Világgazdaság, 1971. június (3. évfolyam, 104/599-125/620. szám)

1971-06-01 / 104. (599.) szám

STANS NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLETET JAVASOL „Az USA átértékeli kereskedelmi politikáját” Stans amerikai kereskedelmi miniszter tegnap bejelentette: az Egyesült Ál­lamok javasolja, hogy hívjanak össze nemzetközi tanácskozást a kereskedelem és a beruházások problémáinak megvitatására. Előterjesztését a gazdasági töm­bök és egyes országok fokozódó protekcionizmusával indokolta. E javaslat megtételére alkalmasint a dollárválsággal kapcsolatban elhang­zott kritikák indították az amerikai gazdaságpolitika irányítóit, de valószínűleg egyéb motívumok is szerepeltek benne. Az amerikai vezetőket nem hagyhatja közömbösen — a kifelé mutatott egykedvűség ellenére sem — a fizetési mérleg rohamos gyengülése, a kereskedelmi mérleg deficitje, az amerikai részesedés visszaesése a világkereskedelemben. Az amerikai kereskedelmi miniszter javaslatának előterjesztésére a Nem­zetközi Gyapjútextil Szervezet közgyű­lése szolgáltatott alkalmat. Az OECD miniszteri tanácsának június 7-én kez­dődő ülésszaka pedig — előzetes jelen­tések szerint — Rogers külügyminisz­ternek nyújt majd lehetőséget arra, hogy javasolja egy tanácsadó csoport alakítását. Ennek lenne feladata elő­készíteni a legfontosabb gazdaság- és valutapolitikai jellegű problémák meg­vitatására hivatott magas szintű tárgya­lásokat. E megbeszéléseken az Egyesült Államok megmagyarázná és védelmez­né álláspontját a valutapolitikával, a külföldi beruházások és az agrártermé­kek kereskedelmével kapcsolatban. Washingtoni nyilatkozatában Stans a következőket mondotta: az Egyesült Államok mélyrehatóan értékeli keres­kedelmi politikáját, és kívánatos, hogy más országok is kövessék ezt a példát. Amerika — mondotta — továbbra is elkötelezettnek tekinti magát a „fair” és nyitott kereskedelem elveihez. De „sem egy ország, sem egy tömb nem rejtőz­het el a megerősített protekcionista ál­lások falai mögött”. Nem folytathatunk — tette hozzá — nyílt kereskedelmet, ha nemzetek zárt tömbjei léteznek. Az Egyesült Államoktól nem várható, hogy a szabad kereskedelem és a szabad be­ruházások politikáját folytatja, csak akkor, ha más országok hasonlóan cse­lekszenek. Az amerikai áruk előtt nem zárul­hatnak be a külső piacok, más orszá­gok önkényes diszkriminációja miatt, meg kell gyorsítani valamennyi ország kooperációját a nem vámjellegű keres­kedelmi korlátozások leépítésére. Szük­ségessé vált — folytatta Stans —, hogy újból megvizsgálják a GATT szerepét, abból a célból, hogy előírásainak in­kább érvényt szerezzenek és azok meg­tartását valamennyi társország részéről jobban biztosítsák. „Az utóbbi évtized­ben ilyen vagy olyan módon hátrányo­sabb helyzetbe került a versenyképes­ség szempontjából az amerikai keres­kedelem és az amerikai áru. Útjában számos nyilvánosságra nem hozott in­tézkedés, adminisztratív szabály, adó­ügyi disszkrimináció, importkorlátozás, export-szubvenció és preferenciális ke­reskedelmi megállapodás akadályozza — hangoztatta az amerikai miniszter. E megkülönböztetésekhez folyamodva, fő kereskedelmi partnereink némelyike megsérti a GATT előírásait” — fűzte hozzá. „Közeleg az idő, midőn a most ismer­tetett körülmények szükségessé teszik, hogy a világ nemzetei tanácskozásra gyűljenek össze és történelmi jelentő­ségű konferenciát tartsanak a kereske­delem és a beruházás kérdéseiről” — jelentette ki Stans. A nyilatkozat további részében a mi­niszter az amerikai textilimporttal fog­lalkozott, amelynek helyzete — úgy­mond — megoldást igényel. Az ameri­kai textiliparban 100 ezer munkahely ment veszendőbe, s az utóbbi két esz­tendőben 549 üzemet zártak be. Az USA textiliparának termelése 25 szá­zalékkal csökkent a múlt évben, ugyan­akkor az import 28 százalékkal része­sedett az amerikai gyapjútermék-piac ellátásában. A dollárválság és az