Világgazdaság, 1973. február (5. évfolyam, 22/1024-41/1043. szám)

1973-02-01 / 22. (1024.) szám

■ 1973. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK V. ÉVFOLYAM, 22. (1024.) SZÁM 22 százalékos exportnövekedés, 3 százalékos importcsökkenés Kedvező tendenciák a külkereskedelmi forgalomban 1972-ben az export több mint 22 százalékkal emelkedett, az import 3 százalékkal csökkent. Az áruforgalmi egyenleg egy év alatti javulása szerződéses paritáson számolva meghaladja a 7 milliárd devizaforintot, az egy évvel ezelőtti passzívum helyett többlet keletkezett. A külkereskedelem 1972. évi eredményeiről és problémáiról kértünk tájékoztatást a Külkeres­kedelmi Minisztériumban Kovács Gyula főosztályvezetőtől. 1972-ben a belső gazdasági klímát érintő intézkedések az exportkínálatot növelték, az importigényeket csökken­tették. Ezzel párhuzamosan a külső piacok felvevőképessége is nőtt. Hozzá kell mindehhez tennem, hogy a külke­reskedelmi apparátus jó munkája is hozzájárult az eredményekhez. Több­éves tapasztalatok alapján az a véle­ményünk, hogy a külkereskedelmi áru­forgalmat elsősorban a belső gazdasági helyzet — a nemzeti jövedelem, a beru­házások és készletek, a fogyasztás ala­kulása — befolyásolja. 1972-ben a nem­zeti jövedelem folyó áron több mint 9 százalékkal, változatlan áron pedig több mint 6 százalékkal nőtt, a felhasználás folyó áron pedig csak 4 százalékkal emelkedett. Változatlan áron, tehát vo­lumenében viszont alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ez arra ve­zethető vissza, hogy a beruházások a tervezettnél kisebb mértékben valósul­tak meg, így számos iparág exportér­deklődése fokozódott. A készletek növe­kedési üteme kisebb volt, mint egy év­vel korábban, a lakossági pénzbevéte­leknél , kisebb mértékben nőtt a kiske­reskedelmi forgalom, a fogyasztás a tervezettnél alacsonyabb szintű volt. Mindez azt eredményezte, hogy az im­port mérséklődött, a nemzeti jövede­lemnél kisebb belső felhasználás pedig lehetővé tette az exporttöbbletet. Hogyan ítéli meg a külső piacok alaku­lását? — A külső okok jelentőségét az előb­biek nem gyengítik. A szocialista part­nerek beruházásai megélénkültek, ru­belelszámolású gépkivitelünk 28 száza­lékkal, közel 2 milliárd devizaforinttal emelkedett. A tőkés piacok konjunktu­rális helyzetének módosulásában ré­szünkre legjelentősebb a cserearányok javulása volt, és ennek következtében árnyereség állott elő. Az első háromne­gyedévi tényszámok alapján dollár­export áraink indexe 102,7, importunk árindexe 98,2 volt, a cserearány muta­tója 4,6 százalékkal javult. Ezen belül legjelentősebb az ármozgás az élelmi­szergazdaságban, ahol az­ árnyereség megközelítőleg 600 millió devizaforintot ért el. 1972-ben az áruforgalomban az eredmények nem egyenletesen elosztva jelentkeztek. Változatlanul érzékelhető volt bizonyos ciklikusság. A negyedévek záró hónapjainak és a IV. negyedévnek eredménye kiugró volt. (Különösen ki­emelkedik a decemberi teljesítés, amelynek egyenlege a dollárelszámo­lású területek éves szaldóját 260—280 millió devizaforinttal, a rubelforgalom mérlegét pedig 1 milliárd devizaforint­tal javította.) A rubel-exportunk melyik árucsoportban nőtt a leggyorsabban? — Kivitelünk ezen a területen szinte minden árufőcsoportban emelkedett. A fejlődés mértéke az energiahordozók­nál volt a legnagyobb, több mint 50 százalékos. Kiemelkedően emelkedett a gépkivitelünk. A közel 30 százalékos fejlődésben jelentős szerepet játszott a komplett berendezések exportjának 230 millió devizaforintos, 42 százalékos fel­futása. Az eladások fele a vegyipari és élelmiszeripari gépekre esik. Szerszám­gépekből is több mint tíz százalékkal, vákuumtechnikai gépekből pedig 60 szá­zalékkal szállítottunk többet. Novem­ber végéig 5200 darab autóbuszt ex­portáltunk, ez értékben 40 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi ki­vitelt. 