Világgazdaság, 1974. július (6. évfolyam, 124/1374-145/1395. szám)

1974-07-02 / 124. (1374.) szám

VILÁGGAZDASÁG SZÉLESEBB ALAPOK A KÖLCSÖNÖSEN ELŐNYÖS EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK A tízéves szovjet—amerikai megállapodás Csak a színtere változott meg a hét végén Brezsnyev és Nixon tárgya­lásainak. A munkatempó ugyanolyan feszített maradt. A két államférfi szombaton és vasárnap majd kilenc órát szentelt a leszerelés és a kelet­­nyugati kapcsolatok tanulmányozásának. A világbéke megvédése szem­pontjából alapvető fontosságú a védelmi rakétarendszerekre vonatkozó megállapodás továbbfejlesztése, amely újabb részsikerekre nyújt lehető­séget a fegyverkezési verseny megállításában. Az oreandai kiránduláson számottevő haladást értek el a kelet—nyugati kapcsolatok számára meg­határozó jelentőségű európai biztonsági értekezlet kérdésében. A szovjet és az amerikai álláspont sok szempontból azonos vagy közelálló. „A tár­gyalások sikeresen folynak — mondotta vasárnapi értékelésében Leonyid Brezsnyev — és reális lehetőség van fontos megállapodások aláírására.” A szombaton aláírt tízéves szovjet— amerikai gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény újabb ösz­tönzést adhat a két ország közötti együttműködés fejlesztésére, mert lé­nyegesen szélesebb alapokra helyezi a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcso­latokat. Az egyezmény értelmében a két or­szág kormánya elősegíti gépek, építő­ipari berendezések vásárlását és eladá­sát, a termelési kapacitások korszerűsí­tését, nyersanyagok, mezőgazdasági és késztermékek, fogyasztási cikkek és szolgáltatások kereskedelmét, szabadal­mak, know-how-k és termelési eljárá­sok adás-vételét. Együttműködést irá­nyoz elő szakemberek képzésében és cseréjében, ipari és egyéb termelési ka­pacitások más országok területén való létesítésében. Konkrét árucsere-forgalmi előirányza­tot — a Szovjetúniónak más fejlett tő­késországokkal kötött szerződéseihez ha­sonlóan — ez az egyezmény sem tartal­maz. Ez érthető­ is, hiszen ilyen hosszú távra még megközelítően sem lehet megjósolni a forgalom alakulását. Kü­lönösen igaz ez az olyan sok, még ki­aknázásra váró lehetőséget hordozó kap­csolatban, amilyen a szovjet—amerikai. A Szovjetunió és az Egyesült Államok forgalmában még a rövid távú becslések sem mértékadók. Két évvel ezelőtt pél­dául a kölcsönös szállítások értékét az 1972- től 1974-ig terjedő periódusra 1,5 milliárd dollárban irányozták elő. A for­galom 1973-ban egyetlen év alatt 1,5 milliárd dollár volt, 1974-ben pedig már az eddig aláírt szerződések is 1 milliárd dollár feletti forgalmat eredményezhet­nek. Figyelembe véve a dinamikus elő­relépést, a múlt évi csúcstalálkozón az 1973- tól 1975-ig terjedő időszakra már 2—3 milliárd dolláros előirányzatot je­löltek meg, de a módosított számokat is minden bizonnyal túlteljesítik. A Szovjetuniónak a fejlett tőkésorszá­gokkal kötött hosszú lejáratú kereske­delmi, gazdasági és műszaki-tudomá­nyos szerződései az eddigi tapasztalatok szerint kedvező lehetőségeket nyújtanak a kétoldalú árucsere-forgalom bővítésé­re is. Az első esztendők adatai átlag­ban a kölcsönös forgalom 15—30 száza­lékos növekedését mutatják. A szomba­ton aláírt megállapodás kedvező idő­pontban született. A Szovjetunióban most folynak a tizedik ötéves terv, va­lamint az 1976—1990 évekre szóló hosz­­szú távú népgazdasági prognózis kidol­gozásának munkálatai. Az amerikai vállalatok igen nagy érdeklődést tanúsí­tanak az ennek keretében kínálkozó ex­port—import lehetőségek kiaknázása iránt. Ugyanakkor a szovjet tervek ké­­­szítői is bele tudják építeni rövid- és hosszú távú elképzeléseikbe a tengeren­túli cégektől beszerezhető gépek, beren­dezések, licencek