megegyezés jött létre arról, hogy az átmeneti időszak alatt összhangba hozzák az angol me­zőgazdasági árakat az európai árakkal. Ez a folyamat öt szakaszban bonyoló­dik le és a tervek szerint 1977. július elsején fejeződik be. A hétfői ülést megelőzően a tagálla­mok külügyminiszterei — munkaebé­den — a Közös Piac miniszteri taná­csának reformjára vonatkozó francia javaslatokat tárgyalták meg. (DPA) Szovjet—svéd együttműködési megállapodás Svédország és a Szovjetunió terve­zési és építési együttműködéséről írtak alá jegyzőkönyvet a múlt hét végén Moszkvában. Az együttműködés a Szovjetunió északi területeinek fejlesz­tését szolgálja. A TASZSZ jelentése szerint a jegyzőkönyv már tartalmazza a két ország gazdasági, tudományos­ és technikai együttműködésére vonatkozó kormányközi egyezmény vázlatát és a korszerű építőanyagok termelésében való együttműködés tervezetét. ­­A ■­ ­NAPRÓL NAPRA ♦ LENGYELORSZÁGBAN MÁRCIUS ELSEJÉTŐL AZ ÉLELMISZE­REKRE ismét a december 15. előtti árak érvényesek. Az árcsökkentés 11 milliárd zlotyval növeli a lakosság vásárlóerejét. A lengyel minisz­tertanács március 1-től 5 százalékkal felemeli egyes nyugdíjkategóriák járulékát is. A Szovjetunióban szintén árleszállítást hajtottak végre március első napján: jelentős mértékben csökkent több ipari fogyasztási cikk ára. ♦ A JAPÁN—AMERIKAI TEXTILVITA KÖZELEBB JUTOTT A MEG­OLDÁSHOZ. Az Egyesült Államokba irányuló export önkéntes korlá­tozására tervet dolgoz ki most a japán textilipar. A tervezet megfelel Mills javaslatának, aki úgy véli, hogy a többi távol-keleti textilexpor­­táló ország Japánnal egyidejűleg megkezdhetné textilkivitelének kor­látozását. ♦ A COLOMBO-TERV ORSZÁGAINAK NYÚJTOTT HITELEK CSÖK­KENTEK az utóbbi években. Az országok miniszterei egyetértenek abban, hogy változtatni kell a hitelpolitikán, enyhíteni kell a kölcsön­­feltételeket és tovább kell liberalizálni a világkereskedelmet. A most befejeződött miniszteri értekezleten megállapították azt is, hogy a súlyos adóterhek kedvezőtlenül hatottak a fejlesztési tervek végrehajtására. ♦ DÉLIGYÜMÖLCS-IMPORTUNKNAK GONDOT JELENT a narancs és banán világpiaci árának emelkedése. Ezen néhány esetben segít új piac keresése, így a fejlődő országokkal kötött szerződések számának növekedése. A DÉLKER Vállalat importcikkei között a déligyümölcsön kívül a halkonzervek is nagy szerepet játszanak, ezek beszerzésénél a szocialista országok szállítóképessége jelent nehézséget. •­­ A JAPÁN GAZDASÁG GYENGE PONTJA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS, amelynek reformjához a kormány politikai megfontolá­sokból nem mer erélyesen hozzálátni — írja a Sajtószemle rovatunk­ban közölt cikk. Az országnak hatalmas gondot jelent a felhalmozódott rizskészlet és a rizstermelés csökkentésére irányuló program sikerte­lensége. A kormány nem tudja elég hatékonyan ösztönözni a mező­­gazdaság más termékekre való átállítását. ♦ FRANCIAORSZÁG FÜGGETLENÍTENI AKARJA MAGÁT A KŐ­OLAJTÓL, és ezért meggyorsítja az atomenergia-termelés ütemét. Az olajfrontról érkezett másik hír szerint visszatértek Tripoliba a nyugati olajtársaságok képviselői, hogy folytassák tárgyalásaikat a földközi­tengeri országokat képviselő Líbiával. Tripoliban az a hír kapott szárnyra, hogy a kormány államosítani akarja az országban működő olajvállalatokat — ezt a hírt azonban nem erősítették meg. NŐ A KÍNAI KÜLKERESKEDELEM­ ­ milliárd dolláros repülőgépvásárlás az USA-ban? A kínai fővárosban több mint két hete tartó kínai—japán megbeszélések, amelyek az úgynevezett memorandum­kereskedelem ez évi kereteiről folytak — pekingi jelentés szerint — befejező fázisba jutottak. A Kyodo japán hír­­ügynökség hírt ad arról, hogy a két ország közötti forgalom körülbelül 69 millió dollár lesz, azaz meg fog egyez­ni az elmúlt év forgalmával. Az erre vonatkozó közös közleményt, amely a hagyományoknak megfelelően politikai nyilatkozatot is tartalmaz, legkésőbb ma reggel teszik közzé. Japán kormánykörök elégedettek, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült mind politikai, mind­­kereskedelmi vo­natkozásban megállapodásra jutni és ezt a rugalmas kínai magatartásnak tulajdonítják. Nem tartják azonban ki­elégítőnek a memorandumon belüli ke­reskedelem volumenét, amely a kínai— japán forgalomnak csupán mintegy 10 százalékát képviseli. Japán ipari és kereskedelmi körök a gyorsnak minő­sített eredményt azzal magyarázzák, hogy Kínára kedvező benyomást gya­korolt a két ország közötti kapcsolatok normalizálása érdekében alakított ja­pán parlamenti liga. Arra is figyelmez­tetnek azonban, hogy nincs ok különö­sebb elégedettségre mindaddig, amíg a Szato a kormány meg