Világgazdaság, 1975. március (7. évfolyam, 42/1539-62/1559. szám)
1975-03-01 / 42. (1539.) szám
2. A Kínai Népköztársaság és az olaj Kínai vezetők 1974-ben több alkalommal is 50 millió tonnában határozták meg a Kínai Népköztársaság előző évi kőolajtermelését, amivel országuk a 14. helyet foglalta el a világranglistán. Ha az adat pontosságát illetően vannak is viták, ahhoz nem fér kétség, hogy egy évtized alatt igen jelentős emelkedést értek el az olajtermelés terén (az Országos Népi Gyűlés 1975 januárjában tartott ülésén Csou En-laj hat és félszeres növekedésről beszélt). Ma már a külföldi megfigyelőket nem az a kérdés foglalkoztatja, hogy képes-e Kína ebből a fontos energiahordozóból szükségleteit fedezni, hanem az, reálisak-e azok a vélemények, amelyek a jövő egyik olajhatalmát látják a távol-keleti országban. A szocialista országok jelentős segítséget nyújtottak a Kínai Népköztársaságnak az olajipar korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, új lelőhelyek feltárásához és szakemberképzéshez. Ez lehetővé tette, hogy amikor a kínai vezetők tevékenysége következtében a szovjetkínai kapcsolatok megromlottak, átmeneti nehézségek után, viszonylag rövid idő alatt (1963-ra) sikerült az általános gazdasági visszaesés ellenére is önellátóvá tenni az országot ebből az egyre nagyobb jelentőségű nyersanyagból. Az ötvenes évek közepéig az olajtermelésben fele-fele arányban részesedett a kőolaj és az olajpalából lepárlással nyert olaj, az ötvenes évek második felében a közép-ázsiai olajmezők feltárásával az olajpala részesedése csökkent, az ország iparvidékeitől távol eső nyersanyagforrások azonban súlyos szállítási problémákat okoztak. A mandzsúriai Hejlungcsiang tartományban fekvő tacsingi olajmező felfedezése, majd a hatvanas évek elejétől megindult feltárása Kína olajgondjait nagymértékben csökkentette. Tacsing hamarosan a kínai olajtermelésnek mintegy a felét adta, s részarányát csak azóta becsülik kisebbre, amióta felfutóban van a Santung tartományi Sengli és a Hopej tartományi Takang olajmezők termelése. Ez utóbbiak a Pohaj-öböl környékén, a tengeri kikötők és a Peking—Tiencsin iparvidék környékén vannak. A hatvanas évek közepe óta Kína már szükségleteinél több olajat termel, s a többletmennyiség exportra kerül. Az export eleinte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Vietnami Demokratikus Köztársaságba irányult, a hetvenes évek eleje óta azonban több más országa is, amelyek közül kiemelkedik az olajéhségéről közismert Japán. A kínai vezetőket nyugtalanította a szibériai kőolaj kiaknázásban kibontakozó japán—szovjet együttműködés, amelyet egyre növekvő mennyiségű kőolajszállítással igyekeztek megtorpedózni. Az évi 200 millió tonna kőolajat importáló Japán számára az 1973-ban Kínából behozott 1 millió tonna csak csepp volt a tengerben, az 1974. évi 4 millió tonna, s az ez évre várt több mint 10 millió tonna azonban már nem elhanyagolható mennyiség, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezeket beruházási hitelek és várakozási idő nélkül kapják. A kínai vezetők állítólag 25 millió tonna kőolajat ígértek Japánnak a közeljövőben. A vezető tőkésországokkal folytatott külkereskedelem kiegyensúlyozatlansága közismert, s az egyre meghatározóbb szerepet játszó japán—kínai kereskedelemben napjainkig felhalmozódott félmilliárd dolláros kínai tartozást az elhalasztott fizetések rendszere megszüntetni nem tudja, az olajexport megkétszerezése azonban igen. Az olaj az exportcikkekben egyelőre nem bővelkedő Kína egyik legfontosabb fizetési eszközévé válhat, s jelentős szerephez juthat az iparosításban. Kína olajtermelése — japán közreműködéssel — a közeljövőben elérheti a 400 millió tonnát, amiből 100 milliót Japánba