Világgazdaság, 1971. november (3. évfolyam, 212/707-232/727. szám)

1971-11-02 / 212. (707.) szám

Tárgyalások az EGK és az afrikai országok kapcsolatairól Fort Lamyban befejezte háromnapos tanácskozását a Közös Piac, valamint a társult afrikai országok és Madagaszkár képviselőiből alakult parlamenti vegyes bizottság. A zárt ülésen a képviselők megvitattak egy francia dokumentumot a társult afrikai országok iparosításáról és ezekben az országokban termelt alapanyagok piacának megszervezéséről. A konferencia után tartott sajtóértekezleten elmondották, hogy az afrikai államok aggódnak a Közös Piac kibővítése, a preferenciáik tarifák alkalmazása és a nemzetközi pénzügyi bizonytalanságok miatt. Achenbach, a vegyes bizottság elnökekijelentette, hogy a közös piaci országok minden tőlük telhetőt megtesznek a társult afrikai országok védelmére. Kiállnak afrikai parnereik érdekeiért a 10 százalékos amerikai pótvám megszüntetését célzó tárgyalásokon. — fűzte hozzá. (Reuter) • Az új szovjet—finn kereskedelmi jegyzőkönyvet vitatta meg Moszkvában Fatelicsev szovjet külkereskedelmi és Mattila finn külügyminiszter. A finn vendég a jegyzőkönyv aláírására és a finn—szovjet kereskedelmi kamara ülésére érkezett a szovjet fővárosba. Finnország a Szovjetunió öt legjelentősebb tőkés kereskedelmi partnere között található. A két ország árucsere-forgalma ez év szeptember végéig 193 millió dollár volt. Josefsson izlandi kereskedelmi miniszter Moszkvában tartózkodik. Patolicsevvel a két ország három évre szóló új kereskedelmi egyezményről tárgyalt. Franciaországban befagyasztották számos élelmiszer árát, miután szeptemberben az élelmiszerek 0,7 százalékkal drágultak. Egyelőre a banán, a friss tojás, a főtt sonka és a csokoládé árát, valamint az ezekből származó nyereséget maximálták. 4® Ausztria külkereskedelmi mérlegében szeptember végéig 18,95 milliárd schilling deficit mutatkozott. Ez az elmúlt év hasonló időszakához képest 52 százalékos növekedés. • Az IATA tanácskozásán képviselt 25 légiforgalmi társaság küldöttei nem tudtak megegyezésre jutni és úgy utaztak haza, hogy nem határozták meg legközelebbi értekezletük időpontját sem. A lausanne-i találkozón az Atlanti-óceán mellett közlekedő repülőjáratok menetdíjszabását vitatták meg. Az iráni kormány képviselője és a nyugati olajvállalatok küldöttei Teheránban megvitatták a nemzetközi pénzügyi helyzet és a dollár de facto leértékeléséből adódó helyzetet. Az OPEC legutóbbi bejrúti konferenciáján felhatalmazta tagállamait, hogy közösen vagy egyénileg biztosítsák maguknak a dollárnak a többi valutával szembeni értékcsökkenéséből adódó veszteséget. Az olaj árát ugyanis dollárban tartják nyilván. A felek legközelebb jövő hétfőn ülnek össze. Az amerikai kongresszus véglegesen jóváhagyta a kalcinált bauxit, a bauxitérc, az alumíniumhidroxid és oxid vámmentes kezelésére vonatkozó törvényjavaslatot. Az Egyesült Államokban igen kevés bauxit található, s ezért az alumínium-, az acél- és a vegyipar nagy mennyiségekben importálja ezt az alapanyagot és származékait. Mills demokrata párti szenátor terjesztette elő a javaslatot, amely — Nixon elnök aláírása után — kivonja a bauxitot a 10 százalékos pótvám hatálya alól. Az iraki repülőtársaság rendszeres járatot indít Bejrút érintésével Bagdad és Moszkva között. Az első gép, az iraki Airways Trident típusú gépe vasárnap hagyta el a bagdadi repülőteret. A szovjet Aeroflot 1958 óta járatja gépeit Bagdadba. *» Raffaele Girotti lett az olasz ENI új elnöke. Girotti 1967 óta az állami tulajdonban levő vállalat alelnöke, s most az elnöki tisztséget az áprilisban távozott Defistől vette át. JELENTI •1 A