Világgazdaság, 1973. július (5. évfolyam, 125/1127-145/1147. szám)
1973-07-03 / 125. (1127.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1973. JÚLIUS 3., KEDD V. ÉVFOLYAM, 125. (1127.) SZÁM Hitelmegszorítások az Egyesült Államokban Nixon energiatakarékossági programja Az Egyesült Államok újabb frontot nyitott az inflációellenes harcában.. Az árak befagyasztását és egyes mezőgazdasági termékek exporttilalmát kiegészítette a leszámítolási kamatláb példátlan szintre, 7 százalékra való felemelésével, amely végső soron a kereskedelmi bankok hitelnyújtásainak megnehezítését célozza. Nixon hét végi rádióüzenetében elégedetten nyilatkozott az árbefagyasztás eddigi eredményeiről, s mint mondotta, rövidesen életbe lépteti gazdaságpolitikai programjának negyedik szakaszát. Az OECD közgazdászainak helyzetfelmérése szerint, az amerikai gazdaság döntő erőpróba előtt áll, s a kereslet ösztönözte infláció megnehezíti majd a fizetési mérleg egyensúlyba hozatalát. Az infláció mellett egy másik fogalomnak van egyre rosszabb csengése az USA-ban: ez az energiahiány. Nixon a hét végén energiatakarékossági programot jelentett be, és ennek keretében 10 milliárd dolláros kutatási és fejlesztési tervet hirdetett meg. A szövetségi tartalékbank-rendszerhez tartozó 12 bárdi hétfőtől kezdve fél százalékkal magasabb, 7 százalékos kamatot számít fel a kereskedelmi bankok részére történő hitelnyújtásoknál. A kereskedelmi bankok tartalékrátájának emelésével 800 millió dollárral kurtították meg e pénzintézetek hitelezésre felhasználható pénzeszközeit. Ezek az intézkedések a hiteltevékenység korlátozását célozzák, hitelpolitikai téren hivatottak kiegészíteni az árbefagyasztást és a mezőgazdasági termékek exportjának korlátozását — hangoztatják amerikai gazdasági szakértők. Máris vannak konkrét eredményei a FED lépésének: a kereskedelmi bankok, hogy kárpótolják magukat veszteségeikért, egymás után emelik fel 73/4-ről 8 százalékra a legfontosabb ügyfeleiknek felszámított kamatot, a prime rateet, ami minden bizonnyal általános dráguláshoz vezet a pénz- és hitelpiacon. Szakértők szerint a kamatemelés másik céljának elérése már jóval valószínűtlenebb: az, hogy hogy a magasabb kamatok visszacsábítják a kedvező befektetési lehetőségek reményében külföldre vándorolt amerikai valutát. Az eurodollár-piacon is rendkívül magasak a kamatok és a spekulációs nyereség vonzereje túlságosan erős ahhoz, hogy megindulhasson a dollár nagyobb arányú visszaáramlása az Egyesült Államokba. „Még mindig jobb egy darabig együtt élni a magasabb kamatlábakkal, mint az infláció fokozódásával berendezkedni az örökösen magas kamatszintre” — jelentette ki Nixon elnök, aki a hét végén San Clemente-i rezidenciájáról rádióbeszédben fordult a közvéleményhez. Első ízben beszélt — ha általánosságban is — új gazdaságpolitikai programjának főbb irányelveiről. Sikeresnek nevezte az árbefagyasztás eddigi eredményeit, s azt jósolta, hogy a várhatóan gazdag őszi aratás enyhülést hoz az élelmiszerárak frontján. Gazdaságpolitikájának újabb, negyedik szakasza átfogó, realista szemléletű lesz, célja a szabad piacgazdálkodáshoz való visszatérés biztosítása. Kapcsolódni fog most folyó költségvetési harcához, amely a felesleges állami kiadások lefaragását célozza, de csökkenteni kívánja még azokat a hasznosnak ítélt kiadásokat is, amelyekre nem áll rendelkezésre elég anyagi fedezet. A nyilatkozatból nem került ki, hogy az árak jelenlegi befagyasztását mikor fogják feloldani, s hogy milyen konkrét intézkedéseket tesznek az infláció leküzdésére. Nixon az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedését a rossz időjárási viszonyokkal és a megnövekedett nemzetközi kereslettel magyarázta. Végül azt állította, hogy az USA inflációs