Világgazdaság, 1973. július (5. évfolyam, 125/1127-145/1147. szám)

1973-07-03 / 125. (1127.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1973. JÚLIUS 3., KEDD V. ÉVFOLYAM, 125. (1127.) SZÁM Hitelmegszorítások az Egyesült Államokban Nixon energiatakarékossági programja Az Egyesült Államok újabb frontot nyitott az inflációellenes harcában.. Az árak befagyasztását és egyes mezőgazdasági termékek exporttilalmát kiegészítette a leszámítolási kamatláb példátlan szintre, 7 százalékra való felemelésével, amely végső soron a kereskedelmi bankok hitelnyújtásainak megnehezítését célozza. Nixon hét végi rádióüzenetében elégedetten nyilat­kozott az árbefagyasztás eddigi eredményeiről, s mint mondotta, rövidesen életbe lépteti gazdaságpolitikai programjának negyedik szakaszát. Az OECD közgazdászainak helyzetfelmérése szerint, az amerikai gazdaság döntő erő­próba előtt áll, s a kereslet ösztönözte infláció megnehezíti majd a fizetési mérleg egyensúlyba hozatalát. Az infláció mellett egy másik fogalomnak van egyre rosszabb csengése az USA-ban: ez az energiahiány. Nixon a hét végén energiatakarékossági programot jelentett be, és ennek keretében 10 milliárd dolláros kutatási és fejlesztési tervet hirdetett meg. A szövetségi tartalékbank-rendszerhez tartozó 12 bárdi hétfőtől kezdve fél szá­zalékkal magasabb, 7 százalékos kama­tot számít fel a kereskedelmi bankok részére történő hitelnyújtásoknál. A ke­reskedelmi bankok tartalékrátájának emelésével 800 millió dollárral kurtítot­ták meg e pénzintézetek hitelezésre fel­használható pénzeszközeit. Ezek az in­tézkedések a hiteltevékenység korláto­zását célozzák, hitelpolitikai téren hiva­tottak kiegészíteni az árbefagyasztást és a mezőgazdasági termékek exportjának korlátozását — hangoztatják amerikai gazdasági szakértők. Máris vannak konkrét eredményei a FED lépésének: a kereskedelmi bankok, hogy kárpótolják magukat veszteségei­kért, egymás után emelik fel 73/4-ről 8 százalékra a legfontosabb ügyfeleik­nek felszámított kamatot, a prime rate­­et, ami minden bizonnyal általános drá­guláshoz vezet a pénz- és hitelpiacon. Szakértők szerint a kamatemelés másik céljának elérése már jóval valószínűt­lenebb: az, hogy hogy a magasabb ka­matok visszacsábítják a kedvező befek­tetési lehetőségek reményében külföldre vándorolt amerikai valutát. Az euro­dollár-piacon is rendkívül magasak a kamatok és a spekulációs nyereség vonz­ereje túlságosan erős ahhoz, hogy meg­indulhasson a dollár nagyobb arányú visszaáramlása az Egyesült Államokba. „Még mindig jobb egy darabig együtt élni a magasabb kamatlábakkal, mint az infláció fokozódásával berendez­kedni az örökösen magas kamatszintre” — jelentette ki Nixon elnök, aki a hét végén San Clemente-i rezidenciájáról rádióbeszédben fordult a közvélemény­hez. Első ízben beszélt — ha általá­nosságban is — új gazdaságpolitikai programjának főbb irányelveiről. Sike­resnek nevezte az árbefagyasztás eddigi eredményeit, s azt jósolta, hogy a vár­hatóan gazdag őszi aratás enyhülést hoz az élelmiszerárak frontján. Gaz­daságpolitikájának újabb, negyedik szakasza átfogó, realista szemléletű lesz, célja a szabad piacgazdálkodáshoz való visszatérés biztosítása. Kapcsolód­ni fog most­ folyó költségvetési harcá­hoz, amely a felesleges állami kiadá­sok lefaragását célozza, de csökken­teni kívánja még azokat a hasznosnak ítélt kiadásokat is, amelyekre nem áll rendelkezésre elég anyagi fedezet. A nyilatkozatból nem került ki, hogy az árak jelenlegi befagyasztását mikor fogják feloldani, s hogy milyen konk­rét intézkedéseket tesznek az infláció leküzdésére. Nixon az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedését a rossz idő­járási viszonyokkal és a megnövekedett nemzetközi kereslettel magyarázta. Végül azt állította, hogy az USA inflá­ciós problémái