Világgazdaság, 1971. március (3. évfolyam, 41/536-62/557. szám)

1971-03-02 / 41. (536.) szám

1971. MÁRCIUS 2. A szovjet—indiai kereskedelem A Szovjetunió és India hozzákezdett az ötéves időszakra kötött kereskedel­mi megállapodás végrehajtásához és úgy tűnik, hogy 1975-re a kölcsönös áruszállítások jelentősen növekszenek. Ehhez a derűlátáshoz — mondja a­­ TASZSZ jelentése — az elmúlt évek tapasztalatai teremtették meg az ala­pot. A két ország áruforgalma 1970-ben elérte a 3 milliárd 330 millió rúpiát. A fejlődő országok között, az EAK után jelenleg India a második legna­gyobb partnere a szovjet külkereske­delemnek. A szovjet export mindenekelőtt gépe­ket és felszereléseket, komplett fém­ipari üzemeket, gépgyári és műtrágya­­ipari felszereléseket, valamint olajfel­dolgozó- és petrolkémiai berendezéseket tartalmaz. A következő öt esztendő alatt a Szov­jetunió növeli az ipari felszerelések arányát indiai importjában, nagyobb számban szándékszik vásárolni elektro­technikai és gépipari termékeket, elekt­romotorokat és exkavátorokat. A Szovjetunió az első a fejlett ipari országok közül, amely nagy figyelmet fordít India problémáira — jelentette ki Misra indiai külkereskedelmi mi­niszter. Ez abban is tükröződik, hogy a Szovjetunióba irányuló indiai export­ban az ipari cikkek aránya 2 százalék­ról 16 százalékra nő. India számára előnyös az a körülmény, hogy a szov­jet áruért nemzeti valutájával, a rúpiá­val fizethet. Ez azt jelenti, hogy szaba­don gazdálkodhat a konvertibilis valu­tával. Nem kevésbé jelentős az sem, hogy a szovjet—indiai kereskedelem ki­egyensúlyozott alapokon folyik. A ke­reskedelemből származó jövedelmeket a szovjet külkereskedelmi cégek hagyo­mányos indiai árucikkek vásárlására használják fel.* Eredménytelen maradt az a tárgya­lás, amelyet a Szovjetunió és Japán képviselői kezdtek február 15-én Moszkvában a két ország új ötéves ke­reskedelmi egyezményének megkötésé­ről. A japán küldöttség szombaton hazarepült a szovjet fővárosból és a következő ülés időpontját nem tűzték ki. A megbeszélések sikertelenségét az okozta — írja a Reuter moszkvai tudó­sítója —, hogy az árulistákban nem tudtak megegyezni. Közelebb a japán-amerikai textilvita megoldásához A japán textilipar tervet dolgoz ki az Egyesült Államokba irányuló export önkéntes korlátozásáról — jelentette be a japán textilipari szövetség. A szövet­séghez tartozó 23 szervezet rövidesen tisztázza érdekkülönbségeit és kidolgoz­za az általános korlátozási tervet, amely a pamuttextíliákra éppen úgy vonatko­zik, mint a gyapjú- vagy műszál­anyagokra. A tervezet megfelel Mills, az ameri­kai képviselőház pénzügyi bizottsága elnöke javaslatának, de úgy jelentik majd be, mint a japán textilipar saját kezdeményezésére tett egyoldalú akciót. Mills javaslata, amely meg nem neve­zett úton került a japán textiliparhoz, az egész japán textilexport 2—3 éves megszorításáról szól. Évi 5 százalékos értéknövekedést engedélyez, de eltörli kategóriánkénti ellenőrzést. Mills úgy véli, hogy a többi távol-keleti textil­exportáló ország — beleértve Hongkon­got, Tajvant és Dél-Korreát is — Japán­hoz hasonlóan és vele egyidejűleg meg­kezdhetné textil­kivitelének korlátozá­sát. A japán textilipari szövetség szerint az Egyesült Államok és Japán kormá­nya várakozási álláspontra helyezkedik addig, amíg a Mills-javaslat meg nem érik. Japánban előbb össze kell han­golni a textilipar különböző szektorai­nak érdekeit és vigyázni kell arra is, hogy az önkéntes korlátozás ne fajuljon hosszú lejáratú textilegyezménnyé. Nixon elnök különtanácsadója, a Japánban magánlátogatáson tartózkodó Richard Allen tárgyalásokat folytatott Szato miniszterelnökkel a