Világgazdaság, 1974. január (6. évfolyam, 1/1251-21/1271. szám)

1974-01-03 / 1. (1251.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1974. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK N Nyugat-Európa borús kilátásai Nyugat-Európa vezető politikusainak újévi üdvözlő beszédeiből ezúttal hiányzott a gazdasági prosperitást jövendölő derűlátás, szinte kivétel nélkül valamennyien nehézségeket és mindenek előtt bizonytalanságot tartogató 1974-ről ejtettek szót. A Perzsa-öböl menti országok karácsonyi meglepetése az olajárak megduplázása volt, s nem maradt el az újévi ajándék sem: a nyugat-európai olajbehozatalban oroszlánrészt képviselő Líbia és Nigéria csatlakozott az áremelők sorához. A nyugat-európai valuták, mint ahogy várható volt, tovább gyengültek a dollárhoz képest. A befektetők attól tar­tanak, hogy az olajtermelők készleteik kímélésére foganatosított „árembar­­gója” az NSZ­K-t és a nyugat-európai országokat érzékenyebben sújtja, mint az Egyesült Államokat. Arra­­is számítanak, hogy a magasabb olajárak a felhasználók dollárétvágyát fokozza majd. A New York-i First National City Bank komoly esélyét látja annak, hogy a Nyugat-Európában elfekvő dollárfeleslegek problémája mint „dollárhiány-probléma” jelentkezik. Mivel az NSZK nyersolaj szükségle­tének közel egyharmadát fedezi Líbia, a nyugat-európai országok között az NSZK-t érintette a legérzékenyebben az újabb olajáremelési hullám. Import­­számláját a Teheránban elhatározott drágítás következményein felül újabb 12,3 milliárd márkával terheli idén a líbiai és nigériai intézkedés. A rész­vénytőzsdén általános áresés követke­zett be és a devizapiacon a márka ta­valy május óta nem szerepelt olyan gyengén, mint szerdán, az új év első tőzsdei napján. A befektetők osztják az üzleti körök általános véleményét: a legutóbbi áremelés még az eddig szik­laszilárdnak hitt nyugatnémet fizetési pozíciót is kikezdheti. Az NSZK keres­kedelmi mérlege a múlt év első tíz hónapja után még közel 27 milliárd aktívummal zárult, de a láthatatlan tételek és az átutalások mérlegének nagyarányú deficitje miatt a fizetési mérleg folyó tételei csak 6,6 milliárd fölösleget mutattak ki. A bonni kabinet még ebben a hó­napban eldönti, vajon szükségesek lesznek-e további lépések az olajvál­ság gazdasági hatásainak kivédésére — jelentette be Brandt kancellár újévi köszöntőjében. „A kormány mindent megtesz a munkanélküliség megakadá­lyozására, és ha az mégis eluralkodik, igyekszik azon gyorsan úrrá lenni.” A szabadpiaci erők szabályozó szere­pének fenntartása mellett az államnak magára kell vállalnia az elkerülhetet­len társadalmi megpróbáltatások eny­hítését, a gazdasági szerkezet javítá­sát, a kutatás és fejlesztés korábbinál tudatosabb irányítását — hangoztatta a kancellár. A gazdasági visszaesés és az ezzel együtt járó munkanélküliség réme nem­csak Bonnban kísért, de nyugtalanság­gal tölti el a francia vezetőket, üzlet­embereket is. Mind a lebegő pénzügyi frank, mind a kereskedelmi frank ve­szített értékéből a párizsi valutatőzs­dén, s pénzügyi szakértők szerint a „finánc-dollár” hamarosan túlszárnyal­hatja az 5 frankos árfolyamszintet. Az energiaimport­­költségeinek emelkedése miatt a külkereskedelmi mérleg , már múlt hónapban csalódást keltő ered­ményeket mutatott fel, vélik deviza­piaci körökben. Pompidou elnök szil­veszteri televíziós beszédében arról be­szélt, hogy 1974 nehéz és minden kö­rülmények között bizonytalan év lesz. az év kezdetén Nem titkolta, hogy az erőteljes gazda­sági expanzió időszaka lezárult. Országának jelenlegi helyzetéből ki­indulva Leone olasz államelnök újévi üzenetében arra figyelmeztetett, hogy Olaszország súlyos gazdasági válság időszakát éli át, és ebből