Világgazdaság, 1975. június (7. évfolyam, 103/1600-122/1619. szám)

1975-06-03 / 103. (1600.) szám

TILAGGAZDASÁG 1975. JÚNIUS 3., KEDD VII. ÉVFOLYAM, 103. (1600.) SZÁM Erőfeszítések Portugáliában a gazdaság megszilárdítására ÖSSZEÜLT AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS Hétfőn összeült Lisszabonban Portugália alkotmányozó nemzetgyű­lése. Csak a jövő fogja eldönteni, hozzájárulhat-e a politikai stabilitás megteremtéséhez, amely a minden irányú, így a gazdasági továbblépés­nek is előfeltétele. Az ország gazdasági helyzete változatlanul súlyos. A kormány a növekvő kereskedelmi deficit miatt számos iparcikkre im­portadót vetett ki, s a hírek szerint elzálogosítva az ország aranykész­leteit, rövidesen nagyobb szabású kölcsönhöz folyamodik. A devizatar­talékok már csak néhány hónapra elegendők, így a kölcsön felvétele elkerülhetetlennek látszik. Az ország nyugati partnerei azonban megpró­bálják a segélyt politikai feltételekhez kötni. Fitzgerald ír külügymi­niszter az EGK miniszteri tanácsának ez idő szerinti elnöke a hét elejét Portugáliában tölti „helyszíni szemlén”. A Közös Piac még habozik, sl Bonn állítólag egyelőre meg akar akadályozni mindenfajta segélynyúj­tást. A fő kérdés a megfigyelők szerint az, miként sikerül a kormány­nak végrehajtani a strukturális reformokat, olyan keretet adva a gaz­daságnak, amely folytatná a haladást, a demokrácia és a szocializmus útján gyorsíthatja a termelést, megteremtve az alapot ahhoz, hogy az ország külkereskedelme is helyrebillenjen. Beviteli pótadó A külkereskedelmi minisztérium köz­leménye szerint június 1-től több kül­földről bevitt árucikkre maximálisan 30 százalékos pótadót vetettek ki. Első­sorban luxuscikkekről van szó, vagy pedig olyan termékekről, amelyeket Portugáliában is előállítanak, kellő mennyiségben. Az intézkedés az ollat- és élelmiszerimportra nem vonatkozik. Részletek még nem ismertek, a Reuter mindazonáltal úgy tudja, hogy például a motorkerékpárokra, a varrógépekre, a mosógépekre és a porszívóikra kivetett illeték 20 százalékos. Export esetén az illetéket visszatérítik. A külkereskedelmi minisztérium sze­rint az import megdrágítása elsősorban a gazdag rétegeket érinti, de egyes ese­tekben a dolgozó osztályok „széles ré­tegeit is sújtja”, akiknek a minisztérium szerint „időleges áldozatot kell hozni”. Korábban szóba került a mennyiségi korlátozás lehetősége is, sőt egyes ese­tekben a termékek adagolása, de mint Marteira tervezésügyi miniszter mon­dotta, ezt elvetették. Ilyesfajta korlá­tozások visszatetszést válthattak volna ki Portugália kereskedelmi partnerei kö­zött, és fellendítették volna a fekete­piaci kereskedelmet. Apadó devizatartalékok A fizetési deficit tavaly elérte a 600 millió dollárt és 197,4­ első négy hónap­jában további 440 millió dollárral apadtak a portugál valutatartalékok. Murieira szerint a fejleményért min­denekelőtt a nyugati recesszió a felelős: a portugál gazdaság egyre kevesebb megrendelést kap külföldről. Kevesebb pénzt küldenek haza a vendégmunká­sok, lanyhul az idegenforgalom. A fegyveres erők mozgalmához kö­zelálló O Jornal szerint az ország va­lutatartalékai valamivel meghaladják a 2 milliárd dollárt, és ez körülbelül­ a jövő tavaszig elegendő. Nagy hitelügylet terve A tervezési miniszter megerősítette azokat a híreszteléseket, hogy Portugá­lia nagyobb készenléti hitel felvételére készül. A lisszaboni Expresso korábban jelentette: „nagyon valószínű”, hogy Portugália elzálogosítja Svájcban levő aranykészleteit 250 millió dolláros ké­szenléti hitel fejében. A lap hangoztat­ja, hogy nincs szó az arany eladásáról. Tegnap Jesum­o tájékoztatási miniszter közölte: kormánya gazdasági