Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)

1974-03-01 / 42. (1292.) szám

2 \ Vs~] 1974. MÁRCIUS 1. Kubát latin-amerikai értekezletre hívják Kubát meghívták a latin-amerikai országok március 4—6. között Uru­­guayban tartandó konferenciájára, amelyen az Európai Gazdasági Közös­ség és a térség kapcsolatairól lesz szó. Tizenkét év óta ez az első latin-ame­rikai értekezlet, amelyre Kubát hiva­talosan meghívták. A konferenciát a montevideói olasz- latin-amerikai intézet (IILA) rendezi, a két térség kereskedelméről, a mező­­gazdasági termékek importelőírásairól, a vámokról és az esetleges műszaki és pénzügyi segély­ekről lesz­­majd szó. Kuba latin -amerikai elismerését jel­zi Gelbard argentin gazdasági minisz­ter most véget ért havannai tárgya­lássorozata,­­az, hogy 224 szakember és politikus­ társaságában hat napig a kubai fővárosban tanácskozott az or­szág vezetőivel. A szigetország latin­­amerikai „reintegrációján” túl bilate­rális kérdésekről is tárgyaltak. A Reu­ter havannai tudósítója szerint 260 millió dollár értékben szerződéskötésre is sor került. Mint ismeretes, tavaly a két ország hat évre 1,2 milliárd dol­láros áruhitelegyezményt­­ kötött. En­nek értelmében Kuba évente 200 mil­lió dollárért vásárolhat járműveket, mező­gazdasági gépeket és berendezé­seket, egyéb ipari termékeket. Igaz, ez a hitelkeret az Argentínában mű­ködő külföldi tulajdonú vállalatoknak kedvez igazán, az eddig megkötött szerződések listáján az olasz Fiat helyi leányvállalata vezet. Az amerikai General Motors, a Ford és a Chrysler még mindig n­em kaptak választ Wa­shington­ból, aláírhatják-e Kubával a számukr­a igen fontos üzletet. A Stude­­baker—Worthington vállalat is be­nyújtotta kérelmét­­a washingtoni kül­ügyminisztériumhoz — jeleníti az AP— DJ —, hogy engedélyezze Kanadában működő leányvállalatának 25 mozdony exportját Kubába. Maldonado, a perui energia- és bányaügyi miniszter vezetésével a na­pokban, nagy létszámú gazdasági kül­döttség utazik Havannába, hogy nyolc napon át a kubai kormány vezetőivel, az energetika- és bányaügy fejlesztésé­nek illetékeseivel tárgyaljon, szorosabb­ra fűzze a két ország gazdasági és mű­szaki együttműködését. A hírt a Prensa Latina hírügynökség limai tudósítója közölte. Havannában befejeződött egy másik fontos tárgylássorozat is, az NDK Erich Honecker vezette párt- és kormány­küldöttsége a bilaterális kapcsolatok további elmélyítésére új egyezményeket írt alá. A pártközi egyezményeken túl a TASZSZ szerint Kuba és az NDK műszaki-tudományos és kulturális együttműködéséről, valamint az épít­kezések területén megvalósítandó ko­operációiról születtek az új megállapo­dások. Berlini tudósítónk értesülése szerint ez év második negyedében Kuba és az NDK tervhivatalának szakemberei első ízben találkoznak, hogy koordinálják­­az 1976—1980-as évekre együttműködési programjukat. A két ország idei áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvét január első napjaiban Berlinben írták alá és az a kölcsönös szállítások 27 százalékos emelését irányozza elő. Osztrák kooperációs ajánlatok Iránnak A február 24. óta Teheránban tár­gyaló Staribacher osztrák kereskedel­mi minisztert fogadta Pahlavi sah is. A megbeszélésről hivatalos közle­ményt nem adtak­­ki. Az osztrák mi­niszter egyébként a két ország vegyes bizottságának negyedik ülésszaka al­kalmából érkezett Iránba. Az APA jelentése szerint az osztrák delegáció 44 kooperációs tervet adott át a bizottsági ülésen részt vevő iráni szakembereknek. A