Világgazdaság, 1972. január (4. évfolyam, 1/750-19/768. szám)

1972-01-04 / 1. (750.) szám

• Az NDK és az NSZK közötti keres­­delmi forgalom januártól szeptemberig 9,5 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakának eredményét. Az NSZK az említett hónapokban 22 százalékkal fokozta vásárlásait. A két ország közötti áruforgalom majdnem kiegyensúlyozottá vált. 49 Olaszország fizetési mérlege novem­berben 159 milliárd lírás deficitet mu­tatott fel, míg októberben csak 27,5 milliárdot. 1970 novemberében a mér­leg még 30,1 milliárdos felesleggel zárt. 1971 decemberéig a fizetési mérleg aktívuma az október végi 77,8 milliárd­­ról 618,8 milliárdra süllyedt. • Egy hétre beszünteti a személygép­kocsik termelését a Volkswagen válla­lat hat nyugat-németországi üzeme. Az ország legnagyobb gépkocsigyártó vál­lalatának szóvivője a gyenge fogyasz­tói kereslettel és a valutaválság utó­hatásaival magyarázta a döntést, amely a vállalat 130 ezer alkalmazottja közül 100 ezret érint. A kereskedelmi jármű­vek gyártása tovább folyik. A napi ter­meléskiesés 5500 személykocsi. • Burma kormánya bejelentette, hogy 69 ipari vállalatot államosított. A hiva­talos közlemény szerint az intézkedés 45 élelmiszergyártó, 8 vegyipari és 7 textilipari céget érint.­­ A londoni aranypiacon hétfőn dél­után unciánként 44 dollárral jegyezték a finom arany árát. Ez a legmagasabb árszint 1968 eleje óta, amikor bevezet­ték a kettős aranypiacot. A tőzsdén in­kább a kínálat hiányának, mint a ke­resletnek tulajdonítják a nagymértékű áremelkedést. • Franciaországban több mint 1 szá­zalékkal emelik a gépkocsi- és a teher­autóárakat a gyártók és a pénzügy­minisztérium között kötött megállapo­dás alapján. Az autóárak Franciaor­szágban 1970 és 1971 szeptembere kö­zött 8,1 százalékkal nőttek. • A norvég hajótulajdonosok szövet­ségének elnöke sürgette az ország csat­lakozását a Közös Piachoz. Ha Nor­végia nem lép be, ez károsan befolyá­solja majd az ország hajóiparát — mondotta. Mind a négy kérelmező or­szág csatlakozása esetén az EGK az eddigi 13 százalék helyett 35 százalék­ban részesedne a világ hajószállító kapacitásából. • Kanada 50 ezer tonna búzát szállít Libanonnak. Az erről szóló megállapo­dást hosszú ideig nem tudták aláírni a nemzetközi pénzpiac bizonytalansága miatt. 49 Nagy-Britanniának tavaly többe ke­rültek a sztrájkok, mint 1926 óta bár­mikor. A legtöbb munkanap az év ele­jén kirobbant két hosszú sztrájkkal ment veszendőbe; a munkabeszünteté­sek száma — 2075 — körülbelül az 1970-eseknek csak a fele. Tavaly de­cemberig összesen 13,2 millió munka­nap esett ki, ebből körülbelül 8 millió a postaalkalmazottak és a brit Ford gyár munkásainak sztrájkjai következ­tében. 49 A Tajvanon eszközölt külföldi tőke­­befektetések tavaly 17 százalékkal emelkedtek és elérték a rekordnak szá­mító 160 milliárd dollárt. A beruhá­zásoknak több mint a fele Európából jött. AViXIS JELENTI­ S*­ Az Egyesült Államok lakossága leg­újabb statisztikai jelentések szerint meghaladja a 208,5 millió főt. Egy év alatt a növekedés nagyobb 2 milliónál. 49 A Bank of America vezetésével ala­kult nemzetközi bankkonzorcium 120 millió dolláros, 10 éves lejáratú köl­csönt nyújt három mexikói állami vál­lalatnak. A kölcsönt mexikói fejlesztési tervek finanszírozására és külföldi államadósságok visszafizetésére fordít­ják. • Hollandai kereskedelmi mérlegének deficitje az 1970 novemberében regiszt­rált 609 millió guldenről egy évvel ké­sőbb 94 millió guldenre csökkent. 