nem változtatja a Kínával kapcsolatos hivatalos politikát. Ennek egyelőre nincs jele. Szato a japán parlamentben hétfőn kijelentet­te, hogy Japán nem oldhatja meg egye­dül a Kínával kapcsolatos problémákat és úgy vélekedett, hogy változásra csak az általános nemzetközi helyzettel ösz­­szefüggésben kerülhet sor. Elutasította, hogy változtassanak a tajvani nacio­nalistákkal kialakult viszonyon, ugyan­akkor úgy vélekedett, hogy a Kínai Népköztársaság és Japán viszonyának javításához „kölcsönös megértésre” volna szükség. Mindenesetre számos jel mutat arra, hogy a most zajló kínai—japán érint­kezések viszonylagos rugalmassága ré­szét képezi annak a pekingi törekvés­nek, hogy tovább fejlesszék a kulturá­lis forradalom által holtpontra jutta­tott nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokat Kína és a külvilág kö­zött. Ebben a­­ vonatkozásban támaszt jelenthet, hogy a kínai gazdaság kezd talpraállni. Az MTI milánói jelentése beszámol az EPOCA című ottani lapban megje­lent Csou En-laj nyilatkozatról. A kí­nai miniszterelnök elmondotta, hogy az 1967-ben és 1968-ban elszenvedett „ki­sebb mértékű” visszaesés után Kína ipari termelésének értéke 1970-ben el­érte a 90 milliárd dollárt. A mezőgaz­dasági termelés értéke pedig 30 mil­liárd dollárra emelkedett. Ezen belül a búzatermelés 240 millió tonnát tett ki és lehetővé tette 40 millió tonna ál­lami tartalék képzését. A műtrágya­­termelés 14 millió tonnára nőtt, szem­­­ben a 30—35 millió tonnára becsült szükséglettel, melyet Csou En-laj sze­rint 1975-ben már a hazai termelésből fognak biztosítani. Az olajtermelés 20 millió tonna volt és ez fedezte Kína belső fogyasztását. A kínai gazdaság 1970-es becsült eredményeiről tett közzé információt a japán külügyminisztérium is. A kí­nai nemzeti összterméket 75 milliárd dollárban jelölték meg, ami 10 szá­zalékkal több mint 1969-ben. 10 szá­zalékos növekedést számít a japán for­rás a kínai külkereskedelemben is, melynek volumene szerinte 4 milliárd 300 millió dollár felett van. A mező­­gazdasági termelést 220—230 millió tonnára becsülték. Különleges érdeklődésre tarthat szá­mot — ha igaznak bizonyul — az a jelentés, amelyet a Reuter az ABC ame­rikai rádiótársaságra hivatkozva New York-ból keltezett. A hír szerint Kína tárgyalásokat kezdett az Egyesült Ál­lamok repülőgépiparának megbízot­tai van mintegy 100 darab négy motoros sugárhajtású polgári repülőgép (Boe­ing 707, vagy Douglas DC 8) megvá­sárlása céljából. Az ügylet, ha létre­jön, 1 milliárd dolláros forgalmat biz­tosítana az amerikai gyártóknak, akik már csak kevés megrendeléssel szá­molhatnak az említett típusú gépek­ből. Az ABC-nek adott nyilatkozatá­ban Bergman, a repülőgépgyárak ügy­nöke úgy vélekedett, hogy Nixon leg­utóbbi beszéde, amelyben kívánatosnak tartotta a Kínával folytatandó nagyobb kereskedelmet, hatással lehetett a kí­naiakra. HATVANÖT ORSZÁG LIPCSÉBEN Ebben az évben március 14. és 23. között rendezik meg a Lipcsei Tava­szi Vásárt. A kelet-nyugati kereskede­lem egyik legjelentősebb eseményének színhelyén 65 ország 9500 kiállítója mutatja be mintegy 350 000 négyzetmé­ter területen a legkorszerűbb beruhá­zási javakat és fogyasztási cikkeket. A vásárról Heinz Naue kereskedelmi ta­nácsos tartott hétfőn délelőtt sajtótá­jékoztatót. Az 1971. évi tavaszi vásáron az alap-­­ anyagipar, az energiagazdálkodás, az elektronika és az elektrotechnika, az építőipar és az élelmiszergazdaság ter­mékeit tekinthetik meg az érdeklődők és természetesen bemutatják a gépipari termelési eszközök teljes választékát. (Az őszi vásáron bemutatandó mű­­anyagipari gépek és berendezések, nyomdaipari gépek, famegmunkáló gépek és gépjárművek kiállítói infor­mációs irodákkal képviseltetik magu­kat.) A legnagyobb nemzetközi részvétel a szerszámgép- és szerszámiparban vár­ható, továbbá a textilgépiparban és a kohászatban. Számos kiállító mutatja be élelmiszer- és élvezeticikk-termé­­keit. A vásár képét a szocialista országok részvétele határozza meg: 285 000 négy­zetméteren jelentkeznek 6500 kiállító­val. Ebből az NDK több mint 254 000 négyzetmétert foglal el és 4200 kiállí­tóval képviselteti magát. Magyarország 30 kiállító külkereskedelmi vállalata 150 ipari nagyüzemet képvisel, első­sorban automatizálástechnikai és elekt­rotechnikai termékeket állítanak ki. Lengyel hajók a Szovjetuniónak A Szovjetunió 35 darab áruszállító hajót vásárol a szczecini „Warski” és a gdanski „Lenin” hajógyártól, összesen 260 ezer BRT űrtartalommal. A hajó­kat 1972—75. közötti szállításra rendel­ték. A lengyel hajógyárakban a fel­­szabadulás óta 550 hajó készült a Szov­jetuniónak, összesen 3 millió BRT űrtartalommal.

Next