tanácskozáson a vendéglátók számos terv iránt konkrét érdeklődést mutattak, s megállapodtak­­abban, hogy több program esetében a vegyes bizottság elvi hozzájárulása alapján még az idén vállalati szinten folytatódnak a tanácskozások. Irán a kőolajipart tartja a koope­rációra legalkalmasabb ágazatnak. Az osztrákok beleegyezésével úgy döntöt­tek, hogy közös előzetes tanulmányt készítenek egy petrolkémiai kombinát iráni közreműködéssel történő felépí­téséről, Linzben. A finomító és a hozzá kapcsolódó üzemek az osztrák vegyi- és gyógyszeriparnak állítanának elő alapanyagokat. Ausztria és Irán kereskedelmét az elmúlt években tartós növekedés jelle­mezte. 1971-ig azonban az osztrák szállítmányok hagyományosan megha­ladták az iráni bevitelt. Két éve a növekvő osztrák olajvásárlás megvál­toztatta a kereskedelmi mérleget. Ta­valy az osztrák export 25,3 százalék­kal 653 millió schillingre nőtt, az im­port pedig 670 millióról 848 millióra emelkedett. Az iráni szállítmányok gyakorlatilag négy tételből állnak: kő­olaj (550 millió schillingért), szőnyeg, krómérc és nyersgyapot. Az osztrák kivitelben gépek és berendezések áll­nak az élen, továbbá jelentős a vas- és acél-, a vegyi termékek, a papír, papíráruk és a fa exportja. Tekintve, hogy Irán nagy súlyt fektet a fogyasz­tási cikkek belföldi termelésének a meghonosítására, Ausztriának a követ­kező évekre is kedvező lehetőségei nyílnak a beruházási javak szállítá­sára. Az iráni piac az utóbbi időszakban a világ legtöbb fejlett országában fel­keltette az érdeklődést. Ausztria mégis reméli, hogy eddigi pozícióit nemcsak megtartani tudja, hanem még jelenté­kenyen megerősíteni is. Remélik ezt annak tudatában, hogy a két ország politikai kapcsolatai tehermentesek, az osztrák gépekkel és műszaki ismere­tekkel Iránban meg vannak elégedve, s Ausztria az elsők között sietett Irán­nak, mint fejlődő országnak a gazda­sági megsegítésére. ›«‹ Manzsulo külkereskedelmi minisz­terhelyettes vezetésével szovjet gazda­sági küldöttség érkezett a marokkói fővárosba. A két ország kereskedelmi kapcsolatairól tanácskoznak. Az év első napjaiban marokkói küldöttség tárgyalt a szovjet fővárosban. ›B‡ A nyugatnémet—amerikai kereske­delmi kamara szóvivője megállapította, hogy egyre nehezebbé válik az NSZK- nak az Egyesült Államokba irányuló exportja.­­9 A japán Mitsubishi Electric 4 mil­liárd jen értékű szerződést kötött a brazil acélipari vállalattal, a Com­­panhia Siderurgica Paulistaval elekt­romos és elektronikus berendezések szállítására. A berendezéseket a brazil vállalat hengerművében állítják fel 1975 második felében.­­ Kairóban aláírták Egyiptom és az NDK ipari együttműködési jegyzőköny­vét. A dokumentum a két ország kö­zött az elektromos berendezések, a me­zőgazdasági gépek, valamint a textil­ipari berendezések gyártásában irányoz elő együttműködést. m. Az NSZK tartalékalkatrészek, mű­trágya, ipari nyersanyagok, valamint rovarírtószerek importjának finanszíro­zására 10 millió márka kölcsönt nyújt a Fülöp-szigeteknek egy Manilában most aláírt megállapodás értelmében. «fe A perui állami fejlesztési hivatal és a hiteligazgatóság 330 millió dolláros hitelt akar felvenni a Petroperu állami olajvállalat számára. A kölcsönből az ország északi részén csővezetéket épí­tenének. «­ Az Andesi Közös Piac mentesítette Kolumbiát az alól, hogy külön kelljen kérnie a faggyú, a sertészsír, a vaj és bizonyos olajok közös importvámjának csökkentését. Felfüggeszthetik: 20 ezer tonna faggyú, 10 ezer tonna vaj és disz­nózsír, 25 ezer tonna pálmaolaj és táng­­olaj vámját, mert az andesi országok nem tudják kielégíteni Kolumbia e termékek iránti igényét. 