japán—ame­rikai textil vitáról — adja hírül a Kyodo. Aicsi külügyminiszter, aki szintén részt vett a megbeszélésen, kijelentette, hogy Allen és Szato a kőolaj- és textil­problémákról tárgyalt. A japán textilipar egy másik prob­lémájáról is hírt ad a Kyodo: a Szov­jetunió felkérte Japánt, hogy az oda exportált textíliát áprilistól kezdve konténerben szállítsa. Az erről szóló tárgyalásokat Osakában folytatták a japán textilexportőrök és a szovjet szál­lítási vállalatok képviselői. Megegyez­tek abban is, hogy összeállítják azok­nak a textíliáknak a jegyzékét, amelyek nem bírják a konténerszállítást. A japá­nok ugyanis félnek attól, hogy a konté­nerek használata költségemelkedéssel jár, de a Szovjetunió ragaszkodik a szállításnak ehhez a módjához. ­ Nem érték el a várt eredményeket a román mezőgazdaságban — emelte ki Ceausescu, az állami mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak első országos tanácskozásán. Hangsúlyozta: nyíltan meg kell mondanunk,­ hogy az ötéves tervben elért terméseredmények mé­lyen alatta maradtak azoknak a lehe­tőségeknek, amelyeket a mezőgazdasági vállalatoknak a műszaki eszközök, a szakemberek és általában a munkaerő biztosít.­­ Meghatározatlan időre meghosszab­bították Dániában az árbefagyasztást. Az inflációellenes­ intézkedést tavaly szeptember 22-én hozták, s hatálya már­cius 1-én járt volna le. További meg­hosszabbításával az új kollektív szer­ződések megkötésével járó nehézsége­ket akarják enyhíteni.­­ Emelkedett a fűtőolaj ára a Közös Piac tagállamaiban. A könnyű fűtő­olaj Hollandiában 66, Belgiumban 33, Olaszországban 30, az NSZK-ban pedig 20 százalékkal drágult. A nehéz fűtő­olaj ára Belgiumban és Hollandiában kétszeresére emelkedett, az NSZK-ban pedig 33 százalékkal nőtt.­­ Ausztria kereskedelmi mérlegének deficitje januárban 2 milliárd 150 mil­lió schillingre nőtt a decemberi 1 mil­liárd 816 millióról és az egy évvel ko­rábbi 1 milliárd 580 millió schillingről.­­ Több komoly kérdésben nem tudott még megállapodni a japán Toyo Kogyo Company és az amerikai Ford Motor Co., s így a két vállalat együttműkö­déséről szóló egyezményt még nem le­hetett aláírni. A tárgyalások súlypont­­ja a következő hetekben a bolygó­dugattyús motorok gyártási titkainak megőrzésére helyeződik.­­ Az NDK szállítja a VDK-nak a Thai Nguyen acél- és hengermű berendezé­seit. Az NDK szakértői végzik el a ter­vezést és a legfontosabb szerelési mun­kákat is. Az építkezést február végén kezdték meg.­­ Ciprusi küldöttség utazott vasárnap Brüsszelbe, hogy társult tagsági viszony kiépítéséről tárgyaljon közös piaci poli­tikusokkal. A küldöttséget a sziget kül­ügyminisztere vezeti. Ciprus a társu­lástól azt reméli, hogy védelmezheti mezőgazdasági exportját Anglia csat­lakozása esetén, továbbá engedménye­ket akar szerezni citrustermékeinek ex­portálásához.­­ Kairóból hétfőn Singapore-ba érke­zett Winter, az NDK külügyminisz­tere. Látogatását összefüggésbe hozták a bilaterális kereskedelmi megállapo­dás megkötésére irányuló tárgyalások­kal, amelyek korábban félbeszakadtak. Singapore tavaly mintegy 6 millió dol­lár értékben exportált az NDK-ba. JELENTI : Moszkvában befejezte munkáját a KGST végrehajtó bizottságának 51. ülésszaka. Az ülésszak résztvevői meg­vitatták a szocialista gazdasági integ­ráció komplex fejlesztési programjának tervezetét.­­ A nikotinellenes kampány nem járt eredménnyel február folyamán Auszt­riában. A cigarettafogyasztás az egy évvel korábbihoz viszonyítva tovább növekedett. Ugyanakkor a kereslet el­sősorban a könnyebb, kevesebb niko­tint és kátrányt tartalmazó cigaretták felé fordult. 