Világgazdaság, 1975. március (7. évfolyam, 42/1539-62/1559. szám)

1975-03-01 / 42. (1539.) szám

­ A szovjet—egyiptomi áruforgalmi megállapodás visszhangja Az egyiptomi küldöttség Varsóba utazott tovább A szovjet—egyiptomi kereskedelmi megállapodás, amit csütörtökön írtak alá Moszkvában, újabb fontos állomása a két ország közötti kapcsolatok javu­lásának — hangoztatják a nyugati hír­­ügynökségek. A szerződés az idei évre 650 millió rubeles forgalmat irányoz elő, vagyis majd kétharmaddal többet az előző évi­nél. A megállapodásról , amelynek részleteiről az egyiptomi külkereske­delmi miniszter vezette küldöttség két héten át tanácskozott a szovjet fővá­rosban . Kairóban azt tartják: üdvöz­lendő lendületet ad Egyiptom iparosí­tási programjához. E tervek végrehaj­tása vontatottan haladt, minthogy Egyiptom arra kényszerült: beruházá­sainak egy részét védelmi erejének fo­kozására fordítsa. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében a Szovjetunió gépeket, berendezéseket, szenet, kőolaj- és faipari termékeket, műtrágyát, élelmiszereket és más, az egyiptomi nemzetgazdaság számára nél­külözhetetlen árucikkeket exportál. Egyiptom a hagyományos exportcikke­ken (gyapot, rizs, citrusfélék) kívül nö­veli a Szovjetunióba irányuló gyapot­­szövet-, kötöttáru- és cipőkivitelt. Túl azon, hogy nagyságrendjét tekintve a mostani a két ország eddig legjelentő­sebb megállapodása, az egyiptomi fő­városban azt is kiemelik, hogy a moszk­vai tárgyalások eredményeként bizto­sítva van a folyamatos, hosszú távú együttműködés. Ebben az összefüggésben rámutatnak, hogy március 15-én a gazdasági együtt­működési miniszter vezetésével újabb magas rangú egyiptomi delegáció láto­gat a Szovjetunióba; a jövő héten Egyiptomba utazik az Abu Tartur-i foszfátlelőhely kiaknázási lehetőségeit tanulmányozó szovjet küldöttség: a moszkvai tárgyalásokon az egyiptomi fél első ízben kért szovjet segítséget a következő, 1976—80-as időszakra vo­natkozó ötéves terv kidolgozásához. A terv előmunkálatainak megvitatására ugyancsak a jövő héten szovjet szak­delegáció utazik Kairóba. (Kairóban megjegyzik, hogy előzetes számítások szerint az Abu Tartur-i foszfátkészlet körülbelül 100 millió tonnára becsülhe­tő. A szovjet segítséggel történő kiter­melés évi 300 millió dollár értékű fosz­fátot hozna felszínre.) A nyugati fővárosokban emlékeztet­nek arra, hogy az áruforgalmi szerző­dést megelőzte — három héttel — Gro­­miko szovjet külügyminiszter kairói lá­togatása, ami messzemenően hozzájárult egyes nézeteltérések tisztázásához és annyira sikeres volt, hogy a megbeszé­lés végén Szadat elnök bejelentette: hamarosan sor kerülhet Brezsnyev egyiptomi és közel-keleti látogatására. Ugyanakkor midőn üdvözlik az új meg­állapodást, kairói megfigyelők utalnak arra, hogy egy kényes pont még rende­zésre vár: még nem született megálla­podás az egyiptomi adósságok átüteme­zéséről. E témát, csakúgy, mint a ka­tonai segély kérdését, valószínűleg a későbbi tárgyalások során pendítik meg. Az egyiptomi kereskedelmi küldöttség el-Madbuli külkereskedelmi miniszter vezetésével pénteken Varsóba utazott. V. J. VILAGGAZDASAG . 1975. MÁRCIUS 1., SZOMBAT VII. ÉVFOLYAM, 42. (1539.) SZÁM Gazdaságirányítási reformról szavaznak Svájcot LESZÁLLÍTOTTÁK A KAMA­TLÁBA­T is A hét végén népszavazást tartanak Svájcban, amelynek kimenetele fordulatot hozhat Svájc gazdaságirányításában. A szavazóknak az alkot­mány módosításáról kell dönteniök, és ha jóváhagyják, a szövetségi kor­mány szükség esetén a kantonok, helyi hatóságok, sőt a parlament meg­kérdezése nélkül is hozhat konjunktúrapolitikai intézkedéseket. Kibővül a kormány gazdaságirányítási eszköztára, valutahitelpolitikai, költségvetési és külgazdasági intézkedésekkel gyorsan léphet közbe, mi