nem olyan súlyosak, mint a többi vezető tőkésországé, Ja­páné, Angliáé, Franciaországé vagy az NSZK-é. Ezekben az országokban gyor­sabb a fogyasztói árak emelkedése, mint az USA-ban — hangoztatta az elnök. ■ Még a június 13-án elrendelt árbefa­gyasztás előtt készítették el az OECD szakértői az USA gazdasági helyzetéről jelentésüket. A most közzétett felmé­rés következtetései azonban semmit sem veszítettek aktualitásukból. Ke­mény erőpróba vár az amerikai gazda­ságra a következő 12—18 hónapban — figyelmeztetnek a szakértők. Az év hát­ralevő részében egy sor kollektív szer­ződést kell megújítani, ami a béroldal­ról állítja kényes helyzet elé a hatósá­gokat. Ugyanígy veszélyeket rejt magá­ban a fogyasztói kereslet, erőteljes nö­vekedése, amely kétségessé teheti a fi­zetési mérleg javulását, bár az utóbbi­nak — a többszörös dollárleértékelés hatására — kezdenek jelei mutatkozni. A jelentés közvetve bírálja a Nixon­­kormányt, amiért inflációellenes prog­ramjában a második szakaszt felcserélte a kevésbé szigorú harmadik fázissal. „Kiderülhet, hogy ez a fordulat túlságo­san korainak bizonyult” — mondja a je­lentés, s mint azóta az események meg­erősítették, Nixon maga is kénytelen volt feladni az állami beavatkozástól mentesebb gazdaságpolitikai irányvona­lát. Washington mind nagyobb figyelmet szentel az energia kérdésének is. Nixon a szövetségi államok kormányzóihoz intézett levelében energiatakarékossági programot jelentett be. Elrendelte, hogy a közhivatalokban 7 százalékkal csök­kentsék az energiafogyasztást, a lakos­ságot pedig felkérte: 5 százalékkal mérsékelje az üzemanyagfelhasználást. Washingtonban energiapolitikai hivatalt állítanak fel, amely kidolgozza a taka­rékossági terveket és felelős e tervek összehangolásáért. Az energiatakarékossági program ke­retében Nixon 10 milliárd dolláros, öt évre szóló kutatási és fejlesztési tervet hirdetett meg. Kérte a kongresszust, hogy gyorsan cselekedjék e javaslatok jóváhagyása érdekében. „Az Egyesült Államok súlyos energiahiánynak néz elébe és eze­k az intézkedések igyekez­nek megakadályozni, hogy a közeljövő­ben válságos helyzet alakuljon ki” hangsúlyozta Nixon. (Reuter) Éleződik a feszültség az olajosmagvak világpiacán Argentin exporttilalom, kanadai korlátozás A szójabab- és gyapotmagexportra kivetett tilalom valamint a más termé­kek esetében tervezett és elképzel­hetően hasonló inflációellenes intézke­dést az ősszel feloldják, ha e termé­kekből a megfelelő mennyiség rendel­kezésre áll — hangsúlyozta Nixon elnök San Clementéből mondott rádióbeszé­dében, amelynek egyéb vonatkozásait lapunk másik írásában ismertetjük. Az Egyesült Államokban egyébként elterjedt az a vélemény, hogy a ked­vező terméskilátások hamarosan lehe­tővé teszik a tilalom eltörlését. Ezt támasztja alá az amerikai szójabab­szervezet június közepén végzett és közölt felmérése, amely szerint a ter­més 17,8 százalékkal 1 milliárd 283 millió bushelre emelkedik. Igaz, ez a növekedés nem tart lépést a szójabab termőterületek 19,8 százalékos gyara­podásával. Ennek az az oka, hogy a ter­méshozam valamelyest csökken, míg tavaly 28 bushel termett egy acre­n, az idén előreláthatólag ennél 2,6 szá­zalékkal kevesebb, 27,3 bushel terem majd. A várható kedvező eredmények ter­mészetesen nem módosítanak a világ­piac jelenlegi helyzetén, amelyet a nagy hiány jellemez. Az amerikai kor­mány döntése választás elé állított néhány más exportáló országot is, min­denekelőtt Kanadát és Argentínát, amely végül is a hét végén ugyancsak exportkorlátozásokat hirdetett meg. Kanadában a kormány külön enge­délyhez köti az­ olajosmagvak és ezek termékeinek a kivitelét. A korlátozás a szójára, a gyapotmagra, a repcére, a lenmagra és a hallisztre terjed ki. Kanada tavaly majdnem 15 millió bushel szójababot vásárolt az