nigériai font árfolyamát a dollárral szemben rögzítették — jelentette be a központi bank elnöke, s ezzel elvágták a font sterlinghez fűződő szoros kapcsolatot. A nigériai font árfolyama 2,80 dollár. Bejelentette az elnök, hogy minden hivatalos és nem hivatalos tranzakciónál ezt az árfolyamot használják. • Az Egyesült Államoknak fenn kell tartania a fejlődő országoknak nyújtott segélyt — mondta Lopez Bravo spanyol külügyminiszter, aki vasárnap érkezett közép-amerikai körútjának első állomáshelyére, a Dominikai Köztársaságba. Hangsúlyozta, hogy Spanyolország műszaki segítséget kíván nyújtani a közép-amerikai országoknak. Az osztrák Alpine vállalat az év augusztus végéig tevékenykedett. Szemben a nagy európai acélvállalatokkal, amelyek termelésüket kénytelenek voltak az idén csökkenteni, minden vonalon fokozta termelését. A teljes érckitermelés 3,9 százalékkal 2,72 millió tonnára nőtt, a nyersacél termelése is 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi időszak eredményét. • A hamburgi hajóbemutatón 24 ország több mint 600 kiállítója képviselteti magát. Több mint 1000 különféle hajó tekinthető meg, a kis vitorlásoktól a hatalmas óceánjárókig. A legnagyobb bemutatóval Svédország, Hollandia és Anglia jelentkezett, de megjelent termékeivel Dánia, Norvégia és Magyarország is. • Kambodzsa leértékelte pénznemét, a rielt. A diplomáciai forrásokból származó hír szerint az új árfolyam 152 százalékkal alacsonyabb a réginél, s egy dollár jelenleg 139,72 mel. A kambodzsai központi bank a leértékelést hivatalosan még nem tette közzé, de az ország számos nagykövetségét már informálta lépéséről. Kinshasában kormányhatározat született az országban tevékenykedő vállalatok nevének megváltoztatásáról, ha az a Kongó szót tartalmazza. Az ország, amely a napokban vette fel a Zaire nevet, azt követeli az állami és magántulajdonban levő vállalatoktól, hogy november 24-ig jegyeztessék be magukat új nevükön, a Kongó szó nélkül. Az amerikai szenátus pénzügyi bizottsága jóváhagyta az importált autógumikra kivetendő pótvámot. A jelenleg érvényben levő törvény szerint az autógumik után a belföldi autógyártóknak 1,50—2 dollár adót kell fizetniük. A külföldi autógumit felhasználók előnyét hivatott megszüntetni a mostani javaslat, amely egyébként az államkasszának 25 millió dollár bevételt biztosít évente. A nyugatnémet nagykereskedelmi árindex a múlt hónapban 3 százalékkal maradt az 1970 szeptemberi érték mögött változatlan árakon számolva. «» Argentína egyszázalékos illetéket vet ki minden repülőjegyre a kontinensközi forgalomban közlekedő járatokon. • • W( 1971. NOVEMBER 2. A FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOK FIZETÉSIMÉRLEG-PROBLÉMÁI Részletek az EGB jelentéséből Enyhülnek a fejlett nyugati országok fizetési mérlegének kiegyensúlyozatlanságával kapcsolatos problémák — írja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának legújabb jelentése. Az aránytalanságok mérséklődése már 1970-ben megkezdődött. A problémák megoldását célzó rendszabályok néha „brutálisak” voltak — hangoztatja a dokumentum, utalva az ismert amerikai importkorlátozásokra. A „10 százalék” legközvetlenebbül Japánra hat. A japán kivitel visszafogása és a jen felértékelése (amennyiben az átváltási árfolyam a mostani lebegő kurzus közelében marad) minden bizonnyal mérsékli majd Japán fizetési mérlegének többletét. Az Egyesült Államok importja 1971 első felében az elmúlt év hasonló időszakához képest értékben 15 százalékkal, volumenben pedig 10 százalékkal bővült. Az amerikai behozatal megugrása azonban ideiglenes jellegű, nemcsak a 10 százalékos pótvám életbeléptetése miatt, hanem azért