1971 decemberig a mérleg passzívuma 1970 hasonló időszakának 3,029 milliárd guldenj­éről 283 millióra mérséklődött. 49 Indiában 50 000 tonna évi kapaci­tású alumíniumüzemet építenek, ame­lyet 1974 végén helyeznek üzembe. A gyár kapacitását később megduplázzák. • A polgári légiforgalom tavaly ki­sebb mértékben növekedett, mint előző­leg bármikor. Az IATA-hoz tartozó 122 repülővállalat mindössze 2 százalékkal növelte forgalmát. Az elmúlt 10 évben ez a szám 9—19 százalék között inga­dozott. Az utasok száma az 1970-ben regisztrált 314 millióról 320 millióra növekedett. 49 Az olasz parlament előtt törvény­­javaslat fekszik, amelynek értelmében több mint 10 milliárd lírát fordítaná­nak a nehézségekkel küszködő újság- és képeslaphirdetési ipar támogatására. A javaslat közvetlen pénzügyi támo­gatást, valamint adó- és egyéb ked­vezmények nyújtását indítványozza. 49 A Bank of Canada egy hónapon belül másodszor csökkentette a kö­telező tartalékletéteket és ezzel körül­belül 150 millió dollárt szabadított fel a gazdasági élet élénkítése érdekében. 49 Kairó közelében betonoszlopokat gyártó üzemet építenek csehszlovák segítséggel. A plzeni Skoda a gyárban készül az előrefeszített betonoszlopok előállítására szolgáló technológiai be­rendezés.­­ A washingtoni valutamegállapodás miatt emelik az Európa és a Karib­­tenger közötti hajójáratok fuvardíjait. Január 5-től 3,5—8,6 százalékkal emel­kednek a fuvardíjak. A Hat országban végeznek kutató munkát a megyei geológusok. Brazíliá­ban vasérc, Görögországban horgany, ólom és mangán, Líbiában pedig sólelő­helyek után kutatnak. Ezenkívül részt­­vesznek geológiai feltárásokban Gháná­ban, Indonéziában és Mongóliában. 4. A Kínai Népköztársaság 14 millió svájci frank hitelt nyújt Szíriának egy fonoda építésére. Az új üzem előrelát­hatólag 1975 végéig készül el. A kínai kölcsönt hat részletben fizetik vissza 1981 és 1986 között. 49 Brazília körülbelül 200 000 tonna nyerscukrot szállít a Szovjetunióba januárban és februárban. 49 Ausztria külkereskedelmi deficitje novemberben 2 milliárd 227 millió schilling volt, 170 millióval több az ok­tóberinél. A bécsi statisztikai hivatal jelentése szerint az import 10, az ex­port 7 százalékkal emelkedett 1970 novemberéhez képest. 1972. JANUÁR 4. Megjelent a papírarany újabb részlete A Nemzetközi Valuta Alap január 2-án mintegy 3 milliárd dollár érték­ben bocsátott ki új különleges lehívási jogokat — az úgynevezett papír­aranyat — a nemzetközi kereskedelem finanszírozásának megkönnyítésére. Ezzel az újabb, immár harmadik ki­bocsátással majdnem 9,5 milliárd dol­lárra emelkedett az eddig forgalomba került SDR összege. Ennek a külön­leges nemzetközi fizetőeszköznek a­­létrehozását, mint ismeretes, 1969-ben határozták el, egyrészt a világkereske­delem növekedésének finanszírozásához szükséges likviditás bővítése érdekében, másrészt azért, hogy a nemzetközi el­számolásokban ne legyenek az államok szinte kizárólag a dollárra utalva. A Nemzetközi Valuta Alap tagálla­mait részesedésük arányában illeti meg az SDR, tehát a legfejlettebb országok­nak jutnak a legnagyobb