Világgazdaság, 1972. január (4. évfolyam, 1/750-19/768. szám)

1972-01-04 / 1. (750.) szám

VILAG GAZ MS 1­G 1972. JANUÁR 4., KEDD IV. ÉVFOLYAM, 1. (750.) SZÁM Gazdasági átrendeződés Pakisztánban és Bangia Deshben Nagy horderejű gazdasági intézkedés született az év második napján Pakisztánban. Bhutto államfő elrendelte 20 jelentős vállalat állami irányítás alá helyezését. Az ország keleti felében, amely Bangia Desh néven független állammá kiáltotta ki magát, megtették az első lépéseket a gazdasági tevé­kenység újrabeindításához. Számos országban jelezték már, hogy hajlandók a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére a volt keleti tartománnyal, sőt a diplomáciai elismerés lehetősége is felmerült. Hétfő esti jelentés szerint Nyugat-Pakisztánban szabadon bocsátják Rahman sejket, a kelet-pakisztáni vezetőt. Bhutto e döntése mögött az a törekvés húzódhat meg, hogy az In­diához fűződő viszonyt normalizálják, s a Bangla Deshsel se szakadjanak meg végleg a kapcsolatok. Bhutto már decemberben, röviddel hatalomra jutása után meghirdette a harcot a pakisztáni gazdaságot kézben tartó „22 család” ellen. Megvonták az útleveleket e családok tagjaitól, továb­bá szigorú büntetést helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a közeljövőben nem repatriálják külföldre menekített va­gyonukat. Pakisztáni államosítás A „22 család” elleni harc újabb lé­péseként hozta meg döntését a pakisz­táni kormány a részleges államosí­tásról. Az államfő Szocialista Néppárt­jának legfontosabb választási program­pontja az alapvető gazdasági reformok végrehajtása volt. E reformokhoz te­remt lehetőséget a mostani döntés. Az államosítás 20 vállalatot érint. Ezek a vas- és acéliparba, a nehézgépgyártásba, az autógyártásba, a traktoriparba, az elektromosiparba, a vegyi- és petrol­kémiai iparba tartoznak. Találhatók köztük olajfinomítók, gázművek és hő­erőművek. Az államosított vállalatok vagyonát az üzleti könyvek alapján 10 milliárd rúpiára (2,3 milliárd dollárra) becsülik. Hasszán pénzügyminiszter a rende­letet kommentálva sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy további államosí­tások nincsenek kilátásban, bár a ban­kok és biztosító társaságok társadalmi ellenőrzés alá helyezésére valószínűleg még sor kerül. A mostani rendelet nem érinti a külföldi vállalatokat. Pakisz­tánnak érdeke, hogy minél nagyobb mennyiségben érkezzen külföldi tőke az országba. Kifejtette a miniszter azt is, hogy az államosítás részleges, mivel a változás csak a vállalatok gazdasági irányításában következik be, a pénz­ügyi ellenőrzés továbbra is az eddigi tulajdonosokat illeti meg. Változatlan marad az ország gazdasági életében döntő szerepet játszó pamutipar hely­zete. Pakisztán a „pozitívan együtt­működő” állami és magántulajdonon alapuló gazdaságot akar létrehozni. Bhutto az „új gazdasági fellendülés” előfutáraként jellemezte nyilatkozatá­ban a döntést. Megoszlanak azonban a kívülállók véleményei az államosí­tás következményeiről, a Reuter tudó­sítója szerint Bhutto rendeletének tu­lajdonképpeni célja: a külföldi befek­tetők meggyőzése arról, hogy az or­szág gazdasági helyzete szilárd, s ked­vező hely a külföldi tőkések számára. Kérdéses azonban, mennyire meg­győző bizonyíték ez. Sok függ attól is, milyen szakértelemmel rendelkeznek majd az állami ellenőrzés alá helye­zett vállalatok új vezetői. Bizonytalan légkört teremt az a körülmény, hogy Pakisztánnak még mindig nincsen alkotmánya, s a nyugati országrész két tartományában politikai zavargá­­sok is támadtak. Mudzsibur Rahman sejk szabadon­­bocsátásával a feszültségek enyhítésé­hez kíván hozzájárulni Bhutto — írja az AP­ hírügynökség. Nemcsak India és Pakisztán között egyengetheti a rendezés útját a kelet-pakisztáni poli­tikus háziőrizetének feloldása, hanem