Világgazdaság, 1974. január (6. évfolyam, 1/1251-21/1271. szám)
1974-01-03 / 1. (1251.) szám
2 1974. JANUÁR 3. Az olajhelyzet újabb fejleményei Január 1-én a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) 11 tagállamában érvénybe léptek az új olajárak. A mostani drágulási hullámot — mint jelentettük — a Perzsa-öböl menti termelő országok december 24-i áremelési határozata indította el. Néhány nap alatt, gyakorlatilag az év utolsó hetében 130 százalékkal szökött feljebb az adózás alapjául szolgáló ár, az úgynevezett Posted Price. (Ez fiktív ár, az olajvállalatok ennek alapján fizetik a termelő országoknak az adót és a royaltyt, ami általában a Posted Price 65 százaléka. Az olajvállalat ezek után maga határozza meg, milyen áron adja tovább az olaját a fogyasztóknak.) Újabb rekordárak Az ünnepek alatt a következő országok csatlakoztak a Perzsa-öböl menti termelők áremeléséhez: Líbia 18,763 dollárra emelte a nyersolaj barrelenkénti (1 tonna = 7,5—8 barrel) Posted Price árat. Ez az olajkitermelés történetében az eddigi legmagasabb, hivatalosan rögzített ár. Nigéria 14,69 dollárban állapította meg a barrelenkénti új árat 1974 első három hónapjára. Nigéria legutóbb novemberben emelte az árat, akkor 4,287- ről 8,31 dollárra. Venezuela — a bányaügyi minisztérium bejelentése szerint — barrelenként 14,08 dollárban rögzítette az adózás alapjául szolgáló új árat. Ez 81,9 százalékkal haladja meg a korábbi 7,74 dolláros szintet. A mostani ár is tartalmazza az országon belüli szállítás költségeit. Ecuador, az OPEC néhány héttel ezelőtt felvett 12. tagállama, 13,70 dollárban rögzítette az új árat. A mostani a nyolcadik emelés volt az ecuadori olajexport történetében, amely mindössze 12 hónapos. A kivitel megindításakor a barrelenkénti ár a mostaninak kevesebb mint 20 százaléka volt. Bolívia állapította meg a legmagasabb olajárat a latin-amerikaikontinensen. Az energiaügyi minisztérium rendelete 9,80 dollárról 16 dollárra emelte a barrelenkénti árat. Indonézia, amelynek olajkivitele 70 százalékban Japánba, 17 százalékban pedig az Egyesült Államokba irányul, december 31-én 6 dollárról 10,80 dollárra emelte az adózás alapjául szolgáló árat. Algéria az OPEC egyetlen tagja, amely eddig nem hozott döntést az olajár emeléséről. Megfigyelők szerint a drágítás hamarosan várható, de jelentősen elmarad Líbiáé mögött. Az algériai energiaügyi miniszter már a december 24-i ártanácskozáson ellenezte a túlzott emelést. Egyidejűleg viszont figyelmeztette az olajvállalatokat, hogy ne hárítsák át a nyersolaj magasabb árát a fogyasztókra, mert ez a jövőben óhatatlanul újabb dráguláshoz vezet. Közvetlenül nem az OPEC legutóbbi olajtanácskozásával függ össze, de az arab olajszankciók következményeként értékelhető a holland miniszterelnök bejelentése, amely szerint tanulmányozzák a földgáz árának az emelését. Hollandia, amely a világ öt legjelentősebb földgáztermelője között foglal helyet, nagy mennyiségben szállít gázt a nyugat-európai országoknak. Az óév utolsó napján érkezett Indiába az OPEC főtitkára. Khene elismerte, hogy az olajárak meredek emelkedése fokozza az energiaimportra szoruló fejlődő országok gondjait. Az OPEC — mondta — több lehetőséget is szemügyre vett, hogy enyhítsen ezeken a gondokon. OPEC-javaslatok a fejlődő országoknak Khene Indira Gandhival folytatott tárgyalásain visszautasította azt az indiai javaslatot, amely szerint kettős olajárrendszert kellene bevezetni, s az egyik ár, a kedvezményezett, a fejlődő országokkal kötött üzletekben lenne érvényes. Kilátásba helyezte viszont, hogy a tervezett OPEC-bank kedvező feltételekkel ad majd hiteleket a fejlődő országoknak olajvásárlására, továbbá elképzelhető olyan bilaterális barter-egyezmények kötése, amelynek keretében az olajexportáló ország termékéért a másik ország valamely fontos nyersanyagát kapja cserébe. A