összegek. Az új kibocsátásból az Egyesült Államok 710,2 millió dollárt, Nagy-Britannia 296,8, az NSZK 168,9, Franciaország 159 és Japán 127,2 millió dollárt használhat fel. Minden tagállam az Alapnál jegyzett kvótájának 10,5 százalékát kapja meg SDR formájában. A papírarany első ki­bocsátásakor, 1970. január 1-én 16,8 százalék, 1971 elején pedig 10,7 százalék volt az SDR-részesedés alapja. Az SDR értékét finom aranyban ha­tározzák meg, de a dollárhoz van kap­csolva. Eszerint a papírarany is leér­tékelődött. Egysége jelenleg 0,888671 gramm finom aranynak felel meg, ami azonos az USA-dollár jelenlegi arany­­paritásával. A Nemzetközi Valuta Alap 112 tag­állama között egyetlen nem tőkés or­szág van, Jugoszlávia, amelynek SDR- részesedését 21,9 millió dollárban álla­pították meg. Tajvan mint az eddigi kibocsátások alkalmával is, bejelen­tette, hogy nem szándékszik igénybe venni különleges lehívási jogait. To­vábbi 7 tagállam — Etiópia, Kuwait, Líbia, Portugália, Singapore, Libanon és Szaúd-Arábia — kezdettől fogva nem vesz részt az SDR-programban. Ezzel befejeződött az első SDR-ki­­bocsátás hároméves programja. A pa­píraranyból először 1970 elején bocsá­tottak ki 3,4 milliárd dollárt, egy évre rá 2,9 milliárd dolláros hitelkeretet osztottak szét. A mostani kibocsátás pontos összege 2 milliárd 951 millió 500 ezer dollár. A forgalomba hozott SDR eddigi teljes összege 9 milliárd 314 millió 500 ezer dollár. A Nemzetközi Valuta Alap az év végén közzétett jelentésében közli, hogy a valutaparitások átrendezéséről de­cember 18-án kötött washingtoni meg­állapodás eredményeként eddig több mint 100 tagállam jelentett be az Alapnál a valuták paritására vonat­kozó döntést. Mintegy 25 ország, közöttük Anglia és Franciaország úgy döntött, hogy va­lutájának paritását változatlanul hagy­ja. A paritás módosítását 12 ország jelentette be, köztük Dél-Afrika. To­vábbi 29 ország új középárfolyamot állapított meg. A középárfolyamot az Alap december 19-én kiadott közle­ménye úgy határozza meg, mint az Alapnak bejelentett új beváltási érté­ket, amely azonban csak a devizapiaci ingadozás alapjául szolgál, az új 2,25 százalékos határok között, és nem te­kinthető új paritásnak. Az új középárfolyamot bejelentő or­szágok között sorolja fel a közlemény Ausztriát, Belgiumot, Dániát, Finnor­szágot, Hollandiát, Japánt, az NSZK-t, Norvégiát, Olaszországot, Portugáliát, Svédországot és Törökországot. Az Alap 21 tagállama — köztük Dél- Afrika — még nem jelentette be hiva­talosan, hogy a devizapiacon élni szán­dékszik-e az új, szélesebb ingadozási sáv lehetőségével. Mint az Alap szó­vivője ezzel kapcsolatban kifejtette, az ilyen bejelentés hiánya még nem je­lenti szükségképpen azt, hogy az illető tagállam nem akarja megengedni a devizapiaci árfolyamok ingadozását az új határok között. (Reuter) Tunézia gazdasági növekedése Tudósítónktól: Tunézia 1971. évi nemzeti összter­méke előzetes becslétek­ szerint az előző évhez képest 8,9 százalékkal növekedett. Ez az ütem egyike a leg­magasabbaknak a világon. A fizetések emelkedése és a drágaság ellenére az infláció üteme mérsékelt maradt. A fejlődéshez legnagyobb mértékben a mezőgazdaság, az idegenforgalom és a kereskedelem járult hozzá. A mezőgazdasági termelés 30 szá­zalékkal volt nagyobb, mint az előző