Világgazdaság, 1973. április (5. évfolyam, 65/1067-81/1083. szám)

1973-04-03 / 65. (1067.) szám

1973. ÁPRILIS 3., KEDD V. ÉVFOLYAM, 65. (1067.) SZÁM Idei tervek a külkereskedelemben Kiegyensúlyozottabb forgalmat A magyar külkereskedelmi forgalomból a szocialista országok 70 szá­zalékkal részesednek. A múlt évi forgalomról és az idei tervekről tartott tájékoztatót Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes hétfőn délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban. Bevezetőjében ismertette: 1972-ben a magyar export fejlődése meggyorsult, az import pedig bizonyos mértékig lelassult. A magyar kivitel növekedésére jellemző, hogy az emelkedés üteme 1972-ben meghaladta a 20 százalékot. Tordai Jenő miniszterhelyettes beve­zetőjében elmondotta: az 1973. évi áru­csere-forgalmi megállapodások létreho­zása során elsősorban azt kellett bizto­sítani, hogy az előző évinél jobban ke­rüljön összhangba az export és az im­port növekedési üteme, s így a mérleg kiegyensúlyozottabbá váljék. Ezt a gaz­daságpolitikai célt össze kellett hangol­ni a hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásokban rögzített számokkal, valamint a belföldi vállalatok elképze­léseivel és lehetőségeivel. A megkötött megállapodások az 1972. évi tényleges forgalomhoz viszonyítva az export 3,6 százalékos, és az import 10 százalékos növekedését tervezik. Az árucsere-forgalomban szerkezeti válto­zások észlelhetők. A magyar kivitelben az idén — a tavalyi teljesítéshez képest — jelentősen növekszik a gépipari ter­mékek aránya. A várható 14 százalékos emelkedés még így sem tükrözi teljes mértékben a vállalatok exportorientá­cióját. A fogyasztási cikkek idei for­galma bővül, importunk exportunknál gyorsabb ütemben nő. Az előirányzat teljesítéséhez erőteljesen hozzájárul pél­dául a Zsiguli személygépkocsik vagy az NDK-ból származó különféle háztar­tási cikkek importja. Mindamellett szükség lesz arra, hogy a belkereskedel­mi szervek az eddiginél határozottabb erőfeszítést tegyenek a szocialista beho­zatali kontingensek teljes kihasználásá­ra. Mezőgazdasági jellegű szocialista külkereskedelmünkben az export domi­nál. Belső árualap feleslegek azonban ebben az ágazatban nemigen mutatkoz­nak, így az éves megállapodásban rögzí­tett kivitel csak szerény mértékben ha­ladja meg a hosszú lejáratú megállapo­dás idei előirányzatait. Az anyagok áru­csoportjában a mi számunkra különö­sen a behozatal lényeges, mivel nyers­anyagszükségletünk jelentős részét szo­cialista országokból fedezzük. 1972-hez viszonyítva 11 százalékos növekedést si­került rögzíteni, s ez a népgazdaság számára igen fontos eredmény. Expor­tunk ebben az árucsoportban csak sze­rényen, 3,5 százalékkal emelkedik. Gyorsabb importnövekedés A magyar—szovjet kereskedelem az előirányzatok szerint az idén meghalad­ja az 1,9 milliárd rubelt, s a tényleges forgalom előreláthatóan megközelíti a 2 milliárdot. A magyar vállalatok a je­lenleginél még többet szeretnének a szovjet piacon értékesíteni, ennek azon­ban előfeltétele, hogy az importáló vál­lalatok teljes mértékben használják ki a vásárlási lehetőségeket. A Német Demokratikus Köztársasággal folytatott kereskedelmünk az idén mintegy 10 szá­zalékkal nő. Itt igen fontos szerepet játszik mindkét oldalon a gépek része­sedése, amely az exportból 55, az im­portból 60 százalékot képvisel. Az el­gondolások szerint az idén több NDK- ból származó fogyasztási iparcikk jele­nik meg a magyar piacon, s a magyar ipar is egyre több fogyasztási cikket szállít az NDK-ba. Csehszlovákiával is növekszik az idén külkereskedelmünk, s ebben a relációban is emelkedik a ma­gyar export. Ugyanakkor Csehszlovákia számunkra igen értékes anyagokat és félkésztermékeket szállít. A