szocialista világ és a nemzetközi energiapiac Varsó: Lengyelország az idén ugyanolyan áron kapja a nyersolajat a Szovjetuniótól, mint tavaly — írja a Trybuna Ludu. A lap közölte Olechowski külkereskedelmi miniszter nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozta, hogy a hosszú lejáratra kötött szerződésben az árak rögzítve vannak. Moszkva: Kőolajkészleteket fedeztek fel a Kizil-Kum sivatagban, az üzbegisztáni Bukhara közelében. A lelőhelyhez viszonylag közel fekszik egy már működő csővezeték, amely az elszállítást lényegesen megkönnyíti. Ez egyébként az első lelőhely, amelyet a Kizil- Kum sivatagban fedeztek fel. Új-Delhi: Szovjet—indiai tudományos-műszaki egyezményt írtak alá a szénbányászatban való együttműködésről. Ennek keretében a Szovjetunió új bányák feltárásához ad segítséget az ázsiai országnak. Rawalpindi: Román segítséggel növelika pakisztáni állami olajfinomító vállalat kapacitását. A tervezett bővítés évi 1,5 millió tonna. Főként olyan termékeket állítanak majd elő, amelyeket eddig importból kellett beszerezni, így speciális fűtőolajat, kerozint, repülőgépüzemanyagot és Diesel-olajat. A munka februárban kezdődik meg és előreláthatólag 1976 közepén ér véget. Hanoi: Japán 1,2 millió tonna antracitot vásárol a VDK-tól 1974-ben és 1975-ben. Ebből a mennyiségből félmillió az idén érkezik a szigetországba, szemben a tavalyi 190 ezer és az 1972 évi 60 ezer tonnával. Japán eredetileg másfél millió tonnát szeretett volna lekötni erre a két évre, de a belső vietnami kereslet növekedése és a bővülő külföldi érdeklődés (főként Franciaország, Belgium és Románia részéről) 1,2 millió tonnás kompromisszumra késztette az üzletben részt vevő japán vállalatokat. Tokió: Kína jelezte, hogy évente 5 millió tonna nyersolajat szállíthat Japánnak, ha a szigetország segít Kínának a csővezetékrendszer és a kikötői berendezések felépítésében. Az Asahi Shimbun című tokiói lap hozzáfűzi, hogy Japán tavaly 1 millió tonna kínai olajat vett, becslése szerint az idén 3 millió tonnát kap. (Reuter, AP-DJ, TASZSZ) A Moscow Narodny Bank 13,5 millió dollár kölcsönt nyújt Bangladesnek négy tízezer tonnás teherhajó vásárlására. A kölcsön visszafizetési ideje öt év. Banglades kereskedelmi flottája jelenleg 13 hajóból áll, s ebből három a Szovjetunió ajándéka. Az Aeroflot januárban megindítja limai járatát. A személy- és teherszállító repülőgépek tervezett útvonala Moszkva—Párizs—Havanna—Lima. A Szovjetunió ezenkívül segítséget nyújt Perunak az ország északi részében építendő nagy öntöző- és erőműkomplexum létesítésében. • Nigéria 5 százalékos részesedést vállalt abban a multinacionális vállalatban, amely Guinea vasérctartalékainak hasznosítására alakult. A részvények fele guineai állami tulajdonban van, a másik felén külföldi érdekeltségek osztoznak. Részesedése fejében Nigéria évente legalább 1 millió metrikus tonna vasércet kap saját ipara számára. • Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és Törökország képviselői Ankarában hároméves megállapodást írtak alá az urániumkutatás terén megvalósítandó együttműködésről. A megállapodás értelmében Törökország délnyugati részében egy 330 négyzetkilométer kiterjedésű területen kezdődik meg a kutatómunka, ahol a vizsgálatok szerint jelentős uránium készletek rejlenek. 