az új évben is csak nehezen tud kilábolni. Pillanatnyilag talán a legnehezebb helyzetben Nagy-Britannia van, ahol a 900 ezer munkanélkülihez szerdától 15 millió dolgozó volt kénytelen, rész­leges munkanélküliként csatlakozni. Ők a szenvedő alanyai a kormány 3 napos munkahetet elrendelő intézkedésének, és az emiatt megrövidült fizetéseknek. A kormány mint ismeretes, a bányá­szok túlóra-sztrájkjára és az emiatt bekövetkezett szénellátási nehézségekre hivatkozva vezette be a 3 napos mun­kahetet. Boardman iparügyi miniszter „megnyugtatta” a közvéleményt, a je­lenlegi fűtési, áramfogyasztási takaré­koskodás mellett a szénkészletekkel ki lehet húzni a telet. A valódi okokra mutatott rá Wedgwood Benn munkás­párti vezető: a szénbányászokat a kor­mány bűnbaknak szeretné felhasználni, hibás gazdaságpolitikájának igazolásá­ra. Szerda délután döntő tárgyalásokat vártak a Széntanács és a bányász szak­szervezet vezetői között, az esti jelen­tések szerint azonban nem sikerült át­hidalni az ellentéteket. Még gyors meg­egyezés esetén is legalább 6 hétig el­tart a jelenlegi rövidített munkahét alkalmazása, az energiaellátás norma­lizálása — hangoztatják a brit főváros­ban. A nyugat-európai recessziós félelmek tükröződnek az arany árfolyamának újabb megszilárdulásában is. London­ban 115 dolláros szinten ingadozik unciánkénti ára, de mivel a dollár is állandóan növeli értékét, még látvá­nyosabb az arany drágulása más valu­tákban kifejezve. Az arany legnagyobb dollárértékét tavaly július 6-án érte el 130 dollárral. Tegnap az unciánkénti arany 49,596 font sterling volt, míg tavaly július 6-án csupán 49,301 font. Márkában kifejezve ugyancsak rekord­szintre szökött tegnap az­ arany árfo­lyama: unciája 314 márkát ért el, míg tavaly júliusban csak 290-et. (Reuter, APA, DP­A) Az olajválság következményei Nyugat-Európában A nemzetközi olajválság munkanél­küliséget vagy rövidített munkaidőt hozott Nyugat-Európa sok ezer dolgozó­jának, s munkahelyük elvesztésével fenyeget további milliókat. Olaszor­szágban eddig 15 ezer ipari munkást bocsátottak el, Svédországban 60 válla­lat szüntette be a termelést. Nagy- Britannia 25 milliós munkaerő-hadse­regéből pillanatnyilag majdnem 900 ezer a munkanélküliek száma, és a Közös Piac brüsszeli bizottságának vé­leménye szerint a kilenc tagállamban idén a 4 millió főt is elérheti a munka­­nélküliek serege. A bizottság szóvivője előzetes számítások alapján azt jósolja, hogy a munkanélküliségi ráta 2 száza­lékról 4,5 százalékra emelkedik. Mindazonáltal a nyugat-európai or­szágok ipara eddig óvatosan reagált a krízisre. Csak Angliában és az NSZK- ban hoztak átfogó intézkedéseket. Ang­liában bevezették a háromnapos mun­kahetet, az NSZK kormánya pedig megtiltotta külföldi munkaerők tobor­zását. A legtöbb országban egyelőre csak a korábban előrevetített 5 száza­lékos átlagos gazdasági növekedés 1,2 százalékra való lassulását várják 1974-re az olajhelyzet következménye­ként. Ami az ipar egyes ágazatait illeti, az olajválság várhatólag a vegyipar­ban, a műanyagiparban és a szinte­tikus textíliákat előállító vállalatoknál fogja éreztetni hatását, de konjunktú­rájának erős hanyatlásával számol az építőipar is — nem annyira az olaj­hiány miatt, mint inkább az általános gazdasági lassulása következményeként. Aggodalmakkal néz az új év elébe a nyugat-európai gépkocsiipar is. A FIAT, amely 120 ezer dolgozót foglal­koztat, nem vesz fel új munkásokat, és nem pótolja a nyugdíjbamenőket. A vezető nyugat-európai gépkocsigyárak még nem tartanak ott, mint az ameri­kai General Motors, amely bejelentette, hogy munkásainak 6 százalékát el­bocsátja, és ezzel mintegy 38 ezer em­bert tesz utcára, de karácsony és újév között a legtöbben