vagy technikai doku­mentáció importálásának lehetőségét. Az egyezmény nyújtotta keretek kö­zött különösen jó lehetőség kínálkozik olyan nagyarányú és távlati együttmű­ködés kimunkálásához, amely egybeesik a­­szovjet—amerikai gazdasági kapcso­latok fejlődésének fő irányával. A szovjet vállalatok a szénbányászat, a fémkohászat, a vízenergia hasznosítása és a nagyfeszültségű távvezetékrend­szerek építése terén, az amerikai cégek főleg ásványi nyersanyagok feldolgozá­sában, olaj- és földgázkitermelésében, az elektronika és a vegyipar fejleszté­sében, faáruk és fogyasztási cikkek ter­melésében javasolnak együttműködést. A gazdasági vállalkozásoknak nem kell kizárólag hosszú távú tervekre kor­látozódniuk. A két kormány ösztönzi a kisebb vagy közepes amerikai cégek rö­­videbb lejáratú tranzakcióit is. Erre már vannak kedvező példák: a Káma menti autógyár építésében majdnem 80 kis és közepes tengerentúli vállalat vesz részt. Az amerikai szállítások ér­téke — szemben az 1973. évi 200 millió dollárral — az idén előreláthatólag el­éri a 300, sőt esetleg a 400 millió dol­lárt is. Faragó András ATOMENERGIAIPARI SZERZŐDÉS TEHERÁN ÉS WASHINGTON KÖZÖTT Irán nukleáris energiaiparának kiépí­tése újabb döntő állomáshoz érkezett; a Teheránban tárgyaló amerikai kül­döttséggel megállapodás jött létre ar­ról, hogy az Egyesült Államok két nuk­leáris reaktort szállít Iránnak. Az USA felajánlotta, hogy segítséget nyújt 130 millió dolláros segélyprogram keretében a perzsa urán dúsításához, amely „elekt­romos áram termelésére és más békés célokra használható csak fel”. A szer­ződés ideiglenes jellegű, és csak azután lép érvénybe, hogy Irán az Egyesült Ál­lamok által követett szigorú biztosíté­kokról szóló egyezményt is aláírja — jelentette ki Washingtonban az ameri­kai külügyminisztérium szóvivője. Je­lezte azonban, hogy az USA elfogadja azt az iráni nyilatkozatot, amely szerint Iránnak nincs szándékában nukleáris fegyvereket gyártani, minthogy aláírta az atomsorompó egyezményt. Az atomreaktorok és a reaktorhoz szükséges hasadó anyagok szállítására vonatkozó szerződés aláírását több mint egy hónapos tárgyalások előzték meg. Mint ismeretes, a sah múlt heti párizsi látogatásakor öt atomerőmű megvásár­lásáról írt alá megállapodást Francia­­országgal, és Teherán további két atom­reaktor megvételéről folytat megbeszé­léseket Kanadával. Perzsia a világ egyik legnagyobb olajtartalékát mond­hatja magáénak, s az előrejelzések még 60 évet adnak az olajkutak kimerülé­séig. Az iráni sah eddig már többször rámutatott, hogy az országnak új ener­giaforrások után kell néznie, ha nem akar lemondani iparának folyamatos fejlesztéséről. A meglevő energiaforrások értékesí­tése a lehető legmagasabb áron válto­zatlanul az iráni gazdaságpolitika egyik alapelve. Teheráni lapjelentések szerint bizonytalan időre elhalasztották a Szov­jetunió, Irán és az NSZK hétfőre kitű­zött bonni tanácskozását, ahol az iráni földgáz árának módosítása szerepelt volna a napirenden. Nem vezetett ered­ményre az iráni földgázipari delegáció múlt heti moszkvai útja, és ezért fel­vetették annak lehetőségét, hogy egyol­dalú döntéssel az eddigi 30,7 dollárcent­ről 92,7 centre emelik a Szovjetuniónak szállított földgáz 1000 köblábonkénti árát. Az 1966-ban létrejött szerződés ér­telmében a Szovjetunió évente 30 mil­liárd köbláb földgázt importál Iránból, s ennek fejében részt vesz Irán iparo­sításában. Szovjet részről közölték, hogy a földgázárak emelése esetén magasabb áron fogják kalkulálni az Iránnak szánt ipari berendezések értékét is. (Reuter, AP—DJ) _________________ Brüsszel emeli a marhahús exporttámogatását A Közös Piac július 1-én 25 százalék­kal emelte a marhahús export ártámo­gatását, hogy