4. Zaire 106 millió dollárért elektro­mos berendezéseket vásárolt a svéd Allmanna Svenska Electriska vállalat­tól magasfeszültségű transzmissziós hálózatához, ami jelenti . A holland ipar megrendelésállomá­­nyának indexe januárban változatlan maradt: az 1972-es bázison számított index 1973 januárjában és decemberé­ben ugyanúgy, minit idén januárban 100 százalékot mutatott. • Vasárnap nyílik az 52. frankfurti nemzetközi vásár. Népművészeti ter­mékeivel ezúttal először képviselteti magát Banglades, Malaysia és Szene­gál. Az összesen­­mintegy 3500 kiállító cég közül 1030 lesz külföldi. •­­ A görög központi bank 250 millió dolláros kölcsönt kíván felvenni tíz év­re, 0,75 ponttal drágábban az euró­­valuta-piaci kamatlábnál az első öt év­ben és 0,875 ponttal afölött a további öt évben. Kenyában drágább lett a benzin, a Diesel-üzemanyag, a fűtőolaj, a cukor, a kenyér, a búzaliszt, a kukorica, a szeszes ital és a gyermektápszer, a légi és a városi közlekedés viteldíja. Az afrikaki ország tavaly 14 millió font sterlingért importál kőolajat, idén 40 millió fontot kell e célra fordítania. Ez valószínűleg az importcikkek válasz­tékának szűkítését is eredményezi majd. *­ Februárban 12 százalékkal emelke­dett Hollandiában a rotációs papír ára. A bel- és külföldi gyárak az energia­­költségek és a nyersanyag drágulásá­ra hivatkoznak. A holland napilapok, amelyek előfizetési árát az év elején emelték jelentős mértékben, egyelőre nem terveznek újabb drágításokat, mert az előfizetések száma amúgy is visszaesett.­­ A British Petroleum és négy másik vállalat konzorciumot alakított az ír partok menti kőolaj és földgáz kiak­názására. A konzorciumot 60 százalék­ban a BP, 25 százalékban az ír Aron Oil, 7,5 százalékban az amerikai Shenandoah Oil, további 7,5 százalék­ban a norvég Saga Petroleum ellen­őrzi.­­ A tavalyi év negyedik negyedében 4 százalékkal csökkent a svájci foglal­koztatottak száma. Főként az építőipar szezonális kiesése miatt. A foglalkozta­tottak száma 0,2 százalékkal emelke­dett 1972-höz képest. A lengyel vajdaságok pénzügyi önállóságának növelése A vajdasági tanácsok hatáskörének növelése, önállóságának fokozása a cél­ja annak az új lengyel kísérletnek, amely egyelőre három vajdasági köz­ponti közigazgatási szervnek — a poz­naninak, a sczecininek és a wroclawi­­nak — szabad kezet biztosít az 1974— 75-re szóló költségvetés kidolgozásában. Ez azt jelenti, hogy az említett vajda­ságok tanácsai az ipari és kereskedelmi vállalatoktól származó jövedelmekkel maguk rendelkezhetnek. A bevételek­nek a helyi szükségleteket kell fedezni, és ehhez nem kell a központi költség­­vetés jóváhagyását kérni. Azt remélik, hogy az új rendszer fokozza a tanácsok érdekeltségét a kereskedelmi és szolgál­tató vállalatok munkájának javításá­ban és elősegíti, hogy a termelőválla­latok növeljék kínálatukat a belföldi piacon. (PAP) Jugoszlávia amerikai repülőgépeket vásárol A Jugoslovenski Aerotransport (JAT) jugoszláv repülővállalatt 48 mil­lió dollárért 6 darab Boeing 727 típusú utasszállító repülőgépet vásárol — kö­zölte a félhivatalos belgrádi Borba. A gépek árából 20,5 millió dollárt az Eximbank segítségével finanszíroznák. A washingtoni székhelyű pénzintézet és az United California Bank Inter­national egyenként 9,2­­millió dolláros kölcsönt nyújt, és az Export—Import Bank­­garanciát