Világgazdaság, 1975. július (7. évfolyam, 123/1620-145/1642. szám)

1975-07-01 / 123. (1620.) szám

TILAGGAZDASÁG 1975. JÚLIUS 1„ KEDD Szigorú árellenőrzés Indiában INDIRA GANDHI INT EZREDESEINEK VISSZHANGJA vezetők követelését: a­­kormány hasz­nálja fel a rendkívüli állapotot radiká­lis gazdasági intézkedések meghozatalá­ra, többek közt földreformra, a lakás­­építési program kibővítésére, a létfon­tosságú közszükségleti cikkek elosztási rendszerének szabályozására. Az árellenőrzés bevezetése önmagá­ban még nem sokat jelent, nem fogja tudni felszámolni az alapvető árucikkek kiterjedt feketepiacát — írják megfi­gyelők, s azzal érvelnek, hogy India súlyos gazdasági helyzetben van, két nehéz évvel a háta mögött, s kilátásai sem a legjobbak. A lakosság évenként 12 millió fővel gyarapodik, a mezőgaz­dasági termelés pedig gyakorlatilag stagnál. Az elégtelen irányítás, az ellent­mondásos állami gazdaságpolitika, a vi­lággazdasági dekonjunktúra és a fűtő­anyagok drágulása együtt arra vezetett, hogy az indiai ipar termelése hanyat­lik. A rendkívüli állapot bevezetését meg­értéssel fogadta India demokratikus közvéleménye — állapította meg a moszkvai rádió hírmagyarázója. A Komszomolszk­aja Pravda párhuzamot von a portugáliai és az indiai reakció próbálkozásai között, s utalva az Indira Gandhit korrupcióval vádoló Allahaba­­di bíróság ítéletének nyugati visszhang­jára, azt írja, hogy a reakciós erők a társadalmi, gazdasági átalakítás, In­dia békeszerető külpolitikája ellen fog­tak össze. A Kínai Kommunista Párt lapja, a Renmin Ribao sietett megbé­lyegezni Gandhi asszonyt, aki „letépte Indiáról a demokrácia fügefalevelének utolsó maradványát is”. A washingtoni reagálások mindeddig óvatosak voltak. A két ország kapcsola­tai évek óta feszültségektől terhesek — szögezik le az amerikai fővárosban — rámutatva, hogy a ma kezdődő új pénz­ügyi évben a kormány mindössze 76 millió dollár segélyt irányzott elő In­diának, holott az elmúlt 28 évben mint­egy 11 milliárd dollárt folyósítottak Új- Delhi­nek. Párizsban a Világbank égisze alatt ülésező, Indiát segélyező konzorcium úgy döntött, hogy India továbbra is nagyarányú külföldi támogatásra jogo­sult gazdaságfejlesztési programjának finanszírozására. Tavaly az USA-t, Ka­nadát, Japánt, s a vezető nyugat-euró­pai tőkésországokat felölelő konzorcium­ 1,4 milliárd dollár támogatást nyújtott. (Reuter, AP,DJ, TASZSZ) Indira Gandhi miniszterelnök az egész országra kiterjedő szigorú árellenőr­zést rendelt el. Utasította a 21 szövetsé­gi állam illetékes miniszterét, gondos­kodjanak arról, hogy államaikban a ke­reskedők három napon belül kifüggesz­­szék az általuk forgalmazott cikkek árait tartalmazó listákat, és készítsenek jelentést készleteikről. A helyi kor­mányszerveknek a listák alapján szigo­rúan ellenőrizniük kell a kiskereskedel­mi árakat és azt is, hogy­ a szegényeket megfelelő mennyiségű élelmiszerrel lát­ják el. Egy hivatalos kormányszóvivő szerint a kivételes állapot múlt csütör­töki kihirdetése óta olcsóbb lett a cukor és a liszt. A miniszterelnök asszony intézkedései bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy nem talált visszhangra az ellenzék fel­hívása országos tiltakozó akció megin­dítására, csupán elszigetelt incidensek­ről érkeztek jelentések. A TASZSZ hír­­ügynökség ismerteti az indiai szakszer- A bejrúti összetűzések eddigi mérlege AMERIKAI HITELEK KAIRÓNAK Robinson amerikai külügyminiszter-helyettes látogatása alkalmából Kairóban két, összesen 114 millió dollár összegű hitelmegállapodást írtak alá. Kairói lapok szerint az USA az idén is a tavalyihoz hasonló, negyedmil­­liárd dollár összegű segélyt nyújt Egyiptomnak. Ugyanakkor fokozódik Iz­raelre a nyomás, hogy fogadja el az újabb részleges rendezésre vonatkozó kairói tervet, ami alapfeltétele annak, hogy Kissinger felújíthassa ingázó diplomáciáját. Gromiko Rómában a Szovjetunió támogatásáról biztosította Kissinger ingázását, ha az az általános rendezés érdekeit szolgálja.. Liba­nonban az utcai harcok kísérőzenéje mellett folytatódtak Katami kormány­alakítási tárgyalásai. Hétfőn jelentették be Kairóban, hogy az USA 70 millió dolláros segélyt nyújt amerikai árucikkek importjának finan­szírozására. Egyebek között gabonát, ipari berendezéseket vásárolnak az Egyesült Államoktól. A segély feltételei azonosak az előző nap aláírt hitelmeg­állapodáséval, amely két hatalmas Alexandriában és Kairóban felépítendő, egyenként 100 ezer tonnás gabona- és liszttároló siló létesítésére szolgál. A hiteleket 40 év alatt 10 százalékos tü­relmi időszak után kell visszafizetni, az első 10 évre 2, a maradék 30 évre 3 szá­zalékos kamatot számítanak fel. Kairói lapjelentések szerint az USA idén ösz­­szesen 250 millió dollár összegben tá­mogatja Egyiptomot, ami megfelel a ta­valyi segélyek, illetve kedvező kamato­zású hosszú lejáratú hitelek összegének. Az 1975-ös pénzügyi évben egyébként az USA 650 ezer tonna búzát exportál Egyiptomnak. A külföldi tőkére éhes Egyiptom a francia Elf-Aquitaine olajkonszernnel olajkutatási megállapodást kötött. A francia cég a következő nyolc évben 37 millió dollárt költ, hogy Egyiptom föld­közi-tengeri partjánál, közel Alexand­­riához, olaj után­­kutasson, így most már több mint 600 millió dollár az az összeg, amit amerikai, angol, japán és nyugatnémet cégek szándékoznak olaj­kutatásra költeni a következő 8 év alatt a­­sivatagban és Egyiptom part menti vizeiben. A külföldi érdekeltségek már eddig is több mint 70 millió dollárt fi­zettek az egyiptomi kormánynak kon­cessziós jogokért és a részesedésért a feltárt olaj kiaknázásában. Anglia és Franciaország készen áll ar­ra, hogy az arab világ hadiiparának lét­rehozásában aktívan támogassa Egyip­tomot fegyverek, repülőgépek és hadi­üzemek szállításával — írja az AP megbízható londoni diplomáciai forrá­sokra hivatkozva. Hónapokig elhúzódó titkos tárgyalások, üzemlátogatások, be­mutatók és kísérletek után­­a következő programról jött létre megállapodás: az első szakaszban angol és francia fegy­vergyárosok összesen 2 milliárd dollár összegben szállítanak vadász- és bombá­zó repülőgépeket, helikoptereket, tank­elhárító rakétákat, könnyűpáncélosokat, távközlési és radarberendezéseket. A második szakaszban