Világgazdaság, 1971. április (3. évfolyam, 63/558-83/578. szám)

1971-04-20 / 75. (570.) szám

TILAG GAZDASÁG 1971. ÁPRILIS 20., KEDD­­ I II. ÉVFOLYAM, 75. (570.) SZÁM Gazdasági lehetőségek az arab államszövetségben A haladó arab erők integrációs törekvéseinek eddigi talán legjelentősebb megnyilvánulásaként április 17-én megalakult Egyiptom, Líbia és Szíria föderá­ciója. A hírt a három ország rádiója egyidőben tette közzé. Az arab köztársaságok szövetségének létrehozását elsősorban katonai és politikai szempontok indokolták. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az egyesülésben rejlő gazdasági lehetőségeket, amelyek megfelelő kiaknázása előrelendítheti a három országot a gazdasági fejlődés útján. Nem először kísérleteznek államszö­vetség létrehozásával a Közel-Keleten. 1958 és 1961 között Egyiptom, Szíria és Irak föderációja kudarcot vallott. A mostani szövetség létrehozását több mint egy évig tartó tanácskozás-sorozat előzte meg, amelyeknek során az ál­lamfők többször is találkoztak! 1969. december 27-én tette közzé Egyiptom, Líbia és Szudán államfője a tripoli nyilatkozatot. Tulajdonképpen ekkor foglalták először írásba, hogy össze kívánják hangolni országaik politikai, katonai és gazdasági tevékenységét. 1970 novemberében Szíria új kormánya jelezte, hogy szintén magáévá tette a tripoli nyilatkozatot. Szudán csak néhány nappal a föderáció végleges bejelentése előtt lépett vissza, feltehe­tőleg a belső integráció-ellenes erők nyomására. Nimeri elnök ennek elle­nére támogatásáról biztosította az ál­lamszövetséget és közölte, hogy Szudán azonnal csatlakozik hozzá, ha azt a belső viszonyok lehetővé teszik. Az államszövetség három országában mintegy 43 millió ember lakik, a teljes arab népesség fele, összterületük egy millió négyzetmérföld. A Pravda érté­kelő cikkében azt emeli ki, hogy e három ország igen nagy gazdasági tar­talékokkal és természetes erőforrások­kal rendelkezik. Mindegyikükben je­lentős mértékben aknáznak ki kőolajat. Az EAK-ból az asszuáni gázrendszer révén a megfelelő távvezetékek kiépí­tése után nagy mennyiségű elektromos energia juthat a szomszédos országok­ba, főként a szövetséghez előbb-utóbb csatlakozó Szudánba. Szíriában az Euf­­rátesz folyón szintén hatalmas hidro­­energetikai bázist építenek a Szov­jetunió segítségével. A három ország egysége mind konk­rétabb formákat öltött. A múlt évben írtak alá megállapodást a gazdasági in­tegrációról és műszaki együttműködés­ről. Fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok. Ezek közül emelkedik ki az EAK és Líbia nemrég aláírt munkaerőcsere­egyezménye. A közelmúltban egyipto­mi kőolajipari és pénzügyi szakértők érkeztek Líbiába, hogy segítséget nyújt­sanak az ország gazdaságfejlesztési ter­vének kidolgozásában. A három országot igen sok közös ér­dek fűzi össze. Az EAK az arab világ legerősebb ipari hatalma. Az országban szakképzett fiatal műszaki értelmiségi gárdát , képeztek ki. Mezőgazdasága azonban csak a Nílus völgyére szorít­kozhatott, s a termelés növekedése nem tudta kellőképpen ellensúlyozni a la­kosság gyors szaporodását. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék 200 dollár körül mozog. Líbia mezőgazdasága Egyiptoméhoz hasonlóan nem elégíti ki az igényeket. Itt viszont az egy főre jutó GNP az 1000 dollárt is megközelí­ti. A két ország közötti kiépített közle­kedési hálózat lehetővé teszi a szoro­sabb együttműködést. Líbiának bőven van olaja és tőkéje, de lényegében nincs ipara és a szakképzett munkaerő száma is igen alacsony. Szíriával a másik két ország köz­vetlenül nem érintkezik, s emiatt az együttműködés lehetőségei kolátozot­­tak. De vannak ilyen lehetőségek, s ezek kihasználása részben megoldaná az EAK és Líbia mezőgazdasági prob­lémáit. Szíria lakosságának ugyanis 70 százalékát foglalkoztatja a mezőgaz­daság. A