amerikai kül­kereskedelem „agreszívebbé" tételére irányuló elképzelések közötti összefüg­gésekkel a „Mit tesz az USA a dollár védelmére?” című cikk foglalkozik la­punk e számában. A VILÁGGAZDA­SÁG előző számában közöltünk tájé­koztatást arról, hogy az USA kereske­delmének mérlege áprilisban — két év óta először — deficittel zárult. Az ada­tok nyilvánosságra hozatala után az el­nök gazdasági tanácsadó bizottságának egyik tagja nyomban kifejtette: ezek az eredmények még indokoltabbá te­szik az Egyesült Államok erőfeszítéseit a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megreformálására. Itt érdemel említést, hogy a nagy tekintélyű New York-i Morgan Guaranty Trust, a müncheni bankártalálkozó megnyitása napján becslést tett közzé, s eszerint az ame­rikai fizetési mérleg hiánya áprilisban és május első két hetében — normális időben elképzelhetetlen­­összeget — 7 milliárd dollárt ért el, ami az első negyedév dollárveszteségével együtt a 12 milliárdot is meghaladja, vagyis több az előző év rekord-deficitjénél. Ebbe a képbe illeszkedik az AP jelen­tése is Amerika részesedéséről a világ­exportban. Az amerikai hírügynökség tájékoztatása szerint az Egyesült Álla­mok részesedése a világ késztermék­kivitelében a második világháború óta 1970-ben volt a legalacsonyabb. Figyelembe véve a még ma sem lezárt vitát az Egyesült Államokba irányuló japán textilexportról, való­színűleg nem véletlenül használta fó­rumui bejelentésére Stans a textilipar közgyűlését. Az USA tudvalevőleg azt szeretné, ha Japán korlátozná Ameri­kába irányuló kivitelét, viszont piacait maradéktalanul megnyitná az amerikai áruk előtt. A kereskedelempolitikai vitában az Egyesült Államok másik fő ellenfele a Közös Piac. Az EGK rendelkezéseit különösen az agrárérdekeltségek szó­szólói támadják. A bírálatok most nyomatékosabbá váltak, minthogy Anglia csatlakozása esetén az Egyesült Államok dohány, gabona és zsírex­portőrei további veszteségeket szen­vednek. Az amerikai agrártermelők a múlt évben több mint 500 millió dol­lár értékű terméket szállítottak Ang­liába, s­okkal félnek attól, hogy leg­nagyobb külső piacuk beleolvad a vám­falakkal körülbástyázott közösségbe. V. J. Kína élénk nemzetközi tevékenysége Ceausescu kelet-ázsiai körútra indult A hírügynökségek továbbra is igen sok olyan jelentést közölnek, amelyek Kína egyre szélesedő nemzetközi poli­tikai és gazdasági tevékenységéről számolnak be. Prágai tudósítónk szerint a csehszlo­vák fővárosban a napokban írták alá az 1971. évi árucsere-forgalomról szóló kínai megállapodást, az MTI Varsóból jelenti, hogy odaérkezett Csou Huan­­min kínai külkereskedelmi miniszter­­helyettes, aki az ugyancsak 1971-re szó­ló lengyel—kínai kereskedelmi meg­állapodás megkötéséről fog tárgyalni. A Reuter arról számol be, hogy a Toyota japán autógyár a Kínai Nép­­köztársaságba küldi megbízottját a gyár gépkocsijai Kínába irányuló exportjá­nak előkészítésére, és ugyancsak a Reuter ad hírt arról, hogy egy kanadai repülőtársaság előkészítő lépéseket tesz a Vancouver és Peking, illetve Sanghaj közötti légijárat megindítására. A Fi­nancial Times cikkszolgálata a Ceylon­nak felajánlott 25 millió dolláros hosz­­szú lejáratú kamatmentes kölcsön fo­lyósításának megkezdéséről ír, és is­merteti a kantoni vásárról visszatért tudósítójának jelentését, aki élményei közül a következőket hangsúlyozza: Kína ma önbizalommal eltöltött ország, mind politikai rendszerének életképes­ségét, mind gazdaságát illetően. Ez nagy szerepet játszik abban a külkeres­kedelem iránt újjászületett érdeklődés­ben, amit a kantoni vásáron tapasztal­ni lehetett. A politikai rendszer stabili­tása is nyújtott valamit Kínának, amit felmutathat a külvilág felé — még ak­kor is, ha sok nyugati látogató sem vonzónak, sem könnyen érthetőnek nem találja azt, ami a kínai politiká­ban történik. Ha a gazdasági és politi­kai stabilitást fenn lehet