Világgazdaság, 1972. május (4. évfolyam, 84/833-104/853. szám)

1972-05-03 / 84. (833.) szám

1972. MÁJUS 3., SZERDA VILÁGGAZDASÁG A bonni válság gazdasági motívumai kiküldött munkatársunktól: , Továbbra is bizonytalan Bonnban a keleti szerződések ratifikálásának időpontja, sőt lehetősége is. A kormány és az ellenzék múlt heti döntetlenje azonban rákényszerítette az ellenzéket, hogy a kibontakozást mégis a ratifi­kálás útján keresse. Így jöhetett létre a kormánypártok és az ellenzék tanács­kozássorozata, amelyen kedden délután a közös külpolitikai nyilatkozat szö­vegét vitatták meg. A kompromisszum lehetőségét a kormány a költségvetés terén is igyekszik megteremteni, hajlandó a kiadások és az államadósságok szintjét lejjebb szállítani. A ratifikálás előtt belpolitikai vona­lon megnyílhat az út, ha a kormány­pártok és az ellenzék képviselőinek si­kerül mindkét oldal számára elfogad­ható külpolitikai nyilatkozat szövegé­ben megállapodni. Arról nincs hír — noha a kérdést sokan felteszik —, hogy erre a fordulatra hogyan reagál­nának a szerződő partnerek, a Szovjet­unió és Lengyelország. A bonni „part” kulisszái mögül a hét­végi szünet alatt előtérbe kerültek a belpolitikai válság legfontosabb gazda­sági motívumai is. Ezek természetesen nem kapcsolódnak annyira a költség­­vetés egyes tételeihez, mint amennyire a parlamenti vitából vélni lehetne. In­kább a kormány általános gazdaság­politikai koncepciójáról, vagy talán éppen annak hiányáról van szó. Brandt hivatalba lépésekor nagysza­bású strukturális és szociális reformo­kat helyezett kilátásba. Ezek megvaló­sítására azonban csak vontatottan vagy egyáltalán nem került sor, mert az infláció gyorsabban nőtt az állami be­vételeknél, és így a kormánynak nem volt elég pénze a szükséges beruházá­sokhoz. A lakossági fogyasztás árin­dexével mért inflációs ráta 1969-ben 2,7 százalékkal, 1970-ben 3,11 százalék­kal, 1971-ben pedig 5,2 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A re­formok elmaradása azonban a lakos­ságot nem nagyon nyugtalanította, mert bevételei az inflációs rátánál gyorsab­ban emelkedtek. Ez sajátos kétoldalú támadási lehetőséget nyújtott az ellen­zéknek. Egyrészt élesen bírálta a kormányt reformjaiért, amelyek — ha vontatottak és következetlenek voltak is —, mégis­csak az államkiadások és államadóssá­gok növekedését jelentették. Az inflá­ciós folyamat bírálatában kellett a vá­lasztók körében negatív hatástól tarta­ni. Másrészt felhasználták a lehetősé­get a kormány befeketítésére, mert „nem teljesíti ígéreteit”, így az ellenzéki bírálat a „gazdasági és társadalmi re­formok” kormányaként bemutatkozó Brandt­ Scheel-koalíciót inkább a kap­kodás és a következetlenség kormányá­nak mutathatta be. Könnyítette az ellenzék helyzetét, hogy a nemzetközi valutaválság dollár­áraménak fő célpontja éppen az NSZK volt. Az ebből eredő belső és külső ve­szélyek elhárítása lekötötte a kormány gazdaságpolitikai energiájának jelentős részét, s hogy amit csinált, jó volt-e vagy rossz, arról természetesen vég nél­kül lehet vitatkozni. Mindenesetre tény, hogy az inflációs ráta emelkedésének lassítását a kor­mány csak az expanzió lefékezésével tudta elérni. Az OECD kedden ismertté vált jelentése szerint a nyugatnémet nemzeti össztermék 1972 elejétől 1973 júliusáig 3,5 százalékkal fog nőni. 1971- ben a növekedés 2,8 százalék volt. A szervezet hét vezető országában 5,75 százalékra becsülik a GNP átlagos nö­vekedését, az NSZK pedig a fejlődés várt ütemét tekintve az utolsó helyen áll. A gazdasági minisztériumban a Világgazdaság munkatársának kérdé­sére kétségbe vonták az OECD elő­irányzatának realitását. A szervezet számítása nyilván több héttel ezelőtti adatokon alapszik, a kilátások jobbak, jelentették ki, számszerű becslésre azon­ban nem vállalkoznak. Az alig