évben, hála a jó időjárásnak és a gé­pesítés fejlesztésének. Az idegenforgalom 20 százalékkal fejlődött. Az ország politikai és gaz­dasági stabilitása miatt a külföldi be­fektetők tevékenységüket 12—15 szá­zalékkal fokozták az országban. A fizetési mérleg aktívumát 20 mil­lió dollárra becsülik. Tunézia első szállítója továbbra is Franciaország, utána következik az Egyesült Államok (főképpen a pénz­ügyi segítség keretében). A Szovjetunió és a Belga-Luxemburgi Gazdsági Unió A Szovjetunió és a Belga—Luxem­burgi Gazdasági Unió közötti gazdasági, tudományos és műszaki kooperáció elő­segítésére két évvel ezelőtt külön ve­gyes bizottságot hoztak létre. Ez a bi­zottság az elmúlt év végén tartotta első ülését Moszkvában. Az ülésen megállapították, hogy a felek közötti áruforgalom az elmúlt öt év alatt a kétszeresére emelkedett. Ér­téke 1970-ben már 150 millió rubelt tett ki, és az 1971. évi forgalom ennél valószínűleg 25 százalékkal magasabb. A felek megállapították, hogy a vegy­ipar, a gépgyártás, az elektromos ké­szülékek előállítása és az élelmiszer­­ipar területén hasznos kooperáció fo­lyik. A kétoldalú tudományos és mű­szaki kapcsolatok főként az érdekelt vállalatok közvetlen érintkezésén ala­pulnak. Különösen kiemelték a Solvay cég és moszkvai mérnökök által közö­sen kifejlesztett új polimereket, az Aceky egyesülés közreműködésével kö­zösen megtervezett elektromos beren­dezéseket és szigetelőanyagokat. A Claverbel cég és szovjet szakemberek közösen dolgoznak ki új technológiát az üveggyártásra. Eredményesnek ígér­kezik a belga Cockerill kohászati vál­lalat és a moszkvai acél- és színesfém­kohászati intézet közötti kapcsolatok. Most vizsgálják annak lehetőségét, hogy miként lehetne kooperációban henge­reket gyártani autólemezeknek hidegen történő hengerlésére. A moszkvai sör­gyár valószínűleg használatba veszi a belga Sobery cég által ajánlott gyártási technológiát. (Ekotassz) Derűlátó az olasz és a francia gépkocsiipar Olaszország gépkocsivállalatai mérsé­kelt derűlátással tekintenek 1972 elébe — írja a DPA tudósítója Rómából. Az elmúlt évben majd minden piac gyen­gének bizonyult, és a tényleges terme­lés helyenként a tervezett mögött ma­radt. Ez a lényege a Corriere della Serában megjelent, az olasz gépkocsi­ipar vezetőivel folytatott beszélgetések­nek. A FIAT 160 ezer darab gépkocsival maradt el a tervezettől, az Alfa­ Romeo 22 százalékkal szerette volna növelni a termelést, de csak 14 százalékot ért el és hasonló irányzatról panaszkodtak (a tényszámok megadása nélkül) az Autobianchi és a Maserati vezetői is. A visszaesésért elsősorban az első fél évi sztrájkokat okolják. Az export ezzel szemben nem szenvedett kárt, sőt néhány piacon erőteljesen növe­kedett. Az idei évet biztatóbbnak látják. A FIAT elsősorban a Lengyelországgal kötött licenceladási megállapodást tart­ja fontosnak. A Lancia az 1971-es évet az „előkészület évének” tartja, és re­méli, hogy belső struktúraváltoztatásai idén bebizonyítják a vállalat életké­pességét. Az év vége alkalmából három nagy francia autógyár nyilatkozott a Reu­­ter-irodának eddigi eredményeiről. A Citroen az eltelt 11 hónap eredménye alapján úgy látja, hogy idei termelése 656 ezer kocsi lesz, 23 százalékkal több a tavalyinál. Exportra 15 százalékkal több kocsi kerül, 310 ezer