hozzájárulhat Nyugat-Pakisztán és a Bangla Desh kapcsolatainak tisztázá­sához is. Az ország egykori keleti tar­tománya hatalmas jutatermelő s a nyugati országrész jutafeldolgozó ipa­rának közvetítésével Pakisztán leg­jelentősebb devizabevételi forrását biztosította. Bangia Desh gazdasági életének beindulása A nyugat-pakisztáni gazdasági élet átszervezésével egyidejűleg Bangia Desh is meghozta első intézkedéseit a gazda­sági élet újbóli beindítása érdekében. A Bangia Desh-kormány — mint már jelentettük — állami irányítás alá he­lyezte azokat a vállalatokat, amelyek­nek tulajdonosai elhagyták az országot, továbbá átvette 32 jutaexport-vállalat irányítását is. Államosításra került sor a teatermesztésben és feldolgozásban, valamint a pamu­tparlettn. Állami ve­zetők irányítják azokat a bankokat Bangla Deshben, amelyeknek anyavál­lalatai Nyugat-Pakisztánban vannak. Az export irányítását a kormány vette ké­ze. Érvénytelenítette mind­azokat a szerződéseket, amelyeket még Pakisztán kötött a nyersjuta- vagy juta­termékek exportjáról. A PTI indiai hírügynökség értesülései szerint új szer­ződéseket kell kötni s ezeket az expor­tőr köteles bejelenteni a központnál. A nyers juta minimális árait rövidesen felülvizsgálják, addig a jelenlegi árak maradnak érvényben. A kormány meg­szüntette azt a korábbi rendeletet is, amely szerint Indiába jutát vagy juta­terméket exportálni nem szabad. A Bangla Desh Népi Köztársaság pénznemének a rúpiát jelölték ki. En­nek új paritását már meg is állapí­tották: 18,9677 rúpia egyenlő egy font sterlinggel. A nemzetközi politikai életben egyre többet szerepel az új állam. Palme svéd miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Bangia Desh-kormánnyal, amint az in­diai csapatok elhagyták az ország terü­letét. Megtörtént az első hivatalos kap­csolatfelvétel az USA és a Bangia Desh között. A daccai amerikai konzulátus vezetője újévi üdvözletváltásra kérte fel Szamad külügyminisztert. A Bangla Delh-kormány külügymi­nisztere elmondta, hogy a következő napokban küldöttség utazik Indiába és az új-delhi tárgyalások után a két or­szág valószínűleg diplomáciai kapcso­latokat létesít. Részt vesz a kelet-bengá­­liai állam küldöttsége az afro-ázsiai szolidaritási szervezet január 10-én kez­dődő kairói konferenciáján. Érdeklődik A Bangla Deshsel való kereskedelmi kapcsolatok kiépítése iránt Lengyelor­szág és Bulgária is. Manszur Ali pénz­ügyminiszter megbeszélést folytatott a Daccában tartózkodó bolgár kereske­delmi küldöttség vezetőjével és fogadta a lengyel konzulátus vezetőjét is. A megbeszélések után kiadott közlemény szerint a két szocialista ország nyers­ruhát, bőrt, gyapotszálat, dohányt vá­sárolna, míg útépítő berendezéseket, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, műtrágyát és hajókat szállítana. Indira Gandhi indiai miniszterelnök támogatásáról biztosította Bangla Desh kormányát. India hatalmas or­szág — mondotta —, s két éven belül önellátóvá válik. Az új államnak tehát nem kell mástól támogatást kérnie, In­dia egyedül is ki tudja elégíteni Bangla Desh segélyigényét. India már 9 hóna­pon keresztül viselte a 10 millió kelet­pakisztáni menekült gondját, s ez a te­her az ország gazdaságában nem oko­zott feszültséget. Az indiai miniszter­­elnök asszony e nyilatkozatához megfi­gyelők azonban hozzáfűzik, hogy né­hány hónappal ezelőtt Új-Delhiben még olyan pénzügyi terhekről beszél­tek, amelyeket India önmaga nem tud vállalni. V. A. Újabb fejlemények a máltai vitában Az év utolsó napján hivatalos köz­leményt tettek közzzé Mintoff máltai miniszterelnök és Khadafi líbiai el­nök megbeszéléséről. A közlés szerint Líbia segítséget nyújt Máltának az angolok távozása esetén. A megállapodás részleteit nem hoz­ták nyilvánosságra, de a legújabb hírek alapján kezdenek