bezárták üzemeiket. A nyersanyagpiacokon a Financial Times tegnapi cikke szerint végered­ményben áresést fog okozni az olaj­válság. A lap kifejti, hogy 1974-ben átmenetileg még további áremelkedés lesz, mert az olajhiány megzavarja a nyersanyagok elosztását, akadályozza a termelést, és megszünteti az olajalapú szintetikus helyettesítő anyagok ver­senyképességét. A továbbiakban azon­ban a legtöbb nyersanyag iránti keres­let nagyobb mértékben esik vissza, mint a kínálat, s így „az a furcsa hely­zet következhet be, hogy a kínálat csökkenése alacsonyabb árszinttel jár együtt”. Az 1974. évi kilátásokat a Financial Times a következőkben foglalja össze: a gabonaárak lanyhulnak, tekintettel a Szovjetunió és az USA jó termésére; a kávéáraik — a termelő országok egysé­ges fellépésének következtében — a kakaózárak pedig — a várható gyenge termés miatt­­ viszonylag szilárdak maradnak; a rézárak az év első felé­ben az amerikai fémipari munkások nyáron várható sztrájkja­­miatt szintén magasak lesznek, de az év második felében a többi színesfém árával együtt visszaesnek. (Reuter, AP-DJ) Lengyel-albán kereskedelmi egyezmény Lengyelország és Albánia tegnap aláírt kereskedelmi egyezménye idén az árucsere 10 százalékos növelését irányozza elő. Lengyelország kivitelé­nek legfontosabb tételei a gépek, bá­nyaipari berendezések, gépjárművek, elektromos berendezések, műszerek, kohászati termékek és vegyi cikkek. Albánia többek között bitument, króm­ércet, kábelt és csöveket, dohányt, textíliákat, különféle gyümölcsöket és mezőgazdasági termékeket szállít Len­gyelországba. (AP—DJ) VI. ÉVFOLYAM, 1. (1251.) SZÁM Enyhítések az olasz árbefagyasztásban Az olasz kormány a hét végén két áremelést engedélyezett — írja az AP­­DI hírügynökség. A miniszterközi ár­bizottság hozzájárult, hogy az érdekelt vállalatok 48 százalékkal emeljék a műtrágya és 40 százalékkal a cement árát. Hírek szerint 10 napon belül 8- 14 százalékkal drágulnak a személy­­gépkocsik, s ismét feljebb megy a benzin ára. A bizottság a műtrágya árának eme­lését azzal indokolta, hogy meredeken szökik feljebb az alapanyagok beszer­zési ára, mindenekelőtt a kőolajé, a földgázé és a foszfáté. A cement eseté­ben az indítóokok mások. A kormány évtizedek óta ellenőrzi ennek az alap­vető építőanyagnak az árát, s legutóbb több mint 5 évvel ezelőtt engedélyezett emelést. Emiatt a termelők visszafog­ták a termelést, vagy exportálták a cementet a magasabb külföldi árak miatt. Mindez recessziót idézett elő az olasz építőiparban, s növelte a lakbér­­spekulációt. Spanyol textilgyár Lengyelországban Lengyelország komplett műszálgyá­rat vásárolt a spanyol Trabal cégtől. A gyárat a felső-sziléziai Komorowicé­­ben építik fel, s 1975-ben helyezik üzembe. Legfontosabb termékük a lantex—2 lesz. A textilipar korszerűsítési programja keretében Lengyelország jelentős meny­­nyiségben vásárol gépeket és berende­zéseket külföldön. Tavaly erre a célra háromszor akkora valutaösszeget for­dítottak, mint 1971-ben. (MTI, AP-DJ, Reuter) NAPRÓL NAPRA MEGTETTÉK AZ ELSŐ LÉPÉST A KÜLSŐ VÁMFAL FELÉPÍTÉSE FELÉ a Közös Piac újonnan csatlakozott tagjai. Anglia, Dánia és Írország 40 százalékkal emelte a kívülálló országok viszonylatában érvényes vámokat, a­datok pedig a­ három új tag felé végrehajtották a belső forgalomban érvényes vámok második 20 százalékos leszállí­tását. ÉLETBE LÉPTEK A MAGASABB OLAJÁRAK AZ OPEC tizenegy tagállamában. A kőolajexportáló országok szervezete húzódozik attól, hogy a fejlődő országoknak kedvezményes olajárat számítson. Kína hajlandó növelni olajszállításait Japánnak, ha a japánok segítenek a szükséges csővezetékek és kikötői berendezések megépítésében. MEGTÖRTÉNT A CERRO AMERIKAI BÁNYAMONOPÓLIUM