Világgazdaság, 1975. március (7. évfolyam, 42/1539-62/1559. szám)

1975-03-01 / 42. (1539.) szám

2. ­ A Kínai Népköztársaság és az olaj Kínai vezetők 1974-ben több alkalommal is 50 millió tonnában hatá­rozták meg a Kínai Népköztársaság előző évi kőolajtermelését, amivel or­száguk a 14. helyet foglalta el a világranglistán. Ha az adat pontosságát illetően vannak is viták, ahhoz nem fér kétség, hogy egy évtized alatt igen jelentős emelkedést értek el az olajtermelés terén (az Országos Népi Gyűlés 1975 januárjában tartott ülésén Csou En-laj hat és félszeres növe­kedésről beszélt). Ma már a külföldi megfigyelőket nem az a kérdés fog­lalkoztatja, hogy képes-e Kína ebből a fontos energiahordozóból szükség­leteit fedezni, hanem az, reálisak-e azok a vélemények, amelyek a jövő egyik olajhatalmát látják a távol-keleti országban. A szocialista országok jelentős segít­séget nyújtottak a Kínai Népköztársa­ságnak az olajipar korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez, új lelőhelyek feltárásá­hoz és szakemberképzéshez. Ez lehető­vé tette, hogy amikor a kínai vezetők tevékenysége következtében a szovjet­kínai kapcsolatok megromlottak, átme­neti nehézségek után, viszonylag rövid idő alatt (1963-ra) sikerült az általános gazdasági visszaesés ellenére is ön­ellátóvá tenni az országot ebből az egyre nagyobb jelentőségű nyersanyag­ból. Az ötvenes évek közepéig az olajter­melésben fele-fele arányban részesedett a kőolaj és az olajpalából lepárlással nyert olaj, az ötvenes évek második fe­lében a közép-ázsiai olajmezők feltárá­sával az olajpala részesedése csökkent, az ország iparvidékeitől távol eső nyers­anyagforrások azonban súlyos szállítási problémákat okoztak. A mandzsúriai Hejlungcsiang tartományban fekvő tacsingi olajmező felfedezése, majd a hatvanas évek elejétől megindult feltá­rása Kína olajgondjait nagymértékben csökkentette. Tacsing hamarosan a kí­nai olajtermelésnek mintegy a felét adta, s részarányát csak azóta becsülik kisebbre, amióta felfutóban van a San­­tung tartományi Sengli és a Hopej tar­tományi Takang olajmezők termelése. Ez utóbbiak a Pohaj-öböl környékén, a tengeri kikötők és a Peking—Tiencsin iparvidék környékén vannak. A hatvanas évek közepe óta Kína már szükségleteinél több olajat termel, s a többletmennyiség exportra kerül. Az export eleinte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba és a Viet­nami Demokratikus Köztársaságba irá­nyult, a hetvenes évek eleje óta azon­ban több más országa is, amelyek kö­zül kiemelkedik az olajéhségéről köz­ismert Japán. A kínai vezetőket nyugtalanította a szibériai kőolaj kiaknázásban kibonta­kozó japán—szovjet együttműködés, amelyet egyre növekvő mennyiségű kő­olajszállítással igyekeztek megtorpedóz­ni. Az évi 200 millió tonna kőolajat importáló Japán számára az 1973-ban Kínából behozott 1 millió tonna csak csepp volt a tengerben, az 1974. évi 4 millió tonna, s az ez évre várt több mint 10 millió tonna azonban már nem elhanyagolható mennyiség, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy eze­ket beruházási hitelek és várakozási idő nélkül kapják. A kínai vezetők állító­lag 25 millió tonna kőolajat ígértek Japánnak a közeljövőben. A vezető tőkésországokkal folytatott