kirajzolódni az együttműködés körvonalai A hírügy­nökségek vasárnapi jelentései szerint líbiai szakértők érkeztek a szigetre abból a célból, hogy átvegyék az ango­loktól a — katonai és polgári célokat egyaránt szolgáló — repülőtér keze­lését. A máltai miniszterelnök — mint ismeretes — 18 millió font sterling bér­leti díjat kért az­ angoloktól a stratégiai bázisok használatáért, de Heath mi­niszterelnök ezt a követelést elutasí­totta. A máltai kormánynak sürgős szüksége van pénzre, a költségvetés hiánya hozzávetőleg 11 millió font ster­linget tesz ki. Az angolok távozása esetén vesztesége mintegy 13 millió font sterling lesz, emellett 6 ezer mál­tai veszti el munkahelyét, holott már eddig is nagy a munkanélküliség a szigeten — állítja a Reuter jelentése. A nyugatnémet DPA hírügynökség megállapítja: ma még nem lehet tudni, képes és hajlandó lesz-e Líbia az ango­lok távozásából eredő összes károkat pótolni. A jelentések szerint Líbia a gazdasá­gi támogatásért azt kéri, vonják be a sziget partja mentén folyó olajkuta­tásba, és nyújtson számára Málta ten­gerészeti és légi támaszpontokat.­­ Említést érdemel, hogy még Mintoff líbiai utazása előtt az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta: haj­­landó kétoldalú segélymegállapodást kötni Máltával. Washingtonban azt is közölték, az Egyesült Államok kész csatlakozni Nagy-Britanniához és más NATO-országokhoz, ha azok pénzügyi ajánlatot tesznek Máltának. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy több helyütt­ kétségbe vonják az angolok távozási szándékának komoly­ságát, és a különböző új kapcsolatok kiépítéséről szóló jelentéseket eltúlzott­nak tartják. A TASZSZ hírügynökség például komolytalannak nevezte az an­gol döntést a csapatok visszavonásáról. „Ez csupán újabb kísérlet, hogy nyo­mást gyakoroljanak Máltára” — han­goztatta a szovjet hírügynökség. Importkorlátozások Guyanában A guyanai kormány január 1-től egy sor árucikkre, így élelmiszerekre, szeszes italokra, bútorokra teljes be­hozatali tilalmat rendelt el, más ter­mékek, így az újságpapír importját pedig behozatali engedélyhez köti. A Carista-országokból behozott áruk­ra a külkereskedelmi minisztérium be­jelentése szerint az intézkedés nem vonatkozik. A határozatot azzal indo­kolják, hogy kiegyensúlyozottabbá kí­vánják tenni az ország kereskedelmi forgalmát. A tilalmi listára helyezett, illetve az engedélyhez kötött termé­kek behozatala az országnak évente mintegy 12 millió guyanai dollár ér­tékű devizába került. A teljes behozatali tilalom alá eső termékek körébe tartoznak a hús­konzervek és egyéb húsfélék, a sózott, a szárított és a füstölt hal, a leves­porok és a gyümölcslevek, a cukor­félék és más cukor alapú élelmiszerek, a sör, a bor és az ipari célra haszná­latos tisztítószerek, a lenvászon és egyes üvegfajták. Importengedélyhez kötött a sonka­­konzervek, az újságpapír és egyéb papírfajták, valamint bizonyos kozme­tikai cikkek behozatala. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ AZ ÚJ PAKISZTÁNI KORMÁNY REFORMOKKAL igyekszik stabi­lizálni a gazdasági helyzetet. Bhutto államfő részleges államosításo­kat jelentett be, amelyek — mint mondotta — az állami és magán­­tulajdon „pozitív együttműködésén” alapuló gazdaság létrehozását célozzák. A volt Kelet-Pakisztánban, Bangia Deshben hozzákezdtek a gazdasági élet beindításához. Itt is állami irányítás alá helyeztek egyes vállalatokat, valamint az exportot. A Bangia Deshsel a politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítése iránt egyre több ország tanúsít érdeklődést. ♦ DERŰLÁTÓN NYILATKOZOTT NIXON elnök Amerika gazdasági kilátásairól. Szerinte gazdasági intézkedései rövidesen meghozzák a kívánt eredményt: az infláció és a munkanéküliség csökkentését és a termelés növekedését. Több jelentős