mindkét nyugat­európai ország komplett üzemeket, tech­nikusokat, licenceket és műszaki eljá­rásokat bocsát Egyiptom rendelkezésé­re, hogy ott hadiipari bázisokat építse­nek ki, először a fegyverek és berende­zések összeszerelésére, azután önálló termelésére. Egyiptom e fegyverügyle­teknél a „közvetítő” szerepét fogja ját­szani, hiszen mindez a nemrég létreho­zott arab hadiipari szervezet céljait szolgálja, amelyhez Egyiptomon kívül Szaúd-Arábia, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok és Katar tartozik. Az amerikai külügyminiszter-helyet­tes még Kairóban volt amikor Ford magához kérette Izrael washingtoni nagykövetét és­­tájékoztatta őt a részle­ges rendezésre vonatkozó új egyiptomi tervről. A tervben szereplő rendezési el­gondolásokat, köztük a Sinai-félsziget stratégiai fontosságú szorosainak átadá­sát Egyiptomnak,­­az izraeli kormány mindeddig visszautasította. Elfogadá­sát, jelentések szerint, politikai és gaz­dasági engedményektől, a háborús ál­lapot garantált ideig történő felfüggesz­tésétől teszi függővé. A közel-keleti békés rendezés ellenfe­lei halásznak a „bejrúti zavarosban” — írják a kairói lapok a Libanonban vál­tozatlan hevességgel dúló összecsapások kapcsán. Az ország új kormányának megalakítására Kat­ami kijelölt minisz­terelnök hétfőn még a késő délutáni órákban is folytatta megbeszéléseit a vezető politikai pártok képviselőivel. Gazdasági körök sürgős megoldást kö­vetelnek arra hivatkozva, hogy az el­lenségeskedések kirobbanása óta több száz millió libanoni font veszteség érte a gazdaságot, a turistaforgalom 75 szá­zalékkal esett vissza. Számos repülőtár­saság még hét végén beszüntette bejrú­ti járatait. H. R. Suharto indonéz államfő Belgrádban Tegnap Belgrádba érkezett Suharto indonéz elnök. Megfigyelők szerint Su­harto megvitatja Tito elnökkel a két or­szág kereskedelmi forgalmának bővíté­sét, az indokínai helyzetet és az euró­pai biztonsági és együttműködési érte­kezlet kérdését. Jugoszlávia egyébként a napokban a délkelet-ázsiai térség egy másik álla­mával, Malaysiával megállapodást ké­szített elő a gazdasági együttműködés előmozdításáról és a kettős adózás elke­rüléséről. Radovan Makics, a jugoszláv kereskedelmi küldöttség vezetője jelez­te: Malaysia érdeklődik hajók, műtrá­gya, kábelek, villamos berendezések, mezőgazdasági gépek, autóalkatrészek és rotációs papír vásárlása iránt. A tár­gyalások során megállapodtak, hogy megkönnyítik közös vállalatok létreho­zását a tejtermelés, az élelmiszeripar, a halászat és a halfeldolgozás és a ten­geri fuvarozás területén. Jugoszláv gazdasági küldöttség érke­zett Caracasba is. Andov, a szövetségi végrehajtó tanács tagja a kereskedelmi forgalomról és a gazdasági együttműkö­dés fejlesztéséről tárgyal. Andov kije­lentette: Jugo­szlávia különösen a kuta­tásban, tervezetek kidolgozásában és a venezuelai munkások szakmai képzésé­ben kész együttműködni Venezuelával. (MTI, Reuter) VII. ÉVFOLYAM, 123­ (1620.) SZÁM Trinidad-Tobago miniszterelnöke Moszkvában Hivatalos látogatásra Moszkvába ér­kezett Williams, Trinidad-Tobago mi­niszterelnöke. Megbeszéléseinek célja — hírügynökségi értesülések szerint —, hogy gazdasági (anyagi és technológiai) segítséget szerezzen országa olajra ala­pozott iparosításához. Williams július 7-ig tartózkodik a Szovjetunióban, onnan Romániába uta­zik ahol 12-ig hivatalos tárgyalásokat folytat, majd nem hivatalos látogatást tesz Hollandiában, s utána július 16. és 18. között az osztrák kormány vezetői­vel tárgyal. Moszkvában és Romániá­ban a tengerjogi konferencia genfi sza­kaszáról, a tenger és a tengermeder ás­ványkincseinek kitermeléséről is tár­gyalni készül. (Reuter) NAPRÓL NAPRA V?o ** -t A BOLGÁR—ALGÉRIAI ÁLLAMFŐI TÁRGYALÁSOK 4OJÁN''újabb lendületet vehet a két ország gazdasági együttműködése. Áruforgal­muk az utóbbi időben jelentősen nőtt, és bolgár szakemberek részt vesznek algériai létesítmények kivitelezésében. A JUGOSZLÁVIA FELFÜGGESZTETTE A TRANZITENGEDÉLYEK ki­adását svájci közúti szállítmányozó cégeknek. A döntést az utak túl­zsúfoltságával indokolták. A közel-keleti országokba irányuló for­galom az utóbbi időkben rendkívül jelentősen nőtt. A TARTÓS KAPCSOLATOK RÉVÉN BŐVÍTHETŐ A MAGYAR­SVÁJCI ÁRUCSERE - hangsúlyozta berni kereskedelmi tanácsosunk a Kamarában tartott előadásában. Az idei forgalmat mérsékli a tőkés recesszió, jó, ha az idén elérjük a tavalyi export 80 százalékát. -­ ISMÉT KAMARAI FÓRUMON VOLT SZÓ A SZABÁLYOZÓREND­SZER FEJLESZTÉSÉRŐL. Cikkünk a híradás- és vákuumtechnikai tagozat ülésén elhangzott vállalati véleményeket ismerteti. ■+ EGYEZMÉNYES NEMZETKÖZI JELZÉSSEL LÁTJÁK EL A NEMES­FÉMTÁRGYAKAT. A jelzésből ki kell tűnnie, ki a gyártmány ké­szítője, milyen finomságú annak anyaga s hol végezték el a fémjelzést. Az erről szóló megállapodást eddig négy állam ratifikálta. + MÉRSÉKELTEN EMELKEDIK A JAPÁN NYERSACÉLTERMELÉS. A jelek azonban nem egyértelműen pozitívak, a raktárak telve van­nak és az exportlehetőségek elmaradnak a tavalyitól. A Nippon Steel elnöke az acélárak emelését követelte. / *v A: % A f­o \ % [kJ V *i ft TELJES KUDARC A VILÁGÉLELMEZÉSI TANÁCS ELSŐ ÜLÉSÉN A fejlett és fejlődő országok ellen­tétének elmélyülésével, gyakorlati ered­mény nélkül fejeződött be a Világélel­mezési Tanács első ülése Rómában. Mexikó, Kuba, Szenegál, Togo és Gui­nea képviselői a 77-ek csoportjának ne­vében a tanács titkárságának lemondá­sát követelte, mert annak hat tagja kö­zül mindössze kettőt választottak a har­madik világ szakértőinek köréből. A ta­nácskozáshoz közel álló körökben azt mondják, a fejlődő országok elsősorban azért elégedetlenek, mert nem látnak előrehaladást az „új világgazdasági rend” megteremtésének ügyében. A tit­kárság összetételében bizonyítékot lát­nak arra, hogy a Világélelmezési Ta­nács is a gazdag országok ellenőrzése alá került. A testület működési szabályzata nem tette lehetővé, hogy a 77-ek még az ülésszak ideje alatt kiharcolják a szá­mukra elfogadható új titkárság kineve­zését, ezért elégedetlenségüknek a Waldheim ENSZ-főtitkár elé terjesz­tendő zárójelentésben adnak hangot. Az ENSZ történetében precedens nél­kül állóan a fejlődő országok képviselői kivonultak a tanács üléséről, erre azon­ban nemcsak a titkárság összetételével