szíriai mezőgazdaság kor­szerűsítése, intenzívebbé tétele a ter­méshozamok növekedésével járna, amit a másik két föderációs partner piacán el lehetne helyezni. E korsze­rűsítéshez tőkére van szükség, s itt lép előtérbe ismét Líbia. A szíriai ipart is felfuttatná a líbiai tőke és az egyiptomi szakértelem. Az 1969 decemberében aláírt tripoli deklaráció értelmében a föderáció tag­államai közös bizottságokat létesíte­nek a gazdasági integráció részletei­nek megoldására, valamint a tőke és a munkaerő áramlásának szabaddá té­telére. Közös tanulmányok készülnek majd a gazdaságfejlesztés és tervezés összehangolására, közös beruházási bankot és más intézményeket hoznak létre. Tervbe vették az egymás közti vámhatárok leépítését is. A felsorol­tak még csak tervek és lehetőségek. Megvalósításuk függ a kormányok te­vékenységétől és nem utolsó sorban a feszült közel-keleti helyzet rendezé­sétől. V. A. AZ USA NEMZETI TERMÉKÉNEK ALAKULÁSA Tovább nő a fizetési mérleg deficitje Az­­ Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke 1971 első negyedévében 12 százalékkal emelkedett nominálérték­ben — jelenti az amerikai kereskede­lemügyi minisztérium. Ez igen nagy ugrás a múlt év utolsó negyedéhez ké­pest, amikor a GNP növekedése csak 1,8 százalékos volt. Az árindex ez év első három hónapjában 5,2 ponttal nőtt, valamivel lassabban mint 1970. negyedik negyedében, amikor az emel­kedés 5,9 pontos volt. A bruttó nemzeti termék növekedési üteme így reálér­tékben 6,5 százalékos volt, szemben a múlt év utolsó három hónapjában fel­jegyzett 3,9 százalékos visszaeséssel. Az amerikai GNP reálértékben 1968 második negyedéve óta nem emelke­dett ilyen meredeken, nominálértékben­­ pedig még nem regisztráltak ilyen erős növekedést. Az első negyedévi bővülési ütem a szezonális kiigazítás után az egész évre kivetítve annyit jelentene, hogy 1971-ben az amerikai GNP ösz­­szege 1018 milliárd dollárt tenne ki. A Nixon-adminisztráció gazdasági szakértői szerint a nyilvánosságra ho­zott adatok azt mutatják, hogy a gaz­daság jó úton halad és az­­év további részében várt fellendülés révén elér­heti a Nixon által célul kitűzött 1065 milliárd dolláros GNP-t. A legtöbb ame­rikai közgazdásznak viszont az a véle­ménye, hogy e cél eléréséhez már az első negyedévben is gyorsabban kellett volna növekednie a bruttó nemzeti ter­méknek. Nixon elnök is nyilatkozott a GNP növekedési adatainak nyilvános­ságra hozatala után, és azt mondotta, hogy 1971 jó év, 1972 pedig nagyon jó év lesz az amerikai gazdaságban. Felté­telezését az első negyedévi eredmények­re alapozta és ennek fényében nem ter­vez változtatásokat a gazdaságpolitiká­ban. Az elsőrendű feladat továbbra is az infláció megfékezése lesz, együtt a munkanélküliség csökkentésével. Nixon különösen ösztönző jelként ér­tékelte a gépkocsieladások fokozását, az újonnan megkezdett lakóházépítkezé­sek növekvő számát, és­ a kiskereske­delmi forgalom fellendülését. George Schultz, az elnök költségvetési igazga­tója is örömmel üdvözölte a gazdaság fellendülését, de kénytelen volt elis­merni, hogy ja a GNP emelkedési üteme némileg alacsonyabb volt, mint ahogy azt a kormány várta. Az amerikai gazdaság tehát kétség­telenül az élénkülés jeleit mutatja. A krónikus fizetésimérleg-hiány viszont, amelynek mértéke egyre nő, továbbra is nagy fejtörést okoz a Nixon-admi­­nisztrációnak. A Morgan bankház leg­újabb jelentése szerint az Egyesült Államok úgynevezett hivatalos elszá­molású fizetési mérlegének hiánya 5 milliárd dollárra nőtt 1971 első ne­gyedévében és ez 1,8 milliárd dollárral magasabb, mint 1970 negyedik negyed­évében volt. A bankjelentés megjegy­zi, hogy egyes közgazdászok a teljes 1971-es évre jósoltak ilyen hatalmas hiányt. Változatlanul feszült az NSZK gazdasága Mindeddig nem mutatkoznak vilá­gos jelei a nyugatnémet gazdaság