9 Venezuela gyémánttermelése tavaly háromszorosára emelkedett és meg­haladta a 450 000 karátot. Tizenöt szá­zalékkal növekedett az aranytermelés is, s 1970-ben elérte a 700 kilogram­mot. 9 A tengerfenék kiaknázásával és hasznosításával foglalkozó konferencia hétfőn ült össze Genfben.­­A megbe­szélésekre 86 ország küldte el képvi­selőjét. A konferencián jogi és gaz­dasági kérdéseket vitatnak meg. 9 Olaszország kereskedelmi mérlegé­nek deficitje januárban 111 milliárd lírára esett az egy évvel korábbi 148 milliárdról. A javulást az eredmé­nyezte, hogy az export 4,3 százalékkal növekedett, az import pedig 1,4 szá­zalékkal csökkent.­­ A kuvaiti költségvetés 110 millió dinárt szentel a bérek és a nyugdíjak emelésére. A bérekre nyújtott hitelek növelésének oka az, hogy a kormány mindenáron meg akarja fékezni a munkanélküliségi hullámot. Az 1971 é­­1972. évi költségvetés összege 359 mil­lió dinár, 40 millió dinárral több mint az előzőé.­­ Európa legnagyobb szerszámgép­­gyára, az angol Herbert cég és a varsói Metalexport szoros műszaki és kereskedelmi kapcsolat létesítésében állapodott meg. Az egyezség szerszám­gépekre és kisebb szerszámokra ter­jed ki. 9 Elefántcsontpart francia és amerikai bankoktól 22 millió Eurodollár értékű kölcsönt kapott. A hitelt főként a bos­­soui hidrogenetikai kombinát és a San Pedro-i kikötő építésére és korszerűsí­tésére fordítják.­­ Növelte forgalmát tavaly az IBM NSZK-beli leányvállalata. Az 1970. évi forgalom 19,7 százalékkal emelkedett s meghaladta a 3 milliárd márkát. A vál­lalat vezérigazgatója elmondotta, hogy a növekvő bérek és költségek ellenére is a vállalat gyártmányainak árai vál­tozatlanok maradtak. Az IBM Deutsch­land — az IBM World Trade Corp. legnagyobb leányvállalata — tavaly 8,25 százalékkal részesedett az IBM ter­mékeinek értékesítésében. Görögország balkáni kereskedelmi kapcsolatai Görögország tanulmányozza Romá­niához és Bulgáriához fűződő kereske­delmi kapcsolatai bővítésének lehető­ségét. Palamasz külügyminiszter-he­lyettes heti sajtóértekezletén közölte, hogy Románia athéni nagykövete a két ország közötti gazdasági együttműkö­dés bővítésére vonatkozó javaslatokat terjesztett elő. Ezt megelőzően, február elején (mint már jeleztük) a bolgár kormány lépett hasonló értelemben érintkezésbe a görög kormánnyal. A bolgár javaslatok a kereskedelemre, az iparra, a mezőgazdaságra, az idegen­­forgalomra, a szállításra és a tudomá­nyos kutatásra vonatkoznak. Palamasz nem közölt részleteket a román javaslatokról, de a Reuter-iro­­da jól tájékozott forrásból úgy érte­sült, hogy hasonlók Bulgária javasla­taihoz. Görög autógyár francia segítséggel A francia Renault és Peugeot cég autógyárat épít Görögországban — je­lentették be hivatalosan Athénben. A megkötött szerződés kezdetben évi 15 ezer gépkocsi kibocsátására alkalmas gyár felállítását írja elő. Az üzem ka­pacitását fokozatosan évi 75 ezer da­rabra emelik. A francia autógyárak nagynevű el­lenfeleket előztek meg a görögországi autóipar megteremtéséért folyó ver­senyben. Így a japán Toyota, az osztrák Steyr-Puch és a holland DAF gyár is tett javaslatot autógyár építé­sére. Február utolsó hetében a nyugat­német Volkswagen cég delegációja járt Athénben, javaslatát jelenleg tanulmá­nyozza a görög kormány. A görög kormányközlemény nem közölte, hogy a Renault és a Peugeot mennyit ruház be az új gyárba, de azt nyilvánosságra hozták, hogy az alkat­részek 82 százalékát Görögországban szeretnék gyártani. (Reuter) Az osztrák vízi erőművek kiépítése Az Ausztria vízi erőműveit egybefogó Donaukraftwerke AG. elnöke a sajtó­val ismertette a dunai erőművek to­vábbi kiépítésével kapcsolatos terve­ket. Ezek első szakasza az Altenwörth melletti vízi erőmű létesítése, amely 