ezzel is lehetővé tegye a növekvő húshegy leapasztását, a fölös­leg elhelyezését a világpiacon, ahol az árak az utóbbi napokban tovább estek. A húshegy napjainkban már rekord­szintre, 110 ezer tonnára nőtt, az élő ál­latokért fizetett közös piaci ár pedig 6 százaléknál alacsonyabb a szokottnál. Az elmúlt két hónapban a közösség tett néhány erőfeszítést a fölöslegek értéke­sítésére s az import csökkentésére. Ezek közé tartozik az importengedélyek múlt csütörtöki bevonása. Július 12-től Euró­pa többi országaiból nem lehet bevinni sem élő állatot, sem friss, vagy fagyasz­tott húst. (Reuter) C NAPRÓL NAPRA ♦ ROMÁN—EGYIPTOMI GAZDASÁGI VEGYES BIZOTTSÁG ALA­KUL, Románia százmillió dolláros kölcsönt nyújt Egyiptomnak­­— gazdasági szempontból ez a két legfontosabb eredménye Ceausescu és Szadat most véget ért bukaresti tárgyalásainak. Megállapodtak egy közös bank létrehozásában is. ♦ EREDMÉNYTELENÜL ZÁRULT AZ UNCTAD MEXIKÓVÁROSI ÉR­TEKEZLETE, amelynek feladata lett volna az egyes országok gazda­sági jogai és kötelezettségei alapokmányának kidolgozása. Ez a charta alapvetően a harmadik világ kereskedelmi pozícióját erősítette volna, de a 18 hónapig tartó vita nem közelítette egymáshoz a fejlett és fej­lődő országok nézeteit. ♦ A SZOVJETUNIÓ TÁMOGATJA A PARTI ORSZÁGOK IGÉNYÉT A 200 MÉRFÖLDES GAZDASÁGI ÖVEZETRE, de a felségvizek határát 12 mérföldben kívánja megállapítani — mondta a caracasi tengerjogi világértekezleten a szovjet delegáció vezetője. A japán kormány 50 mérföldben szabná meg az óceánok szennyeződését megelőző övezet határát, terve elfogadását illetően azonban, úgy látszik, nem lehet túl optimista. ♦ MEGALAKULT A HUNGAROTEX NYOLCADIK VEGYES VÁLLA­LATA Kanadában. Az új cég képviselői máris részt vehetnek a HUN­GAROTEX második vegyes vállalati konferenciáján. Lapunk harma­dik oldalán a HUNGAROTEX vezérigazgatója, valamint a kuvaiti és az olasz vegyes vállalat igazgatója nyilatkozik. ♦ AGYAGBÓL LEHET ALUMÍNIUMOT GYÁRTANI, de eddig ez nem volt gazdaságos — mondta az Anaconda alelnöke, annak kapcsán, hogy Jamaica kormánya 2 dollárról 11-re emelte a külföldi vállalatok által kitermelt bauxit után járó illetéket. A bauxit ilyen erős drágulása el­képzelhetővé teszi, hogy előveszik az „agyagból alumíniumot” tech­nológiát. 1974. JÚLIUS 2., KEDD VI. ÉVFOLYAM, 124. (1374.) SZÁM SZADAT SZÓFIÁBAN - FAHMI BONNBAN Román—egyiptomi gazdasági vegyes bizottság alakul, közös bankot lé­tesítenek, Románia pedig 100 millió dolláros kölcsönt nyújt Egyiptomnak — gazdasági szempontból ez a három legfontosabb eredmény Szadat és Ceau­sescu most véget ért megbeszélésének. A rendkívül szívélyes légkörben folytatott tárgyalásokon megvitatták a két országnak az 1972-es kairói meg­állapodások óta kedvezően fejlődő politikai, gazdasági kapcsolatait, a közel­­keleti helyzetet, valamint a főbb nemzetközi kérdéseket. A 100 millió dolláros kölcsönt — az Agerpres és az AP jelentése szerint — Egyiptom román berendezések, tervek, licencek, műszaki segítség vásárlására használhatja fel, és esetleg vegyes vál­lalatokat hoznak létre olajfeltárásra és kiaknázásra — ez mindkét fél szerint közös érdek. A tervek között szerepel egyiptomi ipari és mezőgazdasági léte­sítmények építése és korszerűsítése is. Bukarestből Szadat elnök Szófiába utazott, ahol hétfőn Todor Zsivkovval találkozott. A bolgár—egyiptomi tár­gyalásokhoz fűzött előzetes kommen­tárjában a Rabotnicseszko Delo című bolgár lap a két ország kedvezően fej­lődő gazdasági kapcsolatait emeli ki. Árucsere-forgalmuk az idén valószínű­leg eléri a 60 millió dollárt. Bulgária számos egyiptomi létesítmény építésé­hez nyújtott műszaki segítséget, az asz­­szuáni ferroszilicium üzemet bolgár gé­pekkel és berendezésekkel szerelték fel. Július 23-án kezdi meg működését az első abból a négy baromfikombinátból, amelyek bolgár segítséggel épülnek és évente 10 millió broiler-csirkét szállí­tanak piacra.