4. A Német Szövetségi Köztársaság volt 1973-ban Jugoszlávia legjelentősebb tőkés külkereskedelmi partnere. Statisztikai adatok szerint 1973 első tizenegy hónapjában Jugoszlávia az NSZK-ba irányuló kivitele 21 százalékkal növekedett és elérte a 290 millió dollárt. Az NSZK-ból származó jugoszláv behozatal 42 százalékkal emelkedett és értéke 777 millió dollár volt. TW(§] JE1EHTI Chile a költségvetési kiadások lefaragásával igyekszik megállítani a tavaly 700 százalékot elért inflációt. A junta pénzügyminiszterének bejelentése szerint a költségvetés deficitjét a tavalyi 50 százalékról idén 14,8 százalékra csökkentik. Ngouabi, a Kongói Népköztársaság elnöke bejelentette az összes magán biztosító társaság azonnali államosítását. Ezenkívül új törvényt terjesztenek be, hogy véget vessenek a kongói erdőkben folyó rablógazdálkodásnak. m Huszonkét nyugat-európai, japán és amerikai bank konzorciuma 12 évre 150 millió dollár kölcsönt nyújtott a görög állami elektromos műveknek. Az összeget a görög vállalat ötéves energiafejlesztési programjának finanszírozására fordítják. A A mexikói kongresszus az eddiginél nagyobb hatáskört szavazott meg Echeverría elnöknek, hogy eredményesebben léphessen fel az infláció és az élelmiszerhiány ellen. Állami ár- és élelmiszerbizottságot akarnak létrehozni. A Új-Zéland erősíti részvételét a délkelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak regionális együttműködésében — jelentette be Kirk miniszterelnök. Megállapította, hogy országának jövője szervesen kapcsolódik a szomszéd államok gazdasági és politikai stabilitásához, illetve prosperitásához. Aranyat, gyémántot, bankjegyeket és pénzérméket január elsejétől kezdve minden megkötöttség nélkül lehet bevinni, illetve exportálni Hongkongból. Eddig ezek exportja és importja engedélyhez volt kötve. Az olasz gépipari vállalatok 250 milliárd líra összegben kötöttek szerződést 1973-ban arra, hogy külföldön építő, szerelő tevékenységet végezzenek. 1972-ben az ilyen jellegű szerződések 200 milliárd lírát tettek ki. • A Szovjetunió atomerőmű-programja Újabb 1000 megawatt kapacitású reaktort állítanak üzembe 1974-ben a a leningrádi atomerőműben. A létesítmény első — ugyanilyen teljesítményű — reaktorát 1973-ban avatták fel. A leningrádi erőmű bővítése a szovjet energiaprogram legfontosabb jövő évi feladatai közé tartozik — hangsúlyozták az energiaügyi és villamossági minisztériumban. Az idei év eredményeit értékelve Moszkvában különösen a novovoronyezsi és a kola-félszigeti atomerőmű új 440 megawattos reaktorának üzembehelyezését tartják fontosnak. Emellett a csukcs-félszigeti nukleáris erőmű felavatása kiemelkedő jelentőségű. Ez a sarkkörön túli létesítmény a világ legészakibb atomerőműve. (AP—DJ) Jóváhagyták a jugoszláv költségvetést Belgrádban a parlament egyhangúlag megszavazta az 1974. évi szövetségi költségvetést, amelynek kiadási előirányzata 41,5 milliárd dinárral, (2,8 milliárd dollár) azaz 19 százalékkal haladja meg az idei kiadásokat. Ez a 19 százalék nem tartalmazza az inflációt. A parlament egyidejűleg elfogadta azt a törvényt, amelynek alapján a kormány 2,1 milliárd dinárért (140 millió dollár) kötvényeket bocsát ki. Szmole pénzügyminiszter szerint a 10 százalék kamatozású kötvények nélkül nem lehetne egyensúlyban tartani az 1974. évi költségvetést. Ez az első eset, hogy a jugoszláv kormány kölcsönfelvétel útján fedezi az államháztartás hiányát. (AP—DJ, DPA) Dániában áros profitbefagyasztást terveznek Hartling dán miniszterelnök január 8-án terjeszti a parlament elé javaslatát, hogy két hónapra fagyasszák be az árakat és a profitokat — közli a miniszterelnök újévi beszédét idézve a AP-DJ hírügynökség. Az ideiglenes ár- és profitbefagyasztás lenne az első lépés az infláció megfékezését, a világméretű energiaválság súlyos következményeinek elhárítását célzó kormánypolitikában. Hartling mindössze két héttel ezelőtt foglalta el a miniszterelnöki széket és Dánia történetének legcsekélyebb parlamenti hányadára támaszkodva irányítja az országot. Terveit részletesen még nem ismertette, de az ár- és profitbefagyasztás szemmel láthatóan azt a célt is szolgálja, hogy lelkileg felkészítse az országot egy erőteljes jövedelempolitika bevezetésére. A javaslatát a miniszterelnök január 8-án terjeszti ugyan a parlament elé, de elfogadása esetén január 2-ig viszszamenőleg érvényesnek számít majd. Választási kampánya során Hartling nagyon határozottan