kétoldalú kereskedelemben mind nagyobb teret kap a kooperáció is. Lengyelországba az elmúlt időszakban a magyar kivitel gyorsan nőtt, s ez meghatározta a for­galom jellegét. Tekintve, hogy ez szá­munkra gazdaságos, a lengyel fél szá­mára pedig fontos szükségleteket elégí­tenek ki a cikkek, amelyeket szállítot­tunk, az elért fejlődés egészséges hely­zetet tükrözne, ha ez nem járna együtt importunk stagnálásával. Az 1973. évi jegyzőkönyv elsősorban ezen a tenden­cián próbál változtatni. A magyar— román kereskedelem felődéséhez az idei megállapodás jó alapot teremt. Minden esély megvan arra, hogy a múlt évi megtorpanás után az idén is­mét közel 10 százalékkal bővüljön az árucsere. Ezt segíti elő az olyan típusú kooperáció, amelynek keretében ma­gyar részről több ezer darab Rába- MAN motort, román részről pedig kü­lönböző autóipari részegységeket fognak szállítani. A megállapodás oldalanként mintegy 11 millió rubeles szállítást tar­­tamaz. Bolgár viszonylatban az 1973. évi jegyzőkönyv reális, kiegyensúlyozott kontingenseket tartalmaz. Az előirány­zatok teljesítésében tavaly nehézség mutatkozott, en­nek enyhítésére az idén kedvezőbbek a lehetőségek. Előfeltétel azonban az, hogy a magyar ipari szak­emberek jobb piackutató munkát vé­gezzenek Bulgáriában. Mongóliával folytatott külkereskedelmünkben ez az év különösen kedvezőnek ígérkezik. Az idei jegyzőkönyv az eddig legnagyobb forgalomnövekedést irányozza elő. Együttműködésünk fontos állomása lesz az ebben az esztendőben átadásra ke­rülő biokombinát. A Vietnami Demok­ratikus Köztársasággal kereskedelmünk tovább bővül, a vietnami fél számára fontos termékeket exportálunk, például orvosi műszereket, gyógyszereket, gépe­ket és könnyűipari cikkeket. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal kö­tött 1973. évi megállapodásunk 6,2 mil­lió rubeles forgalmat irányoz elő. Albá­niával az árucsereforgalmi jegyzőkönyv a forgalom további fejlesztését tervezi. A növekedést elsősorban a magyar im­portlehetőségek bővítése teszi lehetővé. A nem rubel elszámolású szocialista or­szágokkal folytatott külkereskedel­münkben Kínával a forgalmunk tovább nő. Változatla­nul gondot jelent viszont, hogy a kereskedelem csak a hagyomá­nyos árukra korlátozódik. Jugoszláviá­val az idén bevezettük a konvertibilis elszámolást. Kubával a forgalom az idén várhatóan 20 százalékkal nő. Szelektív exportpolitika Tordai Jenő külkereskedelmi minisz­terhelyettes befejezésül elmondotta, hogy az idei árucsere-forgalmi jegyző­könyvek előirányzatai jelentősen befo­lyásolják fizetési pozícióink alakulását is. 1973 végére — szemben az 1971—72. évi passzív szaldónkkal — várhatóan már némi aktívum fog kialakulni. Sze­lektív exportpolitikát kell folytatni, ez­zel ösztönözve a vállalatokat a gyárt­mányszerkezet átalakításának gyorsabb végrehajtására. A fenti célok elérése ér­dekében a belföldi készletező és fel­használó vállalatoknak nagyobb erőfe­szítéseket kellene tenniük a vállalt importkontingensek kihasználására. A belföldi üzemek részéről jelentkező exportkínálatot pedig fel kell használni arra, hogy tovább erősítsük kivitelünk szelektivitását. Terven felül csak olyan export eszközölhető, amely távlatilag is erősíti szocialista piaci pozíciónkat, és emellett eleget tesz a gazdaságosság követelményeinek. M. E. KOSZIGIN STOCKHOLMBA ÉRKEZETT Moszkvai tudósítónktól. A Pravda Koszigin látogatásával fog­lalkozva megállapítja, hogy a Szovjet­unió és Svédország között az árucsere­forgalom — hagyományosan — hosszú lejáratú megállapodások alapján folyik. A jelenleg érvényben levő egyezmény az 1971—75-ös időszakra szól, de egye­lőre a szerződés nyújtotta lehetőségeket közel sem tudják kihasználni. Az áru­csere-forgalomban