is, mert sok cég a sztrájkok miatt importját igyekezett előbbrehozni. Nyugat-Európában, ahol a gazdasági tevékenység lelassult, az import értékben 10 százalékkal, volumenben pedig 7,5 százalékkal nőtt. Az első félévben a nyugatnémet fizetési aktívum mérséklődött, elsősorban a növekvő turistakiadások és a külföldi vendégmunkások emelkedő átutalásai miatt. Az olasz fizetési mérlegben viszont javulás mutatkozik. Az EGB szerint Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia szoros ipari együttműködése a jövőben is tovább folytatódik, annak ellenére, hogy a Közös Piaccal a négy ország eltérő kapcsolatokat igyekszik kiépíteni. (Reuter) Szorosabb kapcsolatok a Hatok és Latin-Amerika között A Közös Piac szorosabb kapcsolatok kiépítését kezdi el egyes latin-amerikai országokkal. Argentínával a közeljövőben kötik meg az első kereskedelmi egyezményt, Uruguayjal befejeződtek a puhatolzó tárgyalások ilyen egyezményről és hamarosan megbeszélések kezdődnek Brazíliával is. Negyedik országként Peru jelezte, hogy érdekelt lenne egy kereskedelmi egyezmény megkötésében. Ezek a megállapodások nemcsak a kereskedelmi árucserét könnyítenék meg, hanem az első lépést jelentenék a szorosabb együttműködés irányában. A kooperáció később műszaki és pénzügyi területre terjedne ki. A három évre szóló egyezmény aláírására november 8-án Brüsszelbe érkezik Pardo argentin külügyminiszter. Ezena napon hatalmazza fel a miniszteri tanács a brüsszeli bizottságot az Uruguayjal kötendő egyezmény tárgyalásainak elkezdésére. (DPA) Lengyel kiskocsik - olasz részvétellel Lengyelország a torinói FIAT cég segítségével rendezkedik be kiskocsik gyártására. A két cég együttműködéséről szóló megállapodást szombaton írták alá Varsóban. A FIAT által nyilvánosságra hozott adatok szerint a szerződés értéke 400 millió dollár. A FIAT technikai dokumentációt ad és segítséget nyújt egy Sziléziában felállítandó üzem berendezéséhez. Az üzem évente körülbelül 150 ezer gépkocsit fog gyártani. A megállapodást a két ország tudományos és technikai együttműködéséről szóló általános egyezmény keretében kötöttek meg. (Reuter) Az import korlátozása Argentínában Buenos Airesben bejelentették, hogy feloldották a szeptember 21. óta érvényben levő magánbehozatali tilalmat, ezzel szemben az állami import korlátozását továbbra is fenntartják. A kormány több más rendelkezést is hozott a behozatal korlátok között tartására. Az importvámot 90-ről 105 százalékra emelték és a luxusáruk behozatalát megtiltották. Az állami behozatal Argentína összimportjának körülbelül felét teszi ki. Közületi import esetén megkövetelik a kormány hozzájárulását — mondotta Girelli külkereskedelmi miniszter. A korlátozások a külkereskedelmi mérleg javítását és a valutatartalékok további kiáramlásának megakadályozását célozzák. A miniszter azt is közölte, hogy szeptember 21. óta, amióta a magánbehozatalt korlátozták, az import a 120 millió dolláros szokásos színvonalról 75 millió dollárra zuhant. A kormány egy másik rendelete kimondja, hogy április 30-ig a hústermékek exportját továbbra sem terheli illeték. Az illetékmentességet múlt novemberben rendelték el. (Reuter) Lengyel—jugoszláv tudományos-műszaki együttműködés Jugoszlávia és Lengyelország kormányának képviselői aláírták a jugoszláv —lengyel tudományos-műszaki együttműködési bizottság 17. ülésszakáról készült jegyzőkönyvet. A vegyes bizottság áttekintette az együttműködés eddigi eredményeit és elfogadta a két ország további tudományos-műszaki együttműködési programját. A program — egyebek között — előirányozza a szakemberek és műszaki dokumentációk kölcsönös cseréjét a műszaki segítségnyújtás előmozdítása