Egyesült Államoktól és ezt a kisést csak saját, exportra szánt termékeivel tudja pó­tolni. Az ottawai kereskedelmi minisz­ter az állatállomány takarmányszük­ségletétől tette függővé a korlátozás időtartalmát. Argentína tilalmat rendelt el a napra­forgómagolaj kivitelére. A hét végén ho­zott intézkedés hangsúlyozza, hogy csak az új üzletekről van szó, az eddig lét­rejött szerződéseket az ország válla­latai teljesítik. Noergaard dán külgazdasági minisz­ter a GATT előírásokkal ellentétesnek minősítette az amerikai exporttilalmat. Erről a dán kormány hivatalosan is értesítette az Egyesült Államokat. Az exporttilalom sérti a GATT-szabályo­­kat, amelyek szerint Washington csak abban az esetben vezethette volna be ezt az intézkedést, ha egyidejűleg kor­látozza az amerikai piacon is e termé­kekből az értékesítést. (Reuter) A tokiói GATT-értekezlet előkészítése Több mint nyolcvan ország képviselői kezdik meg ma Genfben a szeptember­ben Tokióban tartandó GATT-értekez­let előkészítését. A japán fővárosban rendezendő világkereskedelmi köztár­gyalások célja az lesz, hogy lehetősége­ket keressenek a vámok általános csök­kentésére és a kereskedelmet korlátozó nem vám jellegű akadályok lebontá­sára. A svájci konferencia-városban megin­dult előkészítő tárgyalásoktól a­­megfi­gyelők azt várják, hogy azokon fény de­rül a legfontosabb országok és ország­csoportok álláspontjára, és világosan ki­rajzolódnak majd a várható konfliktu­sok csomópontjai. A Reuter kommentá­tora szerint a GATT-tárgyalások, és a vele párhuzamosan, a nemzetközi pénz­ügyi reform megvalósítására irányuló erőfeszítések eredményei meghatároz­zák majd a nemzetközi gazdaságpoli­tikai viszonyokat a következő évtize­dekre. Rámutat, hogy olyan megoldáso­kat kell keresni, amelyek figyelembe veszik egyfelől a gazdag és a szegény országok, másfelől a tőkés és a szocia­lista országok gazdasági érdekeit. Befejeződött a chilei­­­ rézbányászok sztrájkja­ A legnagyobb chilei rézbánya, az El Teniente munkásai elfogadták Allende elnöknek a munkabeszüntetés befeje­zését célzó javaslatát és újra felvették a munkát. A bérvita rendezése nyomán hétezer bányász tért vissza több mint 70 napos sztrájk után a termeléshez. A Reuter santiagói tudósítója a sztrájk fel­számolását Allende és kormánya „újabb diadalaként” jellemzi a néhány nappal ezelőtt levert katonai lázadás után. Koszigin Bécsben Koszigin szovjet miniszterelnök teg­nap Bécsbe érkezett és megkezdte hi­vatalos tárgyalásait Kreisky kancellár­ral. A látogatás során távlati együtt­működési programot írnak alá, amely a már megkötött 10 évre szóló szovjet— osztrák gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködési egyezmény keretében megkönnyíti a két ország vállalatainak a konkrét kooperációk kialakítását. A programban szerepel ezenkívül egy országúti közlekedési egyezmény aláírása is. (APA, Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ SOHA NEM VOLT ILYEN MAGAS A LESZÁMÍTOLÁSI KAMAT­LÁB az Egyesült Államokban mint most, a hét végén bejelentett intéz­kedés nyomán. A hitelmegszorítások az inflációellenes harc céljait szolgálják, amelynek újabb, immár negyedik szakasz­a kezdődik az árbefagyasztási periódus befejezése után. Nixon az úja­bb szakasz konkrét elveiről még nem beszélt, részletesen ismertette viszont ener­gia-takarékossági programját, amely a fenyegető válságot hivatott elkerülni. A SZOVJET VÁLLALATOK AMERIKAI, NYUGATNÉMET, JAPÁN és más nyugati országok cégeivel kötöttek együttműködési szerződéseket. Moszkva öt év múlva ultramodern nemzetközi kereskedelmi központtá válik, az ehhez szükséges épületek, berendezések, felszerelések vásár­lását egy amerikai bankkonzorcium finanszírozza. ♦ LENGYEL—IRAKI KÖZÖS KÖZLEMÉNYT adtak ki Varsóban Al-Bakr iraki elnök látogatásának befejeztével. Ebben a többi