darab. A Renault 1,17 millió kocsira be­csüli az idei termelést, körülbelül 1 százalékkal többre a tavalyinál. Az export 680 ezerről 661 ezerre csökken, de a belföldi piacon változatlanul megtartják a 30 százalékos arányukat. A Peugeot folytatja erőfeszítéseit az Európába irányuló export fokozására, különösen Nyugat-Németországban. A konszern ottani leányvállalata a ta­valy elért 312 millió helyett idén 500 millió márka forgalmat vár. Az 1971-ben eladott 52 ezer kocsi helyett az idén 61—65 ezer kocsit kívánnak az NSZK- ba eladni. Az anyavállalat idei for­galma 7,5 milliárd frankra emelkedik a tavalyi 6,3 milliárdról , 576 500 kocsi helyett idén 620 ezret állítanak elő. VILAGGAZDASAG Az amerikai bér—árkorlátozások jövője Az év végéig felére lehet csökkenteni az infláció növekedését — jelentette be televíziós beszédében Nixon elnök, de ugyanakkor elismerte, hogy a bér— árkorlátozást néhány szektorban 1972 lejárta után is fenn kell tartani. A ta­valy augusztusban bevezetett korlátozá­sokat csak a szükséges ideig tartják életben — hangsúlyozta Nixon —, hozzá­téve, hogy gazdasági intézkedései hat­hatósak lesznek és az infláció rátáját idén a felére, 2—3 százalékra lehet csökkenteni. Nixon elismerte, hogy a munkanélküliek aránya hivatalba lépé­sekor csak 3,6 százalék volt, jelenleg azonban 6 százalék. (A megfigyelők szerint a köztársasági pártnak súlyos nehézségeket okozhat a választás évé­ben a munkanélküliek magas arány­száma — írja a Reuter washingtoni tudósítója.) A munkanélküliek számá­nak növekedését Nixon a vietnami há­ború dezeszkalációjának, az egyes hadi­üzemek bezárásának tulajdonítja. A mezőgazdaság jövedelméről szóló kérdésre válaszolva az elnök kifejtette: az 1972-es év igen jó éve lesz az ame­rikai farmereknek. Rámutatott azokra az előnyökre, amelyek az exportpiacok kiszélesítésére irányuló új nemzetközi gazdaságpolitikából származnak. A Kö­zös Piaccal, Japánnal, és más országok­kal folyó kereskedelempolitikai tárgya­lásokról szólva kijelentette, hogy ezek nagyobb jövedelmet hoznak majd az amerikai farmernek, holott ez a jöve­delem sem tartható kielégítőnek. Az új gazdaságpolitika segítségével tovább csökkenthető az inflációs ráta — jelen­tette ki Nixon és hozzáfűzte: a bérből élők 1971-ben végre haladást értek el. Kevésbé derűlátó nyilatkozatot tett a múlt év utolsó napján Paul McCra­cken, Nixon elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, aki január 1-től vissza­vonult e fontos posztról. Sajtóértekez­letén kifejtette, hogy a bérpázellenőr­zés jóval a novemberi elnökválasztás után is fennmaradhat. Ha meg is szün­tetik a közvetlen korlátozást, a kor­mánynak továbbra is, még meghatá­rozatlan ideig aktív szerepet kell ját­szania a gazdaságban, nehogy az inflá­ció újból fellángoljon. McCracken sza­vai tartalmazzák az eddigi legnyíltabb utalást arra, hogy a bér­árkorlátozás az idei év egészében eltart, s talán a jövő évre is átterjed. A három hónapig tartó teljes bér— árbefagyasztást az „önmérséklet” pe­riódusa követte — Nixon gazdasági programjának úgynevezett második fázisa —, amelyben a kormány szán­déka az évi áremelkedésnek 2,5 és a béremeléseknek 5,5 százalék alatt tar­tása. A második fázis McCracken vé­leménye szerint jóval november után is elhúzódhat. A korlátozások teljes