Világgazdaság, 1972. július (4. évfolyam, 127/876-147/896. szám)

1972-07-01 / 127. (876.) szám

1972. JÚLIUS 1., SZOMBAT IV. ÉVFOLYAM, 127. (876.) SZÁM A folytatódó infláció ellen NIXON ÚJABB ÁRAKAT VONT ELLENŐRZÉS ALÁ Nixon csütörtök éjszaka tartott sajtóértekezletén — amelyen bejelen­tette, hogy az USA megbízottai visszatérnek a vietnami kérdéssel foglalkozó párizsi tárgyalásokra — belgazdasági problémákról is nyilatkozott. Meg­állapításai és bejelentett intézkedései arról tanúskodnak, hogy a Fehér Ház gazdaságpolitikájának az elmúlt év végén megkezdett „második fázisa” nem váltja be mindazokat a reményeket, amelyeket az amerikai kormányzat az 1972-es elnökválasztási évben fűzött hozzá. Az infláció fékentartására újabb árbefagyasztásokat kell végrehajtani és a munkanélküliség aránya a termelés fellendülése ellenére alig csökkent. A korábbi hivatalos cáfolatokkal el­lentétben, Nixon közölte, hogy elren­deli a mezőgazdasági és halászati ter­mékek eladói árának ellenőrzését. Az azonnal hatállyal életbelépő intézke­dés nyomán egyebek között a tojás, a főzelékek, a saláta, a gyümölcs, a burgonya és a hal most ugyanolyan árellenőrzési eljárás alá esik, mint a múlt év novemberében árellenőrzés alá vont termékek. A hírmagyarázatok rámutatnak, hogy az emelkedő élelmi­szerárak már jó néhány hónapja gondot okoztak az elnök újraválasztását elő­készítő apparátusnak. Az élelmiszer­szektorban a kormány inflációellenes ellenőrzése eddig csak a feldolgozott termékekre vonlatkoz­ott, főleg a kon­­zervekre és a mélyhűtött árukra. Az új rendelkezés alapján a termelők, akik jelentős szavazó tömeget képvi­selnek, továbbra is a kereslet-kínálat alapján kialakuló árakon adhatják ter­mékeiket a nagykereskedelemnek, a nagykereskedőknél és viszonteladóknál azonban az árellenőrzés már életbe lép. Az elnök az újságírók kérdéseire válaszolva elismerte, hogy a munka­­nélküliek aránya továbbra is 5,9 száza­lékot tesz ki, és az új munkaalkalmak száma nem nőtt a várakozásnak meg­felelően. Ezért csalódást keltő a mun­kanélküliség mértékének alakulása ebben az évben is. Nixon tartózkodott attól, hogy ígéretet tegyen olyan konk­rét intézkedésekre, amelyek a magas munkanélküli arányt csökkenthetik. Arra sem vállalkozott, hogy megjósolja, milyen eredmény várható a kormány további lépéseitől. Csupán annyit mon­dott, hogy továbbra is keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a foglalkoz­tatottság mértékét növelni. Gazdaságpolitikájának eredményes­ségét csupán azzal tudta alátámasz­tani, hogy értékelése szerint, az infláció növekedésének üteme ebben az évben a múlt évi 6 százalékról 3 százalékra csökken. (Reuter, DP­A) Ideges a frankf A bonni kormány csütörtökön jóvá­hagyott devizakorlátozó intézkedései eddig nem járultak hozzá a frankfurti devizapiac stabilitásának helyreállásá­hoz, de inkább éreztetik hatásukat a nyugatnémet fővárosban. Schiller gazda­ságügyi miniszter, ,aki köztudottan a devizaforgalom szabadságának legna­gyobb híve a bonni kabinetben,a lemon­dással fenyegetőzik. Mint korábban már beszámoltunk róla, a kormány rendelete értelmében a külföldi befektetők egy ideig csak a Bundesbank jóváhagyásával vásárolhat­nak állandó kamatozású nyugatnémet értékpapírokat. Schiller nyomására az engedélyezési kötelezettséget időben korlátozták. A gazdasági minisztert azonban még ez sem elégítette ki. Arra hivatkozott, hogy ez súlyos beavatko­zást jelent a szabad devizaforgalomba. A kormányintézkedéseket tartalmazó hivatalos okmányt végül is nem volt hajlandó aláírni. Helyette Genscher belügyminiszter kézjegye került a ren­deletre. A szociáldemokrata-szabaddemok­rata koalíció Brandt után következő második legbefolyásosabb politikusa pénteken