Világgazdaság, 1973. május (5. évfolyam, 82/1084-102/1104. szám)

1973-05-03 / 82. (1084.) szám

Szovjet ipari kiállítás Nyugat-Berlinben Hétfőn megnyílt Nyugat-Berlinben az első szovjet ipari kiállítás, amely május 13-ig tartja nyitva kapuit. A Szovjet­unió és Nyugat-Berlin közötti gazdasági kapcsolatok javulásának szellemét tük­röző kiállításon 28 szovjet külkereske­delmi vállalat mutatja be termékeit. A szovjet kiállítás vezetői rámutattak, létrejött az alapvető feltétele annak, hogy a két fél kereskedelmi forgalma 1975-ig 30—35 százalékkal évi 30 mil­liárd rubelre növekedjék. (Reuter, MTI) • Románia hivatalosan felkérte az Egyesült Nemzeteket, hogy a jövő évre tervezett népesedéspolitikai világkon­ferenciát 1974 augusztusában Bukarest­ben tartsa meg. A meghívás elfogad­tatásáról az ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsa dönt jelenlegi New York-i ülésszakán.­­ Anglia arany- és devizatartalékai áprilisban 82 millió dollárral gyara­podtak és a hónap végén 6 milliárd 118 millió dollárt tettek ki. A londoni pénzügyminisztérium szóvivője hozzá­fűzte, hogy ez kisebb a márciusi gya­rapodásnál és elsősorban a brit közü­leti szektor dollárkölcsön-kibocsátásai­­ból áll.­­ Ismét üzemel a Renault valamennyi gyáregysége. A több mint három hétig tartó munkabeszüntetés véget ért és tegnapelőtt a vállalat valamennyi dol­gozója megjelent munkahelyén. Munka folyik abban a két üzemben is, amelyet a vállalat vezetősége végleg le akart zárni, 30 ezer munkását elbocsátva. Mint ismeretes, ez a terv robbantotta ki a sztrájkhullámot.­­ Olaszországban márciusban 0,9 szá­zalékkal emelkedett a megélhetési költ­ségek indexe és 9,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kiskereskedelmi árak márciusi növeke­dése 1,0 százalék volt, az egy évvel ko­rábbi szinthez viszonyítva pedig 9,6 százalék.­­ Volcker amerikai pénzügyi állam­titkár a közeljövőben Indiába, Sri Lan­kába, Indonéziába, és Ausztráliába uta­zik. Az érdekelt országok kormányai­val tárgyalásokat folytat a nemzetközi pénzügyi helyzetről és kereskedelmi kérdésekről. A megbeszélések fő témája minden bizonnyal a nemzetközi valuta­­reform előkészítését végző Húszak bi­zottságának a tevékenysége. Volcker ve­zette az amerikai küldöttséget az Ázsiai Fejlesztési Bank most befejeződött évi konferenciáján Manilában. sm JELENTI 9 Olszowski lengyel külügyminiszter 3 napos hivatalos látogatásra Stock­holmba utazott. Megbeszélései közép­pontjában a kétoldalú kereskedelem szerepel. 9 A PAL színes televíziós rendszer kínai bevezetésének a lehetőségéről folytat tájékozódó jellegű megbeszélé­seket a hannoveri vásáron tartózkodó kínai küldöttség. Ezt az AEG-Telefun­­ken szóvivője közölte. A PAL-rendszert többek között az USA-ba és Japánban alkalmazzák, az NSZK mellett, ahol kifejlesztették.­­ Üzembe helyezték a Szovjetunió és az NDK közötti földgázvezeték utolsó szakaszát is, s így a Lipcse környékén levő oschatzi üveggyapotgyár szombat óta a szibériai Tyumenből érkező föld­gázt dolgozza fel. Ez az első üzem az NDK-ban, amely szovjet földgázra épül.­­ Belgrádban befejezte ülésszakát a jugoszláv—szovjet árucsere-forgalmi ve­gyes bizottság. A tárgyalások végén aláírták a két ország kereskedelmi jegy­zőkönyvét.