PERUI ÜZEMEINEK ÁLLAMOSÍTÁSA. A hónapokig tartó huzavona után bejelentett döntéssel állami ellenőrzés alá került a perui bányaipar­nak mintegy 50 százaléka. AZ ÁRAK ÉS A VÁLLALATI NYERESÉG BEFAGYASZTÁSÁVAL szándékszik az új dán kormány megfékezni az inflációt és elhárítani az energiaválság következményeit. A megfigyelők szerint a január 8-án a parlament elé kerülő javaslattal a dán kormány lélektanilag elő akarja készíteni az országot a későbbi bérrögzítésre is. A KÖZÖS PIAC MARHAHÚSEXPORTJÁNAK SZUBVENCIONÁLÁ­SÁT j­elentette be a brüsszeli bizottság. Az intézkedés célj­a elsősor­ban a spanyol, portugál és­­görög piac meghódítása, s furcsasága az, hogy az EGK termelői nem tudják fedezni a­ tagállamok szükségletét, a kivitel támogatása tehát még nagyobb importot tesz majd szük­ségessé. // / Feszítettebb beruházási program a Szovjetunióban­­ ,­­ Moszkvai tudósítónktól­ A most induló évben a tavalyinál is feszítettebb beruházási programot való­sítanak meg a Szovjetunióban — mond­ta a Pravdának adott nyilatkozatában Novikov miniszterelnök-helyettes, a GOSZSZTROJ elnöke. A népgazdaság összességében 104,2 milliárd rubelt — a tavalyinál 6,5 százalékkal többet — fordít beruházási célokra. Az eddigiek­hez hasonlóan­ jelentős összegeket szánnak a mezőgazdaság intenzív fej­lesztésére, az ipari termelési módsze­rek további elterjesztésére. Az állat­­tenyésztésben nagy gazdaságokat ala­kítanak, a növénytermesztésben pedig megkülönböztetett figyelmet szentelnek a talajvédelemnek és az öntözésnek. A mezőgazdaság a múlt évhez képest 11,6 százalékkal több, beruházásra fordít­ható összeggel rendelkezik idén. Ki­emelt területként kezelik a tudomá­nyos-műszaki haladást meggyorsító ágazatok fejlesztését is. Az eddigi gyakorlathoz viszonyítva bizonyos módosulást jelent, hogy a népgazdaság beruházási keretének na­gyobb részét fordítják rekonstrukciók­ra és a már termelő egységeknél a ka­pacitások bővítésére. A tervek szerint idén 86,8 milliárd rubel értékű beruhá­zást fejeznek be. Az elektromos energia termelő ka­pacitásai az Uszty-Ilim-i és a toktugali vízerőmű, valamint a már működő erő­művek bővítése révén 11,3 millió kilo­wattal gyarapodnak. A fémkohászat nyersanyagbázisának termelőkapacitása 32 millió tonnával gazdagodik. Krivoj-Rogban átadják az 5000 köbméteres nagykohót, amely a maga nemében a Szovjetunió egyik legnagyobb kohója lesz. A Novo-Li­­peck-i kohászati kombinátban az oxi­gén-kon­ver­teres üzem első sora is belép a termelésbe. A cserepovec­kiji kombi­nátban 3 millió tonna hengerelt árut előállító üzem kezdi­ meg termelését. Az autóipar változatlanul fontos he­lyet foglal el a beruházási tervekben. A gorkiji és az uljanovi gyárakban be­fejeződik a felújítás, az összeszerelő szalagokról 37 ezer tehergépkocsival több gördülhet le idén, mint egy évvel korábban. A moszkvai személyautógyár rekonstrukciós munkálatai is befejeződ­nek, és 12 500 gépkocsival többet ál­líthatnak majd elő, mint eddig. A za­­porozseci gyár 10 ezer személygépko­csival emeli termelését. Ebben az évben folytatódik a kámai autógyár építése. Előreláthatóan vala­mennyi főépület szerelési munkálatait befejezik az év végére. Az életszínvonal-politikának megfe­lelően 600 könnyűipari üzemet újítanak fel. Kiemelt területként kezelik a pa­mut- és a selyemipart. Kemerovóban, Orenburgban és Mogoljovban selyemszö­vőgépet helyeznek üzembe, Sahtiban, Tiraszpolban és Buharában pedig gya­potfeldolgozó textilipari üzemek kez­denek termelni. Mint arról a decemberi pártplénu­­mon is szó volt, a beruházási politika kapcsán nehézségek, egyes területen elégtelenség mutatkozott. Ezeket a hiá­nyosságokat határozott módon fel kell számolni — jegyezte meg Novikov