segítségért fordult az Egyesült Államokba. Egyelőre nem ismert, hogy a készen­léti hitelről van-e szó. Antunes portugál külügyminiszter körutat tett több közös piaci országban és tolmácsolta a lisszaboni kormány ké­rését: az EGK is nyújtson segítséget a portugál gazdasági gondok megoldásá­hoz. A Kilencek külügyminiszterei május 26-án Dublinban találkoztak, és az ér­tekezlet egyik fő pontja volt az EGK és Portugália viszonya. A miniszteri ta­nács ez idő szerinti elnöke, Fitzgerald külügyminiszter ennek nyomán vasár­nap háromnapos látogatásra Lisszabon­ba érkezett, ahol a Reuter szerint el­mondta: közelről kívánja megismerni az új rendszert és tanulmányozni a gazdasági helyzetet. Tájékozódik — mondotta a külügyminiszter —, miben segíthetne a Közös Piac Portugáliának, hogyan lehetne javítani az EGK és Por­tugália szabadkereskedelmi megállapo­dásának feltételeit. WASHINGTON ÚJABB ARANYÁRVERÉST HIRDET Zuhannak a jegyzések Valósággal felboly­dultak hétfőre az aranypiacok. Az arany unciánkénti ára 7 dollárral esett azt követően, hogy Washingtonban nyilvánosságra hozták: e hónap végén 500 ezer uncia aranyat árvereznek el a kincstári készletekből a magánfelhasználók részére. Az ame­rikai kormány januárban már 750 ezer uncia aranyat elárverezett, s az újabb aukciót azzal indokolták, hogy az utób­bi hónapokban rohamosan gyarapodtak a hivatalos aranytartalékok. Johannesburgban nem sokáig késle­kedtek a válasszal: a dél-afrikai pénz­ügyminiszter bejelentette, hogy or­szága, a világ legnagyobb aranyexpor­tőre, fontolóra veszi az aranyeladások korlátozását, ha az amerikai bejelentés miatt túlságosan mélyre süllyedne az arany jegyzése. „Az újabb árverés Dél- Afrika egyheti termelésével azonos mennyiségű arannyal­ növeli csak a kí­nálatot, de lélektani hatása számottevő lehet” — hangoztatta a pénzügyminisz­ter. Megfigyelők azonban nem tartják valószínűnek, hogy a Dél-Afrika hosszú ideig nélkülözni tudná a fizetési mér­lege szempontjából oly fontos deviza­­bevételt jelentő arany exportját. Párizsi kormánykörök alig titkolják nemtetszésüket. Arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy a washingtoni bejelentés 10 nappal a Valuta Alap vezető testü­letének összejövetele előtt történt. Sze­rintük a lépés része annak az ameri­kai stratégiának, amely egy közönséges ipari nyersanyag szerepére akarja kár­hoztatni az aranyat. Aranypiaci szak­értők is úgy vélekednek, hogy a kö­vetkező hetekben 170 dollár fölé emel­kedett volna az arany jegyzése, de most, a nagyfokú bizonytalanság köze­pette legalább 10 dollárral lejjebb megy az ár. Sok múlik a Szovjetunió aranyértékesítési politikáján — teszik hozzá e körökben —, mivel a szovjet eladások teljes leállítása stabilizálná az árat a nyugati aranypiacokon. (Reuter) Befejeződött a salzburgi csúcstalálkozó A várakozásoknak megfelelően anél­kül zárult a­z. amerikai—egyiptomi csúcstalálkozó, hogy valamely konk­rét elképzelést hoztak volna nyilvános­ságra a közel-keleti rendezéssel kap­csolatban. Sőt Ford elnök még arra is nemleges választ adott, hogy dön­­töttek-e a rendezés útján teendő kö­vetkező lépésről. A csúcstalálkozón részt vett amerikai delegáció tagjai ki­szivárogtatták, hogy ismét felmerült Kissinger közvetítési kísérletének fel­újítása, s Szadat nem zárkózott el az elől, hogy a genfi békekonferencia si­kerre vitele érdekében időleges megál­lapodást kössön Izraellel. Megfigyelők azt hangsúlyozzák, egyik elnök sem volt abban a helyzetben, hogy a végső döntést meghatározza. Az USA-ban még folyik a közel-keleti politika átértékelése, és nem hagyható figyelmen kívül Rabin izraeli minisz­terelnök június 11-én kezdődő wa­shingtoni látogatása sem. A Szovjet­unió