ad a kaliforniai ma­gánbank hitelére. A maradék 10 szá­zalékot a JAT készpénzben fizeti. A jugoszláv repülőtársaság a kölcsö­nök visszafizetését idén decemberben kezdi meg és tíz év alatt, félévenként törleszti. A Boeing kötelezettséget vállalt, hogy 12 millió dollár értékben külön­féle árucikkeket vesz Jugoszláviában. A JAT érdeklődik az amerikai repülő­­gyártó óriásgépei iránt is, és lehet­séges, hogy a jövőben vásárol az új, Boeing—747SP típusú jumbo jelekből is. (Reuter, AP—DJ) Rekordot dönt az USA agrárkivitele Az amerikai mezőgazdasági kivitel értéke az 1974-es pénzügyi évben vár­hatólag eléri a rekordméretű 20 mil­liárd dollárt — írja a washingtoni me­zőgazdasági minisztérium tájékoztatója. Az egy évvel korábbinál több mint 7 milliárddal nagyobb exportérték a ma­gasabb árak és a nagyobb mennyiség eredménye. A nyugat-európai országokba irányuló export 4,5 milliárdról 6 milliárdra nő. Kelet-Európába az előző évinek két­szerese, 900 millió dollár értékben szál­lítanak agrártermékeket. Az agrárkereskedelem­­aktívuma csak­nem megkétszereződik, 5,6 milliárdról 9,5 milliárd dollárra nő. Ez hozzájárul majd a nyersanyagok drágulásából kö­vetkező passzivitás irányába ható té­nyezők ellensúlyozásához. Az 1975-ös pénzügyi évben a mező­gazdasági export 17—19 milliárd dollár körül lesz, a csökkenést az olajhiány, hanyatló devizabevételek, a többi or­szág élelmiszertermelésének valószínű felfuttatása, és ami ebből kövekezik, az árak esése okozza — írja­­az amerikai szaklap. (AP—DJ) Bulgária kereskedelme Latin-Amerikával Bulgária a múlt év első tíz hónap­jában 36,5 millió dollár értékű áru­cserét bonyolított le a latin-amerikai országokkal. Ez az importot és az exportot tekintve egyaránt magasabb érték az előző teljes év forgalmánál. Végleges adatok még nincsenek, de valószínű, hogy az egész évet tekintve a kölcsönös szállítások értéke elérte a 40 millió dollárt, azaz 43 százalékkal volt magasabb, mint 1972-ben, 1970 óta pedig megháromszorozódott. Bulgária latin-amerikai partnerei kö­zött a legnagyobb Brazília. Bulgária komplett üzemeket, szerszámgépeket, elektromos és Diesel hajtású szállító­­eszközöket, villás emelőket, gyógyszer­­ipari termékeket, vaskohászati gyárt­mányokat, műtrágyát és más vegyicik­keket, élelmiszeripari termékeket szál­lít partnerének. Hasonló a Peruba, Ar­gentínába, Kolumbiába és a többi la­tin-amerikai­ országokba irányuló ex­portjának szerkezete is. Importjában a kávé, a kakaó, a műszaki olaj, a szójadara (Brazíliából), a halliszt (Pe­ruból), a lenolaj, a cserzőkivonat és a nyersbőr (Argentínából), a banán (Ecuadorból) szerepelnek. Bulgáriának 16 latin-amerikai or­szággal van kereskedelmi kapcsolata, ezek többnyire kereskedelmi és hitel­megállapodásokon alapulnak. Brazíliá­ban, Argentínában, Peruban, Uruguay­­ban, Kolumbiában, Ecuadorban, Vene­zuelában és Costa Ricában bolgár ke­reskedelmi képviselet működik. Egyre bővül azoknak a dél-amerikai országoknak a köre, amelyekkel Bul­gária kereskedik. Nemrégiben El Sal­vadorral kötött kereskedelmi megálla­podást, amelyben partnere kifejezte érdeklődését a bolgár mezőgazdasági gépek iránt. (BTA) VILÁGGAZDASÁG Irányváltozás Tokió gazdasági stratégiájában Irányváltozás Tokió gazdasági stratégiájában Japán az energiaválság és néhány stagnálásra utaló pesszimista előre­jelzés ellenére idén jó ütemben fog fejlődni — mondják vezető tokiói üzlet­emberek. Közgazdászok kiegészítik ezt azzal, hogy az elmúlt évekhez viszo­nyítva az üzleti élet jelentős