exportálhat — mondja a Japán— Kínai Olajimport Bizottság elnöke. A Japan Petroleum Development Corporation londoni képviselője a China Quarterly legutóbbi számában közzétett tanulmányában már jóval szkeptikusabb. Igaz, 1975-re ő is 68 millió tonnás termeléssel számol, ami 1982-re 185 millió tonnára növekedhet, véleménye szerint azonban az általa 1,2 milliárd tonnára becsült készletek ekkorra kimerülnének, s a belső fogyasztás növekedése miatt az export 1982-ben sem haladná meg a 24 millió tonnát. Az 1,2 milliárd tonnás becslés azonban már régen túlhaladott, a nemzetközi szakirodalom (részben kínai fóliásokra támaszkodva) 3—10 milliárd tonnára becsüli a kínai kőolajkészleteket, ami már nemzetközi viszonylatban is jelentős mennyiség, a szárazföldi talapzat készletével együtt pedig ez a szám a fantasztikusnak tűnő 40—45 milliárd tonnára ugrik fel. A hazai olajfogyasztás ugrásszerű növekedésével viszont számolni nem kell, hiszen a gépkocsik száma elég csekély. Minden jel arra mutat, hogy a kínai gazdaság irányítói az olajexport gyors növelésére törekednek. Az ország első nagyobb olajvezetéke 1973 végén készült el, amely az észak-mandzsúriai lelőhelyeket a Pohaj-öböl partján fekvő Csinhuangtao kikötőjével köti össze. Jellemző az a gyorsaság is, amellyel az 1152 kilométer hosszú csővezetéket, minden előzetes tapasztalat nélkül egy 1970 őszén hozott határozatnak megfelelően megépítették. A csővezeték szállítókapacitásáról nem adtak hírt, a közölt fényképekről ítélve azonban egy méter átmérőjű lehet, s az ilyen csövek — a nemzetközi gyakorlat szerint — évi 30—40 millió tonna olaj továbbítására is alkalmasak. A tacsingi olajmező termelését egyelőre ennél kevesebbre becsülik (évi 20 millió tonnára), a közelében felfedezett újabb lelőhelyek azonban a termelés további növelését teszik lehetővé. Az olajtermelés növelésére irányuló szándékot tükrözi a kínai sajtónak az az újabb keletű híre is, hogy nemrégiben elkészült az első kínai úszó fúrótorony, amelyet a Sárga-tenger déli részén folyó olajkutatásokban kívánnak felhasználni. Polonyi Péter 1975. MÁRCIUS 1. • Lengyel és nyugatnémet szakemberek kétnapos tanácskozása kezdődött csütörtökön Bonnban. A megbeszélések témája a szén és egyéb nyersanyagok közös kitermelésének lehetősége, valamint az együttműködés bővítése az energia- és a vegyipar területén. A két ország közötti kapcsolatok az utóbbi időben hűvösebbé váltak, miután Bonn megtagadta, hogy 1 milliárd dolláros, hosszú lejáratú hitelt nyújtson Lengyelországnak. • Márciusban Algériába látogat Pierre Lardinois, a brüsszeli bizottság mezőgazdasági kérdésekben illetékes tagja. Lardinois az Algéria által javasolt hosszú lejáratú egyezményről tárgyal, amelynek keretében Algéria gabonát vásárolna a Közös Piactól. 39 A kubai erőművek teljesítményét 1974-hez viszonyítva 20 százalékkal növelik. Ehhez 40 új elosztóközpontot adnak át, több száz kilométer 220 kilovolt feszültségű, valamint több mint 2500 kilométer alacsony feszültségű vezetéket is építenek. Az évtized végéig további 300 ezer lakást kapcsolnak rá az energiaellátó hálózatra. • Japán 16,3 milliárd jent (57 millió dollár) hitelez Indonéziának gázrendszer építésére, telefon- és televíziós hálózatának fejlesztésére, valamint más nemzeti létesítmények finanszírozására. A kölcsönöket 20—30 év alatt kell viszszafizetni. Az első 7—10 év kamatmentes, az ezt követő időszak kamatlábai 2,75 és 3,5 százalékosak. • A zágrábi INA Naftaplin kutatói újabb kőolajlelőhelyre bukkantak Podravska Slatina közelében, 3 ezer méter mélységben. Szlavónia olajmezői a feltárás óta eltelt 3 év alatt csaknem 2 millió tonna kőolajat adtak. Ebből tavaly 615 ezer tonnát hoztak felszínre. • Venezuela 2 fehérhajót rendelt