felfüggesztése után pedig a kormány­nak még hosszú ideig rajta kell tar­tania a szemét a költségek inflációján. Túl korai lenne megjósolni, milyen formát ölt majd a kormány beavat­kozása a gazdaságba, de világos, hogy az infláció problémái nem oldhatók meg tartósan a jelenlegi intézkedések­kel és bizonyos kormánybeavatkozás nélkül újból elkezdődik a bértázspi­rál emelkedése. A munkanélküliség alakulásáról, a munkanélküliek arányának változásá­ról McCracken nem volt hajlandó jós­latokba bocsátkozni. Elismerte azonban, hogy még igen hosszú idő eltelhet min­den üzem és minden munkahely teljes kapacitásának kihasználásáig. McCra­cken elégedetten nyilatkozott a kormány gazdasági munkájáról, mondván, hogy a kilátások most eléggé biztatók. Be­vallotta azonban, hogy a februárban beterjesztésre kerülő költségvetés nem ösztönzi majd annyira a gazdaságot, mint néhányan szerették volna. Egy kér­désre válaszolva McCracken újból cél­zott arra, hogy a kormányt foglalkoz­tatja az értéknövekedési adó bevezeté­sének gondolata. A kormány kiadásai gyorsabban nőnek, mint jövedelmei, ezért új jövedelmi forrásokat kell ta­lálnia, de nagyobb adó kivetése a je­lenlegi helyzetben a gazdasági expan­zió gyengülését hozná magával. (Sajtókonferenciája során McCracken hangsúlyozta, hogy csupán saját néze­teiről van szó.) A lelépő McCracken helyét az elnök gazdasági tanácsadó bizottságának élén elfoglaló Herbert Stein természetesen elődjénél bizakodóbban nyilatkozott a televízióban. Véleménye szerint a most érvényes bér- és árkorlátozásokat egyik gazdasági szektorról a másikra áttérve, folyamatosan szüntetik meg. Az idei évre az infláció lassulását, a munka­­nélküliség csökkenését, az amerikai ke­reskedelmi és fizetési mérleg javulását jósolja. Arra a kérdésre válaszolva, va­jon elfogadhatónak találja-e az 5 szá­zalékos munkanélküliséget, Stein kifej­tette, hogy a munkanélküliek számát nem lehet jelentősen csökkenteni egy­szerűen a gazdaság „felpumpálásával.” Nem volt hajlandó feltárni, milyen munkanélküli rátát tart Washington el­fogadhatónak a novemberi választások idején. Stein valamivel derűlátóbbnak bizo­nyult mint elődje — írja a Reuter washingtoni tudósítója —, amikor a bérpárkorlátozás feloldásáról került szó, mert véleménye szerint lehetsé­ges, hogy novemberre megszüntetik. A televíziós nyilatkozatok természe­tesen már az elnökválasztás előkészü­leteinek jegyében futnak. A demok­rata pártiak szerint Nixonékat a gaz­daságpolitika hibái söprik majd ki a Fehér Házból, Stein viszont éppen azt mondja, hogy éppen a gazdaságpoli­tika terén elért sikerek erősítik meg az igen súlyos örökséget átvett Nixon pozícióját. A gazdasági kilátások szemszögéből támadta a Nixon-kormányt Galbraith professzor, aki szerint a Demokrata Pártnak „hősi önmegtartóztatásra” lesz szüksége ahhoz, hogy ne használja ki ellenfelének a gazdasági téren el­követett hibáit. A legnagyobb prob­léma a munkanélküliek kérdése lesz, mert még az expanzió időszakában is a vártnál lassabban növekszik a mun­kahelyek száma. Az Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke idén 8,7 százalékkal növek­szik és 1972 egészében eléri az 1143 milliárd dollárt — állítja a befolyásos National Conference Board köz­gazdász-fóruma. A növekedésből csak 5 százalék lesz a tényleges érték, a