le­hűlésének — állapítja meg az NSZK jegybankjának legutóbbi havi jelen­tése. A nyugatnémet iparhoz érkező ren­delések értéke januárban és február­ban még mindig emelkedett és ma­gasabb volt, mint a múlt év utolsó két hónapjában. Az áremelések hatá­sának kikapcsolásával a rendelések mennyisége stagnálásról tanúskodik, ugyanakkor a beruházási javakat elő­állító iparágakban egyértelműen emel­kedő volt a belföldi rendelések irány­zata. A Bundesbank jelentése szerint az év első két hónapjában —­ a szezo­nális ingadozások kiküszöbölése után — 4 százalékkal volt magasabb az ipari termelés, mint a múlt év no­vemberében, illetve­ decemberében. En­nek ellenére a munkaerőpiacon a feszültség bizonyos csökkenése volt megfigyelhető, összesen 687 ezer munkahely állt betöltetlenül a múlt hónap végén, 20 ezerrel több, mint egy hónappal ko­rábban. A munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest ugyancsak 20 ezerrel növekedett, 161 ezerre. Változatlan ütemben emelkedtek az árak is az év első hónapjaiban. Míg az élelmiszerárak drágulása nagyrészt az időjárással függött össze, a ruházati cikkek, és a cipők ára különösen gyor­san emelkedett és a vasúti díjak is drá­gultak. Márciusban a létfenntartási költségek indexe 4,5 százalékkal halad­ta meg a 12 hónappal korábbi szintet. Egyedül januárban és februárban 1,3 százalékkal emelkedett a mutató, és va­lószínű, hogy ez a tendencia gyorsuló ütemben folytatódik — jósolja a Bun­desbank. A fogyasztási cikkek és élelmiszerek drágulása nagyrészt közömbösíti a bér­emelések hatását, amelyek következté­ben az év első két hónapjában 10 szá­zalékkal volt magasabb a dolgozók névleges jövedelme, mint egy évvel ko­rábban. (Reuter) NAPRÓL NAPRA­ ­ NAGY GAZDASÁGI LEHETŐSÉGEK IS REJLENEK AZ ARAB FÖ­DERÁCIÓBAN, amelynek létrehozását főleg katonai és politikai szem­pontok indokolták. Az új államszövetség a világ arab lakosságának mintegy felét egyesíti, nagy gazdasági tartalékokkal és természetes erőforrásokkal rendelkezik. A tőkeerős Líbia, az iparilag viszonylag fejlett Egyiptom és a főleg mezőgazdasági jellegű Szíria szerencsésen egészítheti ki egymást. ♦ ÉVI TÍZ SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK BULGÁRIA KÜLKERES­KEDELME a hatodik ötéves terv előirányzatai szerint. A szocialista országok részesedése, amely már most is igen tekintélyes, tovább növekszik és az átlagnál gyorsabban bővítik a fejlődő országok részesedését is. Jelentős mértékben javul a kivitel áruszerkezete. Egyebek között a fenti adatokat tartalmazza írásunk, amelyet a Bolgár Kommunista Párt ma megnyíló X. kongresszusa alkalmából közlünk. ♦ LENGYELORSZÁG TAVALY NAGY MÉRTÉKBEN JAVÍTOTTA ke­reskedelmi mérlegét Franciaországgal. Az idei­­megállapodás tovább bővítette a kontingenseket és új cikkeket is felvett az áru­listára. A Sajtószemle rovatunkban ismertetett cikk azonban meg­állapítja, hogy a lengyel export számára különösen fontos kőszén és koksz kontingensét nem emelték. ♦ A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV VÉGÉRE SZERETNÉ BEFEJEZNI A MÁV teherkocsi-parkjának teljes felújítását. A kocsik döntő több­ségét a szocialista országokból importálja, idén a legtöbbet Romá­niából. Írásunk kiemeli a három országot átfogó együttműködést, amelynek keretében Indiából importált kocsivázakat és szekrénye­ket Jugoszláviában szerelnek össze jugoszláv és magyar vállalatok által szállított alkatrészekkel. Fejtörést okoz a gépkocsiszállító vago­nok hiánya, különös tekintettel a Zsigulik rövidesen kezdődő import­jára. ♦ A NYUGATNÉMET SZERSZÁMGÉPIPARRA IS KIHATOTT az utóbbi évek élénk konjunktúrája. Írásunk elemzi az NSZK szerszám­­gépgyártásának, külkereskedelmének és az áraknak alakulását. A nyugatnémet szerszámgépek fő átvevői a fejlett tőkésországok, de a szocialista országok részesedése növekvő tendenciájú. Az NSZK