­­ Scheel nyugatnémet külügyminiszter május 20-án hivatalos látogatásra Egyip­tomba utazik. Ezt Kairóban jelentették be. A miniszter tárgyalásainak befejez­tével még Ammanba és Bejrútba is el­látogat. 9 Irán és Románia közös vállalkozás­,­ban építi fel az iráni Tabrizban, vagy Iszfahánban az ország új téglagyárát. Ennek a gyárnak napi kapacitása 500 ezer tégla lesz. 9 A Bengáli Népi Köztársaság a havi 13 taka (kevesebb mint két dollár) egy főre jutó jövedelemmel a világ messze legszegényebb országa, amelynek emel­lett a túlzott népsűrűségből fakadó gondokkal is meg kell küzdenie — hangsúlyozta az ország mezőgazdasági fejlesztési minisztere. Daccában a na­pokban szimpoziont tartottak a bengáli mezőgazdaság fejlesztésének követel­ményeiről. 2 WV 1973. MÁJUS 3. Az osztrák—kínai kereskedelem Ausztria Kínába irányuló exportja a diplomáciai kapcsolatok felvétele után, 1972-ben impozáns mértékben megnőtt: 165 százalékkal haladta meg az 1971. évit és 322,1 millió schilling értékű volt — mondotta az 1974. március 29-e és április 11-e között megrendezendő tech­nikai gazdasági hétről tartott előzetes sajtótájékoztatója alkalmából Ausztria pekingi kereskedelmi irodájának veze­tője. Ausztria ázsiai vásárlói között Kína — megugrott importjával — tavaly a harmadik helyre került Japán és Thai­föld mögé. 1971-ben a kínai—osztrák kereskedelmi mérleg osztrák része 156,1 millió schillinges passzívumot mutatott (az export értéke 121,5 millió, az im­porté 277,6 millió schilling volt). Az ex­port 1972-ben 322,1 millió schilling volt, az import viszont csak 194,3 millió schilling, azaz a múlt év 127,8 millió schillinges aktívumot hozott Ausztriá­nak. Az osztrák exportsikerek annál is figyelemre méltóbbak, mivel az eladók­­­­nak igen komoly konkurrenciaharcot kellett vívniuk a kínai piacon. Bizonyos mértékig gátja volt az exportnak az is, hogy Kína viszonylag korlátozott anyagi eszközökkel kívánja iparosítani gazda­ságát; az infrastruktúrára az országban még mindig elég kevés gondot fordíta­nak, és Kínában a külkereskedelem a népgazdaságon belül alárendelt szerepet játszik. (Értéke körülbelül 5 milliárd dollár évente.) Ennek ellenére 1972 első felében Ausztria tudta a legnagyobb mértékben növelni Kínába irányuló szállításait a nyugati kereskedelmi part­nerek közül. Az osztrák exportlistán magas ötvö­zésű nemesacélok, kovácsolt darabok, vegyi szálak, vegyipari cikkek, acél­kábelek és papíripari gépek szerepel­nek. Az utóbbi időben tárgyalások kez­dődtek papír- és alumíniumtermékek osztrák exportjáról is. Jó kilátásai van­nak ezenkívül a gépszállításoknak. Ausztriának is van mit vásárolnia Kínától: jóval többet az eddig importált volframércből, élelmiszerből és élvezeti cikkekből, állati termékekből, vegyi cik­kekből, háziipari termékekből és sző­nyegpadlóból. A két ország közötti kereskedelem schillingben, jüanban, és konvertibilis valutában bonyolódik le. (APA) Az EGK szociáldemokratáinak tanácskozása A közös piaci országok szociáldemok­ratái Bonnban kétnapos kongresszust tartottak, amelynek legfőbb célja, mint az elfogadott határozatból kitűnik, kö­zös álláspont kialakítása volt a