között leszögezik, hogy a két ország baráti kapcsolatai jelentősen hozzájárul­nak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. A most aláírt szerződés értelmében a Lengyelország által szállított komplett ipari objektu­mokért Irak olajat ad. ♦ ÉLETBE LÉPETT A NEMZETKÖZI KAKAÓEGYEZMÉNY, a világ kakaótermelői és fogyasztói között több mint 16 éve folyó tárgyalások sikeres befejezéseként. Gyenge pontja azonban, hogy a világ kakaó­importjának egynegyedét felvevő Egyesült Államok az egyezményt nem írta alá. * Lassult az energia A világ energiafogyasztása''______ mindössze 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, négy éven belül ez volt a legkisebb emelkedés — olvas­hatjuk az ENSZ most kiadott év­könyvében. A folyékony fűtőanyagok és a földgáz fogyasztása 6, illetve 7 százalékkal növekedett, 1963 óta a leg­kisebb mértékben. A világ energiamér­legét az olaj uralta: az­­energiaszükség­let 43 százalékát folyékony fűtőanya­gokkal, 34 százalékát szilárd fűtőanya­gokkal, 21 százalékát földgázzal fedez­ték és mindössze 2 százalékát a víz és más természeti energiaforrások haszno­sításával. A világ országainak együttes összter­méke (GDP) 5 százalékkal volt több 1971-ben, mint 1970-ben, ezen belül a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal, az ipari pedig 4 százalékkal volt­ maga­sabb. A búza, a kukorica, az árpa be­takarítása 11, 17, illetve 8 százalékos termelésemelk­edést mutatott, a rizs ter­melése viszont némileg visszaesett. Az egy főre jutó kalóriák száma alapján az ENSZ statisztikai évkönyve megállapítja, hogy az élelmezési hely­zet 1970-ben­­— későbbi adatok még, nem állnak rendelkezésre — Tanzániá­ban volt a legrosszabb (napi 1700 kiló­­ rás növekedése m­a), az egy főre jutó kalóriafogyasztás Írországban volt a legmagasabb (3510 kalória), majd az Egyesült Államok és Anglia következett (3300 illetve 3170 kalóriával). A személygépkocsik előállítása 13 szá­zalékkal, a kereskedelmi járműveké 5 százalékkal gyarapodott 1970-ről 1971- re. Az ENSZ kimutatásai szerint a vilá­gon 204 millió gépkocsit használnak, ebből 54 millió a kereskedelmi jármű, aminek 35 százaléka az Egyesült Álla­mok útjain közlekedik. Az idegenforgalmi adatok szerint Ka­nada áll az első helyen 38 millió 992 ezer külföldi látogatóval, közülük 24 millió 200 ezer volt azoknak az ameri­kaiaknak a száma, akik csak néhány napra utaztak Kanadába. A második helyen Spanyolország állt, 26 millió 758 ezer külföldivel, harmadik Franciaor­szág 14 millió 700 ezer látogatóval és a negyedik az Egyesült Államok 13 millió 668 ezer külföldivel. A világ kereskedelmi hajóflottája 9 százalékkal bővült, 268 millió bruttó re­giszter tonnára. A legnagyobb kereske­delmi hajóflottával Libéria, Japán, Nagy-Britannia és Norvégia rendelke­zett. (Reuter) Al OSZTRÁK SCHILLING FELÉRTÉKELÉSE Az osztrák schilling részben követi a nyugatnémet márka múlt heti felértékelését. Az intézkedést a kormány a gazdaság stabilitásának és a munkaerőelvándorlás megakadályozásának szükségességével indokolta, de ipari körökben napi politikai sakkhúzást látnak benne. A márkafelérté­kelés további hullámverései arra mutatnak, hogy a tőkés valutahelyzet leg­égetőbb problémájára, a dollár gyengülésére — legalábbis egyelőre — nem hozott enyhülést. A felértékelt márka szinte változatlanul kapós a nemzet­közi devizapiacokon, az amerikai valuta gyengülése pedig folytatódik. A nyugati világ vezető pénzügyi szakértői ma ülnek össze Párizsban, hogy megvitassák a helyzetet. Ausztria példáját eddig még senki nem követte, eltekintve talán Görögországtól, amely nem módosítja pénzének márka­­árfolyamát, tehát gyakorlatilag felértékelte a drachmát. A bécsi kancellári hivatalban tegnap délután a munkáltatók, a szakszerveze­tek és a politikai pártok képviselőivel tartott „csúcsértekezleten” kompro­misszumos megoldást határoztak el: a schillinget 4,8 százalékkal felértékelik, új paritása 0,0423597 SDR lesz. A jegybank 5,9 százalékos felértékelés mellett kardoskodott, az ipar képvise­lői csak 3,3 százalékost akartak. Androsch pénzügyminiszter a kor­mány stablizálási törekvéseire hivatko­zott, valamint arra, hogy meg kell akadályozni a munkaerő elvándorlását az NSZK-ba. Az osztrák gazdasági ka­mara nyilatkozata viszont azzal vádol­ja a kormányt, hogy napi politikai szempontoknak engedett. A schilling hozzáigazítása a nemzetközi spekulá­ció következtében amúgy is túlértékelő­dött márkához rendkívül kockázatos — gondja a nyilatkozat —, annál is i­­­ab, mert a kemény valutával rendel­kező országok közül eddig egyetlen egy­ sem követte a bonni példát. »■’$. francia pénzügyminiszter rövid rádiónyilatkozatban ismét hangsúlyoz­­ta: szó sem lehet a francia frank fel­­értékeléséről. Az infláció megfékezé­séről Giscard d’Estaing a közeljövőben egy sor intézkedést szándékozik java­solni, de ezekről részleteket nem kö­zölt. A svájci kormány néhány napon be­lül vitatja meg a márkafelértékelés következményeit, de valutapolitikai in­tézkedésre nem lesz szükség — jelen­tette ki Celio svájci külügyminiszter. A svájci frank tehát változatlanul foly­tatja „független lebegését”. Az eddigi aranyparitás fenntartása mellett döntött Dánia, Norvégia és Svédország is — legalábbis egyelőre. A görög nemzeti bank bejelentette, hogy nem módosították a drachma márka­árfolyamát. A nyugatnémet va­luta beváltási árfolyama továbbra is 11,753—12,050 drachma. Lehetséges azon­ban, hogy a bank a közeljövőben új árfolyamot állapít meg. A nyugat-európai devizapiacokon a dollár lanyhulása tegnap is folytató­dott és a márka továbbra is keresett volt. Az osztrák schilling felértékelése fokozta a devizapiaci idegességet, mert a piacon attól tartanak, hogy más va­luták is kénytelenek lesznek követni a példát, hiszen Ausztria nem tagja a Közös Piacnak és hivatalosan nem vesz részt a nyugat-európai valuták közös lebegtetésében sem. Az emiatt az erősnek tartott valuták felé irányuló spekuláció nemcsak a dollár árfolya­mát szorította le tovább, hanem az angol fontét is. Frankfurtban újabb mélypontra esett az amerikai valuta, 2,3820 márkával jegyezték, az angol font pedig 6,245 márkára esett. A márkafelértékelés részleges sike­rét mutatja viszont, hogy a függetle­nül lebegő svájci frank erősödött a nyugatnémet valutához képest. A kö­zös lebegésben részt vevő valuták kö­zül a norvég korona erősödése volt feltűnő, a nyugatnémet jegybank 600 ezer koronát adott el, hogy megaka­dályozza a szűkített ingadozási határ túllépésében. New York-i gazdasági és pénzügyi körökben aggodalommal ítélik meg a dollár kilátásait, és valószínűnek tart­ják, hogy az amerikai központi bank­hálózat, a Federal Reserve kénytelen lesz valamilyen formában devizapiaci támogatást nyújtani az amerikai valu­tának. Ezt politikai szempontból is he­lyesnek tartanák, tekintettel arra, hogy a szójaexport betiltását világszerte igen kedvezőtlenül fogadták. (Reuter, DP­A, AP) Kamatlábemelés Japánban Japánban hétfőtől kezdve 6 százaléka leszámítolási kamatláb van érvénybe a japán jegybank intézkedése nyomán A hivatalos kamatlábat fél százalékká emelték fel, a hitelfeltételek megszigo­rítása és az áremelkedések fékezés érdekében. Tokiói megfigyelők rámutatnak arr, hogy jelenleg 13,5 százalékkal magasab­bak a nagykereskedelmi árak, mint eg évvel ezelőtt. Mind a személyi fogyasz­tás, mind a termelői beruházások növe­kedési üteme felgyorsult az utóbbi hó­napokban. A gazdaság túlfűtöttsége e infláció veszélye mellett indokolta kamatemelést a külföldön végrehajtó hasonló intézkedések egész sorozat, legutoljára az USA-ban bejelentett 11 százalékos kamatlábemelés. (Kyodo)

Next