miniszterelnök-helyettes. Javítani kell a tervezési munkát — folytatta — és meg kell szüntetni a tervelőírások megsértését. Hatékonyabban kell gaz­dálkodni az anyagi és a pénzügyi for­rásokkal, a gazdaságosságot figyelembe­­véve kell dönteni arról, hol épüljön új gyár, hol végezzenek rekonstrukciót a már működő termelőegységben, hol lé­tesítsenek újabb termelési kapacitáso­kat, hol javítsák a termelést a beren­dezések cseréjével, az automatizálás bevezetésével, a munkaszervezés meg­javításával. ÁLLAMOSÍTOTTÁK A PAKISZTÁNI BANKOKAT A pakisztáni kormány államosította az országban működő bankokat és pénzintézeteket. Az államosítást beje­lentő Mubashir Hasan pénzügyminisz­ter megnyugtatta a bankbetétekkel rendelkező lakosokat, pénzük bizton­ságban van. Megígérte, hogy az álla­mosítás az ország egészének és az egyes ember jólétének növelését szolgálja. Szilveszter éjjel három elnöki ren­deletet ismertetett az iszlamabadi rá­dió: a bankok államosítását, a kor­mány felhatalmazását arra, hogy a kő­­olajtermékek értékesítésével kapcso­latos tevékenységet állami kézbe vegye, és ugyanígy ellenőrzése alá vonja a hajózási vállalatok vezetését. Az álla­mosításról pontos részletek még nem ismeretesek, de az elnöki rendeletek megfelelő kártalanítást ígérnek. A magántulajdonban levő bankok tulajdonjogát, irányítását és ellenőr­zését, magánkézben levő részvényeik mindegyikét az elnöki rendelet az isz­lamabadi kormány hatáskörébe utalja. Bankok alapítására kizárólagos jogot ad a kormánynak. A Pakisztánban tevé­kenykedő külföldi bankokat az államo­sítás nem érinti, bár a pakisztáni bank­betétek 10 százaléka e bankok trezor­jaiban fekszik. (Reuter, AP—DJ) Osztrák—iráni kooperációs tárgyalások Az óév utolsó napjaiban Bécsben tartózkodott Reza Pahlavi iráni sah, és tárgyalásokat folytatott Kreisky kancellárral, valamint az osztrák ipar és kereskedelem illetékeseivel. Nem véletlen, hogy az energiaellátási zava­rokkal küzdő Ausztria és a válság adta konjunkturális lehetőségeket többszörö­sen meglovagló Irán képviselői között lezajlott eszmecseréken sok szó esett az olajról. Napirenden volt az Iránt Európával összekötendő olajvezeték ter­ve is.. A témáról egyébként az osztrák kancellár nyilatkozott a bécsi Kurier hétfői számában, hangoztatva: Ma­gyarországon tett látogatása alkalmá­val megbizonyosodott arról, hogy az iráni olajszállításokban nem csak Ausztria lenne érdekelt. Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó vezeték megépíté­sére Ausztria mellett több más ország létesítene kooperációt. Kreisky és a sah megvitatta a rövi­­debb távon megvalósítható kooperációk kérdését is; az iráni fél osztrák—iráni vegyes vállalkozások létrehozásának le­hetőségét vetette fel, Kreisky pedig, aki országa számára sok lehetőséget ígérő partnernek minősítette Iránit, utalt az osztrák acélszállítások kérdé­sére. Ezek alapján megfigyelők úgy látják, hogy az ismert „acélcsőért­­olajat” konstrukció van kibontakozó­ban. Mindazonáltal a tárgyalások anélkül fejezd­eittek be, hogy Ausztria ígéretet kapott volna a perzsa sahtól: Irán nö­veli Ausztriába irányuló olajszállítá­sait. Reza Pahlavi ehelyett csak any­­nyit közölt, hogy már amúgyis „túl sokan állnak sorban iráni olajért”. A kétoldalú együttműködés elmélyí­tésének lehetőségeit magas szintű „mind­bizottság” fogja tanulmányozni. Ennek gyors felállítását Kreisky azzal indo­kolta, hogy „nem szabad vesztegetni az időt, mielőbb megállapodásokat kell produkálni”. Január második felében osztrák gaz­dasági küldöttség látogat Teheránba, ahol már az együttműködés konkrétu­mait kívánják megvitatni. Most még csak arról szivárogtak ki hírek, hogy Ausztria esetleg részt vesz egy iráni olajfinomító létrehozásában. (AP—DJ)

Next