350 megawatt kapacitás mellett évente körülbelül 2 milliárd kilowattóra elektromos energiát szolgáltat. Építési költségei a szükséges zsiliprendszerrel együtt körülbelül 4,6 milliárd schillin­­get tesznek ki. A sajtóértekezlet során elhangzott az is, hogy az energiagazdálkodásban mű­ködő koordináló bizottság már novem­berben tárgyalt az osztrák atomerőmű építésének körülbelül kétéves elha­lasztásáról; ennek a helyébe kerülne az említett vízi létesítmény. Az atom­erőmű még akkor sem készülne el az eredetileg kitűzött 1976. évi határidőre, ha most úgy döntenének, hogy építését megkezdik. A vízi erőmű viszont 1976- ban üzembe léphet Egyébként is fontosnak tartják, hogy a Duna mentén létesülő erőművek mi­előbb elkészüljenek, amit nemcsak az állandóan fokozódó áramigény, hanem a fennálló nemzetközi megállapodások is indokolnak. Az épülő Rajna—Maj­na—Duna-csatorna 1981-ben eléri a Dunát és megfelelő építési ütem mel­lett az egész víziút-rendszert 1989-ig el lehet készíteni, amikor is a Duna Bécstől felfelé is teljes mértékben ha­józhatóvá válik. Addig természetesen el kell készülniük az e folyamszaka­szon tervezett összes erőműveknek is. (APA) Hatalmas japán beruházás Brazíliában Hat japán acélgyártó vállalat és öt kereskedelmi cég több mint 58 mil­lió dolláros hitelt nyújt a brazíliai Aguas Claras vasérclelőhely kiakná­zására. Az erről szóló egyezményt a japán vállalatok már megkötötték és most a japán kormánynak, valamint a tizenegy cég igazgató tanácsának jóvá kell hagynia. A japánok a brazil MBR bányavál­lalattal akarnak együttműködni a vas­érc kitermelésében. Az elképzelések szerint a kölcsönt nagyrészt vasérc­­szállímányokkal fizetné vissza a brazil fél 1973-tól kezdődően 16 év alatt. Az MBR, amely az Aguas Claras vasércbánya tulajdonosa, a Világbank­tól is szeretne felvenni 50 millió dol­lár kölcsönt a kitermelésre és egy új kikötő építésére, amelynek költségei előreláthatólag elérik a 150 millió dol­lárt. (Reuter, Kyodo) Hirdessen a VILÁG­GAZ­DASÁG-ban VILÁGGAZDASÁG Növekvő eladósodás, csökkenő hitelek A COLOMBO-TERV ÉRTEKEZLETE Befejezte munkáját Manilában a Co­­lombo-terv 21. miniszteri értekezlete. Valamennyi résztvevő egyetértett ab­ban, hogy változtatni kell a hitelpoli­tikán. A zárónyilatkozatot aláírók felszólítják a fejlődő országokat, hitel­igényeiket hozzák összhangba vissza­fizetési képességükkel. A nyilatkozat megjegyzi, hogy legalább hét tagállam (Afganisztán, Ceylon, India, Indonézia, Irán, Pakisztán és a Fülöp-szigetek) komoly nehézségeknek néz elébe nagy adósságaik miatt A Colombo-terv or­szágai az orvoslás lehetőségét a kölcsön­­feltételek (kamatláb, lejárat és haladék) általános enyhítésében, a kölcsönnyúj­tási megszorítások csökkentésében és a kereskedelem nagyobb liberalizálásá­ban látják. A tagállamoknak nyújtott hitelek és segélyek összege 1967 és 1969 között 2,6 milliárd dollárról 2,4 milliárd dol­lárra csökkent. A hitelek nyújtója Ausztrália, Japán, Kanada, Nagy-Bri­­tannia, Új-Zéland és az Egyesült Álla­mok volt. A konferencia Fülöp-szigeti elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: a kölcsönök csökkenése nem azt jelenti, hogy a fejlett országok nem akarnak segítséget nyújtani a 18 tagállamnak. Az elmúlt két év bizonyítja, hogy ezek­nek az országoknak is elsősorban saját belső gondjaikkal kell megküzdeni. A résztvevők kifejtették, hogy a súlyos adóterhek és a kedvezőtlen fizetési mérleg károsan hatott ki a fejlesztési tervek kivitelezésére. Rámutattak arra is, hogy a fejlődő országok oktatási rendszere elavult, s nincs összhangban a mai követelményekkel. A mostani konferencián Ausztrália, Bhután, Burma, Kanada, Ceylon, India, Indonézia, Irán, Japán, Kambodzsa, Dél-Korea, Laosz, Malaysia, a