Világgazdaság, 1973. július (5. évfolyam, 125/1127-145/1147. szám)

1973-07-03 / 125. (1127.) szám

1973. JÚLIUS 3. A SZOVJETUNIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE NYUGATI ORSZÁGOKKAL Több mint 25 millió dollár értékű szerződést kötött a chicagói Internatio­nal Harvester Co. a Szovjetunióval; gázturbinában alkalmazott kompresz­­szort ad el a Masinoimportnak. A meg­rendelés 35 kompresszoregységre, a szükséges tartalékalkatrészekre és ins­tallációs berendezésekre szól. A szállí­tásra 1974 közepéig sor kerül. A Reuter hírügynökség e jelentés kapcsán meg­jegyzi, hogy az amerikai cég éppen a múlt héten kapott engedélyt a kor­mánytól, hogy képviseleti irodát nyis­son Moszkvában.* Egy másik szovjet—amerikai megálla­podás is született a múlt hét végén. A Tenneco, a Texas Eastern Transmission Corporation és a Brown and Root kép­viselői, valamint Oszipov szovjet külke­reskedelmi miniszterhelyettes jegyző­könyvet írtak alá, melynek értelmében a három amerikai társaság részt vesz a nyugat-szibériai földgázlelőhelyek ki­aknázásában és a szovjet földgáz egy részének az Egyesült Államokba szállí­tásában. A TASZSZ jelentése szerint a Szovjetunió a szükséges anyagokat és berendezéseket földgázszállításokkal el­lentételezi.* Négy atomerőmű komplett berendezé­sét kívánja megvásárolni a Szovjetunió az NSZK-tól — írja bonni bejelentésre hivatkozva az International Herald Tri­bune. A berendezések ellenértékeként 1980-tól évi 15 milliárd kilowattóra elektromos árammal látná el az NSZK-t. A tárgyalások még júliusban megkezdődnek.* Japán a Szovjetunióval szeretne együttműködni, hogy nukleáris ener­giából kielégítse szükségletét. Szovjet­­japán a ausztráliai együttműködés kiala­kítását tervezi egy Japánt ellátó urá­niumdúsító létrehozásában. Az elképze­lés — amelynek hírét a Nihon Kogyo Shimbun japán ipari napilap hozta, s amelyet felelős helyen nem erősítettek meg, de nem is cálfolták — az, hogy Ausztrália gazdag urániumkészletét használnák fel, ebből állítanának elő szovjet berendezésekkel dúsított urániu­mot. Az ötletet, hír szerint, a japán— szovjet vegyes bizottság következő, jú­lius végére tervezett ülésén is felvetik. * Moszkva 1978-ra ultramodern nemzet­közi kereskedelmi központtá válik. Az e célból felépítendő ezerágyas szállodá­ban 200—400 irodahelyiség lesz, ezen­kívül 650 lakosztály az állandó kép­viselők számára, továbbá konferencia­­termek, valamint egy nagy parkolótér. A szállodát a Moszkva partján építik fel, az Ukrajna Szállóval szemben. Amerikai értesülések szerint egyedül az importálandó anyagok és berendezé­sek értéke 100 millió dollár. A finan­szírozást egy bankkonzorcium vállalja, melynek élén a Chase Manhattan Bank áll. A terv kivitelezéséről jelenleg Armand Hammer, az amerikai Occiden­tal Petroleum Corp.-­nak a Szovjetunió­ban jól ismert elnöke tárgyal és meg­beszélései olyan stádiumba jutottak, hogy valószínű: a kereskedelmi központ építése már a jövő évben megkezdőd­het.* A színes televízióval foglalkozó szov­jet—francia vegyes bizottság Moszkvá­ban megtartotta tizenharmadik ülés­szakát. Ezen megvizsgálták az elmúlt év együttműködésének eredményeit, és ki­tűzték a jövőre vonatkozó közös témá­kat. Mint az Ekotassz jelenti, a koope­ráció sikeresen fejlődik. Tekintettel arra, hogy a Secam-rendszert mindkét or­szágban már öt év óta folyamatosan jó eredménnyel hasznosítják és azt már számos más ország is elfogadta, a bi­zottság úgy határozott, hogy közös erő­feszítéseit összpontosítja helyszíni és stúdióberendezések tökéletesítésére és egyégesítésére, képmagnók, valamint mérőberendezések szerkesztésére. A bi­zottság ezenkívül jóváhagyta azt a ter­vet is, amely az új vevőkészülékek mo­delljeinek közös kidolgozására vonat­kozik. Úgy határoztak, hogy a két or­szág között folytatják a színes progra­mok cseréjét és ehhez földi közvetítő­állomásokat és műbolygókat vesznek igénybe. A Molnyija—2 műbolygó be­vonásával már jövőre megkezdik a kí­sérleti átvitelt. 