nyugat­európai integrációs törekvésekkel kap­csolatban. Az „egy szociális Európáért” hangzatos címet viselő program 39 tézist foglal magába, és igyekszik az integrá­ciós folyamatot a szociális haladás el­képzeléseivel összekapcsolni. A résztvevő pártok képviselői, közöt­tük olyan neves személyiségek mint Joergensen dán miniszterelnök, Mit­terand, a francia szocialisták vezére, és Mansholt, a brüsszeli bizottság volt el­nöke az elfogadott határozatokban rá­mutattak, hogy a gazdasági és valuta­unión keresztül a föderatív államszö­vetséghez vezető út csak úgy járható, ha az Európai Parlament teljes értékű demokratikus jogokhoz jut. A termelőeszközök magántulajdona és az állami pénzeszközök szűkös volta közötti ellentétek súlyos szociális torzu­lásokhoz vezettek — fejtegeti az elfoga­dott program, s mint hozzáteszi: ezeket mielőbb fel kell számolni, mert a közös­ségben folytatott politikai tevékenység egyedüli mércéjét az emberi élet- és munkafeltételek javulása jelentheti. A vendégmunkások szociális bizton­ságáról, társadalmi egyenlőségéről, va­lamint a teljes foglalkoztatottságról szóló követelések egyhangú támogatás­ra találtak. Súlyos ellentétek robbantak ki azonban a munkásrészvétel általános nyugat-európai modelljének vitájában. A vita odáig fajult, hogy francia nyo­másra elejtették a nyugatnémetek ja­vaslatát, amely a gazdaság demokrati­zálásának eszközeként jelölte meg az egyenlő arányú munkásrészvételt a vál­lalatok irányításában. Végül is a kong­resszus kompromisszumot fogadott el, amely meglehetősen homályos formá­ban a gazdaság, elsősorban a beruházá­sokkal kapcsolatos döntések demok­ratikus ellenőrzését követeli. Míg a brit Munkáspárt képviselőinek tüntető távolléte a delegátusok többsé­gét inkább sajnálkozó nyilatkozatokra késztette, s egyúttal reményük kifeje­zésére, hogy Wilsonék a következő kongresszuson már részt vesznek, meg­osztottak voltak a delegátusok a kom­munistákkal való együttműködés kérdé­sében. Az olasz és a francia párt egy­értelműen síkraszállt amellett, hogy a kommunisták képviseleti joghoz jussa­nak az Európai Parlamentben, Hollan­dia, Írország és az NSZK szociáldemok­ratái „fenntartásuknak” adtak kifeje­zést. (DP­A) A frankfurti szovjet bank első éve Az 1971 novemberében létesített frankfurti Ost-Westhandelsbank AG üzleti forgalma elérte az 500 millió márkát az első üzleti évben, 1972 feb­ruár és december között — olvasható a vezetőség évi beszámolójában. A pénzintézet 20 millió márka alap­tőkéjéből a Szovjetunió állami bank­ja, a moszkvai külkereskedelmi bank és három szovjet külkereskedelmi vál­lalat részesedik. (AFP) Csehszlovák hitel Bangla Deshnek Csehszlovákia 5 millió font sterling értékű hosszú lejáratú hitelt nyújt a Bengáli Népi Köz­társaságnak két ener­getikai objektum építésére. A Daccában múlt hét végén aláírt megállapodás sze­rint a két hőerőmű egyike Khub­aban, a másik Chittagonban épül fel. Csehszlovákia októberben 10 millió font sterling értékű hitelt nyújtott az újonnan alakult köztársaságnak két modern daccai bőrkikészítő üzem épí­tésére, valamint kórházi és távközlési berendezések vásárlására. (Reuter) A japán-román árucsere-forgalom Gyorsan nőtt az elmúlt