még hivatalában sem jelent meg és Bonnban úgy tudják, hogy az ellenzését semmibe vevő devizakorlá­tozó intézkedésekre visszalépéssel fog válaszolni. A frankfurti valutapiacon tegnap, to­vább gyengült a font és a dollár ár­folyama. Valutapiaci szakértők­­ szerint a bonyolult és sokrétű rendelkezések hatása csak később érződik majd. Az értéktőzsdén erőteljesen emelkedtek a részvényárfolyamok, üzleti körökben szemmel láthatólag fellélegeztek, hogy a részvényekre, nem vonatkoznak a kor­mány és a jegybank korlátozásai. A jegybank egyébként bejelentette, hogy a külföldi kibocsátású, márka név­értékű értékpapírokra nem érvényes az engedélyezési kötelezettség. A Nemzetközi Valuta Alap washing­toni központjában a bonni kormány intézkedéseit bizonyos megértéssel fo­gadták, ám ugyan­akkor fenntartások­ árt­ devizapiac­ ­ai is. A szervezethez közelálló körök reményüket fejezték ki, hogy a szabad­­deviza-forgalom korlátozása „időben behatárolt” marad és az NSZK mielőbb visszatér a nemzetközi valutaegyezmé­nyek alapelveihez. Közös piaci források arra mutatnak, hogy Bonn devizagaz­dálkodásában olyan új elemek találha­tók, amelyek alapul szolgálhatnak a Közös Piac valutapolitikájának egysé­gesítéséhez. (Reuter, DP­A) Kék Könyv Japán nemzetközi kapcsolatairól Egy héttel Szato utódjának parlamen­ti megválasztása előtt a tokiói külügy­minisztérium közzétette a japán diplo­mácia 1972. évi Kék Könyvét. A kiad­vány részletesen elemzi a távol-keleti ország múlt évi diplomáciai tevékeny­ségét és a Japán előtt álló legfontosabb külpolitikai feladatnak a Kínához fűző­dő viszony normalizálódását tekinti a békés egymás mellett élés öt alapelvé­nek megfelelően. A japán—amerikai viszonyt elemez­ve, a külügyminisztérium nem hagy kétséget afelől, hogy Japán számára az USA-hoz fűződő szoros kapcsolat fon­tosabb minden egyéb diplomáciai vi­szonynál. A bilaterális gazdasági érint­kezés elmélyülésével elkerülhetetlenül bizonyos nézeteltérések keletkeztek Ja­pán és az USA között, ezeket azonban kölcsönös engedmények és a viszonos­ság alapján rendezni kell — állapítja meg a Kék Könyv. Ami a Szovjetuniót illeti, a jelentés állást foglal a gazdasági, kereskedelmi, kulturális és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése mellett. A nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozó rész hangoztatja, hogy Japán támogatja a világkereskedelem és a tő­kemozgás liberalizálásának elvét, min­dent meg kíván tenni kereskedelmi mérlegegyensúlyának helyreállítása és a világgazdaság megszilárdítása érde­kében. (Kyodo, Reuter) Hitelmegállapodás Csehszlovákia és Sri Lanka között Csehszlovákia mintegy 7,8 millió dol­lár hitelt nyújt Sri Lankának (Ceylon). A hitelügyletet Colombóban kötötte a Sri Lanka-i központi bank és a cseh­szlovák kereskedelmi bank. A hitel tíz év alatt fizetendő vissza. A kölcsönből gépek és berendezések Csehszlovákiá­ból való importját finanszírozzák. (Reu­ter) Kamatlábemelés az Egyesült Államokban A vezető amerikai pénzintézetek egyike, a Mellon National Bank and Trust Co. a legfontosabb üzleti partne­reknek nyújtott hitelek kamatlábát, a prime ratet 5V4 százalékról 5% száza­lékra, a másik nagy bankház, a Morgan Guaranty Trust 5-ről 5V4 százalékra emelte. Az Irving Trust, amely múlt héten hajtott végre emelést, közölte, hogy ezen a héten változatlanul hagyja az 51­/, százalékos kamatlábat. A vezető amerikai pénzintézetek lé­pései az inflációellenes céllal foganato­sított hiteldrágítás részét képezik. (Reu­ter) ­ VALUTAFRONTON A HELYZET VÁLTOZATLAN A tőkés valutafronton nincs változás. A valutatőzsdéken viszonylagos nyugalom uralkodott, bár a dollár továbbra is gyenge és a lebegő font árfo­lyama folytatja alászállását. Japánban