bővülő termelés mellett sem lehet még tudni, hogy az árak emelkedési ütemének csillapodása tartós marad-e. Sok szak­ember éppen attól tart, hogy a gazda­ság élénkülése túl korán jön az ár­emelkedés megfékezése előtt, a terv­szerű konjunktúra újra felgyorsítja az inflációt. Erre a veszélyre figyelmeztet az öt nyugatnémet vezető gazdaság­­kutató intézet kedden nyilvánosságra hozott közös konjunktúrajelentése is. A költségvetés mindenesetre „opti­mista” alapállásból készült, de a jövő bizonytalanságát nyilván a kormány is érzékeli. Ez a forrása — a parlamenti számarányok mellett — annak a haj­landóságnak, hogy a kiadások és ál­lamadósságok szintjét lejjebb szállítsák és így a kompromisszum lehetőségét a költségvetés terén is megteremtsék. M­ag A nyugatnémet gazdaság a fellendülés szakaszába lép Az öt vezető gazdaságkutató intézet közös jelentése A nyugatnémet gazdaság új expanzió szakaszába lépett, állapítja meg az NSZK öt vezető gazdaságkutató intézetének közös jelentése. A jelentés — amelyet a Reuter bonni tudósítója ismertet­i, különös figyelmet érdemel a mai kiélezett helyzetben, amikor a jobboldal a gazdaságpolitika vonalán is megkísérli a Brandt-kormány elmarasztalását. Az utóbbi hetekben és hóna­pokban mind szembetűnőbbé vált az az igyekezet, hogy „a fő front” — a ke­leti szerződések kérdése­i mellett megnyissák a „második frontot” is: vitás­sá tegyék a Schiller által fémjelzett konjunktúrapolitikát. A nyugatnémet gazdaság az expan­zió új fázisának küszöbén áll — állítja a jelentés —, alátámasztva ezzel Schil­ler gazdasági miniszter nézeteit, hogy a recesszió korszakának vége. A jelen­tés szerint a recessziótól való félelem, amely az év elején még szemmel lát­ható volt, napjainkra eltűnt. A fellendüléshez közvetlenül hozzá­járuló tényezők, mint például a decem­beri monetáris megállapodás, illetve a fémipari és műszaki dolgozók kollektív szerződésének aláírása még túl bizony­talanok és ideiglenesek ahhoz, hogy meg lehetne jósolni, milyen mértékű és erejű lesz az expanzió. Az új meg­rendelések volumene jelentősen nőtt, de az ipari beruházások irányzata még mindig hanyatló. A korábbi gazdasági ciklusoktól eltérően, a most várható fel­lendülés csak kevéssé enyhíti a bérek és árak emelkedésének inflációs nyomá­sát. A kereslet megélénkülése viszony­lag gyorsan mozgásba hozhatja az ed­dig kihasználatlan kapacitásokat, de a vállalatok profitja a korábbi expanziós fázisoknál erőteljesebben függ az ár­emelésektől. Ha külföldön sem mutat­kozik az árak emelkedésének lassulása, eltűnik a márka lebegtetésével elért stabilizációs hatás — állapítja meg a jelentés. Az öt intézet közös felmérése szerint a GNP az idén reálértékben 2,5 száza­lékkal, 821 milliárd márkára növekszik. Az árindex emelkedése nem éri el a 6 százalékot, a fogyasztói árak 4,5 száza­lékkal mennek feljebb. A dolgozók bruttó jövedelme 7,5 százalékkal lesz több, a tulajdonosoké pedig 12 száza­lékkal. A termelékenység növekedése 4 százalék alatt marad. A beruházások hanyatló irányzata az év közepére megfordul, s míg az év első felében közel 8 százalékos lesz a GNP névleges emelkedése, a második félévben — éves szintre kivetítve — 11 százalékos névleges növekedésre le­het számítani. Reálértékben a második félév GNP növekedése — éves szinten — 6 százalék lesz. Az év második felé­ben az árak is lassabban emelkednek. Míg a gazdaság összetett árindexe az első hat hónapban 6,5 százalékkal nö­vekszik, júliustól decemberig csak 5 százalékkal megy feljebb. Schiller gazdasági csúcsminiszter a jelentés közzététele után kijelentette: a gazdaságkutató intézetek véleménye megerősíti a kormánynak azt a meg­győződését, hogy helyes az óvatosság, amellyel a jelenlegi helyzetben a gazda­ságpolitikáját irányítja. IV. ÉVFOLYAM, 84. (833.) SZÁM Anglia — adósság nélkül