a spliti hajógyártól, több mint 43 millió dollárért. Tavaly — hosszú évek óta először — deficittel zárult Belgium külkereskedelmi mérlege. Az 1973. évi 14 milliárdos többlettel szemben 1974-ben 57 milliárd veszteség mutatkozott. A fizetési mérleg ennek ellenére pozitív, főként a jelentős tőkebeáramlás miatt. itt Az Aral-tengertől északnyugatra levő kazahsztáni foszforit-lelőhelyeken megkezdték az első bánya feltárását. Itt külszíni fejtéssel termelik majd ki ezt az ásványt. A terület foszforitkészleteit körülbelül 2 milliárd tonnára becsülik. Kiaknázása hosszú idő óta húzódott vízhiány miatt. Most leküzdötték az akadályt: a hidrológusok nagy föld alatti vízkészleteket fedeztek fel. Új földgázlelőhelyet fedeztek fel az Északi-tenger NSZK-val és Angliával határos körzetében — közölték Kielben. Szakértők véleménye szerint évente mintegy 380 milliárd köbméter földgázt termelhetnek ki, e munkálatokat a tervek szerint francia, nyugatnémet, angol és amerikai vállalkozásból álló nemzetközi konzorcium végzi majd. Csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi előirányzat Jugoszlávia és Csehszlovákia kereskedelme 1975-ben az elmúlt évihez viszonyítva 20 százalékkal nő, értéke összesen 670 millió dollár lesz. A Csehszlovákiából származó jugoszláv importcikkek listáján 1975-ben 550 ezer tonna kokszolható szén, 110 ezer tonna hengerelt áru, gépek, berendezések és fogyasztási cikkek szerepelnek. A Csehszlovákiába szállított jugoszláv exportcikkek listáján változatlanul mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, gépek ésberendezések, elektromos-műszeripari cikkek dominálnak. (Tanjug) Nyugatnémet kiállítás Moszkvában Moszkvai tudósítónktól Az NSZK nehéziparának, kohászatának és autóiparának ismert nagyvállalatai (így a Krupp, a Salzgitter, a Mannesmann, a Daimler-Benz is részt vesznek azon a nagyszabású ipari és mezőgazdasági kiállításon, amelyet március 13. és 25. között rendeznek a szovjet fővárosban. Tizennyolcezer négyzetméternyi területen 140 cég vonultatja fel termékeit. Az említett vállalatokon kívül a Bosch, az AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) és más gyárak, üzemek mutatják be a nyugatnémet nehéz-, könnyű-, műszer- és élelmiszeripar exporttermékeit. Három nagy pénzintézet, a Deutsche Bank, az Ost-West Handelsbank és a Kommerzbank információs irodát nyit. A kiállítás időtartama alatt szakmai konferenciákat, filmvetítéseket terveznek, nyugatnémet és szovjet szakemberek több iparágban szimpoziont tartanak. Az ipari és mezőgazdasági kiállítást eredetileg még a múlt év októberére tervezték, de a Szokolnyiki parkban pusztító tűz akkor meghiúsította a programot. A két ország eddigi legnagyobb gazdasági jellegű bemutatójának a népgazdasági eredmények állandó kiállítása ad otthont. A szervezési feladatokat a düsseldorfi Nova cég látja el. London nem ad haladékot Chilének a hitelek visszafizetésére A munkáspárti balszárny nyomására az angol kormány bejelentette, nem küldi el képviselőit a Chilének hitelező 14 ország, az úgynevezett párizsi klub havi értekezletére , amelyen Chile kérésére adósságai törlesztésének elhalasztásáról tárgyalnak majd, és nem ad haladékot az idén esedékes részlet visszafizetésére. Healey pénzügyminiszter felszólította Anglia közös piaci partnereit, ne vegyenek részt az értekezleten, míg a santiagói junta nem bocsájt szabadon minden politikai foglyot. Chile külföldi adósságaiból 36 millió dollár visszafizetése idén válik esedékessé. Az ország bevételei ugyanakkor 800 millió dollárral elmaradnak a tavalyitól a réz árának zuhanása miatt. Az Egyesült Államok után London Chile legnagyobb hitelezője, öszesen mintegy 130 millió font kölcsönt adott eddig. Olaszország már korábban