külkereskedelem kiegyensúlyozatlansá­ga közismert, s az egyre meghatározóbb szerepet játszó japán—kínai kereskede­lemben napjainkig felhalmozódott fél­­milliárd dolláros kínai tartozást az el­halasztott fizetések rendszere megszün­tetni nem tudja, az olajexport megkét­szerezése azonban igen. Az olaj az exportcikkekben egyelőre nem bővelkedő Kína egyik legfontosabb fizetési eszközévé válhat, s jelentős sze­rephez juthat az iparosításban. Kína olajtermelése — japán közreműködés­sel — a közeljövőben elérheti a 400 millió tonnát, amiből 100 milliót Japán­ba exportálhat — mondja a Japán— Kínai Olajimport Bizottság elnöke. A Japan Petroleum Development Cor­poration londoni képviselője a China Quarterly legutóbbi számában közzétett tanulmányában már jóval szkeptiku­­sabb. Igaz, 1975-re ő is 68 millió tonnás termeléssel számol, ami 1982-re 185 millió tonnára növekedhet, véleménye szerint azonban az általa 1,2 milliárd tonnára becsült készletek ekkorra ki­merülnének, s a belső fogyasztás növe­kedése miatt az export 1982-ben sem haladná meg a 24 millió tonnát. Az 1,2 milliárd tonnás becslés azon­ban már régen túlhaladott, a nemzet­közi szakirodalom (részben kínai fóliá­sokra támaszkodva) 3—10 milliárd ton­nára becsüli a kínai kőolajkészleteket, ami már nemzetközi viszonylatban is jelentős mennyiség, a szárazföldi ta­lapzat készletével együtt pedig ez a szám a fantasztikusnak tűnő 40—45 milliárd tonnára ugrik fel. A hazai olajfogyasztás ugrásszerű növekedésé­vel viszont számolni nem kell, hiszen a gépkocsik száma elég csekély. Minden jel arra mutat, hogy a kínai gazdaság irányítói az olajexport gyors növelésére törekednek. Az ország első nagyobb olajvezetéke 1973 végén ké­szült el, amely az észak-mandzsúriai lelőhelyeket a Pohaj-öböl partján fekvő Csinhuangtao kikötőjével köti össze. Jellemző az a gyorsaság is, amellyel az 1152 kilométer hosszú csővezetéket, minden előzetes tapasztalat nélkül egy 1970 őszén hozott határozatnak megfe­lelően megépítették. A csővezeték szál­lítókapacitásáról nem adtak hírt, a kö­zölt­ fényképekről ítélve azonban egy méter átmérőjű lehet, s az ilyen csövek — a nemzetközi gyakorlat szerint — évi 30—40 millió tonna olaj továbbítására is alkalmasak. A tacsingi olajmező ter­melését egyelőre ennél kevesebbre be­csülik (évi 20 millió tonnára), a közelé­ben felfedezett újabb lelőhelyek azon­ban a termelés további növelését teszik lehetővé. Az olajtermelés növelésére irányuló szándékot tükrözi a kínai sajtónak az az újabb keletű híre is, hogy nemrégi­ben elkészült az első kínai úszó fúró­torony, amelyet a Sárga-tenger déli ré­szén folyó olajkutatásokban kívánnak felhasználni. Polonyi Péter 1975. MÁRCIUS 1. • Lengyel és nyugatnémet szakembe­rek kétnapos tanácskozása kezdődött csütörtökön Bonnban. A megbeszélések témája a szén és egyéb nyersanyagok közös kitermelésének lehetősége, vala­mint az együttműködés bővítése az energia- és a vegyipar területén. A két ország közötti kapcsolatok az utób­bi időben hűvösebbé váltak, miután Bonn megtagadta, hogy 1 milliárd dol­láros, hosszú lejáratú hitelt nyújtson Lengyelországnak. • Márciusban Algériába látogat Pierre Lardinois, a brüsszeli bizottság mező­­gazdasági kérdésekben illetékes tagja. Lardinois az Algéria által javasolt hosszú lejáratú egyezményről tárgyal, amelynek keretében Algéria gabonát vásárolna a Közös Piactól. 