4. A Benelux-országo­k feloldották 1973- ra a kelet-európai országokból származó kőolajtermékek bevitelének mennyiségi korlátozását. A kontingens csak 800 ezer tonna kőolajtermék importját tette le­hetővé. tett Jugoszláv gazdasági küldöttség érke­zett Pekingbe. A delegáció tárgyaláso­kat folytat a gazdasági együttműködés fejlesztéséről, é­s Belgium bruttó nemzeti terméke az idén 5,5 százalékkal fog növekedni. A statisztikai hivatal korábban csak mint­egy 4,5 százalékos expanzióval számolt. A fejlődés fő hajtóereje a beruházások megélénkülése. 49 Rendkívüli szárazság okoz élelmi­szerhiányt Nigerben. Mintegy 100 ezer tonna élelmiszerre lenne szükség. A kü­lönböző nemzetközi szervezetek eddig 78 ezer tonna élelmiszer szállítására tet­tek ígéretet, de ennek a mennyiségnek csak mintegy 40 százalékát szállítot­ták le. 49 Gyorsul az olasz ipari termelés. Az ipar májusban 7,6 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban továbbra is vissza­esés mutatkozik, de stagnál az építő­ipar is, s a beruházások állománya sem mutat lényeges növekedést. Csehszlovákiában átadták rendelte­tésének az első atomreaktort. A nehéz­vízzel működő reaktor kísérleti célokat szolgál. Építésénél számos belföldi és külföldi — mindenekelőtt szovjet és lengyel — cég működött közre.­­ Eltűntek a trolibuszok Varsó utcái­ról. A 25 éve közlekedő­­ járműveket villamosokkal és autóbuszokkal pótol­ták. • Mauritániában megkezdték a CFA- frank átcserélését az új nemzeti valu­tára, az ouguyára. A pénz beváltása július 8-ig tart. A frankövezetből való kiválást még tavaly határozták el. Egy ouguya ötször annyit ér, mint a CFA- frank.­­ Norvég gazdasági küldöttség tárgyal Izraelben. Tel Aviv olyan kereskedelmi könnyítéseket kér Oslótól, mint amelye­ket a Közös Piactól kapott. Izrael Nor­végiába irányuló exportjának 65 száza­léka citrusfélékből áll. Izrael elsősorban ipari termékeket, mindenekelőtt hajókat vásárol.­­ Japán arany- és valutatartalékai jú­niusban újabb 669 millió dollárral apad­tak. A tartalékok állománya a hónap végén 15,2 milliárd dollárra csökkent, alacsonyabbra, mint másfél év óta bár­mikor. 49 Rendkívül nagy káro­kat okoz a Ben­­gáli Népi Köztársaságnak az esős idő­járás. Az ország északi részeiben az áradások jórészt tönkretették a gabona­­termést. Körülbelül 35 ezer négyzet­­kilométer területet borít víz. 49 japán kereskedelmi küldöttség uta­zott Moszkvába a faimport lehetősé­geinek tanulmányozására. A delegáció megtekint egyes szibériai erdekeit, va­lamint távol-keleti kikötőket, jelenti . Francia—lengyel megállapodást kö­töttek számítógépipari együttműködés­ről. A francia CN­ komputerkonszern műszaki segítséget nyújt­ a lengyel Union Mera vállalatnak számítógépek gyártásához, s cserében komputereket vásárol. 49 Yokohama városának kereskedelmi szervezete irodát nyit Prágában a kelet­európai országokkal való kereskedelem előmozdítása érdekében. Ez az első eset, hogy egy japán helyi kereskedelmi szer­vezet kirendeltséget létesít szocialista országban, s a Malaysia és a Koreai NDK felvette a diplomáciai kapcsolatokat. A meg­állapodást több hónapos tárgyalássoro­zat előzte meg. A tárgyalásokon elhatá­rozták a gazdasági együttműködés erő­sítését is.­­ A svéd Ericson cég 24 millió ko­rona összegű megrendelést kapott Algé­riától az ország nyugati részén fekvő öt város telefonösszeköttetésének ki­építésére. Ez az Ericson első jelentős üzlete Algériával. Korábban az afrikai ország francia vállalatoktól vásárolt telefonberendezéseket.