problémái nem olyan súlyosak, mint a többi vezető tőkésországé, Japáné, Angliáé, Franciaországé vagy az NSZK-é. Ezekben az országokban gyorsabb a fogyasztói árak emelkedése, mint az USA-ban — hangoztatta az elnök. ■ Még a június 13-án elrendelt árbefagyasztás előtt készítették el az OECD szakértői az USA gazdasági helyzetéről jelentésüket. A most közzétett felmérés következtetései azonban semmit sem veszítettek aktualitásukból. Kemény erőpróba vár az amerikai gazdaságra a következő 12—18 hónapban — figyelmeztetnek a szakértők. Az év hátralevő részében egy sor kollektív szerződést kell megújítani, ami a béroldalról állítja kényes helyzet elé a hatóságokat. Ugyanígy veszélyeket rejt magában a fogyasztói kereslet, erőteljes növekedése, amely kétségessé teheti a fizetési mérleg javulását, bár az utóbbinak — a többszörös dollárleértékelés hatására — kezdenek jelei mutatkozni. A jelentés közvetve bírálja a Nixonkormányt, amiért inflációellenes programjában a második szakaszt felcserélte a kevésbé szigorú harmadik fázissal. „Kiderülhet, hogy ez a fordulat túlságosan korainak bizonyult” — mondja a jelentés, s mint azóta az események megerősítették, Nixon maga is kénytelen volt feladni az állami beavatkozástól mentesebb gazdaságpolitikai irányvonalát. Washington mind nagyobb figyelmet szentel az energia kérdésének is. Nixon a szövetségi államok kormányzóihoz intézett levelében energiatakarékossági programot jelentett be. Elrendelte, hogy a közhivatalokban 7 százalékkal csökkentsék az energiafogyasztást, a lakosságot pedig felkérte: 5 százalékkal mérsékelje az üzemanyagfelhasználást. Washingtonban energiapolitikai hivatalt állítanak fel, amely kidolgozza a takarékossági terveket és felelős e tervek összehangolásáért. Az energiatakarékossági program keretében Nixon 10 milliárd dolláros, öt évre szóló kutatási és fejlesztési tervet hirdetett meg. Kérte a kongresszust, hogy gyorsan cselekedjék e javaslatok jóváhagyása érdekében. „Az Egyesült Államok súlyos energiahiánynak néz elébe és ezek az intézkedések igyekeznek megakadályozni, hogy a közeljövőben válságos helyzet alakuljon ki” hangsúlyozta Nixon. (Reuter) Éleződik a feszültség az olajosmagvak világpiacán Argentin exporttilalom, kanadai korlátozás A szójabab- és gyapotmagexportra kivetett tilalom valamint a más termékek esetében tervezett és elképzelhetően hasonló inflációellenes intézkedést az ősszel feloldják, ha e termékekből a megfelelő mennyiség rendelkezésre áll — hangsúlyozta Nixon elnök San Clementéből mondott rádióbeszédében, amelynek egyéb vonatkozásait lapunk másik írásában ismertetjük. Az Egyesült Államokban egyébként elterjedt az a vélemény, hogy a kedvező terméskilátások hamarosan lehetővé teszik a tilalom eltörlését. Ezt támasztja alá az amerikai szójababszervezet június közepén végzett és közölt felmérése, amely szerint a termés 17,8 százalékkal 1 milliárd 283 millió bushelre emelkedik. Igaz, ez a növekedés nem tart lépést a szójabab termőterületek 19,8 százalékos gyarapodásával. Ennek az az oka, hogy a terméshozam valamelyest csökken, míg tavaly 28 bushel termett egy acren, az idén előreláthatólag ennél 2,6 százalékkal kevesebb, 27,3 bushel terem majd. A várható kedvező eredmények természetesen nem módosítanak a világpiac jelenlegi helyzetén, amelyet a nagy hiány jellemez. Az amerikai kormány döntése választás elé állított néhány más exportáló országot is, mindenekelőtt Kanadát és Argentínát, amely végül is a hét végén ugyancsak exportkorlátozásokat hirdetett meg. Kanadában a kormány külön engedélyhez köti az olajosmagvak és ezek termékeinek a kivitelét. A korlátozás a szójára, a gyapotmagra, a repcére, a lenmagra és a hallisztre terjed ki. Kanada tavaly majdnem 15 millió bushel szójababot