többit az infláció szolgáltatja; 1971- ben 3 százalék volt a tényleges növe­kedés. A tíz neves közgazdászból álló csoport szerint a fogyasztói árak idén 3 százalékkal nőnek a tavalyi 4,6 szá­zalék helyett, a nagykereskedelmi árak pedig 2,4 százalékkal a múlt évi 3,4 százalék helyett. A munkanélküli­ségi ráta átlagos növekedése 5,4 szá­zalék lesz idén a tavalyi 5,9 százalék helyett. A szakemberek véleménye szerint Nixon elnök gazdasági programja csak befullasztotta a feszültséget, ahelyett, hogy megszüntette vagy fellazította volna. „KÍNA MÉG FEJLŐDŐ ORSZÁG” Józanabb szemlélet a sajtóban A Kínai Népköztársaság „még min­dig fejlődő ország”, írta közös újévi vezércikkében a három legjelentősebb kínai lap. A DPA tudósítójának érté­kelése szerint ezzel a megállapítással a pekingi vezetőség folytatja erőfeszíté­seit, hogy reálisabban és pragmatiku­sabban mutassa be a gazdasági helyze­tet. Ezt a gyakorlati szemléletmódot már a Kínai Kommunista Párt meg­alakításának 50. évfordulója alkalmá­ból írt vezércikkek is tükrözték, ami­kor hangsúlyozták: még évtizedek kel­lenek ahhoz, hogy Kína tényleges nagy­hatalom lehessen. A három hivatalos pekingi lap újévi cikkei szerint az ország gazdasága még viszonylag elmaradott, s a Kínai Nép­­köztársaság előtt a gazdaság terén is hatalmas feladatok várnak megoldásra. A tavalyi eredményeket elemezve a la­pok megelégedéssel közölték, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés 1971- ben 10 százalékkal haladta meg az 1970. évit. A súlyos természeti csapások el­lenére is az ország mezőgazdasága ked­vező eredményeket ért el. A gabonater­més meghaladta a gazdag 1970.évi ered­ményt is, elérve a 246 millió tonnát. Az acéltermelés 18 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbi szintet és 21 millió tonnára rúgott. Mindez jelzi, hogy a kínai ipar új színvonalra emelkedik — írják a lapok. Az árak szilárdak voltak tavaly, s ki­­elégítő volt a piac helyzete is. Az állam és a lakosság anyagi tartalékai tovább gyarapodtak. Bizonyos javulás volt ész­lelhető az életszínvonalban is. A kül­földi kapcsolatokról szólva a vezércikk hangsúlyozza, hogy Kína felvétele az ENSZ-be és a diplomáciai kapcsolatok kiépítése 15 országgal a kiváló nemzet­közi pozíciókat tükrözi. (Reuter, DPA) Szovjet-nyugatnémet vegyipari kapcsolatok Moszkvában december elején nemzet­közi szimpoziont tartottak a lakkok és festékek ipari felhasználásáról, ame­lyen többek között nyugatnémet vegyé­szek is részt vettek. A Hoechst cég egyik igazgatója az Ekotassz munka­társának adott interjújában úgy nyilat­kozott, hogy a két ország szakemberei közötti kapcsolatok a rendszeres koope­ráció további fejlődésére nagy lehető­ségeket biztosítanak. Elmondotta, hogy vállalata a Szovjetunió tudományos és műszaki bizottságával néhány héttel ezelőtt állapodott meg a tudományos és műszaki kooperáció minőségileg vál­tozott magasabb szintjében. Ennek alapján közösen dolgoznak majd a textilipar részére készülő festékanya­gok kifejlesztésén, továbbá gyógyszer­­ipari alapanyagokon. Fejlődnek a kapcsolatok a nyomda­ipar területén is. Mindkét fél egyaránt használ szovjet és nyugatnémet nyomda­­festékeket. A moszkvai kisautógyárban nyugat­német „elastomer” anyagot használnak személyautók műanyag alkatrészeinek előállításához.

Next