30 százalékkal nőtt a villamos forgógépek és híradástechnikai gyárt­mányok külföldi eladása. A műszerek és orvosi műszerek exportja 10—15 szá­zalékkal volt több, mint egy évvel ko­rábban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának összértéke 19 százalékkal m­agasabb, mint 1971-ben. Kevesebb húst, baromfit, tojást és saj­tost szállítottunk a múlt évben. A ter­vezettnél alacsonyabb sertéskivitelben közrejátszott az év végi száj- és köröm­fájás járvány is. A tartósított zöldség­félék és húskonzervek exportját növel­tük, ez utóbbiét négyszeresére, 40 szá­zalékkal több mélyhűtött árut szállí­tottunk ki, és értékben emeltük a bor­­eladásokat, elsősorban a palackos borét. Az 1971. évinek többszörösét szállítot­tuk ki kenyérgabonából, és jelentősen fokoztuk a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az alma kivitelét — több mint 30 százalékkal. A fogyasztási ipar­­cikkek exportját 19 százalékkal növel­tük, 30 százalékkal több háztartási vil­lamosgépet, 25 százalékkal több izzó­lámpát és egyéb közfogyasztású hír­adástechnikai gyártmányt értékesítet­tünk. Az előző évinél például négyszer több magnetofont exportáltunk. A kon­fekcióipari termékek közül kiemelke­dik az év első felében tapasztalt minő­ségi problémák ellenére a cipőexport több mint 20 százalékos növekedése, va­lamint a textilkonfekció 20 százalékos fejlődése. A kiszerelt gyógyszerek ki­vitele 15 százalékkal lett magasabb. Az anyagok, az alkatrészek és a félkész­­áruk eladását 28 százalékkal fokozttuk. (A többlet 40 százaléka gépalkat­részekre jut.) A hengerelt áruk ex­portja 11—13 százalékkal nőtt. 1972-ben 30 százalékkal több timföldért, 35—40 százalékkal több alumíniumtermékest szállítottunk a szocialista országokba, mint az előző évben. A rubelelszámolású területekről szár­mazó importban jelentős emelkedés — 600 millió devizaforint — csak az anya­gi jellegű termékekben volt. Az ener­giahordozók behozatalának növekedé­sében a legjelentősebb tétel a szovjet kőolaj. Több villamosenergiát impor­táltunk. A fűtőanyagok közül a brikett és a fűtőolaj behozatala mérséklődött. A könnyűipari alapanyagok importja az elmúlt évi szinten maradt. A kohá­szati termékek 19 százalékkal, a vasérc importja 10 százalékkal volt több, a cement behozatala pedig meghaladta a fél millió tonnát. A vegyipari anyagok­ból 26 százalékkal hoztunk be többet, mint egy évvel korábban. Gépimpor­tunk összértéke 1972-be­n 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel ko­rábban. Itt a komplett berendezések, az építőipari gépek, a Diesel-mozdonyok, a villamosforgógépek, a számítógépek behozatala nőtt, míg a szerszámgépek, vegyipari gépek, traktorok és konfek­cióipari gépek vásárlása csökkent. A fogyasztásiipar-cikkek importja lénye­gében a múlt évi szinten maradt, ki­véve a háztartási villamosgépek és a személygépkocsik behozatalát. Mérsé­keltük a varrógépek, a bútorok és textí­liák, a híradástechnikai berendezések, rádió, magnetofon és lemezjátszó vásár­lását. A mezőgazdasági termékek im­portja 140 millió devizaforinttal, 18 szá­zalékkal alacsonyabb lett, mint 1971- ben. A mérséklődés a növényi eredetű termékeknél jelentkezett, így például gabonából az 1971. évinek kereken egy­­harmadát importáltuk. A dollárelszámolású forgalm­unk hogyan módosult az előző évhez képest? — Ami az exportot illeti, leggyor­­sabban a gépek és berendezések kivi­tele fejlődött. Az itt bekövetkezett 26 százalékos növekedés legnagyobb része a fejlődő országokra esik. A fejlett tő­késországokba jutó gépexport csak 10 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A legnagyobb növekedés az élel­miszergazdaság termékeinél következett be, itt közel 20 százalékkal magasabb a kivitel. A növekmény 90 százaléka az élőállatokra és állati termékekre esik. Ebben szerepet játszott, hogy a vágó­marha értékesítési átlagára mintegy 45 százalékkal emelkedett. Ha tonnában számoljuk a vágómarhakivitelt, az csak néhány százalékkal lett