szerszámgép-importj­ából a szocialista országok részesedése viszonylag állandóan 10 százalék körül van. Nyilatkozat a magyar-francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság munkájáról F­o­ck Jenőnek, a Miniszterta­nács elnökének 1968. évi franciaországi látogatása során határozta el a két miniszterelnök a magyar—francia gaz­dasági és ipari együttműködési kor­mányközi vegyes bizottság létrehozá­sát. Azóta a vegyes bizottság három alkalommal ülésezett. A magyar tár­caközi bizottság elnöke, Nyerges János, a magyar kormány külön­­megbízottja a nemzetközi gazdasági szervezetekben, a bizottság eddigi te­vékenységéről a következő nyilatkoza­tot adta: " A vegyes bizottság feladata, hogy a két ország közötti ipari, műszaki­tudományos együttműködést elősegítse. Megvizsgálja a lehetőségeket, javas­latokat tegyen és az együttműködési formák megvalósításához összehangol­ja a szükséges intézkedéseket. A ve­gyes­ bizottság a vállalatok közötti együttműködésre célszerűnek találta a színes televízió, az orvosi és sebészeti felszerelések, járművek, mezőgazdasági élelmiszeripari gépek, az elektronikus számítógépek gyártását, valamint a ko­hászatot, a gépipart, az építőipart, a gyógyszeripart, a petrolkémiát és az alumíniumipart. A vegyes bizottság második ülésén elhatározta a járműipari munkabizott­ság létrehozását, hogy az közvetlenül segítse a­­ személygépkocsik és köz­hasznú járművek gyártásában, értéke­sítésében kialakítható kooperációkat. A magyar—francia gazdasági együtt­­működés fontos területének ítélték a mezőgazdaságot, mint olyan gazdasági ágat, amely jó alapul szolgál a ko­operáció kibontakozására. Ezért a ve­gyes bizottság saját keretein belül me­zőgazdasági munkacsoport létrehozását határozta el. Hatásköre mindazokra a területekre kiterjed, amelyeken a me­zőgazdasági minisztériumok termelők­ként jelentkeznek. A munkacsoport kezdeményezi szakemberek, küldött­ségek cseréjét, tanulmányutak, ösz­töndíjasok utazásának megszerve­zését. Főként az állattenyésztés és nö­vénytermesztés, valamint a mezőgaz­daság gépesítését szolgáló kooperáció­kat kívánják előmozdítani. Az évente rendszeresen összeülő kor­mányközi vegyes bizottság két leg­utóbbi ülésén megvizsgálta a magyar­­francia vállalatok eddigi megállapodá­sait és első alkalommal kilenc, má­sodszor pedig tizennégy együttműkö­dési megállapodást nyilvánított koope­rációnak. A kooperációban készülő gyártmányok mentesülhetnek a meny­­nyiségi korlátozások alól. Külön cso­portosította a vegyes bizottság azokat a vállalati megállapodásokat — vagy már az aláírás előtt álló tárgyaláso­kat —, amelyek realizálásának kilá­tásai kedvezőek. Ebbe a csoportba elő­zőleg 13, majd legutóbb 34 téma ke­rült. Egy harmadik kategóriába azokat­ az ügyleteket sorolta, amelyek még nem kifejezetten együttműködési jel­legűek, de kooperációvá válhatnak. A vegyes bizottság egyébként úgy ítélte meg, hogy a vállalatok, intézmények közötti együttműködések már eddig is kedvezőnek bizonyultak, kilátásaik igen biztatóak. Különösen kiemelte a Poclaii cég, és a Vörös Csillag Trak­torgyár, valamint a Híradástechnikai Ktsz. és a Thomson, cég együttműkö­dését, továbbá az IKARUS és a MOGÜRT megállapodásait a­ francia gépkocsigyárakkal. A magyar tárcaközi bizottság — amelyben 15 minisztérium és főhatóság képviselteti magát — a vegyes bizott­ság ülései közötti időszakban is rend­szeresen tevékenykedik. Közreműködik abban, hogy a kooperációk hatósági jóváhagyásai gyorsan megtörténjenek. Segíti, figyelemmel kíséri a munka­­csoportok működését is. A járműipari munkacsoport közreműködésével a Kohó- és Gépipari Minisztérium a közelmúltban az együttműködésben ér­dekelt francia vállalatok egy csoportját hívta meg Budapestre. Az, építőipari munkacsoport tanácsadó szervet is lét­rehozott, amely egyenként vizsgálja meg, milyen