vásárolt az Egyesült Államoktól és ezt a kisést csak saját, exportra szánt termékeivel tudja pótolni. Az ottawai kereskedelmi miniszter az állatállomány takarmányszükségletétől tette függővé a korlátozás időtartalmát. Argentína tilalmat rendelt el a napraforgómagolaj kivitelére. A hét végén hozott intézkedés hangsúlyozza, hogy csak az új üzletekről van szó, az eddig létrejött szerződéseket az ország vállalatai teljesítik. Noergaard dán külgazdasági miniszter a GATT előírásokkal ellentétesnek minősítette az amerikai exporttilalmat. Erről a dán kormány hivatalosan is értesítette az Egyesült Államokat. Az exporttilalom sérti a GATT-szabályokat, amelyek szerint Washington csak abban az esetben vezethette volna be ezt az intézkedést, ha egyidejűleg korlátozza az amerikai piacon is e termékekből az értékesítést. (Reuter) A tokiói GATT-értekezlet előkészítése Több mint nyolcvan ország képviselői kezdik meg ma Genfben a szeptemberben Tokióban tartandó GATT-értekezlet előkészítését. A japán fővárosban rendezendő világkereskedelmi köztárgyalások célja az lesz, hogy lehetőségeket keressenek a vámok általános csökkentésére és a kereskedelmet korlátozó nem vám jellegű akadályok lebontására. A svájci konferencia-városban megindult előkészítő tárgyalásoktól amegfigyelők azt várják, hogy azokon fény derül a legfontosabb országok és országcsoportok álláspontjára, és világosan kirajzolódnak majd a várható konfliktusok csomópontjai. A Reuter kommentátora szerint a GATT-tárgyalások, és a vele párhuzamosan, a nemzetközi pénzügyi reform megvalósítására irányuló erőfeszítések eredményei meghatározzák majd a nemzetközi gazdaságpolitikai viszonyokat a következő évtizedekre. Rámutat, hogy olyan megoldásokat kell keresni, amelyek figyelembe veszik egyfelől a gazdag és a szegény országok, másfelől a tőkés és a szocialista országok gazdasági érdekeit. Befejeződött a chilei rézbányászok sztrájkja A legnagyobb chilei rézbánya, az El Teniente munkásai elfogadták Allende elnöknek a munkabeszüntetés befejezését célzó javaslatát és újra felvették a munkát. A bérvita rendezése nyomán hétezer bányász tért vissza több mint 70 napos sztrájk után a termeléshez. A Reuter santiagói tudósítója a sztrájk felszámolását Allende és kormánya „újabb diadalaként” jellemzi a néhány nappal ezelőtt levert katonai lázadás után. Koszigin Bécsben Koszigin szovjet miniszterelnök tegnap Bécsbe érkezett és megkezdte hivatalos tárgyalásait Kreisky kancellárral. A látogatás során távlati együttműködési programot írnak alá, amely a már megkötött 10 évre szóló szovjet— osztrák gazdasági, tudományos-műszaki és ipari együttműködési egyezmény keretében megkönnyíti a két ország vállalatainak a konkrét kooperációk kialakítását. A programban szerepel ezenkívül egy országúti közlekedési egyezmény aláírása is. (APA, Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ SOHA NEM VOLT ILYEN MAGAS A LESZÁMÍTOLÁSI KAMATLÁB az Egyesült Államokban mint most, a hét végén bejelentett intézkedés nyomán. A hitelmegszorítások az inflációellenes harc céljait szolgálják, amelynek újabb, immár negyedik szakasza kezdődik az árbefagyasztási periódus befejezése után. Nixon az újabb szakasz konkrét elveiről még nem beszélt, részletesen ismertette viszont energia-takarékossági programját, amely a fenyegető válságot hivatott elkerülni. A SZOVJET VÁLLALATOK AMERIKAI, NYUGATNÉMET, JAPÁN és más nyugati országok cégeivel kötöttek együttműködési szerződéseket. Moszkva öt év múlva ultramodern nemzetközi kereskedelmi központtá válik, az ehhez szükséges épületek, berendezések, felszerelések vásárlását egy amerikai bankkonzorcium finanszírozza. ♦ LENGYEL—IRAKI KÖZÖS KÖZLEMÉNYT adtak ki Varsóban Al-Bakr iraki elnök látogatásának befejeztével. Ebben