aktív részvétele a közel-keleti kérdés megoldásában ugyancsak alap­vető feltétel. Ford mindazonáltal kö­zölte Salzburgban, hogy egy hónapon beül átfogó tervet hoz nyilvánosságra a közel-keleti rendezésről. A salzburgi találkozóval egy időben Tel Avivban Rabin miniszterelnök közölte, hogy megritkítják a Szuezi­­csatorna mentén állomásozó izraeli csapatokat. Kairóban kedvezően fogad­ták a­ bejelentést, és utalnak Szadat szóvivőjének salzburgi kijelentésére: ha Izrael kézzelfogható jelét adja an­nak, hogy kész lépéseket tenni a béke felé, meg lehet vitatni a kérdést, át­haladhatnak-e izraeli árukat szállító hajók e nemzetközi vízi úton. A Szuezi-csatorna, illetőleg a körze­tébe eső iparvidék kifejlesztése egy másik összefüggésben is szóba került: Svadat elnök Kreisky osztrák kancel­lárral vitatta meg még vasárnap az osztrák hozzájárulás lehetőségét Egyiptom újjáépítési programjához. Irán egymilliárd dollár hitelt ajánlott fel Egyiptomnak, s ebből lehetne fi­nanszírozni osztrák cégek részvételét a Szuezi-csatorna vidékének fejleszté­sében. (Reuter, AP-DJ, APA) Politikai feltételek A Közös Piac már említett dublini értekezletén semmilyen döntés nem szü­letett, a kilencek azonban nem csinál­tak titkot belőle, hogy bizonyos felté­telekhez kívánják kötni a segélyt. Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter a Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentése szerint kifejtette: a segély „politikai kérdés, és hozzá kell járul­nia a demokrácia megszilárdításához Portugáliában”. A május végi NATO- csúcsértekezleten elsősorban ugyancsak Bonn volt az, amely bizonyos feltéte­lek teljesítését követelte Lisszabontól. A Reuter szerint hasonlóan Fordhoz, Schmidt kancellár sokkal merevebb ál­láspontot foglalt­ el a segély kérdésében, mint Dánia, Norvégia vagy Hollandia. Lisszabon egyszer és mindenkorra rendezni szeretné a külföldi­­ beruházá­sok kérdését, hogy ez a bizonytalansági tényező ne akadályozza az ország kül­földi kapcsolatait. Antunes külügymi­niszter szerint munkacsoport dolgozik az új beruházási kódex előkészítésén, amit a minisztertanács jóváhagyása után egy hónapon belül közzétesznek. Antunes május végi bonni látogatása­kor kijelentette: „A szocializmushoz vezető portugál modell nem utasítj­a vissza a magánkezdeményezést, és sza­bad teret enged a külföldi beruházások­nak is, feltéve, hogy az állami előírá­sokkal összhangban valósulnak meg”. Portugália jelenlegi legfőbb problé­mája azonban nem a külkereskedelem helyzete, hanem a termelékenység ja­vítása, a termelés gyors növelése. Fő­ként ezen múlik a portugál gazdaság jövője. A termelés gyorsításában pedig nagy szerepük lehet a tömegek támo­gatását élvező politikai és gazdasági re­formoknak. B. T. NAPRÓL NAPRA­ ­ AZ OLASZ GAZDASÁGI HELYZET JAVULT AZ UTÓBBI IDŐ­BEN. Az alapvető­ problémákat azonban nem oldották meg, sőt az eredményeket a reformtervek befagyasztása árán érték el. A SZAÚD-ARÁBIA 250 MILLIÓ DOLLÁROS KÖLCSÖNT NYÚJT AUSZTRÁLIÁNAK. Rijád nagyszabású fejlesztési terveit a Világ­sajtóból című rovatunk ismerteti. + MEGKEZDTÉK MAGYARORSZÁGON IS AZ ÍRÓGÉPEK GYÁR­TÁSÁT. A svájci Hermes cég adja a licencet, valamint egy sor be­rendezést, és az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalattól visz­­szavásárolja a gyártmányok döntő többségét. + VENEZUELAI GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG TÁRGYAL BUDAPES­TEN. A piacfeltáró delegáció együttműködési lehetőségeket keres az iparban, a kereskedelemben és tudományos területeken. + TELJES EGÉSZÉBEN HASZNOSÍTANI KELL A BÁNYÁK ÁSVÁ­NYI KINCSEIT — írja a Pravda. A bányákból kitermelt ércnek je­lenleg csak egy-két alkotóelemét használják fel, a többi kárba vész.