magasabb az 1971. évinél. Jelentősen nőtt a sertés­­export is, bár az év végi száj- és kö­römfájás miatt a tervezett kivitel nem valósult meg teljes mértékben. Többet adunk el borból, zöldségből és gyü­mölcsből is. Az anyagok és félgyártmányok ex­portja 14 százalékkal emelkedett, a növekmény kétharmada, több mint 300 millió devizaforint, a kohászati termé­­kekre jut. Nőtt a vegyipari anyagok tőkésországokba irányuló kivitele is. Ezeknél kedvező, hogy a viszonylag lanyha külső piaci helyzet ellenére gyógyszeripari termékeink kivitelét 37 millió devizaforinttal tudtuk növelni. A fogyasztásiipar-cikkekből 17,5 száza­lékkal nőtt a kivitelünk, ennek 73 szá­zalékát képviselik a könnyűipari cik­kek. A ruházati export 100 millió devizaforinttal haladta meg az előző évit. A dollárter­ül­etekről származó impor­tunk összességében 4,5 százalékkal csökkent. Csupán a beruházási gépek és berendezések behozatala nőtt 9 szá­zalékkal. A hazai beruházások mér­séklődése tehát nem egyformán érin­tette a két elszámolási területről­­szár­mazó gépbehozatalunkat. Az éves terv­ben szereplő dollár-gépimport elő­irányzatot túlteljesítettük. Az anyagok és alkatrészek behozatala átlag 4,5 szá­zalékkal mérséklődött. A 300 millió deviza forintos csökkenést szinte tel­jesen a kohászati termékek importjá­nak mérséklődése okozta. Visszaesett a hengerelt áruk és különféle csövek vá­sárlása. A könnyűipar részére szüksé­ges anyagok behozatala mérséklődött. A vegyi anyagok vásárlását 6 száza­lékkal, az alkatrészek importját pedig 10 százalékkal növeltük. Az energia­­hordozók behozatala a tavalyinak csak 60 százaléka. A mezőgazdasági és élel­miszeripari termékekből 10 százalék­kal importáltunk kevesebbet, mint 1971-ben. Ez főleg arra vezethető visz­­sza, hogy a gabonaimport egy része már 1971-ben realizálódott és így az 1972. évi árnövekedés hatását időben csökkentettük. Ugyanakkor a hazai szükséglet is csökkent, elsősorban a korábbi években nagy mennyiségben importált állati eredetű és élelmiszer­­ipari termékekből. A fogyasztási ipar­­cikkekből közel 13 százalékkal hoztunk be kevesebbet, mint az előző esztendő­ben. Jelentős változást eredményezett, hogy személygépkocsikat a múlt évben főleg a szocialista országokból vásárol­tunk. 1973-ban a külkereskedelem növelése mellett legfontosabb célunk, hogy meg­szilárdítsuk a múlt évben elért ered­­ményeket. A vállalatok részére komoly feladatot fog jelenteni elsősorban a szocialista országokkal kapcsolatos kö­telezettségek teljesítése, ezen belül az import lebonyolítása. Véleményünk szerint több kezdeményezés szükséges a termelő vállalatok részéről is, hogy a múlt évben folytatott jó piaci mun­kát ne csak azonos szinten tartsák, hanem javítani is tudják — mondotta befejezésül Kovács Gyula főosztályve­zető. M. E. Pompidou Kínába látogat Pompidou francia köztársasági elnök szeptember 11-én a Kínai Népköztársa­ságba utazik — közölték szerdán az Elysée palotában. Ez alkalommal láto­gat először francia államelnök Kínába. A két ország kapcsolatai az utóbbi években javultak. A múlt évben Mau­rice Schumann külügyminiszter töltött öt napot Pekingben. Franciaország már korábban, 1964-ben elismerte a Kínai Népi Köztársaságot, és így figyelemre méltó szerepet játszott az elmúlt évek­ben a Kína és a nyugati államok diplo­máciai kapcsolatainak létrehozásában. (Reuter) ­ NAPRÓL NAPRA ♦ FRANCIAORSZÁG POLITIKAI OKOKBÓL úgy döntött: támogatja Romániának azt a kérését, hogy preferenciális bánásmódban részesül­jön a Közös Piac részéről — mondta romániai látogatásának befejez­tével Schumann francia külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy a brüsszeli bizottság döntése szerint a Romániának nyújtandó preferenciák nem lehetnek általánosak, csak specifikusak. ♦ NIXON ELNÖK A KONGRESSZUS ELÉ TERJESZTETTE évi gazda­sági jelentését. Belgazdasági téren három feladatot emelt ki: az inflációt 2,5 százalékra, a