céljából. (MTI) A British Steel európai partnereket keres Lord Melchett, a British Steel Corp. elnöke a felsőházban elmondta, hogy a vállalat szükségesnek tartja Európa különböző országaiban vegyes vállalatok alapítását. Szerinte ezt a technológia fejlődése tette kívánatossá, amely olyan hatalmas beruházásokat igényel, amelyek meghaladják a korlátozott belföldi források kapacitását. Az eladási, és egyes esetekben a termelési tevékenységben is kooperációra van szükség, hogy vissza lehessen nyerni azokat a külföldi piacokat, amelyek a legutóbbi időben egyre fokozódó mértékben japán befolyás alá kerültek. Néhány gyakorlati nehézség még megoldásra szorul, de a kulcskérdések, tehát a tarifák, az árképzés és az ipari struktúra problémái vagy már megoldódtak, vagy megoldásuk az érdekelt országokkal folyó tárgyalások előrehaladása folytán remélhető. (Reuter) líj üveggyár épült Romániában Tudósítónktól. A belga HMS társaság és a román Industrialimport állami külkereskedelmi vállalat 1967 októberében szerződést kötött egy csiszoló-fényező eljárással dolgozó tükörüveggyár építésére Buzauban, Bukaresttől 120 kilométerre. A gyár a közelmúltban lépett üzembe. A terveket a HMS társaság tervezőirodája készítette. A terv kiterjed az általános szolgáltatásokra, az energiaellátásra, az olvasztó-hengerlő- és hűtőberendezésekre, a raktárterületekre, a szállítóberendezésekre, a csiszoló- és fényezőberendezésekre (azok mellékberendezéseivel együtt), a raktárakra. A berendezések nagy részét a HMS szállította. Egyes különleges berendezéseket más alvállalkozók szállítottak a HMS utasítása vagy tervei szerint. A román fél a mélyépítési munkákat végezte és az anyagot szállította. Az üveggyár évi kapacitása 1,5 millió négyzetméter tükörüveg. A beruházás teljes összege meghaladta az 1 milliárd belga frankot. VILAGGAZDASAG A dán gazdaság gondjai és az új kormány Nehéz feladat vár a szoros választási küzdelmekből győztesen kikerült és kormányt alakító dán szociáldemokrata pártra. A választási kampány középpontjában — akárcsak az új kabinet programjában — a dán „jóléti állam” eltorzult gazdaságának gyógymódjai álltak. A gazdasági helyzet romlása az elmúlt három évben már két kormány bukását okozta. Most tehát az egyszavazatos parlamenti többséggel rendelkező szociáldemokratákon a sor, hogy ismét megpróbálják kivezetni Dániát a több szempontból is aggodalmat keltő gazdasági helyzetéből. A mindössze 43 ezer négyzetkilométer területű, 5 millió lakossal rendelkező Dánia gazdasági fejlettsége közismert. A bruttó nemzeti termék (GNP) értéke tavaly több mint 17,2 milliárd volt és az egy főre eső reálbér tekintetében Európában csak Svédország előzi meg. A hatvanas években Dánia gazdaságában túlsúlyba került az ipar a mezőgazdasághoz képest. Ez a változás tükröződik az exportstruktúrában is: míg 1950-ben a teljes kivitel 70 százaléka volt mezőgazdasági termék, addig 1969-ben már csak 36 százalék, és az ipari termékek aránya 60 százalék körül volt. A mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya 1960 és 1970 között 18-ról 11 százalékra csökkent. (Érdemes megjegyezni, hogy egy mezőgazdasági dolgozó 85 ember élelmiszerszükségletét biztosítja.) A nagymérvű ipari fejlődés azonban nem zavartalan. A GNP 1969-ben 7,5, tavaly 4,5 százalékkal nőtt, idén pedig — előrebecslések szerint — mindössze 3 százalékos emelkedés várható. A dán gazdaságot ez évben is a pénzügyi instabilitás és az infláció jellemzi. A rövid és hosszú lejáratú külföldi adósságok értéke megközelíti a 16 milliárd dán koronát. Tavaly az infláció rekordmagasságot ért el, az inflációs ráta 7 százalék volt. Mindezek mellett a