­­ LEGALÁBB AZ ÉV VÉGÉIG PANGANI FOG A RÉZ PIACA. Az esetleg javuló keresletet a felhalmozódott készletekből azonnal fedez­ni lehet, a konjunktúra felélénkülése így csak később befolyásolja a termelést. Tárgyalások Japánnal, üzletkötés a svédekkel Ötszörösére nő a bolgár—francia áruforgalom Hosszú távra szóló bolgár­—francia gazdasági, ipari és műszaki együttmű­ködési egyezményt írtak alá Szófiában. Légard francia külkereskedelmi minisz­ter, aki három napot töltött a bolgár fővárosban, elutazása előtt sajtóérte­kezletén kijelentette: a két ország áru­csere-forgalma az idei év első három hónapjában — a tavalyi esztendőhöz viszonyítva — 93 százalékkal nőtt. A tárgyalásokon áttekintették a két­oldalú gazdasági és kereskedelmi kap­csolatokat, az árucsere-forgalom bőví­tésének és változatosabbá tételének le­hetőségeit. A forgalom, az előirányzat szerint, a következő három-négy évben a jelenleginek ötszörösére emelkedik. „Bulgária és Franciaország adottságai és igényei szerencsés módon egészítik ki egymást. Hitelkapcsolataink bővíté­sével technológiához, beruházási alapok­hoz juttatjuk Bulgáriát, s ettől piacaink bővülését várjuk” — állapította meg a francia külkereskedelmi miniszter. Hoz­zátette, hogy Franciaország semmiképp sem törekszik Európa szétválasztására, sőt a kelet-európai szocialista államok­kal is sokoldalú együttműködés a célja. A szófiai tárgyalásokon megállapod­tak, hogy a bolgár—francia gazdasági együttműködési bizottságot kormány­­szintre emelik, s annak tagozatait mi­niszterek fogják vezetni. A tárgyalásokkal egyidőben adott tu­dósítást a BTA hírügynökség arról, hogy a Technoimport bolgár gazdasági egyesülés 200 millió frankos üzletet kö­tött a francia Technip céggel. A megál­lapodás szerint a francia cég etilént és etilénglikolt szállít, amit a bolgárok szállító-emelő,­gépekkel, egyéb gépipari berendezésekkel és olajvegyészeti ter­mékekkel egyenlítenek ki. A Technip "cég már három éve működik együtt bolgár vállalatokkal, köztük a bolgár— olasz érdekeltségű Sibicarral. Szófiában japán hitelből új szálló épül — egyebek között erről tárgyal Mladenov bolgár külügyminiszter To­kióban, ahová tegnap érkezett négyna­pos hivatalos látogatásra. A tizenhat millió dolláros összeg az első olyan köl­csön, amit Japán — tengeren túli gazdasági együttműködés alapjából — szocialista országnak nyújt. A két or­szág közötti kereskedelmi forgalom el­érte a 100 millió dollárt, s a külügymi­niszterek most a további bővítés lehe­tőségeiről tárgyalnak. A forgalom ki­egyensúlyozottá tételére Japánnak fo­koznia kell bulgáriai vásárlásait — az eszmecseréken ez a másik fontos napi­rendi pont. Bulgária és a Volvo autókonszern — mint már röviden jelentettük — öt év­re szóló — 70—80 millió leva értékű — megállapodást kötött termelési, tech­nikai és kereskedelmi együttműködés­ről. Ebben a bolgár autóipar és a gép­kocsigyártással kapcsolatos más gép­ipari ágazatok vesznek részt. A szerző­dés lejárta után újabb öt évre meg­hosszabbítják. (Reuter, ETA, MTI) SVÉDORSZÁGBAN TÁRGYAL EDWARD GIEREK Gierek, a LEMP KB első titkára, Palme svéd miniszterelnök meghívá­sára hétfőn délelőtt négynapos látoga­tásra Stockholmba utazott. Tárgyalásai­nak középpontjában a kétoldalú együtt­működés további fejlesztésének kérdése és az európai helyzet áttekintése áll. Az utóbbi években a lengyel—svéd kereskedelmi kapcsolatok gyorsan fej­lődtek, az áruforgalom a két ország között 1970 óta megötszöröződött. A ke­reskedelmi forgalom mérlege a svéd oldalon mutat aktívumot. Gierek mostani látogatása során hitel­­felvételről, lengyel készáruk exportjá­ról, szolgáltatások cseréjéről fog tár­gyalni. Várhatóan számos