lassulása következik be, de még ők is azt tart­ják, hogy 1974 jó évnek ígérkezik, különösen néhány nyugat-európai ország­hoz, vagy akár az Egyesült Államokhoz hasonlítva. A tőkés világ legfejlet­tebb államaiban egyre nagyobb nyugtalanságot okoz a munkanélküliség arányának emelkedése. Japánban viszont még mindig jóval több a betöltet­len munkahelyek száma, mint az állásra pályázóké. Takeo Miki miniszterelnök-helyettes hangja nem illik bele az optimisták kórusába. Szerinte a nyersanyaghiány egyszerűen tehetetlenné teszi, hogy a 10 százalék körüli évi növekedési rátát továbbra is fenntartsák. A közgazdá­szok nem értenek egyet előrebecsléseik­ben a növekedési ráta nagyságát ille­tően: 5 és 9,2 százalék között jelölik meg a japán gazdaság reálnövekedési ütemét, tehát jóval magasabban, mint a fejlett iparú tőkésországoké. A tokiói külkereskedelmi miniszté­rium pesszimizmusával —1 2,5 száza­lékos növekedési ütemet jósol — szem­ben a magántőke ígéretesnek látja a jö­vőt. Az egyik vezető gazdasági kutató­­intézet megállapítása szerint az ener­giahiány és a környezetvédelmi prob­lémák ellen­ére még legalább 15 évig fenntartható az elmúlt 15 évhez ha­sonló gyors gazdaságnövekedés, az évi 9,2 százalékos ütem. Valószínűnek tart­ják, hogy 1985-re 3000 milliárd dollárt tesz majd ki a japán GNP, köziben a névleges növekedés üteme 18,6 száza­lékos,­­a reálütem 9,2 százalékos lesz. Mindezt arra alapozzák, hogy a japán munkaerő magasan képzett, hogy a japán nagyvállalatok alkalmazkodnak a kormány intézkedéseihez, végül pedig arra, hogy igen magas a tőkefelhasz­nálás lehetősége. A Nomura kutatóintézet előrejelzése szerint idén a japán gazdaság 5 szá­zalék körüli ütemben növekszik, ami megfelel a nyugat-európai országok el­múlt tíz évben elért átlagának. A Keidanren, a befolyásos gazdasági szer­vezetek szövetsége legutóbbi jelentésé­ben 16,3 százalékra teszi az április 1-én induló pénzügyi év gazdasági növeke­désének névleges ütemét és 1,4 száza­lékra a reálütemét. Az első hat hónapot tekintve nulla reálnövekedést jelez, azaz a második hat hónap fejlődésére számítva becsüli a külkereskedelmi mi­nisztériumnál még mindig jóval pesz­­szimistábban a GNP növekedését. Infláció A japán gazdaságvezetés számára, a tőkés világ többi országához hason­lóan, rendkívül súlyos gond az inflá­ció. Januárban 5,5 százalékkal ment feljebb a nagykereskedelmi árak in­dexe, az előző év januárjához képest 34 százalékos az emelkedés. Február­ban a drágulást valamelyest sikerült visszaszorítani, az infláció rátája alig valamivel haladta meg a 3 százalékot. A koreai háború óta nem tapasztalak Japánban az elmúlt három hónaphoz­­hasonlóan erős és gyors inflálódást. ■Hátterében az olajválság, illetve annak hatását és következményeit eltúlzó, pánikot keltő spekulatív áremelések álltak. Jó példa a kenyér, amely az elmúlt négy hónap alatt 35 százalék­kal drágult, egyszerűen azért, mert a pékek a liszt árának ilyen mértékű emelkedésére hivatkoztak. Az igaz­ság: a liszt ára jelentéktelen összeggel ment feljebb. A fizetési mérleg alakulása a kö­vetkező gond és ez is összefüggésben van az olajválsággal. Januárban 1,93 milliárd­­dollár volt a fizetési mérleg hiánya, egy évvel korábban 606 millió dollár, tavaly novemberben 1,71 mil­liárd dollár, decemberben 1,18 mil­liárd. Az importra 85 százalékkal többet költöttek (3,29 milliárd dollárt) mint 1973 januárjában és­­így januárban deficittel zárult a kereskedelmi mér­leg is. A fizetési mérleg nemcsak az import, hanem