skandináv állam első számú problémája a külkereskedelmi mérleg egyre növekvő deficitje. Dánia nyersanyagban szegény ország. A fejlett ipar nagy mennyiségű és sokféle nyersanyagot követel, így tehát érthető, hogy a külkereskedelem — amely a GBP értékének 25 százalékát adja — létfontosságú az északi ország számára. Az egyre növekvő importot az export nem tudja ellensúlyozni. Múlt évben a deficit valamivel több mint 480 millió dollár (!) volt és nem ígérnek lényeges javulást az ez évi kilátások sem. Első féléves adatok szerint a tavalyi hasonló időszakhoz képest valami változás már következett, hiszen az export 14 százalékos növekedési üteme kétszerese az import 7 százalékos emelkedésének. Úgy tűnik, hogy a drasztikus importcsökkentő intézkedések kezdik éreztetni hatásukat. A kivitel növelése és a behozatal visszaszorítása érdekében az előző, polgári koalíciós kormány leszállította a kamatlábat és különböző serkentő intézkedések révén igyekezett megélénkíteni a gazdasági életet. Ez a kísérlet azonban hamarosan kudarcba fulladt, mert az időleges fellendülést hatalmas infláció követte és az importtöbblet is csak tovább növekedett. Hogy csökkenjen a belföldi kereslet — és ezzel együtt a külkereskedelmi deficit — a kormány évi 3 százalékra korlátozta a pénzforgalom növekedését, hat hónapra befagyasztotta az árakat és 9 hónapra az új állami építkezéseket. A belföldi kereslet további csökkentésére való törekvést szolgálta az április elején bevezetett ár- és haszonellenőrzés, valamint a nyereségadó emelése. Így idén az a paradox helyzet áll elő, hogy az adók nagyobb ütemben nőnek, mint a jövedelmek. Szorosan összefügg a külkereskedelem, a mezőgazdaság és a Közös Piachoz való csatlakozás kérdése. Sokan azt vallják, hogy a dán gazdaság akut problémáit csak a közös piaci tagság oldhatja meg. Egyértelmű, hogy a teljes jogú tagság megvalósulása esetén a dán ipar jelentős anyagi veszteséget szenved, hiszen a jelenlegi hatok ipari szintje magasabb, mint a fejlett, de még nem elég patinás dán iparé, ugyanakkor árszínvonala lényegesen alacsonyabb. Számítások szerint a mezőgazdaság — amelynek árszínvonala alacsonyabb, mint bármely tagállamé — a belépés révén évente több milliárdos bevételi többletet érne el, ami elegendő arra, hogy az iparnál jelentkező károsodást kárpótolja. Várhatóan már a csatlakozás első éveiben 50 százalékkal emelkedik a farmerek jövedelme. Érdemes kissé alaposabban is megvizsgálni a „megoldás kulcsát”, a kétségkívül igen magas kultúrájú mezőgazdaságot. Bár jelentősen csökken a nemzetgazdaság e szektorában foglalkoztatottak száma, a nagyfokú gépesítés és egyéb agrotechnikai módszerek hatásaként a termelés egyre nő. (Ez év végére a mezőgazdaságban és állattenyésztésben 10 százalék körüli termelésnövekedés várható, míg az iparban 3— 3,5 százalék.) Viszonylag kedvező a földbirtokok megoszlása is: a legelterjedtebbek a 10—30 hektár területű középbirtokok. Komoly bevételeket biztosít a halfeldolgozóipar (évi fogás átlagban 1,3 millió tonna) és a 20 000 embert foglalkoztató konzervipar. 1969-ben a teljes mezőgazdasági termelés kétharmada került exportra 7 milliárd dán korona értékben. A híres dán bacon, vaj, sajt és élő állat fő vevői Anglia, illetve az NSZK. Az agrárkivitel döntő része az EFTA, illetve a Közös Piac tagállamaiba irányul. Ez pedig attól a perctől kezdve, mikor Anglia bejelentette csatlakozási szándékát, meghatározta a dán álláspontot. Ha az északi ország nem csatlakozna, akkor nemcsak a Hatok, hanem Anglia óriási felvevőpiacát is elvesztené, ugyanis a dán mezőgazdasági termékek képtelenek lennének áttörni a közös piaci vámfalat. Ez pedig beleláthatatlan