visszaesés figyelhető meg: az 1970. évi 235 millió rubelről 1971-re 196,5 millió rubelre csökkent a szállítások értéke. A szovjet kivitel 30 százaléka két tételből (olaj- és olajter­mékekből, valamint krómércből) áll, a behozatalnak pedig mintegy 75 száza­lékát a gépek (hajók, élelmiszeripari be­rendezések, fafeldolgozó berendezések), acélcsövek, papír és cellulózé jelentik. Az utóbbi időben mindkét részről lanyhult a piackutató munka, pedig a forgalom növeléséhez a kivezető utat elsősorban az új cikkek felkutatása je­lenti. Az első lépésekre már sor került, mint ahogy erre az Izvesztyija utal egyik cikkében, előrehaladott tárgyalá­sok folynak a szovjet földgáz svédor­szági exportjáról. De ezen kívül szovjet részről már megkezdték az előkészüle­teket egy sor jelentős üzleti megállapo­dás tető alá hozására is. A másik for­galombővítő út a kooperációs kapcsola­tok kiszélesítése. Jó példát szolgáltat erre a szovjet számjegyvezérlésű szer­számgépek gyártásában kialakult ter­melési együttműködés. Útmutató pró­bálkozás az is, hogy a szerszámgépek összeszerelése mellett a svédek aktív részt vállalnak a piaci forgalmazásból is. Volkswagen-üzem Romániában? Kölni tudósítónktól: Áprilisban lengyel kereskedelmi kül­döttség érkezik az NSZK-ba, hogy tár­gyalásokat folytasson a Varsó és Poznan körzetében tervezett két traktorgyárról. Az 500 millió márkás megrendelés el­nyerésére igen jó esélyei vannak a Klöckner—Humboldt—Deutz cégnek. A Wirtschaftswoche című nyugatnémet hetilap szerint nehézséget okoz egyelő­re a finanszírozás. Az NSZK 9 százalé­kos kamatot akar felszámolni a hitel­re, míg az angol és francia konkurren­­sek évi 6,5 százalékos kamat mellett adnák a hitelt. A hetilap másik értesülése szerint a Volkswagen foglalkozik azzal a tervvel, hogy Romániában karosszériaüzemet épít. Ennek a tervnek a részletei azon­ban még nem kerültek a nyilvánosság elé. A Volkswagenhez kapcsolódik az a hír, hogy Japánban tavaly 10 ezer da­rab bogárhátú kocsi kelt el. Ez a meny­­nyiség ugyan nem nagy, mégis szép tel­jesítmény, mert a rendkívül erős bel­földi konkurrencia nemigen ad teret a japán piacon az importnak. Tavaly egyébként csak 25 ezer darab külföldi kocsi kelt el a szigetországban. A Volks­wagen vezetősége reméli, hogy az idén a tavalyinál 50 százalékkal több, azaz 15 ezer darab kocsit tud eladni Japán­ban. Staribacher Bukarestbe utazik Bukarestbe utazik hivatalos látoga­tásra Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter. Az április 8-tól 11-ig tartó megbeszéléseken a hivatalos programon kívül konkrét gazdasági és kooperációs megbeszéléseket is folytat, s e célból kísérői közé egy sor neves osztrák vál­lalati képviselőt választott. A hivatalos program lényegében annak a román— osztrák megállapodásnak az aláírását jelenti, amelyet a két ország a szabad­devizás elszámolásra való áttérésről köt. (Az áttérés pontos idejét még nem ha­tározták meg.) Előirányozták továbbá, hogy egy kiegészítő megállapodást is létrehoznak az érvényes kereskedelmi szerződés mellé, amely már számba ve­szi Romániának a GATT-hoz való csat­lakozását is. (APA) ÉLJEN ÁPRILIS 4 NAPRÓL NAPRA ♦ A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL AZ IDÉN KIEGYENSÚLYOZOT­TABB KÜLKERESKEDELMI FORGALOMRA TÖREKSZÜNK — mon­dotta Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes sajtótájékoztató­ján. A megkötött megállapodások a tavalyi tényleges forgalomhoz vi­szonyítva az export 3,6 százalékos, az import 10 százalékos növekedé­sét tervezik. A magyar exportban jelentősen növekszik a gépipari termékek aránya, az importnál pedig gyorsan bővül a fogyasztási cik­kek forgalma. ♦ A VILÁG LEGNAGYOBB FÖLDGÁZ-CSEPPFOLYÓSÍTÓ ÜZEMÉNEK LÉTREHOZÁSÁRÓL kötött megállapodást az