kapcsolatos nemtetszésük adott okot. Az okok közé tartozott még, hogy nem si­került gyakorlati lépést tenni a már kidolgozott éhínség elleni stratégia meg­valósítására, h­ogy az EGK hajthatat­lansága (lásd VILÁGGAZDASÁG jú­nius 27-i számának első oldala) miatt továbbra is csak remény maradt az éhezés enyhítésére szánt 10 millió ton­nás gabonasegély összehozása; hogy a nemzetközi mezőgazdasági fejlesztési alap is csak célkitűzés maradt; s végül hogy még a FAO elnöke is úgy nyilat­kozott, nem lát esélyt arra, hogy a vi­lágon tíz éven belül megszűnhessen az éhezés. A 77-ek a tanácsülés egyiptomi elnö­kétől, Sayed Mareitól (aki a novem­beri világélelmezési konferencia elnöki­­­tisztét is betöltötte) azt kérték, „meg­felelő előkészületek után” hívják ösé­sze a tanács rendkívüli ülését. A fejlődő országok — mint ismeretes — eredetileg azt akarták, hogy világ­­élelmezési hatóságot hozzanak létre, amely a Biztonsági Tanácshoz hason­lóan az ENSZ tagországai számára kö­telező érvényű határozatokat hozhat, mert a világon még létező éhínség le­küzdését legalább olyan fontos kérdés­nek tekintik, mint a világbéke megőr­zését. A Világélelmezési Tanács azon­ban — mai formájában — az egyes kor­mányoknak legfeljebb ajánlásokat tehet, politikájuk befolyásolására nincs lehe­tősége. A 77-ek ezen is változtatni akar­nak. (Reuter, AP—DJ, DP­A, AP) Összeült a Nemzetközi Búzatanács A gabonakészletek nemzetközi háló­zatának kialakítása és a nemzetközi bú­zaegyezmény meghosszabbítása a két legfontosabb témája a Nemzetközi Bú­zatanács egyhetes értekezletének, amely tegnap kezdődött Londonban. Jól tájé­kozott körökben úgy tudják, hogy a zárt ajtók mögött folyó tanácskozáson nagyon alaposan tanulmányozzák az 1975—1976-os termésév kilátásait és meghallgatják az új nemzetközi búza­egyezmény előkészítésével megbízott csoport jelentését." A n­emzeti gabonakészletek világmé­retekben összekapcsolt hálózata — a Reuter tudósítójának értesülése szerint — 30 millió tonna körüli mennyiséggel rendelkezik majd, holott a készletháló­zat kiépítésére tett javaslatokban a ta­valy novemberi világélelmezési konfe­rencián 60 millió tonna körüli mennyi­ségről volt szó. A búzaegyezmény 1976. június 30-ig való meghosszabbításáról idén február­ban már jegyzőkönyvet fogadtak el az érdekelt országok, de ahhoz, hogy a Tét­eghosszabbítás érvényes legyen, még szük­sé­g van a búzakereskedelmi és az élelmizépsegély-megállapodás hatály­­baléptésérre is. A font újabb mélypontja és a szakszervezetek Folytatódik a font árfolyamának esé­se. Az újabb „minden idők mélypontja” tegnap 29,2 százalékos leértékelődés volt a főbb valutákhoz képest az 1971-es paritásváltoztatás óta. A jelek szerint a Bank of England tartózkodott min­dennemű piaci intervenciótól, még csak meg sem kísérelte a font árfolyamának védelmét. Ez a fejlemény mégsem vezetett tö­meges fonteladáshoz. A piaci óvatossá­got a Reuter azzal a félelemmel ma­gyarázza, hogy a font túlzott vissza­esése reakcióként a brit valuta iránti kereslet hirtelen élénkülését eredmé­nyezné. A font árfolyamának hanyatlása fel­hajtotta az árakat a