tartani, és nincsen ezzel ellentétes jelzés, Kína még tovább léphet a világgal fenntar­tott normális viszony irányába — fog­­­lalja össze véleményét a Financial Times cikkszolgálata. E körülmények között nyugati körök­ben igen nagy érdeklődést tanúsítanak Ceausescu román köztársasági elnök hétfőn megkezdett kelet-ázsiai körútja iránt, melynek során Pekingbe, Ha­noiba, Phenjanba és Ulánbátorba lá­togat. A Reuter kommentárja emlékez­tet arra, hogy az elmúlt évben Romá­nia Kínától nagy összegű hosszú lejá­ratú kölcsönt kapott teljes ipari üzem létesítésére. A kölcsön összegét és a lé­tesítendő üzem jellegét nem hozták nyilvánosságra, japán források azon­ban 244 millió dolláros tételről vélnek tudni, és különféle politikai spekuláció­kat kapcsolnak az ügylethez. A Reuter-tudósító rámutat, hogy Románia a közelmúltban aktívabb sze­repet vállal a KGST-n belüli integráció kialakításában és csatlakozott újabb KGST-szervekhez, például a közös be­ruházási bankhoz. Úgy vélekedik, hogy a szocialista gazdasági szervezetekkel mind szorosabbá váló román kapcsola­tok annak felismerését tükrözi, hogy a független diplomáciai tevékenységhez az egészséges gazdasági bázis elenged­hetetlen. Eddig azonban Románia nem tudott szert tenni ilyen gazadsági bá­zisra. A Reuter-tudósító szerint az el­múlt évek nagyarányú nyugati gép­importja és know-how-vásárlásai kö­vetkeztében Romániának sok adós­sága van, tőkés exportja azonban nem fejlődött a remélt mértékben. Pekingi látogatásra készül Tepavac, jugoszláv külügyminiszter is. Útjával kapcsolatban a belgrádi Politika című lap kiemeli, hogy a jugoszláv—kínai kapcsolatok minden területen állan­dóan fejlődnek és szélesednek. Ezt a kölcsönös érdekkel magyarázza s igen jelentősnek tekinti a gazdasági együtt­működés fokozódását. Emlékeztet, hogy a közelmúltban két jugoszláv gazda­sági delegáció is járt Kínában, a két ország ismét képviselteti magát egy­más vásárain és a jugoszláv hajóipar­nak 15 millió font értékű hajó kínai szállítására van megállapodása. A ju­goszláv külügyminiszter utazásától a lap azt várja, hogy a jugoszláv—kínai együttműködés megszilárdul és ösztö­nözni fogja a kapcsolatok további fej­lődését. Trudeau beszámolója moszkvai tárgyalásairól Trudeau kanadai miniszterelnök 12 napos hivatalos szovjetunióbeli láto­gatása után az ottawai parlamentben beszámolt útjának tapasztalatairól és a szovjet vezetőkkel folytatott tár­gyalásairól. A kanadai kormányelnök megállapította: a két ország között több alapvető kérdésben nézetkülönb­ség van, de reméli, hogy az aláírt jegyzőkönyv értékes eszköz lesz e problémák megoldásában. Trudeau több mint 20 órát tárgyalt Koszigin­nel, főleg általános politikai kérdé­sekről, de gazdasági témákkal is fog­lalkoztak. „A szovjet kormányfő biz­tosított arról — mondotta Trudeau —, hogy a Szovjetunió először Kanadá­hoz fordul, ha búzaimportra lesz szük­sége. Ezenkívül Koszigin közölte ve­lem, hogy országának érdeke az Északi-tenger halállományának hosszú távú megőrzése.” (Reuter) \SI\ W* * NAPRÓL NAPRA ♦ A FOKOZÓDÓ PROTEKCIONIZMUSRXH^^O^aZVA Stans ame­rikai kereskedelmi miniszter nemzetközz­~filtéraskozás összehívását javasolta a kereskedelem és a beruházások problémáinak megvita­tására. A miniszter közölte, hogy az USA mélyrehatóan átértékeli kereskedelmi politikáját és kívánatos, hogy más országok is köves­sék ezt a példát. ♦ AZ AMERIKAI KÜLKERESKEDELEM AGRESSZÍVEBBÉ TÉTE­LÉRE irányuló elképzelések és a dollárválság közötti összefüggése­ket vizsgálja cikkünk a 2. oldalon. Az USA álláspontjának lényege az, hogy nem áldozza fel belgazdaságának expanzióját a nemzetközi valutapolitika céljaiért. A súlyos valutaválság ellenére e nézet alig módosult, de fontos új elem, hogy az amerikai külkereskedelmi aktívum jelentős fokozását tűzték ki célul. ♦ CHILE FEJLESZTENI AKARJA KAPCSOLATAIT A KGST-VEL. Almeyda Medina a latin-amerikai ország külügyminisztere