­­ Sztrájk robbant ki a francia Pe­ch­iney tröszt Noguere-i alumínium­gyárában. Az évi 115 ezer tonna kapa­citású üzemnek 435 elektrolitikus ol­vasztó­­kádját üzem közben állították le, ezért azok beindítása több hetet vesz majd igénybe. 99 Újabb hat teaültetvény került állami ellenőrzés alá, Sri Lankában. Eddig több mint 20 ültetvényt államosítottak. ® Angol bányaipari berendezéseket rendelt Kína. A Gullick Dobson brit konzorcium kapta az 5,3 millió fontos megrendelést az Európában már beve­zetett korszerű, teljesen gépesített bá­nyaipari berendezések szállítására. ¤ A Ford újabb összeszerelő üzemet akar létesíteni Nyugat-Európában. A tervek szerint az üzemet Franciaország­ban vagy Hollandiában állítják fel.­­ Japán—mexikói közös vállalat ala­kult a mexikói ásványkincsek felkuta­tására és kitermelésére. Mexikó a rész­vények 66 százaléka fölött rendelkezik majd. *3? A Howell Instruments megbízta a Szovjetunióban folytatandó ügynöki te­vékenységgel a brüsszeli Eurintrade cé­get, amelyet kifejezetten a Szovjetunió­val folytatandó kereskedelem előmoz­dítására alapítottak. A Howell első­sorban repülőgépipari berendezéseket akar eladni a Szovjetuniónak. 49 A tajvani állami tulajdonban levő alumíniumgyártó vállalat, a Talco 3800 metrikus tonna alumíniumöntvényt ál­lít elő ebben a pénzügyi évben. Hír sze­rint a cég termelési kapacitását 1975 júniusáig 70 ezer metrikus tonnára kí­vánja bővíteni. • Új átváltási árfolyamon juthatnak zlotyhoz a Lengyelországba látogató NDK-beli állampolgárok. Ezentúl 1 márkáért 5,50 zlotyt kaphatnak az ed­digi 4,78 zloty helyett. Erősödik Bordaberry ellenzéke Uruguayban a baloldali Nemzeti Munkás Konvenció mintegy félmillió tagja általános sztrájkkal válaszolt Bordaberry elnök „palotaforradalmá­ra”. A munkabeszüntetés eredménye­képpen apadnak az alapvető élelmisze­rek raktárkészletei, az üzletek bezár­­­­nak. Az ország egyetlen olajfinomító­ját — miután a munkások ott is sztráj­kot kezdtek —­ a hadsereg vette át és az elnök rendeletet adott­ ki, hogy az összes benzinkutakat ki kell nyitni, ellenkező esetben készleteiket lefoglal­ják és ingyen szétosztják. Bordaberry vasárnap sajtóértekezle­tet tartott és optimistán arról beszélt,­ hogy lassanként helyre áll a rend, a nyugalom, ismét megteremtődik a nor­mális munkalégkör. Közben az elnök egyre szélesedő ellenzéke azt tanulmá­nyozza, miként emelhetne vádat az alkotmány megsértése miatt Bordaberry ellen. Az ellenzéki pártokat tömörítő Frente Amplio (Széles Front), amely felöleli valamennyi főbb baloldali el­lenzéki csoportosulást, támogatásáról biztosította a sztrájkoló dolgozókat. A Frente Amplio nyilatkozata a többek között követeli az elnök lemondását, a Nemzeti Munkás Konvenció legális státusának helyreállítását, az alkotmá­nyos kormányzás visszaállítását; ez utóbbit ideiglenes kormánnyal, amely­ben az ellenzék, a szakszervezetek és a fegyveres erők is képviseltetik ma­gukat. A kommüniké egyébként össze­függést lát Bordaberry lépése és a sikertelen chilei katonai államcsíny között. (Reuter) Az EGK és az USA gabonamegállapodásának megújítása A Közös Piac tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal a 11 évvel ezelőtt kötött gabonakereskedelmi megállapo­dás­­ felújításáról. Az EGK miniszteri tanácsának a múlt héten Luxemburg­ban tartott ülésén megbízást adott a brüsszeli bizottságnak, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az amerikaiakkal a tényeknek és az adatoknak a tisztá­zására, amelyek a Közös Piac gabona­vásárlásaival összefüggenek. Ez lesz az első lépés a főleg búzára és tengerire vonatkozó megállapodás felülvizsgálása felé. A miniszteri tanács ezzel eleget tett az amerikaiak nyomásának: Washing­ton már március óta követeli a tár­gyalások megindítását. Az amerikaiak érvelése szerint