Világgazdaság, 1974. október (6. évfolyam, 187/1437-209/1459. szám)

1974-10-01 / 187. (1437.) szám

AMERIKAI SZENÁTOROK KUBÁBAN „Őszintének, melegnek és baráti­nak” — nevezte a Kubában látoga­tást tett két amerikai szenátor a Castro miniszterelnökkel vasárnap es­te folytatott beszélgetést. Mint isme­retes, a hét végén érkezett a sziget­­országba Javíts republikánus és Pell demokrata szenátor — mindketten a szenátus külügyi bizottság tagjai —, hogy tapogatódzó megbeszéléseket folytassanak vezető személyiségekkel az amerikai—kubai kapcsolatok javí­tásának esélyeiről. Ez volt az első eset, hogy az amerikai kongresszus tagjai Kubába látogattak a kapcsolatok 13 évvel ezelőtti megszakítása óta. Castro bírálta az amerikai külpoli­tikát — mondták a szenátorok. Hoz­záfűzték azonban, hogy véleményük szerint „a kubai vezető a kapcsolatok javítására törekszik”. A szenátorok hangoztatták, hogy látogatásuk ma-HKné»' ivmww“ •■‘y"’*--»». • ~ • «■•••• -·Fr­­gánjellegű, de az útról beszámolnak Kissinger külügyminiszternek. A há­romórás eszmecserén szőnyegre került többek között az amerikai vállalatok kisajátításának kérdése, valamint az amerikai embargó problémája. „Bár Havanna politikájával nem értünk egyet, a jég megtört” — mondotta Javíts szenátor. A szenátorok felkeresték korábban Corticos államelnököt, Roa külügymi­nisztert és Rodriguez miniszterelnök­helyettest. A külügyminiszterrel foly­tatott találkozó után Javíts kijelen­tette: meggyőződése, hogy Washing­ton és Havanna „valamikor és vala­hol normalizálja majd kapcsolatait”. A két szenátor hétfőn visszatért Washingtonba. Lehetséges — mond­ták —, hogy látogatásukat valamikor nem hivatalos kubai küldöttség fogja viszonozni. (AP—DJ, Reuter, MTI) • Moszkvában szovjet-ír gazdasági tárgyalások kezdődtek. Írország, amely elsősorban kőolajat és kőolajszármazé­kokat importál a Szovjetunióból, idén nyitotta meg nagykövetségét Moszkvá­ban. • Tenger alatti hírközlő kábelt fek­tetnek le Algéria és Mallorca között. A 26 millió frank értékű rendelést a fran­cia CIT-Alcatel nyerte el. • A japán fizetési mérleg deficitje augusztusban 513 millió dollár volt, a júliusinak több mint kétszerese. A nyersolaj-bevitel csökkenésének kö­szönhetően a kereskedelmi mérleg vi­szont javult: az előző havi 339 millió dollár helyett 584 milliós aktívumot mutatott. • Tegnap indult meg Japánban az őszi „munkásoffenzíva”. Japánban ha­gyományosan tavasszal szoktak bér­harcot indítani, s idén 30 százalékos átlagbéremelést sikerült kivívni. Mint­hogy azonban az infláció megközelíti a 25 százalékot, a szakszervezetek újabb akciósorozatot indítanak el, annál is inkább, mert október 1-én a legfonto­sabb népeledel, a rizs ára 32 százalék­kal, a vasúti jegyeké 33 százalékkal szökik fel. • Lengyelország egyre több hangszert exportál. Fő felvevője, a Szovjetunió, tavaly megkétszerezte vásárlásait. Ve­vői közé tartozik Csehszlovákia, az USA, az NSZK és Franciaország is.­­ Az Egyesült Államok és Izland új megállapodást kötött a keflaviki ame­rikai légitámaszpont használatáról. Az amerikai technikai és adminisztratív személyzet 400 tagját visszahívják, helyüket izlandiakkal töltik be. A nem­zetközi repülőteret közös beruházással bővítik és elkülönítik az izlandi pol­gári, illetve az amerikai katonai terüle­teket és létesítményeket.