olyan egyez­ményt is aláírnak, amelyek kapcsolód­nak a tavaly kötött 10 évre szóló együtt­működési megállapodáshoz. A látogatás alkalmából a Zycie War­­sawy hét végi számában Palme minisz­terelnök nyilatkozott a lengyel—svéd csúcstalálkozó jelentőségéről. „A láto­gatás idején több fontos államközi egyezményt fogunk aláírni — mondta. A szocialista országok közül Lengyel­­ország a legnagyobb vásárlónk, a svéd piac a jövőben a lengyel áruk eddiginél nagyobb fogyasztója lesz.” A svéd lapok nagy várakozással te­kintenek a lengyel vezető látogatása elé. Optimizmusukra az ad okot, hogy Gierek látogatására a két ország kap­csolatát tekintve, kedvező időpontban kerül sor. (PAP, Reuter, MTI) Tovább esett a tőkésországok külkereskedelmi forgalma Tovább esett a nyugati ipari orszá­gok külkereskedelmi forgalma — tű­nik ki a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) most közzétett adataiból. A nyugat­európai országok, Japán és az USA külkereskedelmének statisztikai adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a fej­lett tőkésországok külkereskedelmi mérlegének deficitje mérséklődött. 1975 első negyedében az ipari orszá­gok exportja 1974 utolsó három hónap­jához viszonyítva 4,7 százalékkal 136,2 milliárd dollárra­­esett. A csökkenés elsősorban a nyugatnémet kivitel mér­séklődésének tudható be, amely a ta­valyi év utolsó negyedének 24,2 mil­liárd dollárjáról 22,5 milliárdra ment vissza. Ugyanebben az időszakban Ja­pán exportja 16,5 milliárdról 13,3 mil­liárdra, Kanadáé pedig 9,1 milliárdról 7,9 milliárd dollárra csökkent. Kis mértékben emelkedett viszont Francia­­ország, Anglia és az USA kivitele. A nyugati ipari országok kereske­delmi mérlegének javulása az import visszaesésének következménye. A fenti időszakban a behozatal 7 százalékkal 143,9 milliárd dollárról 133,9 milliárdra esett. A legnagyobb csökkenés az USA bevitelében jelentkezett: 2,9 milliárd dollárral 26,3 milliárd dollárra csök­kent. Japán importja 1,5 milliárd dol­lárral 14,5 milliárdra ment vissza. A nyugat-európai országok bevitele ösz­­szesen 4,8 milliárd dollárral 84,5 mil­liárdra morzsolódott le. Ezzel szemben 1975 első három hó­napjában a tavalyi év első negyedéhez viszonyítva a kivitel 20 százalékkal emelkedett. A nyugat-európai orszá­gok, az USA és Japán kereskedelmi mérlegének deficitje 1975 első negye­dében 1,3 milliárd dollár volt, szem­ben a megelőző három hónap 4,9 mil­liárd dolláros passzívumával. (Reuter) Ú­j-Zélandi húst vásárol a Szovjetunió A Szovjetunió 5 ezer tonna marha­húst vásárol Új-Zélandtól a vasárnap aláírt szerződés értelmében. A húst, amelynek ára 1,8—2 millió font sterling, három hónapon belül leszállítják. A Szovjetuniónak ez az első húsmegren­delése Új-Zélandtól 1970 óta. (Reuter) NDK és francia hitel Szíriának A Német Demokratikus Köztársaság 24 millió dolláros áruhitelt nyújt Szí­riának NDK-beli elektromos berende­zések vásárlására. Szíria 100 millió frank kölcsönt vesz fel Franciaországtól, amit távközlési hálózathoz szükséges elektromos beren­dezések vásárlására fordít. (AP—DJ) Az NDK és Argentína kereskedelmi megállapodása A Német Demokratikus Köztársaság •gépeket és vegyipari termékeket expor­tál Argentínába, ahonnan olajos mag­vakat, gyümölcsöt és más mezőgazda­­sági termékeket, valamint nyersbőrt kap. A két ország hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodását szombaton írta alá Solle, az NDK külkereskedelmi minisztere és Argentína berlini nagy­követe. A megállapodás, amelyet már tavaly októberben Buenos Airesben parafáltak, a fentieken kívül a két állam árucsere­forgalmának, valamint tudományos­műszaki együttműködésének jelentős bővítését irányozza elő. (ADN)

Next