a Közös Piac kibőví­tése és a gabonára vonatkozó egységes kereskedelmi politika bevezetése az 1962-ben kötött egyezmény megújítását teszi szükségessé. A kilencek közül Franciaország viszont ragaszkodik­­ ahhoz, hogy a gabo­namegállapodás új­ratárgyalását semmiféle összefüggésbe sem lehet hozni a közösség kibővítésé­vel. (Reuter) Két új bolgár—osztrák gazdasági megállapodás Hosszú lejáratú gazdasági megállapo­dást és a legnagyobb kedvezmény elvé­nek alkalmazásáról szóló egyezményt kötöttek a múlt héten Bécsben a bolgár és az osztrák kormány képviselői. Az okmányokat St­aribacher osztrák és Neder bolgár külkereskedelmi minisz­ter írta alá. Popov bolgár miniszter­elnök-helyettes, gépipari miniszter, aki szintén jelen volt a szerződések aláírá­sánál, elmondta, hogy Bulgária most köt első ízben ilyen szerződést nyugati országgal. A bolgár kormány tagjainak ausztriai látogatása gazdasági vonatkozásban elő­készítésül szolgál Zsivkov bolgár állam­elnök őszre tervezett látogatásához. Bulgária különösen a gépipar és az elektronika területén érdekelt az Auszt­riával való együttműködés kiépítésé­ben. Már eddig több közös vállalatot alapított nyugati cégekkel külföldön késztermékek értékesítésére, és ilyenek létrehozására tesz javaslatot az oszt­rákoknak is. A bolgárok szeretnének szorosabb kapcsolatot teremteni az osztrák állami iparral. A következő hó­napokban az intenzív gazdasági tárgya­lások során ezt a kérdést alaposan meg is vitatják. A bolgár vendégek látogatása idején több kooperációs egyezmény aláírására került sor. Kettőt a Ruthner cég kötött víz- és légtisz­tító berendezések, vala­mint klímaberendezések közös gyártá­sáról és üzembe helyezéséről, a harma­dikat a Schember cég korszerű mérle­gek eőállításáról (APA) Japánok a japán-bolgár kereskedelem fejlesztéséért . Négy munkacsoportot alakítottak a japán—bolgár gazdasági bizottságban egyesült japán üzletemberek a két or­szág közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének érdekében. Ezek feladata, hogy megtalálják a kölcsönös kereske­delem egyensúlyba hozatalának lehet­séges útját, ipari kooperációs terveket dolgozzanak ki a két ország számára, javaslatokat tegyenek a külső országok­ban létesítendő közös objektumokra és elősegítsék a tudományos-technikai együttműködés bővítését. (BTA) Az OPEC tagjai iparosítani akarnak A harmadik világ vezető kőolaj­­exportáló országai „jobb és nagyobb” részt követelnek a világpiacból termé­keik elhelyezésére és a követelésük tel­jesítésére olaj­hatalmukat is fel fogják használni — hangsúlyozta La Salina venezuelai olajipari miniszter. Ezt a célt szolgálja a Kőolajexportáló Orszá­gok Szervezetének (OPEC) bécsi kon­ferenciáján életre hívott bizottság. En­nek vezetésével a venezuelai minisztert bízták meg. La Salina sajtótájékoztató­ján hangsúlyozta, hogy a kőolajexpor­tálók a jövőben nem csak pénzt akar­nak olajukért, hanem azt a lehetősé­gét is, hogy más termékeiket is el­­adhassák a világpiacon. A múlt heti konferencián felállított bizottság tanulmányozza, miként hasz­nosítható a kőolaj a fejlődő országok iparának megteremtésében. Megvizs­gálja, milyen hatásokkal jár az iparosí­tás, egyes alapvető iparágak (petrol­kémia, acélipar) meghonosítása az OPEC tagállamaiban, és­ hogyan reagál erre a külvilág. Első ízben fordul elő a történelem­ben — mondta —, hogy a fejlődő or­szágok egyik csoportjának a kezében ilyen erős hatalom összpontosul. Az OPEC ezt a hatalmat kettős célra akarja felhasználni, mégpedig saját erőforrásainak nyereséges kiaknázására, másrészről a világ gazdasági egyen­súlyának a megteremtésére — foly­tatta a miniszter. Az általa vezetett bi­zottság megvizsgálja majd az Európai Gazdasági Közösséggel való kapcsolat lehetséges formáit is. La Salina