jelezte, hogy nem képviselteti magát a párizsi klub találkozóján, és nem számítanak Hollandia és Norvégia részvételére sem. London a többi fő hitelezőt — az USA-t, Franciaországot és Kanadát — is rá akarja bírni az értekezlet bojkottálására. (Reuter, AP—DJ) Rekordösszegű hadiköltségvetés Törökországban A török parlament jóváhagyta az 1975. évi költségvetést, amely rekordösszeget, 20 milliárd török lírát (kb. 1,5 milliárd dollár) irányoz elő hadikiadásokra. Az összesen 107 milliárd lírás (7,5 milliárd dollár) költségvetésből 1 milliárd dollárt fordítanak közművelődésre, 150 millió dollárt pedig paramilitáris szervezetek — mint például a csendőrség — fenntartására. A költségvetés legnagyobb — 3 milliárd dolláros — tételét nem körvonalazott „kormánykiadásokra” fordítják. A hadiköltségvetés 55 százalékkal nagyobb, mint tavaly és várhatóan az előirányzottnál is több lesz, mert a parlament további 650 millió dolláros hadihitelről tárgyal az amerikai fegyverembargó ellensúlyozására. (Reuter) Adócsökkentést szavazott meg az amerikai képviselőház Az amerikai képviselőház tegnap szavazott az elnök adómérséklési javaslatairól, s Ford elnök javaslatainál 5 milliárd dollárral nagyobb mérvű, összesen 21,3 milliárdos adócsökkentést hagyott jóvá. A képviselők emellett külön adókedvezményeket szavaztak meg az alacsony jövedelmű rétegeknek. Megvonják az olajipar 50 éve élvezett adókedvezményeit, ezek tavaly 2,5 milliárd dollárt jelentettek. Kérdés, hogy a képviselőházi tervezetek keresztülmehetnek-e a szenátuson — írja a Reuter —, mert az olajadókedvezmények eltörlésének a szenátusban számos ellenzője van. A kongresszus demokrata párti többsége csütörtökön ellentervet hozott nyilvánosságra, meg kívánva akadályozni, hogy az olaj importvámját Ford elnök javaslatára felemeljék. Mint ismeretes, a kongresszus három hónappal elhalasztotta a vámemelésről szóló elnöki rendelet életbe léptetését. A demokraták a benzin szövetségi adójának 8 százalékos felemelésével kívánnák megfékezni a fogyasztást. A kongreszszus demokrata párti vezetői tegnap találkoztak Ford elnökkel, hogy megpróbálják egyeztetni a gazdasági helyzet javításáról vallott eltérő elképzeléseket. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG EGÉSZÉBEN VÉVE SIKERES ESZTENDŐ VOLT Románia 1974. évi gazdasági fejlődése „Az elmúlt évben gyors ütemben fejlődött a nemzetgazdaság, elmélyült a termelés struktúrájának modernizálási folyamata, javult a termelőerők területi elosztása. Tovább csökkentették a termelési költségeket, nőtt a munkatermelékenység. Az anyagi javak termelésének emelkedése és az árak stabilitásának fenntartása biztosította az egészséges pénzforgalmat” — hagsúlyozza a Románia tavalyi gazdasági eredményeiről szóló dokumentum. A nemzeti jövedelem 12,5 százalékkal nőtt, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy az ipari ágazatok — a vegyipar kivételével — teljesítették az évi előirányzatokat. A mezőgazdaság össztermelése, bár az előző évi szinten maradt, biztosítja a lakosság ellátását és az ipar számára szükséges nyersanyagokat. A hivatalos közlemény megállapítja: javítani kell a termelőegységek munkáját, a mezőgazdasági feladatokat idejében és jó minőségben kell elvégezni. Elengedhetetlenül fontos a művelhető terület maradéktalan kihasználása. Hiányosságok vannak a beruházások kivitelezésénél is. A lakosság pénzjövedelmei gyarapodtak, a fogyasztási javak termelése emelkedett. „A tervidőszak negyedik esztendejének eredményei — a gazdaság fokozott ütemű fejlesztése és az életszínvonal emelkedése — megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az ötéves terv előirányzatait határidő előtt teljesítsük” — mutat rá a hivatalos jelentés. Az ipar az utóbbi évtized leggyorsabb