amerikai gazdaságpolitikus is nyilatkozott az USA gazdasági helyzetéről, így McCracken, Nixon lelépő­ gazdasági tanácsadója, aki pesszimistább jóslatában úgy tartja, hogy az infláció a jelenlegi módszerekkel hosszabb távon nem fékez­hető meg. ♦ AUSZTRIA ÉS A KELETI ORSZÁGOK közötti kereskedelem prob­lémáit elemzi a Világsajtóból című rovatunk egyik cikke. Ausztriának a szocialista országokkal lebonyolított forgalma sokkal jelentősebb, mint a legtöbb nyugati államé. Ausztria tovább kívánja liberalizálni a behozatalt bizonyos szerződéses biztosítékok védelme mellett. ♦ AZ ÁLLAMI IPAR KÜLKERESKEDELMI értékesítésre szánt termékei tavaly az elmúlt éveknél kisebb ütemben növekedtek. A szövetkezeti ipar lényegesen jobb eredményeket ért el, bár részesedése az össz­­eladásokban természetesen kisebb. ♦ CUKORHIÁNY VAN A VILÁGPIACON. Egyes jóslások szerint idén a cukorárak soha nem látott magas szintet érnek el. Viszonylag ked­vező feltételekkel vásárolhatnak a Nemzetközi Cukor­szervezet im­portőrei, a kívülállók viszont magas árakat lesznek kénytelenek meg­fizetni. A látványos drágulást elsősorban az okozza, hogy a legfon­tosabb termelő országokban kevés cukrot állítanak elő, amiből nem fedezhetők a növekvő szükségletek. ÉRTESÜLÉSEK A JUGOSZLÁV DEVIZAI­NTÉZKEDÉSEKRŐL A múlt év utolsó előtti napján Belg­­rádban bejelentették, hogy a dinárt konvertibilissé teszik és az ország mo­netáris politikáját hasonlóképpen ala­kítják ki, mint ahogy azt a kemény va­lutával rendelkező nyugati országok teszik. Hadzsics külkereskedelmi miniszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy a kormányzat a jövőben reális átváltási árfolyamot alakít ki a dinár számára, ami a háború óta merev hivatalos ár­folyamhoz volt rögzítve — írja a Reuter belgrádi tudósítója. A kormány jóváhagyást kért a Nem­zetközi Valuta Alaptól ahhoz, hogy a dinár paritásától lefelé és fölfelé 5 szá­zalékig terjedően ingadozhasson a ke­mény valuták viszonylatában. (A leg­utóbbi washingtoni konferencia, mint ismeretes, kimondotta, hogy a Tízek klubjához tartozó országok valutái 2,25 százalékkal ingadozhatnak az új pantás körül lefelé vagy fölfelé.) A miniszter közölte: a Jugoszláv Nemzeti Banknak interveniálnia kell majd, hogy a dinár mozgása ne lépje túl a megállapított limiteket. Nem kö­zölte azonban, milyen formát ölt majd a bank intervenciója. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy az új külkereskedelmi és deviza­rendszer, amelyet decemberben ha­tároztak el, az idei év derekán már maradéktalanul érvénybe lép , és mindaddig hatályban marad, amíg a kereskedelem teljes liberalizálását és a dinár konvertibilitását el nem érik. Az új rendszer devizapiac létesíté­sét is előirányozza abból a célból, hogy kapcsolatot teremtsenek a bel- és kül­földi devizaárfolyamok között. A Jugoszláv Nemzeti Bank közzétette instrukcióit a dinárnak a nemzetközi fizetési forgalomba történő bekapcso­lására — írja lapunk belgrádi tudó­sítója. Mint már jelentettük, 1972. január­tól külföldi személyek és külföldi vállalatok dinárszámlát nyithatnak jugoszláv bankoknál. E számlákon gyűjthetik a jugoszláv vállalatok által szállított áruk dinárellenértékét, illet­ve a különféle szolgáltatásokból eredő tételeket. Ezeket a pénzeszközöket meghatározott esetekben devizára le­het konvertálni vagy külföldre transz­ferálni. Ilyenformán a jugoszláv vál­lalatok dinárért exportálhatnak és im­portálhatnak, de ugyanazokat a jogo­kat élvezik, mintha devizák beáram­lását biztosítanák. A külföldi partne­reket ösztönözheti dinárszámla nyitá­sára, hogy ennek eredményeként meg­határozott célokra hiteleket vehetnek fel és jugoszláv árukat vásárolhatnak. A kölcsönös érdekeltség abban is ki­fejezést nyer, hogy így megrövidül a kifizetések határideje. Az eddigi gya­korlat