következményekkel járna a dán népgazdaságra. A csatlakozás mellett szól az is, hogy a kis ország teljes exportjának 41 százaléka irányul Angliába és a Közös Piac tagállamaiba, importjának pedig közel a fele ezekből az országokból származik. Amikor a Nordek-terv meghiúsulása után nyilvánvaló lett, hogy az Északi Közösség megteremtése helyett a skandináv államok inkább a Közös Piac irányába orientálódnak, és amikor Anglia belépési esélyei megjavultak, Dánia is a brüsszeli bizottsághoz fordult felvételi kérelmével. Csatlakozás esetén a mezőgazdaság mindent „behoz” — ezt jól tudják a dánok is, mégis a belépésre várók közül talán Dániában a legmélyebbaz ellentét a tagság hívei és ellenzői között. Az utóbbiak így érvelnek: „Igaz, hogy a mezőgazdaság sok mindenért kárpótol, de nem lehet közömbös a 400 ezer munkásnak megélhetést biztosító ipar sorsa sem.” Dánia 1970 szeptemberében kezdett miniszteri szinten tárgyalásokat a Hatokkal. A halászati politika kérdésén kívül már minden téren megállapodás született (1973-tól számítva 5 éves átmeneti időszak áll a dán gazdaság rendelkezésére, hogy integrálódjon az EGK-ba. Hosszas vita után eldőlt a közös költségekhez való dán hozzájárulás mértéke is: 1977-től évi 700 millió dán korona. Előreláthatólag decemberre elkészül a csatlakozási okmány, amelyet a parlament elé terjesztenek, hogy végül is májusban döntsenek e kérdésben. Nehéz lenne megjósolni, mennyire tudja majd az új kormány kezében tartani a gazdasági élet feletti ellenőrzést. Mindenesetre az október 19-én nyilvánosságra hozott program gazdasági része erélyes intézkedéseket tartalmaz: a kormány 10 százalékos importadót vetett ki a fűtőolaj és a feldolgozatlan élelmiszerek kivételével valamennyi termékre, hogy ezzel is közvetlenül csökkentse a külkereskedelmi deficitet. További korlátozások várhatók a közületi szektorokban, szigorúan fellépnek a telekspekuláció ellen és ismét emelni fogják a jóléti és tőkenyereségadót. Hivatalos gazdasági körök véleménye szerint az intézkedések hatására „a dán gazdaság 5 éves viharos időszak után nyugodtabb utak felé fog közeledni”. Gonda György — Lőrincze Péter AZ OSZTRÁK-KÍNAI KERESKEDELEM Ausztriában nincsenek megelégedve a Kínával folytatott kereskedelem fejlődésével. Az osztrák export 1960-ban 335 millió schilling értékű volt. Jelentős mértékben 1967-ig sem nőtt — 356 millió schillinget tett ki —, azóta viszont állandóan csökkenő tendenciát mutat — panaszolja az APA hírügynökség tudósítója. Az Ausztriába irányuló kínai export viszont folyamatosan növekszik, így a két ország kereskedelmi mérlege egyre messzebb kerül az egyensúlyi helyzettől. Ausztria 1971 augusztus végéig 208 millió schilling értékű árut importált Kínától, az osztrák szállítások viszont csak 57 millió schillinget értek el. Gleissner, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara külkereskedelmi és kereskedelempolitikai részlegének vezetője szerint az osztrák cégek számára jó kilátások vannak a vas- és acél, az alumínium-, és réz-félkésztermékek, gépek és géprészek (köztük speciális szerszámgépek, textilgépek, golyóscsapágyak), műtrágya, növényvédőszerek, vegyi szálak, irányítás- és számítástechnikai berendezések, traktorok és Diesel-mozdonyok értékesítésére. A két ország közötti kereskedelem elszámolása nagyrészt svájci frankban és font sterlingben történik, kisebb része pedig jüanban. Csak röviddel ezelőtt sikerült egy osztrák vállalatnak schillingalapon üzletet kötnie. Jelenleg a két ország kereskedelme az 1964-ben kötött egyezményen alapul, amely többek között lehetőséget nyújt Bécsben kínai, és Pekingben osztrák kereskedelmi képviselet megnyitására.