Rogers utazása Európában Anglia hivatalos tartalékainak értéke áprilisban 58 millió dollárral, 7 milliárd 132 millió dollárra emelkedett — közli a brit kincstár. A jelentés hozzáteszi, hogy áprilisban törlesztette Anglia a Nemzetközi Va­luta Alappal szemben fennálló összes adósságát. Az Egyesült Királyság ilyen­formán 1964 óta először teljesen men­tes a közép- és rövid lejáratú hivatalos tartozásoktól, amelyeknek összege az elmúlt évtizedben néha a 3 milliárd font sterlinget is meghaladta. Technikai szempontból ez azt jelenti, hogy Anglia újra vehet fel hitelt a Valuta Alaptól — összesen 292 millió font értékben —, ha például a brit valuta elleni spekulációs tevékenység meggyengítené a font devizapiaci hely­zetét. (Reuter) Az aranyár 50 dollár fölött Az arany szabadpiaci ára kedden Londonban és Frankfurtban újabb re­kordot döntött, Zürichben tartott ma­radt. A kedd délelőtti árrögzítéskor Londonban unciánként 50,70 dollárban állapították meg a jegyzést, Frankfurt­ban 50,90 dollárt is jegyeztek. Délután árnyalatnyi lanyhulás következett be és Londonban 50.30—50.55 dollár közötti áron kötöttek ügyleteket. Az előző hét végén az eddig elért legmagasabb lon­doni jegyzés 49.58 dollár volt. A megfigyelők szerint nem a keres­let felélénkülése, hanem a kínálat szű­kössége okozta az áremelkedést. Sem­milyen jel sem mutat arra, hogy a spe­kuláció újra a dollár gyengülésére szá­mít. (AP, Reuter) . Rogers amerikai külügyminiszter kedden egyhetes európai utazásra in­dult, amelynek során találkozik Brandt nyugatnémet kancellárral és Scheel kül­ügyminiszterrel — jelentette be az Egyesült Államok bonni nagykövetsége. Rogers útjának fő célja az, hogy az USA partnereit tájékoztassa a SALT- megállapodás megkötésének lehetősé­geiről, valamint Nixon elnök küszöbön­­álló moszkvai látogatásáról. Tájékozott körök szerint Rogers azonban más, a Közös Piaccal kapcsolatos kelet-nyu­gati problémákról is tanácskozni szán­dékszik a nyugat-európai fővárosokban.­­ Rogers amerikai külügyminiszter sze­rint az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek tudomásul kell venniük, hogy az Egyesült Államok külkereske­delmi deficitje az idei első negyedévben nagyobb volt, mint eddig bármikor, s ebből le kell vonniuk a konzekvenciá­kat. A miniszter a washingtoni kereske­delmi kamara előtt mondott beszédében kifejtette, nem ért egyet azokkal, akik a protekcionizmus újjáélesztését köve­telik a kereskedelmi egyensúly helyre­­állítása érdekében. Az új nemzetközi gazdasági rendszer kialakítását célzó tárgyalásokon az Egyesült Államok a méltányosság, az építő szándék és a kö­zösségi szellem szempontjait szeretné érvényesíteni. De versenytársainknak — hangsúlyozta — „konstruktív módon kell reagálniuk arra a tényre, hogy 1972 első negyedévében külkereskedelmi de­ficitünk 1,5 milliárd dollár volt, min­den eddigi rekordot megdöntve. Ez így nem folytatódhat.” (Reuter) Ú­­I NAPRÓL NAPRA ♦ ÚJ EXPANZIÓ KÜSZÖBÉN ÁLL A NYUGATNÉMET GAZDASÁG — írja az öt legnagyobb nyugatnémet gazdaságkutató intézet közös jelentése. A prognózis, amely Schiller nézeteit alátámasztva politikai hatását tekintve is jelentős, azt emeli ki, hogy az új megrendelések volumene nő, s a beruházások hanyatló irányzata az év közepére megfordul. ♦ JUGOSZLÁVIA ÚJABB CCC-HITELEK iránt érdeklődik, hogy gabo­nát és növényi olajat vásárolhasson az Egyesült Államoktól. A CCC tavaly 72 millió dolláros hároméves hitelt nyújtott Jugoszláviának, az idén azonban elutasította az amerikai exportőrök erre vonatkozó hitelkérelmét. ♦ EGYIPTOM ÉS A KÖZÖS PIAC megállapodásra jutott az ötéves preferenciális kereskedelmi egyezmény feltételeiben. Az EAK csak részleges eredménynek könyveli el a brüsszeli megállapodást, mert az nem tartalmazza az egyiptomi rizs- és hagymaexport kedvezménye­zett