foglalt állást, hogy legalább részben, de el kell történni a megélhetési költségek ideje változásán nyugvó bérmódosító automatizmust. Helyette adókedvezményeket kínált a bérből élőknek. A szakszervezetek és az állami alkalmazottak már tiltakoztak az új kormánynál e tervek ellen, figyelmeztettek arra, hogy megvalósításuk országszerte sztrájkmozgalmakat von maga után. (Reuter, AP-DJ) Venezuela leköszönő elnökének államosítási tervei Caldera, Venezuela rövidesen leköszönő köztársasági elnöke újévi beszédében állást foglalt az ország alapvető iparágainak, köztük is elsősorban a kőolajiparnak mielőbbi államosítása mellett. Elmondta, hogy az ércbányászati és kőolajipari minisztérium a kőolajiparban végrehajtott vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az iparágat a belföldi állami szektor irányítása alá kell helyezni. Venezuela olajiparában — mint ismeretes — a külföldi, többségükben észak-amerikai olajmonopóliumok töltenek be szinte minden vezető posztot. A napi 3,4 millió barreles termelésből 1,7 millió az Egyesült Államokba, 800 ezer pedig Kanadába kerül Caldera közölte továbbá, hogy jelenleg tárgyalások folynak a caracasii kormány és néhány külföldi olajtársaság között, amennyiben nem sikerül megegyezésre jutniuk, akkor a kormány e társaságok kisajátítására fog törekedni. (Meg kell jegyezni azonban, hogy Caldera keresztényszocialista kormányának helyét március elején a Pérez vezette jobboldali Demokratikus Akciópárt kabinetje veszi át.) Végezetül arról szólt, hogy még a márciusi leköszönése előtt államosítani akarjaa venezuelai televíziós adóhálózatot, a tejipart és egyes magánkézben levő villamosenergia-ipari vállalatokat. Caldera felszólítja az érintett vállalatokat, részvénypakettjüket adják el az államnak. A venezuelai televízióhálózat részben észak-amerikai tulajdonosok kezében van. A tejiparnak szinte az egésze a svájci Nestle vállalat tulajdona, az elektromos energiát pedig az ország különböző részein venezuelai magáncégek szolgáltatják. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A KGST-ORSZÁGOK GAZDASÁGA AZ ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN III. Lengyelország gazdaságát 1973-ban rendkívül gyors expanzió jellemezte. A terveket számottevően meghaladva nőtt a nemzeti jövedelem, az ipari, mezőgazdasági termelés, az életszínvonal, és — nem teljes adatok alapján — feltehetően a külkereskedelem is. Az iparban az élénk növekedés egyaránt kiterjedt a könnyű- és nehézipari ágakra. A mezőgazdasági termelés várhatóan meghaladja a tervezettet. A rekordgabonatermés mellett jelentős mértékben nőtt az állatállomány. Az 1973. évi mezőgazdasági terv az állattenyésztés fejlesztését jelölte meg súlyponti feladatként, és ez az irányzat marad érvényben 1974-ben is. A lengyel gazdaságfejlesztést továbbra is alapvetően a dinamizmus jellemzi, emellett azonban egyre inkább érvényre jutnak az egyensúlyi szempontok is. Hogyan tükröződik ez az ötéves terv utolsó két esztendejének terveiben? A gazdasági növekedést — a nemzeti jövedelem expanzióját, az ipari és mezőgazdasági termelés bővítését — a jelenlegi ütemben fenntartják, csökken — de még így is igen jelentős lesz — a beruházási expanzió üteme és a reálbérek növekedése. Az ipari termelés növekedési előirányzata 1974-ben 11 százalék, a mezőgazdasági termelésé 4,3 százalék. Az építőipar 17 százalékkal növeli teljesítményét. A beruházások 1973. évi (tíz hónapos) 24 százalékos növekedési ütemét 1974-ben 12,4 százalékra mérséklik. Az 1974. évi külkereskedelmi terv szerint az import továbbra is gyorsabban nő, mint az export: az előbbi 22 százalékkal, az utóbbi 18,9 százalékkal. A szejm külkereskedelmi bizottsága azonban felhívást tett közzé az exporttervek túlteljesítésére, ugyanakkor megállapította, hogy az import-előirányzatotfelső határnak kell tekinteni. Jaroszewicz miniszterelnök