hét év alatt Japán és Románia árucsere-forgalma: 1966 és 1972 között több mint 50 szá­zalékos volt a bővülés. A külkereske­delmi mérleg Románia szempontjából kedvezőtlenül alakult, mivel a fenti di­namikához elsősorban a japán szállítá­sok járultak hozzá. Ezek ugyanis az említett idő alatt megkétszereződtek. Minderről Románia képviselője be­szélt a tokiói nemzetközi vásár alkal­mából. Elmondotta azt is, hogy a mérleg egyensúlyának helyreállítása céljából tárgyalások folynak Japán és Románia képviselői között. (MTI) A­­fjabb nyugatnémet cég irodája Moszkvában Kölni tudósítónktól: Irodát nyitott Moszkvában a Gilde­­meister nyugatnémet szerszámgépgyár, amely március végén szerszámgépek közös fejlesztéséről, szóló kooperációs szerződést kötött a szovjet állami tudo­mányos és műszaki bizottsággal. A moszkvai iroda feladata elsősorban műszaki jellegű: gondoskodnia kell a kooperációs szerződés realizálásáról és a Szovjetunióban működő csaknem ezer darab Gildemeister szerszámgép szerviz­­szolgálatának ellátásáról. A libanoni iparcikkek kivitele Bejrúti tudósítónktól: A most megjelent statisztikák szerint Libanon 46 millió libanoni fontért ex­portált ipari árukat, szemben a tavaly márciusi 24 millióval, ami több mint 90 százalékos növekedést jelent. Libanon árucikkeinek legfontosabb piacai még mindig az arab államok, elsősorban Szaúd-Arábia, ahová 11,5 millió fontért exportált, tehát 3 millió­val többet, mint 1972 márciusában. Erő­sen megnövekedett az EGK-ba irányuló kivitel is: a tavaly márciusi 1 millió font helyett idén elérte a 6 milliót. Felértékelték az izlandi koronát Az izlandi központi bank április 30-i hatállyal körülbelül 6 százalékkal fel­értékelte az izlandi koronát. Egy USA dollár ezután 98,56 korona helyett 92,98 koronát ér. A felértékelést az tette lehetővé, hogy a halárak az egész világon emelkedtek. Az amerikai piacon 10 százalékkal lett drágább a fagyasztott hal és még ennél is nagyobb mértékben drágult a sózott hal, amelyet főként Portugáliában, Olaszországban és Brazíliában helyez­nek el. (Reuter) Az ENI részt vesz az ausztrál uránium kitermelésében Az ausztráliai Electrolytic Zinc és a Peko Wallsend megállapodott az olasz állami ENI csoporttal egy észak-auszt­ráliai urániumlelőhely közös kiaknázá­sában. Az ENI 10 százalékos részesedést kapott, s az egyezmény értelmében 1981—1990 között 9700 tonna uránium­­oxidot kap. A megállapodást még rati­fikálnia kell az olasz és az ausztrál kormánynak. Connor ausztrál ásvány- és energiaügyi miniszter kétkedésének adott hangot, hogy az ausztrál kormány ratifikálja a megállapodást. „Az urá­nium gazdasági és stratégiai jelentő­sége rendkívül nagy, s kizárólag auszt­rál tulajdonban kell maradnia. Az ausztrál érdekeket nem lehet figyelmen kívül hagyni.” Connor szerint sokkal hasznosabb lett volna a kormányt már a tárgyalá­sokról is informálni. Az uránium tulaj­donjogi kérdését a kormány dönti el. Jelenleg tilos az uránium exportja. (Reuter) EGK-preferenciák a Fülöp-szigeteknek A Közös Piac kedvezményes elbánást biztosít több Fülöp-szigeteki exportter­méknek, elsősorban a textíliáknak és a kókuszolajnak. Ezt a brüsszeli bizottság fejlődő országokkal