39 A kubai erőművek teljesítményét 1974-hez viszonyítva 20 százalékkal nö­velik. Ehhez 40 új elosztóközpontot ad­nak át, több száz kilométer 220 kilo­volt feszültségű, valamint több mint 2500 kilométer alacsony feszültségű vezetéket is építenek. Az évtized vé­géig további 300 ezer lakást kapcsol­nak rá az energiaellátó hálózatra. • Japán 16,3 milliárd jent (57 millió dollár) hitelez Indonéziának gázrend­szer építésére, telefon- és televíziós há­lózatának fejlesztésére, valamint más nemzeti létesítmények finanszírozására. A kölcsönöket 20—30 év alatt kell visz­­szafizetni. Az első 7—10 év kamatmen­tes, az ezt követő időszak kamatlábai 2,75 és 3,5 százalékosak. • A zágrábi INA Naftaplin kutatói újabb kőolajlelőhelyre bukkantak Pod­­ravska Slatina közelében, 3 ezer méter mélységben. Szlavónia olajmezői a fel­tárás óta eltelt 3 év alatt csaknem 2 millió tonna kőolajat adtak. Ebből ta­valy 615 ezer tonnát hoztak felszínre. • Venezuela 2 fehérhajót rendelt a spliti hajógyártól, több mint 43 millió dollárért.­­ Tavaly — hosszú évek óta először — deficittel zárult Belgium külkeres­kedelmi mérlege. Az 1973. évi 14 mil­liárdos többlettel szemben 1974-ben 57 milliárd veszteség mutatkozott. A fize­tési mérleg ennek ellenére pozitív, fő­ként a jelentős tőkebeáramlás miatt. itt Az Aral-tengertől északnyugatra le­vő kazahsztáni foszforit-lelőhelyeken megkezdték az első bánya feltárását. Itt külszíni fejtéssel termelik majd ki ezt az ásványt. A terület foszforit­­készleteit körülbelül 2 milliárd tonnára becsülik. Kiaknázása hosszú idő óta húzódott vízhiány miatt. Most leküz­dötték az akadályt: a hidrológusok nagy föld alatti vízkészleteket fedeztek fel.­­ Új földgázlelőhelyet fedeztek fel az Északi-tenger NSZK-val és Angliával határos körzetében — közölték Kiel­ben. Szakértők véleménye szerint éven­te mintegy 3­80 milliárd köbméter földgázt termelhetnek ki, e munkálato­kat a tervek szerint francia, nyugat­német, angol és amerikai vállalkozásból álló nemzetközi konzorcium végzi majd. Csehszlovák—jugoszláv kereskedelmi előirányzat Jugoszlávia és Csehszlovákia keres­kedelme 1975-ben az elmúlt évihez vi­szonyítva 20 százalékkal nő, értéke összesen 670 millió dollár lesz. A Csehszlovákiából származó jugo­szláv importcikkek listáján 1975-ben 550 ezer tonna kokszolható szén, 110 ezer tonna hengerelt áru, gépek, be­rendezések és fogyasztási cikkek sze­repelnek. A Csehszlovákiába szállított jugoszláv exportcikkek listáján válto­zatlanul mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari termékek, gépek és­­berendezé­­sek, elektromos-műszeripari cikkek dominálnak. (Tanjug) Nyugatnémet kiállítás Moszkvában Moszkvai tudósítónktól­ Az NSZK nehéziparának, kohászatá­nak és autóiparának ismert nagyválla­latai (így a Krupp, a Salzgitter, a Man­nesmann, a Daimler-Benz is részt vesz­nek azon a nagyszabású ipari és mező­­gazdasági kiállításon, amelyet március 13. és 25. között rendeznek a szovjet fő­városban. Tizennyolcezer négyzetmé­ternyi területen 140 cég vonultatja fel termékeit. Az említett vállalatokon kí­vül a Bosch, az AEG (Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft) és más gyá­rak, üzemek mutatják be a nyugatné­met nehéz-, könnyű-, műszer- és élel­miszeripar exporttermékeit. Három nagy pénzintézet, a Deutsche Bank, az Ost-West Handelsbank és a Kommerz­bank információs irodát nyit. A kiállí­tás időtartama ala­tt szakmai konferen­ciákat, filmvetítéseket terveznek, nyu­gatnémet és szovjet szakemberek több iparágban szimpoziont tartanak. Az ipari és mezőgazdasági kiállítást eredetileg még a múlt év októberére tervezték, de a Szokolnyiki parkban pusztító tűz akkor meghiúsította a prog­ramot. A két ország eddigi legnagyobb gazdasági jellegű bemutatójának a nép­­gazdasági eredmények állandó kiállítá­sa ad otthont. A szervezési feladatokat a düsseldorfi Nova cég látja el. London nem ad haladékot Chilének a hitelek visszafizetésére A munkáspárti balszárny nyomására az angol kormány bejelentette, nem küldi el képviselőit a Chilének hitelező 14 ország, az úgynevezett párizsi klub havi értekezletére , amelyen Chile ké­résére adósságai törlesztésének elha­lasztásáról tárgyalnak majd­­, és nem ad haladékot az idén esedékes részlet visszafizetésére. Healey pénzügyminiszter felszólította Anglia közös piaci partnereit, ne ve­gyenek részt az értekezleten, míg a san­tiagói junta nem bocsájt szabadon min­den politikai foglyot. Chile külföldi adósságaiból 36 millió dollár visszafizetése idén válik esedé­kessé. Az ország bevételei ugyanakkor 800 millió dollárral elmaradnak a tava­lyitól a réz árának zuhanása miatt. Az Egyesült Államok után London Chile legnagyobb hitelezője, öszesen mintegy 130 millió font kölcsönt adott eddig. Olaszország már korábban jelezte, hogy nem képviselteti magát a párizsi klub találkozóján, és nem számítanak Hollandia és Norvégia részvételére sem. London a többi fő hitelezőt — az USA-t, Franciaországot és Kanadát — is rá akarja bírni az értekezlet bojkot­tálására. (Reuter, AP—DJ) Rekordösszegű hadiköltségvetés Törökországban A török parlament jóváhagyta az 1975. évi költségvetést, amely rekord­összeget, 20 milliárd török lírát (kb. 1,5 milliárd dollár) irányoz elő hadi­kiadásokra. Az összesen 107 milliárd lírás (7,5 milliárd dollár) költségvetésből 1 mil­liárd dollárt fordítanak közművelődés­re, 150 millió dollárt pedig paramilitá­­ris szervezetek — mint például a csend­­őrség — fenntartására. A költségvetés legnagyobb — 3 milliárd dolláros — té­telét nem körvonalazott „kormányki­adásokra” fordítják. A hadiköltségvetés 55 százalékkal na­gyobb, mint tavaly és várhatóan az előirányzottnál is több lesz, mert a par­lament további 650 millió dolláros hadi­hitelről tárgyal az amerikai fegyver­embargó ellensúlyozására. (Reuter) Adócsökkentést szavazott meg az amerikai képviselőház Az amerikai képviselőház tegnap szavazott az elnök adómérséklési ja­vaslatairól, s Ford elnök javaslatainál 5 milliárd dollárral nagyobb mérvű, összesen 21,3 milliárdos adócsökkentést hagyott jóvá. A képviselők emellett kü­lön adókedvezményeket szavaztak meg az alacsony jövedelmű rétegeknek. Megvonják az olajipar 50 éve élvezett adókedvezményeit, ezek tavaly 2,5 mil­liárd dollárt jelentettek. Kérdés, hogy a képviselőházi tervezetek keresztülme­­hetnek-e a szenátuson — írja a Reuter —, mert az olajadókedvezmények el­törlésének a szenátusban számos el­lenzője van. A kongresszus demokrata párti több­sége csütörtökön ellentervet hozott nyilvánosságra, meg kívánva akadá­lyozni, hogy az olaj importvámját Ford elnök javaslatára felemeljék. Mint is­meretes, a kongresszus három hónap­pal elhalasztotta a vámemelésről szóló elnöki rendelet életbe léptetését. A de­mokraták a benzin szövetségi adójának 8 százalékos felemelésével kívánnák megfékezni a fogyasztást. A kongresz­­szus demokrata párti vezetői tegnap találkoztak Ford elnökkel, hogy meg­próbálják egyeztetni a gazdasági hely­zet javításáról vallott eltérő elképze­léseket. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG EGÉSZÉBEN VÉVE SIKERES ESZTENDŐ VOLT Románia 1974. évi gazdasági fejlődése „Az elmúlt évben gyors ütemben fejlődött a nemzetgazdaság, elmélyült a termelés struktúrájának modernizálási folyamata, javult a termelőerők te­rületi elosztása. Tovább csökkentették a termelési költségeket, nőtt a munka­termelékenység. Az anyagi javak termelésének emelkedése és az árak stabi­litásának fenntartása biztosította az egészséges pénzforgalmat” — hagsúlyoz­­za a Románia tavalyi gazdasági eredményeiről szóló dokumentum. A nemzeti jövedelem 12,5 százalékkal nőtt, amit elsősorban az tett lehetővé, hogy az ipa­ri ágazatok — a vegyipar kivételével — teljesítették az évi előirányzatokat. A mezőgazdaság össztermelése, bár az előző évi szinten maradt, biztosítja a lakosság ellátását és az ipar számára szükséges nyersanyagokat. A hivatalos közlemény megállapítja: javítani kell a termelőegységek munkáját, a mező­­gazdasági feladatokat idejében és jó minőségben kell elvégezni. Elengedhe­tetlenül fontos a művelhető terület maradéktalan kihasználása. Hiányosságok vannak a beruházások kivitelezésénél is. A lakosság pénzjövedelmei gya­rapodtak, a fogyasztási javak termelése emelkedett. „A tervidőszak negyedik esztendejének eredményei — a gazdaság fokozott ütemű fejlesztése és az életszínvonal emelkedése — megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az ötéves terv előirányzatait határidő előtt teljesítsük” — mutat rá a hivatalos jelentés. Az ipar az utóbbi évtized leggyor­sabb fejlődési ütemét érte el 1974-ben. Jelentős termelőkapacitásokat helyez­tek üzembe, javult a termelés struktú­rája, nőtt a termékek műszaki és minő­ségi színvonala. Az iparágak általában teljesítették tervüket, a termelés érté­ke 495 milliárd lej volt, 25,8 milliárd lejjel több az évi előirányzatnál. Az előző évhez viszonyítva az össztermelés volumene 15 százalékkal nőtt, értéke 64,4 milliárd lejjel emelkedett, sőt befolyásolta, hogy több termelőegy­ség nem tudta valóra váltani célkitűzé­seit. Korszerűbb közlekedés Az áruszállítás Romániában 1974-ben 11 százalékkal, az utasszállítás 10,2 százalékkal haladta meg az előző évit. A tengeri szállításban 41,2 százalékos, a folyami szállításban pedig 16,5 százalé­kos növekedést értek el. Az elmúlt évben 22 Diesel- és villamos mozdonnyal, 2758 tehervagonnal, 290 személyvagonnal, 8240 tehergépkocsi­val, 5637 autóbusszal és 18, összesen 356 ezer tonna raksúlyú tengeri hajóval bővítették a szállítás műszaki-anyagi alapját. Új villamosított vasútvonalat helyeztek