londoni fémtőzsdén és a nyersanyagpiacokon. A cukor fontjegyzései például tegnap 10 fonttal emelkedtek. A brit kormány még mindig nem ter­vez az infláció ellen szükségintézkedést. Wilson miniszterelnök egyik hétfői be­szédében hangsúlyozta: „a kormány nem akar drámai, az újságok első ol­dalára kívánkozó, de a gyakorlatban működésképtelen gazdasági tervet ki­dolgozni.” A megfigyelők szerint Wilson politikájának alakulásában döntő sze­repe lesz a szakszervezeteknek. Tegnap kezdődött a szállítóipari és általános szakszervezetnek, az ország egyik leg­nagyobb és legbefolyásosabb szakszer­vezetének konferenciája. Ezen várha­tóan összecsapnak a „mérsékeltek” és a „radikálisok”. A mérsékeltek, élükön Jones főtitkárral arra próbálják rá­bírni a konferenciát, hogy 10 százalék­ban szabja meg az általános béremelési határt, árbefagyasztás mellett. A radi­kálisok viszont elutasítják a fegyver­­szünetet a bérharcban. (Reuter, AP— DJ) A SVÉD MINISZTERELNÖK KUBÁBAN A Kuba elleni amerikai embargó job­ban elszigetelte Washingtont Ameriká­tól, mint Kubát — mondta Palme svéd miniszterelnök. Palme szombaton érke­zett Havannába, ő az első nyugati kor­mányfő, aki hivatalos látogatást tesz Kubában. Fidel Castro kiemelte, hogy a két kormány külpolitikája sok pont­ban találkozik. A Szovjetunión és a szocialista országokon kívül Svédország tette a legtöbb baráti gesztust és nyúj­totta a legtöbb támogatást. Stockholm az utóbbi négy év során 33 millió dol­lár értékű iskolai és kórházi felszere­lést adományozott Kubának. A két or­szág árucsere-forgalma évről évre emelkedik, s idén már meghaladja a 100 millió dollárt — mondta Castro. Palme korábban Mexikóban és Vene­zuelában járt. A Caracasban folytatott tárgyalásairól kiadott közös közlemény kiemeli, hogy Svédország és Venezuela új világgazdasági rend kialakítása és a szegény és a gazdag országok közti indokolatlan különbségek eltüntetése mellett száll síkra. Lényeges, hogy a harmadik világ államai stabil és éssze­rű árat kapjanak nyersanyagjaikért — mondja a közlemény. (MTI, Reuter) Tőkés valuták rubelárfolyamának módosítása A Szovjetunió Állami Bankja módo­sította egyes tőkés valuták átváltási ár­folyamait — írja az Izvesztyija. Az új átváltási árfolyamok, zárójel­ben a régi kurzusok: 1 font sterling = 1,57 rubel (1,62); 100 nyugatnémet már­ka = 29,64 (29,50); 100 holland forint = 28,54 (28,80); 100 kanadai dollár = 67,57 (67,20); 100 USA dollár = 69,25 (69,00); 100 francia frank =17,31 (17,00); 100 svéd korona = 17,67 (17,58); 100 japán jen = 2,35 (2,45). Románia tegnap módosította a lej ár­folyamát a font sterlinghez és a fran­cia frankhoz viszonyítva. A brit turis­ták 1 fontért ezentúl 26,70 lejt kapnak a korábbi 28,80 helyett. A francia frank turistaárfolyama viszont 100 frankon­ként 293,99 lejről 300,07 lejre módosult. Az Agerpres jelentése szerint a változá­sok nem érintik a külkereskedelmi ár­folyamokat. Árfolyammódosításról érkezett hír az NDK-ból is. A Neues Deutschland sze­rint mától kezdve a nem kereskedelmi jellegű fizetések esetében 100 márkáért 615,63 lengyel zlotyt adnak a korábbi 600 helyett.

Next