felélénkültek a találgatások a jen esetleges felértékeléséről, Kínában pedig immár másodszor értékelték fel a nemzetközi elszámolásoknál használatos renminbit. Az olasz líra meg­lepően jól tartja magát. „Meg kellett védeni tartalékainkat, mert a pénzkiáramlás elfogadhatatlanul nagy méreteket öltött” így indokolta a font lebegtetését az alsóház vitájában Barber brit pénzügyminiszter. Az in­tézkedést megelőzően a tartalékok rö­vid idő alatt 2,5 milliárd dollárral apad­tak. Sürgősen kellett cselekedni, mon­dotta Barber, mert különben a brit gazdaságra nézve tűrhetetlen helyzet állt volna elő. A londoni devizapiacon tovább süllyedt a font árfolyama. A de facto leértékelés már közel 6 szá­zalékos. Japánban ismét a jen felértékeléséről szóló hírek keltek szárnyra. A határ­idős ügyleteknél tovább esett a dollár árfolyama. Szaszaki, a japán központi bank kormányzója hangsúlyozta, hogy a banknak egyáltalán nem áll szándé­kában a határidős ügyleteknél beavat­kozni. Hozzáfűzte, hogy a jent legalább­is ebben az évben nem kívánják ismét felértékelni. Jól informált pénzügyi kö­rökben ebből arra következtetnek, hogy a bank attól tart, nem kerülheti el az újabb felértékelést. Dél-Afrikában az angol példát kö­vetve elhatározták a rand lebegtetését. A font árfolyamának felszabadítása után a dél-afrikai tartalékbank leállí­tott minden valutaügyletet. A pénzügy­­miniszter kifejtette, hogy fenntartják a font és a rand közötti kapcsolatot. Nagy-Britannia Pretoria legfontosabb kereskedelmi partnere, az ország ki­vitelének majdnem egyharmada oda irányul. A New York-i devizatőzsdén a font és a dollár továbbra is erős nyomás­nak van kitéve. A fontot már 2,46 dol­lárért jegyzik, 1 százalékkal az egy nappal ezelőtti árfolyam alatt. A svájci frank és a nyugatnémet márka a két valuta gyengülésének fő haszonélvező­je. A svájci valuta 26,72 centtel zárt, 9 centtel a nyitó árfolyam fölött. A már­ka 31,62 centtel nyitott és 31,67-tel zárt. Svájcban a font sterling tovább gyen­gült, 1 centtel a csütörtöki árfolyam alatt jegyezték. Az olasz líra a milánói valutatőzs­dén meglepően jól tartja magát. Csü­törtökön Olaszországban a piac az ün­nep miatt zárva volt, és azzal számol­tak, hogy a pénteki nyitáskor újabb nyomás nehezedik a lírára. Ez azonban nem következett be és az olasz köz­ponti bank némi támogató vásárlással megúszta a pénteki napot. Kína ismét felértékelte a renminbit. Egy héttel ezelőtt 100 hongkongi dol­lárért még 40,20 renminbit adtak, je­lenleg már csak 37,49-et. Az első fel­­értékelés után a paritás 38,19 renmin­bi volt. (Reuter, DP­A) ­PHT NAPRÓL NAPRA ♦ AZ ÁRELLENŐRZÉST AZ ÉLELMISZER-NYERSANYAGOKRA is kiterjesztette Nixon elnök. A megélhetési költségek emelkedésének lassítására szolgáló lépést a megfigyelők a választási kampánnyal hoz­zák összefüggésbe, az infláció ugyanis nagy gondot okoz a Nixon­­propaganda irányítóinak. Az elnök sajtóértekezletén elismerte, hogy a munkanélküliség visszaszorításában nem sikerült eredményt elérnie. ♦ A JAPÁN VALUTA FELÉRTÉKELÉSÉNEK LEHETŐSÉGÉRŐL ismét sok szó esik. Ez a figyelemre méltóbb fejleménye a devizapiacok teg­napi alakulásának. Egyébként viszonylag nyugodt volt a helyzet, a font és a dollár tovább gyengült, a líra meglepően jól tartotta magát. ♦ A NYUGATNÉMET DEVIZAELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉS HATÁSA a devizapiacokon alig vehető észre, a bonni kormányon belül azonban bizalmi válságot okozott. A gazdasági csúcsminiszter nem volt haj­landó aláírni a külföldiek részvényvásárlását korlátozó, rendeletet és lemondással fenyegetőzik. ♦ KEVÉSSÉ RÓZSÁS KÉPET FEST AZ OLASZ statisztikai hivatal jelentése a gazdasági helyzetről, amely a hivatalba lépő új olasz kor­mányt