moszkvai látogatása során kifejtette: országa a szocialista államokkal a KGST-n keresztül szeretné kiépíteni az ipari együttműködés bizonyos formáit. Tanulmányozni fogják­ a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankhoz való csatlakozás lehetőségeit is. ♦ ÚJ IRÁNYZAT JELENTKEZIK A SZOVJET ALUMÍNIUMGYÁR­TÁSBAN. A legutóbbi időkig alapanyagul egyedül a bauxitot hasz­nálták fel. Néhány év óta a timföld előállításához elkezdték zsírkő és alumit felhasználását és ezzel végetért a bauxit egyeduralma. A kelet-ázsiai köztársaságokban meg akarják kezdeni a timföld kaolinból történő előállítását is. Az átállás fő oka az, hogy a Szov­jetuniónak viszonylag kevés bauxittartaléka van — írja a Világsajtó­ból című rovatunkban közölt cikk. ♦ A MAGYAR KEMPINGBÚTOROK nagy helyet foglaltak el a BNV szabadterületi kiállítói között, ugyanakkor a külföldi résztvevők be­mutatóin csak elvétve találkozhattunk ilyen termékekkel. Ennek oka nemcsak az, hogy a hazai gyártás lépést tud tartani az igényekkel, hanem az is, hogy külföldön már versenytársként tartják számon a HUNGAROCOOP-ot, mint e bútorok jelentős exportőrét. A két gyártó szövetkezet a következő öt év alatt jelentős beruházások révén változtatni kíván cikklistáján és a munkaigényesebb termé­kekre helyezi a fő hangsúlyt. BEZÁRTA KAPUIT A BNV Dr. Bíró József és Vályi Péter nyilatkozata­ i Világszerte több mint ezer rend­szeres nemzetközi vásárt, illetve nem­zetközi részvételű szakmai kiállítást tartanak számon évente és ezek sorá­ban egyre tekintélyesebb helyet foglal el a Budapesti Nemzetközi Vásár — mondotta dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter a BNV zárása alkalmából A vásárra 22 országból ér­kezett hivatalos vendég, akik elisme­rően nyilatkoztak a vásár rendezéséről, az árukínálatról s szinte valamennyien azt a szándékukat fejezték ki, hogy bő­víteni kívánják gazdasági kapcsolatai­kat Magyarországgal A magyar ipar csaknem teljes ex­portskálájával megismerkedhettek a lá­togatók és azzal is, hogy a vállalatok hogyan akarják végrehajtani a negye­dik ötéves terv feladatait, hogyan ha­lad a hazai gyártmány-, illetve a mű­szaki fejlesztés. A külföldi kiállítók már jó előre tanulmányozták negyedik ötéves tervünk beruházási programjait s ahhoz kapcsolódva állították össze a gépipari termékek és más beruházási javak árukínálatát. A vásár eredményei nem mérhetők le a létrejött üzletkötések, illetve alá­írt szerződések számával és értékével. A BNV mégis alkalmat adott, hogy több, korábban már megkezdett és jól előkészített üzleti tárgyalás szerződés­­kötéssel záruljon. — A vásár legfőbb eredménye — mondotta a miniszter —, hogy a szé­lesebb értelemben vett külgazdasági kapcsolatok új formáinak kibontako­zását segítette elő. Jó néhány külföldi és magyar kiállítási csarnokban talál­kozhattunk kooperációban gyártott ter­mékekkel. A korábbi vásárok egyikén sem volt annyi kooperációs és licenc­­vásárlási tárgyalás mint az idén. A BNV egyre szélesebb körű információs központot jelent a külföldi üzletembe­reknek is, akik átfogó képet kaphattak iparunk fejlődéséről, s egyben az ex­portlehetőségekről. A magyar üzemek, kutatóintézetek szakértői pedig össze­hasonlíthatták, hogy gyártmányaik mennyiben felelnek meg a nemzetközi piac követelményeinek, és hogyan kell tovább haladniok a műszaki fejlesztés­ben. A jövőben, 1972. május 19—29. között nyílik meg a Budapesti Nemzet­közi Vásár és erre ismételten várjuk a hazai és a külföldi kiállítókat — mon­dotta befejezésül dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter. * Dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, hétfőn körsétát tettek a vásáron. Ezután Vályi Péter a következőkben összegezte tapasztalatait: — A nemzetközi együttműködés fej­lődéséről igen kedvező képet kaptunk a vásáron. Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére utalt a mezőgazdasági, a járműipari kiállítás, a vegyipari gépe­ket és útépítőgépeket gyártó vállalatok bemutatkozása. A közös együttműködés igen jó példája a kertészeti munkák komplett gépesítése, amelynek tervezé­sét és gyártását a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyár NDK-beli partnerével közösen vállalta és bonyolítja le. A ko­operáció nyomán nagyon jól variálható és több célra használható mezőgazda­­sági gépcsalád áll majd rendelkezésre. Jó benyomást tett ránk a járműipar be­mutatkozása és igen sikeresek az IKARUS autóbuszai is. Mindenütt, ahol jártunk, arról tájékoztattak, hogy a nemzetközi kapcsolatok új formái van­nak kialakulóban, örvendetes, hogy a szocialista országok között az államközi megállapodásba foglalt egyezmények megvalósulnak és termelési kooperá­ciók alakulnak ki. LEBEGŐ MÁRKA A nyugati devizapiacokon tegnap — pünkösd hétfő lévén — nem folyt üzletkötés, de két figyelemre méltó megnyilatkozás történt, amelyről ér­demes beszámolnunk. A nyugatnémet kereskedelmi bankok szövetségének elnöke a márka jövőjéről nyilatkozott és azt jósolta, hogy hosszú lebegés után végül is igen nehéz lesz helyre­állítani a korábbi, 3,66 márkás dollár­paritást. Rómában az olasz központi bank elnökének évi jelentését tették közzé, amely hangsúlyozza, hogy az USA fizetési deficitjét nem csak át­meneti tényezők okozzák. Münchmeyer, a nyugatnémet keres­kedelmi bankok szövetségének elnöke, Bonnban közzétett nyilatkozatában ki­jelenti: a nyugatnémet kormánynak nincs más választása, mint fenntartani a márka árfolyamának lebegtetését legalább az év végéig. A rögzített ár­folyamokhoz való visszatérés egyelőre nem lehetséges, mert a márka hiva­talos felértékelésébe a Közös Piac tagállamai nem egyeznének bele. A hivatalos, 3,66 márkás dollárparitáshoz való visszatérés viszont kizártnak te­kinthető, mert csak igen szigorú de­vizakorlátozások segítségével lehetne kikényszeríteni. Guido Carli, az olasz központi bank közgyűlése elé terjesztett évi jelenté­sében kifejti: az Egyesült Államok fi­zetési mérlegének legutóbbi kedvezőt­len alakulása megmutatta, hogy az amerikai deficit nemcsak átmeneti té­nyezőknek a következménye, hanem annak is, hogy az amerikai árucikkek versenyképessége csökkent, mert a vi­lág más országai a műszaki fejlődésben jobban megközelítették Amerikát. Nem elég azonban — folytatja a jelentés —­ ­ AZ ÉV VÉGÉIG korlátozni a fölös nemzetközi likvidi­tásnak ezt a fő forrását, az amerikai deficitet. Szükséges az eurodollár-piac szabályozása is, például a bankok mi­nimális tartalékait előíró nemzetközi megállapodás útján, vagy a fölös likvi­ditás elszívását szolgáló olyan intézke­désekkel, mint a washingtoni Export- Import Bank legutóbbi kölcsönkibocsá­­tása. Az elmúlt három év alatt nem tör­tént olyan fejlemény, amely megváltoz­tatta volna a központi banknak azt a véleményét, hogy az arany árának emelése nem szüntetné meg a kiegyen­súlyozatlanságot, illetve még kevésbé tenné lehetővé olyan új eszközök létre­hozását, amelyek nemzetközi tartalékul szolgálhatnak. A valutaválságról szólva Carli jelen­tése kiemeli, hogy ennek eredménye­ként remélhetőleg megszilárdul a poli­tikai akarat a Közös Piac megerősíté­sére és Anglia felvételének megkönnyí­tésére. Ami a sterling-övezet tartalékait illeti, Carli szerint kívánatos lenne, ha ezeket a londoni sterling-követeléseket „az európai közösség tartalékeszközévé alakítanák át”. Olaszország támogatja a Hatok valutapolitikájának összehangolását a Werner-terv alapján, de elhamarko­dottnak tartja, hogy megkezdjék a közös piaci valuták egymás közti inga­dozási sávjának szűkítését. (Ezt a szű­kítést június 15-én akarták megkezdeni, de a valutaválság miatt el kellett ha­lasztani.) A közösség tagállamainak pénzügyi, gazdasági és szociálpolitikai összehangolása ugyanis még nem ért el arra a fokra, amely a valutaárfolya­mok szorosabb összekapcsolását lehe­tővé tenné.

Next