a szejm decemberi ülésszakán tartott beszédében nem zárta ugyan ki a lakosság ellátásához szükséges terven felüli import lehetőségét, ezt azonban, mondotta, terven felüli exporttal kell fedezni. A lengyel gazdasági reform keretében megszűnnek a mennyiségi előírások a termelésre és az értékesítésre, a vállalatok tevékenységének fő értékmérője a nyereség lesz, a beruházások területén a gazdálkodó szervek önfinanszírozása válik uralkodóvá. A kísérletképpen részlegesen bevezetett reform első tapasztalatai rendkívül kedvezőek. Ennek folytán kiterjesztik az új rendszerbe bevont vállalatok körét. Ezek szolgáltatják már 1974-ben az ipari termelés 40 százalékát. A Német Demokratikus Köztársaság gazdaságát 1973-ban határozott megélénkülés jellemezte. Az ötéves terv főbb előirányzatait — nemzeti jövedelem, ipari árutermelés, fogyasztás, a lakosság nettó pénzbevétele, árualap — időarányosan túlteljesítették. Az év első 11 hónapjában az ipari árutermelés 7,5 százalékos növekedése a termelékenység 6,4 százalékos javulásával járt. Az energiahordozók és az energia rendelkezésre bocsátásának tervét túlteljesítették, illetve fűtőolajból és üzemanyagokból teljesítették. Az energiagazdálkodás terén a viszonylagos egyensúly fenntartásához hozzájárult bizonyos új erőműkapacitások üzembe állítása: az év első felében a boxbergi erőmű utolsó egysége, az év végén az ország első atomerőműve, az Északi atomerőmű (KKW Nord), egyelőre 440 megawattos teljesítménnyel, lépett működésbe. Gyökeresen átalakították 1973-ban a mezőgazdaság támogatását. A közvetlen szubvenció helyett inkább bizonyos — vételi és eladási — árpreferenciákat és céltudatos hitelpolitikát alkalmaznak. Mindezzel az ipari jellegű mezőgazdasági termelést, a koncentrációt elősegítő beruházásokat kívánják támogatni. Ezen intézkedések sikereként könyvelik el, hogy idén a mezőgazdaságban bővült a kooperációs tevékenység és szervezettebb volt az aratás. Már az idén érezteti kedvező hatását az NDK külkereskedelmére az a siker, melyet az ország a nemzetközi életben elért, nevezetesen, hogy a legtöbb tőkés országgal diplomáciai kapcsolatot létesített és az ENSZ tagjainak sorába lépett. Az 1973. évi exporttervet a nem szocialista országok viszonylatában teljesítették. Még jobb eredménynyel zárult — a tervek túlteljesítését jelentette — a szocialista országokkal lebonyolított árucsere. Romániában előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem növekedése 1973- ban 9,7 százalék, ami némi javulást jelent az előző évek eredményéhez képest. Az ipari termelés növekedése az elmúlt esztendőben 14,8 százalék volt. Az 1974. évi terv minden téren számottevő megélénküléssel számol. Az értékadatokban nyilvánosságra hozott 1974. évi nemzeti jövedelem-termelési előirányzat az 1973. évi várható eredményhez képest 14,6 százalék növekedést jelent. Az ipari termelés 16,7 százalékkal nő 1974-ben. A mezőgazdaság várható termelésnövekedése 1973-ban 4,7 százalék, az 1974. évi terv 21,5 százalék. A gabonatermés az elmúlt esztendőben nem érte ugyan el az 1972-es eredményt, de meghaladta 1970—1972 átlagát — ez 14—16 millió tonnát jelent. Zöldségfélékből rekordtermést takarítottak be, és jó volt a napraforgó-, cukorrépa-, burgonya-,gyümölcstermés is, különösen a szőlőtermés. Minden fontosabb fajtából nőtt az állatállomány. A hústermelés meghaladta a tervezettet, ösztönzőleg hatott a termelésre az év közben végrehajtott húsáremelés, amelynek ellensúlyozására egyébként bérpótlékot vezettek be. A beruházások növekedése 1973-ban körülbelül megfelel a tervezettnek. Mint említettük, az 1973. évi terv szerény — az ötéves terv előirányzataitól is némileg elmaradó — növekedéssel számolt a beruházások területén, és a gyors gazdasági fejlesztést a beruházások mellett a rejtett tartalékok feltárásával kívánták megalapozni. Az 1974. évi terv ismét erős beruházási expanziót, 20,3 százalékos növekedést irányoz elő. Ceausescu egy közelmúltban tartott beszámolójában megállapította, hogy komoly lemaradások vannak az új létesítmények üzembe állítása terén. 