* Egyiptomi kormánydelegáció utazik ma az NSZK-ba Ismail Fahmi külügy­miniszter vezetésével, hogy a Bonn ál­tal megígért hosszú lejáratú hitelről, valamint az atomenergia és elektromos­energia termelésben és más területeken kialakítandó kooperációról tárgyaljon — írja az Al Ahram. A megbeszélése­ken szó esik a napenergia felhasználá­sáról, a tengervíz sótalanításáról — hogy azt mezőgazdasági célokra fel­használhassák — és nyugatnémet cégek részvételéről egyiptomi beruházások­ban. (Ez utóbbiak között a Szuezi-csa­­torna újjáépítése is szerepel.) Egy ugyancsak kairói keltezésű hír szerint a Szuezi-csatorna újra megnyi­tásához szükséges munka elvégzésére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank 70 millió dollár értékű kölcsönt nyújt Egyiptomnak. A Világbank dele­gációja jelenleg Egyiptomban tárgyal. Az OECD derűlátó prognózisa 1975 első felére A gazdasági növekedés gyorsulását, az infláció lassulását és a külkereske­delmi hiány mérséklődését jósolja 1975 első felére hat legnagyobb tagállamá­ban az OECD (Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet). Jól érte­sült körökben ebben foglalják össze a 24 tőkésországot tömörítő szervezet jú­lius második felében kibocsátásra ke­rülő jelentésének lényegeit. A hat or­szág (az USA, az NSZK, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán és Olaszország) társadalmi összterméke a jövő év első felében átlagosan évi 3,7 százaléknak megfelelő ütemben fokozódik, szemben az 1974-re várható 0,5 százalékkal. A GNP a legdinamikusabban, várha­tóan 7,2 százalékkal Japánban bővül. Az NSZK-ban és Franciaországban egy­aránt 4,2 százalékra gyorsul, illetve las­sul a növekedési ütem. Nyugat-Német­­országban idén 2 százalékosra, Fran­ciaországban pedig 4,7 százalékosra szá­mítanak. Nagy-Britanniában az ez évi 2 százalékos visszaesést a jövő év első felében 1,2 százalékos növekedés váltja fel. Az olasz társadalmi össztermékben jövőre tükröződik a jelenlegi válság ha­tása: az idei plusz 3,2 százalékos üte­met a jövő év első felében „zéró gaz­dasági növekedés” váltja fel. (AP—DJ) A Herstatt-csőd hullámai az NSZK-ban és külföldön Nem ültek el, sőt tovább gyűrűznek az NSZK eddigi legsúlyosabb bank­csődjének, a kölni Herstatt bank kényszerfelszámolásának hullámai. A nem­zetközi valutatőzsdéken ideges és visszafojtott adásvétel folyt hétfőn is, és a Herstatt váratlan bukása az eurodollár-piacról is elriasztotta a potenciális hitelezőket. A rövid lejáratú betétek kamatai emiatt minden eddiginél ma­gasabbra szöktek, s a bizalmatlanság átterjedt a tőkés kormányok és a pénz­intézetek közötti viszonyra is. Japán kötelezte bankjait, hogy havonta szá­moljanak be eurodollár-piaci hitelfelvételeikről, az amerikai pénzügyminisz­térium pedig valamennyi banktól és vállalattól rendszeres időközökben tájé­koztatást szándékszik kérni a nyolc legfontosabb valutára vonatkozó tranz­akcióikról, tartozásaik és követeléseik állásáról. Apel pénzügyminiszter a Welt am Sonntagnak adott nyilatkozatában beje­lentette: a vezetése alatt álló miniszté­rium vizsgálatot folytat, hogy milyen mértékben kell szigorítani a bankok felügyeletét a megtakarítók érdekeinek védelmében. „Ez ugyan tovább korlá­tozza majd a hitelintézetek vállalkozói szabadságát, de nem tűrhetjük el, hogy befektetők megtakarított pénzeivel fe­lelőtlen spekuláció folyjék” — hangsú­lyozta a pénzügyminiszter. Egyes jelentések szerint a Herstatt likvidálásával mintegy 1­,0 millió már­ka összegben a bankszövetség és 30 mil­lió márkáért a tulajdonosok, a Gerling­­csoport