a hosszú lejáratú tőkék ex­portjának magas szintje miatt alakult ilyen kedvezőtlenül, ezért a tokiói gazdaságpolitika néhány év szünet után is­mét előtérbe helyezi az áru­export és a tőkeimport ösztönzését. Ezekkel párhuzamosan a belső pénz­piac mozgását is bef­oly­ásol­ja, drá­gítja a hitelt, csökkenti a forgalomba kerülő­ pénz mennyiségét. A japán központi fpaink felszólította az ország vezető kereskedelmi bankjait, korlá­tozzák az olajvállalatoknak nyújtott hiteleiket,­­ne fogadjanak el nagy dol­lárösszegeket az exportért előrefizetés­ként. A devizatartalékok is erősen leapad­tak (jelenleg alig haladják meg a 11 milliárd dollárt, míg egy évv­el koráb­ban a 19 milliárdon is felül voltak.) Ez a tény is közrejátszik abban, hogy a tokiói központi bank ebben az év­ben nem képes az elmúlt két évhez, hasonlóan a nagy összegű kölcsönöket a Világbank rendelkezésére bocsátani, illetve­­azon keresztül fejlesztési segé­lyek céljaira fordítani. Tavaszi offenzíva Japánban közeledik a tavaszi offen­zíva, a Shunto ideje, amikor az egyes vállalatok dolgozóinak márciusi sztrájkjai áprilisra általános sztrájkká állnak össze. Tudnunk kell azonban, hogy a sajátos japán körülmények kö­zött, a munkás és tőkés — számunkra — egészen különleges viszonya mellett a sztrájk Japánban nem jelent mun­kabeszüntetést és azt is, hogy a szak­­szervezetek vállalati keretekben mű­ködnek. Munkabeszüntetést azért nem jelent a sztrájk, mert ha egy vállalat munkásgárdája már annyira elégedet­len a bérével, vagy munkakörülmé­nyeivel, hogy sztrájkot hirdet, akkor azért a termelést egy pillanatig sem akadályozza. A munkás tiltakozása, „sztrájkja” jeléül karszalagot húz, szakszervezeti vezetőjét pedig elküldi tárgyalni a vállalat vezetőjéhez. A vállalati szakszervezetek vezetői együt­tesen négy nagy szakszervezeti szövet­séget képeznek, és azok közösen dol­gozzák ki minden évben a két nagy munkásmegmozdulást, a tavaszi és az őszi offenzíva akció programját. A most márciusban induló Shuntó­­ban a százmilliós ország mintegy 10 millió dolgozója 30 százalékos béreme­lést követelve húz karszalagot. Követelik még a többi között a mi­nimális bér meghatározását, azt, hogy negyedévenként vizsgálják felül a bé­reket és az infláció ütemének meg­felelően igazítsák ki azokat, valamint a nyugdíjrendszer megreformálását. Hitelt érdemlő gazdasági körök egybe­hangzó véleménye szerint a bérvitát illetően 23 százalék emelést a munká­sok is és a munkáltatók is elfogadnak majd, bár ebből mintegy 20 százalékot felesz az infláció. (Tavaly a tavaszi offenzíva 20 százalékos béremelést harcolt ki, igaz, azt a termelékenység azonos mértékű növekedése ellentéte­lezte.) Az idei Shunto erősen politikai szí­nezetűnek ígérkezik részben a Tanaka­­kormány nem éppen szilárd parla­menti pozíciói, részben pedig amiatt, hogy a Japán Kommunista Párt be­folyása a szakszervezeti szövetségek­ben igen jelentőssé vált. Tokiói kor­mánykörökben ma már bizonyosra ve­szik, hogy a JKP átveszi a szakszer­vezeti szövetségekben a vezető szere­pet. B. J. AZ ÜZLETEMBEREK REPREZENTATÍV TALÁLKOZÓHELYE A HALÁSZBÁSTYA ÉTTEREM BAR­BOROZÓ ESZPRESSZÓ Ebéd (munkaebéd), vacsora, esküvők, ban­kettek, turistacsoportok, állófogadások, bemutató rendezvények alkalmával 5-20%-os kedvezmény. Nyitva: reggel 8-tól éjjel 2 óráig. Állandó melegkonyha. A zenét a borozóban Boros Lajos, a népművészet mestere és cigány­­zenekara, a bárban a Beamter együttes szolgáltatja. Asztalrendelés telefonon: 161-533, 354-363.

Next