a többi között leszögezik, hogy a két ország baráti kapcsolatai jelentősen hozzájárulnak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. A most aláírt szerződés értelmében a Lengyelország által szállított komplett ipari objektumokért Irak olajat ad. ♦ ÉLETBE LÉPETT A NEMZETKÖZI KAKAÓEGYEZMÉNY, a világ kakaótermelői és fogyasztói között több mint 16 éve folyó tárgyalások sikeres befejezéseként. Gyenge pontja azonban, hogy a világ kakaóimportjának egynegyedét felvevő Egyesült Államok az egyezményt nem írta alá. * Lassult az energia A világ energiafogyasztása''______ mindössze 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, négy éven belül ez volt a legkisebb emelkedés — olvashatjuk az ENSZ most kiadott évkönyvében. A folyékony fűtőanyagok és a földgáz fogyasztása 6, illetve 7 százalékkal növekedett, 1963 óta a legkisebb mértékben. A világ energiamérlegét az olaj uralta: azenergiaszükséglet 43 százalékát folyékony fűtőanyagokkal, 34 százalékát szilárd fűtőanyagokkal, 21 százalékát földgázzal fedezték és mindössze 2 százalékát a víz és más természeti energiaforrások hasznosításával. A világ országainak együttes összterméke (GDP) 5 százalékkal volt több 1971-ben, mint 1970-ben, ezen belül a mezőgazdasági termelés 3 százalékkal, az ipari pedig 4 százalékkal volt magasabb. A búza, a kukorica, az árpa betakarítása 11, 17, illetve 8 százalékos termelésemelkedést mutatott, a rizs termelése viszont némileg visszaesett. Az egy főre jutó kalóriák száma alapján az ENSZ statisztikai évkönyve megállapítja, hogy az élelmezési helyzet 1970-ben— későbbi adatok még, nem állnak rendelkezésre — Tanzániában volt a legrosszabb (napi 1700 kiló rás növekedése ma), az egy főre jutó kalóriafogyasztás Írországban volt a legmagasabb (3510 kalória), majd az Egyesült Államok és Anglia következett (3300 illetve 3170 kalóriával). A személygépkocsik előállítása 13 százalékkal, a kereskedelmi járműveké 5 százalékkal gyarapodott 1970-ről 1971- re. Az ENSZ kimutatásai szerint a világon 204 millió gépkocsit használnak, ebből 54 millió a kereskedelmi jármű, aminek 35 százaléka az Egyesült Államok útjain közlekedik. Az idegenforgalmi adatok szerint Kanada áll az első helyen 38 millió 992 ezer külföldi látogatóval, közülük 24 millió 200 ezer volt azoknak az amerikaiaknak a száma, akik csak néhány napra utaztak Kanadába. A második helyen Spanyolország állt, 26 millió 758 ezer külföldivel, harmadik Franciaország 14 millió 700 ezer látogatóval és a negyedik az Egyesült Államok 13 millió 668 ezer külföldivel. A világ kereskedelmi hajóflottája 9 százalékkal bővült, 268 millió bruttó regiszter tonnára. A legnagyobb kereskedelmi hajóflottával Libéria, Japán, Nagy-Britannia és Norvégia rendelkezett. (Reuter) Al OSZTRÁK SCHILLING FELÉRTÉKELÉSE Az osztrák schilling részben követi a nyugatnémet márka múlt heti felértékelését. Az intézkedést a kormány a gazdaság stabilitásának és a munkaerőelvándorlás megakadályozásának szükségességével indokolta, de ipari körökben napi politikai sakkhúzást látnak benne. A márkafelértékelés további hullámverései arra mutatnak, hogy a tőkés valutahelyzet legégetőbb problémájára, a dollár gyengülésére — legalábbis egyelőre — nem hozott enyhülést. A felértékelt márka szinte változatlanul kapós a nemzetközi devizapiacokon, az amerikai valuta gyengülése pedig folytatódik. A nyugati világ vezető pénzügyi szakértői ma ülnek össze Párizsban, hogy megvitassák a helyzetet. Ausztria példáját eddig még senki nem követte, eltekintve talán Görögországtól, amely nem módosítja pénzének márkaárfolyamát, tehát gyakorlatilag felértékelte a drachmát. A bécsi kancellári hivatalban tegnap délután a munkáltatók, a szakszervezetek és a politikai pártok képviselőivel tartott „csúcsértekezleten” kompromisszumos megoldást határoztak el: a schillinget 4,8 százalékkal felértékelik, új paritása 0,0423597 SDR lesz. A jegybank 5,9 százalékos felértékelés mellett kardoskodott, az ipar képviselői csak 3,3 százalékost akartak. Androsch pénzügyminiszter a kormány stablizálási törekvéseire hivatkozott, valamint arra, hogy meg kell akadályozni a munkaerő elvándorlását az NSZK-ba. Az osztrák gazdasági kamara nyilatkozata viszont azzal vádolja a kormányt, hogy napi politikai szempontoknak engedett. A schilling hozzáigazítása a nemzetközi spekuláció következtében amúgy is túlértékelődött márkához rendkívül kockázatos — gondja a nyilatkozat —, annál is iab, mert a kemény valutával rendelkező országok közül eddig egyetlen egy sem követte a bonni példát. »■’$. francia pénzügyminiszter rövid rádiónyilatkozatban ismét hangsúlyozta: szó sem lehet a francia frank felértékeléséről. Az infláció megfékezéséről Giscard d’Estaing a közeljövőben egy sor intézkedést szándékozik javasolni, de ezekről részleteket nem közölt. A svájci kormány néhány napon belül vitatja meg a márkafelértékelés következményeit, de valutapolitikai intézkedésre nem lesz szükség — jelentette ki Celio svájci külügyminiszter. A svájci frank tehát változatlanul folytatja „független lebegését”. Az eddigi aranyparitás fenntartása mellett döntött Dánia, Norvégia és Svédország is — legalábbis egyelőre. A görög nemzeti bank bejelentette, hogy nem módosították a drachma márkaárfolyamát. A nyugatnémet valuta beváltási árfolyama továbbra is 11,753—12,050 drachma. Lehetséges azonban, hogy a bank a közeljövőben új árfolyamot állapít meg. A nyugat-európai devizapiacokon a dollár lanyhulása tegnap is folytatódott és a márka továbbra is keresett volt. Az osztrák schilling felértékelése fokozta a devizapiaci idegességet, mert a piacon attól tartanak, hogy más valuták is kénytelenek lesznek követni a példát, hiszen Ausztria nem tagja a Közös Piacnak és hivatalosan nem vesz részt a nyugat-európai valuták közös lebegtetésében sem. Az emiatt az erősnek tartott valuták felé irányuló spekuláció nemcsak a dollár árfolyamát szorította le tovább, hanem az angol fontét is. Frankfurtban újabb mélypontra esett az amerikai valuta, 2,3820 márkával jegyezték, az angol font pedig 6,245 márkára esett. A márkafelértékelés részleges sikerét mutatja viszont, hogy a függetlenül lebegő svájci frank erősödött a nyugatnémet valutához képest. A közös lebegésben részt vevő valuták közül a norvég korona erősödése volt feltűnő, a nyugatnémet jegybank 600 ezer koronát adott el, hogy megakadályozza a szűkített ingadozási határ túllépésében. New York-i gazdasági és pénzügyi körökben aggodalommal ítélik meg a dollár kilátásait, és valószínűnek tartják, hogy az amerikai központi bankhálózat, a Federal Reserve kénytelen lesz valamilyen formában devizapiaci támogatást nyújtani az amerikai valutának. Ezt politikai szempontból is helyesnek tartanák, tekintettel arra, hogy a szójaexport betiltását világszerte igen kedvezőtlenül fogadták. (Reuter, DPA, AP) Kamatlábemelés Japánban Japánban hétfőtől kezdve 6 százaléka leszámítolási kamatláb van érvénybe a japán jegybank intézkedése nyomán A hivatalos kamatlábat fél százalékká emelték fel, a hitelfeltételek megszigorítása és az áremelkedések fékezés érdekében. Tokiói megfigyelők rámutatnak arr, hogy jelenleg 13,5 százalékkal magasabbak a nagykereskedelmi árak, mint eg évvel ezelőtt. Mind a személyi fogyasztás, mind a termelői beruházások növekedési üteme felgyorsult az utóbbi hónapokban. A gazdaság túlfűtöttsége e infláció veszélye mellett indokolta kamatemelést a külföldön végrehajtó hasonló intézkedések egész sorozat, legutoljára az USA-ban bejelentett 11 százalékos kamatlábemelés. (Kyodo)