munkanélküliségi rátát 4,5 százalékra kell leszorítani az idén, míg a GNP reálnövekedésének tervezett üteme 6,75 százalék. Külgazdasági vonatkozásban a jelentés megismétli az Egyesült Államok követelését a világ kereskedelmi és valutarendszeré­nek a megreformálására. ♦ AUSZTRÁLIA ÉS ANGLIA PREFERENCIÁLIS KERESKEDELMI egyezménye tegnap érvényét vesztette. Ausztrália a brit közös piaci csatlakozással megváltozott helyzethez két intézkedéssel alkalmazko­dik: felszabadítja az importvám alól a Nemzetközösségen kívüli or­szágokból származó termékeket és központi ellenőrzés alá vonják a nyers- és feldolgozott ásványi kincsek kivitelét. ♦ KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST írtak alá szovjet és amerikai tudósok. Kezdetben­­kicserélik a kutatási eredményeket, a későbbiekben pedig közös kutatási programokat valósítanak meg. A szovjet fővárosban a két ország halászati meg­állapodásának megújításáról is tárgyalások folynak. ♦ ELLEN­ KÖLTSÉGVETÉST DOLGOZ KI A DEMOKRATA PÁRT. A kongresszus két házának demokratapárti tagjai együttes ülésen egyetértettek ugyan a nixoni költségvetés 268,7 milliárd dolláros kiadási plafonjával, de az összeg felosztását élesen bírálták. Az együt­tes ülés résztvevői határozatot fogadtak el, amely szerint február 15-ig ellen-költségvetést állítanak össze. Angliában, Dániában és Írországban is ÉLETBE LÉPETT AZ EGK MEZŐGAZDASÁGI RENDTARTÁSA A Közös Piac három új tagállama ma kezdi meg a közös mezőgazdasági rendtartás bevezetését. Szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ez megtörténhet-e mert több, technikai jellegű kérdés megoldása késett, és az EGK mezőgazdasági bizottsága csak tegnap este tudta a szükséges intézke­déseket megtenni. A késedelem fő vesztese a korábban már tiltakozó Dánia lett volna, amelyik ily módon nagyobb exportszubvenciótól esett volna el. A mezőgazdasági politika terén újabb összetűzési alapot ad majd az árak tavasszal esedékes meghatározása: a termelők 7 százalékos áremelést köve­telnek, a brüsszeli szakértők ezzel szemben csak 2-3 százalékos drágulást tarthatnak elfogadhatónak. A mezőgazdasági rendszabályokról az EGK mezőgazdasági bizottsága még teg­nap este is tanácskozott Nyugat-­Berlin­­ben. A korábbi hírekkel ellentétben végül is sikerült megoldani a felmerült technikai problémákat. Elsősorban az Angliába érkező közös piaci mezőgazda­­sági termékek (sertéshús, szárnyas, tojás stb.) szubvenciójáról volt szó­. A halasztási vita mindazonáltal bel­politikai viharokat keltett Dániában. Három ellenzéki párt parlamenti vitát kezdeményezett a Közös Piac és Dánia mezőgazdasági megállapodásairól. Poli­tikai megfigyelők szerint az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt tesz­nek majd Frederiksen mezőgazdasági miniszter ellen, aki az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat vezette. Ha az indítványt megszavazná a kormányt jelenleg támo­gató Népi Szocialista Párt is, a Joer­­gensen-kabinet egy főnyi kisebbségben maradna. Az ellenzéki pártok azért bí­rálják a minisztert, mert nem tájékoz­tatta kellőképpen a parlamentet. Azt is szemére hányják, hogy a sertéstenyész­tők számára kialkudott kompenzáció mintegy 60 millió dollárral­ kevesebb az eredetileg reméltnél. Ami a mezőgazdasági árakat illeti, az idén is a szokásos maratoni alku­dozásokkal lehet számolni. A COPA (az EGK mezőgazdasági termelőinek szervezete) elhatározta, hogy 7 százalé­kos átlagáremelést követel az 1973— 74-es mezőgazdasági évre. A brüsszeli bizottság szakértői ezzel szemben csak 2—3 százalékos áremelkedést tartanak elfogadhatónak. Brüsszel mindazonál­tal még nem öntötte végleges formába javaslatait. Mint Lardinois, a bizottság mezőgazdasági kérdésekért felelős tag­ja kifejtette, ez február végéig nem is történhet meg. A bizottságnak mindazon­által nincs nagy cselekvési szabadsá­ga. London is már többször kinyilvání­totta, hogy nem tart elfogadhatónak nagy áremelkedést egyrészt az infláció miatt, másrészt azért, mert Anglia és a Hatok árszínvonala között nagy a különbség. A miniszteri tanácsnak március végéig kell határoznia az árak­ról, hogy azok április 1-én életbe lép­hessenek. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a holland és a nyugatnémet ter­melők a gabonaárak nagyobb emelése mellett kardoskodnak, a franciák és az olaszok ezzel szemben a tejtermékek és a marhahús árát szeretnék a leginkább emelni. Tavaly a minisztereknek 100 órás alkudozás után sikerült megálla­podniuk az új árakban. (Reuter) Brit-francia vita az LbK jövőjéről Nagy-Britannia sürgeti, hogy a Közös Piac mielőbb hangolja össze kül- és vé­delmi politikáját is. Amery brit külügyi államminiszter Brüsszelben nagyobb hallgatóság előtt nyilvános vitát folyta­tott Thorn luxemburgi külügyminisz­terrel és Habib­ Deloncle gaulleista kép­viselővel Nyugat-Európa jövőjéről. Amely szerint már most lépéseket kel­lene tenni a közös védelmi politika ki­dolgozására, ha azt akarják, hogy ez tíz éves távlatban megvalósuljon. A francia képviselő szerint ezzel szemben még más téren is nagyok a nehézségek, és időszerűtlen lenne a sok vitára okot adó védelmi politika kérdését feszeget­ni. Megismételte a francia külpolitika három sarkalatos tételét: az önálló francia atomütő erőnek, a nyugat-euró­pai országok laza konföderációjának és a külügyi kérdésekben tanúsítandó nagy mozgásszabadságnak az elvét. (Reuter) Schumann befejezte bukaresti látogatását Az EGK preferenciát nyújt Romániának? Schumann francia külügyminiszter befejezte kétnapos romániai látogatá­sát. Két ízben tárgyalt Macovescu kül­ügyminiszterrel, s fogadta őt Ceausescu államfő és Maurer miniszterelnök­ is. A francia diplomata bukaresti sajtó­­értekezletén megelégedéssel nyilatkozott a két ország kapcsolatairól. Kifejtette, hogy nem voltak kiküszöbölésre szo­ruló ellentétek minthogy „Romániának és Franciaországnak eltérő társadalmi rendszere ellenére azonos a koncepciója az enyhülésről és Európa jövőjéről”. A román külügyminiszter a többi kö­zött megállapította: Franciaország Ro­mánia egyik legfontosab gazdasági part­nere, s hozzáfűzte: közös érdek, hogy további erőfeszítések történjenek az áruforgalom intenzívebbé tételére , a kereskedelem struktúrájának diverzifi­kálása és kiegyensúlyozása útján —, továbbá arra, hogy a gazdasági és tech­nikai-tudományos együttműködést a kölcsönös előnyök alapján tovább mé­lyítsék és szélesítsék. Ez annyit jelent — folytatta —, hogy új formulákra van szükség, és „képzelőerőt, hajlékonysá­got és nagy megértést kell tanúsíta­nunk kontinensünk jelenlegi helyzeté­nek és dinamikus fejlődésének láttán”. A francia külügyminiszter ígéretet tett: kormánya támogatja Románia arra vonatkozó igényét, hogy a Közös Piac részéről preferenciális bánásmódban részesüljön. Franciaország — mondotta — politikai döntést hozott, midőn e té­ren Romániát támogatja; tekintetbe ve­szi, hogy Románia az első kelet-euró­pai ország, amely kapcsolatok létesíté­sére kéri föl a Közös Piacot. Hozzá­fűzte azonban: a Közös Piac bizottsága úgy döntött, hogy a Romániának nyúj­tandó esetleges preferenciák nem lehet­nek általánosak, csak specifikusak. Az acélt, a textíliákat és a vegyi terméke­ket eleve kiveszik a tarifaegyezmények hatálya alól. Románia — mint ismeretes ugyan­olyan elbánást igényel, mint a fejlődő országok, vagyis általános tarifakedvez­ményt kér. Schumann megjegyezte: ezt Francia­­ország eredetileg gazdasági okokból helytelenítette, de most mérlegre tette a politikai érveket is, és „úgy döntöt­tünk, hogy a politikai tényező az elsőd­leges”. Az ügy nem oldható meg egyik nap­ról­ a másikra, előbb be kell fejezni a mediterrán­ országoknak nyújtandó ta­rifakedvezményekről folytatott tárgya­lásokat. De „minden arra vall, hogy a román kérés az­ idei év vége előtt meg­oldódik’’ —- hangoztatta a francia kül­ügyminiszter. (Reuter)

Next