üzembe, átadták a transzfo­­garasi országutat. Új beruházással nö­velték a constancai kikötő forgalmi kapacitását. A gazdaságban eszközölt beruházás körülbelül 125 milliárd lejt tett ki, 17,3 százalékkal többet, mint 1973-ban. Az állami beruházások értéke 112 milliárd lej volt, 22,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Kedvezően változott a beruházási szerkezet, na­gyobb alapokat fordítottak a gépekkel és berendezésekkel való ellátásra, az építő-szerelő munkák arányának csök­kentésére. Az állami állóalapok értéke 1974-ben 99,6 milliárd lej volt, ez 28,7 százalékos növekedést jelent 1973-hoz viszonyítva. A beruházások kivitelezé­sében a határidőket többször nem tar­tották be, elmaradtak a műszaki-gazda­sági tanulmányok és a kivitelezési do­kumentációk kidolgozásával, készek a berendezések szállításával és ezek fel­szerelésével. Intenzív iparfejlesztés A főbb iparágak eredményei a követ­kezők: a fém- és színesfémkohászatban 12,6 százalékkal, a gépiparban 20,2 szá­zalékkal, a fakitermelő- és feldolgozó­­iparban 6,9 százalékkal, az építőanyag­iparban 10,2 százalékkal, a könnyűipar­ban 17,4 százalékkal és az élelmiszer­­iparban 8,4 százalékkal nőtt a termelés. Különösen gyors volt az emelkedés az elektronikai iparban — az 1973-as szinthez képest 30,6 százalék, az alumí­nium- és alumíniumötvözetek gyártásá­ban 32,5 százalék, a szerszámgépgyár­tásban 43 százalék. Nagyobb mennyi­ségű ötvözött acélt, traktort, személy­­gépkocsit, műtrágyát, hűtőszekrényt és konfekcióárut készítettek. Új gépek, berendezések gyártása kezdődött meg: nagy teljesítményű Diesel-motor, 10 ton­nás tehergépkocsi, 150—200 férőhelyes folyami utasszállító hajó, automata- és revolver esztergagépek, új acéltípusok, műgyanta- és műszáltípusok, lakkok, festékek és egyéb termékek. Bővült a fogyasztási cikkek skálája is. Egyes területeken, főképp a vegyipar­ban az 1974. évi termelési tervet nem teljesítették. Több termelőkapacitást nem helyeztek üzembe határidőre. Az elmaradáshoz hozzájárult a pitesti pet­rolkémiai kombinátban történt robba­nás is. A munkatermelékenység az iparban 1973-hoz viszonyítva 7 százalékkal nőtt, s ily módon több mint 27 milliárd lejes többlettermelést értek el — ennél ma­gasabb volt a növekedési ütem a fém­iparban, a nehéziparban és a könnyű­iparban. Az ipar fejlesztéséről szóló jelentés végül határozott lépéseket sürget a hi­bák kiküszöbölésére, a termelési poten­ciál maradéktalan kihasználására. Fel­hívja a gazdálkodó és irányító szervek figyelmét a hiányosságok megszünteté­sére, a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok javítására, az anyagellá­tottság zökkenőmentes biztosítására, a felújítás ütemének fokozására, a munka­termelékenység további növelésére, a termelési költségek csökkentésére. Fon­tos feladatként jelöli meg a rend és a fegyelem megszilárdítását a munka minden területén. A kisipari szövetkezetek az áruter­melési, és szolgáltatási tervet 99,8 száza­lékban, a fogyasztási szövetkezetek pedig 108,4 százalékban teljesítették. A mezőgazdaságot (részletesebben lásd VILÁGGAZDASÁG, február 15. 4. oldal.) 