1973 végén fontos energiagazdasági intézkedéseket hoztak, részben a tőkés világpiaci energiaválság hatására, részben azonban belső gazdaságpolitikai indítékokból. Igen erősen korlátozták a gépkocsik üzemanyag-felhasználását. Az energiatermelést, a fűtőanyag-felhasználást szén- és olajpalabázisra állítják át, az olajat és a földgázt a jövőben —lehetőség szerint — vegyipari alapanyagként kívánják hasznosítani. Figyelmet érdemelnek bizonyos szervezési intézkedések a román népgazdaságban. A korábbi intézkedések folytatásaként — amelyek a minisztériumok hatáskörének bizonyos leépítésével, egyben azonban a vállalati önállóság korlátozásával is a középfokú gazdálkodó és irányító intézmények, főleg az úgynevezett ipari központok pozícióját erősítették — az elmúlt év folyamán újabb decentralizációs, egyben koncentrációs jellegű és bürokráciaellenes intézkedéseket hoztak. A minisztériumok és egyéb főhatóságok főigazgatóságainak számát 112-ről 31- re csökkentették. Az ipari központok száma 182-ről 71-re csökkent. A vállalatoktól a minisztérimokig 146 000 főrel csökkentették az adminisztratív létszámot. A felszabadult munkaerőt a termelésbe, a kutató és tervező intézményekbe irányították. Igen feszítettek a külkereskedelem tervei. Románia 1974-ben exportját 43,5 százalékkal (tőkésországokba 76,3 százalékkal), importját 38,8 százalékkal kívánja növelni. Az 1974. év végére kiegyensúlyozott fizetési mérleget kívánnak elérni, az évtized végére pedig nagyrészt, vagy teljes egészében le kívánják törleszteni külföldi adósságaikat, tekintve, hogy a kamatterhek az importot erősen megdrágítják. Munkácsy Gyula PERU ÁLLAMOSÍTOTTA A CERRO BÁNYÁSZATI KOMBINÁTOT Velasco Alvarado perui elnök az amerikai Cerro de Pasco bányamonopólium államosításának bejelentésével kezdte meg az 1974. évet. Az államosítást — mint ismeretes — hosszú hónapokig tartó huzavona előzte meg. Nixon amerikai elnök még különmegbízottat is küldött Limába, hogy a helyi kormány vezetőivel a Cerro kisajátításáról tárgyaljon. Az amerikai vállalat perui vagyonának könyvszerinti értéke 145 millió dollárt tesz ki. Az államosítási rendelet nem tesz említést a vállalat részvényeseinek kártalanításáról és, ha egyáltalán fizetnek, akkor annak mikéntjéről. A Cerro szóvivője New Yorkban optimistán nyilatkozott, bízik abban, hogy a perui kormány fizetni fog az állami kézbe vett eszközökért, berendezésekért. A perui katonai kormány 1968 óta vezeti az országot, és azóta ez a második nagy jelentőségű, amerikai vállalatot érintő kisajátítási rendelete. Először, rögtön a hatalom megragadása után államosított, mégpedig kártalanítás nélkül sajátította ki az amerikai International Petroleum Corporation perui érdekeltségeit. A Cerro de Paseo hat bányát üzemeltetett Peruban, és tavaly 225 millió dollár értékben termelt ki rezet, ónt, bizmutot, aranyat, ezüstöt és egyéb fémet. Ez a latin-amerikai ország teljes termelésének 35 százalékát képviseli. Az állami kézbe vétel révén a perui bányaiparnak megközelítően 50 százaléka már állami ellenőrzés alatt áll. Az 1902 óta Peruban tevékenykedő amerikai vállalat helyét a perui állami leányavállalat, a MINOPERU új leányvállalata veszi majd át, az Empresa Minera del Centro del Peru A perui kormány e döntését kommentálva, a moszkvai Pravda tegnapi száma megállapítja, hogy a Cerro de Pasco amerikai bányavállalat kisajátítása éppúgy, mint a kőolajipar, a halfeldolgozó ipar, a cementipar és más fontos gazdasági ágazatok korábbi állami ellenőrzés alá vonása tökéletesen egybevág azzal az igénnyel, hogy meg kell szilárdítani Peru szuverenitását és fel kell lendíteni az ország gazdasági életét. (Reuter, TASSZ)