fogadta. A múlt évi stagnálás után az idei első hónapokban inkább romlott, mint javult a helyzet és úgy tűnik, Rómában már akkor is meg lehetnek elégedve, ha az idei év nem lesz rosszabb a tavalyinál. ♦ MAJDNEM HÁROMSZÁZHÚSZ MILLIÓ TONNA BÚZA betakarítása várható az idei termésből a világon — Kínától eltekintve. A Nemzet­közi Búzatanács legújabb becslése, amely ezt a csúcseredményt jó­solja, hozzáteszi, hogy ebből a mennyiségből ötven millió tonna kerül a nemzetközi kereskedelmi forgalomba, mintegy három millió tonná­val kevesebb mint az előző gazdasági évben. Iparosítás Mongóliában magyar közreműködéssel FEJLŐDIK A KÉT ORSZÁG KERESKEDELME Jumzsagim­ Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottsága első titkárának, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsa elnöké­nek meghívására Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége pénteken hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazott. A IV Magyarországnál tizenhétszer na­­nagyobb, 1 565 000 négyzetkilométer te­rületű Mongólia száraz, zord éghajlatú ország. Lakóinak száma mindössze 1,25 millió. Az egykori nomád pásztorok or­szága az utóbbi években iparosodó or­szággá vált. 1971-ben az ipar 20, az építőipar 15,4, a mező- és erdőgazda­ság 21,5, a közlekedés és szállítás 6,5, a kereskedelem 33,6 és az egyéb ágak pedig 3 százalékkal járultak hozzá a nemzeti jövedelemhez. Az eddigi föld­művelést és állattenyésztést lassan ki­egészíti az ipar, egyre több új könnyű­ipari üzemet létesítettek. Az 1956-ban megnyílt transzmongóliai vasút a légi forgalom mellett az ország külkereske­delmi szállításait biztosítja. Mongólia népgazdasági szerkezetének átalakításához hozzájárulnak a szocia­lista országok, amelyek általában az el­múlt években egy-egy kombinát, erőmű vagy egyéb létesítmény építését finan­szírozták. Az utóbbi időben Mongólia természeti kincseinek feltárását se­gítik a szocialista országok. 1950 és 1971 között a szocialista országok hiteleket és segélyeket is nyújtottak Mongóliá­nak, amelyeknek az értéke meghaladja a 3 milliárd rubelt. Mongólia külkereskedelmi forgalmá­ban 1971-ben a szocialista országok 99,1 százalékkal részesültek. Az első helyet a Szovjetunió foglalja el, majd utána következik Csehszlovákia, az NDK, Len­gyelország, Bulgária, Magyarország és Románia. Magyarország és Mongólia között 15 évvel ezelőtt, 1957-ben került sor az el­ső kereskedelmi megállapodás aláírásá­ra, s azóta a forgalom hétszeresére nőtt. A jelenleg érvényben levő hosszú lejáratú megállapodást 1970. július 3-án kötöttük, s ez az előző hosszú lejáratú szerződéshez képest jelentős forgalom­bővítést tartalmaz. A szerződés 1975-ig van érvényben. A magyar külkereske­delmi forgalom Mongóliával 1972-ben 1971-hez képest várhatóan 7 százalék­kal emelkedik. A magyar export 2,5 millió rubel, az import is azonos szin­ten van. A magyar export 65—70 száza­lékát a könnyűipari termékek alkot­ják (elsősorban textilipari konfekció­cikkek, szintetikus felsőruhák, cipők), ezután következik a magyar exportból a gyógyszeripar részesedése, amely az idén a teljes forgalom 25 százaléka. Eb­ben az évben több mint 600 ezer ru­bel értékben szállít a magyar gyógy­szeripar különféle kiszerelt gyógysze­reket Mongóliába. A magyar gépipar részesedése ma még csak néhány szá­zalék, de az ötéves terv folyamán a gépipar exportja várhatóan 10—15 szá­zalékkal emelkedik. Mongóliából az importunk legnagyobb tételét a gyapjú- és szőrfélék alkotják; az idén ezek értéke 1 millió rubel. Nagy mennyiségben hozunk be bőrkonfek­­ciócikkeket 900 ezer rubelért, s ezen­kívül a belföldi választék bővítésére apró szőrmés bőrárukat. Az idei ex­portkontingensek 93 százaléka és az importkontingensek 