több, korlátoz­hatja a magántőke mozgási szabadságát is. A népszavazás előestéjén a munkanélküliség növekedése, a tíz százalék körül megállapodott inflációs ráta jellemzi a gazdasági légkört, és egyre aggasztóbb méreteket öltenek a nemzetközi tekintélynek örvendő svájci nagybankok, valamint nagy­­vállalatok pénzügyi nehézségei. Zürichi tudósítónk a következő je­lentést adta a népszavazás előtt álló Svájcból: A hét végi szavazás előtt magasra csaptak a szenvedélyek hullámai, hiszen elvi jelentőségű döntésről van szó. Az alkotmánymódosítás hívei országos ér­dekre hivatkoznak. Azt akarják, hogy a gazdasági életet legalábbis bizonyos mértékig előre megszabott elvek alap­ján lehessen szabályozni, aszerint, mi­képpen alakul a világgazdasági helyzet. A kormányt felhatalmaznák, hogy a parlament kikapcsolásával adókat emeljen vagy mérsékeljen, bankpoliti­kai és költségvetési intézkedéseket hoz­zon. Akik a hét végén „igent” monda­nak, azok felhívják a figyelmet, hogy a világ gazdasági mozgása olyan gyors, hogy a lassú döntések hatástalanok vagy károsak lehetnek. Látszat és valóság A törvénycikkely ellenzői a szabad­piaci gazdálkodást látják veszélyeztetve és kitartanak megkövesedett álláspont­juk mellett, hogy a piac spontán me­chanizmusa meg tudja oldani a gaz­dasági problémákat. Igyekeznek tudo­mást sem venni a tényekről, hiszen az elmúlt években a svájci kormány a szükségállapot felhatalmazása alapján következetesen túllépte saját hatáskörét, felértékelte a svájci frankot, korlátozta a hiteleket, negatív kamatokat vetett ki a külföldről beáramló tőkékre, ár- és bérfelügyeletet hozott létre. A piacgaz­dálkodás leglelkesebb pártfogói a nép­szavazás előtti kampányban már odáig mentek, hogy az „irányított gazdaság” létrejöttéről beszélnek, ahol a gazdasá­gi döntéshozatalból kizárják a tőke­ bir­tokosait. Itteni vélemények szerint a hét végi népszavazáson a választók többsége igent mond azokra az elvekre, amelyek nélkül ma már egy tőkés gazdaság kor­mányzása sem képzelhető el — fejező­dik be a tudósítás. Nyugati hírügynökségek tudósítónk­hoz hasonló következtetésekre jutottak a szavazás várható eredményét illetően. Óvatosságra készteti őket azonban az alkotmánymódosítás egyik pontja, amely előírja, hogy a szövetségi kor­mány a kantonok és a helyi­ hatóságok­­ pénzügyeiket a gazdasági­­helyzethez igazítsák. Ez egyúttal azt igs jelenti, hogy a kormány saját belátása szerint visszafoghatja a kantonoknak juttatott támogatást. Kérdés, hogy a helyi ön­­kormányzat jelszavával fellépő ellentá­bor milyen sikereket könyvel majd el. A Denktas-kormány ás a külföldi vállalatok Denktas, a ciprusi török állam vezető­je bejelentette: a török lakta területen működő külföldi vállalatoknak június 30-ig be kell jelenteniük jogigényüket — jelenti jól értesült ankarai körök­re hivatkozva a Reuter. Egyelőre nincs hír arról, mi törté­nik, ha a vállalatok nem tartják be a határidőt, de nincs kizárva, hogy eb­ben az esetben elkobozzák tulajdonukat. (Az a rézbánya, amelyben a magyar Geominco Rt.-nek részesedése van, gö­rög területen fekszik. A. Szerk.). Nicosiai jelentések szerint azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek folytatni kíván­ják tevékenységüket a török övezetben, március 31-ig rendezniük kell a szük­séges bejegyzési formalitásokat. Megfigyelők szerint az intézkedés fő célja, hogy Ankara és a tőlük formáli­san független ciprusi törökök ezzel is kész helyzetet teremtsenek, nem várva ki a sziget helyzetének általános ren­dezésére irányuló tárgyalásokat. Importált infláció , exportált munkanélküliség Változatlanul képtelenek a svájci hatóságok megküzdeni a bőség zavará­val, a külföldi tőke jelek szerint fel­tartóztathatatlan beáramlásával az or­szágba. A legutóbbi