­­s Gyors ütemben halad Jugoszláviá­ban a törökbecsei tiszai gát építése. A Tisza vízrendszerének legnagyobb léte­sítménye 200 ezer hektár termőföld ön­tözését teszi majd lehetővé. A gát mun­kálatainak felét már elvégezték. 49 Egymillió peso büntetéssel sújtottak engedély nélküli g áremelés miatt há­rom argentin vállalatot, közte a Ford Motors leányvállalatát. A cégek, amel­lett, hogy emelték az árakat, nem adták meg vevőiknek a júniusban elrendelt 5 százalékos engedményt sem. • Ludiiger jugoszláv külkereskedelmi miniszter a hét végén Varsóban a ju­goszláv—lengyel gazdasági kapcsolatok­ról, a gazdasági együttműködési vegyes bizottság küszöbönálló ülésének előké­szítéséről, valamint a két ország új öt­éves gazdasági együttműködési megál­lapodásáról folytatott tárgyalásokat. A miniszter ezután Poznanban megtekin­tette a fogyasztási cikkek vásárát.­­ Kéthetes belga ipari kiállítást ren­deznek a jövő év tavaszán Pekingben. A megnyitóra a tervek szerint a kínai fővárosba utazik Tindemans miniszter­­elnök is. A bemutatón a tervek szerint körülbelül 80 belga iparvállalat vesz JELENTI • Az angol Massey—Ferguson több mint 20 millió font sterlingért felvásá­rolta a Hanomag—Henschel teherautó­­gyárat, anyavállalatától a Rheinstahl AG.-tól. A Hanomag termelését a jelen­legi évi 1800 darabról fokozatosan 4 ezer fölé akarják felfuttatni. A svéd Scania 64 darab emeletes autóbuszra kapott megrendelést a lon­doni közlekedési vállalattól. A London Transport első ízben rendelt kétszintes buszokat külföldről.­­ Újvidéken megnyílt az őszi nemzet­közi mezőgazdasági vásár. Az október 6-ig tartó rendezvényen Jugoszlávia, a Szovjetunió, az NSZK, az Egyesült Ál­lamok, Belgium, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Olaszország, Pakisztán, Hollandia, Lengyelország, Románia Csehszlovákia és hazánk 300 kiállítója 40 ezer négyzetméter alapterületen mu­tatja be termékeit. • Október harmadik hetében rövidí­tett munkaidőt vezet be NSZK-beli üze­meiben a Volkswagen, immár a nyol­cadik alkalommal ebben az évben. A VW döntésének oka csak kisebb rész­ben rejlik a belföldi eladások csökke­nésében (az NSZK-ban az év első nyolc hónapjában alig 5,4 százalékkal csök­kent a forgalom az egy évvel korábbi­hoz képes), hanem főleg a gyenge ex­portteljesítmény következménye. • A Német Szövetségi Köztársaság mintegy 200 millió márka összegű hi­telt folyósít Perunak. A hitelből 95 milliót horganyfinomító építésére, 50 milliót az ország északi területeinek öntözésére, 30 millió márkát Lima ivó­­vízellátásának javítására, a hitel többi részét telexhálózat, valamint a limai repülőtér radarberendezésének építésé­re fordítják. Ezt Jarrin perui miniszter­­elnök Bonnban Scheel köztársasági el­nökkel, Schmidt kancellárral, valamint Leber hadügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit követő sajtóértekezletén jelentette be. • Az olasz kincstárügyi minisztérium visszavonta a Banca Privata Italiana működési engedélyét, mivel egy tárca­közi bizottság „igen súlyos szabályta­lanságokat” állapított meg a pénzinté­zet tevékenységében. A Banca Privata Italiana a Sindona-csoporthoz tartozik. • A jövő évben befejeződik a pozsony­i palem­skoi kikötő építése, öt év múl­va a tervek szerint 4 millió tonna árut raknak itt át, kétszeresét a régi kikötő jelenlegi kapacitásának. Építésében Csehszlovákián kívül több más KGST- tagország, köztük a Szovjetunió, Ma­gyarország és Lengyelország is részt vesz.