elégíti ki a kárvallottakat, de még így is 250 millió márkával adósok maradnak. A felzúdulás olyan nagy, hogy az állami beavatkozást következe­tesen elvető jobboldali pártok is új rendelkezéseket sürgetnek, amelyek a bankok devizaügyleteit tőkeerejük ará­nyában egyértelműen korlátoznák. A bonni politikai pártok mindazonáltal továbbra is elutasítják a bankok álla­mosítását, amit, elsősorban az SDP „Juso’” követelnek. A Bundesbank igazgató tanácsa csü­törtökön tárgyalja a Herstatt-ügyet, és jól értesült körök szerint fel kell ké­szülnie azokra a vádakra, amelyek sze­rint nem lépett fel időben a bank meg­mentése érdekében. Klasenék arra hi­vatkoznak, hogy a mentőakció sikere kétségessé vált, amikor kiderült, hogy a Herstatt vesztesége félmilliárd már­ka. A bank fizetésképtelensége szinte csak az utolsó pillanatokban derült ki, megmentésének már nem lett volna ér­telme. Pohl pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár igyekezett úgy beállítani a csődeljárást, hogy elszigetelt jelenség­ről van szó, aminek következményeit lokalizálni lehet. A Bundesbank haj­landó bármelyik nyugatnémet banknak támogatást nyújtani, amely az eset kö­vetkeztében likviditási nehézségekkel kerül szembe. A jegybankhoz azonban mindeddig nem érkezett ilyen irányú kérés. A Herstatt-ügy miatt rekordmagas­ságba emelkedtek a rövid lejáratú euro­­dollár-betétek kamatai: 14,25 százalékos kamat mellett kínálták az egy hónapos pénzt, 2,25 százalékkal drágábban, mint New York-ban. Ez mutatja, hogy az amerikai tőkék átáramlása lassult. A bankok egymás közötti tranzakcióinál rendkívüli óvatosság volt a jellemző. A hiteleket kihelyező bankok minden ed­diginél jobban szelektálnak a hitelké­pesség szempontjából, okulva a Her­­stattnak kölcsönző bankok szomorú sor­sából.. Japán az eurodollár-hitelf­el­vételekre vonatkozó irányelveket kiterjesztette és megszigorította. A japán bankok ugyan­is az év első felében az eurodollár-piac legnagyobb kölcsönfelvevője közé tar­toznak: 8,2 milliárd dollárt vettek fel. A csődbe ment Herstattnak tőkeere­jéhez képest szokatlanul széles körűek voltak nemzetközi bankkapcsolatai, többek között (mint a VILÁGGAZDA­SÁG június 28-i számában jelentettük) a New York-i Morgan Guaranty fut 13 millió dolláros követelése után. Ezután valószínűleg felgyorsult az amerikai pénzügyminisztérium új javaslatának a gyakorlatba való átültetése, amely a bankok és devizaügyletekkel foglalko­zó cégek kötelességévé teszi, hogy tar­tozásaik és követeléseik állásáról, azon­nali és határidős ügyleteikről, minden olyan tevékenységükről, amely befolyá­solhatja a dollár helyzetét a külföldi de­vizapiacokon, rendszeres tájékoztatást adjanak. (Reuter, AP,DJ, APA) Az NSZK újabb nagy exporttöbblete Az NSZK újabb hatalmas kereske­delmi mérlegaktívumot halmozott fel májusban, 4 milliárd 881 millió már­kát, 303 millió márkával többet, mint áprilisban, illetve alig valamivel keve­sebbet, mint a minden idők rekordjá­nak számító februári 5 milliárd 73 milliós kiviteli többlet. Az export 20 milliárd 958 millió márkát hozott, az import 16 milliárd 77 millió márkába került. Az év első öt hónapjában a kereskedelmi mérleg aktívuma 22 mil­liárd 734 millió márkát tett ki, szem­ben az egy évvel korábbi 11 milliárd 224 millió márkával. A wiesbadeni statisztikai hivatal előrejelzése szerint az NSZK fizetési mérlegének aktívuma májusban 3 mil­liárd 400 millió márka volt, szemben az egy hónappal korábbi 2 milliárd 400 millióval. Az első öt hónapban együttesen a bevételi többlet 12 mil­liárd 600 millió márkát tett ki, egy év­vel korábban csak 5 milliárdot. A ha­talmas aktívum híre a nyugatnémet devizatőzsdén újra feljebb nyomta a márka árfolyamát a dollárhoz képest (Reuter)

Next