ismét síkraszállt a Vene­zuela által erősen támogatott közös OPEC-bank felállításáért. A szervezet közös fejlesztési pénzintézetének létre­hozását egyébként Khene, az OPEC algériai származású főtitkára indítvá­nyozta. A venezuelai miniszter elmond­ta még, hogy Ecuador, amelyet a mos­tani konferencia társult tagként fel­vett a szervezetbe, az év végével való­színűleg az OPEC tizenkettedik teljes jogú tagja lesz. La Salina még a hét végén Bécsből Romániába­­utazott. (Reuter) Bulgária tőkés kooperációs kapcsolatai Bulgáriában — noha az alkotmány és a törvények nem teszik lehetővé tőkés cégeikkel a közös vállalatok létre­hozását — a gazdasági vezető szervek a tőkésországokkal való termelési ko­operációk létrehozását szorgalmazzák, és mind nagyobb szerepet szánnak­ ezeknek a népgazdasági tervekben — írja a Business International. Jól lát­szik ez abból is, hogy a közelmúltban a vállalatoknál létrehoztak egy speciális osztályt, amelynek feladata a kooperá­ciós szerződések létrehozása, az ezzel kacsolatos problémák megoldása. Ezek­nek az osztályoknak az is a feladata, hogy áttekintést nyerjen a beruházási eszközökről, valamint a termeléshez szükséges nyersanyagokról. Ily módon érdemben bele tud szólni a kooperá­ciós kapcsolatok megteremtésébe. Az egyes vállalatok kooperációs részlegei kapcsolatot tartanak a felelős miniszté­riumokkal, és azokkal a tervező szer­vekkel, vállalatokkal, amelyeknek te­vékenysége kapcsolódik vállalatuk munkájához. Az állam azzal is ösztönzi a tőkés kooperációkat, hogy bizonyos iparágak­ban — az elektronikában, a vegyipar­ban és a gépiparban — támogatja a vállalatokat a tőkés cégekkel való ko­operáció létrehozásában. A Business International szerint más jelek is utalnak arra, hogy Bulgária szorosabban kíván bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. A kö­zelmúltban például a minőség, a szab­ványok és a mértékek ellenőrzésére intézetet hoztak létre, amelynek fel­adata, hogy összegyűjtse a vállalatok, minisztériumok, kormányhivatalok te­vékenységéről szóló összes információt,­­ kialakítsa az ipari, mezőgazdasági üze­mek, az agro­ipari kombinátok részére a termelési szabványokat. Az intézet a tervek szerint 1975-ben már ellenőr­zése alatt tarthatja majd a nyersanya­,­gok és alkatrészek termelését minőségi szempontból, s csak azok felhasználá­sát engedi meg, amelyek a szabványok­nak megfelelnek. így kívánják elérni, hogy a végtermék hibáját ne lehessen a nyersanyagra, vagy az alkatrészre hárítani. Körülbelül ettől­­az időtől kezdve fegyelmi úton, törvényes eszkö­zökkel, vagy pénzösszegekkel lesznek büntethetők azok, akik hibás terméket gyártanak, felelősek a hibás termékek gyártásáért vagy ilyen termékeket to­­vább adnak, jóváhagyják ezek import­ját vagy exportját. Lengyel—iraki kereskedelmi egyezmény Befejeződött Al-Bakr iraki elnök négynapos lengyelországi látogatása. A megbeszélésekről — amelyeken átte­kintették a két ország gazdasági kap­csolatainak jelenlegi helyzetét és azok továbbfejlesztésének, elmélyítésének lehetőségeit — közös közleményt adtak ki. A közlemény többek között megálla­pítja, hogy a két ország baráti kapcso­latai jelentős mértékben hozzájárulnak a gazdasági együttműködés fejlesztésé­hez, és hogy ez utóbbi a kölcsönös elő­nyök elve alapján még nagy mérték­ben tovább fejleszthető. Az 1972-ben kötött gazdasági és technnikai együtt­működési megállapodás, valamint az a szerződés, amelyet a jelenlegi látogatás végén írtak alá, már arra utal, hogy a felek egyre inkább élnek ezekkel a lehetőségekkel. A most aláírt szerződés előirányozza, hogy Lengyelország az általa szállított komplett ipari objektumokért cserébe Iraktól olajat kap. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Az osztrák import könnyítése Ausztriában július elsejétől kezdve változott a szocialista országokkal és a Japánnal folytatott kereskedelemben eddig előírt behozatali engedélyrend­szer. Az engedélyeket ezután minden formalitás mellőzésével és illetékmen­tesen a vámhivatalok adják ki. Az osztrák gazdaság részéről aggodal­mak merültek fel, hogy miként lehet ezután védekezni a piacot zavaró döm­­pingjellegű olcsó import ellen, és ho­gyan lehet biztosítani az egyes keres­kedelmi szerződésekben foglalt védőzá­radékokat. E meggondolások alapján az egyszerűsítés egyelőre az év végéig ér­vényes, 1975. január elsejével viszont életbe lép a szocialista országokkal szer­ződésben kikötött liberalizálás, akkor a rendeletet megfelelően ki kell bővíteni. Érvénye ugyanis most csak azokra az árufajtákra terjed ki, amelyeket leg­alább 1972. január elseje óta minden viszonylatból mennyiségi korlátozás nél­kül lehetett importálni. (APA) VÁLTOZÁSOK A SVÁJCI ÓRAIPARBAN Svájc óraipara közel három évszáza­da vezető szerepet játszik az egész vi­lágon. Történelmében először fordul elő, hogy külföldi technológiai eljárá­sokra szorul. A svájci Bulova óragyár igazgatója, az APA közlése szerint ki­jelentette, hogy a svájci gyáraknak a korszerű órák elektronikus alkatrészeit az USA-ból kell behozniuk. Svájc évente 74 millió órát gyárt, ez az egész világ termelésének 40 száza­léka. A világpiacon a svájci gyárak egyre növekvő mértékben találkoznak Japán, az USA és a Szovjetunió verse­nyével. Az óragyártás világviszonylat­ban évente körülbelül 10 százalékkal emelkedik, a svájci ipar fejlődése éven­ként mindössze 3,5 százalék. A Bulova igazgatója szerint az egyre nehezebbé váló export és a költségemelkedés az iparágban mind erősebb koncentráció­ra vezet. Véleménye szerint 1980-ban Svájcban mindössze 5—10 vállalat fog­lalkozik majd óragyártással. Az óraipar Svájcban más szempont­ból is alkalmazkodik a világpiac felté­teleihez — írja a Financial Times. Ed­dig az ország exportjában a döntő sze­rep a drágább kivitelű kőcsapágyas óráké volt. Tavaly fordult elő először, hogy a kivitelnek több mint felét fű­­csapágyas órákban teljesítették. Ez utóbbiakból körülbelül 38 millió dara­bot vittek ki, exportjuk egy év alatt 14 százalékkal emelkedett. A svájci órát a drágább kőcsap­ágyas típusok tették világhírűvé. Az export nagy részét is ezek képviselték, még az ötvenes évek végén is annak kétharmad részét tették ki. Ezt a csendes forradalmat a külföl­di verseny idézte elő, a fentebb emlí­tett versenytárs országok ugyanis igen fontosnak tartották az olcsóbb kivitelű órák exportjának fejlesztését, és en­nek érdekében a gyártásban is, az ér­tékesítésben is bevezették a legkor­szerűbb módszereket. A verseny egy­re erősödő nyomása késztette a svájci gyárakat arra, hogy ugyanerre az út­ra térjenek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a rendkívül nagy gonddal készült káprázatos és drága típusok gyártását megszüntették, hiszen az egész világon ezek a márkák képvise­lik a svájci óraipart. Az export érté­kéből ezek ma is 80 százalékot képvi­selnek. Az amerikai Timex gyár bevezette, hogy jó minőségű és olcsó gyártmányait áruházakban, vegyeskereskedésekben és hasonló üzletekben is árulják. A svájci ipar ezzel ellentétben­ a szak­értelem biztosítására előírta, hogy óráit csak órásszaküzletben vagy , ék­szerésznél szabad forgalomba hozni. A Timex példáját hamarosan követték a japán és más vetélytársak, úgyhogy a tűcsapágyas típusok tekintetében a svájciak is kénytelenek voltak ezt az engedményt megtenni. Szenzációt keltett, hogy a világhírű Longines gyár legutóbb megengedte, termékeinek belföldi áruházakban való eladását. Ezzel megszegte azt a szigorú megállapodást, amely az értékesítést eddig szaküzletekre korlátozta.

Next