elbánását. ♦ FELLENDÜLT LENGYELORSZÁG ÉS AZ NDK állampolgárainak kölcsönös látogatása az év első három hónapjában. A turistaforgalom megélénkülése nem okozott zavarokat a piaci egyensúlyban sem Len­gyelország, sem az NDK határmenti területein, bár egyes üzletekben, egyes árucikkekből bizonyos átmeneti hiányok jelentkeztek. ♦ IDEIGLENESEN MEGOLDÓDOTT A TÖRÖK KORMÁNYVÁLSÁG. A hivatalba lépő Ürgüplü-kormánynak az ország gazdaságpolitikáját nagyobb határozottsággal kell a kereslet szabályozására irányítani. Az OECD jelentése szerint a török gazdasági helyzet eddig nem a kívánt mértékben stabilizálódott. A Világsajtóból című rovatban kö­zölt cikk pedig Törökország és a kelet-európai szocialista országok kapcsolatait ismerteti. Népszavazás az államosításról Chilében? Valószínűleg még az idén népszava­zást tartanak Chilében a népi egység kormánya és az ellenzéki többségű par­lament között hosszú ideje húzódó ál­lamosítási vita megoldására — mondta Allende chilei elnök május 1-i beszé­dében. Ha a népszavazást mégsem tar­tanák meg, 1973 márciusában kongresz­­szusi választások lesznek. Allende hang­súlyozta, bízik a győzelemben, s a kong­resszusi többség lehetővé tenné a kor­mánynak új alkotmány, új agrárreform­törvény és új munkaerőtörvény elfoga­dását. Az ország külföldi tartozásairól szól­va elmondta, hogy a külföldi hitele­zőkkel folytatott tárgyalások eredménye ellenére az idén Chilének még mintegy 140 millió dolláros fizetésimérleg-defi­­cittel kell számolnia. Az USA-val, az NSZK-val és Angliával további tárgya­lások folynak az ország pénzügyi ter­heinek újabb enyhítése érdekében. Allende bejelentette, hogy pénteken törvényjavaslatot terjeszt a kongresszus elé az amerikai tulajdonban levő Inter­national Telephone and Telegraph Corp. (ITT) államosítására. Nem részle­tezte azonban, hogy csak a chilei tele­fontársaságban való érdekeltségeit, vagy az amerikai cég valamennyi érdekelt­ségét államosítani kívánják. Az ITT, amelynek a telefontársaságban való ré­szesedésén kívül luxusszállodája, egy távközlési vállalata, egy villamosberen­dezéseket gyártó üzeme és autókölcsön­zője van, 1970-ben kísérletet tett Allende választási győzelmének meg­akadályozására. Chile külkapcsolatairól szólva az el­nök bejelentette, hogy országa hama­rosan diplomáciai kapcsolatokat létesít a Koreai NDK-val és a VDK-val, vala­mint elismeri a Bengáli Népköztársa­ságot. Allende a hét végén egy másik beszé­dében az országban levő utolsó nagy­birtokok államosítását hirdette meg. Újságíróknak elmondta, hogy a követ­kező héten az egyik tartományban 320 ezer hektár föld száll át az állam tulaj­donába. Az államosítás vonatkozik a külföldiek nagybirtokaira is — hang­súlyozta Allende. (Reuter, AP, MTI) Egyiptom és a Hatok megállapodása A Közös Piac földközi-tengeri kapcsolatairól Egyiptom és a Közös Piac brüsszeli bizottsága kétnapos tárgyalás után megállapodásra jutott az öt évre szóló preferenciális kereskedelmi egyezmény­ről. Az EGK az egyezmény hatályba­lépésekor 45 százalékkal csökkenti az EAK-ból érkező iparcikkek importvám­ját, s 1974. január 1-én a csökkentés 55 százalékos lesz. A mezőgazdasági termékek vonatkozásában az EGK vámleszállítása az egyes cikkektől füg­gően 25—50 százalékos. A citrusfélék esetében különleges, 60 százalékos csök­kentést hajt végre a Közös Piac. Egyip­tom évente 200 ezer tonna kőolajat szállíthat az EGK-ba a csökkentett vámszinten, s gyapottextíliáinak kvó­táját 2500 tonnában állapították meg. Az Egyiptomi Arab Köztársaság az EGK-ból érkező ipari termékek vám­terheit 30, 40, majd 50 százalékkal csökkenti három egymást követő évben. Az egyiptomi tárgyalóküldöttség csak részleges eredménynek könyvelte el a brüsszeli megállapodást. Az EAK kü­lönleges kedvezményeket kért rizs-, és hagymaexportjának. A Közös Piac e