intézkedés, a hi­vatalos leszámítolási kamatlábat a jegy­bank fél százalékkal 5 százalékra mér­sékelte, s várhatóan — a büntető, ne­gatív kamatok kivételével — valameny­­nyi rövid lejáratú kölcsönkamat csök­kenni fog a svájci pénzpiacon. Közben azonban Amerikában is újabb kamat­lábcsökkentést hajtottak végre, s a prime rate a New York-i nagybankok­nál már csak 8,25 százalék. A beáramló tőkék — s egyre nagyobb mennyiségben az olajdollárok — nem­csak a hazai pénzforgalmat duzzasztják fel, hanem megerősítve a svájci frank árfolyamát, komoly hátrányba hozzák az exportra termelő ipart, amely ki­termelt dollárjaiért jóval kevesebb svájci frankot válthat be. A Nestlé, a Hoffmann-La Roche, a Ciba Geigy és más, nemzetközileg is számon tartott „multik” nyeresége rohamosan apad, és az óraipar — amely legalábbis annyira jellemzi Svájcot mint trezorjai — a má­sodik világháború óta először kénytelen volt munkásainak egy részét utcára kül­deni. Elmúlt már az a korszak, amikor egy hónap alatt a munkanélküliek száma három fővel, 61-re emelkedett (ez egy évvel ezelőtt volt). Februárban 2000 hi­vatalos és 1600 nem hivatalos (munka­­nélküli listára nem vett) állástalanja volt az országnak, közel 10 ezren rövi­dített munkaidőben dolgoztak. S mi­közben Svájc importálja az inflációt, amely 10 százalék körüli szinten állapo­dott meg, cserébe exportálja a munka­­nélküliséget. Egyedül tavaly 90 ezer vendégmunkás mondott végleg búcsút Svájcnak és azzal számolnak, hogy ab­ból a 150 ezer idénymunkásból, akik de­cemberben kiutaztak az országból, 50 ezer többé nem tér vissza. A viszonylagos szociális béke eme szigete is alámerülni látszik, hiszen a népszavazás idejére a svájci szakszerve­zetek — 1954 óta első ízben — mozgó­sítanak, az egész országban gyűléseket hirdetnek meg. Veszélyeztetve érzik munkahelyüket és jövedelmüket. A vál­lalkozók és a kormány — mondják — egyre kevésbé hajlik a létfenntartási költségek bérpótlékkal való ellensúlyo­zására. Mi több, az üzemek előszeretet­tel alkalmazzák azt a gyakorlatot, hogy elbocsátják a munkásokat, majd nem sokkal később alacsonyabb bérek mel­lett ismét foglalkoztatják őket. (Reuter, AP—DJ) Világbank-hitel Jugoszláviának Belgrádi tudósítónktól­ Májusra várható annak a szerződés­nek az aláírása, amelynek alapján a Világbank 66,5 millió dollár mezőgaz­dasági hitelt nyújt Jugoszláviának. Az egyéni termelői szektorban a kölcsön mintegy 60 százalékát a tár­sult mezőgazdasági üzemek, illetve a társulások gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó egyéni termelők kapják. A hitel beruházásra történő felhasználása kapcsolódik a „zöld terv”-hez; köztár­sasági, illetve tartományi társadalmi megállapodások formájában tárgyal­nak az egyes részösszegek odaítéléséről. A hitel a hústermelés, a zöldségterme­lés területén vízi öntözőrendszerek, hű­tőházak, tejüzemek, mezőgazdasági gé­pek beszerzésére egyaránt felhasznál­ható. A társult üzemek és egyéni termelők 5—15 éves lejáratra kapják a hitelt, kamatlábát a Világbank a későbbiek­ben állapítja meg. NAPRÓL NAPRA­ ­ RENDKÍVÜL GYORS ÜTEMBEN FEJLŐDÖTT TAVALY A ROMÁN GAZDASÁG. A tervjelentés szerint a nemzeti jövedelem 12,5 százalék­kal nőtt, ez volt az elmúlt tíz év legnagyobb üteme. Az ipar fejlődése a vegyipar kivételével tervszerű volt, a mezőgazdasági termelés az előző évi szinten maradt. Hiányosságok mutatkoztak a beruházások területén, s problémákat jelentett egyes területeken, hogy nem hasz­nálták ki a kapacitásokat. ♦ AZ OLAJ KÍNA FŐ FIZETÉSI ESZKÖZÉVÉ VÁLHAT. Tavaly 50 millió tonna olajat hozott felszínre, s ezzel a 14-ik volt a világ­­ranglistán. Egyes elemzések szerint már a közeljövőben 400 millió tonna olajat termelhetnek. Ehhez azonban külföldi közreműködés is szükséges. Elsősorban Japán jöhet