­­ Schmidt nyugatnémet kancellár az év végén az USA-ba látogat. Előzőleg október végén, mint ismeretes, a kan­cellár a Szovjetunióba utazik.­­ A belga minisztertanács 1975. január 1-i hatállyal felemeli a gépjárművek adóját. Hivatalos adatok szerint a lét­­fenntartási index Belgiumban szeptem­berben 1,76 százalékkal emelkedett. A jelenlegi ütemet alapul véve az infláció az év végére elérheti a 17—18 százalé­kot. 1974. OKTÓBER 1. // •» GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS TEHERÁN ÉS WELLINGTON KÖZÖTT Teherán és Wellington kereskedelmi megállapodást kötött. Az iráni sah öt­napos látogatást tesz a szigetországban, az út fő eseménye volt a megállapodás aláírása. Bár közelebbit nem hoztak nyilvánosságra, új-zélandi források sze­rint Irán tetemesen növeli az Új-Zé­­landról importált hús mennyiségét, ami akár évi 50 ezer tonnára is bővülhet. A tárgyalások eddigi másik eredménye kereskedelmi és gazdasági vegyes bi­zottság életre hívása. A két ország kö­zötti kapcsolatok szorosabbra fűzését jelzi az is, hogy Wellington követséget nyit Teheránban. Irán élénkíteni akarja kereskedelmi és beruházó tevékenységét külföldön. Hovejda iráni miniszterelnök interjút adott a párizsi televíziónak. Ebben ki­látásba helyezte, hogy Teherán olajjö­vedelmének egy részét a gazdag ipari országokban, mindenekelőtt az NSZK- ban, Franciaországban, Ausztriában és Új-Zélandon ruházza be. Rámutatott, hogy az olajtermelő és olajfogyasztó or­szágok érdekei „sok ponton egybevág­nak”, legfőképpen az infláció elleni harcban. A nagy olajtermelő országok közül Irán gazdasága van a legkedvezőbb helyzetben — írja az amerikai Fortune magazin. A sahnak jó esélyei vannak az ország gazdasági fellendítésére. Utal az 5 milliárd dolláros üzletre Francia­­országgal, amelynek keretében Teherán öt atomerőművet vásárol. Tervek van­nak más országokkal is nagyobb szabá­sú üzletek kötésére. Az olajdollárok egy részét a sah kölcsönök nyújtására hasz­nálja fel: 2,5 milliárd dollárt ígér a vi­lág legszegényebb államainak fizetési mérlegeik kiegyenlítésére. A legna­gyobb üzletet azonban jelenleg a fegy­vervásárlások jelentik. Teherán az Egyesült Államok legnagyobb vevője a hadifelszerelések piacán; az elmúlt négy évben 6,5 milliárd dollár volt az Iránba irányuló amerikai fegyverexport értéke. Nagy-Britannia is tekintélyes részt kanyarít le a fegyverüzletből: a közelmúltban több mint 800 brit tank szállítására született szerződés. (Reuter) Felajánlások az ENSZ rendkívüli segélyalapjára New Yorkban a hét végén zártkörű értekezletet tartottak az iparilag fej­lett országok és az olajexportáló álla­mok képviselői az ENSZ legutóbbi rendkívüli közgyűlésén elhatározott különleges segélyalap létrehozásáról. Az olaj árának emelkedése által leg­érzékenyebben érintett fejlődő orszá­gok számára tervezett alapba a leg­nagyobb összegeket az olajtermelő or­szágok hajlandók befizetni. Irán egy­maga 1 milliárd 557 millió dollár ér­tékű felajánlást tett erre az évre, s kilátásba helyezte, hogy ez évi lehí­vásra további 360 millió dollárt bo­csát az alap rendelkezésére. Az Arab Emirátusok Szövetsége 117, Kuvait — főként bilaterális alapon — összesen 565 millió dollár