USA és Algéria. Az ame­rikai Chemical Construction kezdi az építkezést május 1-én, a teljes beruházási költség 2 milliárd dollár lesz, ennek egy részét az Eximbank, másik hányadát pedig egy nemzetközi konzorcium nyújtja. ♦ JAPÁNBAN FELEMELTÉK A HIVATALOS LESZÁMÍTOLÁSI KA­MATLÁBAT. A háború óta a legnagyobb, 0,75 százalékos hiteldrágítás után a kamatláb 5 százalékos lesz, mint a nyugatnémet. ♦ A BENZIN ADAGOLÁSÁT RÉSZLEGESEN KORLÁTOZTÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. Két nagy amerikai kőolajkonszern több helyen a rossz ellátás miatt a szükségesnél csak kevesebb benzint tud szállítani. Több, független benzinelosztó vállalat sok benzinkutat bezár. A Közel-Keletről importált benzin ára félév alatt 80 százalékkal nőtt. ♦ IRAKBAN AZ ÚJ GAZDASÁGI ÉV KEZDETÉN rendkívül expanzív beruházási politikát hirdettek meg, és eltörölték a korábbi takarékos­­sági rendszabályokat. Hivatalos iraki bejelentés szerint ezt az teszi le­hetővé, hogy az IPC-vel kötött kártalanítási megállapodás után újból megnyílik az iraki nyersolaj előtt a tőkés piac, és ennek nyomán ismét megindulhat a keményvaluta beáramlása Irakba. ♦ SVÉDORSZÁG PAPÍRGYÁRAT ÉPÍT A VDK-BAN. A kombinát és a hozzá kapcsolódó létesítmények (lakótelep, új úthálózat) felépítése 65 millió dollárt igényel. A beruházásra szükséges összeget a VDK új­jáépítésének segélyezésére létesített kormányalapból fedezik. AZ OLASZ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA Kiútkeresés a stagnálásból Az olasz kormány szombati ülésén jóváhagyta a gazdasági tervezési kor­mányközi bizottság által az idei évre készített gazdasági programot és azt a jelentést, amelyet az elmúlt év gazdasági eredményeiről a parlament elé ter­jeszt. Az olasz gazdaságra most már évek óta jellemző negatív tünetek: a lassú fejlődés, a beruházások stagnálása, a fizetési mérleg kedvezőtlen alaku­lása, tavaly is jelentkeztek, s ezek leküzdésére az idei program sem nyújt garanciát — mondják a megfigyelők. A kormány egyetlen figyelemre méltó terve, hogy a betegbiztosítási terhek egy részének átvállalásával akarja be­ruházásra ösztönzi a vállalkozókat. De ez is csak lehetőséget teremt, s leg­alábbis erősen kétséges, hogy a bizonytalan belpolitikai helyzetben, s az adó­­politikai, valutáris munkaügyi problémáktól terhes gazdasági klímában vé­gül is megvalósul-e a beruházások növekedése. „A gazdaság helyzetéről készült diag­nózis helyes, de tulajdonképpen nem is a jó elemzések hiányoznak, hanem a megfelelő terápia” — kommentálja a kormány elé terjesztett dokumentumo­kat a legjelentősebb olasz gazdasági napilap, a 24 éve. Ami a diagnózist il­leti: a bruttó nemzeti termék 3,2 szá­zalékkal növekedett. Ez ugyan kétsze­rese a tavaly előttinek, de az évek óta tartó pangás figyelembevételével ala­csonynak mondható. A tavalyi év is­mét „nehéz volt” — mondja a jelentés, a termelés viszonylagos gyorsulása azonban még egyáltalán nem tükrözi az ország reális lehetőségeit és szükség­leteit. A belső fogyasztás 3,5 százalék­kal növekedett, a beruházások pedig 2 százalékkal haladták meg az előző évi szintet. A beruházási színvonal azonban távolról sem kielégítő, mert 1971-es adatok 9 százalékos visszaesést jeleztek e területen. Az ipari termelés 3,9 szá­zalékkal növekedett a tavaly előtti ár­nyalatnyi visszaesés után. A jelentést áprilisban vitatja meg a törvényhozás és — mint az MTI tudósítója írja — a dokumentum kapcsán éles bírálatok érik majd az Andreotti-kormányt. A kabinet lényegében az idei évre sem ígér különösebb gazdaságpolitikai fordulatot. (Itt jegyzendő meg, hogy az első 1973-as jelentések egyáltalában nem kedvezőek. Januárban tetemes volt a fizetési mérleg deficitje — 409 mil­liárd líra —, míg tavaly ugyanebben