szerint a jugoszláv bankok a megbízástól számított 30 nap múlva eszközölték csak a kifizetéseket. A rendelkezés célja egyrészt a jugo­szláv export ösztönzése, másrészt az, hogy a­ deviza — amelyet a jugoszláv vállalat fizet a külföldieknek — az országban maradjon, miután a dinár helyettesítheti a devizát. A deviza—dinár forgalomban ezt az intézkedést tekintik a tervezett konver­tibilitás első lépcsőjének. A decemberi dinár-leértékelés időben érkezett, nemcsak azért, mert egyidő­­ben történt a dollár leértékelésével, de a jugoszláv külkereskedelem és a belső konjunktúra szempontjából is — álla­pítják meg a gazdasági szakértők. A dinár árfolyamának módosítása jelen­tős ösztönzést ad az exportnak. Az 1971-es eredmények tanúsága szerint erre nagy szükség is van. Jugoszlávia exportja 1971 eltelt 11 hó­napjában 7 százalékkal növekedett. de a Közös Piacra irányadó kivitel 5 szá­zalékkal csökkent az előző évhez képest és az EFTA-országok viszonylatában is mindössze 2 százalékkal növekedett az export. Említést érdemel, hogy Olasz­ország viszonylatában 12 százalékkal, Franciaország és Ausztria viszonylatá­ban 10 százalékkal esett vissza Jugo­szlávia kivitele. Az NSZK-nak ugyan többet adtak el mint az előző évben, de az export növekedése itt is az átlag alatt maradt. Venezuela megszakítja preferenciakapcsolatát az USA-val Venezuela érvénytelenítette az Egye­sült Államokkal 1939-ben kötött prefe­­renciális kereskedelmi egyezményt — jelentette be Caldera elnök újévi üze­netében. Az államfő szerint a lépés a venezuelai gazdasági fejlődés érdeké­ben történik. A felmondott egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Ve­nezuela vámkedvezményekkel könnyí­tette egymás termékeinek, így a vene­zuelai olajnak, és az amerikai gépipari cikkeknek a kereskedelmét. Venezuela fokozatosan elveszti olaj­piacait a közel-keleti termelők javára — közli a venezuelai központi bank év végi jelentése. Az eladott nyersolaj mennyisége január és október között 4,7 százalékkal csökkent, a melléktermékek eladása pedig ugyanezen időszak alatt 5 százalékkal esett. Ez részben annak tudható be, hogy a fogyasztói kereslet a világpiacon 1971-ben lassabban nö­vekedett, de annak is, hogy az olajvál­lalatok érdeklődése fokozódik a közel­­keleti olaj iránt. A közel-keleti olajat Amerikában kedvezőbb helyzetbe hozta a szállítási költségek csökkenése. A jelentés sze­rint Venezuela csak 1971 első negyedé­ben tudta fenntartani a kőolajtermelés 1970-ben regisztrált 3,2 százalékos nö­vekedési ütemét. Így a napi kibocsátás szeptember és december között 3 mil­lió 550,470 barrelra esett, ami az 1970-es termelési értékhez képest 4,1 százalé­kos csökkenésnek felel meg. (Reuter) A román—amerikai kapcsolatok /£ és a legnagyobb te - kedvezmény elve \^*6**^ Nixon elnök pártolja azt a gondola­tot, hogy az Egyesült Államok Romá­niára is kiterjessze a legnagyobb ked­vezmény elvét — hangoztatja Aleshire külügyminiszter-helyettes Findley re­publikánus képviselőhöz intézett leve­lében. Findley volt az, aki javasolta a törvényhozásban, hogy Romániának adják meg ezt a kedvezményt, ami azt jelentené, hogy a Romániából impor­tált cikkeket az Egyesült Államokban a nem szocialista országok többségére irányuló vámok terhelnék. Jelenleg a szocialista országok közül ilyen kedvez­ményben csak Lengyelország és Jugo­szlávia részesül. Abshire azt írja, hogy a kormány még nem határozta el, ajánlja-e a leg­nagyobb kedvezmény elvének kiter­jesztését más szocialista országokra, így a Szovjetunióra és Kínára is. „Az elnök szerint a kedvezmény megadása Romániának megjavítaná a kereskedelmi kapcsolatokat az ameri­kai üzleti élet javára és megmutatná az akaratunkat az amerikai—román gazdasági kapcsolatok további fejlesz­tésére” — mondja levelében Abeshire. (Reuter)

Next