fejlődési ütemét érte el 1974-ben. Jelentős termelőkapacitásokat helyeztek üzembe, javult a termelés struktúrája, nőtt a termékek műszaki és minőségi színvonala. Az iparágak általában teljesítették tervüket, a termelés értéke 495 milliárd lej volt, 25,8 milliárd lejjel több az évi előirányzatnál. Az előző évhez viszonyítva az össztermelés volumene 15 százalékkal nőtt, értéke 64,4 milliárd lejjel emelkedett, sőt befolyásolta, hogy több termelőegység nem tudta valóra váltani célkitűzéseit. Korszerűbb közlekedés Az áruszállítás Romániában 1974-ben 11 százalékkal, az utasszállítás 10,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A tengeri szállításban 41,2 százalékos, a folyami szállításban pedig 16,5 százalékos növekedést értek el. Az elmúlt évben 22 Diesel- és villamos mozdonnyal, 2758 tehervagonnal, 290 személyvagonnal, 8240 tehergépkocsival, 5637 autóbusszal és 18, összesen 356 ezer tonna raksúlyú tengeri hajóval bővítették a szállítás műszaki-anyagi alapját. Új villamosított vasútvonalat helyeztek üzembe, átadták a transzfogarasi országutat. Új beruházással növelték a constancai kikötő forgalmi kapacitását. A gazdaságban eszközölt beruházás körülbelül 125 milliárd lejt tett ki, 17,3 százalékkal többet, mint 1973-ban. Az állami beruházások értéke 112 milliárd lej volt, 22,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Kedvezően változott a beruházási szerkezet, nagyobb alapokat fordítottak a gépekkel és berendezésekkel való ellátásra, az építő-szerelő munkák arányának csökkentésére. Az állami állóalapok értéke 1974-ben 99,6 milliárd lej volt, ez 28,7 százalékos növekedést jelent 1973-hoz viszonyítva. A beruházások kivitelezésében a határidőket többször nem tartották be, elmaradtak a műszaki-gazdasági tanulmányok és a kivitelezési dokumentációk kidolgozásával, készek a berendezések szállításával és ezek felszerelésével. Intenzív iparfejlesztés A főbb iparágak eredményei a következők: a fém- és színesfémkohászatban 12,6 százalékkal, a gépiparban 20,2 százalékkal, a fakitermelő- és feldolgozóiparban 6,9 százalékkal, az építőanyagiparban 10,2 százalékkal, a könnyűiparban 17,4 százalékkal és az élelmiszeriparban 8,4 százalékkal nőtt a termelés. Különösen gyors volt az emelkedés az elektronikai iparban — az 1973-as szinthez képest 30,6 százalék, az alumínium- és alumíniumötvözetek gyártásában 32,5 százalék, a szerszámgépgyártásban 43 százalék. Nagyobb mennyiségű ötvözött acélt, traktort, személygépkocsit, műtrágyát, hűtőszekrényt és konfekcióárut készítettek. Új gépek, berendezések gyártása kezdődött meg: nagy teljesítményű Diesel-motor, 10 tonnás tehergépkocsi, 150—200 férőhelyes folyami utasszállító hajó, automata- és revolver esztergagépek, új acéltípusok, műgyanta- és műszáltípusok, lakkok, festékek és egyéb termékek. Bővült a fogyasztási cikkek skálája is. Egyes területeken, főképp a vegyiparban az 1974. évi termelési tervet nem teljesítették. Több termelőkapacitást nem helyeztek üzembe határidőre. Az elmaradáshoz hozzájárult a pitesti petrolkémiai kombinátban történt robbanás is. A munkatermelékenység az iparban 1973-hoz viszonyítva 7 százalékkal nőtt, s ily módon több mint 27 milliárd lejes többlettermelést értek el — ennél magasabb volt a növekedési ütem a fémiparban, a nehéziparban és a könnyűiparban. Az ipar fejlesztéséről szóló jelentés végül határozott lépéseket sürget a hibák kiküszöbölésére, a termelési potenciál maradéktalan kihasználására. Felhívja a gazdálkodó és irányító szervek figyelmét a hiányosságok megszüntetésére, a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok javítására, az anyagellátottság zökkenőmentes biztosítására, a felújítás ütemének fokozására, a munkatermelékenység további növelésére, a termelési költségek csökkentésére. Fontos feladatként jelöli meg a rend és a fegyelem megszilárdítását a munka minden területén. A kisipari szövetkezetek az árutermelési, és szolgáltatási tervet 99,8 százalékban, a fogyasztási szövetkezetek pedig 108,4 százalékban teljesítették. A mezőgazdaságot (részletesebben lásd VILÁGGAZDASÁG, február 15. 