termékekből, főként belső források alapján, bőséges kínálattal rendelkezik, s ezért nem adott kedvezményeket. A brüsszeli bizottság mindenesetre elő­terjeszti az EAK kérését a miniszteri tanácsnak, s a rizs és hagyma problé­máját a későbbiekben próbálják meg­oldani. Egyiptom és a Közös Piac mostani tárgyalásait 16 hónapos szakadás előzte meg. Izraellel kapcsolatos nézeteltéré­sek miatt hagyták abba a tárgyalá­sokat. Másfél évvel ezelőtt hasonló okokból Libanon is felfüggesztette megbeszéléseit a közösséggel, de vár­ható, hogy még az idén, az EAK-hoz hasonlóan, folytatva a tárgyalásokat, megpróbálja kidolgozni a preferenciális kereskedelmi egyezményt. Az EAK és az EGK közötti mostani megállapodás — ha aláírják —, Egyiptomot a Közös Piac kilencedik földközi-tengeri keres­kedelmi partnerévé teszi, amelyhez preferenciális megállapodás fűzi. A kö­­zösség eddig ilyen megállapodást Spa­nyolországgal, Marokkóval, Tunéziával, Izraellel, Törökországgal, Görögország­gal, Jugoszláviával és Máltával kötött. Napirenden vannak az Algériával, Li­banonnal és Ciprussal folytatott tár­gyalások is. Görögország nem lesz a Közös Piac teljes jogú tagja, ha nem állítják helyre a demokratikus jogokat — mondta sajtóértekezletén Peszmazoglu neves görög gazdasági szakember, aki 1961- ben az EGK-val folytatott sikeres tár­gyalásokon a görög küldöttséget ve­zette. Az 1962-ben aláírt preferenciális egyezmény szerint Görögország a kö­zösség társult tagja, s 1984-ben teljes tagja lesz. A görög gazdaság jövője tel­jes mértékben politikai kérdésektől függ — mondta Peszmazoglu. Utalt arra, hogy a katonai rezsim hatalomátvétele óta országa körülbelül 200 millió dollá­ros hosszú lejáratú kölcsöntől esett el, mert az EGK is felfüggesztette pénz­ügyi segélyeit. (Reuter) AMERIKAI GABONAEXPORT SZOCIALISTA ORSZÁGOKBA A jugoszláv kormány értesítette Washingtont, szeretne felvenni újabb rövidlejáratú CCC-hitelt a gabona és növényolaj importjának finanszírozá­sához — értesült a Reuter tudósítója a washingtoni jugoszláv nagykövetség szóvivőjétől. A jugoszláv nagykövet személyesen találkozott Butz amerikai földművelésügyi miniszterrel, akivel közölte: Jugoszlávia továbbra is vásá­rolna amerikai mezőgazdasági termé­keket hároméves lejáratú CCC-hitelek segítségével. A nagykövetség szóvivője elzárkózott annak a kérdésnek meg­válaszolásától, mekkora hitelre volna Jugoszláviának szüksége, de célzott arra, hogy országa búzát, szemestakar­mányt és növényolajat szeretne vásá­rolni. A CCC tavaly több mint 72 millió dollár értékű, háromévi lejáratú hi­tellel segítette az amerikai gabona és növényolaj Jugoszláviába irányuló ex­portját. Idén eddig nem sikerült az exportőröknek újabb hiteleket kapniuk, a kormánytisztviselők Jugoszlávia fize­tési mérlegének tavaly kedvezőtlen helyzetével indokolták az újabb rövid­lejáratú hitelek megtagadását. Jelen­leg azonban több kormányszervvel — beleértve a földművelési, a pénzügyi, és külügyminisztériumot — folynak tár­gyalások a Jugoszláviának és bizonyos más kelet-európai országoknak nyúj­tandó hitelekről. A minisztériumok képviselői részleteket nem közöltek, ke­reskedelmi körök szerint azonban Ro­mániának jelentős mennyiségű búzára és kukoricára van szüksége ahhoz, hogy kiküszöbölje az őszi vetésben elszen­vedett károkat. Az amerikaiak csak CCC-hitelekkel tudják ezt az üzletet lebonyolítani. A CCC szóvivője szerint a jelenlegi hiteltárgyalásokban Romá­nia is érdekelt. Hozzáfűzte azonban, hogy Románia helyzete sokkal előnyö­sebb mint Jugoszláviáé, mert elég je­lentős összegű hároméves hitellel ren­delkezik. Eddig fel nem használt kerete a CCC-nél közel 20 millió dollár, s ebből búzát, árpát, gyapotot, faggyút és dohányt vásárolhat. A CCC megfontolás tárgyává tette, hogy az árulistát kuko­ricával is bővítse. (Reuter)

Next