befizetésére tett ígé­retet. A „gazdag országok” — beleért­ve az olajtermelőket — közel 2,4 mil­liárd dollárral hajlandók hozzájárulni az alap létrehozásához, de ebben az összegben nem szerepel az EGK által feltételesen kilátásba helyezett félmil­­liárd dolláros összeg, és az amerikai elnök által a napokban beígért rend­kívüli élelmiszersegély sem. A fejlett tőkésországok együttesen 373 millió dollárt ajánlottak fel. Kairói jelentés szerint az Arab Li­ga titkársága az egyiptomi fővárosba kérette annak a 31 afrikai országnak a képviselőjét, amelyek segélykérel­met nyújtottak be a ligához. Az afri­kai országok képviselői Kairóban alá­írhatják a hosszú lejáratú, kedvező kamatozású hitelek felvételére vonat­kozó okmányokat. Az Arab Liga tit­kárságának közlése szerint az afrikai országok eddig 90 millió dollár érték­ben jelentettek be hiteligényeket. (Reu­ter, DPA, AP,DJ) Jugoszlávia olaj után kutat Bangladesijén Az INA—Naftapilin jugoszláv cég jogot nyert Bangladesben a kontinen­tális talapzat olajkincseinek feltárásá­ra. A koncesszió több mint 2 ezer négy­zetkilométerre vonatkozik a Coslazari parton. A jugoszláv cég reméli, hogy a feltáró munkát már fél éven belül megkezdheti. Banglades korában hasonló megálla­podást kötött két amerikai és egy ka­nadai vállalattal, ennek értelmében a cégek 20 évre szóló kutatási jogot kap­tak. A vállalatok az olajkincs egy bizo­nyos hányadából részesülnek majd. Banglades hasonló megállapodásokat akar kötni további amerikai, valamint japán és singaporei cégekkel. (AP—DJ) Csökken a termelés üteme Olaszországban A jövő évi gazdasági kilátásokról nyilatkozott Giolitti olasz költségvetési és tervezési miniszter. A kormány szak­értői szerint a bruttó nemzeti termék növekedési üteme az idén várható 3,5 százalékról 1,5 százalékra mérséklődik. Az infláció üteme is kisebb lesz, az idén jelzett 20 százalékról visszaesik 16 százalékra. Az export tényleges nö­vekedési üteme 8, az importé pedig 1 százalék lesz. (Az idén várt tényleges növekedés az exportnál 7 százalék. Az importnál reálértékben 0,5 százalékos visszaeséssel számolnak.) A fizetési mér­leg deficitje 1975-ben körülbelül 2900 milliárd líra lesz. A bruttó beruházá­sok az idei 6 százalékos gyorsulás után 6,5 százalékkal visszaesnek. (Reuter) Bolgár—osztrák nemesacél-kooperáció Csakarov bolgár gépipari és kohá­szati miniszter meghívására Szófiába érkezett az osztrák Böhler nemesacél­gyár vezérigazgatója. Az illetékes mi­nisztériumok, ipar- és külkereskedelmi vállalatok vezetőivel kooperációs szer­ződések létrehozásáról, licencvásárlás­ról és harmadik piaci együttműködés­ről folytat tárgyalásokat. A Böhler az elmúlt években Indiával és Argentíná­val kötött kooperációs szerződéseket. Ezek a licencdíjon kívül megnyitották az osztrák cég előtt országaik nemes­­acélpiacát is. A Böhler Bulgáriába irányuló ki­vitele az elmúlt évben meghaladta az 50 millió schillinget, ez kereken 9 szá­zaléka Ausztria bulgáriai exportjának. (APA) Angol élelmiszeripari gépek a Szovjetunióban­­ Jelentős „frontáttörés”-nevezte a szovjet élelmiszeriparban az angol A. Johnson and Co. értékesítési osztályá­nak vezetője azokat a szerződéseket, amelyeket cége kötött augusztusban a kijevi „Mjaszomolmas ’74’’ elnevezésű tej- és húsfeldolgozóipari kiállításon. A szerződéseket nyugat-európai cégek által támasztott erős konkurrencia mel­lett szerezte meg az angol cég, amely már tíz éve kereskedik a Szovjetunió­val, s ez idő alatt több mint 5 millió font értékben adott el élelmiszerfel­dolgozó berendezéseket. A legújabb, mintegy 140 ezer font összegű megren­deléseket a Technoimport adta élel­miszeripari tartósítószereket gyártó és feldolgozó gépsorokra. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Kevés siker az amerikai gazdasági csúcsértekezleten Washingtonban két napig tanácskozott Ford elnökletével az Egyesült Államok mintegy 800 gazdasági vezetője a gazdasági helyzetről. Sok ellen­tétes javaslat hangzott el, amelyek tükrözték az amerikai gazdaság súlyos problémáit, de egyértelmű javaslat megoldásukra nem született. Viszont Ford elnök két bizottság felállítását jelentette be és ígéretet tett, hogy gaz­dasági akcióprogramot tesz közzé 10 napon belül. Az eredmény nem több ennél. A hét végén Washingtonban kétnapos gazdasági csúcsértekezletet rendezett Ford elnök, hogy segítséget kapjon gaz­dasági programjának kidolgozásához, és tanácsokat az infláció megállítására és az energiaprobléma megoldására. Az összegyűlt mintegy 800 gazdasági, szak­­szervezeti vezető és vagy ezer egyéb szakértő egyetértett a helyzet megítélé­sében, pontosabban abban, hogy a gazd­­daság állapota súlyos. Meany, az AFL— CIO elnöke kijelentette, hogy a köztár­sasági kormány gazdaságpolitikája — Nixon elnök hatalomra lépése óta — hitelét vesztette. Sokadmagával együtt támadta a magas kamatláb politikáját, amely mesterséges eszközökkel vissza­fogja a konjunktúrát. Burns, a szövetsé­gi tartalék bankrendszer elnöke védel­mébe vette ezt a politikát, mondván, hogy a kamatláb csökkentése hitelprob­lémákra vezetne, aminek beláthatatlan következményei lennének a gazdaság­ban. Nelson, a nemzeti természeti források bizottságának nevében kifejtette, az amerikai gazdaság jelenlegi helyzetének fő oka, hogy az olajárak rendkívül ma­gasra emelkedtek. Javasolta, hogy csök­kentsék az ország olajfogyasztását 1980- ig, amikorra az Egyesült Államok vár­hatóan önellátó lesz olajból. Elsősorban a háztartási fogyasztás csökkentését ja­vasolta, de fölvetette, hogy az autóipar készítsen gazdaságosabban üzemelő gépkocsikat, s a kormány kötelezze er­re a gyárakat. Ford elnök a konferencia tapasztala­tait összegező záróbeszédében legfonto­sabb eredményként az energiaprogram­mal kapcsolatos javaslatokat emelte ki. Utalt rá, hogy éppen a konferencia ide­jén Kissinger erről tárgyal négy vezető nyugati állam minisztereivel (lásd az 1. oldalon levő cikkünket), s kifejezte re­ményét, hogy nemzetközi fellépésre ke­rül majd sor. Viszont a várakozással szemben nem közölt semmit a kong­resszusnak teendő gazdasági javaslatai­ról. Csupán néhány általánosságot mon­dott, így „munkát kell teremtenünk azoknak, akik munka nélkül vannak. Javítanunk kell adózási rendszerünket, hogy elősegítsük a megtakarításokat, mérsékeljük a hatalmas adósságokat, javítsunk az infláció okozta egyenlőt­lenségeken” stb. Az elnök egyetlen döntése új gazda­sági bizottságok fölállítására szorítko­zott. Kinevezett egy 14 tagú gazdaság­­politikai tanácsot, Simon pénzügymi­niszterrel az élen (aki a jelek szerint fő gazdasági tanácsadója lesz az elnök­nek), amelynek meg kell alkotnia és koordinálnia a belső és a