a hónapban 49 milliárdot meghaladó ak­tívum jelentkezett.) A kormány a hi­vatalosa­n még nem publikált jelentés szerint a társadalombiztosítási járulé­kok egy részének átvállalásával akarja a beruházásokat élénkíteni — jelenti a Reuter. Róma azt reméli, hogy ezzel a gazdasági növekedést a tavalyi 3,2 szá­zalék fölé emelheti. A terv szerint az idei gazdasági expanziónak el kellene érnie a 4,5 százalékot. A kormány ígéretet tesz, hogy minél előbb megreformálja a részvénytársa­sági és a tőzsdei rendszert. Ami a valu­táris bizonytalanságokat illeti, a terv rendkívül óvatos. Lehetséges, hogy nö­vekszik az export — olvasható a doku­mentumban — a líra leértékelése azon­ban emeli a font és dollár területeken kívülről érkező termékek árát. Végül a terv óv attól, hogy túlzottan ösztönözzék a fogyasztói keresletet, mert az erősíti az inflációt, rontja a fizetési mérleget, és csökkenti a terme­lékenység növelésének esélyeit. Kérdés, mennyiben hajlandók a szak­­szervezetek beletörődni a bérek növe­kedési ütemének közvetetten ajánlott visszafogásába. A vissza-visszatérő sztrájkhullámok mindenesetre ennek el­lene mondanak. Jelenleg például 5 ezer vámőr tart kéthetes sztrájkot, immár másodszor egy hónapon belül. (Ez szinte a „lázadásig” elkeserítheti a házi­asszonyokat — írja a Guardian —, mert a sztrájk nyomán keletkező húshiány tovább hajtja felfelé a már most is csillagászati magasságban levő húsára­kat. Az elmúlt két évben a húsfajták 37 százalékkal drágultak.) A FIAT egyik üzemében a munkások az AP jelen­tése szerint tovább folytatják a munka­­beszüntetést, s az üzemi vezetőség „gyárfoglalásról” beszél. Rómában csak nehezen haladnak előre a tárgyalások az új kollektív szerződés megkötéséről a munkaadók és az 1,3 millió magán­ipari fémmunkást képviselő szakszerve­zetek között. Az állami iparban foglal­koztatott fémmunkások a márciusban kötött új kollektív szerződés szerint 16 ezer lírás havi bérjavítást kapnak. b. r. ASEAN-értekezlet Indokína újjáépítéséről Malaysia fővárosában, Kuala Lum­purban tegnap megkezdődött a délkelet­ázsiai államok szövetsége (ASEAN) koordinációs bizottságának ülésszaka, amelyen a tagországok — Thaiföld, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Singapore és Malaysia — gazdasági szakértői részvé­telüket a­z indokínai országok háború utáni újjáépítésében vitatják meg. Fel­mérik a segélyszükségleteket, majd ki­fejtik, milyen mértékben tudnak részt vállalni az újjáépítési program megva­lósításában. Megfigyelők szerint az ASEAN április 16-án és 17-én tartandó bangkoki külügyminiszteri konferenciá­ja számára készítendő javaslat-tervezet meglehetősen „konzervatív” lesz, és közvetlen pénzügyi segély helyett csak a segítségre szoruló szakemberképzés­ben való részvételre, illetve szakmun­kások kölcsönzésére vonatkozó indít­ványt tartalmaz majd. Ennek ellenére a segélyprogram politikai vonatkozása jelentős lehet a szervezet jövője szem­pontjából. Az eseménnyel kapcsolatban a Reuter iroda hírmagyarázója utal arra, hogy az ASEAN tagjai már korábban elvi meg­állapodásra jutottak arra vonatkozóan, hogy a szervezet munkájába be kellene vonniuk Délkelet-Ázsia másik öt or­szágát — a VDK-t, Dél-Vietnamot, Kambodzsát, Laoszt és Burmát — a térség semlegességének megvalósítására irányuló törekvések részeként. Ebbe a folyamatba beletartozik a VDK diplo­máciai elismerésének szükségessége is, amit a jelek szerint az ASEAN tagor­szágai egyre inkább felismernek. Az öt ország közül eddig csak Indonézia is­merte el a VDK-t, de „jó úton halad” Malaysia is. Jól informált körök sze­rint a két ország között hamarosan — egyes megfigyelők szerint már néhány napon belül ,s sor kerül a diplomáciai kapcsolatfelvételre. (Reuter)

Next