4. oldal.) 13 940 traktorral és 5100 önjáró kombájnnal látták el, öntözés alá vontak 179 000 hektárnyi mezőgazdasági területet. A növénytermesztésben az átlagos hektárhozam búzából és rozsból 2062 kilogramm volt, szemeskukoricából 2432 kilogramm, őszi burgonyából 14 065 kilogramm. Az állattenyésztésben jó eredmények születtek, az állatállomány gyarapodott. A mezőgazdasági össztermelés több mint 90 milliárd lejt tett ki. A mezőgazdasági terv teljesítő- Javuló jövedelmek A külkereskedelem 1974-ben a korábbi évhez képest 38,3 százalékkal nőtt. Javult az export struktúrája, növekedett a gépek és berendezésk, a vegyi termékek, az ipari közszükségleti áruk kiviteli aránya. Kedvező áron értékesítették a román árukat a külföldi piacokon, az importból pedig biztosították a termelési terv megvalósításához szükséges nyers- és alapanyagokat, valamint a gépi felszereléseket. Románia 1974-ben 130 állammal tartott fenn gazdasági, kereskedelmi és kooperációs kapcsolatokat. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma az év végén 10,1 millió fő volt, az összlakosság körülbelül 48 százaléka. A nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók részaránya ugyanezen időpontban a foglalkoztatottak 60 százalékát tette ki. Csaknem 200 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, emelkedett a munkaerő képzettségi foka is. A lakosság pénzjövedelmei a szocialista szektorban — egy év alatt — 8,8 százalékkal gyarapodtak, valamivel kisebb mértékű volt az emelkedés a mezőgazdaságban dolgozóknál. Az átlagos reáljövedelem 4,4 százalékkal nőtt. Javult a lakosság ellátása élelmiszerekből és tartós fogyasztási cikkekből egyaránt. Bővült a kereskedelmi hálózat, az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma tavaly 10 százalékkal nőtt. Az állami költségvetésből folyósított szociális és kulturális kiadások 1974-ben elérték a 47,8 milliárd lejt, 3,4 milliárd lejjel haladták meg az 1973. évieket. Emelkedtek a nyugdíjak, a családi pótlékok és a betegsegélyezésre fordított alapok- F. Zs. — J. Gy. A Fülöp-szigetek és a szocialista országok A manilai kormány reformpolitikája szerves részének tekinti a szorosabb politikai-gazdasági és kulturális kapcsolatok kiépítését a szocialista országokkal — hangsúlyozta Tatad tájékoztatásügyi miniszter az ADN tudósítójának adott interjújában. „Komoly érdekeink fűződnek a két évvel ezelőtt megindult folyamat folytatásához, és újabb lépéseket fogunk tenni kapcsolataink további javítása érdekében” — mondotta. A miniszter körvonalazta Marcos elnök politikáját, a két és fél évvel ezelőtt elrendelt rendkívüli állapotot. (Ennek fenntartásáról csütörtökön népszavazáson döntöttek, a szavazás eredménye azonban csupán 2—3 hét múlva áll majd rendelkezésre.) E politika legfontosabb elemének a földreformot tartja a miniszter. „A földeket kezükben tartó nagybirtokosok képviselői szembeszálltak a kongreszszusban hosszú évekig minden reformtervvel. A rendkívüli állapot lehetőséget nyújt arra, hogy a földet azoknak adjuk, akik azt megművelik. Ösztönözzük a szövetkezetek létesítését, tevékenységünkkel azon vagyunk, hogy fokozzuk a termelékenységet és önellátóvá tegyük az országot mezőgazdasági termékekből.” Marcos „új társadalmának” további fő alkotóelemeként Tatad az erős népgazdaság kiépítését, valamint a korrupt és cselekvőképtelen gépezet átszervezését jelölte meg. (ADN)