nemzetközi gazdaságpolitikát. A másik a munka­ügyi bizottság, amelyben 8 szakszerve­zeti és 8 vállalati képviselő vesz részt. Ennek szintén a gazdaságpolitikai dön­tésekhez kell tanácsot adnia. Ford kötelezte magát, hogy tíz napon belül gazdasági akcióprogramot nyújt át a kongresszusnak, és rövidesen köz­zéteszi az energiaprogramot. (Reuter, AP,DJ, MTI) Brit hitel jugoszláv rézcsőgyárra A Lloyds Bank 18 millió dolláros hitelt nyújt 8 évre a jugoszláv Export­hitel Banknak. A megállapodás értel­mében jugoszláv cégek az összeget réz­csőgyár vásárlására használhatják fel Nagy-Britanniában. A gépeket már a következő két évben megveszik. (Reu­ter) Kanada kapcsolatai a szocialista országokkal A Szovjetunió és Kanada gazdasági kapcsolatai figyelemre méltó fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 2-3 évben. Koszigin miniszterelnök kanadai, majd Trudeau miniszterelnök 1971. évi szov­jetunióbeli látogatásai, az ezek során megkötött gazdasági megállapodások (sarkvidéki területek fejlesztésére vo­natkozó együttműködés és tapasztalat­­csere ; műszaki-tudományos együttmű­ködési megállapodás), az évente meg­szervezésre kerülő konzultációk, illetve legutóbb Sharp külügyminiszter és Gil­lespie kereskedelmi miniszter 1973. no­vemberi moszkvai látogatása, ha nem is hozott látványos eredményeket, a két ország gazdasági kapcsolatait nagymér­tékben elősegíti. Mint ismeretes, a Szovjetunió és Kína Kanada két leg­nagyobb gabonavásárlója (e két ország­ba irányult a kanadai gabonaexport 58 százaléka az 1972—73-as mezőgazdasági évben), s ez a tény Kanada számára természetesen nem közömbös. A Szov­jetunió 1973-ban 250 millió dolláros szerződést kötött Kanadával búza, árpa és liszt vásárlására. A szovjet—kanadai műszaki és tudo­mányos együttműködési megállapodás (4 munkacsoport létesült ennek kereté­ben) kiterjed többek között az előre­gyártott épületelemek, erdőgazdasági gépek, erőműrendszerek irányítóberen­dezései, olaj- és gázfeldolgozó rendsze­rek, légiközlekedési berendezések, trak­torok és húsfeldolgozó gépek területére, tárgyalások folynak kanadai cégek szi­bériai rézlelőhelyek kiaknázásában való közreműködésére is. A Szovjetunió erőfeszítéseket tesz a Kanadába irányuló exportjának fejlesz­tésére. Ennek jelei a statisztikából is láthatók. Traktor eladások céljából szov­jet—kanadai vegyes vállalat létesült. Az erőfeszítések ellenére Koszigin és Sharp külügyminiszter utolsó találkozá­suk során kifejtették azt a kölcsönös nézetet, hogy a két ország közötti gaz­dasági, kereskedelmi kapcsolatok to­vábbfejlesztendők. Lengyelország és Kanada kapcsolatai is fejlődést mutatnak az elmúlt három évben. A két ország közötti forgalom fokozatos fejlődésen ment keresztül (a lengyel export 1970—73 között 12-ről 22 millió dollárra növekedett, a beho­zatal 15 és 30 millió között mozog a gabonavásárlások szükségességétől füg­gően). Lengyelország 1973 végén újabb nagyobb mennyiségű gabonát vásárolt Kanadából, amelynek értékét 140—180 millió dollárra becsülik. Mitrega lengyel miniszterelnök-he­lyettes 1973 októberében Kanadába lá­togatott, s ez alkalommal kifejezte Len­gyelország érdeklődését az albertai olaj­ipar fejlesztésében való részvételre. Ka­nadai részről ugyanakkor a lengyel szénbányászati know-how iránt mutat­kozott érdeklődés. Csehszlovákia Kanadába