13 940 traktorral és 5100 önjáró kombájnnal látták el, öntözés alá von­tak 179 000 hektárnyi mezőgazdasági területet. A növénytermesztésben az átlagos hektárhozam búzából és rozsból 2062 kilogramm volt, szemeskukoricá­ból 2432 kilogramm, őszi burgonyából 14 065 kilogramm. Az állattenyésztésben jó eredmények születtek, az állatállo­mány gyarapodott. A mezőgazdasági össztermelés több mint 90 milliárd lejt tett ki. A mezőgazdasági terv teljesítő- Javuló jövedelmek A külkereskedelem 1974-ben a koráb­bi évhez képest 38,3 százalékkal nőtt. Javult az export struktúrája, növeke­dett a gépek és berendezésk, a vegyi termékek, az ipari közszükségleti áruk kiviteli aránya. Kedvező áron értékesí­tették a román árukat a külföldi piaco­kon, az importból pedig biztosították a termelési terv megvalósításához szük­séges nyers- és alapanyagokat, vala­mint a gépi felszereléseket. Románia 1974-ben 130 állammal tartott fenn gaz­dasági, kereskedelmi és kooperációs kapcsolatokat. A nemzetgazdaságban foglalkoztatot­tak száma az év végén 10,1 millió fő volt, az összlakosság körülbelül 48 szá­zaléka. A nem mezőgazdasági ágazatok­ban dolgozók részaránya ugyanezen időpontban a foglalkoztatottak 60 szá­zalékát tette ki. Csaknem 200 ezerrel nőtt a munkahelyek száma, emelkedett a munkaerő képzettségi foka is. A lakosság pénzjövedelmei a szocia­lista szektorban — egy év alatt — 8,8 százalékkal gyarapodtak, valamivel ki­sebb mértékű volt az emelkedés a me­zőgazdaságban dolgozóknál. Az átlagos reáljövedelem 4,4 százalékkal nőtt. Javult a lakosság ellátása élelmisze­rekből és tartós fogyasztási cikkekből egyaránt. Bővült a kereskedelmi háló­zat, az állami és szövetkezeti kereske­delem áruforgalma tavaly 10 százalék­kal nőtt. Az állami költségvetésből folyósított szociális és kulturális kiadások 1974-ben elérték a 47,8 milliárd lejt, 3,4 milliárd lejjel haladták meg az 1973. évieket. Emelkedtek a nyugdíjak, a családi pót­lékok és a betegsegélyezésre fordított alapok- F. Zs. — J. Gy. A Fülöp-szigetek és a szocialista országok A manilai kormány reformpolitikája szerves részének tekinti a szorosabb po­litikai-gazdasági és kulturális kapcsola­tok kiépítését a szocialista országokkal — hangsúlyozta Tatad tájékoztatásügyi miniszter az ADN tudósítójának adott interjújában. „Komoly érdekeink fű­ződnek a két évvel ezelőtt megindult folyamat folytatásához, és újabb lépése­ket fogunk tenni kapcsolataink további javítása érdekében” — mondotta. A miniszter körvonalazta Marcos elnök politikáját, a két és fél évvel ezelőtt el­rendelt rendkívüli állapotot. (Ennek fenntartásáról csütörtökön népszavazá­son döntöttek, a szavazás eredménye azonban csupán 2—3 hét múlva áll majd rendelkezésre.) E politika legfontosabb elemének a földreformot tartja a miniszter. „A föl­deket kezükben tartó nagybirtokosok képviselői szembeszálltak a kongresz­­szusban hosszú évekig minden reform­tervvel. A rendkívüli állapot lehetőséget nyújt arra, hogy a földet azoknak ad­juk, akik azt megművelik. Ösztönözzük a szövetkezetek létesítését, tevékenysé­günkkel azon vagyunk, hogy fokozzuk a termelékenységet és önellátóvá tegyük az országot mezőgazdasági termékek­ből.” Marcos „új társadalmának” to­vábbi fő alkotóelemeként Tatad az erős népgazdaság kiépítését, valamint a korrupt és cselekvőképtelen gépezet át­szervezését jelölte meg. (ADN)

Next