számításba. ♦ A JUGOSZLÁV—MAGYAR MŰTRÁGYAEGYEZMÉNY ENYHÍT FOSZFORMŰTRÁGYA-IMPORT GONDJAINKON. A világpiacon hiány van foszforműtrágyából, s a jugoszláv szállítások megoldhatják problémáinkat. Költséget takaríthatunk meg azzal, hogy nem kell rendkívül drága foszforsavüzemet létesíteni. A szerződés teljes értéke a világpiaci árak alakulásától függ, de a kölcsönös szállítások min­denképpen több száz millió dollárt tesznek ki 1978 és 1992 között. ♦ ISMÉT ESETT A CUKOR ÁRA. 1974 augusztusa óta először olcsóbb a cukor 300 fontnál, ami messze elmarad a csúcsnak számító novem­beri 650 fonttól. A világpiaci készletek bőségesek, az USA és az EGK továbbra is távol van a piactól. ♦ ÚJABB BÚZA-MEGRENDELÉSEKTŐL LÉPETT VISSZA PEKING. Kína most újabb 400 ezer tonna gabona bevitelétől állt el, így az Egyesült Államok a tavalyi 3,2 millió tonnával szemben csupán 1,44 millió tonna búzát szállít. A fejleményt a megfigyelők Peking fizetési nehézségeivel és a jobb terméseredményekkel magyarázzák. WI- FALUVÉGI LAJOS NYILATKOZATA AUSZTRIAI ÚTJÁRÓL Bécsben pénteken befejeződtek a ma­gyar—osztrák pénzügyi tárgyalások. A megbeszélések végeztével Faluvégi La­jos pénzügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának. Elmondta, hogy egyezményeket írtak alá a korábbi megbeszélések eredményeként a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki- és a vagyonadók, valamint a hagyatéki- és öröklési adók terén. A korszerű, a mai nemzetközi követelmé­nyeknek jobban megfelelő és a jövőbeni együttműködésre szélesebb kereteket biztosító egyezményekben az adóztatás eszközeivel kívánják elősegíteni a két ország területén működő osztrák, illetve magyar vállalatok és a közös érdekelt­ségű gazdasági társulások tevékenységé­nek kibontakozását. A magyar—osztrák kooperációs kap­csolatokról Faluvégi Lajos elmondta, hogy jelenleg több mint 50 kooperációs egyezmény van érvényben, és néhány további nagyobb együttműködési szer­ződés körvonalai is kirajzolódtak. Eze­ket azonban még nem kamatoztatták a lehetőségekhez mérten. Hozzátette: osztrák részről készség van az iránt, hogy harmadik piacokon közösen lép­jünk fel gépi berendezések, beruházási javak szállításával. Ezáltal vállalataink jobban kihasználhatják a termelőkapa­citásokat, egyesíthetik anyagi erőforrá­saikat, kiegészíthetik műszaki-technikai lehetőségeiket, s mindezek révén növel­hetik versenyképességüket a nemzetkö­zi piacokon. A magyar vállalatok a le­hetőségeket akkor aknázzák ki még jobban, ha az ajánlatokra gyorsabban visszatérnek, s alkalmazkodnak a mű­szaki-technikai igényekhez. A kínált berendezésekhez felajánlott hitelfelté­teleknek pedig összhangban kell len­niük a nemzetközi piacokon kialakult szokásokkal — fejezte be nyilatkozatát a pénzügyminiszter. Az osztrák hírügynökség, az APA a magyar miniszter látogatása befejezté­vel kiadott tudósításában megjegyzi, hogy Faluvégi Lajos osztrák partnere, Androsch Magyarországra szóló meghí­vást fogadott el egy később meghatá­rozandó időpontra. A hírügynökség ér­tesülése szerint a két pénzügyminiszter a jövőben rendszeresen találkozik majd, előreláthatólag évente egyszer. Erről is most jött létre megállapodás. Magyar részről ismét felvetették a tárgyalások során a kooperációs meg­állapodások alapján szállított magyar áruk vámjának eltörlését, illetve e cik­kek kedvezőbb elbánásban való része­sítését — írja az APA tudósítója. E kér­dés tárgyalását éppúgy, mint az osztrák fuvarozók magyarországi útadójáról szóló egyezmény előkészítését, szakér­tői szinten folytatják. A Szovjetunióban módosították a tőkés valuták árfolyamát Moszkvai tudósítónktól. Március 1-től az állami bank 14 tő­kés valuta árfolyamát módosította a Szovjetunióban. A szocialista országok valutáinak jegyzése nem