Maldive­­szigetek, Nepál, Új-Zéland, Pakisztán, Singapore, Thaiföld, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Dél-Vietnam és a Fülöp-szigetek képviselői vettek részt. Megfigyelőt küldött az NSZK, Hollan­dia, és több nemzetközi szervezet. A Colombo-tervet 1950. november 28-án Ceylon fővárosában készítették el a Nemzetközösség országainak kez­deményezésére, Dél- és Délkelet-Ázsia elmaradott országainak gazdasági fej­lesztésére és együttműködésére. A terv a résztvevő országok gazdasági életé­nek koordinálását segíti elő, szakem­bereket és műszaki segítséget ad. Irá­nyító szerve az évenként egyszer ülé­sező miniszteri tanácskozó bizottság. (MTI, Reuter) A közúti járművek gyártása Lengyelországban A közúti jármű­gyár­tásnak jelentős szerepe van és távlatban még fonto­sabb helyet kaphat a magyar—lengyel kétoldalú kapcsolatok alakulásában. Jellemzésül elég annyit megemlíteni, hogy jelenlegi kölcsönös gépforgal­munk mintegy 50 százaléka közúti járművekből és alkatrészekből áll, fo­lyamatban van az 1966-ban megkö­tött autóipari kooperációs egyezmény 1975-ig szóló meghosszabbítása, amely 1971—1975 között összesen mintegy 70 millió rubel értékű kölcsönös alkat­rész- és részegységszállítást irányoz elő. További szakosítási és kooperációs jellegű együttműködési megoldások vizsgálata is folyik, elsősorban az autóbuszgyártás területén. A lengyel ipar 1971-ben 90 ezer személygépkocsit, több mint 50 ezer te­hergépkocsit, az autóbuszokkal együtt pedig összesen mintegy 150 ezer gép­kocsit fog gyártani. Az 1966—1970 kö­zötti ötéves időszakban összesen 465 ezer gépkocsit gyártottak. A jelenlegi ötéves tervben közel 1 millió darab gyártását irányozzák elő. Lengyelországban a jelenleg üzem­ben tartott gépkocsipark mennyisége és összetétele nem felel meg a tény­leges igényeknek. A lemaradások fel­számolása céljából dolgozták ki a közútijármű-ipar 1985-ig szóló távlati fejlesztésének koncepcióit. E program megvalósítása során az egyik legfontosabb eredménynek azt tartják, hogy a termelés koncentrálá­sával és gyártásszakosítással sikerült kialakítani a közútijármű-ipar megfe­lelő szervezeti struktúráját. Fokozato­san különválasztották a készterméket gyártó üzemektől a részegységeket és alkatrészeket gyártó üzemeket, ami lehetővé tette a gyártás hatékonyságá­nak jelentős javítását és a termelés ütemének meggyorsítását. Szervezési vonalon ezt fejlődési irányt szándé­koznak folytatni. A fejlesztési célkitűzések másik alapvető tézise a gyártott járművek választékának szűkítését, valamint a kész járművek és részegységek export­jának növelését irányozza elő. A személygépkocsi-gyártásban a kis űr­tartalmú járművek gyártására való fokozatos átállást tervezik. Két éven belül a varsói személygépkocsi-gyárban megszüntetik az elavult konstrukciójú Warszawa gépkocsik előállítását. E gépkocsi legfontosabb főegységeinek gyártását azonban a kishaszonjármű­­vekbe való átépítés céljából továbbra is fenntartják. Tervbe vették 600—900 cm3 közötti űrtartalmú kocsik gyár­tásának beindítását, amelyekből a teljes felfutás után évi 150 ezer darabot fognak előállítani. A sorozatgyártás műszaki előkészítésére 4—5 évre van szükség. Ez idő alatt a piaci ellátás javítására a jelenlegi Syrena gépkocsi korszerűsített változatát fogják gyár­tani. A módosítások a tartósság, a korszerűség és a megbízhatóság foko­zását célozzák. Egyebek között sor ke­rül Fiat-részegységek felhasználására is. 1972-ben a Syrena-gyártást átviszik a Bielsko Biala-i Wark gyárba, ahol je­lenleg is folyik e gépkocsitípus fő­egységeinek gyártása. A varsói gyár­ban ily módon végrehajtott