új kooperációk készít­hetők elő. Szorgalmazza tárcaközi bizottságunk a magyar—francia műszaki szótár új kiadását, amely — bár közvetve — szintén elősegítheti, hogy a magyar, illetve a francia műszaki-tudományos eredményekkel jobban megismerked­hessenek az érdekelt szakemberek — fejezte be nyilatkozatát Nyerges János. Ideges hangulat a bázeli bankártalálkozón A nyugati központi bankok vezetői a múlt hét­ végén ismét összeültek szokásos havi megbeszélésükre a Nem­zetközi Fizetések Bankjának (BIS) igazgató­tanácsi ülése alkalmából. Eze­ken a megbeszéléseken hivatalos napi­rend nem szokott lenni és nem adnak ki közleményt a vita tárgyáról. A be­avatottak szerint — mint ez a jelen­legi helyzetben természetes — a va­lutapolitikáról volt szó, különös tekin­­­­tettel a Nyugat-Európába irányuló nagyarányú dolláráramlásra. A központi bankvezérek találkozóján élesebb volt vita, mint jó ideje bár­mikor. A nyugat-európai bankok ve­zetői rámutattak az európai deviza­piacok rendkívüli idegességére, amely főleg annak a következménye, hogy a dollár árfolyama a BIS legutóbbi ülése óta állandóan gyengült. Ez szakadat­lan piaci intervencióra kényszerítette a központi bankokat, elsősorban a nyu­gatnémet Bundesbankot és a Svájci Nemzeti Bankot. A európaiak bírálatának fő céltáb­lája Burns volt, az amerikai Federal Reserve elnöke. Burns a Reuter tudó­sítójának értesülése szerint hangsú­lyozta a jelentőségét a Federal Re­serve nemrég kibocsátott Eurodollár­­kölcsönének, s rámutatott arra, hogy a nyugatnémet jegybank az utóbbi hetekben a határidős devizapiacon 2 milliárd dollár körüli összeget vásárolt fel és ezzel a problémát átmenetileg megoldotta. A Bundesbank ugyanis a határidőre felvásárolt dollárt vissza­tartva júliusig korlátozhatja az Euró­pában rendelkezésre álló likvid dol­lárösszeget. Nyugat-Európában azonban távolról sem tekintik az amerikaiak eddigi in­tézkedéseit kielégítő orvoslásnak az Egyesült Államok fizetési deficitjére. Nincsenek megelégedve az úgynevezett „twist” taktikájával, hogy tudniillik Washington a belföldi konjunkturális meggondolások miatt a hosszú lejáratú hitelek kamatainak leszorítására törek­szik, a rövid lejáratú kamatokat vi­szont a dollárkiáramlás fékezése érde­kében emelni próbálja. Szóba kerültek az ülésen azok a nyugat-európai sajtóértesülések, ame­lyek szerint a központi bankok rájöt­tek: a statisztikai számítások hibás rendszere következtében az Eurodollár­­követeléseket kétszeresen számították be eddig a tartalékokba. Bázelban ezt a hírt — még ha igaz is — inkább humorosnak tekintették, mint tragikus­nak. Elismerik, hogy ezen a téren a statisztikai adatokban lehetséges né­mi átfedés, de nevetséges lenne azt ál­lítani, hogy ezek a tévedések az egész nyugati valutarendszert veszélyeztetik — mondják. Az Angol Bank elnöke nem volt haj­landó nyilatkozni arról, hogy az ülésen szóba került-e az angol font szerepe. Tájékozott körök szerint ez a téma nem sürgős, mert a bázeli készenléti hitelkeret-megállapodás, amelyet két és fél évvel ezelőtt kötöttek, csak szep­temberben jár le. Ezért valószínű, hogy a BIS tanácskozásain majd csak nyáron veszik elő ezt a problémát. ­fjabb munkanélküliségi rekord Nagy-Britanniában Ahelyett, hogy csökkent volna — mint tavasszal általában — növeke­dett a munkanélküliek száma Nagy- Britanniában és Észak-Írországban áp­rilis folyamán. A statisztika szerint je­lenleg 814189 ember van munka nél­kül a szigetországban és ez a tavaszi hónapban rekordot jelent: 1940 ápri­lisa óta nem voltak ennyien a munka­­nélküliek. Becslések szerint karácso­nyig ez a szám az 1 milliót is elérheti. A munkanélküliek serege egy hónap alatt több mint 21 000-rel nőtt. Az em­lített 814 189-ből 723 259 teljes munka­­nélküli, a többiek most fejezték be az iskolát, vagy ideiglenesen nincsen ál­lásuk. (Reuter)

Next