irányuló ex­portja dinamikusan fejlődik, 1970—73 között mintegy 5 millió dollárral növe­kedett. Behozatala stagnáló, évenként 4 és 7 millió dollár között van. Románia kereskedelmi kapcsolatai Kanadával az elmúlt három évben meg­lepő ütemben fejlődtek mind az export­ban, mind az importban. A román ex­port az 1970. évi 5 millió dollárról 1972- ben 13 millióra emelkedett és a vásár­lások is hasonló ütemben fejlődnek (1970-ben 3,5 millió; 1972-ben 13,0 mil­lió dollár). Román vállalatok több kanadai cég­gel tárgyalnak közös vállalkozások lé­tesítésére. A kanadai érdekeltségű — már említett — Massey—Ferguson cég romániai közös mezőgazdasági gépgyár­tásról folytatott tárgyalásokat és meg­állapodást is kötött. Ugyanakkor a Sas­­katchewanban tervezett közös román— kanadai traktor-összeszerelő üzem léte­sítéséről két éven keresztül folytatott tárgyalások a közelmúltban eredmény­telenül végződtek. Bulgária kanadai forgalma alacsony szinten stagnál. Kanadai kivitele 1 és 2 millió dollár között mozgott az elmúlt három évben. Bolgár részről nem szá­mítanak arra, hogy ez rövid időn belül lényegesen megváltozna. Az NDK és Kanada közt nincs keres­kedelmi megállapodás, bár az elmúlt évben Kanada elismerte az NDK-t. Ezt a kamarai kapcsolatok útján igyekez­nek helyettesíteni. E körülmények kö­zött­­a forgalom szintje alacsony: az NDK exportja tartósan évi 4 millió dollár körül mozog, bevitele pedig a búzavásárlások függvényében viszony­lag széles határok között alakul. (0,4— 15,2 millió dollár). Jugoszláviával Kanada első közvetlen kereskedelmi megállapodását 1973 ok­tóberében kötötte, amely kölcsönösen biztosítja a legnagyobb kedvezményes elbánást. A két ország ezt az elbánást eddig is alkalmazta egymással szemben a második világháború előtt. Jugoszlávia kanadai exportja éven­ként 7 és 10 millió dollár között mo­zog, behozatala rendszeresen 20—25 milliós nagyságrendű. A közelmúltban megállapodás jött létre egy jugoszláv vállalat és a vancouveri Chemetics cég között 5 különféle vegyi üzem jugo­szláviai kulcsra kész létesítésére. A 40 millió dolláros üzlet keretében mint­egy 20 millió dollár értékű kanadai be­rendezés vásárlására kerül sor, s a pro­jektum létrehozásához az EDC (Cana­dian Export Development Corporation) 21 millió dolláros kölcsönt, további 5 millió dollárt pedig a Canadian Im­perial Bank of Commerce folyósít. Kanada az amerikai kontinensen azon kevés országok közé tartozik, mely an­nak idején nem szakította meg sem diplomáciai, sem kereskedelmi kapcso­latait Kubával és rendszeres kereske­delmi kapcsolatot tart fenn vele. Ka­nada fő importcikke Kubából a cukor, az összes import évi 5—10 millió dollár körül mozog, Kuba bevitele — főleg búza — évek óta tartósan 50 és 60 mil­lió dollár között alakul. Albániának, valamint a távol-keleti szocialista országoknak hivatalos keres­kedelmi kapcsolatai Kanadával ez idő szerint nincsenek. Albánia az elmúlt négy évben rendszeresen vásárolt, gabo­nát, 4—10 millió dollár értékben, a Ko­reai NDK pedig az elmúlt évben 11,5 millió dolláros gabonavásárlást eszkö­zölt Kanadából. A szóban forgó orszá­goknak Kanadába irányuló exportja gyakorlatilag nincs. Itt jegyezzük meg, hogy Kanada a nyugati világban ugyan­csak elsők között ismerte el a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. H. Z.

Next