profiltisz­títás módot ad a Polski-Fiat 125 P gyártásának 1971—1975 közötti évi 110 ezer darabos felfuttatására, 1975 után pedig további mennyiségi fejleszté­sére. A Bielskóban kifejlesztett termelési bázisra támaszkodva szándékoznak be­indítani az említett kis űrtartalmú, korszerű személygépkocsi gyártását, 1976—1980 között évi 110 ezer darabos kapacitással. A kishaszonjárművek területén foly­tatják az eddigi 0,8—0,9 tonna teher­bírású gépkocsik előállítását, majd a következő években beindítják egy új típusú 1,4—1,8 tonna teherbírású, kor­szerűbb tulajdonságokkal rendelkező teherautó gyártását. Az új típusba megfelelően módosított Fiat-motor ke­rül. Ezekből a tereherkocsikból 1975-ig évente mintegy 40 ezer darabot, 1975 után pedig évi 60 ezer darabot fognak gyártani. 1971—75 között a közepes teher­bírású gépkocsik korszerűsítésének eredményeként egy új típusú, 6 tonna teherbírású gépkocsi gyártását indít­ják be, amelyből a teljes felfutás után évi 32 ezer darabot fognak termelni. Ennek a teherautónak pótkocsis és nyerges változata is lesz. Az ismertetett célkitűzésekkel össze­függésben felülvizsgálják a staracho­­wicei autógyár beruházási programját. Azt tervezik, hogy a Star tehergép­kocsi egységesített főegységeinek bá­zisán 1973-tól kezdve beindítják egy új közepes befogadó képességű, SA­­NOK 09 típusú autóbusz sorozatgyár­tását. A nagy befogadóképességű távolsági és városi autóbuszok iránti szüntelenül növekvő igényre való tekintettel az évi 2 ezer darabos termelési előirány­zatot nem tartják kielégítőnek. Vizs­gálják, hogy milyen lehetőség van e mennyiségnek évi legalább 3 ezer da­rabra való növelésére. Reális lehető­ség van a nagy befogadóképességű autóbuszgyártás beindításának meg­gyorsítására külföldi parnerekkel való kooperáció keretében és a devizális ráfordításoknak iparágon belüli kiter­melése alapján. Előirányozták a jelenleg gyártásban levő Leyland motorral felszerelt Jelez 315 típusú tehergépkocsi további kor­szerűsítését. A nagy teherbírású teher­autók gyártásában további szakosítást , terveznek. Pákh György Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A múlt héten a gazdasági életből érkező ellentmondó hírek és az indo­kínai helyzet változásai befolyásolták a Wall Streetet, s a New York-i ér­téktőzsdén mindkét irányban viszony­lag nagy árfolyamingadozásokat okoz­tak. Egységes irányzatról ilyenformán alig lehetett beszélni. Az ipari rész­vények átlagforgalmát jelző Dow Jones-index a hét végén 878,83 volt, csak 0,27 ponttal magasabb, mint egy héttel korábban. A forgalom a koráb­bi hetekhez viszonyítva nem volt je­lentős, de az előző heti 64,6 millióról 80,3 millióra emelkedett. A londoni értéktőzsdén a Financial Times indexe 13,7 ponttal esett a hét folyamán és 318,1 pontra, a folyó­ év legalacsonyabb szintjére került. A tőzs­dére az angliai sztrájkhelyzeten kívül az olajipari részvények lanyhulása nyomta rá a bélyegét. Párizsban nyugodt és közömbös volt a börze hangulata, csak a bankok és áruházak papírjai iránt mutatkozott némi kereslet. A nyugatnémet tőzsdéken a hét ele­jén egyenetlenül alakultak az árfolya­mok, de később ismét helyreállt az utóbbi hetekre jellemző kedvező ten­dencia. Az összes nemzetközi tőzsdék közül idén Nyugat-Németországban mutatkozott a legnagyobb átlagos ár­folyamemelkedés. Az év eleje óta 18 százalékkal emelkedett a forgalmazott papírok értéke. Tőzsdei körökben már esedékesnek tartják a magas árszint „konszolidálását”. Ennek előnyeit lát­ják abban, hogy a forgalom viszony­lag csekély, mert a szűkös likviditás csökkenti a befektetési kedvet. A frankfurti értéktőzsde árfolyamindexe a hét folyamán 97,43-ról 97,56-ra emel­kedett.

Next