foglalkozó tagja mondta Marcos elnöknek manilai láto­gatása során. A Fülöp-szigeteki elnök a megbeszélé­seket értékelve elmondta, hogy országá­nak igen nehéz termékeit a legtöbb európai ország piacára eljuttatni. Ilyen irányú törekvéseiben nagy segítséget nyújthatnak az olyan gazdasági egysé­gek, mint a Közös Piac. (AFP) VILÁGGAZDASÁG A svéd gazdaság kilátásai Stockholmi tudósítónktól: Kiadta az idei év első negyedére vo­natkozó értékelését a Skandinaviska Enskilda Banken. Az értékelés szerint a svéd ipari termelés jelenlegi kedve­ző irányú fejlődését gyorsítja az export erőteljes növekedése. A külföldi piaco­kon jelentkező kereslet a svéd termékek iránt mind nyersanyagok, mind kész­termékek tekintetében kedvezőnek lát­szik. A bankjelentés ugyanakkor nem ér­tékeli egyértelműen kedvezőnek az 1973. évi kilátásokat. Feltételezi, hogy az ipari termelés növekedése idén las­súbb lesz, mint ahogyan ezt a hivata­los prognózisokban előre jelezték. A belföldi fogyasztás továbbra sem alakul megfelelően. A háztartások megtakarítá­sainak az utóbbi években állandósult magas szintje — a felhasználható jöve­delmeknek mintegy 7 százaléka — az áremelkedések és a munkanélküliség következtében várhatóan továbbra sem csökken. Az építőipari beruházások tovább apadnak, csak az ipari jellegű invesztí­ciók területén mutatkozik némi fejlő­dés. A svéd konjunktúrakutató intézet az 1973-ra szóló ipari tervek elemzése alapján az ipari építkezések területén —a fix árakon — mintegy 3 százalékos növekedéssel számol. OSZTRÁK GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG UTAZIK TÖRÖKORSZÁGBA Az osztrák—török árucsere-forgalom stagnálásának áthidalása érdekében utazik május 6-án 15 napos látogatásra Ankarába és Izmirbe az osztrák szö­vetségi kamara küldöttsége. Ebben 23 ipari vállalat és 6 importőr cég képvi­selői kapnak helyet. Az ipari cégek el­sősorban gépipari, vegyipari, kohóipari termékeiket szeretnék értékesíteni Tö­rökországban, míg az importőr cégek déligyümölcs-, bor-, háztartási és kéz­műipari cikk-, valamint bőr- és bőr­ipari termék­vásárlásaikat szeretnék növelni. Ausztria és Törökország áruforgalma 1970-ről 1971-re erőteljesen megugrott, majd 1972-ben stagnált. Az osztrák ex­port 1970-ben 259,1 millió, 1971-ben 360,7 millió, tavaly pedig 364,4 millió schilling volt. Az import ugyanebben az időben 491,6 millióról 562,9 millióra, majd 564,6 millió schillingre nőtt. A tavalyi stagnálást elsősorban a deviza­hiánnyal küszködő török gazdaság kor­látozó intézkedéseivel magyarázzák. A küldöttség látogatásának egyik célja éppen ezért a 200 milliós osztrák aktí­vum mérséklése. (APA) új Év­ régi,iderbiztsaió miniséi! Az Országos Gumiipari Vállalat értesíti t. ügyfeleit és vásárlóit, hogy a cég neve megváltozott. Az új név: TAURUS GUMIIPARI VÁLLALAT BUDAPEST A 90 éves magyar gumiipar gyárai a jövőben egységesen TAURUS néven szerepelnek, de a különböző budapesti és vidéki telephelyek továbbra is megtartják saját, önálló profiljukat. Telephelyeink változatlanul a profiljukba tartozó gyártmányokkal állnak ügyfeleik és a vásárlóik rendelkezésére. A gyárak címe, telex- és telefonszáma nem változott. új név-régi,megbízható minőség!

Next