92 százaléka már magánjogú szerződésekkel biztosított. Magyarország a kormányhiteleken kívül magyar szakemberek közremű­ködésével épít Mongóliában gyárakat. Így például jelenleg magyar tervek és technológia alapján épül a naponta 150 ezer liter szérum gyártására alkalmas biokombinát Darhanban. Mongóliának az állatállománya igen jelentős (24 mil­lió darab), s ezért is igen fontos szá­mukra a biokombinát építése. (Egyéb­ként a többi szocialista ország is épít különböző hasonló létesítményeket.) Ugyancsak Darhanban, amely Ulánbá­tortól 220 kilométerre fekszik északra, húskombinátot is építünk, amelyet a tervek szerint 1975-ben adunk át. 1970- ben adtuk át az Ulánbátorban épült magyar ruhagyárat is. A magyar szakértők segítséget nyúj­tanak a mezőgazdaság fejlesztésében és egyéb kutató munkákban is. A magyar vízügyi szakemberek több száz kút fú­rásával 400 ezer hektárnyi terület ön­tözését, valamint a nagyszámú állatál­lomány ivóvízellátását tették lehetővé. A jelenleg ott-tartózkodó magyar állat­orvosok a védőoltások megszervezésé­ben működnek közre. Több geológiai és térképezési munkában is részt vet­tek magyar szakemberek. Szó van arról, hogy az állati belsősé­gek, és melléktermékek (vérpor és máj­por) feldolgozásánál magyar szakem­berek működnek majd közre. Az el­gondolások szerint Magyarország szál­lítana gépeket, s Mongóliából kész fe­hérjetartalmú termékeket kapnánk. Egy ötéves hosszú lejáratú szerződés kere­tében kötnénk meg e fenti üzletekre a megállapodást. Magyarország is, mint a többi szo­cialista ország, bővíteni kívánja Mon­góliával kereskedelmi kapcsolatait, s igen fontos lenne, hogy a külkereske­delmi vállalatok is minél több új im­portlehetőségeket tárjanak fel. M. E. ­ A csehszlovák parlament költségvetési vitája A csehszlovák gazdasági élet meg­szilárdulásáról, a tavalyi évben tapasz­talt jelentős fejlődésről és a már mu­tatkozó idei eredményekről szólt Roh­­licek pénzügyminiszter a csehszlovák parlament két házának együttes ülésén a föderáció 1971. évi költségvetési évé­nek végrehajtásáról szóló törvényjavas­lat ismertetésekor. Tavaly folytatódott a konszolidáció. A népgazdaság fő ágai dinamikusan fej­lődtek. A bruttó ipari termelés 6,8 szá­zalékkal, az építőipar 10 százalékkal, a mezőgazdaság pedig 2,8 százalékkal fej­lődött. A nemzeti jövedelem a vártnál gyorsabban gyarapodott. Kedvező jelen­ség, hogy az eredmények kizárólag a javuló termelékenységnek köszönhetők. A kereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg aktív volt. Csehszlovákia meg­gyorsította a szocialista országokkal fennálló rövid lejáratú tartozások tör­lesztését. A föderáció költségvetési feleslege 3,3 millió korona volt. Ezt az összeget az állami pénzügyi tartalékok megszilár­dítására fordították. A lakosság szemé­lyi fogyasztása az előzetes adatok sze­rint 5 százalékkal nőtt, a létfenntartási költségek pedig az árleszállítások miatt 1,8 milliárd koronával csökkentek. A lakosság reáljövedelmei ezért a nomi­nális béreknél gyorsabban növekedtek. (A nominális bérek 5,4, a reáljövedel­mek pedig 5,7 százalékkal.) Az egy lakosra jutó évi jövedelem 767 koroná­val nőtt; a havi átlagbér elérte a 2046 koronát. Javult a belső piac élelmisze­rekkel való ellátása; 111 ezer személy­­gépkocsit adtak el (27 ezer darabbal többet, mint 1970-ben). A lakásépítke­zések üteme is gyors volt — 102 ezer lakás építését fejezték be. A tavalyi évre jellemző kedvező ten­denciák az idén is folytatódnak — mon­dotta Rohlicek. Az ipar májusig 6,8 százalékkal termelt többet, mint a ta­valyi hasonló időszakban. Az építőipar expanziója 15,6 százalékos volt. A nö­vekedés ismét teljes egészében a ter­melékenység javulásának tudható be. (CTK, MTI)

Next