változott. Minden idők legalacsonyabb árfolya­mára süllyedt a dollár, 100 egységért ezután 70 rubelt adnak. Csökkent a kanadai dollár (100 kanadai dollár , 70,1 rubel), ezenkívül a török líra, az izlandi korona, a burmai kjat és az indiai rúpia árfolyama is. Több hónap után először emelkedett az angol font. A jövőben 1 font 1,62 rubelt ér, a ko­rábbi 1,6 rubellel szemben. Tartósan emelkedik a nyugatnémet márka, 100 egységért március 1-től 30,6 rubelt ad­nak. Javult a francia frank (100 frank = 16,57 rubel), mintegy 2,*3 százalék­kal emelkedett a holland gulden és a svéd korona jegyzése. Feljebb került a japán jen és a spanyol peseta is. Gierek fogadta a francia külügyminisztert Sauvag Margues francia külügyminisz­ter csütörtökön felkereste Edward Giereket, a LEMP első titkárát és meg­beszélést folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról. Folytatódtak a külügy­miniszteri tárgyalások is. Mint az AP—DJ jelenti, Olszowski lengyel kül­ügyminiszter kifejezte aggodalmát a Közös Piac diszkriminációs kereskede­lempolitikája miatt. Sauvag Margues-ot fogadta Jarosze­­wicz miniszterelnök is, elsősorban az ipari kooperációval kapcsolatos kérdé­seket vitatták meg. A két ország szoro­sabbra fűzheti az együttműködést az élelmiszer-, a vegyi, a fém- és a gép­iparban. A Reuter szerint a tárgyalásokon több világpolitikai kérdés is szóba ke­rült. A lengyel külügyminiszter sajnál­kozását fejezte ki, hogy a bonni kor­mány most nem mutat olyan érdeklő­dést a keleti politika iránt, mint ko­rábban. 1973-ban egy sor kérdést meg lehetett oldani, most viszont nehezeb­ben halad a párbeszéd. A két külügy­miniszter tárgyalt az európai biztonsá­gi konferencia egyes kérdéseiről is. (Reuter, AP—DJ) Konvertibilis valuták forintárfolyamának változása A konvertibilis valuták árfolyamará­nyaiban az utóbbi két hónapban jelen­tős változások történtek a deviza­piacokon. A Magyar Nemzeti Bank ezt figyelembe véve több konvertibilis va­luta forintárfolyamát módosította 1975. március 1-től. A forint új pótlékok­ kö­zépárfolyamai január 1-hez képest a dollár 6, az angol font 4 százalékos le­értékelését, a svájci frank 5 százalékos felértékelését tükrözik. Nem változott a nyugatnémet márka és az osztrák schil­ling forintárfolyama. Az alábbi táblá­zat egyes valuták március 1-től érvé­nyes árfolyamát tünteti fel (zárójelben a január 1-től március 1-ig érvényben volt középárfolyamokat): Pótlékolt forint Pénznemek középárfolyam március 1-től 100 USA dollár 2044,86­­ angol font 49,07 100 svájci frank 761,81 1000 olasz líra 32,16 100 spanyol peseta 86,25 100 kanadai dollár 2065,52 Az árfolyamok változásával kapcsolat­ban március 1-i hatállyal a külkeres­kedelmet érintő intézkedések bevezeté­sére is sor került. (2175,39) (51,12) (725,54) (33,15) (38,55) (2197,37) Aláírták a loméi konvenciót Tegnap a togói fővárosban hivatalo­san aláírták a Közös Piac és 46 afri­kai, csendes-óceáni és karib-tengeri fejlődő ország kereskedelmi, segélyezé­si és együttműködési megállapodását. A konvenció a többi között export­stabilizációs alapról intézkedik, amely 12 alaptermék exportbevételeinek in­gadozásától mentesíti a termelő orszá­v­gokat. A 12 termékből évente 2 mil­liárd dollár értékben vásárol a 46-ok­­tól a Közös Piac. A Közös Piac és a volt afrikai francia gyarmatok eddigi együttműködéséhez képest újdonság még a loméi konvencióban, hogy ipari kooperációt is előirányoz a kilencek és a 46-ok között. (Reuter, AP—DJ) Arab hitel Jugoszláviának hőerőmű építésére Az Arab Emirátusok Államszövet­sége 42 millió dolláros hitelt nyújtott a szlovén Ljubljanska Bankanak hő­erőmű építésére. Mint a belgrádi Poli­tika című napilap jelentette, most első ízben vett fel jugoszláv bank­hitelt az Arab Emirátusoktól. (Reuter)

Next